Filmek

[Darth Revan9]

Kár, hogy ez az utolsó Rozsomák film Jackman-nel.

[Fulcrum]

Nem ezért vagy azért, de a szakma évek óta azon háborog, hogy az akadémia ezer évvel le van maradva a filmtrükkök terén, és olyanok döntenek a technikai díjakról, akiknek a színes film a csúcs.

Az elmúlt évek nyertesei.

2015: Ex Machina

2014: Interstellar

2013: Gravity

2012: Life of Pi

2011: Hugo

2010: Inception

 

Sztem ezek a címek magukért beszélnek.

 

Ezek közül melyik volt rossz döntés? Én talán a Hugo-t mondanám de abban az éveben nem volt egy erős felhozatal.

 

 

Ez a baj. Hogy nem arra megy hanem pofára. Meg előítéletes az egész. És nem mond nekem, hogy 1983 óta egyik SW se érdemelt volna meg egy technikai díjat sem mert mentem t*kön szúrom magam.

De megtérdelné csak nem volt szerencséje.

 

1999: Matrix nyert - Valljuk be azért azt megérdemelte.

2002: The Lord of the Rings: The Two Towers - Itt is egy nagyon erős ellenfél.

2005: King Kong - Talán itt megérdemelte volna de a King Kong is.

Szerkesztve: 2017. Január 24. - Fulcrum

[Bomarr]

Az elmúlt évek nyertesei.

2015: Ex Machina

2014: Interstellar

2013: Gravity

2012: Life of Pi

2011: Hugo

2010: Inception

 

Sztem ezek a címek magukért beszélnek.

A Gravity meg talán a Life of Pi megérdemelte. Az Ex Machina győzelme egy rossz vicc. Jól néz ki de rutinmunka a technológia mai szintjén. A film baromi jó volt gondolom ezért nyert. De pont ez a baj: ez egy effekt díj, de ahelyett hogy az effekteket hasonlitanák össze inkább az alapján x-elnek hogy kinek melyik film tetszett jobban. Ezért van igaza Dzséjtnek: semmi súlya a technikai dijazásnak az Oscarnál, mert olyanok döntenek akik nem értenek hozzá.

És sajnos ugyanez megy a zene kategóriánál is.

[Dzséjt]

Az elmúlt évek nyertesei.

2015: Ex Machina

2014: Interstellar

2013: Gravity

2012: Life of Pi

2011: Hugo

2010: Inception

 

Sztem ezek a címek magukért beszélnek.

 

Ezek közül melyik volt rossz döntés?

Csak a lista alapján ezek közül egyedül a Gravity érdemelt Oscart. Meg talán az Inception. Ha már azt is idevesszük, mik ellen nyertek, akkor egyedül az Ex Machina, ami nem érdemelte meg, de az annyira, hogy a vetélytársai közül bármelyik sokkal jobban megérdemelte volna. Bár néha a jelöltek is röhejesek (pl. Magányos lovas).

[Fulcrum]

A Gravity meg talán a Life of Pi megérdemelte. Az Ex Machina győzelme egy rossz vicc. Jól néz ki de rutinmunka a technológia mai szintjén. A film baromi jó volt gondolom ezért nyert. De pont ez a baj: ez egy effekt díj, de ahelyett hogy az effekteket hasonlitanák össze inkább az alapján x-elnek hogy kinek melyik film tetszett jobban. Ezért van igaza Dzséjtnek: semmi súlya a technikai dijazásnak az Oscarnál, mert olyanok döntenek akik nem értenek hozzá.

És sajnos ugyanez megy a zene kategóriánál is.

 

Ex Machina attól függ hogyan nézzük. Ha a technóliga alkalmazását nézzük a filmben és hogy hogyan használják. Akkor bőven megérdemli. Az effekt díj nem csak arról szól hogy ki tudd jobb tűz meg víz effektet csinálni hanem arról is hogy ki hogyan és milyen kreatívan tudja használni az effekteket. Igazából a TFA is megérdemelte volna, de én nem éreztem hogy feltétlenül neki kellett volna.

 

Interstellar és az Inception helyett kinek kellett volna?

 

Sztem rakjátok át az utolsó néhány hozzáoszlást a Film topicba.

[Fulcrum]

Ha már azt is idevesszük, mik ellen nyertek,

Hát másképp nem nagyon érdemes.

[Dzséjt]

Hát másképp nem nagyon érdemes.

Ja, csak az a baj, hogy sokszor a jelöltek is röhejesek. És még azok között is volt olyan, ami jobban megérdemelte volna - és ez az, amit a szakma is felró. Nem rossz trükkökkel bíró filmeknek adják érdemtelenül a díjat, hanem nem a legjobbnak adják. Persze, nem volt rossz döntés egyik sem, egyedül az Ex Machina, mert ahogy Bomarr is írta, az egy rossz vicc. Abban a filmben semmi olyan vizuális trükk nincs, ami akár csak említésre méltó lenne. De ha úgy tetted volna fel a kérdés, hogy melyiknél lett volna jobb döntés, na, úgy azért már máshogy szólna a fáma.

 

A Mátrix/TPM esetén ugyanez a helyzet. Persze, jó döntés volt a Mátrixnak adni, megérdemelte. Ezzel egyetértek. Abban az évben az a film trükktechnikailag innovatív, forradalmi volt. Csak éppen ez a trükk az egész vizuális technológiára nem gyakorolt nagy hatást, míg az ep1 trükkjei igen. De persze az ep1-nél "fúj CGI", a Mátrixnál meg "elélvezek" a felállás, ezért kapta az az Oscart.

 

Ez a gond. A legtöbb esetben a jelöltek is megkérdőjelezhetőek, azokban az esetekben nem nehéz választani. Amikor meg érdemi jelöltek vannak, akkor meg nevetséges, ami kapja. És ezt nem csak én mondom, ezt valóban a vizuális effektekben dolgozó emberek mondják. Keress csak utána. Nagyon sokan kritizálják már a jelölteket is, hát még a többit.

[SimonZ]

Hogy valami pozitívat mondjak a jelölésekről, Viggo Mortensen (Captain Fantastic) főszereplői jelölésének nagyon örülök.

A Zsivány Egyes effektdíjában nagyon bízom. Tarkin, Leia - ez szerintem olyan átütő erejű téma volt, hogy még az effektvak akadémiai tagok ingerküszöbét is átviszi.

A Kaliforniai álmot még mindig nem tudtam megnézni, de hamarosan sor kerül rá.

 

A vörös teknős

A Studio Ghibli legújabb animációs remekműve, ezúttal külföldi rendezővel (Michael Dudok de Wit). A film egy csendes csoda, egy érzésfilm, ami nem akar okos vagy magvas lenni. Gyönyörű képekkel, szép zenével, és néha egy-egy kiáltással (nincs benne semmi szöveg). Olyan vékony a szövete, hogy ha felszakítanánk, meglátnánk alatta az Életet. Nagyon tudom ajánlani. (Viszont nem gyerekfilm, a 80 perc nekik elég unalmas, és a szereplők viselkedése sem érthető egykönnyen kisgyerekként.)

 

Egy posztert is csináltam hozzá (csak a mérete miatt van spoilerben):

 

 

 

 

 

[MissKarrde]

A vörös teknőst már én is kiszemeltem, de nem tudom, hogy mikor tudok eljutni rá. Mindenesetre lehet neki drukkolni az animációs kategóriában

 

Ami nekem hiányzik az Oscar-jelöltek közül, az Amy Adams az Érkezésben nyújtott alakításával, és a Fantastic beast... zenéje.

[csoli1138]

A vörös teknőst már én is kiszemeltem, de nem tudom, hogy mikor tudok eljutni rá. Mindenesetre lehet neki drukkolni az animációs kategóriában

 

Már itthon ülve is megy 1080p-ben! köszi az ajánlót!

[Bomarr]

Először nem akartam elhinni, hogy komoly de lassan minden nagyobb portál lehozza. Szóval Michael Bay producerkedése alatt készül egy sci-fi Little America címen. A sztori szerint az amerikai elnök csőbe viszi Amerikát és Kína átveszi felette az irányitást. Az amerikaiak tömegével vándorolnak Ázsiába. Az egész végül arra lesz kihegyezve, hogy egy kínai milliárdos elküld egy kommandóst az amerikai gettóba hogy kihozza a lányát. Lol.

[Ody Mandrell]

Fantasztikus sztori. Kicsit se a kínai piacra készül áááá. Bay-t úgy látszik megrészegítette a Transformers kínai sikere.

[Fulcrum]

Ha már téma volt az Oscar és a legjobb vizuális effekt díj és hogy ki érdemli meg meg hogy ki nem.

Az egyik idei jelölt Kubo és a varázshúrok gyakorlatban. Ez se semmi.

Szerkesztve: 2017. Január 26. - Fulcrum

[Dzséjt]

Ez igen! És ezt még a matuzsálemek is felismerik, hiszen anno ők is ezzel dolgoztak.

[csoli1138]

Érkezés:

Nekem egy élmény volt a film. A hecc kedvéért benéztem ncore hozzászólásokba.

Az egy IQ-nyilvánosító fórum. Kétféle komment: "halálrauntammagam-b@szottsz@r", meg az "év egyik legjobb filmje-kihagyhatatlan".

Szóval nekem az utóbbi kategória.

Természetesen

időhurkos

agyf@szba torkollott, de már meg se lennénk enélkül, nyilvánvalóan ez érdekli legjobban a tudomány vagy méginkább a Sci-fi világát.

 

A zenéje. Ekkora dejavum még nem volt. Nyáron anno berakta valaki ide, vagy máshol is lehetett már ezt hallani?

Biztos, hogy hallottam már!

Szerkesztve: 2017. Január 28. - csoli1138

[Ody Mandrell]

Volt már a fórumon.

[tomcsi80]

Meghalt a Nyolcadik utas a Halál legemlékezetesebb színésze John Hurt.

 

http://port.hu/cikk/mozi/meghalt-john-hurt-az-alien-sztarja/article-44289?utm_source=index.hu&utm_medium=doboz&utm_campaign=link

[csoli1138]

Meghalt a Nyolcadik utas a Halál legemlékezetesebb színésze John Hurt.

http://port.hu/cikk/mozi/meghalt-john-hurt-az-alien-sztarja/article-44289?utm_source=index.hu&utm_medium=doboz&utm_campaign=link

 

Ezt a titulust még nem hallottam róla, de nyugodjon békében. Más művekből is nagyon kedvelem.

[Dzséjt]

Meghalt a Nyolcadik utas a Halál legemlékezetesebb színésze John Hurt.

 

http://port.hu/cikk/mozi/meghalt-john-hurt-az-alien-sztarja/article-44289?utm_source=index.hu&utm_medium=doboz&utm_campaign=link

Inkább az egyik legemlékezetesebb, mert abban a kis szereplőlétszámú filmben mindenki emlékezetes volt, de az biztos, hogy mindenki fejében megmaradt egy jelenet, aminek középpontjában ő állt. Nyugodjék békében, szép életművet hagyott maga után.

 

Belőle kelt ki először a xenomorph, és egyben az egyetlen, akiből kétszer is előbújt egy.

Ő volt Hellboy mentora és nevelőapja.

Ő volt a Doktor legnagyobb titka, a Háborús Doktor.

Ő adta át Harry Potternek a pálcáját.

Ő volt Indiana Jones egyik legjobb barátja.

Ő volt V legfőbb ellenfele.

Ő szólaltatta meg először Aragornt.

[csoli1138]

Ő szólaltatta meg először Aragornt.

Ez mit jelentsen?

[Nabopolasszar]

Ez mit jelentsen?

Ezt

[Bomarr]

Érkezés:

 

Nincs benne időhurok. Aki beszéli a lények nyelvét és elkezdd a fejükkel gondolkodni az érzékeli a jövőt. Az eredeti novella jobban kifejti ezt a koncepciót, de röviden ez a lényeg.

 

[csoli1138]

Volt már a fórumon.

Kinyomoztam. Akkor ez nem Jóhann Johansson-t dicséri. Az egyetlen átütő dallam nem az övé a filmből, hanem Max Richteré (Nature of daylight) és azt hiszem a Viharszigetből volt ismerős és lehet még sokatoknak! Nem azt mondom, hogy ez levesz az Arrival értékéből, de nekem csalódás az ilyen.

Aki emiatt megvette a soundtrack-et az rápacsált, mert azon rajta sincs..

 

http://www.youtube.com/watch?v=QGtN3lpI2f4

Szerkesztve: 2017. Január 28. - csoli1138

[csoli1138]

 

Nincs benne időhurok. Aki beszéli a lények nyelvét és elkezdd a fejükkel gondolkodni az érzékeli a jövőt. Az eredeti novella jobban kifejti ezt a koncepciót, de röviden ez a lényeg.

 

 

Arrival: értem.

De

felhasználta ezt a képességet, és így önmagát teljesítő jóslattá vált a sztori. A jövőbeli találkozást használta a jelenben ami nem jöhetett volna létre normál úton.

Mi ez ha nem önmagába harapó kígyó?

 

[Bomarr]

Arrival: értem.

De

felhasználta ezt a képességet, és így önmagát teljesítő jóslattá vált a sztori. A jövőbeli találkozást használta a jelenben ami nem jöhetett volna létre normál úton.

Mi ez ha nem önmagába harapó kígyó?

 

 

A novellából kiderül hogy amikor a nő meglátja a jövőt nem akar tenni ellene. Végigmegy azon az úton csak azért is. Tudja hogy a férjével külön fognak menni vagy hogy a lánya meg fog halni, de beletörödik, nem azért mert "ez egy önmagát beltejesitő jóslat", hanem mert megéri átélni ezeket, illetve a könyvben felmerül egy olyan elmélet hogy az ember túlságosan ok-okozat összefüggésekben gondolkodik és túl nagy jelentőséget tulajdonit a szabad akaratnak. A felvetés pedig az hogy mi van ha ez illuzió. Az idegen lények látják a jövőt mégis végigzongorázzák azokat a hosszú "beszélgetéseket" az emberekkel. Mivel tudják a találkozó végét ez azt jelenti, hogy már ismerik és beszélik az emberi nyelveket abban a pillanatban hogy a Földre érkeznek, de nekik a létezés olyan mint egy rituálé. Ha hasonlatot kéne mondani akkor picit olyan nekik mint az embereknek mondjuk egy házassági szertartás: nagyjából lehet tudni hogy mi fog történni, még azt is hogy ki mit fog mondani és mit fog csinálni, de ettől még fontos hogy megtörténjen és fontos hogy ne csak lássák előre, de át is éljék a pillanatokat. A könyv inkább ilyen sorsszerűségben gondolkodik: felveti, hogy mi van ha már minden le van zongorázva. Már pedig ha levan akkor az is levolt hogy a nő visszafogja a kínaiakat. Nem változtatta meg az eseményeket, mert egyszerüen ennek kellett történnie.

 

[Ody Mandrell]

Arrival

 

 

De akkor mi értelme volt az idegeneknek ezen végig menni? Magát az eseménysort akarták átélni? Nekem olyan mondandója is lejött a filmnek, hogy az emberiséget akarták egyesíteni, hogy majd anno segíthessünk nekik. De akkor ők ezt már előre látták, hogy menni fog ha beavatkoznak?

 

Szerkesztve: 2017. Január 28. - Ody Mandrell

[MissKarrde]

Kinyomoztam. Akkor ez nem Jóhann Johansson-t dicséri. Az egyetlen átütő dallam nem az övé a filmből, hanem Max Richteré (Nature of daylight) és azt hiszem a Viharszigetből volt ismerős és lehet még sokatoknak! Nem azt mondom, hogy ez levesz az Arrival értékéből, de nekem csalódás az ilyen.

Aki emiatt megvette a soundtrack-et az rápacsált, mert azon rajta sincs..

Nincs rajta a soundtracken, nem véletlenül nincs az albumon, és biztosan okkal tették be szándékosan ezt a zenét a filmbe. Ettől függetlenül eszméletlen hangulatos zenét sikerült szerezni a filmhez.

 

Lentihez:

 

Az idegeknek azért kellett átélni a cécót, mert csak látták, hogy mi lesz, de nem élték még át, ami nem ugyanaz. Ráadásul az embereknek még inkább fontos volt végigcsinálni az egészet.

 

 

John Hurt nyugodjék békében Miután a közhiedelemmel ellentétben az ő karakterei haltak meg a legtöbbször a vásznon, most véglegesen távozott

[Bomarr]

Arrival

 

 

De akkor mi értelme volt az idegeneknek ezen végig menni? Magát az eseménysort akarták átélni? Nekem olyan mondandója is lejött a filmnek, hogy az emberiséget akarták egyesíteni, hogy majd anno segíthessünk nekik. De akkor ők ezt már előre látták, hogy menni fog ha beavatkoznak?

 

 

Olyan szempontból picit nehéz az összevetés hogy bár ez a film meglehetősen könyvhű és a lényeg ugyanaz mint a könyvben vannak különbségek. A filmben utalnak erre az egyesitésre, a könyvben ilyen nincs. A felvetés egy része ott az hogy mi van ha egyes idegen lények teljesen másképp érzékelik a valóságot mint mi. Nekünk a jövő óriási rejtély és el is várjuk hogy az legyen hisz a jövő folyamatosan befolyásolható, mi formáljuk állandóan a jelenbeli cselekedeteinkkel. Az író viszont felveti hogy mi van ha létezik olyan organizmus akinek a jövő nyitott könyv. És mi van ha ez a lény a nyitott könyvet nem akarja átirni, hanem megy az ösvényen ami előtte van. Szemben az emberrel nem akar "dolgokat elérni" hisz látja mi vár rá egész a halála pillanatáig. Ha el is ér dolgokat, akkor azokról mind előre tudta hogy sikerülni fog. Nyilván ez a lény teljesen másképp létezik mint az ember. Nincsenek céljai csak átél pillanatokat amiknek a bekövetkeztét előre tudta. És akkor felteszi a kérdést, hogy mi van ha ezt a nyitott könyvet ha akarnák se lehetne átirni? Az írásban amikor a nő látja mi lesz egy belenyugvás lesz úrrá rajta és ahelyett hogy elkezdene mondjuk visszaélni a "képességével" (és mondjuk megtenné a lottó ötös számokat), megy arra amerre a látomásai viszik.

 

[Donát]

Bomarr

 

A filmben van időhurok. A nő a kínai pacák magán számát csak azért tudja, mert a jövőjének a múltja pont úgy alakult, ahogy kellett ahhoz, hogy ők ketten a végén találkozhassanak. Ha nem tudtak volna találkozni, akkor nem tudja a nő a jelenben a fickó számát, sem azt, hogy mit mondjon neki, hogy a bizalmába férkőzzön. Ha viszont ezt nem tudja, akkor nem jön létre a találkozó, és így nem is tudhatja meg az infókat. A megfelelő jelen kialakulásának a filmben előfeltétel a megfelelő jövő alakulása, ez a klasszikus időhurok. Hogy a novellában mi van, azt nem tudom, de a filmben evidens az időhurok léte. Ha a csaj nem avatkozik ugyanis a jövőből jött info révén a jelenben közbe, sosem alakul ki a szükséges jövő.

 

[Bomarr]

Bomarr

 

A filmben van időhurok. A nő a kínai pacák magán számát csak azért tudja, mert a jövőjének a múltja pont úgy alakult, ahogy kellett ahhoz, hogy ők ketten a végén találkozhassanak. Ha nem tudtak volna találkozni, akkor nem tudja a nő a jelenben a fickó számát, sem azt, hogy mit mondjon neki, hogy a bizalmába férkőzzön. Ha viszont ezt nem tudja, akkor nem jön létre a találkozó, és így nem is tudhatja meg az infókat. A megfelelő jelen kialakulásának a filmben előfeltétel a megfelelő jövő alakulása, ez a klasszikus időhurok. Hogy a novellában mi van, azt nem tudom, de a filmben evidens az időhurok léte. Ha a csaj nem avatkozik ugyanis a jövőből jött info révén a jelenben közbe, sosem alakul ki a szükséges jövő.

 

 

Ez igaz, túlságosan a könyv van a fejemben. Alapból is fölösleges és kissé butuska feszültségkeltésnek éreztem ezt a kinai szálat a filmben (ugyan minek támadna bárki is egy olyan ellenségre, aki még a tettek szintjén nem lépett fel agresszorként de ugyanakkor esélyes hogy egy támadás esetén kipusztithat minden embert, ráadásul semmit nem tudni a hátteréről, erejéről), de így jobban belegondolva pláne erőltetett.