Sarah J. Maas: Éjkorona
Az Üvegtrón második kötete nem kevés meglepetéssel, csavarral, fordulattal és sok-sok érzelemmel szolgált. Sarah J. Maas a folytatásban még mindig alapozott, de azt kitűnően tette. A szereplőket még közelebb hozta az olvasókhoz, elmélyítette a drámát, szépen adagolta folyamatosan a titkokat. Tempóját tekintve az első részt juttatta eszembe. Felmerülhet a kérdés, hogy szükséges-e két kötet az alapozáshoz. Nos, ahogy a végére értem, egyértelműen úgy éreztem, hogy igenis kellett.
Apró negatívumként a magyar kiadással kapcsolatban megjegyezném. Nem ártott volna egy függelék bizonyos személyekről és jelenségekről, melyek e világhoz kötődnek. Egy olyanra gondolom, mint amilyen az Idő Kereke könyvek végén is található. Bár Sarah igyekszik leírni jól a háttérdolgokat, de a sok drámai és érzelmekben gazdag vonal közepette elsikkad az ember figyelme a múlt eseményei, személyei és utalásai között. Volt olyan, amikor hátra kellett lapoznom egy korábbi leíráshoz, mert kiment a fejemből, hogy ki-kinek az őse, vagy éppen kicsoda is ez a múltbéli személy, akire épp utalnak. A fordításban is változások következtek be. Negatívumként éltem meg, hogy több beszélő tulajdonnév megmaradt eredetiben, még olyanok is, melyek az előző részben lefordításra kerültek. (Pl.: Grave – Sír) Az ilyenek zavarnak és tikkelni szokott a szemem. Illetve egy kissé zavaró számomra a magyar kiadásban, hogy a magyar cím ilyen pici betűkkel van csak jelen a borítón, míg az eredeti angol cím kb. ötször akkora betűkkel jelen van. Szerintem a borítóra ki se kéne írni az angol címet. Magyar kiadásra csak magyar cím kéne. Egyébként szétnéztem a nemzetközi kiadásoknál és láttam, hogy a lengyel, cseh, román, francia, bolgár, spanyol, török, portugál, orosz kiadásoknál csak az adott nyelven van jelen nagyon helyesen a cím, vagy az eredeti csak kis betűkkel van jelen Szerencsére viszont a regény nagyszerű cselekményvezetése el tudta felejtetni velem ezeket az apró bosszúságokat.
A cselekmény még az elején lassan indul be. Apró lépésenként haladunk a megoldás felé. Összetettebbek lesznek a szereplők, a köztük lévő viszonyok. Apránként derülnek ki a titkok. A feszültség és a dráma fokozatosan erősödik. A fordulatoknál nagyszerűek a drámai csúcspontok és izgalmak a könyv végére a tetőfokára hágnak. Amikor akciójelenetre kerül sor, csodásan kidolgozott harci jeleneteket láthatunk peregni a szemünk előtt. Se nem hosszúak, se nem túl rövidek, pont jók. A feszültséget is szépen tudják keverni. Az érzelmes jelentek csodásak, és magával ragadóak. Szépen belelátunk a szereplők fejébe, lelki világába, érzelmeibe. Ezek is megfelelő arányban vannak adagolva. Olvasóként együtt tudtam érezni a szereplőkkel, tudtam velük örülni, félni, át tudtam érezni a fájdalmukat, bánatukat, szeretetüket egyaránt.
Nagyon izgalmas, érzelemdús, fordulatos lett a második rész. Érezhető, hogy most már Sarah megágyazott valami grandiózusnak. A folytatás egyértelműen várós. Ötös.
