Bomarr

Ez a trilógia is megerősített benne, hogy biza ez az évad az eddigi legjobb. A prequelek mellett nálam az egyik legfőbb érv mindig is a szájtátásra késztető látványvilág volt. A színes galaxis, ahol minden világban van valami kreativ érdekesség, ami nem merül ki az eltérő éghajlatban. Nem csodálom, hogy pause-t nyomtak az élő-szereplős sorozatra az effektek fejlődéséig: ezek után elég nagy csalódás lenne mondjuk egy olyan élő-szereplős széria elé beülni amiben kékre mázolt fejjel vagy minimális masszkkal már valaki idegen lenne. Kedvenc snitteim mikor Zygerria épületei körül pásztázik a kamera. Bámulatos! Én mondjuk odáig nem mennék, hogy kedvencnek minősitsem. A sztoriban akadt pár apróbb buktató (rabszolgasorba taszítják Obi-Want és nem számolnak vele, hogy a Köztársaság emiatt szénné lövi őket, ahogy az végül meg is történik... sőt arra számitanak hogy majd lesz egy Jedi rabszolga csapatuk... hmm). Bár hozzá kell tegyem: pont mikor magyarázzák, hogy Obi-Wan miképp fog megtörni az rendezés szempontjából nagyon egyben van. Nálam nem egy Krell kvadrológia, de azért nagyonis szórakoztató volt. Még sok ilyet!

Luceno-tól pont most olvasom a Gonosz útvesztőjébent. Nem vagyok különösebben lenyügözve, így a Maulos novellája se vált ki belőlem túlzott érdeklődést, pláne hogy ezen a szálon én inkább csak túl akarok lenni, de egyébként cseppet sem vagyok rá kiváncsi. Ellentétben az új TCW résszel, amit az elöző részeivel együtt remélhetőleg még ma este tudok abszolválni

Igen, jó válaszokat is kell adni. Leslie L. Lawrence-t nekem is egyből kitalálta.

Az a baj ezzel a sorozattal, hogy az első évad jó darabig ilyen nyelésekkel fog telni... Az első jó rész nálam az ötödik volt.

Érdekes, én kipróbáltam most Spartacus-al és működőtt. Egyből rájött.

Érdekes egyébként az algoritmusa. Második körben Luke Skywalkerre gondoltam. Miután megválaszoltam azt a kérdést is, hogy az illető a Star Warsban szerepel, még rákérdezett, hogy és az illető állattá tud-e változni... lol... de aztán persze kitalálta.

Ez hátborzongató. Viszonylag kevés kérdésből kitalálta, hogy a Doktorra gondoltam a Doktor Who-ból

Kiváncsian várom, hogy fognak tetszeni Azt, hogy benne vannak a haverjai csak azért írtam mert emiatt persze egyértelműen amatőrebb a feelingje, de az olcsóságnak is megvan a maga bája

Mariachi trilógia: -A Zenész - Jellemző elsőfilmes produkció: kevés pénz amit sok jó ötlettel igyekeznek elfedni. Szórakoztató, de csak akkor ha a néző túl tudja tenni magát azon, hogy profi alkotók helyett a stáb felét a rendező (Rodriguez) haverjai teszik ki. Humor és néhány vérengzés kombinációja... nem csoda, hogy Tarantino felfigyelt az ipsére. -Desperado - Hivatalosan az előző folytatása (még vissza is utalnak annak a végére, igaz azt a jelenetet új szinészekkel forgatták újra), de a hangulat már messze jár. Emögött már óriási pénz van, főszerepben Banderas-al, aki se előtte se utána nem volt még ilyen cool. Klasszikus bosszútörténet, mexikói háttérrel, a fizikai törvényeinek teljesen ellentmondó, de piszok látványos akciókkal és remek dumákkal (Tarantino itt egy cameo erejéig fel is bukkan). -Volt egyszer egy Mexikó - Nem rossz. Van egy két óriási ötlet benne (Johnny Depp karaktere szenzációs... csak azért nem írom le miért mert veretes nagy spoiler lenne). Viszont nekem határozottan az volt az érzésem, hogy túl nagyot akartak markolni. Az előző film egy egyszerű hőstörténet volt. A jófiú legyőzi a gonoszokat és megszerzi a nőt. Ezeket az alapokat aggatták fel egy rakás szórakoztató elemmel. Most viszont Rodriguez valami sokkal nagyobb ívűt akart és El Mariachit (a Zenészt) bedobta egy kisebb polgárháborúba. A szálak sokfelé vezetnek, de mintha nem sikerült volna kordában tartani őket. Ha már megnézted az elözőeket ezt se hagyd ki, de szerintem egyértelműen a második rész a trilógia legjobbja.

Szegény Duna jól összement Sherlock Holmes: anno kifejezetten Moffat miatt kezdtem el nézni. Kiváncsi voltam milyen amikor nem a Doktor Who-ban alkot. És tényleg nagyon jó. Én kedvelem a film-feldolgozást is, de az inkább csak eljátszik az alapanyaggal, mig ez úgy hű hozzá maximálisan hogy egy évszázaddal arrébbb rakta a sztorit.

Még sajnos nem volt időm elolvasni -de ezt a hiányosságomat igyekszem majd pótolni- viszont annak kapcsán amit Dzséjt írt: ez annyira igaz, hogy ezt több neves író például a Trónok harca szerzője George R. R. Martin is elmondta. Vagyis azt hogy bármennyire is csábitó a sok kötetes epikus regényfolyam, mindenképp novellákkal érdemes kezdeni, ha valaki komolyan szeretne írással foglalkozni. Amit Martin mond ezügyben az annyira hasznos (bárkinek akit ez a téma érint) hogy egy az egyben bemásolom, amit írt: "The most important thing for any aspiring writer, I think, is to read! And not just the sort of thing you're trying to write, be that fantasy, SF, comic books, whatever. You need to read everything. Read fiction, non-fiction, magazines, newspapers. Read history, historical fiction, biography. Read mystery novels, fantasy, SF, horror, mainstream, literary classics, erotica, adventure, satire. Every writer has something to teach you, for good or ill. (And yes, you can learn from bad books as well as good ones -- what not to do) And write. Write every day, even if it is only a page or two. The more you write, the better you'll get. But don't write in my universe, or Tolkien's, or the Marvel universe, or the Star Trek universe, or any other borrowed background. Every writer needs to learn to create his own characters, worlds, and settings. Using someone else's world is the lazy way out. If you don't exercise those "literary muscles," you'll never develop them. Given the realities of today's market in science fiction and fantasy, I would also suggest that any aspiring writer begin with short stories. These days, I meet far too many young writers who try to start off with a novel right off, or a trilogy, or even a nine-book series. That's like starting in at rock climbing by tackling Mt. Everest. Short stories help you learn your craft. They are a good place for you to make the mistakes that every beginning writer is going to make. And they are still the best way for a young writer to break in, since the magazines are always hungry for short SF and fantasy stories. Once you've been selling short stories for five years or so, you'll have built up a name for yourself, and editors will start asking you about that first novel."

Hát én is azt ajánlanám, mint Oldie: amiket leírsz azokhoz ugyan nincs köze a filmnek, de ennyi prekoncepcióval szerintem nem érdemes belevágni.

Dzséjt: Szerintem érdemes adni egy esélyt az új Majmok bolygója filmnek. Hozzád hasonlóan a régiektől nekem is felállt a nem létező szőr a hátamon, de ez egy meglepően korrekt film lett. Nem valószinű, hogy újra fogom nézni vagy meg fogom venni, de decens darab és az átlag nagyköltségvetésű hollywood-i filmekkel ellentétben itt mintha a forgatókönyvet nem egy másnapos szombat délelöttön dobták volna össze. Ha nem vársz tőle többet egy kellemes délutáni kikapcsolódásnál akkor szerintem nem fogsz benne csalódni. A Nem vénnek való vidék pedig mestermű.

Az én születésnapomon Michael Jackson - Beat It cimű száma vezette a slágerlistát. Azért ez elég cool

Tényleg ez van, de a tanárok rendelkezésre állnak, plusz több idő van a vizsgák között, ezért több idő van feldolgozni. Nálunk például heti egy vizsga volt és én úgy csináltam hogy hétfőn kezdtem neki és csak azt a tantárgyat tanultam, szombatra pedig már simán jöhetett a számonkérés. Nyilván nem tökéletes rendszer, de a semminél több és a nappali tagozatnál valamivel könnyebb is volt teljesiteni a vizsgákat. Dzséjt: én azt hittem, hogy az ilyen gyakorlati órák alapból hozzátartoznak az átlagokhoz. Ez igy tényleg igazságtalan. Viszont például közgazdászoknál nehéz gyakorlati órát tartani mert ez tipikusan olyan képzettség, ahol évek alatt alulról kell felkapaszkodni és megszerezni a kellő gyakorlatot. A kezdésből nehéz bármi érdemlegeset leszűrni. Persze ettől még itt is van kötelező gyakorlat: én egy biztonsági cég irodájában húztam le egy hónapot nyári gyakorlat címén, de utólag sem látom sok értelmét.

Jó meglátás Donát. Én is azt láttam, hogy az egyetem alatt akik rossz tanulók azok döntő többsége egyszerüen nem tanul. Nem tökéletes mérőszám az osztályzat, de per pillanat nem nagyon van jobb.

A levelező csak akkor nehezebb ha teljes munkaidős melód van mellette. Egyébként könnyebb (én a második diplomámat szereztem levelezőn - Szent István Egyetem közgazdász-gazdálkodási szak; annyi a gáz, hogy a vizsgaidőszak nagyon szét van húzva: augusztusban-szeptemberben leadták az anyagot október elejétől meg már mentek a vizsgák december végéig/január elejéig).

Ha Sky-nak valami rosszul esik Sky szóvá fogja teszi. Fogadatlan prókátorokra semmi szükség ugyhogy Ben ne lepődj meg: ha következő alkalommal szóvá teszed valaki stilusád, ugy hogy az illető nem is hozzád szólt törlöm a bejegyzésedet. Ez a fórum nem egymás elemezgetésére lett kitalálva. Innentől jöhetnek az ON bejegyzések.

Na most viszont te előztél meg engem. Én is hasonlót írtam volna. A Sitheket nem lehet legyőzni jó kardforgható képességgel. Eleve, ahogy a prófécia megmondja: az Egyensúlyt Anakin tudja csak elhozni. Azt az Egyensúlyt, ami a hivatalos magyarázat szerint a sith teljes pusztulását jelenti. Ha Yoda lekardozza Vadert, akkor megöli azt, akinek megkéne ölnie a Császárt. Ezt így konkrétan aligha érezheti Yoda de azt nagyonis, hogy ebbe a harcba nem rá és az ő kardforgató-képességére van szükség.

Viszont Yoda a Birodalom visszavágban pár évvel jár a halála előtt, ami miatt már nem lehet úgy formában. Ráadásul amikor a Sithekben azt mondja, hogy elbuktam, valszeg ráébred, hogy Ő nem győzheti le a Sitheket. A jövő bármennyire is ingoványos legyen, nincs olyan opció ami arra vezet, hogy ő írtja ki a gonoszságot. Ezzel Obi-Wan is egyetérthet, mivel Luke-ot tartja az utolsó reménységnek és Yoda is csak azzal egészíti ki, hogy azért van egy másik Skywalker gyerek is.

De hiába az egyezés: hússzor ekkora listát lehetne irni arról milyen komoly eltérések vannak az Alien széria első és második része között. Még hangulatban sem akar passzolni a folytatás: a túlélőhorrorból horrorakció lett. Ehhez képest a Thing-ben egy komoly változást tudok mondani és az is béna sajnos (a vége). A két kezem összetenném, ha a '82-es és '11-es Thing hasonlóan lenne ugyanolyan mint az Alien-Aliens, mert most egy középszerű copy-paste. De valószinüleg azért nem értünk igazán egyet mert az effektek terén eltérő a véleményünk: ugyanis az új részt föleg a rajzfilmszerű effektjei húzták le, amik nálam nem összeegyeztethetőek ezzel a zsánerrel. A régi kutyaátváltozós vagy fejleszakadós jeleneteket meg most is borzongva nézem.

Az Aliens már csak azért sem lehet ugyanolyan mint az Alien mert az egyikben civilek kerülnek bajba egy darab alien ellen, ahol a feszültségkeltés egyik legfőbb forrása hogy egyetlen darab fegyverük sincs, a másikban viszont kifejezetten egy felszerelt kommandós csapatot dobnak be egy rakás alien közé. És akkor szó se esett arról, hogy mennyire más ebben a részben az android vagy hogy itt már van alien-királynő is ami nem pici újitás a végére. Persze vannak közös elemek nem is kevés, de kreativan tovább vannak gondolva nem csak el vannak ismételve, úgy hogy jelentéktelen részleteket lecserélnek. Én a folytatástól/prequeltől/remake-től többet várok annál, mint hogy a készitők belátják, hogy eredetibbet nem tudnak és leforgatják ugyanazt pepitába. A The Thing kinézeténél nem a design-al volt bajom, hanem a rajzfilmszerű CGI-vel. Ami azért fura, mert a '82-es film egyik legnagyobb erejét nálam az adja, hogy a legmerészebb és a legelborultabb jelenetsorok is szinte kézzel foghatóak annyira hihetőek... és alapnak tűnt, hogy harminc évvel később még ennél is hihetőbbet fognak alkotni, erre az ellenkezője történt (és itt most nem játszik be a nosztalgia, mert nemrég néztem újra). Spoiler mögött néhány kép

Az általad emlitett folytatások továbbgondolták az eredeti koncepciót. Az Aliens konkrétan már nem is ugyanabba a műfajba tartozik mint az elődje: mig az egy túlélőhorror volt, ahol a sejtetésen volt a hangsúly az Aliens már inkább akciófilm felé vitte el az irányt, plusz továbbépitette a mitológiát. A Terminátor 2 is csavar a sztorin: a terminátorból védelmező lesz, láthatjuk a robotembert egy teljesen más szemszögből, plusz sokkal nagyobb érzelmi töltetet raktak bele az egészbe. Mi van ehhez képest itt? Megint sarkköri kutatók akik totál el vannak zárva és nem tudják kiben van a Dolog. Az újítások olyanokban merülnek ki, mint hogy a főhős most nő és a tesztelésnél nem a vért nézik hanem a szuvas fogakat. Ennél az átlag remake-ek is jobban elrugaszkodnak az alapanyagtól. Lásd Carpenter "The Thing"-jét. De a probléma igazán ott van, hogy az a feszültség amit próbálnak megidézni jobban sikerült az elődnek, plusz a szörny is jobban nézett ki korábban. Az egy dolog hogy ugyanaz lemegy egy másik táborban, de legalább jobban vagy érezhetően másképp menne le. Így viszont semmi értelmét nem látom. A végén azt éreztem, hogy az erre a filmre pazarékolt időt megtakarithattam volna magamnak, ha megnéztem volna a pokoli hasonló ámde minden izében jobb '82-es filmet.

Hát pedig nekem is az volt az érzésem a nézése közben hogy hiába takaroznak azzal, hogy ez előzmény, nagyon erős a remake érzés. Igyekeztek újrahasznositani azt a hangulatot, azokat a drámákat amiket már egyszer láttunk. Én ezért is éreztem teljesen feleslegesnek: nem volt rossz, de félelmetesebben, ráadásul látványosabb/hihetőbb effektekkel ezt már megcsinálták '82-ben. Igazán új ötletük csak a végére volt, de azt se működött igazán

Amig tizenévesek vagytok addig teljesen normális ez a hozzáállás. Én is igy nyomtam. Olyat is megfogadtam hogy harminc éves koromig egy kortyot se. Aztán huszonévesen rájöttök, hogy ez az egész alkohol téma, mint minden "felnőtt téma" fiatalként túl lett dimenzionálva. Ég egy adta világon semmi nincs egy kis becsiccsentésben ráadásul a legtöbb alholos pia minőségibb mint azok a borzasztó szénsavas időitalok vagy a gyümölcsléként árult borzalmak. De még egyszer ennyi idősen ez korrekt. Az is hogy azt hiszitek hogy igy lesz ez még nagyon sokáig. A normális ügymenet szerint viszont huszonévesen már gond nélkül leguritotok néhány jó korty bort/sört. Nyilván nem döl össze a világ ha mégsem csak szimplán nincs értelme: nagy mennyiségben minden káros - az alkoholt ignorálni a részegség miatt olyan mintha valaki sose enne csokoládét mert nagy mértékben hizlal.