Ugrás a kommentre

Könyvek és képregények


Ajánlott hozzászólás

Hozzászólás ideje:

Jellegzetes Anthony Sheenard cím :D Egyébként mi lesz magának az antológiás kötetnek a címe?

Őőőőő... Az még nem dőlt el vagy legalábbis én nem tudok róla. Én arra tippeltem volna, hogy Sanyi írása után kapja a címét, de ezt tuti nem rakják ki a borítóra. :) Most az Eva gyermekeire tenném le a voksom.

 

Tudom, csak elszomorító, hogy nem adhatod ki a saját neveden. Vagy nem tudom, engem elszomorítana, persze még mindig jobb, mint nem kiadni, ez evidens.

Nem ez a legnagyobb ár, amit fizetnem kellett azért, hogy ide jussak. Sőt, ezzel legalább végig tisztában voltam. A név mögött még mindig én vagyok, mint látható, a Tuan is odatette a valódi nevem zárójelbe, szóval nem nagy tragédia. Most jobban izgat az, hogy végre kézbe vegyem, na meg az, hogy az embereknek tetsszen, szórakozzanak rajta, és ne lapozzák át. :)

Hozzászólás ideje:

Nem ez a legnagyobb ár, amit fizetnem kellett azért, hogy ide jussak. Sőt, ezzel legalább végig tisztában voltam. A név mögött még mindig én vagyok, mint látható, a Tuan is odatette a valódi nevem zárójelbe, szóval nem nagy tragédia. Most jobban izgat az, hogy végre kézbe vegyem, na meg az, hogy az embereknek tetsszen, szórakozzanak rajta, és ne lapozzák át. :)

Jogos! Mindenesetre gratulálok, és reméljük, hogy ez valami nagy dolog kezdete. :)

Hozzászólás ideje: (szerkesztve)

Befejeztem a Puszta acélt. Szerintem nem volt ez rossz könyv. A hadszíntér, az új karakterek és Gaunt hozzáállása is szórakoztatott, az árokharcos történések pedig igazán izgalmasak voltak. Cuu-ból már nagyon elegem van, remélem megpatkol minél előbb. Ami nem tetszett az két dolog volt. Az egyik, hogy a könyv címadó két szava az elején 1* szerepelt, a mű vége felé pedig minden 2. oldalon. Plusz eléggé összecsapottnak érzem a végét, igaz a kúria támadása kifejezetten tetszett. A Sabbat mártír érdekesnek ígérkezik, főleg Gaunt szempontjából, hiszen tudjuk milyen a kapcsolata ezzel a jelenséggel. Ebéd után neki is látok! :)

Szerkesztve: - FlóriBá
  • 2 héttel később...
Hozzászólás ideje:

Nathan Long: Vérben edzett.

 

Nem találok szavakat. Fenomenális lett. A történet összetettebb, mint az olvasó első pillantásra gondolná. Nagyon tetszik, hogy Ulrika vívódik a két világ között. A végén több váratlan fordulat volt, amelyek megdöbbentettek. Kiváló, várom a folytatást.

 

5/5

Hozzászólás ideje:

Chris Roberson: A háború hajnala II.

 

Féltem ettől a könyvtől, sokan mondták, hogy a legrosszabb 40k könyv. Most, hogy elolvastam, pont az ellenkezőjét érzem. Az egyik legjobb 40k könyv, amit valaha olvastam, bekerült a kedvenceim közé. Örülök, hogy a tyranidák kerültek a középpontba. Kár, hogy az előző két kötetben nem voltak jelen ennyire a nekronok.

 

5/5

Hozzászólás ideje: (szerkesztve)

Igen, itt ütközik az ki, hogy sem a világot magát, sem a játékot nem ismered amiből készült. A játék szerint az Eldaráok tették oda az Orkokat, hogy megállítják a Tyranidákat, mielőtt még elszaporodnak. Ez a könyvből nem nagyon derült ki. Aztán jött az "Űrorkos" rész ami szinte már nevetséges volt. Az író szerepeltette a játékban található egységeket, de olyan hányadék módon, hogy az már vicces volt. Szerinte kb. 2000 normális és erős fegyverekkel. meg Killa Kan-el felszerelt horda nem bánik el egy fél szakasz SM-el. :facepalm: Azon sírtam. Aztán utána elutaztak arra a bolygóra, ahol ugye a népet védték meg a végén és otthagytak pár ember. Ez is baromi logikátlan és sírásra adott okot. Miért? A Gaunt könyvekből már kiderült, még a Gárdistáknak sem feladatuk a nép védelme, elsődleges mindig az ellenség elpusztítása. Az amúgy is meggyengült és túlerővel küzdő Sm-ek, meg azán világ életükben arról voltak híresek, hogy a saját rendházukon és a Császáron kívül másra magasról pottyantottak. Végül amikor az egyik főhős feláldozza magát a Nida csatahajón...baromi átgondolatlan rész volt, mivel a DOW játék folytatásában oszlopos karakter lesz, pont a tapasztalatai miatt. Tehát, vagy az írót cserélik majd le, vagy a folytatásnak még jobban nem lesz köze a játékhoz. No meg a W40K világához. Sajnos, rajongói szemmel, a könyv hulladék.

Szerkesztve: - FlóriBá
Hozzászólás ideje: (szerkesztve)

Igen, itt ütközik az ki, hogy sem a világot magát, sem a játékot nem ismered amiből készült. A játék szerint az Eldaráok tették oda az Orkokat, hogy megállítják a Tyranidákat, mielőtt még elszaporodnak. Ez a könyvből nem nagyon derült ki. Aztán jött az "Űrorkos" rész ami szinte már nevetséges volt. Az író szerepeltette a játékban található egységeket, de olyan hányadék módon, hogy az már vicces volt. Szerinte kb. 2000 normális és erős fegyverekkel. meg Killa Kan-el felszerelt horda nem bánik el egy fél szakasz SM-el. :facepalm: Azon sírtam. Aztán utána elutaztak arra a bolygóra, ahol ugye a népet védték meg a végén és otthagytak pár ember. Ez is baromi logikátlan és sírásra adott okot. Miért? A Gaunt könyvekből már kiderült, még a Gárdistáknak sem feladatuk a nép védelme, elsődleges mindig az ellenség elpusztítása. Az amúgy is meggyengült és túlerővel küzdő Sm-ek, meg azán világ életükben arról voltak híresek, hogy a saját rendházukon és a Császáron kívül másra magasról pottyantottak. Végül amikor az egyik főhős feláldozza magát a Nida csatahajón...baromi átgondolatlan rész volt, mivel a DOW játék folytatásában oszlopos karakter lesz, pont a tapasztalatai miatt. Tehát, vagy az írót cserélik majd le, vagy a folytatásnak még jobban nem lesz köze a játékhoz. No meg a W40K világához. Sajnos, rajongói szemmel, a könyv hulladék.

Hát, én nem vagyok játékos, hanem olvasó vagyok.

Nekem a kedvenc 40k könyveim között van és kész.

 

És ahhoz képest, hogy a könyv hulladék elérte a 4-es, vagyis az egész jó értékelést a kiadó honlapján.

Szerkesztve: - Ody Mandrell
Ismerd meg a szerkesztés gombot Revan!
Hozzászólás ideje:

Én is elolvastam. Nagyon jó poszt-apokaliptikus regény, különösen tetszik, hogy nem valami csöpögős amerikai mű, hanem teljesen érződik rajta az oroszos szellemiség. Király hely a moszkvai metró. :D Egyszer ki kéne próbálnom a játékot is.

Hozzászólás ideje:

Én is elolvastam. Nagyon jó poszt-apokaliptikus regény, különösen tetszik, hogy nem valami csöpögős amerikai mű, hanem teljesen érződik rajta az oroszos szellemiség. Király hely a moszkvai metró. :D Egyszer ki kéne próbálnom a játékot is.

 

Írója már 16 éves korában megírta a regényt, de persze akkor kicsit más volt még. :) Oroszos szellemiség teljes mértékben érződik, de tetszik, hogy felbukkanak mindenféle eszméket képviselő egyének is. Legjobb rész amikor a felszínen vannak, no meg a vége. Hiába olvastam gépen elképzeltem milyen lehet, főleg a könyvtárosokat, beleborzongtam komolyan :D Ami érdekes, hogy arról nem is esik szó, hogy ki háborúzott kivel, és miért, csak néha van 1-1 infó, de az se segít nagyon :D Most állok neki a Metro 2034-nek, majd talán abba. Játékon elgondolkoztam, hogy nekem is ki kellene próbálnom.

Hozzászólás ideje: (szerkesztve)

Az egy dolog, hogy a Szukitsnál mit ér el... De, nézzed meg világviszonylatban, vagy találj magyarázatot a logikai buktatókra. Szerintem az első részt nem igazán lehet überelni.

 

Sabbat Mártír

 

Nagyon jó könyv volt, tele izgalmakkal és a 9 megjelenése, remekül volt ábrázolva. Szerintem az egyik legjobb harctéri, utcás jeleneteket éltük át. Az is megrázó volt, mikor a kapukat bezárták és egy fél osztag kint maradt, akiket lemészároltak a Vértestvérek. Sok jó katona halt meg ebben a részben és szomorúra sikerült a végjáték is. Eddig szerintem a legdrámaibb rész. Beatit teljesen jól leírták, ez most a játékhoz kötődött 100%-ban, még azokat is mondta, amit a Soulstorban a szájába adtak. A leírás alapján így néz ki:

dow3.jpg

Szóval, mint WH könyvvel is elégedett vagyok. Habár a 9. ellenséget elég hamar leszedték, egy Terminátort nem olyan könnyű legyőzni, de Gaunt úgy tűnik erősebb, mint a Császár! :)

Szerkesztve: - FlóriBá
Hozzászólás ideje:

Ez a játékból egy kép, mivel 3D-s, akár a mellbimbókra is lehet zoomolni.Sok esetben az írók a terepasztalos és a játék elemeket veszik példának. Ha van időd és kedved, akkor tudok ajánlani nagyon régi Warhammer játékot, nagyon jó átvezető videókkal és sakk szerű játékélménnyel, gépigényük nem nagyon van. Mégis remekül meg vannak rajzolva a karakterek, mindegyiket felismertem.

479b.jpg

Hozzászólás ideje:

Mindegyik játék más és más. Amit most linkeltem, azok még PII-en is futottak, nem igényeltek semmilyen gépet. Mégis mikor az első részt leszedtem, egyhuzamban játszottam vele 5 órát, mert annyira jók voltak az átvezetők. Ott az sm-kel kellett egy Démont megállítani és közben menekülni a világról. Kicsit Gorky hangulata van a játékmenetnek.

 

Aztán jött a DOW széria, teljesen más élmény, full 3D játékmenet, lehetett zoomolni, akár az egység szeme színét is láthattad. Ebből lett pár durva kiegészítő lemez, majd jött a DOW II, amit aztán teljesen más taktikát és modort kívánt, nehezen álltam át a nagy hadsereges, addig támadunk, míg fel nem morzsoljuk őket gondolkodásból, a folyton visszavonulós, megtanulom mennyi egységet veszthetek módszerre.

 

Kép ügyileg a legutolsó rész a legszebb, ez tény, de szerintem történetileg még mindig a DOW első szériája adta az izgalmas és jó storykat, ebből szívesen olvasnék többet, a régi író tollából, Chris nem igen lopta be magát a szívembe...

 

Ez az utolsó DOW játék egyik kedvence, a részemről! :)

Freeboterz

Hozzászólás ideje: (szerkesztve)

R. A. Salvatore: Neverwinter.

 

Nagyon tetszett. Drizzt végre valahára kezdett magára találni a sok halál és fájdalom után. Dahliával való párosítása nagyszerű volt. Drizzt egy tipikis Batman, erkölccsel. Míg Dahlia rávilágít az élet összetettségére és arra, hogy nem veheti a vállára mindenki gondját. Barrabusról itt már egyértelműbben kiderült, hogy kicsoda valójában. Nem okozott meglepetést, de nem is baj. Sokkal inkább kíváncsi vagyok a a Hezgo Alegni-nek való alárendeltségének történetére. Volt ebben a könyvben jó sok minden. Kalózok, Thay varázslói, élőhalottak, démonok, a Netheri Birodalom árnyai. A csaták szokás szerint ragyogóan részletezettek, és tele vannak élettel. Jöhet a folytatás.

5/5

Szerkesztve: - Darth Revan9
Hozzászólás ideje:

Köszi, tegnap olvastam a hírlevélben is. Mindenképpen érdekel, de legkorábban decemberben tudom megrendelni :(

Nemrég fejeztem be A Dűne vadászai-homokférgei duót. Amennyire nem fűlt a fogam ahhoz, hogy belefogjak, annyira tetszett végül kb. a közepétől. Szerintem remek befejezést kapott a Dűne-sztori 15.000 éve. Igaz, a Herbert- Anderson párosnak voltak bicsaklásai közben, de jóval kevésbé zavaróak, mint A Dűne fia, Paul esetében. És mint említettem, a befejezés első osztályú lett, bár a cselekményvonal nagyrészt az eredeti írót dicséri.

Hozzászólás ideje:

Köszi, tegnap olvastam a hírlevélben is. Mindenképpen érdekel, de legkorábban decemberben tudom megrendelni :(

Nemrég fejeztem be A Dűne vadászai-homokférgei duót. Amennyire nem fűlt a fogam ahhoz, hogy belefogjak, annyira tetszett végül kb. a közepétől. Szerintem remek befejezést kapott a Dűne-sztori 15.000 éve. Igaz, a Herbert- Anderson párosnak voltak bicsaklásai közben, de jóval kevésbé zavaróak, mint A Dűne fia, Paul esetében. És mint említettem, a befejezés első osztályú lett, bár a cselekményvonal nagyrészt az eredeti írót dicséri.

 

A Dűne fiával mik voltak a főbb gondok? Mondjuk én már a dzsihados trilógiát se olvastam végig, a befejező duógóiához se mertem hozzákezdeni, valahogy egyes sztorielemek túl olcsónak tűnt az eredeti sorozat után.

Hozzászólás ideje: (szerkesztve)

A Dűne fiával mik voltak a főbb gondok?

Nehéz megfogalmazni. Igazság szerint nekem nagyon bejöttek Herbert és Anderson régebbi korokban játszódó könyvei, így vártam, hogy legalább azoknak a szintjét megközelítik az ismert karakterekkel és korban játszódó írásuk, de ezen könyv esetében ahogy írnak Frank Herbert karaktereivel az eredeti 6 könyv történetébe ékelődő sztorit, úgy érzem, hogy nem kezelik teljesen jól a karaktereket. Néhol pár mondatban elintézik a cselekményt és/vagy a leírást, nincsenek események szépen kibontva, bemutatva, hiányzik az az izgalom is, ami a két trilógiában korábban megvolt náluk. Azt sose vártam, hogy úgy írjanak, mint F. Herbert, igazából nem is hiányzik, de azért ezen könyv esetében jócskán alulmúlták magukat. Emiatt kicsit tartok a most megjelenő résztől, de attól még be fogom szerezni. A befejező duológiánál is éreztem egy kicsit azt, amit fentebb írtam, de nem annyira vészesen. Viszont a hibái ellenére legalább izgalmas volt :)

 

A MU könyvről írjatok majd, mert 23-24-én Pesten leszek, és be tudok ugrani könyvesboltba :)

Szerkesztve: - MissKarrde
Hozzászólás ideje: (szerkesztve)

Az Áruló

 

Eddig a Necropolis volt a kedvencem a sorozaton belül. Abnett azonban megint összehozott egy remek alkotást. A Szellemek bemutatkozó fejezete parádés volt, tetszettek a kis városok menekülései és Chaos fertőzte hangulat. Az excubitor először nem volt számomra értelmezhető, aztán rájöttem, hogy minden olyan egységet így hívnak, aki alap kultista, vagyis a képzett megszállott katonák és az egyszerű, fertőzött, de fegyvert kapott péket is takarja a jelző.

A mocsaras rész nekem kicsit erős volt, azért a Chaos Space Marineket így ledarálni...jól körbeírta az író, hogy bizony CSM ellen Gárdistákat sosem vetnek be, mivel nem tudnak a páncélokon komolyabb kárt okozni, csak fejlett járművekkel. Ennek ellenére, azért veszteség nélkül lekaszálták az osztagot... :nana:

A másik amiért tetszett, hogy Dan ismét elnyújtotta a végjátékot. A Sabat Mártírnál úgy éreztem a vége eléggé összecsapott volt, meg még pár másik könyvénél, itt azonban a támadás és az ellentámadás is jól körbeírt, érdekesen tálalt irományok voltak. A képzeletbeli dobogó 2. helyére felteszem a könyvet, a biztosan újra olvasandó cédulával. 9/10

 

Nem tudom merre menjek tovább, a Xenos és a két másik folytatása már itt vár, de elolvastam a Végső parancs hátsó borítóját, várom nagyon mi lett a Szellemekkel és Gauntékkal, szóval, nem tudom melyik legyen!

Szerkesztve: - FlóriBá
Hozzászólás ideje:

Mától hivatalosan is író vagyok. :psycho:Megjelent a Mysterious Universe - Az oligarcha vérvonala című antológia. :rock: A többi műről ugyan nem tudok még nyilatkozni, de állítólag azok is nagyon jól sikerültek. Meg remélem az enyém sem lett annyira rossz. :)

 

 

És már készül a regény, ami közvetlen folytatása Az igazság, mely álarcot hordnak.

 

Csatlakozz a beszélgetéshez!

Írj hozzászólást most, és regisztrálj később. Amennyiben már regisztráltál, lépj be a fórumra és szólj hozzá a témához.

Vendég
Új hozzászólás

×   Beillesztett szöveg.   Illessze be egyszerű szövegként

  Only 75 emoji are allowed.

×   A linked automatikusan beágyazódott.   Linkként jelenjen meg

×   Az előző tartalom visszaállítása.   Korábbi szöveg törlése

×   Nem illeszthetsz be képet közvetlenül. Töltsd fel vagy illeszd be URL-ből.

  • Jelenlévő felhasználók:   0 felhasználó

    • Egy regisztrált felhasználó sincs ebben a topikban.
×
×
  • Új tartalom hozzáadása az alábbi témákban...

Fontos információ
A webhely használatával elfogadod és egyetértesz a fórumszabályzattal.