Miért szeretjük a Star Wars-ot?

[Lenci]

Költői a kérdés, nem de bár?

 

Miért szeretjük?

 

Ide elsősorban sajátos és személyes "kapcsolásokat" írjunk. Azt az okozatot fejtsük ki, a magunk módján, hogy vajon miért életünk központi része mindmáig a SW. (?!)

Szerkesztve: 2006. Október 11. - Ody Mandrell

[Lenci]

Hogy bírom kijavítani a topik címben az elkúrt "e"-betűt, "a"-betűre. ?

[Dzséjt]

A legelső posztodat szerkeszd, úgy rémlik, ott lehet a topicot is szerkeszteni.

[Lenci]

Valamikor a '80-as évek legelején, lehttem max. 4-5 éves, a szüleim elvittek moziba. A Corvinba, ha jól emlékszem. Konkrétumokra nem emlékszem, csak arra, hogy egy feketébeöltözött gonosztól nagyon rettegtem, szüleimmel is aludtam 1-2 napig. És ott akkor, közel negyedszázaddal ezelőtt elkezdődött valami az életemben. Ezt követte az ep4 TV premierje, majd az ep6 megnézése a moziban, kb. 20 éve.

Aránylag hamar lett videónk, így mindhárom rész hamar meg is lett, az ep6 persze angolul.

Szóval megpróbálom memagyarázni a megmagyarázhatatlant. Bleszerettem a 3 fllmbe bő 20 évvel ezelőtt kisgyerekként, s most 28 évesen is töretlen a rajongásom, így a jelek szereint egész életemen végig fog kísérni a sw-láz.

Fanatizmusom azonban a '90-es éveke elején hágott tetőfokára, amikor a Zahn-féle könyv megjelenése után megírtam az ep1-2-3-at, máig meg van valahol kéziratban (Hát picit másképp képzelte, mint Lucas). Aztán persze sw hullámvölgyek jöttek és mentek, de ki sem aludt a rajongás. Magam sem értem ennek az okát, ez olyan, mint egy szerelem, ami egész életemen végig fog kisérni.

Az ep1 egy icipicit csalódás volt, leginkább azért, mert túl fiatalnak tartottam Anakint, aztán a második prequel helyretett mindent, az ep3 megkoronázta az egész sw-felfogásomat.

Vajon mi lehet mindennek az oka? Miért van ekkora hatással ez a film emberekre?

Azon túl persze, hogy kurva jó.

Képes vagyok hazafelé jövet a kocsiban azon hosszasan töprengeni, hogy milyen lehetett Yoda általunk nem ismert több 800 életéve, meg ilyeneken. Ez már fanatizmus, de rendben van így...

Néztek már miatta hülyének, de nem érdekel.

[Obi1]

Óóó fasza, fél órán át írtam hogy miért szeretem a Star Wars-ot, erre meg egy program telepítője újraindítja a gépet.

[Lenci]

Óóó fasza, fél órán át írtam hogy miért szeretem a Star Wars-ot, erre meg egy program telepítője újraindítja a gépet.

Hát akkor mégegyszer...

[Dzséjt]

Hajaj, ez egy jó kérdés, és még sosem gondolkodtam el rajta. Nagyon kis korom óta imádom a sci-fiket, a Star Treken és a Power kapitányon nőttem fel, azokat már vagy négy éves korom óta ismerem. Aztán valamikor, a csuda tudja mikor, óvódás vagy általános alsósként láttam először a Star Warsot (egyben az ep4-5-6-ot, akkor még németül), amiben olyan fantasztikus dolgok jelentek meg, mint fénykard (nekem akkor még lézerkard), lézerpisztoly, baromi jó űrhajók, és különféle idegenek, meg olyan emberkék, akik anélkül röptetnek tárgyakat, hogy hozzájuk érnének. És még számtalan dolog, ráadásul szórakoztató is volt. Hányszor játszottam el úgy az SW nézése közben, mintha én lennék Luke Skywalker, később meg úgy, mintha én is az egyik barátjuk lennék, aki ott harcol velük, még később még egy gonoszt is hozzá képzeltem, aki meg a gonoszok oldalán van, és mindkettőt én játszottam, aztán ebből alakult ki Dzséjt Ön Frájn és a köré íródó sztorik.

De akkor még annyira nem foglalkoztatott a dolog, mint mostanában. Sőt, akkoriban egy volt a sok sci-fi közül. Aztán ugye jött az ep1, ami, így utóbb visszagondolva, életem legrosszabb eseményei felé robogó 14 évesnek, elég jó fogódzó volt. És talán ebben rejlik, hogy igazán rajongóvá váltam. Ahogy haladtak az évek, egyre rosszabbra fordult körülöttem a világ, miközben három évenként jelent meg egy-egy egyre sötétebb Star Wars film is. Aztán mikor 2004 eleje, 2005 vége időszakban elérkezett a sötét időszak, jött az ep3. Asszem, nekem ezek a filmek, és különösen az ep1-2-3 jelentették akkor a fogódzót, valami reményt, vagy nem tudom... De így visszagondolva, sokat segített, hogy volt mibe menekülnöm, kikkel beszélgetnem olyanról, amit szeretek, hogy volt mire várnom, és hogy volt valami, ami arról mesélt, hogyan fordulhatnak rosszra a dolgok és hogyan lehet abból a rosszból kimászni. És ahogy a Star Warsbeli világ története, az én életem is jóra fordult végül.

Azt hiszem én ezért szeretem a Star Warsot. Mert ott volt, amikor szükségem volt egy másik világra.

[Darth Krande]

Mert mutatott valamit, AMIT MEG LEHET ŐRIZNI. Egy átlag film hatása max egy napig tart, utána már csak arra emlékszem, h láttam, mi volt benne stb... de egy hétköznapi helyzetben nem fog eszembe jutni, nem jön elő egy-egy részlet, ami tetszett, ami megragadott, ami talán máshogy még jobban tetszett volna. Több ideje jut "személyes" filmélménnyé válni. (Megjegyzem, jó TV-sorozatokkal ugyanez a helyzet. Pár rész után már nem tud "kifutni" a fejünkből olyan könnyen, és jön az új rész)

 

Szóval hosszabb ideig vagyunk (szerintem) nyitottak a vele kapcsolatos dolgokra. Gyűrűk Ura 1-et megnéztem, nem sokkal később megnéztem a 2-t... aztán kifutott belőlem. Elolvastam, OK, de a 3t megnézni már csak jóval később szottyant kedvem, amikor épp pátosz-hiányom volt. SW-ből viszont bármi apróságra (emlékszem, a sulikönyvtárban volt egy diákújság-féleség és abban volt képregényesítve az ANH második fele, énnan, hogy "Úgyis jobb szeretem a közelharcot, mint ezt az átkozott bújócskát!") sokáig vevő maradtam. Plusz hamar elkezdtem fanfiction-irányba tendálni, bár akkor még az EU-ról sem tudtam, h miféle...

[Bomarr]

Egyidős vagyok a Jedi visszatérrel, tehát arra esélyem se volt, hogy moziban láthassam elöszőr a nagy filmeket. Viszont még kis totyi voltam, amikor már ott volt a videó-lejátszó a szobánkban és pörgött rajta a Star Wars sokadik másolt kazettája alámondással. Szinte semmit nem fogtam fel belőle, de a film elbüvőlő képei beleégtek az agyamba. Hosszú napokon át kisértett az álmaimban a gonosz Vader nagyúr... ezekre a rémálom képekre viszont még ma is tisztán emlékszem. Akkoriban olyannyira összemosodtak az álmok és a tényleges film kockái, hogy csak évek múltán döbbentem rá, hogy sok jelenet, amit én hozzáképzeltem valójában nincs is benne a filmben (például Leia megkinzása).

 

Aztán hamarosan sikerült szert tennünk egy szinkronos Új reményre és Birodalom visszavágra. Innentől fogva ezek állandó vendégei voltak a videó-magnóak. Teltek úgy el hetek, hogy mindennap megnéztem őket... már kivülről tudtam az összes szöveget, az összes snittet... még se tudtam soha megunni. Persze akárcsak Lencinél nálam is voltak hullám-völgyek, de asszem ez természetes. Semmit se lehet folyamatosan imádni... néha kicsit elkell engedni, hogy aztán újra felfedezhessük magunknak.

Aztán pont az egyik hullámvölgyben voltam, amikor berobbant a Special Edition és hirtelen minden a Star Warsról kezdett szólni. Én csak ekkor döbbentem rá, hogy ez nem csak az én személyes kedvencem, hanem sok-sok ember imádatának a tárgya. Rá egy évre végre megkaptam a trilógia-diszdobozt is, igy a kifakult, szinzavaros, hang-hibás változatokon (másodperceket késett a szinkron, igy volt, hogy még egy űrhajó visitó hangja ment, miközben a képernyőn már Han magyarázott valamit ) végre minőségi cserét hajthattam végre. Az SE megadta azt a különös érzést, hogy újra felfedezhettem a filmeket. Az ep.4 űrcsatáját például teljesen átértékelte számomra...

 

Viszont a prequelek közeledtére nem villanyozodtam fel. Mivel a trilógiát teljesen tökéletesnek éreztem magában igy úgy éreztem csak ronthatnak rajta, s szinte biztosra vettem, hogy csak azokat az elemeket fogják variálni, amiket már a trilógiában is megszoktunk. Csak persze minden nagyobban: most majd több tizezer Tie fog hasitani az űrben, Vader meg egy egész tiszti-kart fojt majd meg... én igy képzeltem el a prequeleket

Aztán amikor az RTL Klub levetitette a Baljós Árnyak elözetesét minden megváltozott: tűkön ülve vártam a Saga bevezető epizódját és nem is csalódtam. Bár Jar Jar-t kissé idiótának tartottam, de erre már eléggé fel voltam készülve (nálunk akkor még fél évet kellett várni az amerikai premier után... gyakorlatilag a világ már agyontárgyalta mire mi is belenézhettünk... kivéve persze azokat akiket a Z-s verzió elcsábitott). Imádtam a pod-race versenyt, Darth Mault és mindenek felett a végső fénykardpárbajt! Örömömet csak az tompitotta, hogy bevezették hozzánk az internetet és elkezdtem heteken át vitatkozni a film utálóival. Akkor még voltam annyira naiv, hogy elhidjem: van bármiféle értelme a prequelekről ellenkező véleményeket ütköztetni (akkoriban föleg az Intercom fórumán mentek a nagy verbális dulakodások... később aztán simán törölték a fórum teljes tartalmát... ehh).

 

Az ep.2 várása viszont innentől egy külön élmény volt. Követni a starwars.hu-n a kiszivárgó spoilereket, véleményeket, képeket, majd azokat megvitatni... ez önmagában majdnem akkora élmény volt, mint a filmet megnézni (az ep.2 elött a starwars.hu fórum fantasztikus volt).

Kár, hogy a Klónok támadásával az első találkozásom nem volt teljesen problémamentes. Nem tudtam befogadni: túl gyorsnak, néhol túl nyálasnak éreztem. Azt se mondhatnám, hogy csalodott voltam, inkább hogy másra számitottam. Azóta is ezaz a film, ami minden nézés után egyre értékesebbnek és jobbnak tünik.

 

Mivel az ep.3 várást már nagyrészt együtt 'vészeltük át', igy ezt nem is nagyon részletezném. Mindössze annyi, hogy számomra az ep.3 a nagy betüs FILM. Objektivan nézve lehet, hogy akadnak jobban megirtak, jobban megrendezettek, de egyébként se hiszek benne, hogy objektivan meglehet itélni egy filmet. Az ep.3 tökéletes 'zárása' a legnagyobb filmeposznak. Aligha hiszem, hogy valaha csinálnak filmet, amit jobbnak itélnék...

 

Nehéz lenne megfogni, hogy pontosan mit szerettem meg ezekben a filmekben, épp ezért ezzel meg se próbálkozok. Még annyit a végére, hogy alapjába véve elég cinikus vagyok, a szentimentalizmus messziről kerül, de ahogy Szerb Antal mondta "vannak dolgok, amikről nem szabad pátosz nélkül beszélni". Hát nálam ilyen a Star Wars.

[Lenci]

"Persze akárcsak Lencinél nálam is voltak hullám-völgyek, de asszem ez természetes. Semmit se lehet folyamatosan imádni... néha kicsit elkell engedni, hogy aztán újra felfedezhessük magunknak."

 

Igen érdekes, hogy voltak olyan időszakok, amikor nem annyira remegtem a SW-ért, nem járt annyit rajta az agyam, de egy vele kapcsolatos beszélgetést, hírt stb. hallottam, rögtön belevetettem magam, közömbös soha sem volt, soha nem is lesz. Nem mondanám, hogy elengedtem, inkább néha csak úgy valamiért nem volt olyan centrális jelentősége az életemben, mint máskor, de olyankor is imádtam, különben nem írnék most ebbe a fórumba, hanem lefutott dolognak érezném. De hát nem az, hogy is lehetne az, egy ilyen remekmű?!

[Ody Mandrell]

Jó olvasni a történeteiteket. Az enyém is hordoz magán különös ismertető jeleket.

 

A találkozás, mint oly sokaknak, nekem is 1984 karácsonyára datálódik. Emlékszem, ahogy a család minden tagja nagyon várta a filmet. Akkoriban ilyen nagy filmeket elég ritkán mutattak a TV-ben, tehát ez már-már ünnepi eseménynek számított. Arra is tisztán emlékszem, hogy már volt sejtésem a sztoriról, mert néha engem kérdezgettek a szüleim, hogy ez meg az kicsoda. Érdekes, hogy nem emlékszem tisztán az információ forrásra (az öregség jele ), de valószínűleg a suliban láthattam a film képregény változatát. Talán mondanom se kell, a film MINDEN eleme lenyűgözött! Nem volt gyenge pontja. Soha nem látott varázslatos világ, amiben a leglényegesebb, és legmegkapóbb, a hihetősége volt. 10 évesen, egy viszonylag elszigetelt világban, egy ilyen élmény egy egész életet képes meghatározni. Szerencsére felvette a szomszéd haver videóra a filmet, és ezután elég sűrűn megnéztük. Volt egy pillanat, amikor annyira bele voltunk zúgva az egészbe, hogy mi is filmet akartunk csinálni, és kis szalagos magnóval felvettük a film effektjeit, amit majd a mi művűnknél is felhasználunk. Tervezgettük, hogy kamerát veszünk, stb. Persze mondanom se kell, nem lett belőle semmi, de csak a lelkesedésünk számított. Ekkor lényegében abban a hitben éltem, hogy ez egy egy részes film, és kész. Aztán egyik srác mondta a lakótelepről, hogy neki megvan a második rész is, amit nem is akartunk elhinni, sőt jól leszidtuk, hogy ugyan ne hazudjon már, hisz ez egy önálló kerek történet. Hogy lehetne ennek folytatása. Aztán addig csesztettük szerencsétlent, hogy felhívott egy kis bemutatóra, és akkor bemutatott pár percet a Birodalom Visszavágból. Úgy igazából nem nyűgözött le, valszeg azért mert kb. két percet mutatott belőle, amit a mai napig sajnálok.

 

A rákövetkező évben volt a Jedi visszatér premierje hazánkban. A sors fintora, hogy előtte egy hónappal volt a moziban a birodalom is, csak már későn értünk oda, és nem kaptunk jegyet. Belógtunk a nézőtérre, de sajnos a mozi igazgató bácsi észrevett minket, így menekülnünk kellett (azóta nagy haver az öreg Dani bácsi). A mozin kívül azonban odaültem az oldalsó kijárati ajtókhoz, ahonnan elég jól hallhatóak voltak a hangok. Tehát mondhatjuk, hogy én először hallottam a birodalmat, és csak utánna láttam.

 

Természetesen a ROTJ esetében ilyen gigszer nem fordulthatott elő, és időben mentem a filmszínházba. A harmadik sorba sikerült is jegyet vennem. Maga a film feliratos volt, de frenetikus élményt nyújtott! Talán még nagyobbat mint az első film. Sok emlékkel ellentétben erre a moziélményre tisztán emlékszem. Pl. Vader sisaklevételénél olyan kuss volt a moziban, mintha csak én lettem volna a nézőtéren. Életem legnagyobb moziélményt a ROTJ jelentette.

 

Ezután szép csendben a háttérbe szorult az SW, hisz nem igazán történt semmi érdemleges a témában, így jó 10 évig nem is foglalkoztam vele. Közben sok egyéb dolog került az érdeklődési körömbe, így azokra koncentráltam. Az egész mítosz újraébredése az 1995-ös kiadású kitisztított VHS-ekkel kezdődött. Egyből lecsaptam rá amint megjelent, és ekkor kellet rádöbbennem, hogy még mindig elvarázsol ez a mese. Ahogy lenci is írta, a nehezebb napokon jó volt "elbújni" ebbe a mesevilágba, ami még mindig élőnek, és valóságosnak hatott, amiben olyan jó lett volna élni, és kihasználni a végtelen lehetőségeit. Ekkor kezdett betörni az internet hozzánk is, és egyre több hír röppent fel a készülő új trilógiáról, ami szintén nagy lökést adott a téma életben maradásához. Az 1997-es SE változat beváltott minden hozzáfűzött reményt, és az új trükkök minőségét látva még izgatottabban vártam az új filmek moziba kerülését. Innentől kezdve gyakorlatilag egy nagy felfutás ment végbe az SW-s érdeklődésemben. A netes kezdő szárnybontogatások korszakától itt vagyok, azokban az időkben Royal Guard-al sokat fórumoztunk pl. az akkori SW klub fórumon. Egyszer csak írta, hogy valami starwars.hu honlapot csinált, és aki akar az menjen oda is. Eleinte nem mentem, mert nekem megfelelt a jól bevált fórum.

 

Később persze én is odakerültem, de az EPI után megfogadott spoilermentességemet megőriztem, ezáltal a legkeményebb spoilereket kihagytam. Sajnos ez a fórumozás minimalizálást is jelenetette, amit így utólag nagyon sajnálok, azért, amit Bomarr is emlegetett. Az volt annak a helynek a fénykora. Az EPII után valami elromlott....de ez az írás most nem erről szól.

 

Elmondható, hogy az előzményfilmek maximálisan beváltották a hozzáfűzött reményeimet, és ezek azok az epizódok, melyek igazán elmélyítették a rajongásomat (ha még mindig csak a 4-5-6 lenne, szerintem nem lennék itt, és ez a fórum se létezne). Azóta érdekel jobban a fényképezés, a színekkel való játék, és a történet mitológiai elemei. Nagyon sokat tett hozzá az első három film a régi SW-hez.

 

A harmadik epizód után sem csökkent a szeretetem eme univerzum iránt, amiben hatalmas szerepe van az ezen a fórumon jelenlévő rajongótársaknak. Remélem a jövő is tartogat még meglepetéseket az SW terén, olyasmiket, amire érdemes várni, és átélni nagy izgalmakat. Sokat tudnék még írni, a premierekről, érzésekről, vitákról, de azokat talán majd egy más alkalommal.

 

A lényeg, hogy itt leszek a jövőben is, és szeretni fogom az SW-t. Always (nézzétek el nekem ezt a kissé nyálas lezárást, de én már kicsit szentimentális vagyok, dehát ez is a korral jár ).

Szerkesztve: 2006. Október 11. - Ody Mandrell

[lokatelli]

Miért szeretem a Star Wars-t arra egyszerű a válasz!

Mert egy jó film! Minden benne van ami engem szórakoztat.

Vannak az embernek olyan filmjei, amiket ismer mióta az eszét tudja. Nekem az sw ilyen volt. Ebből kifolyólag nincs olyan első nézéses élményem(pl Én vagyok az apád.), csak sok nézéses.

Unokatesóm 10 évvel idősebb nálam és ő akkoriban élte gyerekkorát, mikor ez itthon téma volt. Voltak nyári napjai, mikor reggel bedobták a moziba és este érte jöttek, mert az aznapi összes vetítést végignézte. Az SW volt a dadája. Mutogatta gyűjteményét, Eredeti Kenner figuráit Anyukám hozta amerikából. Le volt értékelve, és mint a leértékelt zokni be volt tolva az amcsi hipermarket közepére és egy dolcsiért vihette. Azóta átkozom, hogy nem voltam idősebb.

Szóval volt közös téma a családban, filmeket szerettük, de igazán csak a THX-es megjelenés után nevezhetem magam rajongónak. Mert onnantól kezdve szembesültem vele, hogy ez nagy dolog. Ez a felhajtás tetszett, hogy még 95-ben a NAP tévében is foglalkoztak, hogy megjelenik a film felújítva, és ott volt a jellegzetes kép, közepén elvágva, hogy ilyen ratyi minősége volt és ilyen lett.

Sosem felejtem el, mikor Forró Tamás filmrészlet után beszélgetett valakivel a filmről. (már nem tudom kivel) A bejátszás a Birodalomból volt: Az erő veled van ifjú Skywalker, de még nem vagy igazi Jedi!

 

Amikor kijött a kazi minden nap megnéztem valamelyik részt, ez gyakorlatilag az SE-ig folytatódott. Valamiért elkezdtem gyűjteni az újságokból a képeket, cikkeket, ezekért mai napig megőrülök, de a kedvenceim az "ingyen" beszerezhető papírok, vagyis csokipapír, karton, nyalóka, rágó. vagyis ezek a nyomtatott dolgok. Az elején még ragasztgattam egy füzetbe (az SE jegyei beragasztásával fejeződött be.), de aztán annyi sok lett, hogy nem ragasztottam, hanem csak a csokis dobozba tette, az ilyen cikkeket a nyalókába az olyan képeket stb. Időközben jöttek a figurák minden. Nem szakosodtam, ami pénzem volt ráköltöttem, aktuális ünnepekre mindig ilyesmit kaptam. Rossz szokásom, hogy nem dobok ki semmit(még a matricás albumok matricáinak a hátai is megvannak, nem lehet kidobni, hisz rajta van az sw logó), ezért néha már lépni sem lehet a házban, ha egy kicsit szét vagy kipakolom a cuccokat.

SE után kicsit alább hagyott a rajongás, de akkor lettem foci őrült, érthető, hogy háttérbe szorult. Gyakorlatilag éjjel nappal fociztam, meccset néztem, vagy meccsre jártam, vagy csak edzését néztem csapatoknak. Ebben a korszakban mindig keveredtek a kivágások.

 

Mikor gépünk lett sw játékok beszerzése volt a fő program. Azóta gyakorlatilag csak sw-s vagy focis játékkal játszom.

Ep1 közeledtével nem éreztem semmit, persze vártam, de akkoriban jobban vártam a Manchester BL meccseit, vagy az EB selejtezőket. Úgy voltam vele, majd ha lesz moziban megnézem. De gőzöm nem volt, hogy mikor kerül moziba. Usai premier hetében például nem is tudtam, hogy volt, hisz akkor volt az azóta is emlékezetes BL döntő. De persze a trailereket leszenvedtem 56K-s modemmel az sw.comról. Az milyen sokáig jött le. Az a trailer talán a legtöbbet lejátsztott video a gépemen.

 

Nyáron unokabátyám mondta, hogy már Usa-ba megy a moziba az ep1, mondta mejd tartunk egy közös nézést. Akkor természetesnek vettem, hogy nálunk később mutatják be a filmeket. A sztorihoz itt hozzátartozik, hogy 95-ig csak rámondásosan láttam a Jedit. Annak a kópiának is érdekes a sztorija. Rámondásosnak a képe ronggyá lett nézve. Sat.1 adta a tv-ben és unokatesómmal csináltunk egy 3 videós hibridet. Sat1 képe és a rámondásos hangja. Rengeteget csúszott a hang főleg a vége felé, volt hogy 5 mp-t. Na szóval én szinte csak ezt láttam, keveset értettem meg a sztoriból, nem tudom miért, mert már elég értelmes korban voltam. Szóval nem értettem pontosan minek mennek az Endorra, csak azt, hogy csim-bumm. Akkor az volt a lényeg.

Lehet, hogy a Mom Mothma-s magyarázó jelenetnél sokat csúszott a rámondás. Mert onnantól nem értettem az eseményeket.

Ebből kifolyólag sokáig az ep6 volt a kedvenc 95 környékén, de csak az újdonság varázsa miatt, mert új volt a sztori.

Na valami ilyen volt nekem ez a z-s verzió. Megnéztem lelőtte a poénokat, nem láttam semmit képileg, csak annyit értettem, amit unokatesóm elmondott.

Nem is volt nagy a lelkesedésem. De amint bejöttek a cuccok a boltokba, megindult a kivágás, gyűjtés. Megnéztem moziba is, lenyűgözött a látvány a Podrace, és a fénykard párbaj. De lassan lecsengett és nem foglalkoztatott annyira. Aztán áprilisban kijött videón, amit szintén azt hiszem az első napok egyikén szereztem be. Azt hiszem ápr 2. Akkor ismét volt egy rövid egy-két hetes, mindennap megnézem az ep1-et korszak, mint a THX-es kazetta alatt. Akkor is, amolyan tanulás alibi volt, hogy addig vagyok a szobámban és ?tanulok?, amíg tart. De jöttek a BL meccsek, és akkoriban jobban elvarázsoltak a foci meccsek. Jött az Euro 2000, mindenidők valaha volt legjobb színvonalú focieseménye.

Érzékelhető a hullámzás a fociesemények, és az sw események között.

Ep1-et a dvd megjelenésnél kezdtem imádni. Szent este megkaptam és kétszer néztem meg aznap éjjel gépen, akkor még csak ott volt lejátszó. Ezután rengetegszer néztem meg DVD-n.

Lassan jött ez ep2 is. Csordogáló infókat csak annyit tudtam, amit az sw-hu a spoileres, sárga kattintós mögé tett. De gyakorlatilag a film közben teljesen elfelejtettem. Anyám mondta, hogy menjünk el az éjféli vetítésre. Mondom jó, vettünk jegyet.

Azt sem felejtem el soha micsoda rohanás volt a BL-döntő (Real-Bayer Lev 2-1) után a Duna Plázába

Az ep2 életem legnagyobb mozi élménye. Ennyi csavart egy filmben még sose láttam.

Csordogáltak a dolgok az ep3 forgatását nyáron a forgatási naplóval nagy élmény volt, de aktívan fórumozni csak az első Trailer megjelenésekor kezdtem. Plok ajánlására, aki a hírben, hoyg kijött a trailer ajánlotta, hogy linkért nézzünk körül az ep3 topikban. Azóta ott ragadtam.

Nem tudok szabadulni, de nem is akarok. Egy olyan közösségbe csöppentem bele, ami végig fog kísérni egész életemen, akárcsak az sw. Azóta meg tudjátok mi van.

 

Hogy miért szeretem az SW-t?

Nem tudom megindokolni, egy picit se. Ismerem mióta az eszemet tudom.

[Ody Mandrell]

Lokatelli. Nem hittem volna, hogy csak az EPIII első trailere óta fórumozol! Nekem valahogy régebbinek tűnt az aktivitásod...

[Donát]

Na akkor én is. Aki az SW születéséig nyúló, csavarokkal és fordulatokkal teli történetet vár, az bizony most csalódni fog

 

Közületek jó néhányan tudjátok, gondolom, hogy 17 éves vagyok, 89-ben születtem, szóval a Saga 4-5-6. epizódja már javában megvolt, amikor világrajöttem. Mégsem bánom. Mégpedig azért nem, mert ujjaimon meg sem tudom számolni, hány olyan emberrel találkoztam már, aki a 4-5-6-on nőtt fel, és utána képtelen volt belerázódni a prequel világába. Természetesen,ők jóval többet kaptak az első SW trilógiától, mint én, mégis, én ezt nyugodt szívvel feláldozom a prequelek oltárán. (A legjobb helyzetben persze az olyan rajongók vannak ezügyben, mint Ody .)

 

Tehát visszatérve az elejére, ugyebár 89-ben születtem, tehát a felújítások alkalmával 5-6 illetve 10 éves voltam. Ami a legfurcsább az egészben, hogy a filmek egészen későbbig nem hogy jelentős, de semmilyen szerpet sem játszottak az életemben. Emlékszem, ha nem is tisztán, hogy annak idején német adón a 90-es években láttam a z első trilógiából részeket, de ezek olyannyira összemosódtak az évek során, hogy pár fontos információn kívül (Yoda, Vader, fénykardok) semmit nem jegyzett meg gyermeki agyam. Ezeket az "élményeket" leszámítva gyakorlatilag semmilyen körülmények között nem találkoztam SW-vel. Szinte mondhatjuk, nem is tudtam, hogy léteznek.

 

Így volt ez 99-ben is, amikor is megjött a Baljós Árnyak, de én erről tényleg egyáltalán nem is tudtam. Mégcsak nem is hallottam róla. Teltek az évek, 2002. Keresztapám, anyukám testvére, aki fiatalos, és anno ő vitt el pl.: a Jurassic park "premierjére", szóval a 12 éves fejemtől keresztapám megkérdezte, hogy nincs-e kedvem megnézni vele az úgynevezett Star Wars második részét. Nem sokat vacilláltam, szeretek mozibajárni, így hát igent mondtam. Beültünk, amolyan in medias res módon tehát az EPII-t láttam először igazán életemben.

 

Az EpII... hát az valami frenetikus volt, én olyat még nem tapasztaltam. Úgy jöttem ki a moziból, hogy látni akarom még-még-még! Egyszerűen minden porcikája nyomás alatt tartott, teljesen letaglózott. Fénykard párbaj, üldözés Coruscanton, a klón-háború kitörése, stb (azt tudni kell, hogy bár 12 évesen láttam, én mindig érettebb voltam a koromnál, így az akción kívül a bonyolult cselekmény, az olyan képi elemek, mint Kamino, stb, ezek mind-mind hatással voltak rám). Keresztapámmal akartam megvitatni a kérdéseimet, aki viszont úgy jött ki a moziból, hogy hab a tortán (és lelőtte nekem azt a poént, hogy Anakin=Vader ). Szóval egyértelművé vált, hogy nem nagyon lesz sok ember, akivel megvitathatnám (szüleimnek nem jött be, sose látták). Haverok csak akciófilmként tekintettek rá, és nem látták azokat a mélységeket, amelyek engem igazán megfogtak.

 

Ha beszélni nem is tudtam róla, hallgatni hallgattam. Elmentem egy könyv és zeneboltba, és megvettem kazettán (CD-s lejátszónk nem volt) a zenéjét. Egész álló nap hallgattam. A main theme-t ,az Across the Love-ot, de a kedvencem mai napig is az, amikor Anakinék megérkeznek a Tatuinra, és beindul a baljós zene (miközben Clieg Lars beszél). Na meg a mészárlás. Szóval a zene is mélyen beivódott az agyamba.

 

Mivel továbbra sem tudtam senkivel sem megbeszélni (osztálytársaim egyre inkább hülyének néztek rajongásom miatt), elvittem öcsémet a város kisebb (és olcsóbb) mozijába,ott is megnéztük a filmet tehát. Odafele úton már dúdoltam a fontosabb dallamokat.

 

Mindezek után, szóval mindez után jutottam el odáig, hogy megnézzem a többi filmeket. EpIV-V-VI EpI, így volt a sorrend, szóval igencsak kaotikusra sikeredett, de nagyon tetszett. Nem gyakoroltak rám olyan hatást, mint az EpII, de tény, hogy nagyon-nagyon tetszettek. Rengeteg kérdés vetődött fel bennem, amit aztán nem tudtam hovatenni, de nem volt kivel megbeszélnem, szóval ezek maradtak is kérdések.

 

Elkezdtem legókat gyűjteni és minden egyebet, ami csak SW-hez volt kötve, szóval kezdtem kiélni a rajongásomat pénzben is. A részek mindössze videón voltak meg (EpII-t megvettem, EpI-et megkaptam, EpIV-V-VI-ot felvettem) de sosem néztem meg őket sokszor, mert az én rajongásom soha sem abban nyílvánult meg, hogy minden nap megnéztem a részeket, hanem hogy az agyam gyakran járt-jár a filmen, próbálom felfedezni az összefüggéseket, és minél mélyebben elmerülni a dolgokban.

 

Így telt el pár hónap az EpII után. Ekkor tájt ismerkedtem az internettel is, de odahaza nagyon sokáig (2005.dec) nem volt hálózat, így jobb híján szám.tech órákon, olvasóteremből vagy kedvenc-törzshelyemről a Netszigetből neteztem és ekkor fedeztem fel a starwars.hu-t. Illetve annak fórumát. Azok voltak legszebb éveim eddig. Több mint 2 évet töltöttem el a fórumon az EpIII várásával, olvastam a spoilereket, gondolkodtam a problémákon, stb, dolgoztam a közösségért (fordítások stb.) és nagyon jól éreztem magam, illetve azt éreztem, hogy engem is kezdenek ott elismerni a tagok (2 év után). Csináltam másfél évig egy hosszú naplót, amiben gyakorlatilag összegeztem minden tapasztalatom a fórumról, ezt ti is láthattátok már itt, a fórumon, azt is hatalmas élvezettel csináltam, írtam.

 

Aztán az egésznek május 18-án éjfélkor lett a megkoronázása, amikor is Pesten, a Duna Plázában veletek együtt nézhettem meg a premiert. Sosem felejtem el azt a hideg, hátborzongató hangulatot, ami a filmet előzte meg a moziban. Hatalmas csend volt, mindenki érezte, hogy most nagy dolog fog következni.

 

Nem is tévedtünk, nagyon jó volt a film. Ha az EPII-re azt mondtam, hogy a hatása alá kerített, akkor az EpIII-ra ez 100x, 1000x igazabb. Nem ragozom túl, ti is láttátok hogy jöttem ki a moziból, szóval tudjátok, miről van szó.

Ezt követően még jópárszor megnéztem a filmet, illetve ennek tükrében a már DVD-n meglévő EpIV-V-VI-ot is, és jó volt látni,miként ruházza fel az EpI-II-III a régebbi részek egyes jeleneteit plusz értelmekkel.

 

Az SW.hu fóruma aztán sajnos eléggé elkorcsosult, viszont Odytól kaptam egy lehetőséget ebbe a fórumba, és én igyekeztem élni vele, körülbelül nov.-december óta most már majd egy éve szinte minden nap itt vagyok. Nagyon jól érzem magam, és örülök, hogy kiteljesedhet a rajongásom.

 

Ami a hullámvölgyeket illeti: Ha azt mondanám, nincsenek, hazudnék. Inkább azt mondom, hullámhegyek nincsenek. Az SW mindig egy szinten mozog nálam, mindig ott van a tudatomban, bármikor át tudom látni a történteket --> talán ez az oka annak, hogy csak hosszabb időközönként tudom újra és újra végignézni őket. Ha SW-t hallok, mindig felkapom a fejem, és sose titkolom, hogy imádom (még akkor sem, ha sajnos ezért rendszeresen megy a szívatás)és rengeteget imádom, ugyanis a filmek szövegét sok esetben kívülről tudom (persze nem végig, de sok esetben).

 

Hogy mit szeretek benne? Nem tudom... talán azt, hogy olyan realisztikus, közel érzem magamhoz a szituációt, a karaktereket, szeretnék én is köztük lenni, ilyesmi. Talán ezt. Az összetettséget. A bonyolult képi világot, a történetet, a precíz kidolgozást, a filmeket körüllengő mítoszokat, a Sagát körülvevő földi dolgokat. Ezek mind-mind hozzáteszik a magukét a rajongásomhoz, és a filmek imádatához.

 

 

Éljen soká a Star Wars!

 

 

Donát

[lokatelli]

Lokatelli. Nem hittem volna, hogy csak az EPIII első trailere óta fórumozol! Nekem valahogy régebbinek tűnt az aktivitásod...

Voltam én régebben is.

Csak max havonta néztem be, és csak egy-két hozzászólásom volt, talán ezért tűnhetek régebbi csontnak.

[SimonZ]

Hú, tök jó olvasni ezeket az írásokat!

 

Később majd én is összeszösszentek valamit.

[Ody Mandrell]

Donát egy reme példa arra, hogy az új filmek igenis embereket nyertek meg maguknak! Amit az EPII-ről ír, én is azt írtam az 1984-es és Jedis élményemről. Ezek a nagy dolgok. Pont a kellő korban kapcsolatba kerülni a filmmel, és akkor biztos elvarázsolja az embert.

 

Én emlékszem a fejére, miután kijött a moziból. Mint akin átment ez úthenger.

[Donát]

Valahogy úgy

 

És abszolúte egyetértek veled, Ody, az új filmek képesek rajongókat toborzni! A gond ott van, hogy manapság sajnos nem "sikk" rajongásig szeretni egy filmet, mert azt "kicikizik".

 

Mondjuk engem nem izgat, de akkor is ez van sajnos az én korosztályomban

 

 

Donát

[Dzséjt]

Valóban így van, mondjuk én most kifejezetten mázlis helyzetben vagyok az új sulimban, van még rajtam kívül két SW rajongó (kettő másik elment a második félévben) + ott az angol tanárom is. Mondjuk az osztály többi része már próbált emiatt cikizni, de én ilyenkor egyszerűen célba veszem azokat a dolgokat, amiket ők szeretnek. Hipp-hopp abba hagyják, főleg, hogy igazi kis görénnyé tudok ilyenkor válni.

[Obi1]

Mondjuk az osztály többi része már próbált emiatt cikizni, de én ilyenkor egyszerűen célba veszem azokat a dolgokat, amiket ők szeretnek. Hipp-hopp abba hagyják, főleg, hogy igazi kis görénnyé tudok ilyenkor válni.

Ismerős

[Darth Krande]

Meg apró kis melléktörténetek. Emlékszem, '99-ben kezdtek minet rászoktatni az internetre... volt egy apró kis füzetkém, amolyan mindenesecske, abba szépen belejegyzeteltem a stáblistát (legalább a főszereplők neveit) és attól a számtech-órától kezdve azt magolgattam órákon.

Szerkesztve: 2006. Október 13. - Darth Krande

[Dzséjt]

Engem is először a suli számtech óráin hozott össze a sors az internettel és a starwars.huval. Emlékszem, hogy lemezre mentettem le először a képeket, aztán komplett html oldalakat az ottani enciklopédiából, otthon meg vagy ezerszer elolvastam őket, na így rázódtam bele az eu-a igazán, bár akkor fingom sem volt arról, mi az, hogy EZ (azon túl, hogy európai únio). Sőt, egyszer a fórumra is benéztem, de mivel gőzöm sem volt róla, mire jó ez, meg hogyan működik, jó pár évre elkerültem (egész pontosan 3-ra). Aztán lett itthon is net, és akkor vettem a bátorságot beírni, hogy érdekel-e valakit a fan-ficom?

[Ody Mandrell]

Meg apró kis melléktörténetek. Emlékszem, '99-ben kezdtek minet rászoktatni az internetre... volt egy apró kis füzetkém, amolyan mindenesecske, abba szépen belejegyzeteltem a stáblistát (legalább a főszereplők neveit) és attól a számtech-órától kezdve azt magolgattam órákon.

Ez nagyon aranyos cselekedet volt.

 

Az én koromban mindenki SW mániás volt. De ez nem is meglepő, hisz ma már más a menő.

[Obi1]

Az én koromban mindenki SW mániás volt. De ez nem is meglepő, hisz ma már más a menő.

Erről jut eszembe, kérdezte egyszer a könyvtáros csaj hogy milyen könyveket olvasok.Mondom a Star Wars-ot is, és a rákérdez hogya Sztárvársz és Mátrix még mindig menő?

[Coce_Plant]

Nálam a 90-es évek elején kezdődött. Nagy viedotéka lázban égtem, és emlékszem, hogy egyszer faterommal egy nagyon faszául kinéző tokú filmet vettünk ki. A boritó tök sötét volt, csak egy furcsa fénylő kardot tartott valaki a sötétben, ami zöld színben tündökölt. Sejthetitek mi volt az. (Jedi) Annyira bejött a film, hogy szereztünk még egy videót, és amatőr kalózüzemben azt hittem, hogy majd mi át tudjuk másolni. De le volt védve a fene egye meg! No hát lankadt így a lelkesedésem, de eljött a karácsony. Három kazettát kaptam, amelyeknek gyönyörű tokjai voltak, és valami egyedülálló illata. Még a mai napig fel tudom idézni azt a műanyag szagot. A Star Wars classic trilógia volt, ami annyira magával ragadt, hogy elkezdődött eme fanatikus rögeszme immár vagy 13 éve. Még a mai napig is a Jedi visszatér a kedvencem, valami hatalmas nyomást gyakorolhatott anno rám. Emlékszem veszettül megkönnyeztem mindig az Endori csatában elhunyt ewokot.

Aztán jött a Baljós árnyak premiere. Persze premierben néztem meg haverommal, és visszajött az SW láz. A prequel trilógiát nem ecsetelném végig, de nagyszerű ötletnek tartom őket, mivel remélem ezek az új részek is valahol olyan nyomást gyakorolnak kis kölkökre, mint anno rám. Mondjuk látom uncsitesóm fiát, aki 10 éves, hogy őt pedig a prequeleken nőtt fel. Családi összejöveteleken persze mindig fárasztom lexikális SW tudásommal, ő meg nem hisz sose nekem, hogy én bezzeg ezeket honnan tudhatom...

[Dzséjt]

Annyira bejött a film, hogy szereztünk még egy videót, és amatőr kalózüzemben azt hittem, hogy majd mi át tudjuk másolni. De le volt védve a fene egye meg!

Ezért volt nekünk egy őskövület videónk, az nem vette be a kódot és simán lehetett másolni Így lett meg végre szinkronosan az SW.

[lokatelli]

Ezért volt nekünk egy őskövület videónk, az nem vette be a kódot és simán lehetett másolni Így lett meg végre szinkronosan az SW.

Azokban a videókban az a dúrva, hogy kódolva veszi át, vagyis ha valakinek újabb típusú a videója, szintén nem tudja átmásolni, mint az eredetiről.

Jajj a régi szép idők.

[Donát]

Régi szép idők... nekünk 2000-ben lett videónk először

 

 

Donát

[SimonZ]

ilyenkor egyszerűen célba veszem azokat a dolgokat, amiket ők szeretnek. Hipp-hopp abba hagyják, főleg, hogy igazi kis görénnyé tudok ilyenkor válni.

[Derb]

Az én storym egy Kicsit más. És szerintem hallodtátok már.

Még 1996 körül Mikor volt a ZOOM kft. (ami videókazikat forgalmazott: rajzfilmeket és mást egyaránt ). Nagy videós voltam és mindíg kaptunk katalugust mert volt klubjuk és tag voltam (van kártyám is róla). És egyik nap kijött egy katalógus amiben benne volt a trilógia első erdeti változata amit kiadtak vhs-n MO-n. Apám (aki már nagyon szarulvan és nem tudom meddig lesz még kösztük) javasolta a filmet. Szószerint.Mondogatta megvesszük nekd biztos tedszeni fog majd.Akkor még ő is szerette. Szerintem még most is szereti csak nem rajong érte mint én. Megvette és 1 hét mulva meg is jött. Szinte mindíg azt néztem. Betéve tudtam a szövegét. Persze mivel akkro csak a szinkronost adták ki ezért könyebb volt azt megtannulni mint az erdetit. Amikor úszni tanultam egy nap ezt hozták be nézésre míg gyülekesztek az emberek az órára. Azsem 1 órát néztük. Mormogtam mgamban a szöveget. Néha hangosan. A többi gyerek lázangott is ,hogy hagyam abba. Egy darabug hult a dodlog benne csak a fiolmel foglalkoztam majd kiadták a SE változatkor a matricás albumot na akkor nagyon rá kaptam.Mint a filmes dolgokra is bármiben volt. Plakát, cikk ,kép vagy bár mi. Rákattantam. Persze mint mindenkiben nekem is voltak mellékvágányos rajongásaim (Star trek,Babilon5,Asterix és Obelix,stb....). Ezeket még mindíg szeretm csak nem anyira. Szóval én apám révén szerettem meg a filmet.Öröké hálás leszek neki. mikor kijött az Ep1 akkor a premier napján (nem a premieren mert suli volt ) megnézte velem a filmet. Majd megvettük VHS-en a bremierkor. Ott taliztam a Barta Zolival elősször Obi jelmezben a krdot el is kértem tőle. Kicsit később karácsonykor kaptam levelet karácsonyi ajándék ként az lső klub tagságát ( Eredeti csillagok háborúja klub eggyesület-ét). Majd mikor az ep2 jöt ki voltam is a premieren. Apám ugyan úgy jött de most a tesómmal.Mint a szokássá vált ők a szinkront nézték én nem. Akkor még nem jelmezben jelentem meg. persze ezt is megvettük VHS-en. DVD sehol.Nekünk az túl drága volt. Akor. Most meg sehol egy darab. Amikor ep3 jött akor már jelmezben tedtem tiszteletemet a premieren.Apum is jöt a nővéremmel de szinkront néztek mint mindíg. Ezt sajnos már csak úgy tudtam megszerezni,hogy leszdtem netről és szereztem feliratot.De később egy ismerős tanárom írta kinekem a filmet dvd-re. Persze orosz felirattal az elején. Nagyából enyi.Én apám miatt szerettem meg és máig is szeretem.

 

Mingyárt bescennelem a katalúgus képeét és felteszem mert érdekes az egész. 1 oldalt szántak neki.

 

 

 

A kép érdekessége.hogy 10 éven aluliaknak nem ajánlják de én már 8 évesen láttam.

Szerkesztve: 2007. Január 27. - Derb