Ugrás a kommentre

Fan fiction


Ody Mandrell

Ajánlott hozzászólás

Fontos a karakterek fejlődése is! Ne stagnáljanak a karakterek, jussanak el egy adott szintről egy másikra, bármily irányba. Ez garantálni fogja, hogy a karaktereid létezni, élni fognak, ki fognak lépni a .doc-ból :)

Huh... ezzel egy időben mennyit szenvedtem, mikor leálltam a játékkal. Ez volt az egyik ok, amiért elakadtam. Egyszerűen kezelhetetlen, papír figuráim voltak. És még most sem vagyok abban biztos, hogy tudok velük bánni, bár veszek észre némi nemű javulást.

A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:

Pedig fellelhető ott egy fan-fic is :)

(Fő az önreklám :D)

Igazából rég nem jártam ott.

 

Na jó, kb. egy perce, de csak leellenőrizni, hogy tényleg te vagy-e az, vagy csak az arcmemóriám zavaros. Mert gondolom az itteni avatarodon is te magad vagy látható. :)

 

Fanficet meg megkeressük. :)

A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:

Mondjuk a KotOR azért elág nagy lélegzetvételű lehetett, nem? Mert a játékban írtózatosan sok a szöveg, és a cselekmények szerteágazása is. Ráadásul mindnek lehet minimum két kimenetele. Bátor dolog volt egyáltalán belefogni :)

Az ilyeneket pl nem vettem bele hogy menjünk az egerünkkel és nézzük meg a naplót (Trask beszéde) meg azért nem kell a legtöbb árust belevenni ill. az utcai történéseket Tarison pl. az öregember aki nem tud fizetni Daviknak

és a másik aki az űrlények ellen prédikál. Azon gondolkoztam hogy a Párbaj Arénát belevegyem , az még eldöntetlen.

Remélem azért megbirkozok vele. És valószinüleg Jedi kimenetele lesz mert ugy happy and a vége meg ha Sith-es lenne akkor már nem stimmelne a kotor 2 mert akkor túl sok sith lord lenne :)

A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:

A KotOR még azok közé tartozik, ahol ugyan elég nagy akadályt képez a szöveg, de viszonylag rendesen folynak a történések, van miről írni.

De pl. a Jedi Academy egész más feladat. Ott az átvezető részeken kívül szinte csak darabolsz és irtasz - az írónak valami érdekest kell oda kitalálni, különben nem ér semmit az egész.

A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:

Ami nekem nem tetszett a JK3-ban, az pl. a Luke modell. Ha megnézel egy JK3 modokkal teli oldalt, telejsen élethű Obi-Wanokat, Anakint, stb. lehet találni, akik szinte teljesen úgy néznek ki, mint a filmben. Akkor Luke-ot miért nem lehetett olyanra csinálni, hogy legalább hasonlítson? :roll:

Szerkesztve: - Shettard Hart
A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:

Már 3 éve játszom Jedi Academy multiplayert elég sok modell megvan (pl. Royal guard, Lama Su, Vader,Sidious,Maul,Griveous, Bespin Luke, Obi[ep3], stb. -hasonlitanak)

3x vittem végig a játékot

De Luke arca tipikusan olyan amit nehéz a játékban megcsinálni, ráadásul az a modell a Jedi Oucastbol van azt hiszem

Szerkesztve: - Darth Fuge
A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:

Hogy mitől jó egy fanfic? Szerintem az a fő hogy a hangulata megfeleljen az eredeti műnek (SW esetében kiemelném, hogy nem megy el végletek felé (nincs túladagolt erőszak, nincs depresszió, nincs rózsaszínség) és alapvetően mese-érzetet kelt. Senki nem azon dilemmáz hogy "te jó ég mibe kerültem" (még C-3PO sem nagyon) és TERMÉSZETESENEK VESZI amit talál. Ha valaki belefut valami meglepőbe, közli hogy :roll: aztán kész, részéről csodálkozás letudva. Szóval nem a karakter csodálkozik, hanem egy az egyben meghagyja ezt a nézőnek (olvasónak)

 

Szóval mielőtt alkozni kezdesz, ved át a hangulatát. Nézd meg jópárszor:)

 

Cselekmény: legyen.

Jól megkomponált néhány jelenet: legyen.

 

Ha ez a kettő van, akkor neki lehet állni tervezgetni. Addig az álmodoás ideje van, és akkor még nem szabad erőltetni.

 

Szóval álmodozz, aztán rakd össze:) Ennyi.

 

 

 

És igen, valóban jól jön néhány "béta".

A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:

Köszönöm te véleményedet is. :roll:

 

Amúgy már megnéztem jópárszor, de lehet, hogy minden nagyobb írási szakasz előtt érdemes lehet újranézni. Főleg az Ep. III-mat, mert abból szerepelne a legtöbb karakter az eddigi tervek szerint.

 

Na, a cselekmény az, ami az igazi kihívást jelenti nekem. Mert ugye ha nem történik semmi, akkor úgysem fogják elolvasni. :D

 

Amúgy láttam, hogy te is összegyűjtöd magadnak a hirtelen jött ötleteidet, röviden lejegyezve a szöveg bizonyos pontjain.

 

A béta olvasók... biztos, hogy szükségem lesz rá, talán nem is egyre, de előbb készüljön el belőle valami. :)

A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:

ja és a bétákat érdemes a 20. oldal környékén már ellátni olvasnivalóval. Ha egyszerre ennél hosszabbat kapnak akkor csak annyit állapítanak meg, hogy hosszú (kivéve ha NAGYON-NAGYON jó az iromány) és akkor nehéz lesz olvasásra bírni őket... én is elkövettem ezt a bibit a Hősökkel.

 

Amíg sztori nincs, addig inkább ne erőltesd. Most te írni szeretnél, vagy van már valami belőle?

A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:

ja és a bétákat érdemes a 20. oldal környékén már ellátni olvasnivalóval. Ha egyszerre ennél hosszabbat kapnak akkor csak annyit állapítanak meg, hogy hosszú (kivéve ha NAGYON-NAGYON jó az iromány) és akkor nehéz lesz olvasásra bírni őket... én is elkövettem ezt a bibit a Hősökkel.

 

Amíg sztori nincs, addig inkább ne erőltesd. Most te írni szeretnél, vagy van már valami belőle?

Magamat ismerve, mire a huszadik oldal létrejön, már tagja leszek a helyi nyugdíjasklubnak. Szóval nem kell aggódni, hogy túl hosszú művet adok feldolgozásra valakinek. :)

 

Most én írni szeretnék. Csak kisebb, kezdetleges vázlatok vannak egy-egy eseményről, na és a főszereplő neve, ill. a külleme, valamint az alapsztori, és a főbb szereplők. De maga a leírt történet még semmilyen formában nem létezik. (Vagyis van 7-8 sor, amit még régebben írtam, de nem nagyon illik a környezetbe, ezért az olyan, mintha nem is lenne.)

A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:

Akkor most kezdhetsz helyzeteket, megoldásokat gyűjteni. Szelektálhatsz, hogy melyik az a történet-töredék, amihez jó mozzanat tartozik, és ez ugye marad. Aztán a sok kis mozaikdarabkával mehet a játék.

Szerkesztve: - Darth Krande
A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:

STAR WARS

A Sithek titka

 

 

Nyugtalanság övezi a galaxist, mert szóbeszéd járta a sithek visszatértéről. Ez fenyegető volt a még maréknyi éledben maradt jedi próbálta újra szervezni a lovagi rendet.

 

Ez azonban kevés volt, mert furcsa rejtélyes gyilkosságok tömkelege jelent meg a galaxisban és azt suttogták, van egy tárgy melyet csak a sithek tudnak használni. És ez a tárgy felruházhatja őket határtalan hatalommal.

 

A még megmaradt jedikből egy Mester és egy tanítvány próbálja felgöngyölíteni a gyilkosságok hátterét. Azonban ez nem lesz könnyű, mert a tudatlanságuk veszélybe sodorja őket.

 

 

Hatalmas sikoly rázza meg a város falait, amit egy nő okozott. Egy vértócsában egy csempész fekszik körülötte üresség. Mély csönd vonul a városon keresztül.

Egy sötét alak fordul a halott test felé.(Ruhája fekete köpeny arca nem látszik a csuklyától)

- A Sithek titkát akarom. És ebben nem állíthat meg senki, de senki. Ki lenne oly bátor, aki szembeszállna velünk. (nevetve elsétál a kamerával, háttal)

 

 

Egy csempészhajó halad egy havas bolygó felé. Melyet az Endor egyik holdja.

A Hajó tökéletesen landol. A hajó ajtaja kinyílik, és egy lépcső ereszkedik le.

Egy csempész és a segédje lép ki rajta.

-Uram, muszáj volt erre a bolygóra jönni.

-Nem, de sajnos itt van dolgunk. Gyere. (szólt a csempész)

-Igazából mit is keresünk mi itt?

-Rendelésre jöttünk, találkozónk van. Neked nem fontos tudnod, hogy kivel találkozunk. Csak azt kell tudnod, hogy itt kell lenünk. A csempész megfordul és a hajó felé, mutat.

-Meny vissza a hajóba és indítsd be a motorokat.

-De?

-Nyomás!

A segéd elkámpicsorodva fordul vissza.

A csempész sietve halad a találkozó felé. Szemben a homályban egy alacsony és egy magas férfinek látszó alakok tűnnek fel. Közelebb érve kiderül, hogy azok is.

A csempész a magasabbhoz fordulva szól hozzá.

-Önök azok, akik hívtak?

-Igen.

-Jöjjenek . A hajóm közel van.

Most már 3 alak halad vissza hajó felé. A segéd kirohan.

-Uram, üzenete érkezett.

A csempész meglepődött arccal figyeli az üzenet adását.

- Az imént kaptuk a hírt, hogy a Montaun 5-ön a Csempészek hazájában rejtélyes gyilkosság történt. A rendészek magatehetetlen arccal álnak az eset előtt. Semmi nyom és egy szemtanú sem volt.

A csempész megrémült arccal figyelte végig az adást. Majd az ismeretlen alakok felé fordul.

-Biztos oda akarnak menni?

-Semmi nem tántoríthat el minket.

-Vagy is igen. Na akkor nyomás!!

A hajó hírtelen emelkedik fel és rázkódik. Megszólal a magasabbik ismeretlen.

-Biztos kibírja ez a roncs az utat?

-Ugyan már rázósabb utakat is kibírt már ez a tragacs.

Az ismeretlen bizonytalan arccal nézi a csempészt a vezérlőpult előtt.

-Nagyon nem tetszik nekem ez a dolog. Szólt az ismeretlen.

-Mester? Én nem bízom ebben a csempészben. (szólt az ismeretlen alacsonytársa)

-Ne légy ennyire borúlátó.(szólt vissza a magas ismeretlen)

Szól a csempész.

- Uraim öveket becsatolni hiperűrsebességre ugrunk. Rázós lesz.

Látjuk miként a hajó a hipertérbe ugrik.

 

 

Sötét köpenyes alak közeledik egy másik felé kinek kisugárzása nagyobb tekintélyt, követel, mint aki feléje halad. Ez egy sötét teremben történik. A nagyobb tekintélykövetelő alak ülve hallgatja jelentését a tanítványától.

A sötét lovag meg áll. Elő bukik arca. És szól.

-Mester, nem volt nála a holokron. Gyanítom nem is sejtette hol van. Ezért megöltem.

-Jól tetted. De Ezzel most még messzebb kerültünk célunktól. Nem tűrhetjük, hogy a Jedik felfedezzék ismét kilétünket. És azt, hogy gyarapodnak. Csak úgy állíthatjuk le ezt a fejlődést, ha megtaláljuk a Holokront és kihasználjuk a benne lévő tudást és titkot, melyet a Sithek nemzedékei használtak hatalmuk megszerzésére.

-Mester, mit tegyek?

-Egyenlőre várunk, míg el nem jő az idő az első lépés megtételéhez.

 

 

Látván, hogy a csempészhajó kilép a hiperűrből a hajó, ráfordul a Montaun 5 bolygó felé.

Leszállnak. Eléggé rázósan érnek földet.

-Ez neked landolás? (szólt az ismeretlen)

-Mikor tanulnak meg már végre repülni? (szólt az alacsony ismeretlen)

-Nincs duma! Vagányan szól vissza a csempész a hátrébbutazóknak.

A lépcső ismét leereszkedik. Miként kilépnek a hajóból egy ismeretlen tájat pillantanak meg.

-Uraim, megérkeztünk.

-Micsoda? Ez a Montaun 5? (Fordul a csempész felé)

-Mért másra számított? (szól vissza a csempész)

-Igen, nem egy bűzös városra számítottam.

-Ugyan, nem csak a város van. Vannak szép zöld tisztásaink is.

-Ugye azt nem mondja komolyan? Csak van más is itt, mint a város és a puszták.

-Örülök, hogy megkérdezi, mert?

-Hála a, jó..

-Mert nincs!

-Akkor honnan nyerik az ivóvizet? (kérdi az alacsony ismretlen)

-A földalol, és a másikat ne akarja megtudni.

Az ismeretlen rémülten néz vissza a tájra.

 

A sötét tanítvány halad a városban az arcán dúh tükröződik.

A háttal mutatott képben látható, hogy pont a csempész hajó felé halad.

Csak halad, halad és halad, míg kiér a tisztásra, ahol landoltak csempész barátaink.

Barátaink egy idő után meglátják a sötét lovagot. És szólnak.

-Kapitány vissza hajóba. Mi elintézzük.

A csempész megfordul és bekiabál a segédjének.

-Fegyvereket, gyorsan! Gyerünk, gyerünk!

-Igen uram! (szól vissza a segéd)

-Kapitány nem engedhetem, hogy veszélybe sodródjék.

-Na de kérem, én tudok vigyázni magamra. És régóta vágytam egy kis csetepatéra.

A segéd kihozza a fegyvereket, és átnyújtja a csempésznek.

-Te meny vissza és zárkózz be. Figyeld a monitorokat. És készülj a felszállásra.

-Értem. (szól vissza a segéd)

Az ismeretlenek lelépnek a lépcsőkön és levetik köpenyüket. Előbukkan a jedi tunika és a fegyverük is. A fegyvert előveszik és készen álnak a támadásra.

-Na nemá? Jedik? Tudhattam volna. Sejtettem, hogy ez lesz. Szólt a csempész és készenlétbe helyezte fegyverét és felkészül.

 

A sötét lovag csak halad a hajó felé. Majd beindul és egyre gyorsabb lesz.

Közben leveti fekete köpenyét és előveszi fegyverét. Egyre gyorsabban fut.

Egyre közelebb és közelebb van a hajóhoz.

A csempész váratlanul lőni kezd. A magas Jedi aki mester a fejét a csempész felé fordítja. Azonban a lovag elháltja a lövést. A csempész még egyre gyorsabban egyre többet lő felé, de hatástalan.

-Indíts Berry! Szólt be a csempész a segítőjének.

A lépcső felemelkedik. És a hajó fel száll.

-Nem, nem hagyhatjuk itt őket. (Szólt Berry)

-De mért nem?

-Mert még nem fizettek, nem emlékszel.

-Basszus. Vissza, vissza?.

Ha hajó visszafordul és megpróbál leszállni.

-Berry, gyerünk, megy a lövegekhez.

Berry teszi a dolgát, és oda megy. Miként oda ér látja a harcot a Jedik és a sötét lovag közt. Beül az ülésbe és becélozza a lovagot. És lő.

Azonban erre számított a lovag és kivédi de, a lövés visszafordul, és a hajót találja el. Olyan sérülést szenved melyet, nem lehet javítani.

-Berry te ütődött. Mit tettél?

-Nem tudom. Nem tudom. (Pánikolva felel vissza a segéd)

A csempész elvesztette a hajó felett az irányítást és csak annyit tudott tenni, hogy minél messzebb viszi a hajót a lovagoktól.

De a pilóta fülkében még mindig a pánik kerülgette és próbálta egyenesbe hozni a hajót. Mikor már csak pár máterre volt a földtől feladta és lezuhant. És robbanás közepette hal meg a csempész és társa.

 

Mind ezt látták a lovagok. És továbbra is küzdöttek a lovag ellen.

Bravúros mozdulatokkal kerülik ki a jedik a sötét lovag fénykard csapásait.

Azonban ez kevés, mert a lovag olyan finomsággal és duhel küzd, hogy a mester életét veszti a harcban. Így már csak a padavanon múlik a jedik sorsa.

Hatalmas lendülettel támad a sötét lovagra. A lovag ügyessége révén felülkerekedik a dámadáson és hatalmas lökéssel másfél méterre tőle, taszítja el a jedit. Ezúttal ő támad és vicsorító fogakkal, próbálja megrémiszteni ellenfelét. Ez nem sikerül, mert a jedi eszméleténél van. És számít a támadásra. Az utolsó csapásnál a sith elkapja a jedi kezét melyben a kardját markolja és megpróbálja ki csavarni. Ez sikerül is és a földre kényszerül ellenfele. Egy bravúros rúgással fejen rúgja és a Jedi eszméletlenül, kifekszik. Már-már a Sith a fegyverét rá emelné, hogy elpusztítsa, de tanítvány létére nem tanulta meg, hogy a még élő ellenfélhez ne beszéljünk. Ugyan is e szavakat intézte hozzá.

-Mit képzeltél? Azt hitted, hogy te és a szánalmas mestered legyőzhettek minket? Szánalmas.

Már a kardját emelte, hogy lesújtson az eszméletlen ellenfelére, de hirtelen.

A semmiből lövést halott és érzékelte. Meglőtték. Félvén, hogy még rosszabb lehet, elmenekül. A jedi tehetetlenül fekszik a földön. Egy kéz nyúl a teste felé.

Egy szakadt megégett ruhás kar nyúl a test felé. Nem volt az más mint a Csempész kapitány. Izgatottan szólongatta a jedit.

-Hé te,Jedi. Ébredj. Elmenekült. Elment, már felkelhetsz. Térj magadhoz.

A jedi levegőt kapkodva tér magához. Rémülten felriad.

-Mi az? Ki az? Mi történt

-Elmenekült. Elment. Bátran küzdöttéé.

Előbb a jedi kelt fel lassan, majd a csempészt segítette fel.

Lassan megszólalt.

-Nem, nem sikerült. Életünk nagy harca csak most kezdődik.

Lassan mennek a város felé melynek tetején ott fénylik az ikernap. És háttal látjuk őket miként az ikernap felé, mennek.

 

A sötét lovag félve szalad az erdőben megrémült attól, ami történt vele. Egyre gyorsabban fut, és egyre ritkában néz az orra elé és egyre többször a háta mögé. Míg nem bele rohan egy fába. Eszméletlenül rogy össze. És a földre rogy.

Lágyuk az arcát melyen mosoly tükröződik.

 

A tanítvány és csempész egy kis ideig sétálnak, míg ki nem érnek a tisztásról. A tanítvány lassan felnéz és megpillantja miként felé, jön néhány különösen öltözött alak. Három alak közeledik feléjük. Miként megállnak, megszólalnak.

-Uraim le vannak tartóztatva.

-ugyan miért?

-Tiltott területen folytatott harcért és közterületi rongálásért és tiltott helyyen lévő űrhajólandolásért.

-Na de kérem.

-Ne ellenkezzenek.

A középen álló alak a mellette álló másik kettőt küldi oda, hogy bilincseljék meg.

Azonban kitörnek, és a Tanítvány ellöki a harmadikat 4 méterre magától az erő segítségével. A másik kettőt leütötték.

Így ketten szaladnak be az erdőbe. Döcögve lassan de mégis próbálnak egyre gyorsabban haladni. Míg ellnem érik az erdőt. Mikor elérték még mindig gyorsan haladnak befelé. Rejtőzködnek. Mindkettőnek hangosan hallatszik a lihegése, mert mindketten egymás vállára támaszkodnak. Egy idő után leállnak. Leülnek egy kidőlt farönkre és egy kis tárgy segítségével, befoltozzák sebeiket.

 

Később az erdő mélyén találjuk a Sötét lovagot magához térve. Lassan felkel és folytatja tovább útját az erdő mélyébe. Megszólal a hírközlője. A sötét lovag mestere az.

- Hol voltál, órákon keresztül szólítottalak. De nem válaszoltál. Jelentést kérek.

-Uram megvívtam velük. Az egyiket megöltem és a másik kettő is meghalt. Csak egy maradt de hírtelen valaki rám lőtt. Nem tudtam mit tenni. Elrohantam.

-Te eszemet. Erősebb, vagy mint ők. Legyőzheted őket. Nyomás vissza találd meg őket és végezz velük. Most azonnal. Nyerünk. Most. Nem hathatjuk, hogy az utunkba álljanak. Nálad van a tárgy igaz. Öld meg őket és gyere azonnal vissza. Megkezdjük tervünk utolsó és egyben befejező stádiumát.

-Értetem.

 

A tanítvány és a csempész most már saját lábán vonul az erdőben.

Szembe találkoznak a Sötét lovaggal.

Tehetetlenül nézik egymást. Egymás szemeibe néznek. Mígnem váratlanul

A sötét lovag előveszi kardját és bekapcsolja.

A Jedi szintén előveszi és bekapcsolja. Készen áll a harcra. A csempész a kezét a fegyverénél tartja, hogy bármikor hírtelen elő kaphassa. Síri csönd honol az erdőben. Mígnem a lovag rájuk támad.

Ismét bravúrosan vív mindkét fél. Csak úgy cikáznak ide-oda a fénykard pengék.

Valamikor ez valamikor az támad és nehéz követni a változatos mozdulatokat. A csempész is nehezen követi. Nem tudja, mit tegyen. Mígnem A két lovag harca szétválik egy pillanatra, ekkor már kiértek a tisztásra közel a városhoz. És ekkor világosodik, számára most kell tennie valamit.

A sötét lovag nem figyel, mert a jedivel van elfoglalva. És most lő rá. Ha lövések betalálnak, és a lovag kifekszik. A sebei nagyon véreznek és a lovag el vérzik.

Lassan sétálnak oda a holtesthez a lovag és a csempész. Mintha félnének, hogy újra éled.

A csempész megrugdossa és megbizonyosodik róla, hogy már nem él.

A jedi oda hajol a testhez és belenyúl a lovag köpenyébe és megtalálja a keresett holokront. És megszólal.

-Megvan, amit kerestünk. Elhathatjuk ezt a bolygót.

-Én nem. (Szólt vissza a csempész) Ez az én hazám. Nem megyek el.

-De keresni fognak.

-Majd én elintézem. Beindítom újra a vállalkozást. Velem ne törődj.

-Rendben. És köszönök mindent.

A csempész megfordul és kimegy a tisztás felé. Be a városba.

- Viszlát barátom. Viszlát. Szól utolsóként vissza a tanítvány.

 

Kicsivel később mikor már eltemette mesterét a tanítvány, feláll a sírtól és elmegy az erdő mélyére. Ahonnan kicsivel később egy hajó emelkedik fel. Benne ül ő. És eladja a bolygót. Egyre magasabbra és magasabbra emelkedik, míg el nem éri az űr határát. Innen már sugárhajtással megy tovább, és szemből látjuk a kamera felé repülni.

 

És az elsötétült képben megjelenik két szöveg kisebb időeltolással.

 

A Tanítvány visszatért a rendhez és jedi lovaggá avatták e tette miatt.

 

A Holokront kicsivel később ellopták az arhívumból. Azóta sem került elő.

Szerkesztve: - Derb
A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:

Star wars

A Sith-ek titka

II. rész

Rózsa bosszú

 

Tíz év telt el az előző kaland óta mely azóta elhírlett a galaxisban. Főként a jedi rendben. A hőshalált halt mesternek szobrot állítottak. Ám nem csak jó dolgok történtek a templomban.

 

Megáltolkodott emberek ellopták a tárgyat mellyel a Sith lovagok

hatalomra, kerülhetnek. Meg kell találni a tárgyat melyet elloptak a templomból.

Erre egy régi barátot kértek fel, hogy teljesítse a feladatot.

 

Ő erről persze nem tud semmit. Nem informálták semmiről. Titokban tartották előtte.

Mi is a feladata. de bíznak benne. A találékonyságával rá jön és megfejti a titkot, illetve végre hatja sikeresen a küldetést. Mert a jedik sorsa függhet tőle.

 

 

 

Fehér füst oszlik szét a város egyik szerencsejáték termében. Lassan feltűnnek a játékszerek. Kártyák.

Egy felháborodott játékos ált fel hirtelen.

-Tudtam, tudtam. Royail fesh. Hogy tudtál így átverni? Szólt fel hangosan. Közben a bűnösre mutatott. Egy barna kabátos férfira. Ki sötétbe burkolózva rejtette arcát. Itt kell tisztáznom egy dolgot. A Royail fesh. Sokban hasonlít az emberi világban játszott Royal flösh kártya kombinációhoz. Nagyjából a lapok ugyan azt is jelenti.

- Csaltál, valld be. Mutasd az ingujjad. Szólt ismét a felháborodott férfi.

- Szimpla szerencse. Semmi több. Nem csaltam. Szólt vissza a sötét alak és mutatja az ingujját.

-De akkor hogyan? Hogyan?

A sötét alak feláll és leveszi csuklyáját, hogy látszódjék arca. Peckesen egyenesen áll és néz mint egy katona.

-Ezért.

Majd szétnyitja kabátját és megcsillan a fénykardja.

-Jedi! Kiált fel a vendég hangosan. Erre mindenki felfigyelt és rögtön a fegyveréhez nyúl.

-Neeeeeeeee?.. Kiált fel az igazgató. -Nem. Kifelé. Idebent tilos a harc.

Az igazgató ránézett a jedi-re. És elmosolyodott. Ő volt az a tanítvány, akiből mára lovag lett. A jedi szintén elmosolyodott, hiszen a csempész barátját látja viszont.

 

-Nem ezt itt és most kel elintézni. Válaszolt vissza a felháborodott vendég. Kisé idegesen.

Haragjában el is süti a fegyverét a lovag iránt. De a lovag meghátrálás nélkül kivédi, és a lövés elpattan felfelé a lámpára mely szét, durran a lövéstől. Hirtelen korom sötétlett és mindenki, akinél fegyver volt elsütötte. Majd hirtelen fény gyűlt és minden embert kivéve a felzaklatott vendéget meghalt. A Jedi és mellette a volt csempész. Meredten nézték a vendéget. Percek teltek el így. A vendégen tömegével folyt az izzadság. Fejében sok dolog keringett. Mit tesznek most vele? Mit tegyen? Számtalan kérdés fogalmazódott meg benne a félelem által. A veríték csak egyre több lett. Mér a 10-dik percnél jártak mikor hirtelen.

- Búúúúúúúúúú.. ???? ijesztette meg a vendéget a lovag. Mire ő félelemmel tele kirohant az épületből. A lovag és a most már igazgatóvá lett csempész elmosolyodott és egymás felé fordult. Majd nagy kézrázást követve megölelték egymást.

 

-Öreg barátom. Mit keresel te itt? Kérdezte a volt csempész.

-Hát a Sith sötét ura még él. Ellenünk forrong és a hírszerzők erre felé látták a kompját. A felderítési feladattal engem bíztak meg, hát itt vagyok. Mosolyodott el a végén a lovag.

-Látom te viszont igazgató lettél. Milyen érzés?

- Hát nagyon fura. Életemet csempészettel töltöttem. Még is vendéglátós lett belőlem.

-És igazságos vendéglátós? Felelt vissza a lovag nevetve.

- Hát?. Kezdte mondani a csempész. De hirtelen robbanás rázta meg kapukat.

Egyszerre néztek a kapu felé.

 

Rohamosztagosok százai léptekbe az ajtón, fegyvereiket rájuk szegezve.

Kilép az egyik rohamosztagos tiszt.

- Uraim. Fel a kezekkel.

 

A csempész azt teszi amit mond és felemeli a kezét. A lovag nem tesz semmit. Csak meredten nézi a padlót.

- Uram. Emelje fel a kezét. Megértett engem?

Hírtelen felemeli a kezét fejmagasságig és az erő segítségével, elkezdi fojtani a tisztet.

Egy osztagos szól közbe.

-Uram nem értette meg önt. Tüzet nyissak?

A tiszt kis levegővételekkel igyekszik pótolni az oxigén hiányát és éppen, hogy kinyögi a szót.

- I..gge.nn ! Majd eszméletét veszti.

Az osztagosok együttes erővel lőnek a személyekre. Ám a lovag a tisztet eléjük dobja. Egy lövés el is találja. De számosat ki tudott védeni ezzel a módszerrel. Majd bekapcsolva kardját harcol tovább. Eközben csempész barátunk az ital pulthoz siet mely alól kiszed egy dobozt. Ujjlenyomat száras. Ráteszi ujját majd egy fegyver, jön ki a dobozból. Elveszi és a pult mögül, fedezi társát. Néhányat épphogy csak le tud fegyverezni. Néhányat fejen lő. Mert nincs ideje a lefegyverezésre. A lovag bravúros kardcsapásokkal szinte egymás után kaszabolja az osztagosokat. Míg végül 1 marad, aki el is menekül. E harc 10 percig tarthatott csupán.

 

- Mennünk kell. Más is kereshetnek. Szólt a lovag.

- Egyet értek. De hova mennyünk? Tudok egy helyet. Gyerünk.

Estefelé járt az idő mikor beértek az erdő mélyére egy kunyhóig. Rozoga. Lehetett vagy 40 éves. Senki sem lakhatott benne, mert egy gyenge fuvallat is szétrombolhatta a kunyhót.

De gondolták, megpróbálják. Alighogy az ajtóhoz értek. Hírtelen résnyire nyilt az ajtó.

A sötétből egy gyenge hang hallatszott.

- Mit akarnak itt?

- Csak szállást kérnénk északára.

- Kik maguk?

- Én ? szólalt meg először a csempész. ..Én Kongvu Tree vagyok. Enyém, vagy csak volt a városi bár.

- És ön? Kérdezte a lovagtól.

- Én Ekumba Treefu vagyok. A foglalkozásom nem lényeges.

- De igen az. Mutassa a kabátja belsejét. A lovag szét húzta. És felcsillant a fénykard markolata.

- Basszus egy Jedi. Tűnjenek innen. Majd becsukja az ajtót.

- Uram csak egy északára. Nem okozunk galibát. Mondta ezt miközben kezével segítette az egyén elméjének irányítását.

- Nem okoznak galibát.

- Beenged minket.

-Benegedem magukat.

Az ajtó szétnyílik. És belépnek. Belül kevésbé látszott romosnak. Minden volt függöny. Konyha. Ágy, még egy rendes asztal is melyen már ott volt a vacsora szépen megterítva.

- Önt milyen néven szólíthatjuk? Kérdezte a Tree.

- Engem Berry-nek hívnak.

- Érdekes ismertem egy ilyen nevű embert, de ő lassan 10 éve meghalt.

- Én is 10 éve érkeztem a bolygóra. A felettesemmel és 2 utas társunkkal.

- Ki volt a felettese? Kérdezte a lovag.

- Nem tudom. A nevére már nem emlékszem. Aközben mondta ezt miközben lerakott még két tányért a vendégeknek. A tányérok fából voltak. Nagyon mélyek.

- Nyami,nyami. Mi lesz a vacsora? Kérdezte a lovag.

- Korenfiri gyík leves.

- Uram isten azért kellett a mélytányér. Válaszolta gúnyosan fintorogva a lovag.

- Kóstolja csak meg nyugodtan nagyon finom.

A lovag merít a kanállal mely szintén fából volt. Először csak picit ízlelt belőle. Egyrészt, mert félt az ízétől, és mert forró volt. De kis várakozás után megkóstolta. Hirtelen elégedett mosoly tűnt fel az arcára.

- Hm ez tényleg nagyon finom.

Majd tovább vacsoráztak. Mindenki elfoglalta evés utána fekvő helyét. A lovag és a csempész egy szalmaboglyán volt kénytelen aludni, míg a vendéglátójuk az ágyon helyezkedett el.

A lovagnak látomása támadt, amit mi álomnak nevezünk. Ebben rózsán aludva keltek fel, de hírtelen feltűnt milliónyi rohamosztagos és porrá lőtték őket. Erre a riadalomra ébredt fel a lovag reggel.

 

Már 7 óra felé járhatott az idő mikor felkeltek.

Mielőtt még folytatták volna útjukat, illedelmesen elköszöntek a vendéglátójuktól.

- Szeretnénk megköszönni a vendéglátást. És a bizalmat. Mondta ezt Tree. ?-vigyázzon magára és az erő legyen önnel.

- Köszönöm. Jó utat kívánok. És kívánom, hogy érjék el céljukat.

- Köszönjük. Majd megfordultak és elindultak. Míg hirtelen.

- Uraim. Uraim várjanak. Kiáltott Berry és oda futott hozzájuk.

- Szeretném ezt önöknek adni. Egy Gliterián rózsát húz ki a háta mögül. Pont olyan szirmai voltak, mint amilyen a lovag az álmában látott. Majd átnyújtja feléjük. A lovag elveszi.

- Hozzon szerencsét jó urak. Folytatta Berry. ? Magam ültedtem a magokat és keltedtem ki. Nagyon szépek. Százával termettek a kertemben.

Majd folytatták útjukat az erdő mélyén.

 

Eközben rohamosztagosok ezrei, sőt milliói özönlöttek be az erdőbe az erdő széléről. Az Uralkodó parancsára. Sőt nem is bosszújára mait a tanítványa elvesztése miatt adott ki több mint 9 éve. Az írás szerint ezeket az embereket körözik szerte a galaxisban. Elfogásuk sürgős. De jobb lenne, ha holtan kerülnének az Uralkodó színe elé.

20-as csapatokban masíroznak az erdőben az osztagosok. Ami eléjük kerül ház kunyhó, csónak, bármi azt szétlövik és felgyújtják. Így pusztult el Berry is, aki nem akarta lehagyni otthonát. És a rózsái szirmai közt végezte miközben szedte ki őket csokorba.

Az osztagosok csak meneteltek egyfolytában megállás nélkül. Keresve a bűnösöket, akik a tanítvány halálával illetve osztagosok százait ölte meg, kegyetlenül. Mielőtt még kiértek volna az erdőből az osztagosok, utolérték az üldözötteket. Fejükben kollektív tudat volt. Hogy őket meg kell ölni. Ezért lőttek. A lovag előre számított erre és ki tudta védeni a ráháruló lövést. De a csempészt eltalálták. Szíven találták. Össze is esett hírtelen. A lovag látta ezt. A szemében ez lassan fordult elő. Egyre lassabban de még is egyre csak közeledett a csempész teste és feje a föld felé. Először térdre rogyott majd eldőlve érte fejét a föld. A lovag csak nézett miközben lövések ezrei haladtak el a feje mellett. Lassan megfordult. És vicsorítva, gonosz szemekkel nézet az osztagosok felé. Kezében lévő rózsát szétnyomkodta. Szirmai egyenként este a földre. Majd elindult az osztagosok felé lassan. A szirmok egyre csak fogytak a rózsáról minél közelebb ért az ellenség katonáihoz. 2 méterrel indulása után felgyorsult egyre gyorsabban haladt az osztagosok felé. Közben elengedte a rózsát. De a rózsa lassabban ért a földre minta csempész teste. Egyre csak lejjebb került, míg a lovag egyre közelebb az osztagosokhoz. Hatalmas ordítás közepette vette elő fénykardját, melyet rögtön be is kapcsolt. Alighogy fél méterre volt tőluk még is rettenthetetlenül haladt feléjük. Némely osztagos megrettent a látványtól. Miként megy el mellette minden lövés és még is egyre közelebb ér hozzájuk. A rózsa hirtelen földedért és hatalmas csata vette kezdetét. Amely a lovag és a milliónyi rohamosztagos között zajlott megpecsételve ezzel a lovag és a lovagi rend sorsát.

A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:

Star wars

A Sith-ek titka

III. rész

Az elveszett ereklye titka

 

A közeli templom toronyharangja delet ütött mikor eleredt hirtelen az eső.

Azonnal össze is csapott a két ellenkező oldal képviselője. Az első kardcsapásnál egy villám is közel csap hozzájuk hirtelen és elkezd égni. A jedi és a birodalmi.

Treefu a Jedi lovag hősiesen küzd ezernyi katona ellen egymaga. A lézer lövedék csak úgy cikáznak körülötte. Az egyik majdnem el is találja a fülét. Megszeppenve néz fel a lövet leadó felé. Miközben hét katona van körülötte. Azt a hetet el löki magától jó messzire megtisztulva ezzel az utat a többi felé. Csak úgy kaszabolja a kezeket és lábakt velük együtt a viselő katonákat is. Ordítások ezrei hallatszanak egymás után. Miközben egyre kisebb lesz a körül vevőkör, aminek a közepén a lovag áll. Egymás után közelednek a lovag felé a kör rétegek melyek egyre csak fogynak. Ezt a küzdelmet sokáig nem felejtik el, mert e bátor lovag sokat áldozott az ügyért.

Hírtelen a pusztákon túl lévő füves dombról Jedik százai jelentek meg. A domb alig lehetett 20 méternyi magas. Csatasorban. Vezetésük élén Yoda mesterrel.

- A jedikért! Kiáltotta Yoda mester.

Ere minden lovag felordított. Örültek módjára rohantak le a domb oldaláról. Ordítva. Kezükben fénykardal. A katonák lassan megfordultak mi is lehet ez a zaj. Majd a vakító fényt látva. Megrémülve a kör szélén zavargás tört ki. A sok különböző fénykard színe megtévesztően hatott a katonákra. Színes pontokat láttak, hiszen a nappal szemben állva jöttek a lovagok.

Minden katona rögtön a sisakja elő tette kezét, hogy tompítsa fényt. A lovagok megállás nélkül rohantak. Míg el nem érték őket. Egymás után hullottak a rohamosztagosok. A domb mögül lévő kis faluban hallani lehetett az ordítások nagyzömét.

Mely egyre több lett és egyre hangosabb. És egyre több lett egy pillanatban. Együttes erővel harcoltak az életükért. Treefu a harc során találkozott Yodával.

- Treefu, menekülj innen más feladatod, van.

- De mester?

- Nem vitázom. Menekülj. Keresd meg az ereklyét.

- Milyen ereklyét mester? Meglepődve válaszolja a lovag.

- Nem rég ellopták a templomból azt, amivel a Sithek újra teljes hatalomhoz juthatnak.

- De mester már hatalmon vannak ennek bizonyítéka ez a csata is.

- Még nem. De ezzel olyan titkokra bukkannak mellyel örökre ők, uralhatják a galaxist.

- Értem mester. De merre induljak?

- Kövesd az erőt.

- Mester. Az erő legyen veletek.

- Veled is. Sok szerencsét.

Treefu azonnal megfordulva a domb felé vette az irányt. Már a domb lábánál volt mikor megfordult. A csata nagyon rosszul ált. Egyre több és több katona jött segíteni a birodalmiaknak. Majd egy TIE Bomber bombázó jelent meg a légkörben. A dombon áthaladva Treefu észrevette, és rémülten azonnal elővette a komlinkjét.

- Mester, bombázó vadász közeledik. Fújjanak visszavonulást. Mester. Hall engem?

- Igen hallottam. Tudunk róla. Már a elindultunk a csapat fele viszont még ott van.

- Mester. Neee? Hírtelen a bomberekből ezernyi bomba esett ki melyek 4 másodpercen belül földet is értek. Hatalmas rengés és hang előzte meg a később közelgő fény áradatot és füstöt.

- Neeeeeeeeeeeeeeeeeeee???. Ordította Treefu.

Azon nyomban csendlett. Túlságosan is. Ismét szólította mesterét.

- Mester hallasz?

- ZZzsszszzszszszsz sistergés hallatszott. Ez nyugtalanággal töltötte el. Majd megismételte a kérdést.

- Mester hallasz engem? Válaszolj.

Síri csend. Kezdte azt hinni már nem él. A robbanás talán ő hozzájuk is elért. Lehet, hogy későn szólt. Lassan érezte meg a veszélyt. És ő okozta a vesztüket. De hirtelen nyugodt lett hisz meghallotta mestere hangát.

- Igen. Halak lovag. Élünk. De nem virulunk sok sebesült, van.

- Van nálam fertőtlenítő és kevés gyógyszer oda menyek?

- Nem, nem. Te meny. Mi megoldjuk. Ez erő legyen veled.

- Veletek is mester.

Majd megfordult és a domb lábától a csúcsféle tartott. Majd a csúcson is megállt és visszanézet arra a tisztásra mely már nem szép. Halottak ezrei feküdnek kint. Körülöttük vér. Majd a lenyugvó nap fényében megfordult és lefelé vette az irányt a másik oldalon elindulva.

 

A remény hal meg utoljára.

 

Folytatjuk..

 

 

 

És eddig jutottam el. a többi alul van.De folytatás még lesz. :-)

A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:

Most már kezdem érteni, habár én mindig úgy gondoltam, Yoda egyből nyugdíjba vonult, miután nem győzte le Palpit.

 

Na, majd holnap írok még a meglátásaimról, bár jó lenne, ha más véleményét is ismerném, mert nem szeretek valamit egyedül véleményezni.

 

Meg igazság szerint sosem voltam műkritikus. :oops:

Szerkesztve: - Shettard Hart
A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:

Most már kezdem érteni, habár én mindig úgy gondoltam, Yoda egyből nyugdíjba vonult, miután nem győzte le Palpit.

 

Na, majd holnap írok még a meglátásaimról, bár jó lenne, ha más véleményét is ismerném, mert nem szeretek valamit egyedül véleményezni.

 

Meg igazság szerint sosem voltam műkritikus.  :)

Igen. Yoda az egész érdekes,hogy azt írtam. De nagy mestert már nem tudtam volna mert mind meghalt a tanácsból. Plo Koon, Kiadi mundi,stb.. Obit meg nemkartzam kihozni a sárga bolygóról. :-)

 

De én mondjuk abba za időségbe hajezném mikor pont a pat helyzet volt amikor még enm tudtak a Sith létről.De az ep3 vége már közeldett. Yoda az egy dolog. közben betért arra a bolygóra miközben Dagobah felé ment. :-D

Szerkesztve: - Derb
A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:

  • 1 hónappal később...
  • 2 évvel később...

Már elég rég óta gondolkoztam, az EU-regényektől függetlenül, hogy mi történne a Galaxisban a Sith-ek halála, vagyis az EP6 után. Mostanra már megszületett bennem a tartalmi mondanivaló és az EP7 piszkozatát is befejeztem. Mivel senki nem szeret egyszerre 200 oldalt olvasni, ezért egyelőre csak a cselekményvázlat eddig megírt részét másolom be. Szívesen várok véleményeket, hogy mi az ami kevésbé jó, mit lehetne másként vagy mi tetszik, stb.

 

 

Réges-régen, egy messzi-messzi galaxisban...

 

Csillagok végtelen tengere szolgál a főcím hátteréül és a mindenségből lassan beúszik a nyitószöveg.

 

V I I . r é s z

 

A Z Ú J R E N D

 

Öt év telt el azóta, hogy a Lázadók Szövetsége

elpusztította a második Halálcsillagot, vele együtt

Darth Vadert és a Császárt, a birodalmi csillagflotta

maradványait pedig a Galaxis távoli szegleteibe űzte.

 

De a veszély még korántsem múlt el! Egy birodalmi

hadúr, Sondray admirális összegyűjtötte erőit, hogy egy

mindent elsöprő támadás során elpusztítsa az alig

egy éve kikiáltott Új Köztársaságot, melynek elnökévé

Mon Mothmát választották.

 

Luke Skywalker, Jedi lovag fel szeretné támasztani a

Jedi-rendet, melyel védelmezhetné az Új Köztársaságot.

Eközben Sondray úton van a Vjun planétára, ahol

Palpatine feljegyzései szerint egy rettenetes szövetségest

találhat, egy Sith lovagot...

 

 

Egy birodalmi csillagromboló suhan el a kamera előtt, a Vjun felé tartva. Ez Coder kapitány hajója, a Venenatus. A kapitány egy negyvenes éveiben járó, sötétbarna hajú, karakán birodalmi tiszt, olajzöldes egyenruhában. Coder kapitány a hajó hídján áll, a bolygót fürkészve, amikor Risell hadnagy közli vele, hogy megérkeztek a Vjun-rendszerbe illetve, hogy semmi nyoma lázadó erőknek. A kapitány parancsot ad a bolygó körüli pályára állásra, amit nyugtáz a hadnagy, majd kiadja az utasításokat a technikus tisztnek. Coder elindul és felkeresi az admirális magánlakosztályát. Sondray admirális, aki a birodalmi flotta legfőbb parancsnoka, egy díszes székben üldögél, a zöldes Vjunt szemlélve. Az admirális már jócskán hatvanas éveit tapossa, melyet ősz haja és bajsza igazol. Szintén hófehér egyenruhát visel, egy-egy arany válldísszel. Coder kapitány közli, hogy megérkeztek, valamint, hogy a megfigyelők szerint nincs nyoma lázadóknak a környéken. Sondray közli a kapitánnyal, hogy ha helyesek az Uralkodó feljegyzései, ma komoly szövetségesre tesznek szert, majd megkéri, hogy kövesse. Az admirális és a kapitány kilépnek a teremből, majd a folyosón végigsétálva eljutnak a felvonókig. Az admirális felveti, hogy ha csatlakozna hozzájuk az Uralkodó feljegyzéseiben szereplő rejtélyes alak, számottevőbb ellenfél lehetnének az Új Köztársaság számára. A két birodalmi tiszt megérkezik a hatalmas hangárba, ahol egy tiszt fogadja feletteseit és jelenti az admirálisnak, hogy a komp készen áll, ahogy rendelkezett. Sondray bólint a tisztnek, majd közli Coderral, hogy a távollétében ő felelős a hajóért. Az admirális és a rohamosztagosokból álló kísérete beszáll a Lambda komphajóba, majd két TIE-vadász kíséretében megindulnak a Vjun felszíne felé.

A Millenium Falcon kitör a hiperűrből a Fergass közelében. Han Solo és Csubakka a pilótafülkéből szemlélik a kékeszöld bolygót. Han megemlíti a mindenáron haza vágyó Csubinak, hogy ezzel a küldetéssel is segítenek Leiának, akit lefoglal számtalan politikai teendője az Új Köztársaság alelnökeként. Csubi igazat ad barátjának a tőle jól megszokott morgásokat hallatva, amikor megszólal a Falcon komlinkje. Az egyik fergassi repülésirányító Hanék azonosító kódját illetve uticélját kérdezi. Han bediktálja az azonosítóját a rádióba, ami igazolja, hogy mindketten az Új Köztársaság követei, majd közli, hogy tárgyalni jöttek az egyik helyi szenátorral. Az irányító nyugtázza, hogy minen rendben van, majd a 8-as dokkba irányítja Solót. A Falcon belép a légkörbe, majd elegánsan landol a hangárba. Napnyugta van. Han és Csubakka kiszállnak a hajóból, ahol már várja őket a szenátor. Bel Cassel egy harminc év körüli, életerős férfi, sötétbarna hajjal illetve körszakállal, valamint díszes öltözékben. A két férfi kezet fog, majd bemutatkoznak egymásnak, míg Csubi is odavakkant egy köszönés félét a szenátornak. Han, Bel és a vuki elindulnak a tárgyalóterem felé, ahol nyugodtan tárgyalhatnak. A kamera felülről mutatja őket, így láthatóvá válik a Fergass gyönyörű zöldes növényzete, tekergő fái, a szebbnél szebb építmények és a lakosság, melyet számtalan fajba tartozó egyedek alkotnak. A tárgyalóterem egy viszonylag néptelen helyen terül el, nem messze az épületeket határoló erdőtől. "Miért érdekli az Új Köztársaságot ennyire a mi félreeső bolygónk?" - érdeklődik Cassel szenátor séta közben. Han elmondja, hogy bár Palpatineal és Vaderrel elpusztult a Birodalom szíve, még így is veszélyes ellenfelek és előbb-utóbb rátalálnak a Fergassra. "Ismerve a módszereiket, a lakosságot rabszolgának használnák, miközben kifosztanák a bolygó teljes készletét. A Köztársaság oldalán garantált lenne a bolygó és a lakosság védelme is egyaránt." - érvel Han. Bel azonban nem érti, mi szüksége lenne a Birodalomnak pont a Fergassra. Han, szerint ezen a bolygón számottevő forrás van a Birodalom erőinek növelésére, elsősorban hajók, fegyverek illetve páncélok előállításához szükséges nyersanyagok, így előszőr ezeket a bolygókat fogják felkutatni és megszállni a birodalmi erők. Bel szenátor elmondja, hogy őt meggyőzte, de nem dönthet egymaga egy bolygó hovatartozásáról, így fel kell keresniük a kormányzót. Ám út közben, Bel hirtelen megtorpan, majd váratlanul a földre taszítja Hant. Néhány pillanattal később, egy vörös lézersugár száguld el ott, ahol korábban Han állt, majd belecsapódik az egyik épület falába, némi vakolatomlást eredményezve. Csubi elereszt egy dühödt morgást, majd szinte azonnal kilő lézeríjából egy zöld energiasugarat, egyenesen az iménti lövés forrásának irányába, az erdő fái közé. Han sem tétovázik sokáig, előkapja tokjából pisztolyát, majd lődözni kezd. "Szenátor! Jöjjön! Vissza kell mennünk a Falconra! Ott biztonságosabb." - javasolja Han, majd mindhárman futásnak erednek. Ekkor "megmozdul" a bokor az erdőben, és Boba Fett tűnik fel, a menekülők legnagyobb meglepetésére. "Ez meg ki?" - kérdezi a szenátor, amire Han csak annyit felel: "Majd később elmondom." A fejvadász rohanni kezd a menekülők után, majd elvétve kilő néhány lézersugarat, melyet menekülés közben a hátvéd, Csubakka viszonoz. A menekülők egyre közelebb jutnak a leszállóplatformon várakozó Falconhoz, míg Fett aktiválja a hátán lévő légirakétáját, így felemelkedik és a levegőben száguldva egyre csökkenti a Solóékhoz való távolságot. Han futás közben kissé megdöbbentve néz hátra a zaj hallatára, majd elvétve elereszt néhány újabb vörös lézersugarat Boba felé, melyet Csubi zöld lövései kísérnek. Boba könnyedén tér ki a lövedékek elöl. Míg Bel szenátor a teherhajó felé rohan, sarkában a vukival, addig Fett kilő páncélja alól, a csuklójából egy kábelt, amely Han lábaira tekeredve a földre teríti a férfit. Han alig eszmél fel, mire a fejvadász utóléri és rakétáját kikapcsolva egyenesen a földön fekvő Solóra vetődik. Csubakka és Cassel szenátor megtorpannak, majd észreveszik a tőlük jónéhány méterre küzdő ellenfeleket. Solo fegyvere harc közben kiesik a kezéből, míg Boba is puszta kézzel küzd tovább. "Régóta vártam már erre a pillanatra." - mondja diadalittasan a fejvadász, majd kemény, páncélozott sisakjával megfejeli Hant. "Akárcsak én." - feleli magabiztosan Han, akinek közben elered az orra vére. "Ezúttal nem úszod meg karbonitba fagyasztva, Solo." - erősködik Fett, ám amikor újra lesújtana, egy lézersugár csapódik páncélozott mellkasába. Han észreveszi a tőle néhány méterre álló Csubakkát, aki vuki nyelven morog valamit. Mire Han feltápászkodik, Csubi és Bel is odaérnek. A szenátor megkérdezi, hogy jól van-e, amire Solo bólint, majd a földön fekvő fejvadászra pillant. "Tűnjünk el innen." - mondja Han, majd elindulnak a hajójuk felé. Mindhárman felszállnak a Falconra. Han a pilótaülésbe, míg Csubi mellé, a másodpilóta ülésbe foglal helyet. Cassel szenátor mögöttük ül le és beszíjazza magát. Néhány kar meghúzása után a hajó a levegőbe emelkedik, majd másodpercek alatt elhagyja a Fergass légkörét. Boba Fett alig azután tér magához, hogy a Falcon felszáll a platformról. Fett megnyom egy gombot a csuklóján, megnyitva ezzel egy kommunikációs csatornát. "Akció indul. Tartóztassátok fel őket, amíg megérkezem! ...és ne feledjétek: a szenátor élve kell!" - adja ki az utasítást Boba, amit egy idegen hang nyugtáz. A Millenium Falcon elhagyja a Fergasst, ám újabb akadályba ütköznek. Négy ismeretlen hajó állomásozik előttük. A pilótafülkében Han megjegyzi, nem hinné, hogy barátságosak a szándékaik, amit Csubi néhány vakkantással megerősít. A négy hajó közül egy-egy a Falcon két oldala felé veszi az irányt, míg a másik kettő egyenesen Hanék felé száguld. Han arra utasítja Csubit, hogy vegye át a gép irányítását, addig ő elindul a lövészállásba. Bel közli, hogy ő is vele tart, ugyanis van némi tapasztalata a lövészetben. A szembejövő két gép tüzelni kezd, de Csubi sikeresen elmanőverez a lézereső között. Az oldalról közeledő két hajó is tüzet nyit a Falconra, de ezúttal néhány találatot bekap az öreg teherhajó. A hajó megrázkódik, de Bel és Han tűzet nyitnak az oldaról támadó gépekre. Han elvéti, a szenátor azonban, háromszor egymás után találja el az ellenséget, míg végül az felrobban. A vakító robbanás után, a roncsok szanaszét repülnek. "Szép volt, szenátor." - kiáltja vigyorogva Han a mikrofonba, Belnek, ám ekkor a Falcon újra megrázkódik egy találat után. Váratlanul felbukkan a Fergassról Boba Fett hajója, a Slave I és a Falcon nyomába ered. Csubi közli barátjával az újabb veszélyt, aki arra utasítja a vukit, hogy amint lehet, lépjenek a hiperűrbe. Csubakka vakkant néhányat, majd néhány dugóhúzóval kivezeti a Falcont az ellenséges hajók blokádjából. Han és Bel visszamennek a pilótafülkébe. "Irány haza, cimbora!" - mondja Han vukibarátjának, aki egy vakkantás után meghúzza a hiperhajtómű-kapcsolót, majd a Falcon eltűnik.

A Coruscanton kora délelőtt van, a nap fényesen süt. Egy X-szárnyú vadászgép landol a felújított Szenátus épülete előtt lévő laszállóplatformon. A gépből Luke Skywalker száll ki, a szokásos fekete Jedi-öltözékében, majd utasítja Artut, hogy maradjon a gépben. Luke elindul az épület bejárata felé, ahol két őr áll vigyázban. A Jedi köszön az őröknek, akik viszonozzák az üdvözlést. A gigantikus szenátusi aréna nem sokat változott belülről. Ugyanúgy vannak elhelyezve a páholyok, mint a Régi Köztársaság idején. Szenátorok és képviselők százai tartanak megbeszélést, hogy új alapokra helyezve, miként kellene helyesen kormányozni az újfent kikiáltott Köztársaságot és elkerülni annak egykori végzetes hibáit. Az arénában középen elhelyezkedő főpáholyban Mon Mothma elnökasszony foglal helyet, mint az Új Köztársaság első számú vezetője. Külleme nem sokat változott az elmúlt öt év során. Arca megnyugvást, békét árasztó, míg hófehér ruhája csakugyan a tisztaságot jelképezi. Mothma kijelenti, hogy az Új Köztársaság elsődleges célja, a még birodalmi fennhatóságú rendszerek visszaszerzése, hogy a meggyengült Birodalom végleg eltűnjön a Galaxisból és helyreálljon a béke. Minden szenátor egyetért, senki sem szól közbe. Az elnökasszony azonban óvatosságra int egyúttal, mondván még most sem szabad lebecsülni a Birodalom maradványát, hiszen még mindíg jelentős erőt képviselnek. Az egyetértés jeleként tapsvihar tör ki a teremben. "Van valakinek kérdése vagy mondandója?" - kérdezi az elnökasszony, majd tekintetét körbehordozza az arénán. Nagy csend támad, de végül belép Luke, majd megszólal: "Nekem lenne mondandóm." Minden szempár a Jedire szegeződik, aki zavartalanul megindul húga, Leia páholya felé. Egy bólintással üdvözli a nőt, majd helyet foglal mellette a gondolában. Luke kijelenti, hogy egyetért Mon Mothma elnökasszonnyal, hogy a legfontosabb a béke helyreállítása és annak fenntartása. Ekkor felveti, hogy fel szeretné éleszteni a Régi Köztársaság szép eszméit, a dicső Jedi Rendet. Öt éve, a második Halálcsillagon bebizonyította, mire képes, amikor elpusztította a Birodalom szívét, a Lázadásra leselkedő legnagyobb veszélyforrást, Darth Vadert és Palpatine császárt. Luke csak tovább szeretné vinni a régi Jedi-erényeket, így arra kéri a Szenátust, bízzanak meg benne. Az egyik szenátor közli, hogy a klónháborúk idején is a Jedik túlontúli hataloméhsége vezetett a demokrácia bukásához, miután jóformán ők irányították a klónhadsereget és végül a Szenátus ellen fordultak, hogy átvegyék a hatalmat a Köztársaság fölött. Luke békés hangnemben válaszol, hogy eloszlassa a szenátor, egyúttal a Szenátus kétejeit is: "Én egy olyan szervezet kialakítására gondoltam, melyben a hadsereg vezetése továbbra is a vezérkarnál marad, a Jedik pedig nem lesznek tábornokok, mint korábban. Egy hadseregtől független, de a Szenátusnak alárendelt Jedi Rendet szeretnék létrehozni." A szenátor leül a páholyában, mondván meggyőzte a Jedi. Mon Mothma feláll és elmondja Luke-nak, hogy nagyon meggyőzőek voltak a szavai, valamint hogyha a többi szenátornak nincs ellenvetése, engedélyezi egy teljesen más alapokra helyezett, megújult Jedi Rend kialakítását. Ackbar admirális megkérdezi Luke-tól, hogy miként szándékozik növendékek után kutatni. A Jedi azt feleli, hogy utazásai során számos Erő-érzékeny lénnyel találkozott, így biztosan talál tanítványt. "És hol szándékozik oktatni őket?" - kérdezi Ackbar. Luke elmondja, hogy az egykori Jedi templomra gondolt, persze csak a megfelelő renoválás után. "Azt hiszem, ezt minden további nélkül engedélyezhetjük." - vélekedik az elnökasszony, majd miután senki nem szól közbe, hivatalosan is bejelenti, hogy engedélyt ad a Jedi Rend feltámasztására. "Köszönöm." - mondja Luke, majd megkönnyebbülve ül le Leia mellé. Leia elmondja Luke-nak, hogy büszke rá, amiért ennyire a szívén viselni a Köztársaság sorsát és a Jedik újjászületését. Luke mosolyog, mialatt az arénában újabb tapsvihar támad.

A Falcont kékes fényörvény veszi körül, amikor a hiperűrben száguld. Csubi a másodpilótaülésből figyel, míg Han feláll és hátramegy Cassel szenátorhoz. "Még alkalmam sem volt megköszönni, hogy a Fergasson megmentette az életem, szenátor." - hálálkodik Han, majd furcsálkodva megkérdezi, hogy a szenátor honnan tudta, hogy Fett fel fog bukkanni. Bel megrázza fejét, mondván fogalma sincs, de szerinte valamiféle hatodik érzék súgta neki, hogy veszélyben vannak. Han hitetlenkedve elfintorodik, de nem hurrogja le a szenátort. "De ki volt ez az alak?" - kérdezi Bel, hirtelen témát váltva. Han röviden elmeséli, hogy Boba Fett egy fejvadász, aki számtalanszor megkísérelte megölni, de Han eddig abban a hitben volt, hogy a Tatuinon a Sharlacc emészti. Csubakka hirtelen morgásokat hallat, amire Han és Bel besietnek a pilótafülkébe. Csubi közli, hogy az érzékelők szerint egy nyomkövető van a hajójukon, amit valószínűleg a fejvadászok tehettek rá a bolygón. "Ne izgulj, Csubi! Annyira még Boba Fett sem őrült, hogy a Coruscantra kövessen." - mondja Han magabiztosan. Csubi ennek ellenére biztos benne, hogy követik őket. Han végül megnyit egy csatornát, majd kapcsolatba lép a Coruscanti légierővel. Solo közli, hogy minden bizonnyal Boba Fett követi őket, így elkélne a Zsivány-osztag segítsége. A tiszt biztosítja Hant, hogy minden elérhető vadászgépet felküldenek a fejvadász becserkészésére. Ugyanis a Köztársaságnak sem közömbös Fett, miután számottevő jelentős kárt okozott már úgy mostanság, ahogy a felkelés idején. Han megköszöni a segítséget, majd bontja a kapcsolatot. Pár pillanat múlva, Csubi vakkant egyet és előretolja a hiperhajtómű-kart, amire a kék örvényt ismét a fekete űr és milliárdnyi csillaga váltja fel. A Falcon ablakán látható lesz a Coruscant szemet gyönyörködtető látványa. Bel megjegyzi, milyen csodálatos látványt nyújt a városbolygó. Han körülnéz, majd megszólal: "Látod Csubi... sehol egy fejvadász. Én megmondtam." Alighogy Solo befejezi a mondatát, a négy ismeretlen hajó és Boba Slave I-e lép ki a hiperűrből, nem messze a Falcontól. Csubakka morog pár sort, majd igyekszik elszakadni az üldözőktől, akik időközben megindulnak a Falcon felé, hogy lőtávolságon belül érjenek. "Átveszem!" - mondja Han, majd átveszi társától a hajó irányítását. Az ellenséges hajók lőtávon belül érnek és szinte azonnal tűzet nyitnak az előttük cikázó teherhajóra. "Állíts minden energiát a hátsó pajzsokra, Csubi!" - adja parancsba Han, amit a vuki másodpercek leforgása alatt véghez is visz. Han ügyesen kormányozza a Falcont, ám Boba lézerágyúi könyörtelenül tüzelnek, mígnem eltalálják Solo hajóját. Han káromkodik egyet, míg Csubi is valami hasonlót tesz vuki nyelven. Csubakka aktiválja a Falcon fedélzeti lézerágyúit, majd bemérve a célpontot, lőni kezd, ám elvéti. Ekkor újabb találatok rázzák meg az öreg teherhajót. Han közli, már nem sokat bírnak a pajzsok, ám felcsillan a szeme, amikor meglátja a velük szemben közeledő Zsivány-osztag vadászgépeit. "Lemaradtunk valamiről?" - kérdezi viccelődve Wedge Antilles, az osztag parancsnoka. "Mi tartott ilyen sokáig? Ebédeltetek? - mondja Solo vigyorogva a mikrofonba, majd felemeli a kormányt, hogy kitérjen a vadászok útjából. X-szárnyú, Y-szárnyú és B-szárnyú vadászgépek száguldanak a fejvadászok hajói felé. A Falcon elegánsan megfordul és hátvédként követi a kis vadászokat. Vörös lézeresőt zúdítanak az ellenség felé, akik irányt váltanak és megpróbálnak elmenekülni. A Slave I kissé lemarad, így a vadászok lövedékei őt találják el legtöbbször. A négy hajó szinte egyszerre tűnik el Hanék szeme elöl a hiperűrbe, de a Slave I súlyos találatot kap. "Elkaptuk!" - kiállt fel Han örömében. Egy közepes méretű köztársasági hadihajó érkezik a Coruscant irányából és a Slave I-hez érve aktivája a vonósugarat és bevontatja Fett gépét. "Szép munka volt, Zsivány-osztag!" - dícséri meg embereit Wedge, akit pedig Han dícsér meg lelkendezve. A Falcon, a vadászok és a vontatott Slave I megindulnak a városbolygó felszíne felé.

A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:

Érdekes a sztori, de ez most pontosan miféle regényvázlat? Nekem elégé vegyes képet mutatt egy forgatókönyvnek, illetve egy novellának a vázlatával. :)

Javaslom ha regényt akarsz ebből írni, akkor a "...kamera előtt..." és a hasonszőrű társait mellőzd íziben. :)

Mindazonáltal sok sikert. :P

A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:

Csatlakozz a beszélgetéshez!

Írj hozzászólást most, és regisztrálj később. Amennyiben már regisztráltál, lépj be a fórumra és szólj hozzá a témához.

Vendég
Új hozzászólás

×   Beillesztett szöveg.   Illessze be egyszerű szövegként

  Only 75 emoji are allowed.

×   A linked automatikusan beágyazódott.   Linkként jelenjen meg

×   Az előző tartalom visszaállítása.   Korábbi szöveg törlése

×   Nem illeszthetsz be képet közvetlenül. Töltsd fel vagy illeszd be URL-ből.

  • Jelenlévő felhasználók:   0 felhasználó

    • Egy regisztrált felhasználó sincs ebben a topikban.
×
×
  • Új tartalom hozzáadása az alábbi témákban...

Fontos információ
A webhely használatával elfogadod és egyetértesz a fórumszabályzattal.