Ugrás a kommentre

Könyvek és képregények


Ody Mandrell

Ajánlott hozzászólás

1 perccel korábban, MissKarrde írta:

Köszi az infót! Szuper lesz újra olvasni. De nagyon várom az utolsó könyvet. Vagyis nem, de igen, szóval értitek :)

Clear. Az infóért nincs mit.:) Ha minden jól megy akkor sikerül ledarálnom a sorozat eddigi könyveit a megjelenés előtt, az előzményével együtt. Ja amúgy olvastam valahol azt is hogy a sorozat befelyezése után, az eddig megírt novellák ki lesznek adva egy kötetben.

A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:

2 perccel korábban, MissKarrde írta:

Ha jó rémlik, akkor már csak egyetlen könyvvel vagy lemaradva, az hamar meglesz. Nem lenne rossz, ha a novellák is megjelennének. 

Igen, egy könyvvel a sorozatból, viszont berendeltem Andy Weir Marsi című könyvét mert az írók azt nyilatkozták hogy a könyv a térséggel azonos univerzumban játszódik. Na de a lényeg hogy el lesz olvasva.:peace:

A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:

1 órával korábban, MissKarrde írta:

Na ez nekem új infó. Előre szólok, hogy nem igazán fogod tudni letenni A marsit, szóval ne úgy kezdj bele, hogy éppen van rá fél órád :D 

Na ez nekem is új infó, akkor majd azt hagyom akkorra amikor lesz rá szabadidőm;) Amúgy asszem a Twitterükön írták ezt, de Molyon a térség zónában biztos benne lesz.

A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:

Nem ugyanabban a világban játszódnak. A Mark Watney nevű űrhajó csak egy kis utalás volt A marsira, mert Daniel Abraham és Ty Franck szeretik azt a könyvet. Amikor erről kérdezték Redditen, Abraham ezt válaszolta:

"It was a friendly joke at SDCC a few years back. Andy’s awesome, and we’re fans. I think we can keep the copyright lawyers in their cages for the time being."

 

Ugyanúgy elég konkrét volt Andy Weir is, A marsi írója:

"I love The Expanse - fantastic stories. But no, The Martian and The Expanse are not in the same continuity. They just threw in the reference for fun. I'm honored."

 

 

A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:

Akkor hadd adjak én is egy kis löketet. Ha egy olyan sci-fi könyvet kéne választanom az utóbbi pár évből, amit jobbnak vélek a The Expanse-nál, akkor A marsit választanám. Persze teljesen más jellegű könyv. A rekeszizmokat például nem árt előtte megerősíteni. :) 

A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:

Böszörményi Gyula: A Rudnay-gyilkosságok

A Leányrablás Budapesten című könyv fantasztikus folytatása. Böszörményi Gyula nagyszerűen ötvözte a krimi, a thriller, a romantikus és a kalandregény elemeit és az eredmény egy lebilincselő olvasmány lett. A cselekményszövés jóval összetettebb és grandiózusabb az előző részhez képest. Nem kevés meglepetés és váratlan fordulat tárul az olvasó elé. Rendkívüli módon izgultam a szereplők miatt. A lábjegyzetek száma nem kevés, de én ezt kifejezetten díjazom. Újfent élvezettel olvastam a sok megjegyzést, a szereplőkkel kapcsolatos háttérinfókat, a korabeli kifejezések magyarázatait. Egyetértek az íróval abban, amit a könyv végén fejtegetett: szükségesek a lábjegyzetek. Én egyetemi éveim alatt hozzájuk is szoktam. Nem kevés kutatás állt a regény elkészítése mögött, amit kifejezetten külön díjazok. Ez csak színessé, élénkké, elevenné teszi az egész történetet.

Nem tudok elvonatkoztatni az olvasás közben előjött érzéseimtől sem. Ez kötet még több olyan elemet, motívumot tartalmaz, mely Batman világára emlékeztet. A Tabán városrész egy kicsit olyan, mint Gotham-ben a Narrows.

Kalimurti doktorban Dr. Hugo Strange-et, Hül Jenőben Gyilkos Krokot, Hül mamában Mother karakterét véltem felfedezni.

Ambrózy Richárd és Mili nyomozása egy kicsit olyan volt, mintha Bruce Wayne és Barbara Gordon (azaz Batgirl) nyomoztak volna együtt. Richárdban most egy kicsi James Bondot, illetve Richárd és Mili se veled se nélküled kapcsolatában pedig egy kis Han Solo és Leia hercegnő motívumot véltem felfedezni. Ezek az elemek nagyszerűen hatottak rám.

Nézzük a cselekményt és szereplőket.

Tudtam, illetve éreztem, hogy Hangay Emma nem halt meg. A könyv eleje rögtön az ő megmenekülésével foglalkozik. Ezek után képet kapunk, hogy mi is történt vele az elmúlt években. Szegény Emmát nagyon sajnáltam a tűzben elszenvedett égései miatt. Örültem, amikor végre Pozsonyban, Kardos Cecíliaként, illetve ápolóként sikerült új életet kezdenie. Örültem az udvarlójának, Leisz Bélának is, aki nagyon romantikus, szimpatikus figura. Jó lenne, ha összejönnének majd egyszer. Az idillt elrontotta, hogy Emma üldözői a nyomára bukkantak szegény Orlócyné által. Aztán jött a menekülés, Pestre, de ahelyett, hogy sikerült volna eljutnia Fujt Lajos Philadelphia nevű kávéházába sajnos az özvegy Hül Józsefné és fia Hül Jenő fogságába esett, akik

  más lányokkal együtt rabszolgaként dolgoztatták. Ezek a fejezetek már nagyjából párhuzamosan zajlanak Mili és a báró történetszálával. Fokozatosan bontakoznak ki az összefüggések. Eleinte nem értettem, hogy hogyan lesz kapcsolat, de kötet második felére ez teljesen világos lett. A fogságban töltött idők nagyon nyomasztók voltak, nagyon sajnáltam szegény Emmát. Hülék igazi mocskos gazemberek, akikért nem kár. Többször éreztem azt, hogy jó lenne, ha meghalnának, teljesen megérdemelnék. A lányok közül Márika és Anna egyből nagyon szimpatikusak lettek. Különösen Márika a „szer’usz világ” beszólásaival. Csurár Fecska eleinte nagyon ellenszenves figurának indult, de miután Emma kisegítette, a lányok oldalára áll, utána már szimpatikus lett ő is. Emma nagyszerű tervet ötölt ki, hogyan csalják csapdába Hüléket és hogyan szabaduljanak meg.

Mili

továbbra is Richárdnál van a biztonság kedvéért. A bárót a lány nővérének sorsa helyett, inkább a Rudnay-gyilkosságok kötik le Az ügyekben az a közös, hogy az áldozatok és a gyilkosok között nincs kapcsolat, indíték se. Látszólag felderítetlen ügyek. A valóságban azok is maradtak, de a könyvben zseniális módon kapcsolatba kerültek egymással. Mili is beszáll a Richárd mellé a nyomozásba, ami rendkívül szerteágazó volt. Sok helyre eljutottak, sok embert kikérdeztek. Így jutattak el a főgognoszokhoz. Kalimurti doktor, (vagyis Repich Ferencz), Vörös János ügyvéd és Hülék egy komplett bűnszövetkezetet hoztak létre, mely bérgyilkosságokból tartotta fenn magát. A gyilkosságok közül sok nagyon borzalmas és rettentő. A gonosz figurák rendkívül ügyesek, elszántak. Méltó ellenfelei Ambrózy Richárdnak és Milinek. Olyan elvetemült, negatív figurák, melyek nagyon kivívták az ellenszenvemet. Az ügyek jó szövevényesek lettek. Nem gondoltam volna, hogy ilyen jól kapcsolatba lehet őket hozni egymással. Csak a kötet végére világosodik meg minden.

Mili és a báró

kapcsolata olyan se veled, se nélküled jellegű, sok csipkelődéssel. Ezeket a csipkelődéseket nagyon élveztem. Richárd játssza a macsó, érzéketlen férfit, pedig látszódik, ahogy Mili lassan meglágyítja a szívét. A nyomozások során nagyon összecsiszolódnak. Érezhetően vonzódni kezdenek egymáshoz. Ahogy szép lassan, kibontakozik a szerelmük, azt kifejezetten élvezetes volt olvasni. Több ilyen nagyszerű pillantat is van. Például, amikor Richárd nagy nehezen bevallja, hogy Mili miatt aggódik inkább. A lány is változáson megy keresztül. Itt is hibázik, akaratán kívül veszélybe sodor másokat, de jó szándékok vezetik. A hibáiból tanul, érzelmei Richárd iránt egyre jobban elmélyülnek. Emlékezetes volt az a párbeszéd, amit a könyv végén Richárddal folytatott, ott már várta a férfi szerelmes vallomását, de helyette a báró csak azt vallja be, hogy úgy tekint rá, mint a húgára. Ez jó nagy hideg zuhany lett szegény lánynak. Rendesen meg is sajnáltam. Remélem, a kapcsolatuk a jövőben tovább megy a romantikus irányba. Ki kell még emelnem Mili szerepét a Női Kaszinóban, ahol szépen kiállt a női egyenjogúságért. A könyv többször is kért erre, melyet megint csak nagyon tudtam díjazni. Szép képet kapunk a korabeli társadalmi viszonyokról. A cserfes Erdős Renée (Ehrental Regina) költőnő szintén nagyon szimpatikus figura volt, remélem, még előkerül egy párszor.

 

A végkifejlet nagyon pörgő, nagyszabású és szinte letehetetlenül izgalmas.

Mind Hül mama, mind Jenő megkapták a magukét. Hasonlóan Vörös János és Kalimurti. A lányok megszabadultak. Nagy pillanat volt, amikor Richárd a végén találkozott Emmával. Nem derült ki egyértelműen, hogy felismerte, de szerintem gyanakszik. Szegény Gáspár bácsit és Bogi kutyust nagyon sajnáltam. Úgy nézett ki, hogy megmaradnak a nagy összecsapás után. Ennek örültem talán a legjobban. Tarján Vili is visszaszerezte a báró bizalmát. A vége pedig nagyon függőbe maradt. A Totyó nevű bűnöző felfedi Mili előtt, hogy a nővére él. Illetve nem derült ki, hogyan került Jenőhöz korábban az a fénykép, mely alapján kiderült, hogy ki is valójában Hangay Emma. Az sem világos, hogy miért nem vitte a lányt Matolcsy Kamilhoz. Bízom benne, hogy ez a folytatásból kiderül.

Élvezetes, nagyszerű olvasmányt kaptam, Mind a szerteágazó történettel, mind a szereplőkkel és fejlődésükkel nagyon elégedett voltam. Az egyik legjobb könyv, amit olvastam. Ötös.

 

A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:

Agatha Christie: Gyilkosság Mezopotámiában

Agatha Christie most egy nagyon különleges helyszínre viszi el az olvasót. A Közel-keletre, a Tigris partjához egy régészeti ásatásra. A helyszín nagyon tetszett. Az ősi romok és kultúrák mindig elbűvöltek. Igazi romantikus környezetben játszódik ez a krimi.

Ebben a kötetben minden eddiginél jobban a pszichológia, a lélektani motívumok oldaláról közelíti meg a bűntényt. Van egy hosszú felvezető, ahol jól megismerhetjük a szereplőket. Amy Leatheran nővért, Doktor Leidnert, Mrs. Louise Leidnert, Dr. Reilly-t, Sheila Reilly-t, Miss Johnsont, Mr. és Mrs. Mercadot, Carl Reitert, Richard Carey-t, David Emott-ot, Lavigny atyát. Színes gárdát kaptunk.

A hosszú felvezetésben Amy Leatheran jól megismeri a szereplőket, főleg Louise Leidnert. Doktor Leidner Leatheran nővért azért hívta az ásatásra, hogy gondját viselje nagyon ideges és feszült természetű feleségének. Mint kiderül Mrs. Leidner fenyegető leveleket kapott a volt férjétől, akit halottnak hitt. Ebbe beavatja a nővért, majd nem sokkal később meghal. A gyilkosság nagyon különös és Poirot-t hívják a helyszínre. Agatha most is igyekezett rávezetni a dolgokra. Nekem gyanús volt, hogy Leidner miért hívott egy ápolót a feleségéhez a fenyegető levelek miatt. Az egyik első elméletem, volt, hogy Doktor Leidner nem más, mint Frederick Bosner, a halottnak hitt férj, akit ugyebár a felesége annak idején a háború alatt kémkedés miatt jelentett fel és majdnem kivégezték. De aztán Agatha annyira összekuszálta a szálakat, hogy ezt a gondolatot valahogy a könyv első felében már elvetettem. Kár volt, mert végül is ez volt a megoldás. Annak idején a Ház a sziklán című regénynél már az elején ráéreztem az igazságra, és ki is tartottam mellette Nem hittem volna, hogy még egy Agatha Christie könyvnél ez előfordulhat.

A szálak összekuszálásáról. A lényeg az, hogy most tényleg mindenki gyanús lett, mindenki meg tudta voltan oldani, hogy megölje Louise-t és mindenkinek lehetett volna valamilyen rejtett indítéka is. Mindenkinek volt valamilyen takargatni valója és nem csak Doktor Leidner volt az, aki másnak vallotta magát, hanem Lavigny atya is. Egy idő után valahogy inkább az atyára gyanakodtam. Az eltűnése után viszont inkább meginogtam. Gondoltam: túl egyértelmű. Lavigny egy zseniális tolvaj volt, Raoul Menier, aki csak lopni érkezett a helyszínre. A levelek kérdése is érdekes volt. Több lehetséges forgató könyv előkerült, és szinte mind esélyes volt. Talán Mrs. Leidner írta őket, talán a halottan hitt férje. Talán valaki más. Eleinte Christie elhitette velem, hogy talán mégis Louise felelős a levelekért és csak feltűnésből írta őket. De hát mégis a volt férj volt a ludas. Miss Johnson halála megint árnyalta a képet. Itt már biztos voltam benne, hogy nem ő a tettes. A leleplezés zseniális lett. előkerültek a pszichológiai okok, a viszonyok, a kapcsolatok. Poirot megint nagyszerűen rávilágított a dolgokra és teljesen pontosan felfedte, hogyan gyilkolt az álruhás Frederick Bosner.

Rendkívüli módon élveztem. Most inkább a lélektani tényezőkön múlt a dolog. Ez eredetibbé tette. A könyv végén történik egy apró utalás, hogy ezek után jött az Orient Expressz esete, ami érdekes volt, mert azt hittem az korábban volt. A Gyilkosság Mezopotámiában nagyszerű, elsőrangú krimi. Ötös.

 

A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:

  • 2 héttel később...

Christopher Paolini: Eragon

 

Picit csalódás volt nekem ez a könyv. Sokszor éreztem azt, hogy egy Gyűrűk Ura-koppintást tartok a kezemben. 

A főszereplő és a sárkány közti kapcsolat egész élvezhető volt, de alapvetően nem sok pozitívumot tudok felhozni ezen kívül. 

A Harry Potternek vagy a Gyűrűk Urának a nyomába sem ér semmilyen téren, de még Rick Riordan Percy Jackson-sorozatának sem. 

Szerkesztve: - caseyjones
A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:

Fú, én sose fogom tudni rávenni magam, hogy elolvassam a folytatásokat. Nem győzött meg a könyv egyáltalán. De a filmet meg fogom nézni, mert kíváncsi vagyok, hogyan sikerült feldolgozni a filmvásznon. 

Szerkesztve: - caseyjones
A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:

9 órával ezelőtt, caseyjones írta:

Fú, én sose fogom tudni rávenni magam, hogy elolvassam a folytatásokat. Nem győzött meg a könyv egyáltalán. De a filmet meg fogom nézni, mert kíváncsi vagyok, hogyan sikerült feldolgozni a filmvásznon. 

A filmet nagyon kispórolták. Voltak benne jó pillantatok és jó megoldások, de sajnos túl sok mindent kihagytak a  könyvből. Nem szeretem, mikor ennyit kihagynak egy könyv adaptációból. A könyv nekem jobban bejött.

Sárkányos fantasy-ből egyébként eddig nálam a Dragonlance regények és Warcraft-os Ősök Háborúja viszi a prímet.

A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:

  • 2 héttel később...

David Guymer: Kárhozottak városa

No, nem hittem volna, hogy ezt fogom gondolni, mikor letettem a könyvet, de ez állati jó volt. David Guymer nem nyűgözött le a Felix és Gotrek antológiában olvasható novellájával. Akkor erős kétségeim voltak az író felől. A Kárhozottak városával nálam bizonyított. Egy hangulatos és fantasztikus könyvet tett le az asztalra, melynek minden sorát élveztem. Ezek után kíváncsi vagyok, mit hoz össze a Felix és Gotrek két befejező kötetéhez.

A Kárhozottak városa a Koponyák útjához hasonlóan egy úgynevezett kontinuitás független, különálló kötet. Elméletileg megáll a saját lábán is, nem kell hozzá ismerni az alap szériát. Ennél a regénynél könnyebben behatárolható, hogy mikor játszódik: az Óriásvadász és az Orkvadász között. Az író belecsempészett több apró utalást is a korábbi kalandokra. Egyik se zavaró, nélkülük is érthető a történet. Viszont azok számára, akik már olvasták az alap sorozatot igazi csemege.

David Guymer nem kevés energiát fektetett a részletes leírásokra. Egyébként a sztori alapja a megszokott korábbi Felix és Gotrek kötetekhez hasonlít. A kalandozó páros egy elfeledett vidékre kerül, ahol sötét hatalmak mozgolódnak, Gotrekhez szokásához hívek keresi a végzetét, Felix pedig rendületlenül kitart társa mellet, holott tudja, hogy az őrültség. A leírások rendkívül színesek és élénkek. A megfogalmazás módja és minősége első osztályú, rendkívüli módon élveztem. Ebben a könyven az író nem vitt túlzásba semmit. Sikerült végig fenntartani az érdeklődésemet. Sokáig nem volt egyértelmű, hogy ki a fő gonosz és kivel mi történt pontosan. Csak a könyv végére válik világossá minden. Tehát több váratlan fordulat vár az olvasóra, és érződik, hogy valami nagy kaliberű dolog van előkészületben.

A könyvben egyértelműen többször utalás történik a közelgő Végidőkre. (End Times) Felix és Gotrek Ostermark lápjában vándorolnak. Először egy faluban szállnak meg, amit hamar lerohannak szörnyszerű teremtmények. A vérengzés folyamán a falu szinte teljes lakossága elpusztul. Hurrlk, a Szörnyeteg nagyon kemény ellenfél. Eleinte azt hittem ő lesz a fő szörnyeteg, mely tengelyt akaszt Gotrekkel és a Rúnalordok Fejészével. De aztán kiderült, hogy mégsem. És azt se gondoltam, volna, hogy Hurrlk egy skaven. Gotrek és Felix a túlélő Rudi Hautpmannal indulnak el felkutatni az ellenséget. Belefutnak Konrad Seitz, a fanatikus lovag és csapata seregeibe Sigmarshafenben. Konrad Seitz egy Götz von Kuber nevű bárót szolgál, akinek feladata, hogy vigyázzon arra, ne szabaduljanak el a Káosz Erői a közeli Mordheim városából, melyet Kegyes Magnus császár ostromolt meg a korábbi Nagy Háború idejében. Kerestem egyébként Mordheimet és Sigmarshafent a könyv elején található térképen, de nem találtam, ahogy az Ostermark-lápot se. Gotrek, Felix és Rudi egy Caul Schlanger nevű álnok figurával és a Nikolaus testvér vezette fanatikus, önkínzó flagellánsokkal együtt behatolna a kísértetjárta Mordheimbe. Mordheim nagyon hangulatos hely lett. Igazi kísértet város. Egyik kedvencem, mikor Felix szembekerül egy megégett nő szellemével, aki rákiált: „Vissza, sigmarita.” Morzanna, egy másik rejtélyes figura volt a Káosz oldalán harcolóknál. Már az elején sejtettem, hogy a kicsi Mori, és Morzanna egy és ugyanazon személyek. Főleg azután, hogy Felixék átkerültek a múltba, kétszáz évvel korábbra. Szót kell még ejteni, Be’lakorról, a Sötét Mesterről, és bajnokáról Golkhanról, a Káoszharcosról. Golkhan nem más, mint az eltűntnek hitt Götz Von Kuber. Ez rendkívül meglepett. A Sötét Mester, Be’lakor pedig igazi rejtély. Ilyen erős démonherceggel még nem néztek szembe hőseink. Be’lakor olyan hatalmas, hogy ő akar lenni az ötödik Ártó Hatalom. Tervét, hogy újra testet öltsön, sikerült keresztülhúzni, de érzem, hogy ő lesz Gotrek végzete.

Szóval a végkifejlet meglepetés meglepetés hátán, egy epikus csata, fordulatos kaland, újdonságok. David Guymer regénye elnyerte a tetszésemet. Mindenféleképpen ötös.

 

A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:

Indrek Hargla: Melchior, a patikárius és a hóhér lánya

 

A nagyszerű észt középkori krimisorozat harmadik kötetével is sikerült végeznem, amely legalább olyan szórakozást nyújtott, mint az előző két rész - talán még nagyobbat is.

A történet szerint kővel fejbe vernek egy Tallinnba tévedt segédet, akit olyannyira sikerül fejbe verni, hogy nem emlékszik semmire - ki ő, honnan jött, minek jött Tallinnba.

Azt mindenképpen meg kell jegyeznem, hogy az eleje borzasztóan lassan indul be. Körülbelül az első 150 oldal nem olyan érdekes, az utána következő oldalak - egészen a könyv végéig - viszont pörögnek ezerrel, és alaposan kárpótolják az első 150 oldalt. 

Az előző részekkel ellentétben itt sokkal inkább túlburjánzik a szexualitás, az ármánykodás, a vér és a brutalitás; olykor-olykor Trónok harcát megszégyenítő módon. Jut eszembe: nekem a Melchior-sorozat ezerszer jobban tetszik, mint G. R. R. Martin sorozata; Hargla van legalább olyan jó író, mint Martin. 

A könyv egy hatalmas csattanóval ér véget, amelyből egyébként több is akad a regény során. De ugyanakkor továbbra is azt gondolom, hogy Hargla legnagyobb erőssége továbbra is a középkori Tallinn ábrázolása. 

A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:

Bíró Szabolcs: Liliom és vér

Bíró Szabolcs egy nagyszabású történelmi regény sorozatot kezdett meg a Liliom és vér című kötettel. Utólag tudtam megy, hogy van két előzmény regénye az Anjouk-nak, de ennek ellenére érthető volt e ciklus első kötete is. Bevallom, hogy egy kissé nagyobb volumenű történetre számítottam sokkal több cselekmény szállal. A Liliom és vér viszont inkább Bátor Attilára és családjára fókuszál elsősorban. Persze van pár másik történetszál is, de Attila különösen nagy reflektorfényt kap.

A könyv nagyon gyorsan olvasatja magát. Nem hittem volna, hogy ilyen gyorsan tudok haladni vele, pedig az olvasása idejében sok dolgom volt. A cselekmény szövése könnyed és olvasmányos. Fiatal olvasóknak is bátran tudom ajánlani. A fiataloknak nem kell attól tartani, hogy az író túl hosszadalmas magyarázatokkal lassítja a sztorit. Bíró Szabolcs szép kutatómunkát végzett a hitelesség érdekében. A könyv végén felsorolt bibliográfiában szép számmal találunk minőségi szakirodalmat, többek között Granasztói György és Kristó Gyula munkáit is. Nem vagyok a korszak avatott szakértője, de mivel a felsorolt könyveket felhasználta a szerző, így nem vonhatjuk kétségbe a hitelességet. A pergő cselekmény mellett ki tudom emelni, hogy az egyszerű falusi élet, az udvari környezet, a középkori harcászat témakörében szép háttérmagyarázatokat kapunk. Az idegen kifejezések száma kevés, de ha mégis előfordulnak, akkor lábjegyzetben kifejtésre kerülnek.

A cselekmény, mint említettem, nagyon pereg. A végén több, gyors, hihetetlen fordulattal találkozunk, mely arra kényszeríti az olvasót, hogy minél gyorsabban haladjon, lapozzon, tűkön ülve várja a fordulat következményeit.

Bátor Attila figurája egy abszolút szerethető, pozitív figura. Becsületes, családcentrikus, okos, taktikus. Nem fél kimondani a véleményét. Hamar megkedveltem. Felesége, Ágnes és fia Szilárd, valamint apródjai: Csepke és Kurta szintén szimpatikus szereplők. Velük viszont a kelleténél kevesebben foglalkozott a szerző. Miközben Attila a Felvidéken segítette Károlyt szívesen olvastam volna még pár fejezetet, mely a dubicai otthonuk eseményeivel foglalkozott volna. Mikolaj árulása váratlan fordulat, Az különösen tetszett, hogy az író bizonytalanságban tart bennünket, ki élte túl a támadó zsoldosok ostromát. Mikolaj árulásának hátteréről nem igazár derültek ki dolgok, remélem, ez a folytatásban részletesebb kifejtésre kerül. Lackfi István nagyon szimpatikus lett. A hadjárat során, Léva és Trencsén ostrománál nagyon összecsiszolódott Attilával és fegyvernökével, Péterrel. László, Attila korábbi bajtársa viszont elég szürke figura. Nagyon züllött alak. Megöli a nőt, aki megölte a tőle született fiát. Aztán megöl pár embert a város őrségből, majd menekülnie kell. Mintha a züllöttség folyamatosan sodorná egyre mélyebbre. A végén Attila felölti a templomos ruháját, majd úgy dönt, felkutatja családját és megbosszulja a támadást. A kötet vége előre vetíti az izgalmas folytatást.

Apró negatívumként tudom megemlíteni, hogy egy kicsit talán túl gyorsan megy a cselekmény. Még sokkal több, részletesebb leírást simán elviseltem volna. Engem nem zavar, ha nagyon informatív egy történelmi sztori. A harcászat szépen kifejtésre került, de a gazdaság, társadalom és a kultúra bizonyos momentumaira nem ártott volna pár oldal plusz részletezés. Így is elégedett voltam az eredménnyel. Bevezető résznek jó volt. Négyes.

 

A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:

Revan, annyit még hozzáteszek az irományodhoz, hogy maga a sorozat trilógiákra van szétbontva. Az elkövetkező kötetek már sokkal többet foglalkoznak majd Szilárdal és az apródokkal. Ha elolvasod a Non Nobis Dominét akkor nagyon más szemmek fogsz nézni Lászlóra, mert ezelőtt ő teljesen más volt.

A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:

1 perccel korábban, Darth Revan9 írta:

Az szép. Jó lehet egy dedikált példány.

Hát igen, majdnem le is késtem miatta a buszt, de nagyon megérte. Állítólag amígy Szabolcs írni fog egy meglepetés regény talán jövöre, ami nem része az Anjouk sorozatnak, de valamelyest kapcsolódni fog hozzá.

A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:

Bíró Szabolcs: Lángmarta dél

Az Anjouk második részében szélesedett a cselekmény köre. Több szálon fut és kellően izgalmas is. Mindenre így sem jutott idő és hely, de nyilván a következő kötetekben a kimaradt események is bővebb kifejtést kaphatnak. Legalábbis remélem.

Ugrunk a következő évre, 1322-re. Habsburg Szép Frigyes kéri rokona, Anjou Károly segítségét a német-római császári címért folyó harcban. Frigyes mindenáron le akarja győzni ellenfelét, a bajor Wittelsbach Ottót, Károly segítséget is nyújt, de jó üzletet is köt. Pozsonyt akkor is megkapja, ha Frigyes veszít. Attila Temesvárra ér. Sikertelenül zajlott a családja utáni kutatása. Kétségbeesésében úgy dönt, hogy inkább újra útra kel. Ez a kutatás is sikertelen lesz. Károly megpróbálja lecsillapítani, úgy hogy feladatokat ad neki. A támadókkal kapcsolatos rejtély nem oldódott meg. Attila legalább megtudta egy túlélő molnártól, hogy Mikolaj volt a tettes. A gyerekek végre nagyobb szerepet kapnak. Menekülés közben egy Oliverius nevű rabszolga kereskedő kezére jutnak. Ebben a korban bizony ez is előfordult, annak ellenére, hogy az egyház ellenezte. A gyerekek útja sajnos elválik. Kurta és Csepke egy Füttyös Laborc nevű vándorkereskedőhöz kerülnek, aki jól bánik velük. Egy darabig vele is maradnak. Egyik kedvenc jelenetem, amikor a Toldi családnál házalnak. Itt felbukkan a még a gyermek Toldi Miklós is. Toldi Lőrinc, az apa részt vesz a mühldorfi csatában, ahol életét is veszti.

Szilárd közben egy József nevű kovácshoz és feleségéhez, Borbálához kerül. A pár elvesztette korábban gyermekét és József szentül meg van győződve, hogy a kis Máté nem fulladt bele a patakba, hanem Szilárd az. Bátor Szilárd egyelőre marad a házaspárnál. Jobb is, mint Oliveriusnál, ahol állandóan verték. Szilárd megtanulja a kovácsmesterséget, egyelőre belemegy a játékba, nem meri otthagyni a kedves Józsefet és Borbálát. Szívszorító, ahogy a házaspár próbál az új reménysugárba kapaszkodni.

László délen próbál szerencsét. Subics Mladen horvát bán szolgálatába áll. Szerelmes lesz, de pechére a lány megházasodik. És pont ebben az időben Babonics János és Kotromán István támadást indítanak Mladen ellen. Subics megpróbál visszavágni, de sikertelenül. Közben több kegyetlenséget is elkövet, ezzel kihúzza a gyufát Károly királynál. Subics Mladen megpróbál segítséget kérni Anjou Károlytól, de sikertelenül. Károly ellenfeleinek adja területeit, címeit. Károly már Visegrádra készülődik. Lászlót újra balszerencse sújtja. Kénytelen követni Subicsot Károly udvarába, ahol felismerik. Anjou Károly Attilára bízza, hogy végezzen a gyilkos barátjával. Ekkor jön a váratlan fordulat. Attila inkább menteni próbálja Lászlót, de Lackfi István végrehajtja az ítéletet Attila helyett. A kötet végén feltűnik Ágnes is, aki szintén túlélte és Piast Erzsébet segítségét kéri. Jó volt újra látni Ágnest, de nem tudni mi történt vele, remélem a folytatás ezt megmagyarázza.

Kicsit lassabb tempóban mentek a dolgok, de ez jót tett a sorozatnak. Jobban el lehetett mélyedni a korszakban. Bár még mindig több figyelem jutott a harcászatnak, de sokkal több részletet láttunk a háttérben meghúzódó diplomáciából, ármánykodásból és az egyszerű, hétköznapi életből is. Ez már jobb lett. Ötös.

A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:

Louis Sachar: Stanley, a szerencse fia

 

Még fiatalabb koromban kölcsönöztem ki ezt a könyvet a könyvtárból, mert a hátoldalán levő ajánló alapján nagyon felkeltette az érdeklődésem. Akkor valamiért nem tudtam végigolvasni; már nem tudom pontosan, miért, de nem azért, mert nem tetszett – mérges is voltam, mert elolvastam volna, csak vissza kellett vinni a könyvtárba. Na mindegy.

Egy nagy bajom van ezzel a regénnyel: kegyetlenül rövid. Szerintem volt még ebben a sztoriban bőven, amit ki lehetett volna aknázni; kár, hogy az író olyan gyorsan befejezte a sztorit.
A történet igazán egyedi és érdekes. Leginkább az tetszett a regényben, hogy az alapötlet kifejezetten nyomasztó – gyerekeket dolgoztatnak egy félreeső texasi táborban, tulajdonképpen rabszolgamunkára ítélik őket –, az írónak mégis sikerült úgy papírra vetni gondolatait, hogy a regény ne legyen nyomasztó a fiatal korosztály számára – elvégre ez egy ifjúsági regény.
Voltak fejezetek, amelyek elmerengtek a múltban, ami kimondottan jó volt, mert megismerhettük a történet helyszínének a múltját. Bár, őszintén szólva, engem a fő szál sokkal jobban érdekelt. Egy-két hibát fel véltem fedezni: például, az elején azt írta a szerző, hogy Stanley ükapja ellopott egy malacot egy cigányasszonytól, majd az egyik visszaemlékezős fejezetből kiderül, hogy az asszony egyiptomi, és ő maga ajándékozta Stanley ükapjának a malacot.

Nyilván ez egy ifjúsági regény, de bátran kijelenthetem, hogy a 20-as, 30-as korosztály is remekül szórakozhat rajta. Nem bántam meg, hogy elolvastam.

10/9

A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:

Spawn 11. kötet: 63-68. számok

Visszafogottabb lett ez a kötet, mint amire számítottam. Nem válaszolt meg minden kérdést, sőt inkább csak több bizonytalanságot szült.

63. szám: Identitás

Al végre visszanyerte az arcát. Csöves barátai nagyon el is csodálkoznak. Magyarázat nincs, Al sem tudja, hogy mi történt. Wynn nagyon be van tojva. Egy új katonai szakértőt kér fel, hogy biztosítsa a védelmét. Nem kicsi haderőt von az irodája épülete köré. Al és Terry újra összekapnak. Simmons, miután azt hiszi visszanyerte emberi alakját, végre Wandát is visszaszerezheti. Sajnálom, hogy újra összekapott a két barát. Spawn-ban úgy tűnik, győz a bosszúvágy, nem bírja kivárni, míg a Terryvel korábban kidolgozott terv beérjen. Támadásba lendül.

Nem volt túl nagy szám. Mintha McFarlane más irányba akarta volna terelni a sztorit. Hármas.

64. szám: Sakk-matt

Spawn újra támad, az Ivadék újra akcióban. Ezúttal beépül Wynn védelmi hálózatába. Ügyesen a zsoldosok háromnegyedét az épületen kívül tartja. Ezután az épületen belül összecsap a maradék katonával. Igyekszik minél többet kiiktatni. A célja, hogy elérje Wynn irodáját. Volt egy pár látványos húzás, de végül is Wynn és Spawn között majdnem maradt a korábbi status quo. Kár érte. Sam és Twitch közben rábukkannak Cog-ra, aki fel akarja világosítani a két nyomozót.

Négyes.

65. szám: A múlt

Úgy tűnik ekkor volt a mozikban a 97-es Spawn film, mert a borítón egy montázs van a filmből.

Érdekes volt a koncepciója ennek a füzetnek. Mindenhol csak egy összetett kép, a szokások buborékok nélkül. Cogliostro dióhéjban elmeséli Spawn eredetét. Ez a füzet mintha azért készült volna, hogy ha valaki megnézi a filmet és utána Spawn füzetet vesz, képben legyen a dolgokkal. Cogliostro szövegei szépen megfogalmazottak, élvezet volt olvasni őket. Végre Sam és Twitch is megtudják, hogy ki is volt valójában Al Simmons. Cog felvetése érdekes: Spawn tudat alatt a két nyomozót választotta szolgának és segítőnek. Nem ment előre semmit sem a történet, de érdekes volt olvasni ilyen ábrázolásban az eddigi eseményeket.

Négy és fél.

66. szám: Démonok

Al szembesül vele, hogy arca újra visszaváltozott a rothadt állapotába. Ez nagyon kiborítja és dühöngeni kezd. Épp mikor be akarta jelenteni visszatértét Wandának. Megpróbál kibékülni Terry-vel, de barátja válaszút elé állítja. Mondja meg Wandának, hogy újra él. Kérje meg, hogy válasszon Spawn és Terry között. Ez egy nagyon jó pillanat volt. Terry már felhívja Wandát és odanyomja a telefont Alnek. Spawn megijed és kihátrál. Itt lett volna legközelebb hozzá, hogy megmondja az igazat szerelmének. De nem tette. Sajnálom. Cyan közben furcsa, vad viselkedésről tesz tanúbizonyságot. Ennek köze lehet a cipőfőzőhöz, ami Spawn-tól került hozzá. Aggódok a kislányért. Vajon mi lehet vele? Sam és Twitch közben nehezen tudják megemészteni a Cog által mondottakat.

Négyes.

67. szám: Szülőföld

Mintha egy új történet szál indult volna meg itt.

A csavargók saját, reménytelen helyzetüket tárgyalják a sikátorban. Van aki hiszi a mennyben és a pokolban, van aki nem. Érdekes teológiai vita. Van-e túlvilág? Eleve el van rendelve a sorsunk? A Spawn füzetek korábban már pedzegették, hogy bármelyik oldalon lévők, bárhova bekerülhetnek. Nem sokon múlt, hogy Spawn a menny választottja legyen. Érdekes ez az összetettebb kép, amit egyébként az egész sorozat képvisel. Egyik oldal sem tiszta jó, vagy tiszta rossz. A csavargókról is többet megtudhatunk. főleg Bobby-ról. Sajnáltam szegényt, amikor Johnny, a másik csöves összetörte azt a kristály tárgyat, amit Bobby a lányától kapott. Spawn is beszáll

  a vitába, majd rátalál Johnnyra és társaira, akik támadásra készülnek. John és a többiek tüzet nyitnak az Ivadékra. És ekkor jön a fordulat: Spawn sebezhető. A ruhája semmilyen módon nem védekezik és ki tudják loccsantani az agyát. Valami történt a testével újra. Bár már máskor is össze tudta rakni magát.

Az érdekes eszmefuttatások miatt: négy és fél.

68. szám: Keresztút

Háború készül a sikátor lakói között Spawn miatt. A háttérben pedig a Szörny nevű pszichopata áll. Kulbiczi már rég szerepelt. Kíváncsi voltam, mikor jön elő újra. Spawn lefejezett testét kifeszítik. Cog Samhez és Twitchez fordul segítségért. A Szörny valamit tervez, de nem tudni, mit. Főleg nem tudni mi lesz Spawn nekroplazmájával, ami az elmebeteg Kulbiczihez került.

Nagyon lassan mozdul előre, de érdekes dolgokat vetít előre. Négyes.

Lehetett volna egy kicsit jobb is. Ezek a füzetek valahogy most kevésbé nyűgöztek le, habár volt bennük több érdekes ábrázolás és  filozófiai fejtegetés is. Négyes.

A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:

1 órával korábban, Iqvi írta:

Értem, nem is tudtam mondjuk hogy ennyire benne vagy a képregények világában. 

Ááá, azért annyira nem. :D Jelenleg 8 teljes polcom van könyvekkel telerakva, + egy fél, képregényekből meg mindössze csak egy fél polcnyi.

Marvelt szeretem nagyon, azon belül is Spidey-t, de ami a leginkább kedvenc képregényes témában, az a Tini Nindzsa Teknőcök. Meg az Usagi is, amely valamilyen szinten végül is kapcsolatban áll a teknőcökkel.

ninja turtles hero GIF by Teenage Mutant Ninja Turtles

A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:

Csatlakozz a beszélgetéshez!

Írj hozzászólást most, és regisztrálj később. Amennyiben már regisztráltál, lépj be a fórumra és szólj hozzá a témához.

Vendég
Új hozzászólás

×   Beillesztett szöveg.   Illessze be egyszerű szövegként

  Only 75 emoji are allowed.

×   A linked automatikusan beágyazódott.   Linkként jelenjen meg

×   Az előző tartalom visszaállítása.   Korábbi szöveg törlése

×   Nem illeszthetsz be képet közvetlenül. Töltsd fel vagy illeszd be URL-ből.

  • Jelenlévő felhasználók:   0 felhasználó

    • Egy regisztrált felhasználó sincs ebben a topikban.
×
×
  • Új tartalom hozzáadása az alábbi témákban...

Fontos információ
A webhely használatával elfogadod és egyetértesz a fórumszabályzattal.