Évadértékelés

[Ody Mandrell]

Hamarosan...

[Dzséjt]

Akkor hadd nyissam a sort én, rövidre fogott, csupán címszavakban és tőmondatokban összeszedett gondolataimmal. Lófa... khm... akkor írok majd röviden egy ilyen kiváló sorozatról, ha döglött varjak fognak kopácsolni a kacsalábon forgó kastélyom legmagasabb tornyán elhelyezett vakablak üvegén.

 

Igazán reménykedtem, hogy a TCW ilyen módon folytatódik. Ez a legjobb választás! Így nem szorulnak három év gátja mögé, egy valóban új érát prezentálhatnak (hiszen a felemelkedő Birodalom idejéről semmit sem láttunk még), miközben folytathatják a TCW-ben félbe hagyott történeteket. Rengeteg új szereplő mesélhető be, de szabadabban nyúlhatnak majd az ep4-5-6 mellékszereplőihez is. Kell a francnak fiatal Han Solo, vagy fiatal Lando, akarja a tököm látni az ifjú Leiat. Kérem szépen, itt a lehetőség hogy megismerjük a fiatal Ozzelt, Piettet, Madine-t, Dodonnát. Azt akarom látni, hogyan teremti meg Bail Organa és Mon Mothma a Lázadók Szövetségét, és láthassuk, hogyan kutatja fel és vadássza le Vader a túlélő Jediket (csak egybe gondoljatok bele: elkezdene vadászni Ahsokára!!! ).

De közben folytatódhatnának a TCW történetei, láthatnánk, hogyan élik meg a klón háború veterán klónjai, Rex és Cody azt, hogy megölték a Jedi bajtársaikat. Milyen lenne már Rexet Darth Vader mellett látni. Előkerülhetne Darth Maul, és nem néznénk furcsán, ha hirtelen feltűnne Boba Fett, hiszen akár már húsz éves is lehetne, azon meg azért mégis életképesebben áll a páncél, mint egy legfeljebb tizenhárom évesen.

És akkor az olyanról nem is beszéltem, hogy ahogy a TCW az ep2-ből szépen áthajlott az ep3-ba, ott világszinten ugyanúgy végbe mehetne a Rebelsben is a változás. Mekkora lesz majd látni, ahogy a V-Wingek és ARC-170-esek mellett feltűnnek az első TIE modellek, ahogy a Z-95-ösöket elkezdik majd leváltani az X-Wingek. És amikor megjelenik a legelső Birodalmi Csillagromboló teszem azt egy Venator mellett, már elképzelve is fenséges jelenet. Ha nem szúrják el, a Rebels lehet a tökéletes kapocs az ep1-2-3 és az ep4-5-6 között. És miért szúrnák el? Több TCW készítő is megmaradt, Filoni is ott van, egyszer már bizonyítottak, miért ne menne nekik másodszor? Pláne azután, amit a TCW-ben tanultak.

Ez a hír most baromira belelkesített. :yeah:

Ez volt az első beírásom azután, hogy kiderült: az új sorozat a Birodalom érájában fog játszódni. Én a kezdetek óta reménykedtem és a bejelentés után nagyon örültem, hogy ezt a korszakot kapjuk meg, mert az ep1-2-3-mal ellentétben az ep4-5-6 magáról a világról alig árult el valamit, ráadásul ’99-től 2013-ig szinte folyamatosan a Köztársaság volt a porondon mozgóképen. Szegény Birodalom harminc éves léte ellenére is iszonyú hátrányba került.

S bár a fentiekből a Rebels nem sokat váltott be – hiába, akkor még csak azt tudtuk, hogy ez lesz, a részletek tekintetében csak találgathattunk –, lelkesedésemet, reményemimet és optimizmusomat a Rebels meghálálta az első évaddal.

Eleve, már az, hogy mindent megváltoztattak, ami nem tetszett a The Clone Warsban (baltával faragott karakterek, kevésbé összefüggő sztorik) nagy plusz pont, de az, hogy mindent megtartottak, ami abban jó volt, és rengeteg újdonsággal is szolgáltak, az már a kulimázos hab a tortán. Személy szerint igazándiból egyetlen egy negatívumot tudnék mondani, már azon kívül, hogy még mindig várni kell a 2. évadra – bár ez szerintem számos emberi jogot tipor a sárba, és a Genfi egyezményben foglaltakkal is ütközik, meg úgy alapból, a törvények tiltják az emberkínzást. De visszatérve arra az egy iszonyú komoly, már-már megbocsáthatatlan hibára: szerintem gázuk néznek ki a wookiee-k a Spark of the Rebellionban. Eget rengető, mi?

Na, akkor most, hogy kiveséztem a negatívumok hosszú sorát, jöjjenek a pozitívumok. Fő elvárásom volt a sorozattal kapcsolatban: lássunk már bele annak a nyüves Birodalomnak a működésébe. A Köztársaság működését egy epizód alatt Lucas úgy bemutatta, hogy aztán a következő két részben azzal már nem is kellett foglalkoznia. A Birodalom működéséről a Rebels premierje előtt egy nappal sem tudtunk többet, mint amennyit 1977-ben elmondtak. A vezér az Uralkodó, és vannak tartományi kormányzók. Király! És? Igaz, sok mindent elképzelhettünk a Köztársaság megismerése után, hiszen a Birodalom arra épült rá, de rengeteg kérdés lógott a mai napig a levegőben. Köztük a legfőbb kérdés: miért is van a lázadás? Mert az ep4-5-6-ban az Alderaan felrobbantásán, valamint Owenék és a Jawák (utóbbiakért ráadásul nem valószínű, hogy sokan hullatunk könnyeket) meggyilkolásán kívül igazán semmit sem mutatnak, ami azt bizonyítaná, hogy a Birodalomban baromi rossz az élet.

És ezt annak köszönhetjük, hogy az ep4-5-6 végig Luke-ot, Hant és Leiát követi, márpedig ők túlnyomó részt katonai bázisokon töltik akció dús napjaikat. A katonai bázisokon meg legfeljebb a katonák életébe pillanthatunk bele, a civilekébe nem. Amikor meg mégis kitérőt tettünk, hová mentünk? A Mos Eisley, ami nagyjából semmiben sem különbözik Mos Espától, se a Köztársaság, se a Birodalom nincs rá befolyással. Jabba palotája, no comment. Bespin, ami egy csempésztanya. Endor… ragozzam? A Lars farm és a Cantina az egyetlen, ami apró betekintést nyújt, bár utóbbi is kicsit extrém, előbbi meg nem tart igazán sokáig. De ezeket leszámítva nincsen az ep4-5-6-ban olyan momentum, mint mondjuk Dexter étterme, a coruscanti forgalom, a coruscanti bár, a fogatverseny, a különféle lakhelyek, a buszok, a taxik, stb. Szóval nincsenek benne a hétköznapi elemek, amik erősítik, hogy lehet ebben a Galaxisban élni, és bemutatják, hogy hogyan lehet élni az adott korszakban.

Szóval a Rebelstől erőteljesen elvártam, hogy bemutassa, mégis miért van ok a lázadásra. Mert se Luke, se Han, Leia meg aztán szerintem főleg nem élt elnyomásban. Na jó, Owen talán elnyomta kicsit Luke-ot, de azért meg ne a Birodalmat hibáztassuk. Szóval, a Birodalom azért volt rossz, mert azt mondták, de a Rebels végre ezt be is mutatja.

Már a Spark of the Rebellion parádésan nyitott ez ügyben, sőt, igazándiból, már az Entanglement című miniepizód is adott ebből ízelítőt. A birodalmi tisztek az utcán alázzák az egyszerű embereket, mondvacsinált okokkal tartóztatják le őket, csak mert nem tetszik nekik a járókelő képe. Akiknek a földjére szemet vetettek, annak felkínálnak jelentéktelen összeget, és ha nem fogadja el, hát tankkal lakoltatják ki – ahogy ezt láthattuk a Fighter Flightban. És hová mehet eztán szerencsétlen? Tarkintownba, a nyomornegyedbe, ahol legalább esélye van éhen halni. De említhetném ugye a lassatok kiirtását, a Szenátus által betiltott, de illegálisan csak azért is beszerzett distruptorokat, a Birodalom napján E-11-es sugárvetővel a hátukban ünneplő embereket, vagy azt a töménytelen propagandát, ami több részben is ránk köszönt – az olyan átverésekről már nem is beszélve, mint amilyet az a patkány Trayvis képviselt.

Szóval a Rebels végre megmutatta, miért rossz a Birodalom. Nem ment bele a témába mélyebben, tény, sőt, valószínűleg sokan nem is így képzelték, de pont ez a jó. Mert egy olyan Birodalmat mutattak be, ami működhet. A Birodalom olyan, mint az uralkodója, Palpatine. Mézes-mázas külcsínnel vonja be a trágyát, és a távoli emberek emiatt azt hiszik, hogy az torta, csak a tűzközelben állók érzik a bűzt. Az olyan központi világokban, mint Coruscant, vagy Alderaan, valószínűleg nagyon happy lehet az élet, miközben a Lothalon épp csak nem döglenek éhen az emberek.

És ha már Lothal. Az első évad egyértelműen az ep4-5-6 karakterközpontú mesélési formáját követi, csak nagyon ritkán láthatunk olyasmit, ami hőseink „látószögén” kívül történik – bár megjegyzem, részenként többször operálnak ezzel az ugrással, mint amennyire Lucas élt vele az ep4-5-6-ban. Még sincs befolyásuk a galaktikus eseményekre, tetteiket valószínűleg nem vitatják a Szenátusban, legfeljebb a mustafari pofára esést a birodalmi főparancsnokságon. És ha mégis elérnek valami nagyobbat, ami több világra is hatással van, mi azt sem láthatjuk igazán. Szóval nincs meg az epikusság (még?), nem járunk minden részben más-más bolygón. Ami viszont azért jó, mert így legalább Tatooine, Naboo és Coruscant után végre megint jobban elmélyülhettünk egy világ életében, ezúttal Lothaléban. Megismerhettünk kisebb-nagyobb városokat, benézhettünk bárokba, lakásokba, láthattunk helyi Jedi Templomot, az akadémiát, az egykori kormányépületet és persze a Birodalom gigantikus létesítményét is. És ez remek, hogy egy újabb bolygó csatlakozott a fenti listához, mert ez is erősíti azt ami nagy erőssége a Star Warsnak: elhiteti, hogy a Galaxisban lehet élni.

Persze azért nem lenne csillagok háborúja a Star Wars, ha nem lennének benne egyéb világok, így végre képernyőre került a sokat emlegetett Kessel, nosztalgiáztunk egyet egy klón háborús erődben, kitörtünk a Stygeon Prime börtönéből, megcsodálhattuk a Geral raktárnegyedét, és egy rövid időre még Mustafar mellé is visszatértünk. Nem sok, de éppen elég arra, hogy emlékeztessenek minket: azért még mindig egy Galaxis a játszóterünk. És azért ezek a bolygók izgalmasabb helyszínek voltak, mint a Hoth, az Endor vagy a Yavin IV.

De kanyarodjunk rá egy huszárvágással inkább arra, ami a Star Wars: Rebels igazi erejét képviseli: a szereplők. Filoniék már a TCW alatt bizonyították, hogy remek karaktereket tudnak írni, elég csak Ahsokára gondolni, vagy arra, milyen szépen továbbfejlesztették Ventresst vagy Darth Mault, akik még csak nem is saját karaktereik voltak. De említhetném Meebur Gascont, Krellt, Pre Vizslát, Cad Bane-t, Hondót, Charm Syndullát, Riyo Chuchit, Satine-t és még sorolhatnám napestig. Mind-mind emlékezetes szereplők, akiket szerettük. Viszont semelyikük sem bontakozhatott ki annyira, mint Ezra, Kanan, Hera, Sabine vagy Zeb, mivel a TCW-ben a sorozat felépítése miatt nem lehettek állandóan jelen. Vagy abban a rövid időben változtak, amíg szerepeltek, vagy konstans azok maradtak, akiket megismertünk.

Így igazán a TCW-ben csak Ahsoka, Ventress és Maul ment át változáson, három olyan karakter, akiknek vagy egyáltalán nem volt filmes kötődésük, vagy a filmes kötődésük a TCW-hez képest a múltba veszett. A Rebels hősei viszont szabadon használhatóak, és Filoniék ezt ki is használták.

Eleve itt van nekünk Ezra, a forrófejű utcagyerek, aki szépen padawanna érett, sőt, már-már vezérré. Vagy Kanan, az elején magában nem bízó bukott padawan a végére Jedi lovag lett. Kettejüknél ez a változás ráadásul úgyszólván fizikálisan is látszódik, hiszen Ezra a Fire Across the Galaxy-ban már párbajozik, ami elég messze van a fénycsúzlijától, míg Kanan immár le tudta győzni azt, aki korábban szó szerint alázta párbajban, meg úgy minden más téren is.

De említhetném azt, hogyan lettek talán a sorozat legjobb barátai Ezra és Zeb. Emlékezzünk csak, milyen goromba volt Zeb Ezrával, hogy hátrahagyta. Most meg együtt vannak jóban-rosszban, bár az esetek többségében inkább rosszban. És ott van velük Sabine is, aki az elején meglehetősen visszahúzódó volt, aztán az Out of Darknessben történtek után egészen megélénkült, láthatóan nyitottabbá vált Ezra felé is, jobban megbízik Heráékban. És hát Hera, a nő, akiről nagyon sokáig azt hittük, hogy támasza Kanannak, afféle másodparancsnok, aztán szép lassan kiderült, hogy fityfenét, ő itt az igazi vezér, a beavatott. Bár hagyja, hogy Kanan vezesse a csapatot, visszagondolva, a csapat az esetek 99%-ban csak akkor ment Kanan után, ha azt előtte Hera is jóváhagyta, vagy Kanan akkor jelölte ki az utat, ha már értekezett Herával.

Az egyetlen, ami furcsa, hogy mintha Hera és Kanan nem merné felvállalni kapcsolatukat a többiek előtt. Érezhetően több van köztük barátságnál, de ezt csak nagyritkán mutatják ki, akkor is inkább szavakban.

Az egyetlen, aki konstans maradt, már a rosszfiúkon túl, az Chopper. Ez a droid változatlanul egy görény. Nekem meggyőződésem, hogy Chopp a klón háborúkban a Szeparatistáknál valami vezető szerepet töltött be. Merthogy ezt a droidot nem a Köztársaságnak szánták, az ziher. Egy droidekának jobb a modora.

A rosszfiúk. A TCW elején kicsit gáz volt, hogy Ventress és Grievous mindig futott, el a harc elől. Ellenfélként egyiket sem lehetett komolyan venni, és nem csak azért, mert tudtuk, se a jó tábornoknak, se Obi-Wannak, se Anakinnak nem eshet bántódása (mondjuk, ha nem ez a két szuperpocok lett volna a főhős, talán a gonoszok is eredményesebben működhettek volna), hanem mert a végén már akárkivel kerültek összetűzésbe, előre borítékolhattuk: veszteni fognak. Persze szerencsére Filoniék is felismerték ezt, így Ventresst tovább fejlesztették, Grievous pedig hatványozottan kisebb szerepet kapott. Az új ellenfelek meg elkezdtek gondot okozni, például Maul szinte mindig elnáspángolta Obi-Want, Krell-lel sem lehetett csak úgy elbírni, Barriss is megizzasztotta Ahsokát, stb.

A Rebelsben ilyen gond a kezdeteknél sincsen, amiben szerintem nagy szerepet játszik a lépcsőzetesség. A rohamosztagosok ugye 1977 óta nevetség tárgyát képezik lövészeti képességeiknek hála, máig nem értem, miért kell ezen unos-untalan fennakadni. Legyünk erősek, a TCW-ben és az ep1-2-3-ban a droidok és a klónok is ugyanilyen bénán lőttek. Főleg a droidok. Ráadásul a rohamosztagosok az ep4-5-6-ban sem lőnek jobban – persze, azt a nosztalgia miatt nem szabad bántani…

Aresko és Grint sem jelentenek kihívást, de aztán jön Kallus, aki már egy fokkal hatékonyabb, mint elődei, és a Spark of the Rebellionban sikerül is csapdába csalnia hőseinket, sőt, egyiküket sikeresen elfogta, majd még a nyomukban is tudott maradni. Aztán jött az igazi fenyegetés, az Inkvizítor, aki elől hőseink végül majdnem mindig futni kényszerültek. Még a Gathering Forcesban is, ahol pedig őt próbálták meg csapdába csalni. Persze a karakterfejlődés azt is jelenti, hogy hőseink túlnőttek rajta, így érkezett a következő gonosz: Tarkin.

Na, kérem, a Rebelsben itt újfent megmutatkozott az az érdem, ami számos alkalommal kiütközött a TCW-nél is. Új adalékot adott egy már ismert szereplőhöz. Tarkin persze könnyű esett volt a maga módján, hiszen már az elődsorozatban továbbfejlesztették a karaktert, de a Köztársaság skatulyájától megszabadult Tarkint most láthattuk először. Ebben a sorozatban azt a Tarkin kormányzót láthattuk szabadon ténykedni, aki szemrebbenés nélkül robbantja majd fel az Alderaant. És a belépője… Ohohohóóóó… Gerincre vágja Tuát, helyre teszi Kallust, csicskájává avanzsálja az Inkvizítort, lefejezteti Areskót és Grintet, elkapja Kanant. Tarkin a Call to Action első félideje alatt erőteljesebb karakter lett, mint Dooku az egész TCW-ben. Persze végül ő is hoppon marad, de még itt sincs vége, mert az utolsó másodpercekben megjelent Darth Vader.

Vader szerepe érdekes lesz a második szezonban. Anakint nagyon jól kibontották az ep1-2-3-ban, a TCW-ben és az ep4-5-6-ban is, ezért pont az lesz érdekes, mit tudnak majd ehhez még hozzáadni. És ez talán az lesz, hogy most láthatjuk majd először teljes körül Sith Nagyúrként ténykedni hosszabb ideig. Ezt a funkcióját csak az ep4-ben és az ep5 elején töltötte be, de aztán elkezdett visszatérni a Jedi. Most viszont még nem tud Luke-ról, most még csak saját démonai léteznek, rabláncra vert sorsa, és az utolsó szerette: Sidious. A Rebels teret nyithat egy merőben új Vadernek, a Sith Nagyúrnak, akit még nem gyötörnek kétségek.

ÉS, ez az első olyan mozgóképes Star Wars alkotás, amiben Darth Vader már úgy jelenik meg, hogy előzménytörténetek egész serege létezik. Vagyis Vader karakterének formálásában az ep4-5-6-tal ellentétben már befolyással van az ep1-2-3 és a TCW is. Ez pedig tovább finomhangolhatja a Star Wars Saga eddigi legfontosabb szereplőjét: Anakin Skywalkert. Meg merem kockáztatni, hogy a Rebels után már Vaderre sem fogunk olyan szemmel tekinteni, mint ahogy most tekintünk.

Amúgy azt is érdemi részének tekintem a sorozatnak, hogy ilyen korán be merték vállalni fontosabb karakter megölését. Furcsa mód, bár a TCW-ben hullottak a szereplők, mint a legyek – Filoniék még viccelődtek is azzal a BD-k extráin, hogy mindig létrehoznak egy jó szereplőt egy epizód kedvéért azért, hogy még abban a részben megölhessék –, a jelentősebb szereplők közül nem igazán hullottak el. Ilyenre példaként talán csak Satine-t és Savage-ot lehetne felhozni. Persze tény, a TCW-ben a legtöbb szereplő sorsa adott volt, viszont akadtak bőséggel olyanok, akikkel el lehetett volna bánni: Ahsoka, Ventress (oké, az esetükben örülök, hogy nem így lett), Maul (vele Sidious azért végezhetett volna a The Lawlessben), Rex, Hondo, Bane. Nem igazán hullottak el, és még Savage és Satine halálára is az ötödik évadig kellett várni. Ezzel szemben Filoniék már most tűzre dobták az Inkvizítort. Az indokaik érthetőek és örülök is, hogy így tettek, mert ez jelzi, hogy bátrak, képesek bokszzsák nélkül tovább mesélni a sztorit. Ez is jelzi, hogy tudják, mit csinálnak.

És akkor a vége felé essen szó Ahsoka Tanóról. Eléggé kézenfekvő volt, hogy ő lesz Fulcrum, hiszen ugye a sorozatban a jelek is rá utaltak, a Rebel Resolve-ban már Ashley Eckstein hanglejtését is simán fel lehetett ismerni, plusz Filoni is jelezte a sorozat indulása előtt, hogy Ahsoka vissza fog térni. Plusz, én még pár hete az onderoni TCW sztori megnézése után (amit pont a Rebel Resolve után abszolváltam), ami ugye Filoni szerint a lázadás előzménye, még biztosabbra vettem, hogy onnan fog kikerülni valaki, mint Fulcrum, pláne, hogy gyanúsan összecsengtek egyes mondatok. Ennek ellenére adtam egy jelentéktelen százaléknyi esélyt Luxnak és egy leheletnyivel több esélyt a meglepetésnek. Szerencsére ez a két elhanyagolható esély nem jött be, és Ahsoka visszatért. Amit magával hozhat, azt meg kétszer ennyi oldalba sem tudnám kiírni magamból, pedig már az ötödik oldalt pötyögöm (még jó, hogy nem ezt írtam az SFportalra ). Az elmúlt tizenegynéhány év története, a jövője története, ismeretei a TCW korszakából, vezéregyénisége, a végzete. Tudom, hogy vannak, akik szerint nem lesz főszereplő, én is hajlok arra, hogy nem fogja ellopni a show-t, ennek ellenére imádkozom, hogy ne csak egy néha feltűnő támogató szereplő legyen. Lépjen ki Fulcrum szerepéből és legyen újra az akció közepébe beugró Ahsoka Tano. Ő már egy rangban van Anakin Skywalkerrel, Obi-Wan Kenobival, Padmé Amidalával, Yodával, Luke Skywalkerrel, Han Solóval és Leia Organával. Már elképzelhetetlen nélküle a Star Wars.

A végén még tőmondatokban: sosem kételkedtem abban, hogy Filoniék tagadni fogják a Rebelsben az ep1-2-3-at vagy a TCW-t, ennek ellenére öröm volt látni minden visszautalást. És szerintem minden ezzel kapcsolatban szkeptikus meggyőzhetett azok mennyisége. Űrhajók, szereplők, zene, volt itt minden. A zene is bejött, bár Kiner lehetett volna kicsit merészebb az önálló, új témákkal kapcsolatban, kicsit sokat merít a filmekből. A látvány szerintem pazar. Végre nem a baltával faragott arcok vannak, és kellően látványos, ahol annak kell lennie, és kellően puritán, ahol meg arra van szükség. Remekül adaptálták a birodalmi érára jellemző formai és színvilágot. Ennek ellenére azért remélem, hogy ellátogatunk majd olyan világokra, mint amilyen Naboo vagy Utapau volt.

Kedvenc epizódot most nagyon nehezemre esne jelölnöm, hiszen rendkívül erős évad áll mögöttünk. A leggyengébb részeknek talán a Droids in Distresst, a Fighter Flightot és az Idiot’s Arrayt ítélném, de nem azért, mert ezek rosszak, hanem mert lazábban kapcsolódnak a nagy egészhez és hiányzott belőlük az, ami kiváltott volna belőlem afféle katartikus élményt. A többiben ez megvolt vagy egy jól megkomponált jelenetben, vagy egy szereplő szintlépésekor, vagy éppen az egész történet miatt.

Inkább megemlítenék pár ilyet: Kanan először aktiválja a kardját. Sohasem volt még ilyen jelentősége a Star Warsban annak, hogy valaki fénykardot kapcsolt be. Obi-Wan Kenobi figyelmeztetése. Ahsoka megjelenése. A lázadó flotta érkezése a Mustafarra. Az Inkvizítor halála. Yoda! Tarkin belépője. Tarkin kiosztja a jutalmat Grintnek és Areskónak. Ezra megszerzi a fénykardkristályt. Ezra először aktiválja fénykardját. Ezra üzenete a Galaxisnak. Luminaráról kiderül, hogy halott. Sabine bízni kezd Herában. Ezra Ereje elszabadul. Darth Vader. Ezra szembesül Trayvis árulásával. A Birodalom napja. Ezra megbocsát Tseebónak. Tseebo beszél Ezrának a szüleiről. Hű… A legjobb pillanatok úgy látom, Ezrához köthetőek.

A legvégén álljon itt egy idézet Darth Sidioustól, ami kicsit új értelmet nyert itt a Rebels első évada során:

„The Jedi are relentless; if they are not all destroyed, it will be civil war without end.”

[pb69]

A legtöbb dologban egyetértek Dzséjttel, remek írás.

 

Én az első perctől kezdve örültem annak, hogy jönni fog a Rebels. A TCW kaszája miatti elkeseredettségem, csalódottságom és dühöm nem befolyásolta az új sorozathoz való hozzáállásom. Bíztam benne, hogy a már jól ismert készítőgárda újabb remekművet fog elénk pakolni és pozitívan fog bővülni a SW univerzuma. Persze voltak azért kétségeim is, de örömmel jelenthetem, hogy ezek nem realizálódtak és most már totális nyugalommal (ámbár határtalan türelmetlenséggel) várom a 2. évadot.

 

A legjobban attól tartottam, hogyan lesznek képesek szinte csak és kizárólag új szereplőkkel és helyszínekkel igazán SW hangulatot teremteni. Tudtuk, hogy új csapat lesz, minden téren ők lesznek a középpontban, kevesebb kitekintés lesz, mint a TCW-ben, birodalmi oldalon is új arcok köszönnek be és sokkal kisebb látómezővel fogjuk szemlélni a galaxist. A TCW-ben azért ott volt Anakin, Obi-Wan, Yoda, más jedik, Palpatine, Dooku, Grievous, ismert klónok, Boba, Maul is előkerült, ill. sok ismerős helyszín és esemény, a galaxis nagy globális történéseit szemlélhettük.

Többnyire legalábbis, és ezek remekül hozták a SW feelinget. Viszont a különlegesebb, rendhagyóbb részek hiába voltak önmagukban zseniálisak, nekem valahogy a többségük túlságosan kimutatott ebből az univerzumból és a SW-os báját elveszítette. Emiatt is volt bennem félsz, hogy mennyire sikerül átlépni az árnyékukat e téren és mennyire tudják majd szinte csak és kizárólag az új elemek elvinni a hátukon a sorozatot. Az a helyzet, hogy abszolút sikerrel jártak, a Rebels úgy ad tökéletes SW élményt, hogy nem kell hozzá már korábban jól bejáratott karakter, helyszín, esemény stb..

 

A karakterek remekül sikerültek. Mindenki egyéniség és senki nem felesleges. A végére pl. Chopper-nek is meglett a helye. Ha pedig valakiről úgy gondolják, hogy már csak töltelékszereplő lenne, akkor kukázzák. Az eddig látottak alapján a karakterek önállóan és a másokkal való kapcsolatrendszerben is jól működnek. Ráadásul hiába tudtunk meg már elég sokat róluk és szerepeltek rengeteg időt, igen komoly potenciál rejlik még bennük. Hera és a Ryloth, Sabine és Mandalore, Zeb és fajának kiirtása, Ezra és a szülei, valamint Vizago-nak tett ígérete, Kanan és Hera kapcsolata, Kanan múltjának további részletei. Az Inkvizítort eltüntették, de Kallus vagy Tua kapcsán így is jöhetnek még érdekességek.

Szóval a Rebels nagyon jól elboldogul a saját szereplőivel, de azért voltak itt visszatérők is. Nem is akármilyenek. Nem sűrűn bukkant fel ismert szereplő, de amikor igen, akkor annak kivétel nélkül komoly súlya volt. Luminara sokkoló "lenyomata", Obi-Wan üzenete, Yoda útmutatásai, Bail fel-felbukkanása, Tarkin tarolással felérő belépője és persze Ahsoka, valamint Vader. Libabőrös jelenetek, szintén nagy jövőbeli potenciállal. Egyedül talán Lando a kivétel (számomra ez volt a sorozat mélypontja), de ennyi belefér és tőle amúgy se vártam nagy dolgokat, mintsem kalandos könnyedséget.

 

Általánosságban még mindenképp kiemelendő pár dolog. A zene remekül támasztja alá az aktuális jeleneteket és nagyban hozzájárul a hangulathoz. Az időt bravúrosan kezelik, hiába rövidek az epizódok, mégse kapkodósak, üresjáratok sincsenek. Nemcsak 1-1 rész, de a teljes évad dinamikája is többnyire szépen össze van rakva. Már nincsenek in-universe időugrások, ami előnyös, a TCW is jobb volt kronológiai sorrendben nézve. Így jobban kirajzolódik a sztori és a karakterek íve, ami mindkét esetben szépen megrajzolt.

Valóban hatalmas pluszpont, hogy belelátunk a birodalmi élet mindennapjaiba is. A népnél érezhető az elnyomás, a kizsigerelés, a folyamatos sakkban tartás és félelemkeltés. Felsőbb körökben pedig tapintható a feszültség, a kegyetlenség és rettegés. Magyarán tökéletesen átjön Sidious diktatúrájának esszenciája. Ha a Birodalomról van szó, akkor az előzőeken kívül minden rideg, feszült, szürke és nyomasztó.

Szintén jár a pacsi a sok utalásért. A Rebels epizódjai egymásra reflektálnak, a TCW-ra és a PT-ra is vannak utalások, de az OT egyes elemei is felbukkannak. Sokszor talán észre se vesszük ezeket vagy nem tudatosulnak bennünk, de elévülhetetlen érdemeik vannak az univerzum egységesítésében.

 

Összességében tehát maximálisan elégedett vagyok az 1. évaddal, nehezen tudnék jobbat elképzelni. Mondhatnám, hogy az epizódok többsége átlagon felüli, de ez valahol hülyeség, hiszen akkor olyan magas az átlag, szóval mihez is mérünk. A lényeg az, hogy a sorozat magasan indított és csekély hullámzással képes volt végig magas nívón zakatolni, mígnem a végén még emeltek a téten. Az utolsó 3 részig úgy 9/10-re értékeltem a Rebels-t, Tarkin feltűnésével ez megugrott, az évadzáróval pedig túlnőtte a skálát.

[M.Laci]

Csak gyorsan kutyafuttában, ameddig a Barcelona pihen. Összességében pozitív csalódás volt a Rebels. Amikor elmeszelték a TCW-t, majd bejelentették, hogy a Disney egy saját sorozatot csinál, kicsit mérges voltam. Ezt a Rebels sorozatot még bottal sem kívátam piszkálni.

Amikor felregisztráltam ide, akkor egy páran ajánlottátok, hogy nézzem meg. A csudába, az utolsó részt még meg is könnyeztem (Ahsoka, Kanan és az Inkvizítor párbaja stb. )

Szóval, sokkal többet kaptam, mint vártam. Talán jó kezekben lesz a Disney-nél a Star Wars!

[csoli1138]

A találgatás időszakában, még olyan pletyik is voltak, hogy a 7-et vezeti fel majd egy sorozat.

Én már akkor azt kívántam, hogy legyen inkább egy tcw-hoz hasonló sorozat a 3 és a 4 közt "Civil Wars" címmel..

Nem kaptam meg..A címet. Minden más vágyam teljesült. Úgyéreztem ebben az időszakban van mit kivesézni. Az alkotók is így érezték, és jól végezték a munkát.

Nagyon jó élménnyel lett gazdagabb aki végignézte az első évadot. Bár nem hosszú évad, szép ívet jár be, jó dolgokat érint.

Lentebb már sokmindent leírtatok, Dzséjt még "best of" pillanatokat is, de valóban: A jedi templomos rész, az Inkvizítor minden jelenete, a kellemes utalások, a jól időzített és jól használt cameok(Obi-wan, Bail, Vader, Ahsoka) mind élményszámba mennek. A wookie-k? -valóban gyenge, de nem zavaró.. Lando? -hát ő ilyen. Benne ennyi van. Szereplése olyan mint egy blöff, vagy bejön vagy nem.

Tűrhető volt a rész, de mit várnak attól(tőlem), aki Han-t sem igazán kedveli, hát még annak felebarátját..De Ő is star wars. Az érába illik, nem bánom, hogy nem hagyták ki. Jók a behozott arcok, akár a PT-ből, akár az OT-ből. Nem tudom meddig mennek el a témában, Hondóról ugye már tudunk, tán Ahsoka és Vader is előlép a háttérből..Lesz-e Boba? Lesz-e Han? Luke,Leia? Lesz-e Maul?-remélem nem! Rex? Ventress?

Mindenki ne jöjjön, -és valószínüleg nem is fog- elvégre nem tcw-osztálytalálkozó a sorozat.

A Rebels rászolgált a bizalomra, a kezdeti kétségeket eloszlatta, jó történet, jó szereplők, jól beleillik a Sagaba!

Ez a habarcs dolga két tégla közt! És a Rebels jó habarcs!

Szerkesztve: 2015. Március 8. - csoli1138

[Ody Mandrell]

"Ha látványban a TCW volt a Ferrari, akkor ez a Trabant. Nagyon kezdetlegesnek tűnik, animaticsnak is gyenge sajnos. Azért nem vagyok idegesebb, mert valószínűleg ez még a nagyon korai anyag. De ha mégse....hát nem is tudom. A bolygó még elmegy, de a csillagos háttér valami borzalom, a romboló meg a 2D-t is alig éri el, nem hogy a 3D -t. Ezzel így szerintem kár volt kijönni. Nekem nagy csalódás."

 

Idézet - magamtól. Bizony anno a TCW kaszája felett érzett haragom és a teaser valóban gyenge mivolta ilyen éles kritikára sarkallt. Álmomban se gondoltam volna, hogy másfél évvel később ájuldozni fogok a csodálattól. Pedig ez a helyzet. A sorozat jött látott és győzött. Jobban belegondolva nem volt sok értelme aggódni, hisz a kipróbált TCW csapat magja megmaradt. Esetleg csak a Disney céljai tekintetében lehettek félelmeink. Vajon hogy állnak majd az egészhez? Tényleg lebutítják? Ráadásul az még jobban emelte a tétet, hogy ez volt a Disney debütálása SW terén így mindenki duplán kíváncsi volt megugorják-e a lécet. Elnézve a végeredményt meg merem kockáztatni, hogy az első évad konzisztensebb színvonalat hozott mint a nagy előd korai részei. Ha volt is humor vagy mókázás, az az OT -hoz hasonlóan jó helyen is kellő mértékben történt. Nem volt gyenge rész az évadban, plusz adalékként minden epizódban történt olyan momentum amire később vagy hivatkoztak vagy kibontották jobban. Ezt segítette a 13 részes mennyiség ami nem engedett meg "töltelék" epizódokat. A karakterek egytől egyig érdekesek, remekül felépített háttértörténetük van és láthatóan tudják a készítők honnan hova akarnak eljutni. Sok más sorozathoz hasonlóan itt is az első évad a karakterek bemutatására és a történet felvezetésére szolgált. Meg kell említenem Kinberget és Weismannt akiknek ugyan már van nevük a szakmában de az SW -hez eleddig vajmi kevés közük volt. Hála égnek ez változott. Mindketten remek munkát végeztek, Kinberg olyan forgatókönyveket írt, mintha mindig SW -ken dolgozott volna. Persze nem lehet szó nélkül elmenni Filoni mellett sem, aki nyilván a cement volt a téglák között. Ezzel a sorozattal végleg az egyik legnagyobb SW-s tag lett a szememben. Ezentúl ha csak meghallom a nevét én biztos megnyugodva dőlök hátra. Az ő számlájára írom azt is, hogy bár a sorozat ízig vérig OT hangulatú, azért akad benne PT utalás is bőséggel. Ilyen volt pl. a podrace emlegetése vagy pár régi Köztársasági jármű új köntösbe bújtatása. A klónbázisról vagy a Jho kocsmájában látható LAATI roncsról, vagy a régebbi karakterekről már nem is beszélve. Igazi SW rajongó az ipse, olyan aki egyben nézi a hat film világát. Csak remélni tudom, hogy ezt a szemléletet átveszik majd az EPVII -re is. A Rebelst nézve az volt az érzésem tehát, hogy egy koherens egészet nézek, ahol minden idősíkra van utalás. Nagyrészt ez emelte az első évadot nagyon magasra nálam. Persze ez csak az egyik fele, a másik a történet. Eleinte nem értettem minek kellenek ide jedik, de most már kezdem kapisgálni. Általuk arra is választ kaptunk miért ezt a csoportot kísérhetjük figyelemmel. Ők a legfontosabbak egy a szárnyát bontogató lázadási mozgalom számára amit nem más, mint Ahsoka Tano vezet. A lány is egy olyan elem, amiben hatalmas potenciál rejtezik. Persze nem lenne ekkora jelentősége ha a karakteréhez nem adtak volna már korábban hatalmas hátteret. Ebben a sorozatban Ahsoka az igazi összekötő kapocs az PT és OT között. Hihetetlen izgalmas dolgok várnak ránk a folytatásban. Ismerve a készítőket biztosra veszem, hogy nagyot fog durranni a második évad is.

 

Talán még meg kell említenem a látványvilágot, ami szerintem alig marad el a TCW -től. Bár jóval egyszerűbbek a formák és a környezet, én ezt főleg koncepcionális dolognak vélem. Egyszerűen ez illik az EPIV -hez. Persze abban is biztos vagyok, hogy nem állt annyi pénz rendelkezésre mint a TCW -nél, de ez a megjelenésben elhanyagolható. Sőt! Voltak olyan dolgok, amik viszont sokkal jobbak lettek mint a nagy elődnél. Ilyenek pl. a tükröződő felületek, a fény árnyék hatások és nem utolsó sorban az arcmimika. Ez utóbbi egyenesen csodás. A hírek szerint a második évad már 22 részes lesz és biztosra veszem, hogy az is hasonlóan jó lesz mint az első volt.

 

Talán egy kicsit nagyobb költségvetéssel ami elengedhetetlennek látszik, valóban azzá válhat a sorozat aminek szánták: a The Clone Wars méltó folytatásának!

 

SZERK: majdnem elfejettem hozzátenni, hogy remélem a második évadban már többen fogunk beszélgetni az aktuális részekről.

Szerkesztve: 2015. Március 15. - Ody Mandrell

[Pildi]

Az eddigi szépen összerakott vélemények meghozták a kedvem nekem is egy kisebb összefoglaló megírásához.

Én mindig bizakodtam, hogy jó dolog fog kisülni ebből az új sorozatból, ha másért nem is, azért mert alapvetően pozitív a hozzáállásom az új dolgokhoz, és igazán örülök, hogy így is lett. Szépen felépített első évadot kaptunk, nagyon szerethető pozitív, és "utálható" negatív karakterekkel, akiket sikerült igazán karakteresen megalkotni.

Csatlakozom az előttem leírtakhoz, jó volt az elképzelés, hogy egy kis lázadó egység, ha úgy vesszük, akkor egyszerű kisemberek mindennapjaiba pillanthatunk bele, mert ez hiányzott az eddigi SW alkotásokból, amelyek zömében vagy csak a nagy galaktikus horderejű eseményekkel és azokat meghatározó személyekkel foglalkoztak, és/vagy csapongtak a különböző helyszínek és szereplők között, Ez utóbbi nyilván a TCW-re igaz főleg, amelynek akár azt a címet is adhatták volna, hogy Chapters of the Clone Wars, ami egy kvázi szemelvénygyűjteményt jelent, sok összefüggő történéssel, de mégis időbeli és térbeli ugrásokkal, mindig másokat tolva előtérve.

A Rebels másfajta koncepciót alkalmazott, egyfajta frissességet hozva a korábban megszokottakhoz képest, ami persze nem lett volna elég a sikerhez, de közben nagyon érdekes sztorit is elmesélve, amin kellően lehetett izgulni, lehetett azonosulni a főszereplőkkel, és benne rajlik a folytatás nagyszerű lehetősége is. A megvalósítás színvonalát a végére hagytam, mert bár fontos és nem is kell miatta senkinek szégyenkeznie, de mégis nem ez a sorozat fő erőssége, ami miatt érdemes követni még a nem kimondottan SW rajongóknak is.

 

Sajnálom, hogy az első évadban nem tudtam annyi időt szánni az adott részek kibeszélésére, amit időnként szerettem volna, csak egy-egy rövid véleménnyel tudtam hozzájárulni a társalgáshoz, ami nem igazán építő, de a szándék eddigi is megvolt, talán a következő évadban lehetőségem is több lesz rá.

Szerkesztve: 2015. Március 15. - Pildi

[Darth Krande]

Tudom hogy "kicsit" el vagyok maradva, de most néztem meg. Tegnap, ma. Húzóra.

Fanfilm kategóriában kiemelkedő. Érződik, hogy az alkotók szeretik, tisztelik, értik a témájukat. Ahogy a cím is írja: a lázadókról szól, a többi szereplő legjobb esetben is pofátlanmód kidolgozatlan. (A pauan inkvizítornak még a nevét sem tudtuk meg, csak annyit, hogy lesznek még karakterek hasonló beosztásban. Mondjuk az Isard-család felbukkanásának örülnék )

A látvány rendben van, ha az első rész vukijainak a szőrétől eltekintek. Effektek (vizuális és hang) pláne. Zene - abszolút fanfilm jellegű. Történet: szódával, sok szódával. Karakterek külön-külön érdektelenek lennének, de együtt kitesznek egy érdekes és összetett gombócot Talán ezért, hogy még nem választottam kedvencet, talán az egy szál Lando Calrissiant kivéve. A beköszönése egyértelműen hozzátesz mindahhoz, amit eddig tudtunk róla. (Amikor magas hangon beszél, az meg a sorozat egyik csúcspontja, szerintem ) Kanan meg nagyszerű módja annak, hogy az újabb generációnak végre megfogalmazza azt, amit a klasszikus trilógián felnőtt generáció érez a Jedikről. Mert mi ilyennek láttuk először a Jediket, nem pedig a Galaxis fővárosában, többezresével.

Az évadzáró erős, úgyhogy lehet hogy a második évaddal nem várok ennyit. Mint nem TCW-rajongót, Fulchrum annnnyira nem vonz be, de azért várom újra akcióban látni Ahsokát. Kíváncsi vagyok kit hoznak be három Jedi ellen, és következőnek milyen fénykardot találnak ki.

[Dzséjt]

Fanfilm... aha... ja...

[Darth Krande]

Úgy tudtam, itt nem kötelező mindenkinek mindennel egyetérteni

[Dzséjt]

Nem, valóban nem kell egyetérteni mindenkinek, de hülyeséget sem kell állítani e cél érdekében.

[Ody Mandrell]

Fanfilm... aha... ja...

 

A fanfilm tényleg erős volt, főleg tudjuk minek fényében. "Fulchrum" pedig Fulcrum.

[Darth Krande]

Boccs, akkor Fulcrum.

Fanfilm ügyben majd a második évad meggyőz