Donát

A vita szerintem inkább arról szól, hogy mi volt Yodáék terve az Uralkodóval szemben (később pedig az is felvetődött, hogy mire alapozta Luke az apja jóságát.) Ahogy visszaemlékszem, az Uralkodó erre irányuló tervében senki sem kételkedett. Illetve most látom, hogy Krande vetette fel, hogy az Uralkodónak csak a Luke-kal való szembeszállás volt a terve, de természetesen itt ennél sokkal mélyebb dologról van szó. Tanítványcseréről, konkrétan. Luke terve: Kezdetben bízott abban, hogy az apja nem viszi a Császár elé. Amikor ez nem jött be, akkor megpróbálta rávenni az apját, hogy segítsen neki, és álljon át az ő oldalára, s ketten együtt valahogy legyőzhetik az Uralkodót. Vader terve: Megnyerni a Sötét oldalnak Luke-ot, és félreállítani Palpatine-t, hogy aztán ketten együtt uralják a galaxist, mint apa és fia. Palpatine terve: Megnyerni magának Luke-ot, és beáldozni Vadert, amolyan dookusan. Nem hinném, hogy ez eddig vitás pont lett volna Legalábbis közted és köztem biztos nem

Szerintem ez eddig sem volt kérdéses

A Boldogság nyomában Még télen láttam ezt a filmet, és már akkor éreztem, hogy valami igazi különleges alkotással sodort össze a sors. Azonban most, hogy lassan lemegy ez az év, egyre inkább úgy gondolom, hogy számomra ez volt az Év filmje. Sok szép "darabot" láttam idén is, gondolok az Apocalyptora, a Prestige-re, a De ja vure, a Karib Tenger Kalózaira és még lehetne sorolni, de egy sem fogott meg ennyire, mint ez. Ha megkérdeznétek tőlem, hogy miért is különleges ez a film, azt hiszem nem tudnék válaszolni. Talán ezért különleges: mert se nem több, se nem kevesebb, mint az élet. Madách örökérvényű szavai, "Ember küzdj és bízva bízzál" köszönnek vissza a film mindenegyes percéből, és mikor leülünk a székbe, szembe találjuk magunkat azzal, amivel nap mint nap: a nagy betűs élettel. Már pedig az élet gyönyörű, így tehát a ráépülő film sem lehet más . S ha igazán meg kellene mondanom, hogy mi fogott meg ebben az alkotásban, talán azt mondanám: a mondanivalója. Az emlékeztető jellege, hogy sose adjuk fel az álmainkat... hogy küzdjünk, amíg csak lehet, és higgyünk magunkban. Hogy figyeljünk oda a gyermekeinkre, mert ők lesznek a Földön az új generáció, rajtuk áll mind az, amit mi annak idején felépítettünk. Számomra ez a film a hitről, a harcról és a szeretetről szól, és mindig meríteni tudok belőle, valahányszor látom. És végül, de nem utolsó sorban, számomra ebben a 120 percben Will Smith alakítása igazán frenetikus volt. Minden percét élveztem és átéltem a történetnek. 10/10

Krande: Nem értem, miről beszélsz Épp azt próbálom hangsúlyozni, hogy Luke építhetett arra, miszerint Vader nem ölte meg a Bespinen, pedig megtehette volna. Ergo kell hogy legyen még benne jóság.

Szerintem Luke arra épített, hogy az apja képtelen volt őt megölni a Bespinen, holott lett volna rá lehetősége. Ez nem épp egy Sith vonás...

Igen én is erre próbáltam utalni lentebb, hogy nyílván azt szerették volna, ha Vader és Palpatine külön-külön száll szembe Luke-kal. Hogy milyen tanácsot adtak volna? "Szégyen a futás, de hasznos, Luke!"

Fogalmam sincs, hogy mi lehetett Yodáék terve, pontosan ezért, megkockáztatom, talán nem is volt tervük. Gondolom sejtették, hogy Luke harcban nem gyűrhet le 2 Sith-et. Még egyet sem. Talán úgy számoltak, hogy Vadert valahogy legyőzi (elvégre most már inkább gép, mint ember), és utána valami csoda folytán Palpatine-t is. Gondolom ezt 2 külön helyszínen tervezték, de ehhez sajnos Luke túl hamar elviharzott a Dagobah-ról. Másik verzió, hogy Luke legyőzi Vadert, majd pedig Obi-wanék beszervezik Luke testvérét, Leiát is, hogy ketten együtt szálljanak szembe Palpatine-nal, hátha úgy sikerülne nekik legyőzni... Az volt a probléma, hogy Vader szövetségével eleve nem számolhattak a "Sötét oldalról nincs visszaút" teória miatt, így tehát a két új reménynek kellett - számításaik szerint - valahogy legyűrni a két Sith lovagot.

Nyert, ha megmondod a szerzőt

Egy kis bónuszsegítség: "Az élet az unalom tengerén elszórt eksztázisszigetekből áll, és harminc fölött már ritkán látni a szárazföldet"

A-a

Eric Knight - Lassie Hazatér Új feladvány! "A Kocka adta, a Kocka elvette... Áldott legyen a Kocka neve!"

Köszi! Ezek is jók ám

Ha az érzelmek döntötték volna el, Luke egyszerűen levágta volna Vadert a végén. Ehelyett végiggondolta, hogy mi a helyes, hogy hova juthat, ha így folytatja, és megálljt parancsolt magának.

Igen, ez egy nagyon jó meglátás. Véleményem szerint Luke érezte, hogy csakis az apja által győzheti le az Uralkodót, ezért sem akarta megölni Vadert. Szerintem Luke a lelke mélyén pontosan tudta, hogy ha az apját megöli, Obi-wan szavaival élve "Az uralkodó máris győzött", hiszen ezzel nemcsak azt a személyt küldi a halálba, aki élő példa arra, miért NE válassza a Sötét oldalt (amolyan elrettentő), hanem az egyetlen olyan szövetségesét is az Uralkodó ellen, akit még meg lehet ölelni úgy, hogy a fiú nem a levegőt markolássza... (ellentétben Obi-wannal és Yodával). Ezért sem értem például Obi-want, aki arról győzködi a fiút, hogy ölje meg az apját. Oké, hogy Vadert teljes mértékben gonosznak hiszi az öreg, de mit gondol, hogy fog a fiú szembeszállni Palpatine-nal, amikor magának Yodának sem sikerült legyőznie a vén Sith-et...???

Kiborgok Sidious előtt: (ha valaki tudna világosabb képhez linket adni erről, az szóljon) Téves lecsapás az igazi konfrontáció előtt: Előkelőségek letartóztatásban:

Oldie véleményét azzal egészíteném ki, hogy míg Anakin az Erő Jedik által kínált kereteit már kevésnek tartotta, addig Luke-nak az is bőven sok, és már-már elérhetetlennek tűnő volt, amit az Erő világos oldala kínált a számára (gondoljatok az X szárnyú kiemelése a mocsárból). Így őt a sötét oldal ilyen szempontból nem csábította. Inkább arról van szó, hogy olyan szinten sarokba szórította őt Palpatine és Vader, hogy az így keletkezett dühét próbálták felhasználni az átállításához. Csakhogy akármennyire is gyűlölte az uralkodót Luke, az apját jobban szerette, talán azért, mert Padméra ütött, aki annak ellenére, hogy a férje hogyan bánt vele, képes volt azt mondani, hogy van még benne jóság. Bomarr: Egyébként nagyon szépen megfogalmaztad Luke és Anakin hasonlóságát, különbségét. Érdekes egyébként, hogy Luke jellemében a bosszúra nem sok minden épül, pedig elveszti Beruékat is, Obi-wanékat is, mégsem látszik rajta, hogy a bosszú motiválná, csak ahogy Bomarr is írja, sokadik elemként lép fel a rangsorban.

McCallumnak azt se hinném el, ha azt nyilatkozná, hogy az apja férfi...

Csak azért furcsa, mert Jediként megölhetne simán egy Sith-et, aki viszont az apja... viszont Jediként az embernek nem lehet apja, csak mentora... aki viszont nem térhet át a sötét oldalra, így tehát az ilyen esetekre nincs "Jedi szabály". Ugyanakkor ne feledd: Obi-wan azt kérte Luke-tól, hogy ölje meg Vadert. Nem a haragjával, hanem hideg fejjel. Csak hát Luke hideg fejjel képtelen lett volna megölni azt, akit szeret... Attól most vonatkoztassunk el, hogy mindez a "majdnem-felrobbanó" Halálcsillagon történik, mert Luke szempontjából ez most mindegy. Sőt, a tény, hogy azt hiszi, a HCS nem fog felrobbanni (mert hisz ez egy csapda ugyebár), csak mégjobban a sötét oldal felé sodorja.

Ebben az hibádzik, Bomarr, hogy Obi-wan, Yoda, stb, megölte volna Vadert, Jedi-szeretet ide vagy oda, s így sosem lett volna egyensúly az Erőben. Csak a klasszikus szeretet volt képes egyensúlyba hozni az Erőt, az, amelyik kötődéssel, ragaszkodással, jár, ezért fontosabb (jelen esetben) ez a szeretet, mint a másik. A Jedik szeretete szép és jó, csakhogy az Erő egyensúlyát tekintve sajnos nem nyomott túl sokat a latba. 1000 éven át nem hozta meg az egyensúlyt, a klasszikus szeretet meg egy emberöltő alatt megtette ezt.

Oh, bocsi, nem láttam, hogy már beraktad egyszer

Szerintetek Palpatine meghallotta, hogy Luke-nak van testvére? (mármint a trónteremben). Más: Ha Vadert megölte volna Luke, egyenes út vezetett volna számára a Sötét Oldalra?

- Mintha nabboooi fisi hal szagot érztem volna... nééé csak... sürge megyek megnézni

Oké. De a klasszikus szeretet, igen, ami ragaszkodást szül, az hiányzott az életükből, holott talán az a "galaxis" legfontosabb érzése, és ezt nálam jól bizonyítja, hogy a "szeretet" hozta egyensúlyba az Erőt - közvetett módon persze.