A cikk is írja, hogy már 2012-ben felfedezték, én 2 éve láttam először.

A cikk is írja, hogy már 2012-ben felfedezték, én 2 éve láttam először.

Ja tudom.

Szóval... Az Első Rend a mi rendszerünkben próbálkozott először.

Gondolom azért került újra elő a cikk, mert mostanában is tapasztalták.

Az Androméda-galaxis vagy más nevén M31 4K felbontású NASA videója.

 

Ody, ez egy fantasztikus videó! Köszi hogy megosztottad!

Szívesen Jake.

Nagyon jó, én is köszönöm.

Nincs mit Nute! Sok mindenre nem jó a face de néha azért ott is talál az ember pár gyöngyszemet, mint ezt itt alább.

A fekete lyukban van fény csak nem tud kijutni belőle. Ezért fekete. De ebbe szerintem ne menjünk itt bele.

Ez már szőlszálhasogatás. lehet azért fekete, mert nincs benne fény, vagy ahogy mondtad, mert nem tud kijönni belőle. Fekete azt fekete lényegtelen miért.

Fizikából én csak a kvantum dolgokkal vagyok tisztában, a többi homályos.

Ez már szőlszálhasogatás. lehet azért fekete, mert nincs benne fény, vagy ahogy mondtad, mert nem tud kijönni belőle. Fekete azt fekete lényegtelen miért.

Fizikából én csak a kvantum dolgokkal vagyok tisztában, a többi homályos.

 

Pedig nem ördöngösség: olyan nagy egy fekete-lyuknak a gravitációja, hogy a szökési sebesség nagyobb a fény sebességénél. Van ott fény, csak a gravitáció miatt nem tud az eseményhorizonton túlra jutni. Szerintem a relativitás elméleti nem olyan nehezek. Hétköznapi fogalmakkal jobban le lehet írni, mint a kvatumok világát.

Igazolták Einstein utolsó jóslatát is: felfedezték a gravitációs hullámokat

Ez nagyon durva. És milyen adatok vannak benne Te jó ég! Három naptömegnyi energiát két tizedmásodperc alatt kibocsájtani? Pfffff.....

A leírtak alapján évszázados igazolásnak tűnik.

Ez nagyon durva. És milyen adatok vannak benne Te jó ég! Három naptömegnyi energiát két tizedmásodperc alatt kibocsájtani? Pfffff.....

 

:D

 

 

Ody, nem most kéne indulnia az első valóságshow szereplőknek a Marsra, amit korábban meghirdettek? Van valami infód erről Ody?

 

Addig is egy újabb 360 fokos videót rakott fel a NASA a netre, lehet gyönyörködni a bolygóban

Ody, nem most kéne indulnia az első valóságshow szereplőknek a Marsra, amit korábban meghirdettek? Van valami infód erről Ody?

 

Komoly csillagászati dolgokról beszélhetünk, de hülyeségekkel ne fárassz.

Ody, nem most kéne indulnia az első valóságshow szereplőknek a Marsra, amit korábban meghirdettek? Van valami infód erről Ody?

 

2020 körülre tervezik felküldeni őket, de azóta lehet már tolódott a dátum.

2020 körülre tervezik felküldeni őket, de azóta lehet már tolódott a dátum.

Köszi, közben megtaláltam a honlapjukat is.

http://www.mars-one.com/

Ma kint voltam az ásványbörzén és ott találkoztam egy régen látott amatőrcsillagász ismerősömmel, aki meteoritokban (is) "utazik". Gyakorlatilag Magyarországon ő az egyedüli IMCA (nemzetközi meteoritgyűjtők közössége) tag. Hivatalos certifikációval ellátott meteoritokat árul, szóval, ami nála van, az nem egy kavics a bányából, hanem 100%, hogy eredeti meteorit (főleg, hogy ő adja ki a certifikációt. Van egy egész komoly laboratóriuma, meg persze a gyűjteménye sem kicsi. Olyan komolyan űzi ezt a hobbit, hogy pl. a Természettudományi Múzeumak is ő szerzi be a meteoritokat, illetve adományoz nekik. A meteoritok vizsgálatát pedig az Egybesült Államokban végezteti leginkább prof. Tony Irving-el. Szóval tőle vettem az alábbi két szépséget.

Az egyik a híres neves Cseljabinszki meteorit egyik darabkája.

A másik egy észak-afrikai meteorit, amit valószínűleg beduinok találtak, aztán valamelyik marokkói piacon adtak tovább, amit valószínűleg egy gyűjtő vásárolt meg. Amúgy, Marokkóban, Algériában nagy üzlete van a meteorit keresésnek, ugyanis a sivatagban hamar észre lehet venni a fekete köveket, amik nagy valószínűséggel meteoritok. Elég a beduinnak egy mágnest magával cipelnie.

A Cseljabinszki meteorit (Chelyabinsk) egy kőmeteorit. A petrológiai osztálya LL5, vagyis egy LL kondrit. Az észak-afrikai (NWA) is kőmeteorit, de ennek a petrológiai osztálya EL3, vagyis egy ensztatit meteorit.

Ha gondoljátok, írhatok ide egy rövidke összefoglalót a meteoritokról.

 

 

 

 

Bocsánat a képek minőségéért, telefonnal készültek.

Szerkesztve: 2016. Április 10.9 éve - M.Laci

Szép darabok! Szerintem írj nyugodtan róluk, nem árt egy kis tudomány ide.

Szép darabok! Szerintem írj nyugodtan róluk, nem árt egy kis tudomány ide.

 

 

Átméreteztem a képeket, mert lelógott a képernyőről is.

Összeszedem a gondolataim és írok.

Szóval akkor a meteoritok. Először is, a fogalmak: meteor vagy népies nevén hullócsillag. Belép a Föld légkörébe, ott a levegő molekuláival surlódva felizzik, egy ioncsatornát hoz létre és ha elég nagy a tömege, akkor mint fényes csíkot látjunk. Ez kb. 80-120 km-es magasságban következik be 11-72 km/s sebességnél. A meteorid az a kőzetdarab, ami a Naprendszerben kering, a meteorit pedig az, amit a földön heverve megtalálunk.

 

A meteoritok fajtái: alapvetően három féle típusba soroljuk be őket. Vannak a kőmeteoritok (a megtalált meteoritok 95,6%-a), a kő-vasmeteoritok (0.52%) és a vasmeteoritok (3,84%). Ezt a rendszert az idők folyamán tovább finomították, ahogy gyűltek a megtalált, katalogizált, klasszifikált minták.

 

A kőmeteoritok:

A kőmeteoritokat (vagy más néven, kondritokat) több csoportba osztották a bennük talált kémiai elemek és azok egymáshoz viszonyított arányuk szerint. Azért kondrit a nevük, mert szeletet vágva belőlük előtűnit a kondritos szerkezet. A kondrit nem más, mint azok az apró, gömbszerű porszemcsék, amik a Naprendszer kialakulása idején az ősköd szilikátos anyagát képezték.

Szenes kondritok: nagy szén és víztartalom jellemzi ezeket. Egyik legfontosabb, legtöbbet vizsgált, az Allende, amiben több, mint 80 féle aminosavat azonosítottak. A legértékesebb kőmeteorit fajta.

Közönséges kondritok: valamennyi vasat tartalmaznak. Nagyon sok kerül elő belőlük Észak-Afrikában.

Ensztatit kondritok: sok szilícium a kamacitban. Elég ritka és értékes fajta.

Különleges kondritok: nagyon ritka fajta. Csupán két félét ismerünk, mint a kettő afrikai eredetű, a Rumuruti és a Kagangari.

Akondritok: összetört kondritos szerkezet. Ezek talán kivétel nélkül más bolygók felszínéről származó anyagok. Ismerünk holdi- és marsi- és merkúri-meteoritokat, illetve a Vesta kisbolygóról származó meteoritot is.

 

Kő-vas meteoritok. Kettő osztályba soroljuk be őket. Vannak a mezoszideritek és a pallazitok. A szilikátos és vas-nikkel anyag keveredése jellemző rájuk. Nagyon ritkák és bődületesen drágák. Viszont a pallazitok talán a legszebb meteoritok.

 

Vasmeteoritok (vagy vas-nikkel). Ezeket is többféle osztályba lehet sorolni, de a gyűjtők leginkább a widmanstatten-mintázat alapján, három osztályba sorolják őket. A vas-nikkel meteoritotból vágnak egy szeletet, majd pedig a vágott darab felületét felpolírozzák majd pedig savval megmaratják, ekkor láthatóvá válik a widmanstetten-mintázat. A hexahedrites-mintázat (négyzet mintás), oktahedrites (háromszög-mintás) és az ataxitos (nem mutat ilyen szerkezetet).

 

Meteoritok azonosítása:

Ha esetleg a kert ásása közben találnánk egy gyanús kőzetdarabot, akkor a következőket csinálhatjuk: megnézzük, hogy mágnesezhető-e. Ha igen, akkor még ne örüljünk, mert ugye kis hazánk a vas és acél országa volt valamikor és könnyen lehet, hogy csak egy vasdarabot találtunk, de azért bizakodni már lehet. Szemrevételezzük, hogy található-e a felszínén fusion crust (barna, vagy feket bőrszerű égésnyom, ez midem meteorit felszínén van). Esetleg olyan benyomódások, amilyeneket az ujjunkal a gyúrma felszínébe is tudunk nyomni (ez a regmalypt, és a légköri repülés hatására jön létre). De legfontosabb, hogy mérjük meg a sűrűségét. A meteoritok sűrűsége 3,6 - 7,9 g/cm3 között van. A Földön található szilikátos kőzetek sűrűsége 3 gr/cm3 alatti. A legritkább szenes kondritoké viszont csak 2,2 gr/cm3 körül. Tehát, ha találtunk egy másfél kilós, mágnesezhető valamit, aminek a sűrűsége 7,9 gr/cm3, akkor szerencsénk van. Egy hónapja találtak Magyarországon egy 1,26 kg-os kondritot, 500 000 forintért vette meg egy gyűjtő, aki persze majd kezdeményezi a katalogizálást és a petrológiai vizsgálatokat. Legutóbb pedig Csátaljan, szántás közben egy 4-5 kilóst. Szóval, nem reménytelen meteoritot találni.r

 

Jól látható az égési kéreg (fusion crust).

 

 

Regmalyptes felszín.

 

 

Egy híres és csodaszép pallazit, az Esquel.

 

 

Kondritos szerkezet.

 

 

Hexahedrites vasmeteorit.

 

Szerkesztve: 2016. Április 13.9 éve - M.Laci

Olyan szépek... Hihetetlen belegondolni, hogy az ember tulajdonában van valami, ami milliónyi vagy még több kilométert tett meg az űrben, hogy becsapódjon a Földbe.

Olyan szépek... Hihetetlen belegondolni, hogy az ember tulajdonában van valami, ami milliónyi vagy még több kilométert tett meg az űrben, hogy becsapódjon a Földbe.

 

 

És nem egy esetben, az ember a markában tarthatja a Naprendszer legősibb anyagát. Szédítő belegondolni is, hogy az a picike kavics egyidős a Naprendszerrel. Már olyan értelemben, hogy az eredeti szilikátos anyagot tartalmazza, amelyik a Naprendszer keletkezése óta változatlan formában van jelen és sem a radioaktivitás hatására nem olvadt meg, sem vizes átalakuláson nem esett át és még a napszél roncsoló hatása sem jelentkezett.

Nagyszerű így összeszedve olvasni. Érdemes lenne meteoritot keresni csak kár, hogy nincs a közelben egy sivatag.

Nagyszerű így összeszedve olvasni. Érdemes lenne meteoritot keresni csak kár, hogy nincs a közelben egy sivatag.

 

A nyáron voltak meteoritot keresni az amatőrtársak. Nem a sivatagban, hanem valahol Lilafüred környékén. Azt hiszem, a tavaly húsvétkor leesettet keresték, de nem találták meg.

Szerkesztve: 2016. Április 13.9 éve - M.Laci

Tű a szénakazalban.

Hát, nem is találtak semmit.

Bolygót fedeztek fel a legközelebbi csillag körül.

Ráadásul "Föld-típusú", ha minden igaz.

Igen az, bár ez még mindig csak vékony esély a "lakható bolygó" álomra.