9. fejezet - Strange Allies / Különös szövetségesek

Írta:

Rendezte:

Helyszín:

Szereplők:

Történet

Érdekességek

Pár kitétel.

 

1. Amennyire az lehetséges próbálj meg az adott rész keretei között maradni.

2. A történet elemeit ne rakd spoiler gomb mögé. Itt az epizód konkrét történéseit tárgyaljuk ki.

3. Csak akkor szólj hozzá a témához, ha már láttad az aktuális részt.

4. Tartsd be a fórumszabályzatban leírtakat. 

Szerkesztve: 1 órával korábban1 órája - Ody Mandrell

Hamar elrepült ez az 5 hét. Még most is emlékszem arra, amikor először elindítottam az első epizód lejátszását és most itt vagyok, hogy az utolsó két részről beszéljek. Bár még nem tekintettem meg a finálét, de oh my… remek felvezetése volt annak ez a rész.

Kezdjük a legelején, amikor is megtörténik a beszélgetés Maul és a Vörös Hajnal képviselője között, aki ugye nem más, mint Dryden Vos. A Solo idején már ő a góré, itt viszont még van felettese. Maul valószínűleg likvidálni fogja Rinterot (aki új névként hat, utánanézve nem találtam róla semmit), így fogja majd Vos (később pedig Qi’ra) a volt sith nagyurat szolgálni. Szépen építkezünk arrafelé, hogy Maul tényleg egyfajta keresztapa legyen az alvilágon belül.

A másik oldalon is történnek érdekességek. Itt van mindjárt Devon álma, amely mesterének egy újabb aggodalmat ad hiszen most már tagadhatatlan, hogy Maul hatása alá került tanítványa. Ez már a korábbi epizódokból is látszott, itt viszont ez hatványozottan előjött. A lány Maul embereinek elvesztésekor a jobbját nyújtja, a zabrak pusztítását látva bizony felmerülhet Devonban az, hogy akár így is lehet ezt csinálni.

Maul jedikkel való viszonya is érdekesen alakul, a folytatásban még izgalmasabb lesz látni, hogy hármójuk viszonya miképp változik meg. Az alattvalói ugyanakkor eléggé leamortizálódtak, a rész végére már egy mandalóri se maradt (RIP Rook Kast és társai), Scorn után pedig Icarus is hősi halált halt, Spybot pedig amennyire genyó volt, én mégis megszerettem.

A fénykardpárbaj feszes tempót diktált, maguknak az inqvizítoroknak a belépője a csatába valami hihetetlenül erős lett. Az külön tetszett, hogy Spybot ha kellett, akkor odapíritott egyszer-kétszer az inqvizítoroknak, Maul pedig a végén elővette a két egykezes verzióját a kardjának. A jedik ugrása is bejött.

Rylee is elkezdett fegyvert használni, apjával is volt egy röpke, de fontos jelenete. Amennyiben mindketten túlélik az évadot, nagyon érdekes lesz látni kettejük jövőjét.

Dehát a végén jött a horror és megjelent hörgős barátunk, Darth Vader! Már ott gyanús volt a dolog, hogy a két inqvízitor nem próbált meg Maulék után menni, de hohóóó, Vader papánk bőven jó ok erre. Na és most mi lesz? Epekedve várom a folytatást. De erre picit pihenni kell. Vagy nem.

szerk.: Ja és kimondták a sorozat (al)címét.

Szerkesztve: 17 órával korábban17 órája - Bence1997

Ugyan csak egy átvezető epizód volt az előzőből a záróba, de annak kiváló. Akciódús, feszült és érdekes. Drayden Vos megjelenése már a Solo eseményei felé mutatnak, ami ugyan elvileg még legalább 9 évre van innen, mégis, nem árt, ha már most elkezdenek alapozni. Pláne, ha esetleg az első és a második évad között lesz némi időugrás. De ha nem, akkor sem baj, ha már most nagyobb szerepet kap a Vörös Hajnal, ezzel szépen becsatornázva a később játszódó filmet.

Megjegyzem, öröm látni, hogy bár a Solo a kasszáknál nem teljesített jól, szép lassan visszahozzák azt is a köztudatba. Qi'ra egy igen nagy és komoly sztorit kapott a képregényben, és mozgóképes formában a Star Wars: Outlaws című videójátékból is kivette a maga részét, mint az egyik bűnvezér, akinek a főhős, Kay Wes dolgozhat. Sőt lényegében ezen keresztül kicsit a képregényes sztoriba is becsatlakoztunk. Most pedig Dryden Vos is megjelent, vele együtt a(z eredeti) Vörös Hajnal, és, ha jól vettem ki, akkor már most a First Light-on van, legalábbis az iroda és az íróasztal ismerősnek tűnt. Kicsit fura volt a hangja, mélyebb és recsegősebb volt, mint Paul Bettany hangja. Az érdekes az, hogy Bettany még 2021-ben jelezte, hogy szívesen eljátszaná Vost újra egy tévésorozatban, szóval fura, hogy nem hívták vissza. Bár lehet, hogy csak nem ért rá.

Maul csapatát jól megritkították, hovatovább, kiirtották. Az inkvizítorok és a rohamosztagosok meglepő hatékonysággal ritkították antihőseink sorát és úgy tűnik, végül Rook Kastot is elérte a vég. Legalábbis kétlem, hogy ezt a találkozót túlélte. Ha csak a Sith Sötét Nagyura nem vágott rossz helyre, de kétlem. Legalábbis Kastból kinézem, hogy neki tiszta beskar páncélja van, mint nonam zsoldostársainak*.

És hát megtörtént az, amire mind számítottunk. Itt az évad vége, és megérkezett Darth Vader. Az inkvizítorok csak a vadászkopók voltak, akik előugrasztották a nyulakat a bokorból a vadász előtt. Maul terve végül csak összejött: sikerült odacsalnia magához Anakin Skywalkert. Kíváncsi vagyok erre a találkozásra. Nem csak azért, mert parázs fénykardpárbajra számítok, hanem azért is, mert van néhány közös témájuk. Obi-Wan Kenobi... Ahsoka Tano... Darth Sidious... Nem si várok tovább.

*Bár hivatalosan még nem volt erről sehol szó, rajongói körökben van egy elmélet, hogy nem minden mandalore-i páncél tiszta beskar, csak azok, akik Házakban vagy Klánokban foglalnak el magas pozíciókat, és a legtöbb esetben ezek a páncélok nagyon régiek (mint például Sabine-é). Ez a magyarázat arra, hogy néhány mandit simán le lehet lőni vagy vágni - ez az ellentmondás ugye a The Mandalorian óta létezik, ahol Djarin páncélja ellenállt a fénykardnak is, míg a TCW-ben hát elég simán ki lehetett nyírni a mandik javát. Később az ellentmondás az Ahsoka flashbak jeleneteiben is megjelent, és itt is tetten érhető. Ám mindig csak a noname "vörösinges" mandik halnak ilyen könnyű halált, akik jellemzően egyenpáncélt (tömeggyártott?) vislenke, míg a nevesített, egyedi páncélt viselő figurák "lézeráóllóak". Szóval szerintem az elmélet, miszerint a magasabb rangú mandik viselnek színtiszta, szinte sebezhetetlen beskar páncélt, megállja a helyé. Djarin is azután kapta meg a teljes szettet, hogy létrejött a Mudhorn-klán vele és Groguval. Az azt megelőző páncélja elég sérülékeny volt még.

Mindig is tetszett, amikor a jók és a gonoszok szövetkeznek. Itt ez elkerülhetetlen volt, Maul jól mérte fel ezzel kapcsolatban a helyzetet.

Az egyesült csapat menekülése közben megmutatkozott a sorozat minden erénye. A hihetetlen hangulatos és darkos helyszín, a Birodalom baromi fenyegető mivolta. Ez utóbbi már odáig jutott, hogy a kijárási tilalmat megszegőket azonnal kivégzik. Az ideiglenes megszállástól eljutottunk a totális terrorig. Ezekből az intézkedésekből is látszik, Maul mennyire fontos Sidious-nak. Bármi áron ki kell iktatni.

Jó volt látni Dyrden Vost bővebb szerepben, az elmondottakból ítélve pedig rendesen lesz izgalom abban a szálban is.

Na de egyelőre maradjunk még a Janix-on. Ugyanis a rész második fele szájtátós volt! Minden perce arany. A sav tónál lenyomott akció döbbenetes volt. Úgy hullottak Maul emberei, mint a legyek. Persze a birodalmi oldal se maradt adós. Volt itt minden a fejlövéstől elkezdve a savban feloldódásig. Iszonyat hatásos volt! És akkor a végén megjelent Ő…. Megkockáztatom, Vadernek sose volt még olyan hatásos belépője, mint itt. Szegény Rook Kastot horrorfilmbe illő módon végezte ki, majd ahogy feltűnik az alakja az hátborzongató volt. Tiszta horror.

 

Hálát adok az égnek, hogy nem kell egy hetet várni a következő részre. Huhh mi lesz itt, Te jó isten! Ezek után valami durván extrára számítok.

Hétről hétre lenyűgöz az a konzisztens minőség, amit a sorozat képes a szűk játékidőbe sűríteni. Itt nincs lehetőség narratív elkalandozásokra, de a feszes tempó és a fókuszált történetvezetés kifejezetten jól áll ennek a formátumnak.

Bár a Rebels már kacsintgatott ebbe az irányba, Maul és a Jedik szövetsége elképzelhetetlen volt számomra az Ep1 vagy a TCW idején, ahol egy erősen Jedi-gyűlölő, bosszúszomjas fenevad testesült meg a személyében. De ettől is kap szép ívet a karaktere, hogy bár vannak stagnáló toposzok a jellemében (bosszúszomj, gyűlölet), közben mégis formálódik, és eljut A-ból B-be ezen változások által. Ennek eredménye, hogy Maul ebben a sorozatban már egyértelműen antihős státuszt kapott, akinek múltjától függetlenül szorítunk a sikeréért.

Drayden Vos politikai sakkjátszmája szépen előrevetíti a Solo filmben látott felállást: nem pusztán azért akar segíteni Maulnak, hogy megelőzze a Vörös Hajnal árulása miatti bosszúját. Egyúttal a ranglétrán is a csúcsra akar kerülni, még ha az a pyke Kalthoz hasonlóan, valószínűleg csak egy Maul befolyása alatti pozíció lesz.

Az akció szekvencia szokás szerint bravúros lett. Ahogy az Inkvizítorok űzött vadként terelték a prédát a Nagyúr felé, annak minden pillanata tömör gyönyör. Filoni sok rajongóhoz hasonlóan láthatóan kedveli a fénykardpárbajokat. Ennek ellenére nem érzem azokat öncélúnak vagy elcsépeltnek. Amíg a történet megkívánja, és univerzumon belül is van értelme, ráadásul ilyen látványos és feszültségteli, addig nincs gond. Maul körül szép lassan mindenkit elemészt a halál és pusztítás… Savage, Talzin, az őt követő mandalóriak java (TCW/Son of Dathomir), Rook Kast és társai, Scorn, Icarus és még Spybot is. Nem hittem volna, hogy ilyen mértékben kigyomlálják a közvetlen szövetségeseit a birodalmi erők. Bármilyen „nagy terve” is van Maulnak, hatalma itt még mindig gyerekcipőben jár Palpatine Birodalmához képest. Ezzel az öreg Sith is tisztában lehet: mert bármennyire is szívesen látná őt holtan, mégis „csak” első számú végrehajtóját küldte érte, nem személyesen ment el kiiktatni, mint a TCW-ben. Persze narratív okokból is érthető a dolog – Maul nem halhat meg, így ügyesen kell lavírozni a történetmesélésel, hogy az hiteles maradjon.

Részről-részre egyre erősödik az az érzésem, hogy Daki mester napjai, vagy talán órái meg vannak számlálva. Ebben a részben Devon álma gondolkodtatott el, aki talán látta mestere halálát, mint lehetséges jövőt – ezért riadt fel úgy, mint aki rémálomból ébred. Illetve később, Maul is hátrahagyhatta volna Dakit, ha előtte ugrik át, a Jedit pedig a két Inkvizítorra hagyja. De azzal a zabrak maga ellen hangolta volna a lányt, nem az oldalára. Maul célja életben tartani a Jedi-mestert addig, amíg „hasznos”… ez a haszon pedig a Devon pálfordulását kiváltó elhalálozása lehet, valószínűleg a Sötét Nagyúr által. A másik in-universe szempont, hogy minél kevesebb túlélő Jedinek kell maradni az OT idejére – ha Daki meghal, Devont pedig elemészti a sötétség, ez megoldásra kerülhet.

A sorozat alkotói remekül ragadják meg a hatásos belépőket, és auraépítő jeleneteket. Maul és az Inkvizítorok után Darth Vader színre lépése is baromi hatásos lett! Szerintem simán vetekszik a Rogue One-os folyosójelenettel. Ahogy az eleinte még csak hangok által érzékelhető, rejtelmes, ismeretlen gonosz elragadja az áldozatait, majd sötét fenyegetése baljósan előtűnik a ködből, az megint egy kiváló művészi érzékkel elkapott ábrázolás. A horrorfilmes jegyek már az Inkvizítoroknál is felsejlettek, de most még egyértelműbbek. Vader maga a megtestesült horror és terror. A Sith fenyegető aurája mellett eltörpül mind az Első és Tizenegyedik Fivér, mind Maul… Sidious egykori és jelenlegi Sith-tanítványa közti találkozás egy régóta dédelgetett rajongói álom volt, amelyre a Kánonban eddig nem került sor (de a Legendákban is non-canon volt annak idején), így minden adott volt hozzá, hogy ebben a sorozatban ezt meglépjék.

Nem is húzom tovább az időt, jöhet a finálé!

56 perccel korábban, Darth Sky írta:

Ebben a részben Devon álma gondolkodtatott el, aki talán látta mestere halálát, mint lehetséges jövőt – ezért riadt fel úgy, mint aki rémálomból ébred.

Ebben az álomban Maul szól hozzá, azért kel fel rémülten.

1 órával korábban, Darth Sky írta:

Ezzel az öreg Sith is tisztában lehet: mert bármennyire is szívesen látná őt holtan, mégis „csak” első számú végrehajtóját küldte érte, nem személyesen ment el kiiktatni, mint a TCW-ben. Persze narratív okokból is érthető a dolog – Maul nem halhat meg, így ügyesen kell lavírozni a történetmesélésel, hogy az hiteles maradjon.

Ebben amúgy szerintem az is benne van, hogy a Birodalom megszületése után az Uralkodó már csak nagyon-nagyon ritkán hagyta el a Coruscantot, sőt a Császári Palota biztonságától sem szívesen távolodott el még a Szenátusig sem. Hovatovább, még ott is csak kevesen találkozhattak vele személyesen. A Yodával történt heves nézeteltérést követően elkezdte kerülni a konfrontációkat, berendezkedett home office-ba és kirándulni is csak nagyon ritkán ment el. Ahogy haladtunk előre az időben, ez egyre látványosabb lett. Ezért is volt olyan csábító az ep6-ban a Lázadók számára az, hogy az Uralkodó kiugrott a hétvégére az épülő nyaralójába, a Halálcsillag II-re.

Szóval az, hogy Sidious már nem intézte személyesen Mault, inkább az ep3-6 közé beillő következetesség. Akármennyire kicsinyli le Maul képességeit, azért akkor is számolnia kell azzal, hogy rajta veszhet. És hát pont az előző animációs sorozatból tudtuk meg, hogy a Nekromanta-projekt ezekben az időkben súlyos munkaerő problémákkal küszködik, és a régi laborokara is ráférne egy tatarozás. Szóval érthető, hogy ebben a helyzetben nem áll le bokszolni valakivel, akinek azért lenn esélye megölni. Még ha nem is nagy, de akkor is van rá esély. Emiatt gondolom azt is, hogy az Endorra már azért mert átcuccolni és meghívni oda azokat, akikkel alapvetően nem egyeznek az ideológiai nézetei, mert akkor már volt egy nem idális, de legalább részben működő lehetőség a feltámadásra. Ez a helyzet most még nem áll fenn.