Megvan mi nem tetszik még benne. Az a ronda csiricsáré színvilága. Shcumacher Batmanjére emlékeztet.

Ezt kifejezetten előnynek érzem. Az egyik ok, amiért a 60-as évekbeli filmeket kifejezetten szeretem nézni azaz, hogy akkor még nem idegenkedtek az élénk színektől, műfajtól függetlenül. Nem értem miért lett divat kiszívni a színeket a filmekből.

Mert a letargia és a dark az cool! (Nem, nem az.)

Véleményem szerint DC filmekbe nem, vagy kevésbé illik a 60-as évekre jellemző harsány színvilág. A 80-as években a Végtelen Világok Krízise után nem csak a történetekben, de a képregények képi világában is utat tört a sötét tónus. Ezt a képi világot pedig Tim Burton, Christopher Nolan, Zack Snyder, és Matt Reeves kezelték talán a legjobban eddig. Esetleg még Patty Jankins.

Az látható, hogy Gunn erősen merít az aranykorból és az ezüstkorból. Biztos vannak olyanok, akiknek ez kell és ez a megfelelő. De nekem a Krízis utáni DC az igazi.

A Batman: Arkham játék trilógia:

 

Az elmúlt években, kisebb-nagyobb megszakításokkal végig vittem az Arkham játékokat és eléggé élveztem.

 

Legjobban szerintem az Asylum működött, ahol hatásos az a klausztrofobikus felállás, hogy Batman csapdába van esve az ellenségeivel az Elmegyógyintézetben és tényleg, bizonyos értelemben ő maga sem lóg ki annyira a sorból, köztük.

 

Tetszett, hogy az Arkham Citybe sokkal nagyobb mozgás terünk van, de valahol e miatt is kicsit kevésbé erős a folytatás, viszont jó volt még több Batmanes karakterrel találkozni benne.

 

Nemrég fejeztem be az Arkham Knightot, ami, habár vannak erősségei, megint csak egy kicsit gyengébb folytatás. Jó volt a Batmobillal furikázni, de talán egy kicsit túl sokszor kellett rá hagyatkoznunk a játékban.

 

A címszereplő, illetve a Madárijesztő párosa, mint ellenségek, szerintem nem annyira ütős. Az Arkham Knight Piros Sisakos háttérsztorija érdekes, de maga a karakter inkább kicsit idegesítő, mint fenyegető, mielőtt le kerül róla a maszk.

 

Madárijesztő pedig, habár fenyegetőbb, illetve remekül megformált karakter ebben a játékban, szintén a végén már egy kicsit kezd sok lenni, a monológjaival, amire még maga a játék is poénkodva rámutatott, két utcai bűnöző párbeszédében.

 

A két főellenséget viszont viszonylag jól ellensúlyozta Joker megjelenése, Batman hallucinációja formájában. Mark Hamill alakítása pedig persze remek és az ember kicsit vacillál is miatta, mert habár eléggé szemét Joker, de a színész karizmája miatt néha az ember már-már egy kicsit kezdi majdhogynem megkedvelni a bohócot, aztán mégsem.

 

Az is érdekes/találó volt, hogy itt szó szerint ő testesítette meg Batman félelmeit/sötét oldalát.

 

Szóval kicsit vegyesek az érzéseim a játékot illetően, de eléggé tetszett ez is.

 

Arrow 1-3. évad:

 

Szintén az elmúlt években elkezdtem nézni az Arrow-ot.

 

Eléggé tetszett az első két évad. Jó/érdekes csavarok meg ellenségek vannak benne, csak a harmadik évad volt kicsit gyengébb, viszont úgy tudom később megint javul a sorozat színvonala, szóval valamikor tovább nézném.

 

Minél több trailer jön ki ebből a filmből annál rosszabnak érzem a filmet.

Ezzel én is így vagyok.

Kíváncsi vagyok, mennyit fog hozni bevételben az új Superman. Ha optimista akarok lenni akkor 500 millió körül, ha kevésbé optimista, akkor 200 millió és 500 millió között. Ha pesszimista, akkor 200 millió körül vagy az alatt. Természetesen ez világszerte.

Állítólag a Batman 2-höz két külön forgatókönyv is készült. Az egyik verzió külön vonalként kezeli továbbra is Matt Reaves Batman filmes sorozatát. Egy másik változat viszont a DCU-ba illeszthető. Ezért is halasztották 2027-re a film premierjét. Idén nyár-ősz folyamán hozhatják meg a végső döntést ezzel kapcsolatban.

Azért jól látni, hogy a Warnernél még mindig jól átgondolt, évekkel előre tervező stratégia alapján dolgoznak a DC filmeken.

Nem tudom Revan, hogy honnan van az infód, én semmi ilyet nem találtam a neten. Gunn pedig már az elmúlt hetek/hónapok során többször azt mondta, hogy a Reeves-féle The Batman egy "elseworld" történet, nem része annak az univerzumnak, amit ők alkotnak jelenleg.

 

A film meg azért lett 2027-re rakva, mert Matt Reeves nagyon lassan írta a forgatókönyvet. Hogy ennek mi az oka, azt csak találgatni lehet, de már Gunn is azt mondta a sok Matt Reeves-es kérdésre, hogy hagyják békén a fickót, kész lesz a forgatókönyv, amikor kész lesz.

Szerkesztve: Július 16.Júl. 16. - Bence1997

Egy Youtube videóban egy elemző állította. Természetesen van rá esély, hogy téved, annak ellenére, hogy ő gyorsan belső iparági forrásokat is megnevezett. Ezért is írtam, hogy állítólag. Ismerve a Warner korábbi döntéseit, üzletpolitikáját, illetve a David Zaslavval kapcsolatos dolgokat - nem lesz több Batman, Zaslav Pattinsont szeretné a DCU Batmanének - valamint egyéb tényezőket - a Batman Brave and the Bold sehogy sem áll, Matt Reaves is nyilatkozott olyat, hogy ha van értelme, akkor nem zárkózik el attól, hogy beintegrálják az ő Batmanét a DCU-ba - látok rá esélyt, hogy még mindig nem dőlt el fixen a dolog - Gunn kijelentései ellenére. Meglátjuk, hogy alakul a dolog. Jelen pillanatban én azt mondom, hogy a Matt Reaves-féle Batman-univerzum külön marad és James Gunn fog kikerülni ebből győztesen, nem engedve David Zaslav nyomásának.

Szerkesztve: Július 16.Júl. 16. - Darth Revan9

Mindenesetre akkor a The Batman 2-nek legalább egy évtizedes időugrást kellene tennie, mert Batman már feltűnt a Creature Commando egyik flashback jelenetében, ami 15 évvel a sorozat előtt történt.

Szerkesztve: Július 16.Júl. 16. - Bence1997

Ezért is gondolom azt én, hogy a Batman 2 marad külön. De ennek ellenére felröppennek még ilyen híresztelések. Az elkövetkező 2 évben jobban látható majd ez is.

Superman 2025

 

Milyen élmény volt is ez a film? Érdekes. Tapasztalatszerzés is egyben. Egyfajta tesz. Az ösztöneimnek van igaza, vagy azoknak, akik szerint jó lesz ez?

Nos, az ösztöneim győztek. Részben. Rosszabbra számítottam. Azt örömmel konstatáltam, hogy nem lett olyan gyenge, mint mondjuk a Superman 3 (1983), Superman 4 (1987), vagy a Superman visszatér. De sajnos nem sokkal lett jobb.

Összességében véve ez egy hátraarc Nolan, Goyer és Snyder modernizációjától és dramaturgiájától. Valami hasonló volt már korábban a DC filmek történetében, amikor Tim Burton-től átvette a stafétát Joel Schumacher és elhozta a színes-szagos Batmant. Ugyanezt éreztem most is. A történelem ismétlődik, és Joel Schumacher szerepét James Gunn tölti be. Gunn ebben a filmben a régi, ezüstkori, Végtelen Világok Krízise előtti Supermant igyekezett modernizálni, pont úgy, ahogy Shumacher próbálkozott Batmannel. Legyen gyerekbarát, legyen benne sok fény, színkavalkád. Sok humorral megfűszerezve. Persze, azért legyen benne egy kis dráma is. Egy minimális, még a DC-t idéző komorság, de csupán leheletnyi. Ez egy rendkívül furcsa elegyet alkotott. Váltakoztak a komolyabb, és viccesebb jelenetek. Mintha nem tudták volna eldönteni, hogy valami komolyat, vagy vicceset akarnak. A humoros jeleneteknél volt, aminél derültem, de volt, aminél fogtam a fejemet és úgy éreztem, mintha egy Austin Powers film egy részletét, vagy egy Robot Chicken epizódot néznék. David Corenswet igyekszik elfogadhatót alakítani, de hiányzik belőle egyfajta komolyság, sokszor túl szélsőséges érzelmek között láthatjuk a karakterét. Ez a Superman egy túl tökéletesnek ábrázolt figura. Érződik, hogy van némi útkeresése, de ez nem tud kibontakozni. A lelkében dúló konfliktusok csak felületesen jönnek át. Nicholas Hoult Lex Luthorja sokszor olyan sótlan volt. Kapott némi jó jelenete, és szöveget, de összességében véve nem nyújtott számomra maradandót. Ugyanezt éreztem Rachel Brosnahen Lois Lane-jén. Semmi kiemelkedő, átlagos. Lois és Superman kapcsolata? Olyan átlagos, semmilyen, sótlan. Nem éreztem köztük a kémiát. Aki igazán tetszett, az Mr. Tökéletes volt, Edi Gathegi nagyon jót alakított. Vicces, hogy egy Superman filmben az egyik mellékszereplőt éreztem a legjobbnak.

A film cselekményvezetése kaotikus. Úgy éreztem, mintha hiányozna valaminek az eleje. Mintha egy évadzárót láttam volna egy szériából. Érződik az univerzum építés szándéka, de nem látom, hogy hova akar vezetni. Vagy inkább úgy is mondhatnám, hogy ez az új DC univerzum az indító film alapján érdektelen lett.

Az akciójelenetek rendbe voltak, látványosak lettek, bár több ponton kapkodó és nem eléggé részletes.

Kinek lehet ajánlani ezt a filmet? A Marvel filmek kedvelőinek. Továbbra is érződik a Warnertől, hogy a Marvel-humor másolását a siker fontos receptjének tekintik. És azoknak, akik egy könnyed popcorn mozira vágynak. Összességében véve egy átlagos iparos munka, mely túl sokat akar markolni, és számomra túl keveset nyújtott. Nagyon sajnálom, hogy nolani, snyderi vonaltól eltávolodtunk. Nem tudom, hogy folytassam-e ezt az univerzumot, Supergirl karaktere sem győzött meg, főleg az itteni belépője után nem…

 

Superman 2025

Annak ellenére hogy a trailerekből nekem az jött le hogy valami borzalom lesz ez az új Superman, csak megnéztem. Igazából kiváncsi voltam James Gunn miatt hátha nem annyira lessz rossz.

Mert a Galaxis örzői filmek nálam etalon-ok a tökéletes szórakoztatás okán. Azok a filmek elsőrangúak. Nagyon jó karakterek zseniális párbeszédek, mondhatom nálam az MCU felsőkategóriás filmjei.

Na de milyen lett ez az új Superman.? Valami rettenet borzalom. A trailerek miatt már leadtam a szintet, de ez már a pincében van. Mindent meggyaláztak amit lehet. Superman karakterét főleg, de Lois Lane-t is ,a földi és a kriptoni szüleit is.

Nem volt sok hijja hogy leszakítom a falról a tv-t és kivágom az ablakon annyira felidegesített ez a katyvasz. Kifejteni sem érdemes mi minden van elbaszaríntva benne, mert minden.

A csávó aki Supermant játssza meg sem közelití Henry Cavillt.

Nálam marad amit eddig is mondtam Henry Cavill az egyetlen és legtökéletesebb Supeman és a legjobb Superman film pedig az Acélember. Ez a mostani még az árnyéka sem lehet annak a szuuperfilmenk.

Egyetlen pozitív van ebben a filmben mégpedig Nathan Fillion, de hát őt ugye imádjuk.

10/-63

Eleddig úgy gondoltam, hogy ezt a filmet majd sohanapján kis kedden fogom megnézni, amikor piros hó esik a befagyott pokolból. Az itt leírt két vélemény után viszont azt hiszem, az eredeti tervekhez képest egy nappal később nézem meg, február 30-án, amikor kivételesen vasárnapra esik húsvét hétfő.

27 perccel korábban, Dzséjt írta:

Eleddig úgy gondoltam, hogy ezt a filmet majd sohanapján kis kedden fogom megnézni, amikor piros hó esik a befagyott pokolból. Az itt leírt két vélemény után viszont azt hiszem, az eredeti tervekhez képest egy nappal később nézem meg, február 30-án, amikor kivételesen vasárnapra esik húsvét hétfő.

Lehet hogy neked tetszene, mert a trailert érdekesnek találtad. Ráadásul én szélsőségesen Cavill hívő vagyok ha Superman-ről van szó. Még Christopher Reeve-t is elhomályosítja.

Máshogy nyúlt hozzá Gunn, de szerintem a karakter alapjait vonja kétségbe a film. Mintha valami balfék paródiát néznél. Ha nagyon nincs dolgod, és nincs más film, attól megnézheted, mert lehet neked bejönne.

Az újdonságok miatt (az új ellenfelek miatt, leginkább) érdekelne, de nagyon nem szeretem Superman karakterét, és eleddig minden, amit erről a filmről hallottam, taszított. Plusz azért a trailerekben is voltak olyan pillanatok, amik inkább elriasztottak. Ráadásul bár nem szeretem a Man of Steelt, számomra is Henry Cavill a legjobb Superman, és azt már a trailereknél is írtam, hogy ez az új csávó szerintem nemhogy őt nem közelíti meg, de Brandon Routh-ot és Christopher Reeves-t sem. Hovatovább, még a Smallville-beli Tom Welling is jobb Clark Kent volt, pedig nekem már ő is kicsit gyengus volt. De lehet adok majd neki egy esélyt. Nathan Filion miatt azért lehet megkockáztatom. Majd... egyszer... egy előre meg nem határozott napon.

Lehet én vagyok akkor fordítva bekötve, de nekem tetszett a Superman. Kétszer láttam, szerintem egy jól sikerült darab lett. Voltak hibái? Persze, de nem voltak annyira nagyok, hogy elvegyék az élvezeti értékét a filmnek. Jól szórakoztam rajta, pedig kezdetben pont Krypto miatt féltem a filmtől és bár volt egy jelenete, amit őszintén én kihagytam volna, összességében pozitívan csalódtam ezügyben.

A túlzsúfoltság se érződött, mert bár Supermanen kívül feltűntek más hősök is, de nem voltak túltolva, sőt megfelelő mennyiségben voltak játszatva. Mr. Terrific mindenképpen kiemelkedett közülük, de Nathan Filion Zöld Lámpása se volt rossz.

Számomra a Superman/Clark - Lois jelenetek is tetszettek, én az Acélembernél és annak folytatásaiban valahogy nem éreztem a kémiát a színészek között.

Valamint Superman is hihető volt, persze tudom, aki a Cavill verzióért rajong, annak nehéz befogadni egy attól eléggé eltérő Supermant, én Cavill Supermanjéhez nem tudtam kötődni, bár nem volt rossz, de én jobban élveztem David alakítását. De még Tom Welling is jobban tetszett.

Számomra (5 évvel ezelőtti énem most nagyot nézne, hogy mit írok) a legjobb Superman az a Tyler Hoechlin féle, a Superman & Lois című sorozatból. Pedig amikor feltűnt az Arrowverseben nem igen nyűgözött le, utána feltűnt egy crossoverben, amiben bár jobb volt, de továbbra se nyerte el a tetszésemet. Hát a saját sorozata után 180°-ot fordult a véleményem róla. Az a sorozat olyat mutatott be, ami számomra a legjobb Supermanné tette őt. Minden benne volt, ami szerintem Supermant Supermanné tesz.

2027. július 9-én érkezik a Superman folytatása, ami a Man of Tomorrow névre fog hallgatni.

Gunn az alábbi képet osztotta meg, amely szerint Lex nemcsak, hogy visszatér, hanem magára ölti a zöld páncélját.

Harley Quinn

Az HBO Maxon keresgélve, hogy mit lehetne érdemes betenni a háttérbe munka közben, akadtam rá erre a gyöngyszemre. Nem vagyok éppen DC fan, a tököm tele van a sokadik Superman és Batman adaptációval (amik ráadásul nagyrészt mindig ugyanarról szólnak), úgyhogy mindezek után tőlem már az is nagy szó, hogy esélyt adtam a Harley Quinn című felnőtt animációs sorozatnak. Az meg még számomra is hihetetlen, hogy totál rákattantam. Kábé néyg nap alatt ledaráltam a sorozat mind az öt évadját (sajnos ezzel a munka került a háttérbe), annyira megtetszett. Mert ez egy kedvemre való totál őrült sorozat. A főhőse a címszereplő, Harley Quinn, aki Poison Ivy (Méregcsók) segítségével végre szakít Jokerrel és úgy dönt, önálló szupergonosz lesz. Ami persze nem egyszerű, ha az ember lánya maga is kissé őrült, meglehetősen kapcsolatfüggő, betegesen visszavágyik az ab*ziv exéhez, és közben senki (se a gonoszok, se a hősök) nem veszik őt komoly fenyegetésnek. Hát hogy boldogulhat így? Nos, elhozza a totális káoszt.

A széria amellett, hogy vicces és nem rest véresen ábrázolni a gothami valóságot, ügyesen állítja fejre a DC csontig lerágott toposzait, és fordítják ki a bőrükből az olyan hősöket, mint Batman, Gordon felügyelő Robin. Mindkét Robin. Ugyanakkor a szupergonoszokkal sem kíméleteskedik, Joker, Clayface vagy éppen Lex Luthor is érdekes helyzetekbe kerül a széria alatt.

Harley Quinn 3-5. évad spoiler

Például az, hogy Joker és Bruce Wayne összehaverkodott, és a végén már együtt akcióznak, meg Joker párkapcsolati tanácsokat ad Bruce-nak, hát azon kifeküdtem. Pláne durva a szitu azzal, hogy Bruce úrfi eddigre a depressziója miatt (aminek következtében elindított egy zombiapokalipszist) szögre akasztotta a denevérgúnyát és totál egyedül maradt, mert még Alfredot is le kellett csukatnia, miután ki akarta nyírni. Joker meg már "tisztasséges" családapa, két mostohagyerekkel és egy szerető nővel az oldalán, aki ráadásul Gotham polgármestere (volt?). Az meg már csak hab a tortán, hogy Joker mostohalánya és Bruce fia (az akutális Robin, Damian Wayne) járni kezdtek, így akár még rokonok is lehetnek a jövőben.

De a biztonsági őrré lezüllött, masszív alkoholista, egy ideig Kétarc segítségével a polgármesteri címért kampányoló, a feleségét a munkája miatt többször is otthagyó, a lányától elidegenedett Gordon (ex-)felügyelő se semmi.

Közben Harley-nak, Ivy-nek és csapatának sokszor teljesen hétköznapi dolgokkal kell foglalkozni (nem feltétlen hétköznapi megoldásokat találva rá), miközben keresik a helyüket a káoszban. A káosz pedig itt lehet minden, szegény Gothamre és hétköznapi lakóira nagyon rájár a rúd. Bane támadása a The Dark Knight Rises-ben történtek apró kellemetlenségek ahhoz képest, ami itt egy évad alatt történik. Ráadásul néha nem is Harley vagy Ivy az okozója az aktuális apokalipszisnek, hanem valamelyik hős. Ami azért is jó, mert a sok poén, gore és egyebek mellett a széria elgondolkodtató is. Mivel a hősök sem ultra jók és a gonoszok sem ultra gonoszok, a szituációk, amikbe belekeverik magukat néha bizony mélyebb gondolatokat is közvetítenek. Depresszió, gyermekkori traumák feldolgozása, önbizalmi problémák, önismeret, másoknak való megfelelési kényszer, párkapcsolati függés, bizalmi problémák és így tovább, és igen, feminista és LMBTQ témák is masszívan megjelennek (tekintve, hogy a két főszereplő nő és biszexuális, elég nehéz lenne ezt kikerülni), ugyanakkor mindezek itt organikusan részei a sztorinak, nem csak kötelező jelleggel vannak jelen. S azokkal a művekkel ellentétben, amik csak a pénz miatt erőszakolnak bele ilyen jellegű sztorielemeket a történetbe (még ha nem is odavalóak), így szerény véleményem szerint ízléstelenül sokszor lebegnek az egész mű alatt céltalanul a levegőben, a Harley Quinn mindezekre a témákra kreatívan és üzenetet is tartalmazva reflektál, bontja ki őket és igyekszik valamiféle válasszal is szolgálni, még ha nem is mindenre lehet konkrét választ adni. Szóval akármilyen problémával foglalkozik egy vagy több epizód, annak mindig helye van a sztoriban, és hosszútávon a sorozatban is, és igyekeznek mindig valamiféle megoldással szolgálni. Mégha az a megoldás néha az a lehangoló, de valós megállapítás, hogy jelenleg nincs megoldás. Viszont ekkor is igyekszik azt üzenni a sorozat, hogy nem szabad feladni.

A legjobb, hogy a felsorolt problémák nem csak a két főszereplők köré épülnek fel, hanem több más szereplőt is bevonnak, ha arra van szükség. Ezt főleg az olyan epizódokon lehet lemérni, amikor a címszereplő és társai vagy fel sem bukkannak, vagy csak cameóznak. Mindegyik évadban van olyan epizód, amikor egy mellékszereplő vagy visszatérő karakter kap kiemelkedő, néha egyenesen főszerepet, így körbejárva olyan problémákat is, amik a főhősöktől karakteridegenek lennének.

Harley Quinn 3. évad

Egyik ilyen kedvenc epizódom a 3. szezonban volt, ahol egy teljes részt szántak arra, hogy megismerjük Batman elméjét, belső vívódásait és az okokat, amik oda vezettek, hogy akaratlanul zombiapokalipszist zúdított rá Gothamre. Közben Harley, felelevenítve régi énjét, terapeutaként segített Bruce utazását, ami nem csak fontos eleme volt a karakter fejlődésének, hanem egyben egy új kapcsolati dinamikát alakított ki Batman és Harley Quinn, a korábbi ellenségek között.

Mindehez szerethető karakterek asszisztálnak (kivéve Clayface-t, belőle nekem egy idő után sok lett), ami azért is bravúros, mert a szereplők java a gonosz oldalon áll, legalábbis elméletileg. Meg sokszor a gyakorlatban is. Bár mindenki változik (néha a rossz irányba), még legjobb formájukban is legfeljebb antihősöknek lehetne hőseinket hívni. És persze a széria teli van DC és egyéb popkultúrális utalásokkal. Például gondolkodtál már azon, milyen lenne egy olyan világvége, ahol James Cameron Avatárja áll a vallás középpontjában? Hát én sem, de ez a sorozat leveszi a vállunkról ennek elképzelésének terhét és megmutatja. Mert ez egy ilyen sorozat, mint írtam, kedvemre valóan őrült. Mint a Rick & Morty vagy a Star Trek: Lower Decks. Valahol e kettő között áll stílusát tekintve. Szóval, ha szereted a DC-t, de neked is eleged van már abból, ahogy a filmekben kezelik ezt a világot, vagy nem szereted a DC-t és már rohadtul unod, ahogy a filmek kezelik ezt a világot, vagy csak szereted a komoly témájú, felnőtteknek szóló animációs sorozatokat, akkor bátran ajánlom a Harley Quinn-t.