Ugrás a kommentre

Filmek


Bomarr

Ajánlott hozzászólás

Szívesen! Ilyenkor érzem azt, hogy van értelme annak, amit a Filmfórumon próbálok csinálni.

Olvasgattam az ott összegyűlt véleményeket.

 

 

Láttam az explained videót is. Ezzel kapcsolatban két dolog: KIZÁRTnak tartom, hogy egy ilyen jól átgondolt filmben véletlenül benne hagyjanak egy szőrös kezű statisztát. Mivel csak a taxi sofőr jöhet szóba, csak úgy van értelme, ha az ott A taxi sofőr. Hogy jutott a hajóra? Nem jó kérdés. Az egy másik film sztorija. Az igazi kérdés, mikor és hol jutott róla le? Láthatjuk, hogy Jess leesett a hajóról maszkban és maszk nélkül is. Maszkban kétszer (egyszer ő löki le, egyszer ő az, aki leesik), maszk nélkül egyszer sem. Viszont ha a "loopkban" lehet némi alter, (lásd film eleje és vége közti minimális különbség), akkor megeshet, hogy a maszkos leeséshez (E/3) egy maszk nélküli leesés (E/1) tartozik. Hoppá: van akkor viszont egy harmadik leesés, amit csak az egyik szögből él át Jess. Ez lehetne az, amikor a taxi sofőr hagyja el a hajót.

 

Azért pártolnám ezt az elméletet, mert ellenkező esetben sehogyan sem illik a képbe a sofőr (hacsak nem hallucináció az egész, de akkor sincs értelme annak a mondatnak, hogy márpedig ő megvárja, de ígérje meg, hogy visszajön). Hajlok arra, hogy valóban két merénylő volt a hajón, és mind a kettő kijutott. A fickónak viszont már nincs miért visszamennie oda.

 

A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:

 

Cupsy:

 

 

Igen, hisz az ő szemszögéből az a támadás még most fog csak bekövetkezni. ;) Az öregebb szempontjából viszont már lezajlott, ellenkező esetben miért mondaná múlt időben, hogy "mentettem meg"? :)

 

 

 

Igen közben, már kiokoskodtuk szobatársammal, h. a nagy robbantás életében nem az utolsó robbantása, hanem például az első.

 

A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:

Ez működik, ha az embert mondjuk egy évben max. 20-30 film érdekel. Ha ennél kíváncsibb valaki akkor viszont évi több száz cím között találja magát és ott a műfaj+a rövid tartalom kombó szerintem kevés.

Bizony kevés. Én is szeretek többféle témában/stílusban/akármelyik országból való filmeket nézni, és muszáj szelektálni valami alapján, mert sok filmből lehet válogatni.

Mint Pildinek, nekem is fontos tájékozódási pont ez a fórum, szerencsére többféle ízléssel megáldott fórumos jár ide, vagyis a tagok által megnézett filmek elég változatosak :)

 

Triangle

 

R2 ajánlására néztem meg - ezúton is köszi - az időutazásos filmek egyik legjobbját. Egyetlen problémám vele

Szép levezetés a másikkal együtt :) Nagyjából sikerült felidéznem a filmet is általa, és végigolvasva, amit írtál, valóban hiba van benne.

A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:

Kár, hogy nem reagáltál a vitában elhangzott érvekre. Ha fölösleges a kritikusi munka akkor hogy tájékozodsz mondjuk a mainstream vonalon kivül? Nekem az ismerőseim között nincs hasonló film-bolond, úgyhogy nálam és szerintem sokaknál a baráti kör aligha tud segitséget nyújtani ha például a legújabb független filmes trendekről van szó.

 

Most arról nem is beszélve, hogy mi van akkor ha egy ország régebbi filmtermése érdekel. Nézzem meg minden filmjüket vagy inkább válasszam az ésszerübb utat és azt nézzem meg, amit az utókor és a kritikai szakma jónak és érdekesnek tart?

Én speciel nagyon hálás vagyok a nagy hírportáloknak az EHHEZ hasonló cikkeikért. És nem azért mert egy ilyen listán például minden film jó, hanem mert remek irányt tud mutatni.

Amit linkeltél az nekem inkább ajánlónak tűnik mint kritikának, persze lehet vannak átfedések, de nagyon különbözik a kettő, de azt sem tekintem kritikának, hogy egy film milyen pontszámot kap az imdb-n vagy a port.hu-n, bár ezek ahogy az ajánló is jó támpont lehetnek és hasznosak is sok esetben (főleg utóbbi). Nem feltétlenül csak barátok ajánlhatnak filmeket, akár szülők, idősebb rokonok is, én is sok régi magyar filmet ismertem meg a szüleim által abból az időből amikor készültek még jó magyar filmek, viszont szerintem elég kevesen vannak akik olyan sok országnak a filmes kultúráját megakarnák ismerni. Amerikát felesleges mondani, az mindig előttünk van, a magyar film történet szintén. Igazán nagy filmes kultúra franciaországban van még, de ha máshol nem a tv-ben rengeteg régi és újabb francia filmet adnak, és nem kell törzs tv nézőnek lenni ahhoz, hogy valaki ezeket elcsípje.

 

A másik része pedig, hogy a film rajongók jelentős részben inkább egy színész vagy rendező munkáját akarják megismerni és ha nem is keresnek rá, a mindennapi életből úgyis megtudják mik a legnagyobb filmjeik vagy már azelőtt megtudták, hogy felkeltette volna az érdeklődésüket, de sokan értelemszerűen rákeresnek, megnéznek pontszámokat, pár rajongói véleményt, de ezek nem minősülhetnek kritikának, sem formailag sem terjedelemben, stílusban meg végképp nem.

 

A nem mainstream filmek tekintetében viszont igazad van sokszor nagyobb utánajárást igényel, bár ez is szerteágazó, mert a harcművészeti filmek is rétegfilmek mégis könnyű rájuk akadni. A nagy kérdés, hogy az ember hiányolja-e egyáltalán az ilyen underground filmeket az életéből. Szerintem a művészfilmek a filmkészítés meggyalázásai, legalábbis amiket eddig láttam azok szörnyűek voltak.

A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:

Alabama és Monroe:

Huh, de kemény volt, avagy a különcök is emberek.

Mert elsőre úgy éreztem, hogy a két főszereplő külsőre nem szokványos.

A "megcsúszott" "Josh Brolin" és tetkós csaj nem egy szokványos páros.

Az alkotók pedig tudták, hogy kell turkálni a lelket. Elsőre azt hihetjük, hogy a film végére van szánva a kezdeti irány által borítékolható kifejlet,

de ez hamarabb esik meg és a film végülis másra is épít nagyon okosan.

Néha mondjuk azt gondoltam, (most fura párhuzam jön) mint a Valami Amerikánál,

hogy "-mi francnak ennyi zenei betoldás", de itt megszokjuk és együtt lélegzik a filmmel a stílus.

Aki megélt már VESZTESÉGET az minden jeleneten kicsit újra szenvedni fog. Különösen erősek a továbblépési kényszer jegyében zajló jelenetek.

Egyébként nagyon jók a színészek!

Sikerül érinteni a "cenzúrázott egészség" témáját és az Isten vs Darwin témát is.(zseniális a koncert jelenet :clap: )

 

Szóval rendkívül hatásos valósághű szomorú film ez, ami azt is bebizonyítja nekünk, hogy tudunk pityeregni pergő vad country-zenére.

Szerkesztve: - csoli1138
A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:

Szerintem a művészfilmek a filmkészítés meggyalázásai, legalábbis amiket eddig láttam azok szörnyűek voltak.

Az úgynevezett művészfilmek között is vannak rosszak, mint ahogy a blockbusterek között is akadnak jó és rosszak is. Nem attól lesz jó vagy rossz egy film, hogy az szerzői film, vagy pedig csupán egy szórakoztató nyári kikapcsolódás.

Egy másik témára reagálva, igazán nagy filmipara Indiának van :)

A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:

Amit linkeltél az nekem inkább ajánlónak tűnik mint kritikának, persze lehet vannak átfedések, de nagyon különbözik a kettő, de azt sem tekintem kritikának, hogy egy film milyen pontszámot kap az imdb-n vagy a port.hu-n, bár ezek ahogy az ajánló is jó támpont lehetnek és hasznosak is sok esetben (főleg utóbbi). Nem feltétlenül csak barátok ajánlhatnak filmeket, akár szülők, idősebb rokonok is, én is sok régi magyar filmet ismertem meg a szüleim által abból az időből amikor készültek még jó magyar filmek, viszont szerintem elég kevesen vannak akik olyan sok országnak a filmes kultúráját megakarnák ismerni. Amerikát felesleges mondani, az mindig előttünk van, a magyar film történet szintén. Igazán nagy filmes kultúra franciaországban van még, de ha máshol nem a tv-ben rengeteg régi és újabb francia filmet adnak, és nem kell törzs tv nézőnek lenni ahhoz, hogy valaki ezeket elcsípje.

Hát, nem akarok megint arrogáns marhának tűnni, de igencsak egyszerűen szemléled ezt a dolgot. Eleve, egy jó kritika egyben ajánló vagy éppen nem ajánló is. Másrészt, valóban nem csak a haveroktól lehet informálódni, de akárhogy is nézzük, egy igazi filmbuzi nem terem meg minden bokorban, nem mindenki ért minden műfajhoz, minden korszakhoz, minden országhoz. Szép, hogy a te szüleid tájékozottak a régi magyar filmekben, de mondjuk tudnának neked kapásból egy jó spanyol horrorfilmet ajánlani? Vagy kapásból, őszintén, tudsz ilyet a saját ismerőseid és/vagy rokonaid közül, aki a [REC]-en túl (már ha tudja, hogy a [REC] spanyol) tud ilyet neked ajánlani, ha éppen ilyenre vágynál, de nem akarsz végigmenni Spanyolország összes horrorján, hanem csak egy jóra vágysz? Ha éppen egy sem akad, akkor bizony rászorulsz a kritikákra.

Az meg, hogy az USA-n kívül csak Franciaországnak van filmes kultúra, hát már megbocsáss, ekkora tévedésben kevés ember leledzik. Legfeljebb te nem ismersz mást Franciaországon és az USA-n kívül.

Az meg, hogy nem sok olyan ember van, aki más kultúrát is meg akar ismerni (mármint mihez képest nincs sok?), még nem igazolja azt, hogy a kritikák feleslegesek lennének.

 

A másik része pedig, hogy a film rajongók jelentős részben inkább egy színész vagy rendező munkáját akarják megismerni és ha nem is keresnek rá, a mindennapi életből úgyis megtudják mik a legnagyobb filmjeik vagy már azelőtt megtudták, hogy felkeltette volna az érdeklődésüket, de sokan értelemszerűen rákeresnek, megnéznek pontszámokat, pár rajongói véleményt, de ezek nem minősülhetnek kritikának, sem formailag sem terjedelemben, stílusban meg végképp nem.

Ezt meg nem is értem. Milyen filmrajongó az, aki csak egy színészre vagy rendezőre specializálódik? Az nem inkább az adott színész vagy rendező rajongója? Meg mi ez a beskatulyázása a filmrajongónak, egyáltalán, mire alapozol ilyen kijelentéseket? De tételezzük fel, hogy így van, akkor mondjuk honnan fogod megtudni, hogy Clint Eastwood korai filmjei jók-e vagy rosszak? Most csinálta meg ki tudja hanyadik bombasikerét, akkor a te elméleted szerint már rég tudnunk kell a mindennapi életből, hogy a High Plains Drifter vagy a Bronco Billy milyen film. Én szeretem Eastwood filmjeit, de ezekről csak a minap hallottam, amikor egy ismerősöm megkért, hogy szedjem össze neki az úriember életműveit. És még ő sem hallott róla. Szerintem valahogy a mindennapi életben sem igazán hallható erről a két filmről. Most akkor vagy rájuk áldozok kétszer két órát az amúgy értékes időmből lutrira, vagy keresek róluk egy kritikát. Nem véleményt valami fórumról, ami nem mászik bele olyan dolgokba, ami számomra eldönti, hogy egy filmet megéri-e megnézni vagy sem, és ezek aztán pláne nem derülnek ki pontszámokból, amiket hasra ütés szerűen osztogathat bárki, és abból von a weboldal átlagot.

 

A nem mainstream filmek tekintetében viszont igazad van sokszor nagyobb utánajárást igényel, bár ez is szerteágazó, mert a harcművészeti filmek is rétegfilmek mégis könnyű rájuk akadni. A nagy kérdés, hogy az ember hiányolja-e egyáltalán az ilyen underground filmeket az életéből. Szerintem a művészfilmek a filmkészítés meggyalázásai, legalábbis amiket eddig láttam azok szörnyűek voltak.

Attól, hogy valami nem mainstream, még nem lesz művészfilm, se underground. És bizony a művészfilmek között is vannak jó filmek, például a 2001 Space Odyssey. Nekem speciel nem tetszett, a világból ki tudnának kergetni vele, de akkor is jó film.

És én k*rvára hiányolnám a nem mainstream filmeket az életemből. Bizony szegényebb lennék az Upside Down vagy a Gagarin. Pervyy v kosmose nélkül, hogy csak két példát írjak, ami az utóbbi időben láttam és nagy hatást gyakoroltak rám. Oké, én ezeket speciel R2 ajánlatára néztem meg, mert tudom, hogy az ő ízlése és az enyém sokszor egyezik, de nélküle valószínűleg csak valamilyen kritika által kerültek volna elém, mert például az orosz filmművészetben nem vagyok jártas. De ha már szóba hoztad a harcművészetes filmeket, én például sohasem néztem volna meg egy kritika nélkül a Wo hu cang long című filmet.

A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:

Az igaz, hogy a kritika ajánlónak is tekinthető, de sokszor elég ha az ajánlóban feltűntetik a történet alapkonfliktusát és ha az ember emellé látja a rendzőt vagy aszínészeket akik játszanak benne, sok esetben odaírják, hogy mennyire jelentős mű ez a történelemben. De elfogadom az álláspontod, mert mindenki magából indul ki én nem nézek meg minden héten olyan filmet amit korábban nem láttam, de te (Dzséjt), vagy Bomarr igen és nektek több támpontra lehet szükségetek.

 

Viszont nem is azt mondtam, hogy az USA és a francia filmes kultúrán kívül nincs más, csak hogy ez a kettő az ami nemzetközi szinten is több meghatározó darabot termett nem csak 1-2 emlékezetes művet. Spanyol filmből is sok készül és mondjuk a Torrente filmek nagyon népszerűek, de az emberek 90%-a nem is tudna más spanyol filmet felsorolni és lehet megsem akarná ismerni, de mégkevésbé hiszem, hogy sokan elakarnának mélyülni a cseh filmes kultúrában. Biztosan vannak ilyenek és nekik valóban nagy segítség lehet pár jobb kritika, de a kérdés, hogy vannak-e annyian, hogy létezzenek egyáltalán ezek a kritikák.

 

Az is igaz, hogy sok nagyon jó filmje van híres színészeknek és rendezőknek is, mint az említett Clint Eastwood példa, de nála maradva a Jó a Rossz és a Csúfról vagy a KJelly hőseiről valószínűleg hallani fog az ember előbb utóbb, hogy csak 2 híresebb példát említsek. A nagyobb jelentős filmek közül pl. a Keresztapa filmekről is minden ember hallani fog előbb-utóbb, de igen jogos, hogy azért némely esetben nem árt ha magasabb szintű támpontok is vannak, de úgy vélem ez nem minden esetben elengedhetetlen.

 

Megmondom őszintén azért állok ennyire negatívan ehhez a kritika dolgohoz mert borzasztó azt látni, hoyg egyes embereket mennyire meghülyít. Csak egy példa amivel szerintem el is mondok mindent: két kezemen nem tudnám megszámolni hány embert hallottam már, hogy azzal jön, hogy ő csak azokat a filmeket nézi és szereti amiket Szirmai jónak tart. És az ilyeneknekben sokszor mindenféle tudás nélkül hatalmas sznobizmus alakul ki. Itt a fórumon persze nem láttam még ilyet, úgy vélem aki idejárt azt nem befolyásolják ezek a dolgok és érdemes elolvasni a véleményeket a filmekről, de sajnos ez már igen kevés százalék.

 

Végezetül még annyit, hogy a független filmekről lehet elhamarkodottan beszéltem, őszintén szólva a művészfilmeken kívül nem volt más a fejemben, nem is tudom igazából a híresebb filmek közül melyek ezek, de szívesen megismernék párat, úgyhogy jöhet pár filmcím :) Lehet láttam is párat csak nem tudtam, hogy azok független filmek, pl. gyanítom (talán tévesen) hogy Kevin Smith Shop Stop filmjei azok amiket viszont imádok.

Szerkesztve: - Palpi
A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:

Csak egy példa amivel szerintem el is mondok mindent: két kezemen nem tudnám megszámolni hány embert hallottam már, hogy azzal jön, hogy ő csak azokat a filmeket nézi és szereti amiket Szirmai jónak tart. És az ilyeneknekben sokszor mindenféle tudás nélkül hatalmas sznobizmus alakul ki. Itt a fórumon persze nem láttam még ilyet, úgy vélem aki idejárt azt nem befolyásolják ezek a dolgok és érdemes elolvasni a véleményeket a filmekről, de sajnos ez már igen kevés százalék.

Viszont ez nem éppen egy szilárd lábakon álló feltételezés. Én is ismerek nem egy ilyen sznobot, sőt, de ebből nem általánosíthatom egyből, hogy az egész kritikai szakma rossz és fölösleges. Meg eleve, mit tehet arról szegény Szirmai és a kritikái, hogy X ember az ő művei alapján néz filmet? Ez nem kritikus vagy a kritika hibája, hanem az olvasóé/nézőé. Utáld őket, amiért sznobok. Ráadásul a kritika szakmát sem lehet csak Szirmai Gergelyre, Réz Andrásra, Szabó Andrásra, stb-re leszűkíteni. Sok kritikus van, sok irányzatot, sok stílust, sok ízlést képviselnek. Azért, mert a te ismerőseid Szirmaira gerjednek, még a többi hétmilliárd ember foglalkozhat mások kritikájával.

Én például személy szerint kifejezetten egyet tudok érteni Szirmai azon kritikáival, amikben nem a nézettséget akarja növelni.

A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:

Alabama és Monroe:

 

Szóval rendkívül hatásos valósághű szomorú film ez, ami azt is bebizonyítja nekünk, hogy tudunk pityeregni pergő vad country-zenére.

 

 

Köszönöm! Kettőből kettő! ;)

 

Amúgy a zenéjét pont most tervezem megrendelni, azóta nem megy ki a fejemből. Viszont a film annyira deprimáló tudott lenni, hogy nem biztos, hogy egyhamar látni akarom.

 

Kíváncsian várom a következő áldozatot.... :)

A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:

Nem ez az első film, ami egy nemrég lezajlott háborús eseményt dolgoz fel egy igaz történeten keresztül, aminek a hőse a Navy SEAL-nél szolgált: a Lone Survivor ugyanezt tudta, az értékelései is kiválóak voltak és bár a pénztáraknál is jól szerepelt, ilyen szintü sikernek még a közelében se volt.

 

Nekem egyébként van egy halovány tippem rá, hogy mittől lett ez most bombasiker: a párizsi támadással pont a bemutató előtt lettek tele az amerikai hírek. Szerintem ez megnyomhatta az érdeklődést a téma iránt. Vagy nem. Kitudja.

 

 

Tényleg a Lone Survivor. Már ki is ment a fejemből, pedig iszonyú jó film, főleg hogy tudjuk hogy megtörtént. Ráadásul itt Mark Walhberg pályafutása eddigi legjobb színészi munkáját fekteti bele.

A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:

Csak most olvastam vissza a kritika-vitát és aligha meglepő, de mindenben egyetértek Dzséjttel. Annyi talán, hogy maga a kijelentés miszerint csak az USA-ban meg Franciaországban termelnek nemzetközi szinten is fontos filmeket, a többi helyen pedig már csak 1-2 emlékezetes mű terem annyira messze van a valóságtól, hogy önmagában aláhúzza a tényt: kritikákra óriási szükség van. Például hogy az ilyen képzeteket eloszlassák.

 

Természetesen nem akarom végigzongorázni a kihagyott "fontos országok" listáját, ezért csak egyet dobok be: Olaszország.

-Ők találták fel a neorealizmust és már a '40-es években is egy rakás olyan filmet adtak a világnak ami jobb helyeken alapműnek számítanak (A biciklitolvajok, Róma, nyilt város, Ferenc Isten lantosa stb.)

-Ők újították meg a western műfaját az úgynevezett spagetti westernekkel. Ezeket a filmeket az olasz stábok szinte mindig a spanyol sivatagban forgatták (Leone filmjei a leghíresebbek, úgy mint a Dollár-trilógia, a Volt egyszer egy vadnyugat vagy A jó a rossz és a csúf (ami ahogy látom mint amerikai film lett megemlitve: nem, nem az), de számos kiváló akad ezeken kívül is mint például az A bullet for the general, The Great Silence, The Big Gundown stb.)

-Mario Bavaval (Blood and Black Lace, Black Sabbath stb.) az élen letették a modern horror alapjait, a giallo műfajjal pedig többek közt beindították az egyik legnépszerűbb szubzsánert a slasher-t (pusztán zárójelbe érdemes megjegyezni: az Alien filmek egyik nagy ihletője a Planet of the Vampires is egy olasz horror)

-Olyan máig közkedvelt TV-sorozatokat készitettek, mint a Polip vagy a Marco Polo

-Bud Spencer-nek és Terence Hill-nek ugyan nem én vagyok a legnagyobb rajongója, de tény: olasz vígjátékaik -a nevük művésznév, ők maguk is olaszok- elég sok embernek okoztak kellemes perceket és aligha tolhatóak félre azzal hogy nem fontosak

-A '60-as, '70-es évek egyik legnagyobb szex-szimbolúma Sophia Loren is hogyhogy nem az olasz filmiparból került ki és számos kiváló talján darabban... hmm.... domborított

-Itt készültek az egyik legkeményebb, legütősebb és legszórakoztatóbb maffia filmek (személyes kedvenc: Milano Calibro 9)

-És akkor itt most megállok, csak mentemben még gyorsan bedobok pár cimet: Fellini Amarcordja, Benigni-től a Life is Beatuiful, a Cinema Paradiso, Zeffirelli Rómeó és Júliája, Dellamorte Dellamore stb. stb.

 

A végére még annyit, hogy szerintem csak azért mert valakinek nincs autója még beláthatja hogy az autószerelőkre szükség van. Lehet hogy a kritikák nem mindenkinek szólnak, de ez nem jelenti azt hogy nincs rájuk szükség. És bár én speciel arra hegyeztem ki a hasznosságukat hogy utat mutatnak a filmtörténelemben legalább ennyire jók abban is, hogy azokat segítsék akik egy évben csak pár filmet tudnak megnézni.

A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:

-Mario Bavaval (Blood and Black Lace, Black Sabbath stb.) az élen letették a modern horror alapjait

Idáig olvastam, és eszembe jutott, hogy beírom, az Alient megihlető film is olasz. Aztán valamiért már nem kell ezzel fáradnom. :D

A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:

Az olasz filmes kultúráról valóban teljesen megfeledkeztem, elismerem ez ilyen formában elhamarkodott kijelentés volt. Mint írtam elfogadom azt az álláspontot, ha valakinek hasznosak a kritikák, de ettől függetlenül nem érzem azt, hogy bármivel kevesebb lenne a világ filmkritikák nélkül.

 

Annyi módja van a tájékozódásnak ezen a téren a kritikákon kívül, nem csak az ajánlók mega pontozások, hanem ezen a téren már egy külön tudományág fejlődött ki. Nekem pl gimnáziumban már voltak média ismeret óráim, pedig csak sima gimnázium volt, ott volt tankönyv is ahol rengeteg dolog levolt írva a film történetéről, a műfajokról és a jelentősebb alkotásokról, sokszor órán meg is néztünk közülük néhányat. azóta gondolom ez atantárgy méginkább kezd elterjedni, persze az idősebb korosztálynak ez nem lehet szempont, de ezek a tankönyvek, szakkönyvek, ismertető anyagok ugyanúgy elérhetőek. Egyes fországok filmes kultúráihoz még jobb útmutatók is lehetnek mint a kritkák és sok ilyen anyag a neten is fellelhető, több időt nem vesz igénybe mint egy kritika megkeresése, elolvasása, csak szárazabb valamivel, ami viszont egy filmrajongó esetében nem lehet probléma.

A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:

Megmondom őszintén azért állok ennyire negatívan ehhez a kritika dolgohoz mert borzasztó azt látni, hoyg egyes embereket mennyire meghülyít. Csak egy példa amivel szerintem el is mondok mindent: két kezemen nem tudnám megszámolni hány embert hallottam már, hogy azzal jön, hogy ő csak azokat a filmeket nézi és szereti amiket Szirmai jónak tart. És az ilyeneknekben sokszor mindenféle tudás nélkül hatalmas sznobizmus alakul ki. Itt a fórumon persze nem láttam még ilyet, úgy vélem aki idejárt azt nem befolyásolják ezek a dolgok és érdemes elolvasni a véleményeket a filmekről, de sajnos ez már igen kevés százalék.

Akkor ne foglalkozz ezen emberek véleményével, ha rossz nézni :) Az ő bajuk, ha ilyen korlátoltan állnak a filmekhez (és azon túl a kritikákhoz). Vegyél példát a fórumról :P Oké, ez félig vicc volt, a lényeg, amit lentebb a többiek leírtak.

Nem olyan nehéz a barátok véleményét ignorálni, a közvetlen kolléganőm mindent utál ismeret nélkül, ami sci-fi, fantasy és társai :) Nem tudok vele mit tenni, igazából nem is akarok/nem érdemes, de időnként még így is el tudunk beszélgetni filmekről. Persze elmeséltem neki, hogy voltunk az Aliensen, a filmet magát nem részletezve, csak a kiruccanást :D Így is meg lehet oldani az élménybeszámolót.

A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:

de ettől függetlenül nem érzem azt, hogy bármivel kevesebb lenne a világ filmkritikák nélkül.

Nekem azért a havi bevételemen meglátszana, ha hirtelen a világ úgy döntene, hogy nincs szükségük kritikákra. :)

 

Annyi módja van a tájékozódásnak ezen a téren a kritikákon kívül, nem csak az ajánlók mega pontozások, hanem ezen a téren már egy külön tudományág fejlődött ki. Nekem pl gimnáziumban már voltak média ismeret óráim, pedig csak sima gimnázium volt, ott volt tankönyv is ahol rengeteg dolog levolt írva a film történetéről, a műfajokról és a jelentősebb alkotásokról, sokszor órán meg is néztünk közülük néhányat. azóta gondolom ez atantárgy méginkább kezd elterjedni, persze az idősebb korosztálynak ez nem lehet szempont, de ezek a tankönyvek, szakkönyvek, ismertető anyagok ugyanúgy elérhetőek. Egyes fországok filmes kultúráihoz még jobb útmutatók is lehetnek mint a kritkák és sok ilyen anyag a neten is fellelhető, több időt nem vesz igénybe mint egy kritika megkeresése, elolvasása, csak szárazabb valamivel, ami viszont egy filmrajongó esetében nem lehet probléma.

Na most megint ott járunk, hogy a tojást hasonlítod a túrós tésztához. Mindkettőt meg lehet enni, de ettől még nem lesz ugyanaz a kaja. :) Ahogy a tankönyv és a kritika sem említhető egyazon lapon. Egy tankönyvből tuti nem jössz rá, miért jó az a film, vagy éppen, miért nem jó, mik az erényei, mik a negatívumai. Szárazon leközöl róla pár tényt, aztán csók.

A suli úgyszintén - bár megjegyzem, az igazi kritikusok bizony tanulták a szakmát. Nekem sajnos viszont nem volt ilyen médiaszakos sulim, ahová meg mentem volna, ott meg sajnos pont megszűnt a szak, mire odaértem. Pech. Szóval nem túl általános, hogy minden suliban van média óra, meg ott ugyanúgy nem azt fogja az ember kifilézni, hogy milyen film miért jó. Arra meg aztán végképp semmi esély, hogy minden ország minden filmjét, minden műfaj minden alkotását legalább csak érintsék, míg arra minden esélyed megvan, hogy találj XY filmekről kritikát. Például kételkedem abban, hogy a Mélytengeri szörnyeteg bármilyen iskolában vagy tankönyvben benne lenne. Ellenben kritikát 100%-os biztossággal tudom kijelenteni, hogy találsz róla. Vagy melyik tankönyv foglalkozik például a kismillió krimi sorozat mindegyikével, hogy az átlag nebuló kiszűrhesse, melyik olyan, ami talán neki tetszene? Tanultál te például a Stargate SG-1-ról médiaismeret órán? Hát a Stargate-ről. Esetleg esett szó a Power kapitány című sorozatról? Filmtrükk-technikai jelentősége van annak a sorozatnak, mégis erősen kétlem, hogy szóba jött az órán és mély elemzésbe merültetek.

Nem is tudna ilyenekkel foglalkozni egy iskola, se egy tankönyv, hiszen nekik egy tanévbe kell belezsúfolni mindazt, ami megalapozhatja egy kritikus, rendező, animátor, stb. pályáját. És ennyi, az órán alapozást kapsz.

Az tény, hogy vannak remek filmtörténeti könyvek, lexikonok, de aki meg arra is lusta, hogy egy kritikát elolvasson, majd pont ezeket veszi kézbe. És aki pont feleslegesnek veszi a kritikákat, miért is hallgat egy könyvre, amit több, mint valószínű, hogy szintén egy kritikus írt? Arról nem beszélve, hogy könnyen lehet, hogy a médiaszakos tanár is kritikus, vagy éppen a tankönyvet írta az.

A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:

Mint írtam elfogadom azt az álláspontot, ha valakinek hasznosak a kritikák, de ettől függetlenül nem érzem azt, hogy bármivel kevesebb lenne a világ filmkritikák nélkül.

Mintha azt mondanád, hogy nem szeretem a Nutellát ezért ha abbahagynák a Nutella gyártását semmit nem veszitene a világ. A filmes kritikákkal foglalkozó oldalak, lapok, blogok elképesztő népszerűsége az élő bizonyiték rá, hogy erre szükség van. Láthatóan nem neked, de másoknak nagyonis. Hogy kinek miért az változó: valaki jól szórakozik rajtuk, valaki egyszerüen csak kiváncsi hogy mit mond egy másik ember egy adott filmről, más tájékozodási pontnak használja és nyilván még van egy rakás másfajta mozgatórugó is.

 

Én bevallom gyerekkorom óta nem jártam vidámparkban és ez a kikapcsolódási forma nem is érdekel, de eszembe nem jutna amellett érvelni, hogy a vidámparkok fölöslegesek és másképp is lehet szórakozni úgyhogy akár be is lehetne zárni az összeset. Ha valami láthatóan működik akkor csak a személyes ellenszenv/érdektelenség miatt ne kivánjuk már a megszünését.

A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:

Na most megint ott járunk, hogy a tojást hasonlítod a túrós tésztához. Mindkettőt meg lehet enni, de ettől még nem lesz ugyanaz a kaja. :) Ahogy a tankönyv és a kritika sem említhető egyazon lapon. Egy tankönyvből tuti nem jössz rá, miért jó az a film, vagy éppen, miért nem jó, mik az erényei, mik a negatívumai. Szárazon leközöl róla pár tényt, aztán csók.

A suli úgyszintén - bár megjegyzem, az igazi kritikusok bizony tanulták a szakmát. Nekem sajnos viszont nem volt ilyen médiaszakos sulim, ahová meg mentem volna, ott meg sajnos pont megszűnt a szak, mire odaértem. Pech. Szóval nem túl általános, hogy minden suliban van média óra, meg ott ugyanúgy nem azt fogja az ember kifilézni, hogy milyen film miért jó. Arra meg aztán végképp semmi esély, hogy minden ország minden filmjét, minden műfaj minden alkotását legalább csak érintsék, míg arra minden esélyed megvan, hogy találj XY filmekről kritikát. Például kételkedem abban, hogy a Mélytengeri szörnyeteg bármilyen iskolában vagy tankönyvben benne lenne. Ellenben kritikát 100%-os biztossággal tudom kijelenteni, hogy találsz róla. Vagy melyik tankönyv foglalkozik például a kismillió krimi sorozat mindegyikével, hogy az átlag nebuló kiszűrhesse, melyik olyan, ami talán neki tetszene? Tanultál te például a Stargate SG-1-ról médiaismeret órán? Hát a Stargate-ről. Esetleg esett szó a Power kapitány című sorozatról? Filmtrükk-technikai jelentősége van annak a sorozatnak, mégis erősen kétlem, hogy szóba jött az órán és mély elemzésbe merültetek.

Nem is tudna ilyenekkel foglalkozni egy iskola, se egy tankönyv, hiszen nekik egy tanévbe kell belezsúfolni mindazt, ami megalapozhatja egy kritikus, rendező, animátor, stb. pályáját. És ennyi, az órán alapozást kapsz.

Az tény, hogy vannak remek filmtörténeti könyvek, lexikonok, de aki meg arra is lusta, hogy egy kritikát elolvasson, majd pont ezeket veszi kézbe. És aki pont feleslegesnek veszi a kritikákat, miért is hallgat egy könyvre, amit több, mint valószínű, hogy szintén egy kritikus írt? Arról nem beszélve, hogy könnyen lehet, hogy a médiaszakos tanár is kritikus, vagy éppen a tankönyvet írta az.

Nos, ha ebbe az érvbe belekötnék akkor csak egy kötekedő alak lennék mert ebbe nem lehet így levezetve el kell ismernem, hogy ez így igaz. Sajnos az utóbbi időben nagyon negatív értelmet nyert a szememben a kritika, többek közt a lenti okok miatt, nem csak a Szirmais példa, hanem a lentebbi miszerint a nagyobb portálok kritikusainak stílusa nagyon visszataszító, pozitív és negatív kritikákat tekintve, tisztelet a kivételnek. Az én filmes szokásaimnak, eddig is és valószínűleg ezután is elég lesz egy baráti ajánlás vagy ha egy előzetest látok róla, de megtörténhet hogy egy kritika hatására megnézek egy filmet, mert hazudnék ha azt mondanám nem történt volna még ilyen. Kritikákat egyébként sokszor én is olvasok, de rendhagyó módon én azután szoktam ezt megtenni miután láttam az adott filmet, főképp ha az a film magával ragad. Egyébként a kisebb nem annyira populáris portálokon sokkal több jó kritikával találkoztam, főképp akkor nézegettem ezeket mikor egy időben én is alaposabban belevetettem magam ezekbe, és ekkor volt, hogy Szirmait én is nagyon kedveltem és figyelemmel kísértem, de ezek után már nem bírtam úgy nézni egy filmet, hogy ne kritikusi szemmel nézzem, és azt vettem észre, hogy ez jócskán rombolja a filmélményemet, hiányzott az amikor a moziból kijövet azt mondtam egy filmre, hogy "ez k*rva jó volt" vagy azt, hogy "sz*r", úgy éreztem nem tudom őszintén átélni a filmet, de lehet csak az arányokat nem találtam. Mindenesetre sikerült meggyőznöd etekintetben, és remélem nem bántottalak meg a kritikáról alkotott kijelentéseimmel, nem tudtam, hogy hivatásszerűen űzöd.

 

Bomarr: igazad van elragadtattam magam, a vidámparkos példa valóban jól tükrözi a lényeget

Szerkesztve: - Palpi
A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:

Tegnap megnéztem a Birdman című filmet, fantasztikus volt :) Egész egyszerűen káprázatos már csak nézni is, hogy egy-két apróságtól eltekintve mintha egyetlenegy felvételből állna az egész film. És ha már kritikák, akkor pont a kritikából tudom, hogy ezen a filmen a két vágó legnagyobb feladata a forgatáson volt, ugyanis ott kellett úgy beállítani a felvételt/jeleneteket, ahogyan azok majd a kész filmen szerepelni fognak, ugyanis a vágószobában a jelenetek összepasszintására/variálására már nem volt lehetőség. Vagy például azt is a filmes írásokból lehet megtudni, hogy mivel a Broadwayt nem igazán lehet lezárni forgatás miatt, éjjel vették fel azt a jelenetet, amelyikben főhősünk végigrohan az utcán egy szál alsóban, és a járókelő statiszták nagyrészt tényleg járókelők. Ennek a filmnek már a forgatása megért egy misét.

És minden elismerés a színészeknek is, akik úgy játszották végig a filmet, mintha színházban játszanának, nem pedig filmet forgatnának. Egyébiránt aki nem olvasott még a filmről, azok kedvéért leírom, hogy a sztori végig egy (valós) színházban történik 3 nap alatt. És ami a legjobb az egészben, hogy ennek ellenére ez egy igazi "filmszerű" film, remek történettel, mert ugyebár hiába a zseniális megvalósítás, ha közben a történet nem jó, de nem csak jó, hanem kiemelkedő; és zseniális színészi alakításokkal :) Nem véletlen a 3 színészi Oscar-jelölés sem, amiből a két pasi teljesen megérdemelné a díjazást. Á, pasik, nagyon régen nem láttam kedvenc színészemet, Edward Nortont ilyen jó szerepben, és főleg így játszani.

Egyetlen bajom a filmzeneszerűség volt, néha egy hangyányit idegesített, bár szervesen illeszkedett a filmhez.

Bomarrnak, Pildinek kötelező, Dzséjt/Frenkie/Donát, ti is tegyetek vele egy próbát, a többieknek saját felelősségre :P

A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:

Tegnap láttam a Kódjátszmát.

 

Jól összerakott film volt, de semmi extra. Cumberbatch viszont valóban nagyszerűen alakított, akárcsak a gyerekkori megfelelője. A film végén viszont úgy jöttem ki a moziból, hogy ebből többet is ki lehetett volna hozni.

A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:

Tegnap megnéztem a Birdman című filmet, fantasztikus volt :)

 

Bomarrnak, Pildinek kötelező, Dzséjt/Frenkie/Donát, ti is tegyetek vele egy próbát, a többieknek saját felelősségre :P

 

 

És én? :P

 

Valóban nagyszerű kis mozi a Birdman (bár én Oscart nem adnék neki sem), de engem a végére az elhatalmasodó szürrealizmusa meg az idióta dobolása kicsit kizökkentett. Mint ahogy a vágás nélküliség varázsereje sem tartott ki a végéig. Mindenestre Inarritu mester filmjét moziban látni eleve különleges dolog. Eddig nem volt rá alkalmam....

 

 

Lehet, már olvastad:

 

Birdman

 

Birdman

 

.

A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:

Engem baromira érdekel ez a Birdman mióta láttam a trailerét. Csak hát ugye meg kell várni az 1080p-t.

Majd csak lesz belőle HD-verzió :) Majd írjál róla, hogy tetszett, kíváncsi vagyok rá.

 

Tegnap láttam a Kódjátszmát.

 

Jól összerakott film volt, de semmi extra.

Kb. hasonló az én véleményem is, nagyon jó film volt, de hiányzik az a kicsi plusz, amitől kiemelkedő lehetett volna.

A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:

Bomarrnak, Pildinek kötelező, Dzséjt/Frenkie/Donát, ti is tegyetek vele egy próbát, a többieknek saját felelősségre :P

Felírom a listára. A szép hosszú listámra. Egy ideje már csak úgy nézek filmeket, hogy amikor dolgozom, szól a háttérben, de ekkor is csak olyanokat, amiket már láttam, hogy ne kelljen odafigyelni rá. Egyszer csak sorra kerül ez is. :)

A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:

És én? :P

 

Valóban nagyszerű kis mozi a Birdman (bár én Oscart nem adnék neki sem), de engem a végére az elhatalmasodó szürrealizmusa meg az idióta dobolása kicsit kizökkentett. Mint ahogy a vágás nélküliség varázsereje sem tartott ki a végéig. Mindenestre Inarritu mester filmjét moziban látni eleve különleges dolog. Eddig nem volt rá alkalmam....

 

 

Lehet, már olvastad:

 

Birdman

 

Birdman

 

.

Elnézést, hogy kihagytalak :oops:

Nem olvastam még őket, de most megtettem, köszi. Úgy látom, a "zene" egyikünk tetszését sem nyerte el. Nagyjából egyetértek a leírtakkal, annyi különbséggel, hogy amit negatívumként írtatok, az nálam egyáltalán nem az, sőt. Fejben végiggondoltam, hogy Inarritu mely filmjeit láttam egyáltalán moziban, és csak a 24 grammot, jó régen volt. Sajnálom, hogy a jelenlegit nem moziban láttam...

 

Dzséjt, ezt a filmet inkább úgy nézd, hogy nézed is, nem csak megy a háttérben (oks, fogtam, hogy ismerteket nézel így, de azért leírtam :P) :) De majd meglátod, hogy eléggé elkap-e a film.

Szerkesztve: - MissKarrde
A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:

Csatlakozz a beszélgetéshez!

Írj hozzászólást most, és regisztrálj később. Amennyiben már regisztráltál, lépj be a fórumra és szólj hozzá a témához.

Vendég
Új hozzászólás

×   Beillesztett szöveg.   Illessze be egyszerű szövegként

  Only 75 emoji are allowed.

×   A linked automatikusan beágyazódott.   Linkként jelenjen meg

×   Az előző tartalom visszaállítása.   Korábbi szöveg törlése

×   Nem illeszthetsz be képet közvetlenül. Töltsd fel vagy illeszd be URL-ből.

  • Jelenlévő felhasználók:   0 felhasználó

    • Egy regisztrált felhasználó sincs ebben a topikban.
×
×
  • Új tartalom hozzáadása az alábbi témákban...

Fontos információ
A webhely használatával elfogadod és egyetértesz a fórumszabályzattal.