pb69 Hozzászólás ideje: 2015. Október 11. Hozzászólás ideje: 2015. Október 11. Star Citizen pontosan milyen műfajú játék lesz meg mi a lényege a játéknak? Mert ilyen űr-szimulátornak indult vagy minek aztán ahogy nézem van már fps része is. Ha jól tudom, akkor ilyen vegyes felvágott lesz. Kifejezetten az a cél, hogy a játék különböző részei más-más műfajt képviseljenek és azon belül minél jobban kidolgozottak legyenek. Ha űrutazni kell, akkor szimulátor, ha lövöldözni, akkor FPS, ha a karaktert építeni, akkor RPG stb.. Válasz
Dzséjt Hozzászólás ideje: 2015. Október 11. Szerző Hozzászólás ideje: 2015. Október 11. Ja, valahogy úgy, ahogy Pb írja. Lényegében még mindig űrszimulátor, bár mostanság már inkább space-simsként emlegetik. A lényeg, hogy olyan, mint az Ellite, online játékban a játékosok együttes erővel egy csillagközi világot menedzselnek - lehetsz kalóz, csempész, katona, békés kereskedő, világokat felfedező kalandor, stb. Csak, hogy nagyobb legyen a szabadság, e mellé még betársult az FPS mód, aminek hála leszállhatsz bolygókon és űrállomásokon, vagy éppen vezethetsz több legénységgel bíró hajókat. Így valósabb élményt ad, mintha nonstop a hajó fülkéjében ülnél. Plusz lesz egy a reklám szerint bitang jól kidolgozott kampánya is, ha valaki esetleg nem csípné az online mókát. Válasz
Fulcrum Hozzászólás ideje: 2015. Október 11. Hozzászólás ideje: 2015. Október 11. Érdekesnek hangzik. A teljes verzió kiadást mikorra tervezik? Válasz
Dzséjt Hozzászólás ideje: 2015. Október 11. Szerző Hozzászólás ideje: 2015. Október 11. Fogós kérdés, valamikor 2016-ban. Elvileg, azt tervezik, úgy szól a fáma, ezt szeretnék a fejlesztők... Válasz
Bomarr Hozzászólás ideje: 2015. Október 12. Hozzászólás ideje: 2015. Október 12. Tekintve hogy Xbox360-ra már soha többé nem fogok játékot venni gondoltam csinálok egy toplistát a régi X360-as játékaimból. Csak azokat vettem ide, amiket lemezesen vettem meg, tehát se olyan játék nem került fel, amit másnál próbáltam ki se olyan amit digitális úton vettem meg. A legrosszabbaktól a legjobbak felé haladok: +1 Tomb Raider Ez a kakukktojás. Megvettem ugyan X360-ra, de alig öt percet játszottam vele. Mire odajutottam volna, hogy folytassam már volt egy PS4-esem úgyhogy inkább ott folytattam 50. Army of Two Kínszenvedés volt vele játszani. Egy jó lövöldözős játékban azt érzi az ember, hogy elért valamit amikor kilövi az ellenfelet. Itt csak totál unalom volt az egész. 49. Bayonetta Szívből utáltam a hosszú és idegesítő átvezető képsorait, a bénán megdesignolt szörnyeit (sajnos azt kell mondjam tipikus japán munka, 10-ből 9 esetben nem tudnak normális szörnyet rajzolni) és az egész világát. Pedig a demo-ban még jónak tűnt. Azért vettem meg. Amikor a példányomat eladtam az 576-nak értetlenkedtek, hogy miért válok meg egy ilyen remek címtől.... 48. Knight's Contract Középkorban játszódó szörnyaprítós akció-játék. Mi lehet itt rossz? Hallottam a kritikákból, hogy mocsok sz*r az egész, de egyszerűen nem akartam elhinni, hogy egy ilyen téma ezzel a zsánerrel nem lesz egy kicsit szórakoztató. Pedig nem volt. Borzasztó irányítás, fél percenként tölt, a grafika minden pályával egyre rosszabb.... a CD talán poháralátétnek jó lesz 47. Ninja Gaiden 3 A sorozat megcsúfolása. Eszetlen aprítás (eddig stimmel a franchise-ba) viszont kihívás nélkül, ráadásul viszonylag hamar vége is. Ami nem is baj, mert kb. öt percig érdekes 46. Game of Thrones Ez nem a Telltales játék, hanem egy RPG, amit még akkor kezdtek programozni amikor a TV-sorozat csak egy bohókás gondolat volt. Aztán mire a végére értek a GoT hirtelen világjelenség lett, úgyhogy gyorsan újrarajzoltak pár figurát (na nem estek túlzásba), hogy passzoljon az HBO produkcióhoz. Kár, hogy a játékot nem kezdték a nulláról. Ilyen rossz harc-rendszert én még nem pipáltam. A grafika pedig a 2000-es évek elejét idézi, amikor a 3D csak mindent csúfabbá tett, nem szebbé. Viszont a sztori meglepően erős. Hard-core GoT fanoknak okozhat néhány kellemes pillanatot. Néhányat! 45. Call of Duty 3 Egyáltalán nem szeretem az újkori FPS-eket. Régen eszement sokat toltam a Doom első két részét meg a Duke Nukem 3D-t, de valamiért ezek az újak nem vonzanak be. Ettől függetlenül újra és újra bepróbálok pár címet. Ez volt az első FPS-em X360-on és nagyrészt cseszettül untam. Bár végigvittem, igazából csak az első nagy csata ami rémlik az egészből. Azóta ha emlékem nem csal odaadtam Donátnak, aki ha jól tudom azóta se játszott vele... sokból nem maradt ki... 44. Dark Soul Ezt már egy olyan korszakomban vettem meg, amikor alig volt időm a videojátékokra. Időmilliomosoknak nyilván óriási móka ez a játék, viszont én abban, hogy egy fárasztó nap után folyamatosan sz*pat egy játék azzal, hogy minden egyes halál után meg kell ölnem több tucatnyi szörnyet akiket már hússzor kinyírtam nem volt mókás. Lehet hogy egyetemistaként imádtam volna. Most legszivesebben kivágtam volna az ablakon. 43. Timeshift Ez volt a második FPS-em. Láthatatlanná lehet benne válni meg lassítani lehet az időt. Mindez úgy fél óráig érdekes... 42. Viking: Battle for Asgard Na ez az a fajta játék amit pár óráig óriási móka játszani. Egy kigyúrt vikinggel kell aprítani a szörnyeket és a nagyobb szekciók végén még egy gigászi csatában is részt lehet venni. Aztán kiderül, hogy ezt kell újra és újra csinálni.... és ahogy egyre repetitivebbé válik, úgy tűnnek ki egyre jobban a hiányosságai (grafika!) 41. Battlefield 3 Ezt csak azért vettem meg mert ismerőseim nagyon ajánlották. Mondták, hogy le fog esni az állam a grafikától. Végülis az amit kihoztak az X360-ból már a halála előtt nem sokkal, tényleg dicséretes. Viszont a megjelenés az egyetlen igazi előnye. Amúgy tipikus újkori FPS, ami miatt nekem nem igazán jött be. 40. Dragon Age 2 Hogyan folytassunk egy világokat átölelő epikus RPG-t? Hát úgy hogy játszódjon az egész egy városban, a tét legyen piszlicsáré, a grafika letisztult de mű (minden nőnek legyen túlméretezett csöcse csak hogy biztosan úgy nézzen ki az egész mintha egy ponyva fantasy boritójáról tévedt volna le). Egy kiváló játékhoz egy ennyire rossz folytatást készíteni.... ez valahol már művészet 39. Dragon's Dogma Ki azaz elmeháborodott, aki készít egy óriási nyilt-világú játékot de nem tesz bele "gyors utazás" lehetőséget? A játék 3/4-e azzal megy el, hogy A pontból futunk B pontba. Nem lenne rossz épp csak ott van az a kis bibi, hogy játszhatatlan. 38. Call of Duty: World at War A szép kinézet és a második háborús környezet kombinációja néha be tudott vonzani. Az sem volt hátrány hogy szemben a Call of Duty 3-al ez már kicsit véres volt, ami egy világháborús játékban nem árt. Egynek elment. 37. Lord of the Rings: War in the North Épp egy olyan pillanatomban kapott el ez a játék, amikor LOTR-lázban égtem. Mivel nálam maximum 10 évente fordul elő ilyesmi, mondhatom a játéknak nagy mázlija van. Ezért nem raktam be az utolsó ötbe. 36. Kingdoms of Amalur: Reckoning Kicsit lelkiismeret furdalásom van, mert a Reckoning láthatóan rengeteg lelkesedéssel lett összetéve, tele van jó ötletekkel... 7-8 óra játék után mégsem éreztem hogy kedvem lenne továbbvinni. 35. Dark Sector Gears of War-szerű akciójáték. Teljesen rendben van, akadnak hangulatos részei. Egyetlen baja, hogy nagyon felejthető. Semmi eredetiség. 34. Prince of Persia Bájos, mutatós csak egy idő után már nem túl érdekes. 33. Devil May Cry 4 Egyetlen hibája, hogy emiatt (is) vettem meg a Bayonettát. Tipikus japános túlzások, rossz design-ok a játék mégis kellemes kikapcsolódást nyújt. 32. Assassin's Creed Annak idején minden egyes pillanatát imádtam. Aztán elkövettem azt a hibát, hogy az újabb részek debütálásakor elővettem és újra nekifutottam. Az idő vasfoga nagyon gyorsan megkoptatta. Ettől függetlenül kedvelem, de nem egy jó játék. 31. Halo 4 Kipróbáltam az összes Halo-t és gondolom nem okozok vele túl nagy meglepetést: egyik se kötött le. Ezt kivéve. A hangulata, grafikája miatt ruháztam be rá. Az "egynek jó" népes táborát duzzasztja Folyt köv. Válasz
Darth Riddick Hozzászólás ideje: 2015. Október 12. Hozzászólás ideje: 2015. Október 12. Tyűűű! Kíváncsian várom a folytatást! Válasz
Dzséjt Hozzászólás ideje: 2015. Október 12. Szerző Hozzászólás ideje: 2015. Október 12. Folytatást! Folytatást! Folytatást! Holnap Witcher 3 folytatás! Válasz
Bomarr Hozzászólás ideje: 2015. Október 13. Hozzászólás ideje: 2015. Október 13. Itt a várva várt () folytatás! 30. Assassin's Creed: Revelations Az Ezio-trilógia utolsó kissé kifulladt darabja. Profi munka, de azokból a küldetésekből amik Isztambulban játszódnak szinte alig emlékszem valamire. Pedig a játék 3/4-e ott zajlik. 29. Wolverine Faék egyszerűségű, mégis rendkívül szórakoztató Rozsomák játék. Kár, hogy a neki szentelt filmek sose lesznek ilyen tökösek, mint ez a game. 28. Crysis 2 Egy FPS ahol nem volt mindig azaz érzésem, hogy egy folyosóban megyek, amiről nem tudok letérni. Végre! Különféle oldalról megközelíthető ellenfelek, cool képességek. Csak a befejezés ne lenne ilyen csalódást keltő. Akkor talán még a listán is előrébb állna. 27. Kane & Lynch A grafika alulról súrolja az elvárható színvonalat, viszont a '70-as évek kemény gengszterfilmjeit idéző hangulat megvett... (a második része viszont borzasztó) 26. LEGO Star Wars: The Clone Wars Kár, hogy a nagyobb filmeket/sorozatokat már nem dolgozzák fel hagyományos platform-játékok formájában. Annak idején a régi Star Wars trilógiához készült egy remek játék hármas. Most jobb híján vannak a LEGO-k. Amik néha meglepően szórakoztatóak. 25. Assassin's Creed 3 Végre a langyos Revelations után igazi újítások. Önmagában a vadászattal órákat el lehet lenni. Csak ne lenne ilyen unalmas a főhös... meg maga a kor. A XVIII. századi Boston építészetileg kb. annyira érdekes és annyira nyüzsgő mint Bivalybasznád lámpaoltáskor. 24. Force Unleashed I & II Egy időben az első részt afféle tech demonak használtam. Ha valakinek megakartam mutatni mit tud az X360 rögtön ezt tettem be, mivel nem csak szép, de az első pálya (a Kashyyyk-os írtás Vaderrel) olyan könnyű hogy egy kisiskolás is végig tudja tolni. Így a kezdőknek is rögtön megvan a sikerélmény. A második rész először nagy csalódás volt, főleg a rövidsége miatt, de ahogy telt az idő egy szintre került a kettő. Igazán egyik se túl tartalmas, de szórakoztatóak. Kicsit sajnálom, hogy nem lesz már harmadik rész. Bármilyen buta is volt a cliffhanger amivel a kettes véget ért kíváncsi lettem volna, hogy miként másznak ki belőle. 23. GTA 4 Az első pár óra GTA 4-ezés egyike a legkedvesebb X360-as élményeimnek. Tisztára arcul csapott, hogy hova jutott a játékipar. Hogy mennyire élővé lehet tenni a nyitott-világú játékokat. A Force Unleashed mellett ez egyébként a másik ami nagyon jól működik társaságban: azok akik ritkán kerülnek videojáték elé ettől mindig eldobják az agyukat (-És a helikopterrel ha akarok leszállhatok az autóút közepére? Na neee! - Ugorjunk már el egy sztriptiz bárba! Vazzeg amikor betérdel remeg a kontroller! Muhahaha!) Kellően sok játék után az élményt megkoptatja a sok autókázás, de így is: le a kalappal a Rockstar Games előtt. 22. Max Payne 3 Tudom, hogy a rajongók nem igazán szeretik ezt a részt. Én nem játszottam az első kettővel, úgyhogy csak önmagában tudom értékelni, úgy pedig egészen pazar. A brazíliai nyomornegyedek hangulata annyira erős hogy azt szinte harapni lehet. Csak az átvezetőkben ne lenne az a stilusosnak szánt villódzás 21. Enslaved Sajnos óriásit bukott ez a játék pedig én imádtam. A világa ugyan nem túl bonyolult (egy poszt-apokaliptikus világban játszódik, ahol a kihalt városokban elnyűtt robotok vadásznak az emberiség utolsó tagjaira) a két főszereplő közötti kapcsolat meseszépen van felépítve. Mintha egy nagy költségvetésű 8-10 órás mozifilm lenne, amihez a változatosság kedvéért remek dialógokat írtak. 20. Witcher 2: Assassins of Kings Óriási alázattal és gonddal összerakott RPG. A kelet-európai csapat messze erőn felül tette össze ezt a kíváló címet. Amiért nem került előbbre az a sok apró kis szépséghiba. Hogy miről is van szó azt ma már nem kell hosszú elemzésben boncolgatnom. Elég azt mondanom, hogy tessék megnézni a Witcher 3-at. Minden ami javításra szorult azt az új részre kijavították. Nincsenek három lépésenként hosszas töltögetések, a pályák kialakítása nem korlátozza a mozgásunkat, az akció gördülékenyebb mint valaha stb. Viszont ahhoz, hogy a Witcher 3 nevű mestermű megszülessen kellett ez a kettes epizód. Örülök, hogy fizettem érte és így a magam szerény keretei között a többi vásárlóval együtt hozzájárultam, hogy megszülessen a harmadik rész. 19. Call of Juarez: Bound in Blood Igen egy FPS a lista első felében! Senki nem rántotta ki a billentyűzetet a kezemből (spoiler: a top10-ben két FPS is lesz). A videojátékokat még nem kellően ismerik el ezért, de ahogy egy könyv vagy egy film, ez a művészeti ág is remekül és nagyon sajátosan tud elmesélni egy-egy jó történetet. A Call of Juarez messze nem forradalmi, ha a játékmenetről van szó, viszont a rivalizáló testvérpár története gyönyörűen megvan írva. Legalább háromszor végigvittem már. Soha nem untam egy pillanatra se. 18. Resident Evil 5 Fura látni, hogy a horror-franchise lassan átkéredzkedett az akció-kaland szekcióba. Ha egy havernál nem tudtam volna kipróbálni talán sose veszem meg, de ott rögtön az első öt perc berántott. Utána öröm volt felfedezni, hogy végig olyan pazar ahogy a nyitás ígérte. 17. Dishonored Nem vagyok a lopakodós játékok híve, de ennek a steam-punkba csomagolt utópiája és a magyar felirata miatt adtam egy esélyt. Aztán azt vettem észre, hogy nem tudom letenni. Itt található az egyik legjobb ötlet amit videojátékban láttam: egy varázstárggyal meghallgathatjuk a többi szereplő rejtett gondolatait/titkait. 16. GTA 5 Minden ami a GTA 4-re igaz az erre is áll, csak itt a koncepció még tovább lett csiszolva. Egyik kedvencem, hogy amikor a karakterek között váltunk mindig épp valamilyen elfoglaltságuk közben kapjuk el őket. Egyszer mikor Trevorra átváltottam épp egy kézigránátot szikszalagozott egy fickóhoz a tengerparton. Trevort képtelenség megunni. 15. Diablo 3 Gimnazista koromban akkora fanja voltam a Diablo franchise-nak, hogy még regény-adaptációt is irtam hozzá (írtó pocsékat egyébként). Aki azt mondja nekem, hogy a Diablo 3 egy gyenge game azzal nem tudok vitatkozni. Nincsenek ütős érveim a védelmére. Lehet, hogy tényleg rossz, de a nosztalgia érzetét bennem sikeresen felkeltette és ennyi nekem elég is volt. 14. Dragon Age: Origins Tökéletes példa rá, hogy a grafika nem minden. Ez a fantasy játék ugyanis ocsmányul fest. Ha valaki az első öt percben közli velem hogy ezzel kb. 20 órát fogok játszani tuti hogy ott helyben kiröhögtem volna. A világa azonban olyan elképesztően gazdag a karakterek közötti interakciók pedig annyira érdekesek, hogy egy idő után már nem érdekelt. Bámulatos, hogy néha apró döntéseink hatására micsoda kalandok jönnek létre: egy alkalommal például egy rakás katona szegezte nekem a kérdést, hogy harcolok vagy inkább megadom magam. Mivel az utóbbira voksoltam börtönbe kerültem és ezután -mivel a karakteremmel úgy döntöttem hogy nem kivánok önerőből megszökni- átvettem a haverok irányitását és egy külön kis mentő-expedíciót kellett szerveznem. 13. Dragon Age: Inquisition Ennek a játéknak nehéz ügy volt a besorolása. Ugyanis egyik oldalról egy elképesztő precízséggel összerakott címről van szó, ami a csalódást keltő második rész után kiköszörülte a csorbát és méltó módon folytatta a sorozatot. Másrészt ez volt az első játékok egyike, ahol nem vették a fáradságot a megfelelő optimalizálásra. X360-on ez a játék szörnyen néz ki. Na nem olyan szörnyen mint az első rész, de a next-gen verziókhoz képest a különbségek ordítóak (amikor az Inkvizíció megalakul akkor itt a rend zászlaja az átvezetőben pár pixelből áll... konkrétan nem látni, hogy mi van rajta). És nem igaz, hogy az X360 csak ennyit tud. Rengeteg gyönyörű nyílt világú játék van ezen a konzolon. Egyszerűen nem vették a fáradságot. Kiadtam egy csomó pénzt és rá kellett jöjjek, hogy engem mint vásárlót a fejlesztők nem sokba néznek. Így hiába öltem bele jó pár órát, végül inkább megvettem PS4-en. Ott nagyon szép, de keserű a szájízem. 12. Ninja Gaiden 2 Úgy a játék közepétől kicsit olyan mint a Dark Souls. Ha nem vagy mestere az irányításnak, akkor képtelen vagy továbbmenni. A főellenségeknek minden egyes rezdülését ismerni kell, gondolkodás nélkül reflexből kell reagálni a mozdulataikra. Ma már se energiám se időm nem lenne egy ilyen játékhoz, de annak idején végigvittem és amikor a brutális finálén túljutottam - ahol a szinte legyőzhetetlen monstrumokat úgy dobálja a gép, mint iskolai mikulás a szaloncukrot - olyan elégedettség töltött el mintha akkor találtam volna fel az AIDS ellenszerét. 11. Assassin's Creed 2/ AC: Brotherhood Volt néhány szűk év amikor úgy tűnt, hogy az Assassin's Creed a videójáték-franchise-ok egyik királya lesz. A második rész megmutatta, hogy a nyitó epizód ígéretes koncepciói (bejárható történelmi városok, megmászható épületek) hogy néznek ki, ha egy jó játékba teszik őket (hála égnek az is felmerült hogy egy asszaszin játékban talán nem ártana egy féltucatnál több asszaszin küldetés). A harmadik pedig mindezt tökéletesítette. Én ha tanár lennék oktatói segédanyagként használnám. Igen annak ellenére, hogy egy idióta űrlényes mellékszál is van benne. Ez a két játék sokkal jobban meghozza a kedvet a reneszánsz Itália megismeréséhez mint bármelyik történelemkönyv. Folyt. köv. Válasz
Fulcrum Hozzászólás ideje: 2015. Október 13. Hozzászólás ideje: 2015. Október 13. Ezio Auditore da Firenze trilógia az egyik legnagyszerűbb játékélményem. AC2 számomra óriási élmény volt a hely a story az egész korszak nagyon jó ahogy az is hogy a játék történetét keverik a valós eseményekkel és személyekkel. A 2 folytatást már gyengébb főleg a Assassin's Creed: Revelations de annak a vége zseniális ahogy az is hogy ezen 3 játék alatt látod hogy egy szinte gyerekből hogyan lesz egy tragédia után férfi és az egyik legnagyobb Assassin. És van egy AC kisfilm ahol öreg korábban látjuk és hogy a végén elhuny szinte megkönnyeztem . Válasz
Rog Hozzászólás ideje: 2015. Október 21. Hozzászólás ideje: 2015. Október 21. Lara csak ügyesedik és ügyeskedik. Válasz
Rog Hozzászólás ideje: 2015. Október 22. Hozzászólás ideje: 2015. Október 22. Egyre jobban akarom ezt a gamét. Válasz
Bomarr Hozzászólás ideje: 2015. Október 28. Hozzászólás ideje: 2015. Október 28. Riddick: A The Doctor Productions Youtube csatorna ugye a tiéd? Már hetekkel ezelőtt feliratkoztam, de csak most kezdtem el nézni a videókat. Tök jók Válasz
Dzséjt Hozzászólás ideje: 2015. Október 28. Szerző Hozzászólás ideje: 2015. Október 28. +1 Tomb Raider Ez a kakukktojás. Megvettem ugyan X360-ra, de alig öt percet játszottam vele. Mire odajutottam volna, hogy folytassam már volt egy PS4-esem úgyhogy inkább ott folytattam Az egyik legjobb játék volt 2013-ban, már jó párszor kijátszottam, de még mindig nem tudom megunni. Bár megvan az összes korábbi Tomt Raider játék, egyiket sem voltam képes végigjátszani, annyira idegesítő, annyira nincs bennük értékelhető sztori és annyira érdektelen karakter Lara. Na, ezt ez a játék megváltoztatta. Iszonyú jó hangulat, könnyen megszerethető és nem a mellbősége miatt emlékezetes Lara, remek mellékkarakterek, nagyszerű sztori és egy igazán remek kis kaland. 43. TimeshiftEz volt a második FPS-em. Láthatatlanná lehet benne válni meg lassítani lehet az időt. Mindez úgy fél óráig érdekes... Én kifejezetten élveztem ezt a játékot, amikor végigjátszottam. Nem egy nagy durranás, az tény, de arra a 4-5 órára, amíg tart, spec jobban lekötött. Mint egy új Call of Duty. Bár kategóriájában (időmanipulálós FPS) van egy sokkal jobb játék, a Singularity. Na, az sem találta fel a spanyol viaszt, de sztorira és hangulatára sokkal jobb, plusz az időt is jobban lehet benne manipulálni. 41. Battlefield 3Ezt csak azért vettem meg mert ismerőseim nagyon ajánlották. Mondták, hogy le fog esni az állam a grafikától. Végülis az amit kihoztak az X360-ból már a halála előtt nem sokkal, tényleg dicséretes. Viszont a megjelenés az egyetlen igazi előnye. Amúgy tipikus újkori FPS, ami miatt nekem nem igazán jött be. Megvan, egyszer végigjátszottam, aztán el is felejtettem. Sajnos a grafikáján kívül nem volt olyan benne, ami mély nyomot hagyott volna bennem. A negyedik rész sokkal jobban bejött. 40. Dragon Age 2Hogyan folytassunk egy világokat átölelő epikus RPG-t? Hát úgy hogy játszódjon az egész egy városban, a tét legyen piszlicsáré, a grafika letisztult de mű (minden nőnek legyen túlméretezett csöcse csak hogy biztosan úgy nézzen ki az egész mintha egy ponyva fantasy boritójáról tévedt volna le). Egy kiváló játékhoz egy ennyire rossz folytatást készíteni.... ez valahol már művészet A Bioware mélypontja, pont. 38. Call of Duty: World at WarA szép kinézet és a második háborús környezet kombinációja néha be tudott vonzani. Az sem volt hátrány hogy szemben a Call of Duty 3-al ez már kicsit véres volt, ami egy világháborús játékban nem árt. Egynek elment. A Treyarch CoD-jai sajnos nem jönnek be. Ez sem, bár jobban tetszett, mint a Black Ops. De igazán csak azért emlékezetes a számomra, mert ez volt az utolsó második világháborús CoD. 36. Kingdoms of Amalur: ReckoningKicsit lelkiismeret furdalásom van, mert a Reckoning láthatóan rengeteg lelkesedéssel lett összetéve, tele van jó ötletekkel... 7-8 óra játék után mégsem éreztem hogy kedvem lenne továbbvinni. Ha ez a játék nem a Dragon Age: Origins és a The Witcher 1-2 után jelenik meg, nagyot szólhatott volna. Így viszont sajnos lemaradt a korától pár évvel. 33. Devil May Cry 4Egyetlen hibája, hogy emiatt (is) vettem meg a Bayonettát. Tipikus japános túlzások, rossz design-ok a játék mégis kellemes kikapcsolódást nyújt. Egyik haveromnál kipróbáltam. Nagyjából tíz percig volt érdekes. 32. Assassin's CreedAnnak idején minden egyes pillanatát imádtam. Aztán elkövettem azt a hibát, hogy az újabb részek debütálásakor elővettem és újra nekifutottam. Az idő vasfoga nagyon gyorsan megkoptatta. Ettől függetlenül kedvelem, de nem egy jó játék. Annyira tetszett ez a játék legelőször, és annyira nem bírtam soha többé végigjátszani. A hangulat és a látvány még mindig remek, de talán a világ legunalmasabb játéka. 31. Halo 4Kipróbáltam az összes Halo-t és gondolom nem okozok vele túl nagy meglepetést: egyik se kötött le. Ezt kivéve. A hangulata, grafikája miatt ruháztam be rá. Az "egynek jó" népes táborát duzzasztja Ezzel ugyan nem játszottam (ha nem jön ki PC-re, soha nem is fogok), de a Youtube-on végigsasoltam egy végigjátszást, és az alapján talán ez lenne az első Halo, ami le tudna kötni. Az első kettőről ezt ugye nem lehetett elmondani (az elsőt harmadszori nekifutásra sikerült végignyomnom, a másodikkal máig küzdök). A vége nagyon ütős volt. 30. Assassin's Creed: RevelationsAz Ezio-trilógia utolsó kissé kifulladt darabja. Profi munka, de azokból a küldetésekből amik Isztambulban játszódnak szinte alig emlékszem valamire. Pedig a játék 3/4-e ott zajlik. Folytatnom kéne az AC-sorozatot. A másodikat befejeztem, aztán megszakadt, pedig tetszett. Ráadásul momentán a Black Flagig bezárólag minden AC megvan a Steamen - a Unity és a Syndicate hiányzik csak. 28. Crysis 2Egy FPS ahol nem volt mindig azaz érzésem, hogy egy folyosóban megyek, amiről nem tudok letérni. Végre! Különféle oldalról megközelíthető ellenfelek, cool képességek. Csak a befejezés ne lenne ilyen csalódást keltő. Akkor talán még a listán is előrébb állna. Hehe, nekem a befejezés tetszett a legjobban. Nálam szerintem a Crysis 2 vége benne van a top10 befejezésben. Amúgy tényleg remek játék, bár szerintem az első (és annak kiegészítője) jobban sikerült. Ott sokkal szabadabb volt az ember, a sztorit is jobban átgondolták. Ennek ellenére a második részt is szeretem. A Crysis 3 sajnos elég gyenge lett ezek mellett (is). 27. Kane & LynchA grafika alulról súrolja az elvárható színvonalat, viszont a '70-as évek kemény gengszterfilmjeit idéző hangulat megvett... (a második része viszont borzasztó) Megvan, de még nem vitt rá a lélek, hogy kipróbáljam. 24. Force Unleashed I & IIEgy időben az első részt afféle tech demonak használtam. Ha valakinek megakartam mutatni mit tud az X360 rögtön ezt tettem be, mivel nem csak szép, de az első pálya (a Kashyyyk-os írtás Vaderrel) olyan könnyű hogy egy kisiskolás is végig tudja tolni. Így a kezdőknek is rögtön megvan a sikerélmény. A második rész először nagy csalódás volt, főleg a rövidsége miatt, de ahogy telt az idő egy szintre került a kettő. Igazán egyik se túl tartalmas, de szórakoztatóak. Kicsit sajnálom, hogy nem lesz már harmadik rész. Bármilyen buta is volt a cliffhanger amivel a kettes véget ért kíváncsi lettem volna, hogy miként másznak ki belőle. Nekem a második rész kifejezetten tetszett, még ha lebutított változata is volt az elsőnek. Kedvünkre rombolhattunk az Erővel, csapkodhattunk a fénykarddal, remekek voltak az átvezetők, marha jó a sztori és a látvány. Nálam az egyik legjobb SW-játék ez a kettő. Csak kár, hogy sosem tudjuk már meg, hogyan akarták feloldani a második rész végén hagyott cliffhangert. Bár az röhej, hogy az első rész még a mostani gépemen is be tud szaggatni. Amin maxon megy a Witcher 3... 23. GTA 4Az első pár óra GTA 4-ezés egyike a legkedvesebb X360-as élményeimnek. Tisztára arcul csapott, hogy hova jutott a játékipar. Hogy mennyire élővé lehet tenni a nyitott-világú játékokat. A Force Unleashed mellett ez egyébként a másik ami nagyon jól működik társaságban: azok akik ritkán kerülnek videojáték elé ettől mindig eldobják az agyukat (-És a helikopterrel ha akarok leszállhatok az autóút közepére? Na neee! - Ugorjunk már el egy sztriptiz bárba! Vazzeg amikor betérdel remeg a kontroller! Muhahaha!) Kellően sok játék után az élményt megkoptatja a sok autókázás, de így is: le a kalappal a Rockstar Games előtt. Bugyuta története ellenére nagyon szeretem, bár nem annyira, mint a San Andreast (még nem játszottam igazán az öttel, így egyelőre az SA a kedvencem). Hatalmas, élő város, rengeteg kikapcsolódási lehetőség, stb. Nagyon jó kis game. 22. Max Payne 3Tudom, hogy a rajongók nem igazán szeretik ezt a részt. Én nem játszottam az első kettővel, úgyhogy csak önmagában tudom értékelni, úgy pedig egészen pazar. A brazíliai nyomornegyedek hangulata annyira erős hogy azt szinte harapni lehet. Csak az átvezetőkben ne lenne az a stilusosnak szánt villódzás Na, ez nálam anno akkorát ütött, mint a Tomb Raider. Erős sztori, remek hangulat, Max karaktere meg mindent visz. És bitang jó tűzharcok. Szintén jó párszor kijátszottam már és nem tudom megunni. A villódzás alatt mire gondolsz? 20. Witcher 2: Assassins of KingsÓriási alázattal és gonddal összerakott RPG. A kelet-európai csapat messze erőn felül tette össze ezt a kíváló címet. Amiért nem került előbbre az a sok apró kis szépséghiba. Hogy miről is van szó azt ma már nem kell hosszú elemzésben boncolgatnom. Elég azt mondanom, hogy tessék megnézni a Witcher 3-at. Minden ami javításra szorult azt az új részre kijavították. Nincsenek három lépésenként hosszas töltögetések, a pályák kialakítása nem korlátozza a mozgásunkat, az akció gördülékenyebb mint valaha stb. Viszont ahhoz, hogy a Witcher 3 nevű mestermű megszülessen kellett ez a kettes epizód. Örülök, hogy fizettem érte és így a magam szerény keretei között a többi vásárlóval együtt hozzájárultam, hogy megszülessen a harmadik rész. Tény és való, hogy a Witcher 3 után már a kettő is fapadosnak tűnik, ami a világot illeti, de engem ez a játék lenyűgözött. Szerettem az első részt is (na, az még fapadosabb, de az minden téren), ám az Assassins of Kings miatt szerettem bele a Witcher-világba. Meg úgy alapvetően ez lett nálam az RPG-ék mércéje, míg el nem készült a harmadik rész. Apropó, nem is írtam még arról, milyen iszonyú jól sikerült a Hearts of Stone. Na majd mindjárt. 18. Resident Evil 5Fura látni, hogy a horror-franchise lassan átkéredzkedett az akció-kaland szekcióba (az első két részt még PC-n toltam végig). Ha egy havernál nem tudtam volna kipróbálni talán sose veszem meg, de ott rögtön az első öt perc berántott. Utána öröm volt felfedezni, hogy végig olyan pazar ahogy a nyitás ígérte. Hála a magasságosnak, a horror-franchise átkéredzkedett az akció.kaland szekcióba. Bár a Resident Evil 5-öt sokan szidják emiatt, én nagyon szeretem, főleg azért, mert Afrikában játszódik és emiatt nem csak elüt a többi résztől, hanem egyedi hangulattal bír. Ha nem lenne a hatodik rész, ez lenne a kedvencem a franchise-ból. 14. Dragon Age: OriginsTökéletes példa rá, hogy a grafika nem minden. Ez a fantasy játék ugyanis ocsmányul fest. Ha valaki az első öt percben közli velem hogy ezzel kb. 20 órát fogok játszani tuti hogy ott helyben kiröhögtem volna. A világa azonban olyan elképesztően gazdag a karakterek közötti interakciók pedig annyira érdekesek, hogy egy idő után már nem érdekelt. Bámulatos, hogy néha apró döntéseink hatására micsoda kalandok jönnek létre: egy alkalommal például egy rakás katona szegezte nekem a kérdést, hogy harcolok vagy inkább megadom magam. Mivel az utóbbira voksoltam börtönbe kerültem és ezután -mivel a karakteremmel úgy döntöttem hogy nem kivánok önerőből megszökni- átvettem a haverok irányitását és egy külön kis mentő-expedíciót kellett szerveznem. Elismerem, hogy jól összerakott játék, de engem nem tudott megragadni. Száz órát öltem bele és bár nem tartom ezt elpazarolt időnek, azért jobb játékokra is el tudtam volna ütni. A vége meg fenomenálisan kiábrándító volt. A világa viszont valóban pazar, de hát ez a minimum egy Bioware-játék esetén. 13. Dragon Age: InquisitionEnnek a játéknak nehéz ügy volt a besorolása. Ugyanis egyik oldalról egy elképesztő precízséggel összerakott címről van szó, ami a csalódást keltő második rész után kiköszörülte a csorbát és méltó módon folytatta a sorozatot. Másrészt ez volt az első játékok egyike, ahol nem vették a fáradságot a megfelelő optimalizálásra. X360-on ez a játék szörnyen néz ki. Na nem olyan szörnyen mint az első rész, de a next-gen verziókhoz képest a különbségek ordítóak (amikor az Inkvizíció megalakul akkor itt a rend zászlaja az átvezetőben pár pixelből áll... konkrétan nem látni, hogy mi van rajta). És nem igaz, hogy az X360 csak ennyit tud. Rengeteg gyönyörű nyílt világú játék van ezen a konzolon. Egyszerűen nem vették a fáradságot. Kiadtam egy csomó pénzt és rá kellett jöjjek, hogy engem mint vásárlót a fejlesztők nem sokba néznek. Így hiába öltem bele jó pár órát, végül inkább megvettem PS4-en. Ott nagyon szép, de keserű a szájízem. Szegény Inquisition. Az első rész nálam szódával elment, a második sz*r, ezután annyira már nem voltam kíváncsi a harmadikra. Amikor mégis lehetőségem lett volna játszani vele, meg... Nos, megjelent a The Witcher 3: Wild Hunt. 11. Assassin's Creed 2/ AC: BrotherhoodVolt néhány szűk év amikor úgy tűnt, hogy az Assassin's Creed a videójáték-franchise-ok egyik királya lesz. A második rész megmutatta, hogy a nyitó epizód ígéretes koncepciói (bejárható történelmi városok, megmászható épületek) hogy néznek ki, ha egy jó játékba teszik őket (hála égnek az is felmerült hogy egy asszaszin játékban talán nem ártana egy féltucatnál több asszaszin küldetés). A harmadik pedig mindezt tökéletesítette. Én ha tanár lennék oktatói segédanyagként használnám. Igen annak ellenére, hogy egy idióta űrlényes mellékszál is van benne. Ez a két játék sokkal jobban meghozza a kedvet a reneszánsz Itália megismeréséhez mint bármelyik történelemkönyv. Az AC2 nagyon-nagyon jó játék, pláne az első tükrében. Valami fenomenális, ahogy élettel töltötték meg a játékot, plusz a helyszín is igazán pazar. A Brotherhood... Nos, igen, annak kéne jönnie. Folyatás? No... Akkor, The Witcher 3: Wild Hunt - Hearts of Stone. Úgy ültem neki, hogy biztos nagyszerű lesz, elvégre, ezt elrontani már nem lehet, de nyilván nem lesz olyan jó, mint az alapjáték fősztorivonala. Nos, nagyobbat talán nem is tévedhettem volna. Bár ezúttal a dolog nem oly epikus, hiszen nem kell a háborúba beleavatkoznunk, királygyilkosságokban részt vennünk, a világ sorsáról döntenünk, de ez a személyesebb, karakterközpontúbb sztori, pláne, hogy rövidebb, mint az alapjáték fősztorija, egy sokkal feszesebb, izgalmasabb és meghatóbb küldetéssorozatot prezentált. A térképen új helyszínként jelenik meg egy falu és egy tavacska, meg néhány birtok, és persze ezúttal Oxenfurtban is többet kelebólálhatunk. Spoilerezni nem akarok, fedezze fel mindenki maga, hogy milyen hihetetlen dolgokat tudnak kitalálni a CD Projekt RED szakija. Annyit elmondhatok talán, hogy felül tudták múlni azt a jelenetet, amiben Geralt lerészegedik witcher-kollégáival. Nem hasfalrengetőbb mód, hanem úgy összességében, fun szinten. Tales from the Borderlands: a Telltale játékaival kapcsolatban sem kell sosem csalódnom, bár inkább nevezzük őket interaktív mozinak. A Jurassic Parkot és a Back to the Future-t méltó folytatásoknak tartom, a The Walking Dead mindkét évada benne van a legnagyobb élményt biztosító játékok ötös listájában, ami pedig a Tales from the Borderlandsot illeti... Nos, vegyük a Telltale mesélési stílusát, drámai érzékét, és kombináljuk a Borderlands játékok világával. Az eredmény: fekete humorral megáldott önfeledt kaland egy vidám Mad Max világban és a fejlesztők eddigi legjobb akciószekvenciájával. Csak két negatívumot tudnék mondani. 1. Nincs benne egyetlen Claptrap sem. 2. Volt pofájuk cliffhangerrel befejezni, ráadásul nem is akármilyennel, így most lehet izgulni, hogy lesz-e második rész. Válasz
Bomarr Hozzászólás ideje: 2015. Október 28. Hozzászólás ideje: 2015. Október 28. Jó volt a reakciókat meg a Witcher kiegészitő beszámolóját is olvasni! Folytatás mindenképp lesz: a héten szeretném átvenni a top10-et. A Max Payne 3-nál a villódzás alatt arra a Tony Scott stílusát idéző effektre gondoltam, hogy a kép folyamatosan szétesett, plusz állandóan játszottak a fényekkel is. Gondolom a hős lelkiállapotát szemléltették. Ha csak néhányszor használják ezt az effektet még oké lett volna, de az átvezetőknél szinte állandóan ez ment. A játék ettől függetlenül baba. Válasz
Frenkie Hozzászólás ideje: 2015. Október 30. Hozzászólás ideje: 2015. Október 30. Hát ez a játék nálam minden idők legjobban vártja. Az előző(2013)-as meg minden idők legjobb játéka. Igen, még a Half-Life-ot is megelőzi egy hajszállal. Pedig ha valaki azt mondja egy évvel ezelőtt hogy én ezt le fogom írni, az illetőt bezáratom egy elmegyógyintézetbe. Válasz
Nabopolasszar Hozzászólás ideje: 2015. Október 30. Hozzászólás ideje: 2015. Október 30. Várós. Az előző rész valóban jó kis game-re sikeredett, bár nálam a Far Cry 3 hasonló kategóriában (szigeten osongatós) még mindig beelőzi Lara kalandjait Válasz
Dzséjt Hozzászólás ideje: 2015. November 8. Szerző Hozzászólás ideje: 2015. November 8. Borzongató. Bár a másik hanggal jobban tetszene. http://www.youtube.com/watch?v=ohMfroTgTrE Válasz
Dzséjt Hozzászólás ideje: 2015. November 12. Szerző Hozzászólás ideje: 2015. November 12. Új trailer, ezúttal cutscene. A zene alatta Petri Alankóé, aki anno az Alan Wake-hez írt zenét, most pedig nekünk, külön ehhez a trailerhez. Szépen haladunk a fejlesztéssel - bár egy ideig úgy tűnt, megrekedt a projekt, de a múlt héten felpörögtünk, egy hétre fel is költöztem emiatt Pestre, illetve még tegnap is ott voltam. Egy biztos, videojátékot fejleszteni nem könnyű. http://www.youtube.com/watch?v=nNKekIBx4zA Válasz
Rog Hozzászólás ideje: 2015. November 12. Hozzászólás ideje: 2015. November 12. Nagyon szépen haladtok vale. Válasz
Donát Hozzászólás ideje: 2015. November 12. Hozzászólás ideje: 2015. November 12. Nagyon tetszett, kíváncsi vagyok, mi sül ki ebből. Kik adják a karakter hangokat? Válasz
Dzséjt Hozzászólás ideje: 2015. November 12. Szerző Hozzászólás ideje: 2015. November 12. Szvetlov Balázs, Csuha Bori és Gacsal Ádám. Gacsal talán a legismertebb, ő szinkronizálta Harry Pottert (meg ő volt Chekov az új Star Trekekben, meg Kyle Reese a TS-ben). Csuha Bori a magyar hangja Astridnak a Sárkányok-sorozatban, meg ő szinkronizálta Bellát az Alkonyat-szériában. Szvetlov meg szintén ebben a méltán utált sorozatban volt Edward hangja. Bár mindegyikük szinkronizált egy rahedli filmben, rajzfilmben, sorozatban és animációs sorozatban, de talán ezek a legismertebb munkáik. Válasz
Dzséjt Hozzászólás ideje: 2015. November 17. Szerző Hozzászólás ideje: 2015. November 17. Akit esetleg érdekel. Tegnap lett 11 éves a Half-Life 2. Rövidke hírt akartam írni belőle, aztán két oldalas cikkre sikerült, ami a megjelenés körüli botrányt és a "kudarcba fulladt" jövőjét taglalja, azaz az elmúlt 11 év Half-Life 2-vel kapcsolatos történéseit. Válasz
Frenkie Hozzászólás ideje: 2015. November 17. Hozzászólás ideje: 2015. November 17. (szerkesztve) Akit esetleg érdekel. Tegnap lett 11 éves a Half-Life 2. Rövidke hírt akartam írni belőle, aztán két oldalas cikkre sikerült, ami a megjelenés körüli botrányt és a "kudarcba fulladt" jövőjét taglalja, azaz az elmúlt 11 év Half-Life 2-vel kapcsolatos történéseit. Jó kis cikk ,kis nosztalgiázásra adott okot. Mindenre emlékszem még a botrányra is. 2003 szeptemberében mikor megtudtuk hogy mégsem jelenik meg Gabe Nevell maga a Sátán lett. Viszont van a cikkben egy hiba. A Half-Life 2 nem 4 hanem 6 évvel a Half-Life után jelent meg. Gordon Freeman első találkozása az idegenekkel 1998-ban történt. A Kupolavároshoz annyit tennék hozzá hogy sok sikert hozzá, de sajnos az ilyen tipusú játékok nem az én világom. Biztos a maga nemében jó lesz, de én ki fogom hagyni és remélem emiatt nem neheztelsz majd. Szerkesztve: 2015. November 17. - Frenkie Válasz
Darth Riddick Hozzászólás ideje: 2015. November 17. Hozzászólás ideje: 2015. November 17. (szerkesztve) Dzséjt! A Kupolavárosra egy biztos vásárlótok már van (már ha nem fogjátok aranyárban mérni) Köszi a HL2 cikkhez a linket, mindjárt rá is vetem magam. Szerkesztve: 2015. November 17. - Darth Riddick Válasz
Dzséjt Hozzászólás ideje: 2015. November 18. Szerző Hozzászólás ideje: 2015. November 18. Frenkie, köszi, hogy szóltál a hibáról. Ebből látszik, mekkora matekzseni vagyok... Javítottam. És persze, hogy nem fogok neheztelni rád ezért. Még én sem biztos, hogy játszanék vele, mert nekem sem a zsánerem ez a fajta játék. Ha csak nem zengnek róla ódákat vagy kapom meg tesztre, esélyes, hogy ki sem próbálnám. Most meg valószínűleg azért nem fogok vele játszani, mert ismerem, és túl sok élvezetet nem nyújtana. Nem vagyok olyan alkotó, aki megharagszik, ha a családja, barátai, ismerősei kihagyják a műveit. Ha érdekel, játszol vele vagy olvasod, annak persze örülök, pláne, ha tetszik is, de ha nem érdekel, teljesen megértem. Riddick: nem lesz drága, bármilyen multimilliomos képes lesz arra, hogy zsebből kifizesse. Válasz
Dzséjt Hozzászólás ideje: 2015. November 18. Szerző Hozzászólás ideje: 2015. November 18. Még egy kis nosztalgiacikk. Újra belevágtam a Retroguruba és ezúttal a Max Payne 2: The Fall of Max Payne-t vettem elő. Válasz
Dzséjt Hozzászólás ideje: 2015. November 20. Szerző Hozzászólás ideje: 2015. November 20. A PC Gamer egy hosszabb interjút készített Mark Hamill-lel a Star Citizen kapcsán, de inkább azért érdemes ezt a videót megnézni, mert nagyon sok más dologról is beszél. Kapcsolatáróla sci-fivel, a rajongókkal, sőt, még Star Warsos anekdotát is hallhatunk tőle. http://www.youtube.com/watch?v=pQQPzHerrPE Válasz
Rog Hozzászólás ideje: 2015. December 7. Hozzászólás ideje: 2015. December 7. Milyen frankó kis páncélt tud Ádámka már növeszteni. Válasz
Ajánlott hozzászólás
Csatlakozz a beszélgetéshez!
Írj hozzászólást most, és regisztrálj később. Amennyiben már regisztráltál, lépj be a fórumra és szólj hozzá a témához.