Nute Gunray

Nem vagy ezzel egyedül, én sem nézem meg kalózverzióban, még akkor sem, ha nekem meg időm nincs, arra, hogy 4-5-ször megnézzem a filmet moziban. Pedig nagy a kísértés...

Én is hajónak néztem.

Kicsit ehhez kapcsolódva, a film alatt végig éreztem egy keserédes érzést a régi szereplőkkel kapcsolatban. Már nem ők vannak az előtérben, de azért még ott vannak. Aztán szépen lassan el kell őket engedni, sokunk gyerekkorának meghatározó figuráit. Voltak ehhez kapcsolodóan megindító jelenetek, pedig Rian-ék talán egyiket sem szánták annak. Ahogy a statisztaszerepbe degradált Artu levetíti Leia régi üzenetét, ahogy Luke rákacsint C3PO-ra, vagy amikor a lázadók Leia megerősítését várják a film végén, és ő hátranéz, hogy miért nem cselekednek. Annyi legendás hőstettek szemtanúi...

No és azért emlékezzünk meg szegény Ackbar admirálisról is, mégiscsak egy klasszikus szereplő távozott el.

Mindenesetre Luke életét keretbe foglalta a film a naplementés jelenettel.

Luke, amint leporolja a ruháját a lépegetők ágyúlövegei után.

Sajnos a mester most semmi kiemelkedőt nem alkotott, egy dallamot sem tudnék most hirtelen felidézni.

Amikor Snoke-ot félbevágta a fénykard, szinte hallottam Rian nevetését. Erre szinte senki nem számított. Mégis hány olyan film van, ahol a főgonosznak tűnő valakit a film közepén egy szokásos, sablonos, unalmas monológ közben kiiktatják a képből? Zseniális húzás volt. És ahogy Dzséjt is írta egy másik topikban, ezek után én sem igénylem, hogy Snoke múltját és felemelkedését a következő filmben vesézzék ki. Felesleges. Kapjon ő is egy biográfiát, mint Thrawn, Phasma, Tarkin vagy Jyn (az új EU-ban az ehhez hasonló könyvek sokkal általánosabbak, mint a Legends-ben). A fővezér halála utáni összecsapás látványos és izgalmas volt, merész húzásokkal. Azért, amikor láttam, hogy Kylo és Rey milyen magas színvonalon össze tudnak dolgozni, elkezdtem aggódni a lányért. Ami még tetszett, az a trónharci jelenet utózöngéje, amikor Hux fejében egy pillanatra megfordult, hogy most elintézheti legfőbb riválisát. Sajnos 1-2 mp alatt elillant számára ez a lehetőség.

Talán kissé a vesszőparipám, de én továbbra is hiányolom a klasszikus SW-fajokat. Ez főleg a Canto Bight jelenetsorban volt szembeöltő, ahol megannyi, addig sosem látott ocsmány lényszerűség jött szembe. Érzésem szerint a prequel ezt jobban kezelte, ahol a koherencia jegyében a sok-sok új lény mellett a régi fajok is kellő arányban képviseltették magukat. Persze, hozzá kell tenni, ez korántsem nagy negatívum, a film értékéből nálam szinte semmit nem von le.

Én azzal is elégedett lennék, ha csak az EU-ban magyaráznák el Snoke múltját. Az EP6 idején a nézők Palpatine-ről sem tudhattak többet (még a nevét sem jószerivel).

Cukik voltak. Megérdemelnek egy spin-off filmet.

Már hogy lenne felesleges? Luke a szemünk előtt vált a legnagyobb Jedi-mesterré, míg az Erő fogalma teljesen új alapokra helyeződött.

Hát sajnos ebből nem sokat kaptunk az új filmben. A politika ismét csak épphogy érintve volt, az Új Köztársaság sorsáról nem tudunk meg semmit. Valószínűleg konstans anarchia van a galaxisban.

Semmi gond ezzel a véleménnyel, de reagálni rá egyáltalán nem lehet, mert nem írtál semmi konkrétumot. Mi nem tetszett benne? Mi volt a gyalázat? Hol van a logikai bukfenc?

Igen, ez volt a legmerészebb SW-film, ami eddig valaha készült. Egyelőre én se mondom, hogy minden része maradéktalanul tetszett. Ha van olyan SW-film, amiről csak többszöri újranézés után formálódik ki a kompakt vélemény, akkor az ez. Ám annyi bizonyos, hogy a TLJ mérföldkő.

Azt a mindenit, ezt még emészteni kell. Most nem is értékelném pontokban, mert egyelőre kavarognak a gondolatok. Ez a film alapvetően borította fel mindazt, amit az Erőről eddig gondoltunk, tudtunk. A film hangulata semmi más SW produktumhoz nem hasonlítható. Hát ha most lett volna a Madness, erős a gyanúm, hogy Luke fölényesen győzött volna. Minden jelenetét uralta, Hamill lubickolt a szerepben, most játszotta legjobban Luke Skywalkert. Kellő arányban volt a dráma, a humor, az önirónia. Rey nálam most vált kitörölhetetlen SW-legendává. És úgy örülök, hogy nem lett senki híres lánya. Maradt az, aki volt. Sehonnai Rey, aki így végképp hatalmas dolgokra hivatott. Nemezise Kylo, aki immár végképp kultikus gonosszá vált, minden gyarlóságával és kétségeivel. Talán Poe képviselte leginkább a humorfaktort, Finn nálam most kissé háttérbe szorult, az ep7-hez képest itt nem sok emlékezetes jelenete volt. Leia vákuum-jelenete egyszerűen hidegrázós volt. Chewbacca kaeakterével megint nem kezdtek semmit, pedig itt most ki lehetett volna fejteni a Han iránti gyászát. Hux nagy csalódás, ez a film teljesen dehonesztálta őt. Phasma most sem volt sokkal több. Snoke-ból nem lett badass. De mégis kicsoda volt ő? Ez az infó még várat magára. Yodánál elérzékenyültem. Gyakorlatilag áttörte a negyedik falat, és hozzánk, nézőkhöz beszélt. Ackbar off-screen halála nem tetszett. Az új karakterekkel nem voltam kibékülve. Holdo fura látványt nyújtott. Rose semmilyen volt, a kódtörő meg idegesítő. Lando azért jobb áruló volt annak idején. A kaszinóvárost kissé sw idegennek éreztem, de megszokás kérdése az egész. Luke halála csodálatos volt. Meg is könnyeztem nem tagadom. Az egykori parasztfiú a Tatooine-on és most a legnagyobb Jedi mester, amint a naplementét nézi. Fantasztikus.

Uh, Cupsy, sajnálom, az ilyen borzasztóan el tudja cseszni az egész szórakozást. Bocsi, srácok, hogy a film után nem tudtam maradni, de így még épphogy elértem az utolsó vonatomat.

Alig bírtam aludni.

Köszi a szakszerű és izgalmas lebonyolítást!

Vajon a Westend most is a szinkronost kezdi vetíteni, mint tavaly? (Azóta sem éreztem akkora szekunder szégyent...)

Most fogtam fel, hogy holnap új SW-filmet látok. Sajnos annyit dolgozom az utóbbi időben, hogy nem volt időm se ráhangolódni. Találkozunk a Westendben

Draven túl erős mezőnybe került, a többi azért érthető.

Anakin jóval komplexebb és érdekesebb karakter a fiánál.

Obi-Wan számomra a tökéletes Jedi. Azért örülök, hogy egyelőre ilyen szoros az állás.

Tarkintól így is szép eredmény, hogy a legjobb 8-ba került.