Donát

Nem azt mondta Rian, hogy az EpVIII-at bírálók alt-rightosak ... Hanem szegény kapott millió egy k.rvaanyázós bejegyzést (alaptalanul, hiszen ha nem tetszik a film, az se jogosít fel senkit se ilyesmire) amiből lett egy gyűlölködő karakter, aki alt-rightos posztokat tweetel. Ebből azt kihozni, hogy Rian szerint az EpVIIIat bírálók nácik (pláne, hogy nem is a mezei kritizálókról van ott szó), azért merész.

Meglehetősen sorsfordító pillanat a SAGA történetében. Nem tudjuk mi lett volna, ha... De tény, hogy Qui-Gonhoz fűzte a legszorosabb kötelék Anakint. Ő ténylegesen hitt benne, nemcsak abban, hogy Jedi lehet, de a képességeiben is. Qui-Gon nagy tragédiája egyébként, hogy egy olyan korban képviselte az élő Erő tanait, amikor a Jedi Rend egyértelműen hanyatlásnak indult már, és amennyire ez megítélhető, meglehetősen egyedül járta különös útját. Igaz ugyan, hogy a mestere, Dooku is renitens volt, sőt ki is lépett a rendből, de a legújabb könyv alapján Qui-Gon egyértelműen a legközelebb járt az élő Erő megértéséhez az akkori, bemutatott Jedik közül, az pedig külön érdekes, hogy a valóság közeli, pragmatikus gondolkodását mennyire kiegészítette a kozmikus Erőre vonatkozó próféciákban való hit. Anakin esetében ez egyébként kéz a kézben járt, hiszen első kézből tapasztalta meg a fiúból áradó Erőt, ezáltal az Erő akaratát. És pont azért akad ki Qui-Gon a Jedikre, mert nem érzik, amit ő, igaz, nem is nagyon érezhetik, hiszen sokkal jobban elszakadtak már attól, ami a szemük előtt zajlik. A nabooi küldetés szerintem kiváló eszenciája volt mindannak, amit Qui-Gon képviselt. Kissé lázadó, aki képes eltérni a tanításoktól, ha épp fogadásról van szó. Aki megérti az Erő sugallatát, ha épp arról van szó hogy egy elsőre tehernek tűnő úti társat kell maga mellé vennie. Aki magabiztos, talán túlzottan makacs, de egyúttal jó szándékú, egyenes és általában higgadt is. Nagyon sok mindent taníthatott volna Anakinnek, és talán képes lett volna ellensúlyozni a Palpatine által gyakorolt negatív hatást. Tapasztalt mesterként hasznosíthatta volna az Obi-wan képzése során megszerzett tudást, és talán ki tudta volna domborítani Anakin pozitív oldalát. Alighanem jobban megértette volna Anakin látomásait is, és segíteni tudott volna neki. Ha egyáltalán abban a helyzetben lettek volna látomások persze... De a Jedi Rend talán még többet vesztett. Talán Qui-Gon többet át tudott volna adni Obi-wannak is a halhatatlanságról. Talán talált volna másokat is, akiknek átadhatja a tudást. Talán létre tudott volna hozni egy kisebb frakciót a Jedi Renden belül, akik nem a Szenátus ügyes bajos dolgaival törődtek volna főképp, hanem az Élő Erőre összpontosítanak. Ha legyőzte volna Mault, talán nagyobb befolyást szerzett volna a Rendben és azt jó értelemben használhatta volna. Bár az nem annyira Qui Gon stílusa. De talán önkéntelenül is követői lettek volna, ha nagyobb hírverést kapnak nézetei. Sajnos azonban nem adatott meg neki több idő. A Rend szinte a legnagyobb értékét veszítette el úgy, hogy annak nem is volt tudatában.

Tehát fifty-fifty. Reménykedni azért szabad.

Mert? 2015-ben kijött a premier előtt.

Erre nem is emlékeztem. De a fenti képet valahányszor meglátom, Misskarrde egykori avatarja jut eszembe. Remélem jól emlékszem.

vs.

Úgy nézem, a Terminator Dark Fate készítőit lenyűgözték a mustafari fények.

Én annak örülnék, ha a premier előtt 1 nappal elérhetővé válnának a zeneszámok.

Idióták...

Igen, nálam is ez érződik a sorozat vége kapcsán: megvoltak a főbb mérföldkövek, csak épp az odáig vezető göröngyös út nem volt jól megrajzolva. Ha tippelnem kéne, Martin elmondta a készítőknek, hogy kivel mit tervez, de a kivitelezést Benioffékra bízta. Ez sajnos meg is látszik az utolsó évadon. Nekem az utolsó előtti még tetszett, és az utolsó évadot sem tartom menthetetlenül rossznak, de összességében messze elmaradt nálam a többi évad minőségétől.

Nekem az, hogy Bran egy manipulatív k*cs*g lett a végén, teljesen karakteridegen. Mindenféle magyarázat nélkül ezt így odaböffenteni a végén, miközben előtte évadokon keresztül építették az új háromszemű holló vonalat, nem túl elegáns.

vs. vs. vs.

Zsivány vagyok, na.

Miért, volt, aki ezt írta?

Vicc vót... Ami a SAGA-t illeti, azért még messze nem zárul le az időszak. Cassian, Kenobi, hogy csak két később érkező sorozatot mondjak, ami ebbeb az érában játszódik. A Kenobi meg abszolút SAGA tartozék lesz.

Kifelejtetted az itteni Winter Madnesst.

Nem, csak egy hasonló.

vs.

Főképp, ha minőség formában épül, és most ez a helyzet, egy-két kevésbé jól sikerült művet leszámítva.

Külön plusz pont, hogy vannak filmes kapcsolódási pontok. És ilyen tekintetben a IX. résztől sokat várok. Abban bízom, hogy a könyvekben képregényekben már lesznek/vannak elrejtett jelek arra, ami a IX-ben történni fog. Momin, stb.

Atyaég...

Én is. Bár már akkor is megfogalmaztam magamban, hogy ez ótvaros sz*r.

De elviekben a VIII-nak is pozitív volt a fogadtatása mind a kritikusoknál mind pedig a nagyközönség szemében. Ahhoz képest egy kis produkciós nem SW fogadtatása... szerintem nem sok vizet zavar a témában.

Pfff... akkor azt hiszem a Sötét végzet találó cím az egész franchise-nak...

Azért egy apró adalék ehhez: a leírás alapján Dooku már ekkor is tudott Erő-villámozni, és azzal intézte el a fejvadászt. Qui-Gon ekkor még kamasz volt. Úgy fest tehát, hogy a villámozás nem kizárólag Sith praktika, Jedik is meg tudják tanulni. A könyv egyébiránt nagyon tetszett! Tényleg letehetetlen olvasmány, kiváló betekintést ad a köztársaság korába, és Qui - Obi viszonyába is. Tovább árnyalja a képet, hogy a nabooi helyzethez kicsit hasonlóban találják magukat a könyvben, így könnyen lehet, hogy a Padméhoz való hozzáállásukat is jelentősen befolyásolták az itt taglaltak. Tetszett a fordulat, bár az nem teljesen világos, hogy a királynő miért szabotálta a vadászaton a prédát? 5/5! Messze az egyik legjobb könyv, amit olvastam. Az értékeléseknél csupa ötöst vártam, ehhez képest láttam egy 2-est is. Aki szerint ez 2-es, az próbálkozzon meg az írással és rájön, hogy mennyire non-plusz ultra ez a minőség, amit az írónő képvisel. Elég ha csak összevetem mondjuk az Utóhatás trilógia első részével, ami tökéletesen megmutatja, milyen az, amikor kvázi egy kókler írja a könyvet. Na az 2-es. Vagy 1-es. Ez meg objektív mércével mérve kimagasló alkotás, mint letisztultságát, stílusát, történetszövését, karaktermélyítését és karakterépítését (fő karakterek) tekintve.