Nem rendeltem tőlük, de a honlapon vannak cégadatok, elérhetőségek, stb. így nem tűnik kamunak.

Hüse Lajos: Nyugatvég krónikái

Vegyes érzéseim vannak a könyv befejezése után. Jó is volt, de annyira azért mégsem.
Nagyon terjengős lett ez a történet, és úgy érzem, a szerző túl sok mindent szeretett volna belepakolni, és nem volt idő mindent jobban kifejteni. A sok szereplő és a gyakori jelenetváltások miatt nehéz volt néha követni a cselekményt. Bizonyos szereplők hosszú időre eltűntek, később újra felbukkantak. A leírások szépek, bár sokszor szürreálisak lettek.
Ettől függetlenül nagyrészt élveztem Suleran, Selenor, Caitimor, Anika, Morgok és Kosztjon történetét. Macimadárt kifejezetten szerettem. A történet szövése nagyon meseszerű, a stílus egy kicsit Ursula K. Leguint juttatta eszembe. A világ érdekes, nagy és összetett, de sokszor elvesztem a részletekben. Nem ártott volna egy szószedet. Elég epikus lett a történet, de mégis hiányoltam egyfajta összeszedettséget, vagy nagyobb kohéziót. Az átlatosnál jobb, de a jó könyv szintjét még nem éri el. Leginkább a történet közepe, Az elveszettek könyve tetszett, kár, hogy az eleje és a vége nem lett ilyen erős.

Jeffrey Stone, Robert Knight - Árnyékvilág

Érdekes kis kaland volt. Mondanám, hogy első találkozásom Cherubion világával, de nem tudom mondani, mivel a főhős egy másik világba kerül át, és onnan kell hazatérnie. Idegenek is voltak a fajok, amit a könyv elején a választható lehetőségeknél szerepeltek. Nem tudtam őket elképzelni. Azt éreztem, hogy a játékkönyvet talán a Cherubion világán járatosabb olvasók számára írhatták. De így is élveztem. Nem lett olyan szövevényes, mint a Kristálykoponya, de jó volt. Valahogy az esetek többségében ráéreztem a helyes útra, és sokszor sikerült kikerülni a zsákutcákat.

Brandon Sanderson: A Korok Hőse

A végkifejletet olvasva furcsa érzés kerített hatalmába. Elsőre nem tudtam hányast adjak rá. Perszer először nyomtam rá egy ötöst, gondolván, hogy ezt a végkifejletet és a történetet még emészteni kell. És ahogy gondolkodtam rajta, meg voltam róla győződve, hogy ez nem lesz nálam csuklóból ötös. A négyes és a négy és fél között hezitáltam. A végkifejlet egyik fordulata volt, ami kevésbé tetszett. De az összkép nagyon jó lett, és a nem tetszetős fordulat is tartogatott valami misztikumot.
A trilógia harmadik részével lezárul a Ködszerzet első korszaka. A zárórészben pedig folytatódik ugyanúgy a történet építése, ahogy az előző két kötetben. Hőseink minden eddiginél nehezebb és nyomasztóbb helyzetbe kerülnek. Próbálnak kiutat találni a kilátástalanságból. És közben a világ újabb és újabb titkai kerülnek a felszínre. A rejtély ugyanúgy áthatja a zárást, ahogy az előző két részt. Úgy gondolom, Sandersonnak ez a védjegye. Fokozatosan, lassan feltár valamit, de aztán újabb és újabb kérdéseket vet fel, amelyeket nem válaszol meg. Így magyarázatot is kap valami, de homályban is maradnak dolgok, amelyek felkeltik az érdeklődésemet a később játszódó regények iránt. Közben a szereplők folytatják a harcukat a pusztuló, széteső világban. Eddig háttérben húzódó hősök kerülnek nagyobb reflektorfénybe. A végkifejlet nagyon epikus lett. Akkor már nehéz volt letenni.

Spoiler

A világ pusztulóban van, és úgy tűnik, Vin és Elend képtelenek megálljt szabni neki. Jutnak még nekik boldog, lopott percek, de érződik, hogy közel a vég. Kutatják az Uralkodó titkos barlangjait, ahol további készleteket remélnek. Fadrexben Yomennel gyűlik meg a bajuk, majd maga Romlás is színre lép. Urteauban egy Quellion nevű fickó forradalmat robbant ki és Robespierre-t játszik. Őt Kobold állítja meg. Örültem, hogy fontosabb szerep jutott neki. Az ő és Beldre szerelmi szála szép lett. Végre fény derült arra, hogy a kolosszok, kandrák, inkvizítorok mind az Uralkodó teremtményei voltak. A hemalurgia, az allomancia itt kifejtett formája még jobban felrúgja az eddig megismert dolgokat. Vin és Elend összecsapásai iszonyat epikusak, nagyon tetszettek. Vin is isteni lénnyé vált. Előbb Elend, majd Vin is feláldozza magát. Kiderül, hogy valójában Sazed a Korok Hőse, akinek a Romlás és Oltalom együttes erejével sikerül megállítania a világ végét, a pusztulást és mindent helyrehoznia. Legalábbis majdnem mindent. Sajnos Vin és Elend halottak maradtak, a lelküket nem tudta visszahozni. És ez volt az, ami miatt úgy döntöttem, ez a könyv nem kapja meg a maximális értékelést. A végkifejlet viszont összességében pozitív, Scadrial megmenekült, újra zöldek a növények, élettel teli a világ. Az áldozat nem volt hiábavaló. Sazed említette, hogy beszélt Elend és Vin lelkével. Úgy ítélete meg, jobb, ha pihennek egy ideig. És ekkor elgondolkodtam. Végleg meghaltak? És eszembe jutott, hogy Sanderson pont a közeljövőben publikáltatja a Scadrialon játszódó Ghostbloods sorozatát. És a cím, meg Sazed mondatai gondolkodóba ejtettek.

Egy kicsit keserédes a befejezés, számomra nem tökéletes, de annak a közelében jár.

Szerkesztve: 2025. November 17.Nov. 17. - Darth Revan9

Tegnap részt vettem a Hungaroconon, ahol volt szerencsém beszélgetni a Tuan kiadóval is. Nem mondhatok sokat, de annyit igen, hogy a Mysterious Universe rajongók még egy darabig nem maradnak olvasnivaló nélkül, hovatovább, nekem is megvan a jövőévi programom. És nem kizárólagosan csak az MU vonalán.

G.F. Lancer, Dave Howard és nem túl szerény személyem kérdések kereszttüzében.

Nem fizetett, nem politikai önreklámot olvashattak.

Szerkesztve: 2025. November 16.Nov. 16. - Dzséjt

Csak két néző volt?

Dehogy is! A fényképésszel együtt hárman voltak.

Nem volt hatalmas tömeg, olyan kábé tucatnyian voltak. De ez egy Hungaroconon, ami eléggé rétegrendezvény (főleg sci-fi és fantasy olvasóknak szól, és még itt sem feltétlen a fiatalságot célozzák meg), nem is volt rossz. Oké, Anthony Sheenard és Harrison Fawcett utánunk simán teli termet csinált, de hát az ő hátuk mögött lassan 50 évnyi karrier áll. Hármunknak összesen nincs annyi regénye, mint nekik egyenként.

Én olvastam a legutóbbi regényed, ha jön a következő akkor egy vásárlóra már biztosan számíthatsz (bár előtte fel kell majd frissíteni az előzményeket, mert mikor megjelent szerintem akkor olvastam el).

On 11/16/2025 at 5:36 PM , Dzséjt said:

Tegnap részt vettem a Hungaroconon, ahol volt szerencsém beszélgetni a Tuan kiadóval is. Nem mondhatok sokat, de annyit igen, hogy a Mysterious Universe rajongók még egy darabig nem maradnak olvasnivaló nélkül, hovatovább, nekem is megvan a jövőévi programom. És nem kizárólagosan csak az MU vonalán.

Szuper, jöjjenek csak! Majd mesélj, milyen programod lesz :)

Juliette Benzoni: A királyért

A nagy francia forradalom időszaka tele van káosszal és zűrzavarral. Csodás alapanyag egy izgalmas történethez. Kíváncsi voltam, Benzoni mit kezd vele. Nem kellett csalódnom benne.
A Jeruzsálem lovagjaihoz hasonlóan itt se dominált annyira a szerelem. Az első részre biztos nem raknám rá a romantikus jelzőt, a folytatásokban meg meglátom, mi lesz. A királyért című könyvben egyrészt a fájdalom, a veszteség, a gyász érzése kerül központi szerepbe. Másrészt az összeesküvések, titkos találkozók és tervek készítése kap főszerepet.
Anne-Laure-t, a fiatal márkinét szörnyű veszteség érte.

Spoiler

Elvesztette kétéves kislányát, Céline-t. Ha ez még nem lenne elég, hamar a férje céltáblája lesz. Joss Pontallec márki el akarja tenni láb alól a feleségét. A gyásztól megzavarodott 19 éves lány sokáig nem akarja elhinni, elfogadni, hogy a férje a vesztére tör. Vagy éppen nem is érdekli, ugyanis nagyon erős halálvágy uralkodik benne. Ebben az időben a forradalom egyre radikalizálódik. Anne-Laure egy kis időt eltölt még a francia udvarban nem sokkal a trónfosztás előtt. A zűrzavarban majdnem életét veszti, de egy Jean de Batz nevű báró kimenti. Batz kihasználja Anne-Laure-t, szeretné, ha az ő ügynöke, kéme lenne. Abáró vissza akarja állítani a monarchiát és kiszabadítani a királyt, valamint a családját. Tudjuk, hogy kudarcra van ítélve, mégis izgalmas követni a terveik alakulását. Ange Pitou újságíró szintén a báró szövetségese, és Laura fő segítője. A megmentő angyal szerepe nem egyszer rá hárul. Izgalmas volt követni az ékszerek, főleg az Aranygyapjú körüli kalamajkákat. Jó kis kalandregény érzetet keltett bennem. Laura is úgy tűnik idővel magára talál, csökken benne a halálvágy, és új feladatira koncentrál. A történet egyik főgonosza, Antraigues gróf kiváló intrikus, sokszor keresztbe tesz hőseinknek.

A történelmi eseményeket ismerjük, mégis lehet izgulni a szereplők tetteiért. Ebben a nagy káoszban minden eddiginél jobban kiütköznek az ember vágyai, érzelmei, sötét oldala. Laura különös, sokat szenvedett hősnő, akinek a sorsát nagy érdeklődéssel lehet követni. Ange Pitou szintén remek figura. Nagyon érdekel, hogy a folytatásban hogyan alakul a sorsuk. Az első rész kiváló indítás. Az egyik legjobb, legolvasmányosabb történelmi kalandregény, amit olvastam. Bravó, Juliette!

Szerkesztve: 2025. November 18.Nov. 18. - Ody Mandrell

Unseen Domains: Bukottak

Ezzel a képregénykötettel a könyvtárban találkoztam és feltétlenül el akartam olvasni. Az atmoszférája megragadta a figyelmem. Magával ragadott, illett is az ősz végi halloweeni hangulathoz. A rajzok szintén nagyon jók lettek. A kötetben gyakorlatilag két történet olvasható. Először is Bromm, a vérfarkas, Tobias von Gerwen kémmester és feltaláló, valamint Clémence, az orgyilkos története. Az ő történetüket 5 fejezeten keresztül követheti az olvasó. Egy érdekes, dark fantasy világba kerülünk, tele titkokkal. Mindegyik karakter múltjában találhatóak titkok, rejtélyek, amelyek fokozatosan tárulnak fel az olvasó előtt. A történetet viszont valahogy rövidnek éreztem. Nem volt elég idő mindhármuk megismeréséhez. Bizonyos fejezetek nagyon rövidek. Túl sok helyen zakatol a cselekmény, kapkodónak éreztem ezt a történetvezetést. Jó lett volna hosszabb ideig elidőzni a szereplőknél, úgy a végkifejlet is jobban ütött volna. Illetve sajnos nem tiszta, hogy pontosan mi is történt Clémence-szel. Bromm és Tobias sorsa sem volt túl kielégítő. A második történet, Az elátkozott múlt. Itt mintha beleugranánk az események sűrűjébe. Még annyi időnk sincs a szereplők megismerésére, hogy egyáltalán aggódni lehessen a sorsuk miatt. Victor Delacroix, Margaux, Björn és Liliana szélsebesen pörög, még az előző történetnél is gyorsabban. Képet kapunk erről a boszorkánypestisről, és a terjedő élőhalott kórságról, viszont nem eleget. A cselekmény végkifejlete is kissé kiábrándító, bizonyos szempontból értelmetlenné is teszi a főhősök cselekedeteit. A hangulat jó, de ez kevés volt.
Összességében véve érdekes világ, érdekes karakterekkel, erős, hangulatos, kísérteties atmoszférával. Viszont a karakterek ábrázolásán, a cselekedeteik mozgatórugóján még lett volna mit dolgozni, így súlyosabb lett volna a végzetük is. Hangulatban jó olvasmány volt halloweeni időszakra, de a szereplők sekélyes ábrázolása és a túlságosan kapkodó cselekmény sokat rontott az élvezeten. Sajnálom, kár érte.

Emily Grace Raven: A Hatalom Kristálya

Érdekes érzés volt kézbe venni és elolvasni egy kezdő írónő könyvét. Megvallom, egy kicsit másra számítottam, de így beváltotta a hozzá fűzött reményeimet.
Először is. Ez ugyebár egy Star Wars és Gyűrűk Ura ihletésű történet. Én inkább a Star Wars hatását éreztem erősebbnek, semmint a Gyűrűk Urát. Illetve a Váratlan utazás című sorozat érzése is visszaköszönt a könyv lapjain. A cselekmény olyan epizodikus jellegű, elég tv-sorozatos hatása van. Viszont egyfajta báj, kellem és meseszerű hangulat adja meg igazán a történet varázsát. Olvasás közben éreztem, hogy visszarepülök a gyerekkoromba. A kaland és az izgalom több ponton nehezen engedett el. A másik dolog, ami megkapó volt a történetben az az érzelmekhez való viszonyulás. Merjük megélni az érzéseinket, néha szegjünk szabályt miatta. Aryan Blackwell szimpatikus főszereplő, tiszta Anakin Skywalker, még Jediként. Bízom benne, hogy a későbbiekben ő megmarad a jó úton. Rylan Eranis egy kicsit Obi-van Kenobi, Nolan Rowley amolyan Qui-gon Jinn, Maya afféle Ahsoka. No, és Wyse tanácsos

pedig afféle Palpatine

. Egyébként nagyon tetszett a Wyse-zal kapcsolatos fordulat. Anger és Hawk pedig amolyan Maul és Opress féle páros voltak. Legalábbis nekem ilyen benyomásaim támadtak a szereplőket illetően.
Pár apró negatívum. A történet egy kicsit sokat akar markolni, viszonylag sokat megmutatni a világból, de néha elvesztek a dolgok, illetve ez tempóingadozáshoz vezet. A technológia részletesebb bemutatását díjaztam volna. Mivel Gyűrűk Urás hangulatra számítottam e téren, meglepetés ért, és inkább afféle Warcraft, vagy Warhammer fantasy környezet elevenedett meg előttem, egyelőre csak emberekkel. A történetben van amikor túl gyors a váltás az izgalmasabb részek és a lassabb, a karaktereket, illetve a világot bemutató jelenetek között. Itt egyfajta kiegyensúlyozottságot hiányoltam.
Aryan, Nolan és Rylan kapcsolata jól be lett mutatva. Tetszett a mentorok és a tanítvány közötti barátság, a családias hangulat. Aryan és Alysse szerelme tetszett, de kicsit sietős volt. Az ő kapcsolatukra ráfért volna egy lassabb tempó.
Összességében véve egy kezdő szerző mércéjével mérve nagyon jó könyv lett. Én igazán élveztem, nagyon magával ragadó a regény tündérmese hangulata. Egyfajta családiás légkör hatja át a sztorit, ami kellemes pillanatokat nyújt olvasás közben. A könnyed történetek kedvelőinek ajánlom. Szép volt, Dorottya. A hirtelen fordulatok nagyszerűek, előfordult olyan, amikor fennragadtam a buszon és mentem még egy megállót, amikor épp nagyon izgalmas részt olvastam. Az apró negatívumok miatt négy és felet adok rá, de így is nagyszerű darabnak tartom. Várom a folytatást. És köszönöm szépen a dedikált példányt.

Szerkesztve: Január 4.Jan. 4. - Darth Revan9

Brandon Sanderson (Kozmerum könyvek) és Christopher Paolini (Eragon könyvek) is szeretik a Star Warst.

https://www.tiktok.com/@christopher_paolini/video/7584578854023367950?_r=1&_t=ZN-92hpTqOo0Wc

Szerkesztve: Január 11.Jan. 11. - Darth Revan9

Angie Sage: Szeptimusz: Mágia

Hú, ez csodálatos darab volt. Mesés, fantasztikus, elképesztő. Imádtam minden oldalát, magával ragadó meseregény. Az egész világa tele van titkokkal, mágiával, és egy olyan bájos hangulattal, ami kizökkent a hétköznapokból, elfeledteti az emberrel a gondjait és egy olyan mesevilágba repít, amit nem szívesen hagyunk ott.

spoiler

A történetben megismerhetjük Jennát, a hercegnőt, akit DomDaniel, a sötét mágus üldöz. Jennát örökbe fogadja a Számos család. Timót és Sára jó szülei lesznek. Nickóban és többi kis Számos-csemetében nagyszerű testvéreket kap maga mellé. Csak hát a gonosz a hercegnő nyomában van és Dicsfalvi Marciának jut a feladat, hogy megmentse a lányt és a Számos családot. Hozzájuk csapódik a rejtélyes 412-es fiú, a Fiatalok Hadseregéből, akinek szintén rejtélyes mágikus képességei vannak, mint Jennának. Hihetetlen kalandokon mennek keresztül, Zelda néni otthonában tengernyi varázslatos élmény éri őket. Imádtam a kőkedvencet, Szikla Szilárdot, a pajzsbogarakat és kacsatestben élő macskát, Bertet. Mint minden jó mesében itt is a gonosz elnyeri méltó büntetését, és lehull a lepel a 412-es fiúról. Mivel tudjuk, mi a sorozat fő címe, így nem is nehéz kitalálni a fordulatot.

Lelket simogató darab volt ez. Imádtam. A folytatásokat is el akarom olvasni.

Szerkesztve: Január 17.Jan. 17. - Ody Mandrell

Carmen Maria Machado: Parázsló mélység

Érdekes élmény volt. Őszintén szólva nem igazán tudom, mi köze van a sztorinak a DC-hez, azt leszámítva, hogy a DC adta ki.
A sztoriban nagyon erős volt a misztikus hangulat. Az egész történetet végig kísérte, mint egy szellem, átitta a rajzokat, a szereplők gondolatait és lelki világát. Ez nagyon tetszett. Octavia és Eldora karakterei nagyon szimpatikusak voltak, élveztem róluk olvasni. A vágyaikról, az érzéseikről. A kis boszorkány szintén szimpatikus karakter volt. A háttérben meghúzódó tragédia, a múltban történt szörnyűségek rányomták a bélyegét a történet jelenére. Vajon érdemes emlékezni a rossz dolgokra, vagy inkább el kell őket felejteni. Melyik lehet a jobb? Ezeket a kérdéseket boncolgatja a történet.
A negatívum. Sajnos nagyon rövid volt a sztori. Az egész történetet regényben, vagy egy kétszer ilyen hosszú képregényben is szívesebben olvastam volna. A sztori a végén nagyon beindul és csak kapkodja az olvasó a fejét. De mindenképp egy érdekes sztori, érdemes elolvasni.

Stella Tarakson: Herriot, a bátor kisegér

Ez egy csodálatos kis mese. Igazán bűbájos történet. Bár gyerekeknek szól, de úgy vélem, hogy egy kis habos-babos, könnyed kikapcsolódásra vágyik az olvasó, egy afféle léleksimogató élményre, akkor keresve se találhat jobbat. Az olvasása közben valamiféle megnyugtató érzés kerített hatalmába. Enyhítette a stresszt, a feszültséget. Jobban éreztem magam. Tetszett a sztori varázslatos hangulata, Elli és Blake állatokkal beszélő képessége. Aranyos volt Herriot, a kisegér, Csokó, a labrador kölyök és a sok cica. A vége felvezeti a következő kötetet, ami izgalmasnak ígérkezik. Több ilyen aranyos kis gyerekkönyvre van szükség.

Duane Swierczynski: Dredd bíró 1. kötet

Dredd világa olyan fura, nyüzsgő, káosszal teli kavargás. Egy eldurvult rendszert mutat be ez a széria. Olyan helyet, ahol a kemény bírói intézkedések tartják fenn a rendet. Ők együttesen rendőrök, ügyvédek és bírók. Kemény döntéseket kell meghozniuk rövid idő alatt. Az IDW Dredd sorozatának első négy száma szép lassan építkezik, bemutatja ezt a vérgőzös világot, de csupán ízelítőt ad. Úgy tűnik, hogy épül valami nagyszabású sztori is a háttérben, miközben Dredd, Anderson és a társai igyekeznek az eléjük kerülő ügyeket megoldani. De mintha mindig lenne valami lappangó titok a háttérben. Érdekes, hogy minden füzet végén egy pár oldalas mini sztorit olvashatunk, ami vagy a világot igyekszik mélyíteni, vagy a fősodorhoz igyekszik plusz információkat adni.
Egy kicsit talán túl gyorsan pörög. Ennek ellenére ez egy kifejezetten jó képregény.

Mario Gomboli és Patricia Martinelli: Diabolik: Rémület az óceánjárón

Izgalmas olvasmány volt. Egyben az első élményem a fumetti képregények világába. Diabolik nekem a 2000-es évek animációs sorozatából volt ismerős. Érdekes volt megtudni, hogy ő is képregény karakter, még 1962-ből. Nem hagyományos figura, az biztos. Egy mestertolvaj, aki a szerelmével, Eva Kanttal együtt rabolja ki a gazdagokat, de közben igazságot is tesz és más bűnözők ellen is felveszi a harcot.
Nem kell túlgondolni a képregényt. Egy egyszerű kis kaland sztori, nagyon gyors, nagyon pörgős. Yang a kalózvezér nagyon kemény, igazi gyilkos. Ginko, a detektív pedig túlságosan is megszállott. Ha valaki egy könnyed, gyors akció-kalandra vágyik, akkor a Diabolik jó választás

Nézzük meg a Metró 2033 trilógia, a Viharfény Krónika és a Ködszerzet népszerűségét az egyik legjelentősebb olvasói platformon, a goodreads-en.

Metró 2033 - 4.03, 75.800 értékelés.

https://www.goodreads.com/book/show/17274667-metro-2033

Metró 2034 – 3.52, 28.615 értékelés.

https://www.goodreads.com/book/show/6667916-metro-2034

Metró 2035 – 3.95, 16.855 értékelés.

https://www.goodreads.com/book/show/33113864-metro-2035

 

A Királyok útja – 4.66, 672.512 értékelés.

https://www.goodreads.com/book/show/7235533-the-way-of-kings#CommunityReviews

Tündöklő szavak – 4.76, 489.854 értékelés.

https://www.goodreads.com/book/show/17332218-words-of-radiance

Eskühozó – 4.60, 358.493 értékelés.

https://www.goodreads.com/book/show/34002132-oathbringer

A háború ritmusa – 4.58, 240.420 értékelés.

https://www.goodreads.com/book/show/49021976-rhythm-of-war

Wind and Truth – 4.37, 133.317 értékelés.

https://www.goodreads.com/book/show/203578847-wind-and-truth

 

Ködszerzet: A Végső Birodalom – 4.49, 978.777 értékelés.

https://www.goodreads.com/book/show/68428.Mistborn?ref=nav_sb_ss_1_8

Ködszerzet: A Megdicsőülés Kútja – 4.38, 658.651 értékelés.

https://www.goodreads.com/book/show/68429.The_Well_of_Ascension

Ködszerzet: A Korok Hőse – 4.56, 594.540 értékelés.

https://www.goodreads.com/book/show/2767793-the-hero-of-ages

 

Összességében a Goodreads-adatok alapján Brandon Sanderson művei messze nagyobb olvasói eléréssel bírnak, és stabilan magasabb értékeléseket kapnak, mint a Metró alaptrilógia, ami jól mutatja a két univerzum közötti különbséget a globális olvasói visszhang szintjén. Ezen adatok alapján nem igazán állítható, hogy Brandon Sanderson művei ismeretlenek lennének a nemzetközi olvasói közösség jelentős része számára. E mellett elmondható, hogy a goodreads.com a világ legnagyobb, kifejezetten olvasókra fókuszáló közösségi platformja 90 millió regisztrált felhasználóval. Összegzés: A számok azt mutatják, hogy Sanderson Kozmerum-könyvei egyszerre rendelkeznek nagyon magas értékelési átlaggal és rendkívül nagy számú olvasói visszajelzéssel, miközben a Metró alaptrilógia esetében az értékelések száma ehhez képest nagyságrendekkel alacsonyabb.

 

 

Igen, csak ehhez szerintem érdemes hozzávenni még a Metro videójátékokat is, amik olyan embereket is elértek, akik lehet, hogy alapvetően nem olvasták volna el a trilógiát, ha nincsen a videójáték, és olyanokat is, akik a könyveket nem is fogják elolvasni, de a videójátékok tetszettek nekik, így lehet, hogy beülnek majd egy filmre, sorozatra is.

Oké, nézzük meg ezt videojáték vonalon. Jó példa a Warcraft. A World of Warcraft franchise globálisan sokkal nagyobb, mint a Metro, mégis a filmadaptáció nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.

A videojáték-adaptációk történelmileg sokkal kockázatosabbak, mint a nagy fantasy könyvadaptációk. A videojáték-adaptációknál látható a sok próbálkozás, de kevés az áttörés. A videojátékos közönség nem egyenlő a filmes közönséggel. És ugyanez igaz a könyves közösségre is, az sem egyenlő a filmes közönséggel.

 

És most térjünk vissza a könyves vonalra. Ezek alapján én nem azt állítom, hogy a Metro franchise kicsi, hanem azt, hogy olvasói platformon, könyves népszerűségben és értékelési volumenben Sanderson sorozatai nagyságrendekkel erősebbek. Bennem felmerült a kérdés. Ha a Metro videojátékok ilyen népszerűek és nagy a hatásuk, akkor miért nem látszik ez még jobban a goodreads-en. De aztán rájöttem a válaszra. A videojáték-közönség jelentős része nem válik automatikusan könyvolvasóvá. A Witcher-játékok is nagyságrendekkel népszerűbbek, mint a könyvek olvasottsága. A Goodreads nem franchise-népszerűséget mér, hanem aktív olvasói elköteleződést. Egyébként, ha már itt tartunk ez a több tízezres olvasottság önmagában is rendkívül csodás eredmény a Metrónál. Bár meg kell jegyeznem, hogy sokan úgy odavannak ezért a világért, ezért én úgy gondoltam, hogy Goodreads-en mindenféleképpen az alaptrilógia minden része minimum a 3.90-4.00 tengelyen mozog. Ehhez képest meglepődve tapasztaltam, hogy a második rész csupán 3.52-es. Persze azért a trilógia egészét nézve, az olvasók jó része itt is elégedett.

Elővehetünk egy másik megközelítést is. Sandersonnál nincs szükség videojátékra ahhoz, hogy több százezren olvassák az említett sorozatait. Tehát, a könyves olvasottságot, olvasói elköteleződést nézve, önmagukban csak a könyvek elérése, visszajelzése alapján Sandersonnál nagyságrendekkel nagyobb eredmények vannak, pedig – egyelőre – nincs mögötte videojátékos támogatás.

Természetesen ez sem garancia a sikerre. A fantasy könyvadaptációk sorra buktak el, és a műfaj még mindig mostoha gyermeknek számít. A Gyűrűk Ura, a Harry Potter, a Trónok harca és Vaják esetét leszámítva nem igazán születtek áttörő adaptációk. Sőt, a Vajákot is elérte a lejtmenet a végére. Viszont rég volt az utolsó áttörés. Ez a Trónok harca volt a 2010-es években. Viszont a Goodreads-en mért olvasói aktivitás, a kiemelkedően magas értékelésszámok és az erős rajongói bázis alapján az Apple TV döntése stratégiailag teljesen megalapozott: egy olyan univerzumot választottak adaptációs alapnak, amely már könyves szinten is bizonyított. Ez nem garantálja a mainstream sikert, de reálisan megteremti annak az esélyét, hogy a Kozmerum legyen a következő nagy fantasy-áttörés.

Willy Duraffourg: Tolkien: Fény a sötétségben

Érdekes élmény volt életrajzi képregényt olvasni. A kötet igyekszik jól összehozni a háború borzalmait és azt, hogyan merített ihletett azokból a pokoli évekből Tolkien. A korabeli viszonyok ábrázolása szép. Egy kicsit talán túl gyors bizonyos pontokon és az első világháború utáni történések lehettek volna lassabbak. A mai és korabeli világ óriási a különbség. Már három év korkülönbséget is elítéltek szerelmespárok között. A világháborúk korában olyan komornak és sötétnek érződött minden. Tolkien meséi pedig fényt, reményt gyújtottak a sötétségben. Egyfajta kiutat jelentettek a nehéz pillanatokból. Ezen dolgok képi ábrázolása is rendkívül jó lett.

Holly Webb: A bajba jutott őzgida

Tündéri és bűbájos kis történet. Megint csak egy olyan gyermekeknek írt regényt olvastam, mely a felnőttek lelkére is üdítő balzsamként hat. Árad a könyvből az állatok szeretete és a gondoskodás érzése. Az őzek életéről is kapunk pár háttér információt, ami még érdekesebbé teszi. Jó, hogy erősen hangsúlyozzák: a legtöbb esetben nem szabad azonnal odamenni és segíteni egy gidának, mert a mamája visszajöhet. Lola, az anyukája, Chris bácsi, valamint Lola környezete igazi állatbarátok, gondoskodó emberek. Pötyi pedig tündéri. A sztori egyébként nincs túlbonyolítva. Egyszerű és tiszta. Mint egy üdítő hűs pohár víz a meleg nap után. Remélem, Holly Webb további gyerekregényei is ugyanilyen szépek.

https://www.roboraptor.hu/2026/02/01/brandon-sanderson-fantasy-konyveibol-keszithet-sorozatot-az-apple-tv/

https://konyvesmagazin.hu/szorakozas/brandon_sanderson_apple_tv_adaptacio_fantasy.html

Jó érzés, amikor így írnak róla. Bízom benne, hogy ennek végre sikerül, ami oly sok adaptációnak az elmúlt 10 évben nem.

Bessenyei Gábor: TacsiTesók Titkos Társasága: Luna és az őrült doki esete

Nos, ez a könyv valami fergetegesen szenzációs darab volt. Életem egyik legjobb olvasmányélménye. Fantasztikus a humora. Olyan bájos is egyben, ami melegséggel tölti el az olvasó szívét.
A főszereplő, Luna a kis törpetacskó, internetsztár. Megváltozik az élete, amikor összefut Mr. Virslivel, a másik tacsival. Imádtam a bohókás kalandjaikat. Könnyen, gyorsan lehet olvasni. A szöveg kiváló, nagyon jól leírja a kutyák életét. A vicces jelenetek nagyon szórakoztatóak, élvezet volt olvasni őket. Ha valakinek rossz kedve van, és szereti a kutyákat, akkor ez a könyv tökéletes gyógyszer a kedélyállapot helyreállítására. Nem csak gyerekeknek való, felnőtteknek is csodás élmény. Remélem, Luna és Mr. Virsli kalandjai folytatódnak még. Ez a rész abszolút kedvenc lett.

Kevin Eastman: Tini nindzsa teknőcök: A változás állandó

Hűha, ez szenzációs volt. A Tini nindzsa teknőcökkel még a 87-es animációs sorozatban találkoztam gyerekként, pár Semices Teknőc képregénybe belelapoztam, de sajnos nem volt saját példányom. A 2003-as animációs széria újra felelevenítette a rajongásomat. Azt a sorozatot nagyon aktívan követtem. Miután véget ért, újra lecsengett nálam a Teknőcök-láz. Évekkel korábban láttam, hogy magyarul is megjelennek a Tini nindzsa teknőcök IDW-s sorozata, Belelapoztam pár börzén, érdekes volt, de akkor még nem keltette fel az érdeklődésem. Most lehetőséget kaptam elolvasni a széria elejét. Bánom, hogy nem vágtam korábban bele. Eszméletlenül jó volt, nagyon tetszett. Valami hasonló élményt éltem át, amint amikor 20 éve először láttam a 2003-as teknőc sorozatot.
Ez a történet egy felnőttes, komolyabb megközelítés, ebben is hasonlít a 2003-as szériára.

A család szétszakadt, Raffaelo hiányzik. Szecska és a fiai folyamatosan kutatják az elveszett teknőcöt. A sorozat elején még nem volt nyilvánvaló, hogy mennyi ideje ténykednek. Nos, mint kiderült, nagyon az elején vagyunk. Alig másfél évvel korábban váltak mutánsokká. Rafalleo egyedül próbál boldogulni. Belebotlik Casey Jones-ba és hamar jóbarátok lesznek. April O’Neil pedig jelenleg a StockGen alkalmazottja. A háttérben már ott van Krang tábornok, ott vannak a nindzsák is. Zúzó még sehol. A Hub nevű mutáns bandavezér jó bevezető ellenfél volt. Egy nagyon elvadult karakter.

A sötétebb tónus mellett a hangulat családias is. Szecska mindenáron egyesíteni akarja a testvéreket. Vissza akarja adni a hitüket egymásban, és otthont akar nekik találni. A végkifejlet nagyon szép volt. Sikerült pár érettebb témát is belecsempészni a szériába, úgy, mint a családon belüli erőszakot és annak elítélését (Casey szála). Nagyon-nagyon elégedett vagyok az IDW-s Teknőc sorozattal. Ezt a szériát folytatni akarom.