Ugrás a kommentre

Cavan Scott: High Republic


Ody Mandrell

Ajánlott hozzászólás

A Köztársaság Fénykora ­ A félelem nélkül

A Star Wars megújul, ezúttal képregényben is a Köztársaság Fénykora segítségével. Ez az új korszak már nagyon hiányzott ebbe az univerzumba, és a regények után üde színfoltot visznek a képregények világába is. Új karakterek, események és ellenségek teszik izgalmassá a történetet. A képregény önállóan még érthető, de van benne utalás a többi Köztársaság Fénykora regényre. Szerintem ezt a kötetet A Jedik fénye és a Fenyegető sötétség után érdemes elolvasni. Rég találkoztam olyan Star Wars képregénnyel, ami így le tudott volna kötni. Talán a Darth Vader ­ A Sith sötét nagyura sorozathoz tudnám hasonlítani, vagy az első Doktor Aphrához. A történet dinamikája nagyszerű. A misztikus szál kellően erős, és találkozunk egy kis horrorisztikus beütéssel is. A Jedik nem mindenhatóak, hibáznak, érző lények. Könnyen lehet azonosulni velük. A drengir jelentette fenyegetés ebben a történetben bontakozik ki jobban.  Szerettem Keeve Trennist, Avar Krisst, Terec-et és Ceret-et, de még Sskeer mestert is. A Hutt Kartellel való összefogás talán hihetetlennek tűnik, de ekkor invázió láttán szükséges. A történet egy nagy csattanóval zárul és ez izgalomban tartja az olvasót a folytatásig. A Star Wars vérfrissítése képregények terén is sikeres. Most már a filmek és sorozatok világát kéne, hogy elérje ez a hullám. Ötös.

A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:

A Köztársaság Fénykora ­ A drengir szíve

A következő gyűjteményes kötet öt újabb füzetet tartalmaz a sorozatból. Ott folytatjuk, ahol az előző füzet abbamaradt. Ezek a részek tovább viszik Keeve, Sskeer, Terec és Ceret, valamint Avar Kriss történetét. Akik hiányolták Avart a Viharfellegekből, itt megkapják. [spoier] Azért a Multián való leszámolásnál nem kellett volna ott lennie Orbalinnek, mivel a Valón is fontos szerepet töltött be. [/spoiler] Keeve egyre jobban fejlődik. [spoiler] Igyekszik megszabadítani mesterét a drengir átoktól és választ találni az Erő való kapcsolatának csökkentésére. Keeve igazi Jediként viselkedett, mikor gátat szabott Myarga dühének. A drengirt viszonylag hamar kiütötték, de persze még visszatérhetnek, és szerepelhetnek más médiumokban is. Az utolsó két füzet egy beépülős sztori, amiben Keeve és Terec a végletekig próbára vannak téve. El akarják hitetni a Nihillel, hogy közéjük tartoznak. Myarga keresztülhozza a számításaikat és Lourna Dee is feltűnik egy új fegyverrel. [/spoiler] Nagyon jó a fordulat a végén, feszültségben tartja az olvasót.

A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:

  • 1 hónappal később...

A drengir szíve (#6-10)

 

Ezek a drengirek nem lesznek a kedvenceim. A legyőzésük nem lett agyonbonyolítva (csak az Ősanyát kellett "elszigetelni"), és jószerivel a faj behozatalára is azért volt szükség, hogy a nihilektől eltereljék a figyelmet, akik aztán majd így lecsapnak Valóra. 

 

A 9-10. rész már a nihilekre koncentrál, a Valo után vagyunk. Nagyon kíváncsi leszek a folytatásra.

A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:

  • 1 hónappal később...

Jedik, egy korszak vége.

 

A címnek megfelelően elég borús hangulatú a végjáték, mely a végén összeér a Csillagfény pusztulásával. Nem tudom mennyi átfedés van a Csillaghullással, de emlékeim szerint akad néhány. Sssker mester továbbra is kedvenc, mint ahogy Avar is. Érdekes volt látni őt úgy, hogy a sötét oldal majdnem elnyelte. Pedig Lourna Dee-t kinyírhatta volna, a fényért és Orba Lin életéért. :( 

A vége jó lett, most már kézzelfogható testrész is van a jedik birtokában a névtelenekről. Jöhet a folytatás.

A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:

  • 1 évvel később...

A Köztársaság Fénykora Jedik – Egy korszak vége

Találó lett a cím, a Köztársaság Fénykorának egy fontos korszaka zárul le. A gyűjteményes kötet az első fő Köztársaság Fénykora sorozat 11-15. számait tartalmazza a Vihar szeme című 2 füzetes történettel kiegészülve. Az előbbiért Cavan Scott, az utóbbiért Charles Soule volt a felelős. Claudia Gray mellett az új kánon történeteinek legjobb írói.

A Csillaghullás című regényben nem volt idő miden fontosabb szereplőre, így a képregénysorozat utolsó öt füzetének is jutottak jelentős mesélni valók. Főleg Avar Kriss, Keeve Trennis és Sskeer kerültek fókuszba.  Nihil által elkövetett rémtettek nem csak Elzart, de Avart is megviselték. Egy idő után egyre keményebben lép fel az ellenséggel szemben. Pedig korábban még Avar tartotta túl keménynek Sskeer tetteit. Keeve igyekszik tartani az egyensúlyt. Bellhez hasonlóan sokszor ő menti meg a helyzetet. Szegény Terec-kel és Ceret-tel jól elbánnak a Névtelenek, de nagy szerencséjükre megússzák. Nem úgy az Ataraxia több más Jedije, akik áldozatul esnek a Rombolók pusztító hatásának. Nagyon élveztem az Avar és a Lourna közötti harcot, rendkívül epikus lett. Itt Estela Maru áldozata fakasztott könnyekre. A bónusz történetben pedig lehull a lepel Marchion Ro múltjáról. A Csillaghullással párhuzamosan olvasva pártatlan élményt nyújtott. Jobban megértettem az eseményeket és jobban el tudtam merülni a drámai végkifejletben. Marchion Ro itt lépett be igazán a legikonikusabb SW gonoszok panteonjába. Kiváló darab.

A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:

1 órával korábban, Darth Revan9 írta:

Marchion Ro itt lépett be igazán a legikonikusabb SW gonoszok panteonjába.

Attól azért még messze van... Főleg amekkora idióta volt a nagyzási hóbortja csúcsán, hisz ki az a marha aki magára vonja az egész Köztársaság figyelmét egy teljesen felesleges öntömjénező bejelentéssel?

A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:

6 minutes ago, Ody Mandrell said:

Attól azért még messze van... Főleg amekkora idióta volt a nagyzási hóbortja csúcsán, hisz ki az a marha aki magára vonja az egész Köztársaság figyelmét egy teljesen felesleges öntömjénező bejelentéssel?

Szerintem egyáltalán nincsen messze tőle. Amit leművelt az első fázisban, hogy többször is átejtette a Köztársaságot meg a Jedi Rendet, és a végén történelmi vereséget mért rájuk a Csillagfény elpusztításával, és a tíz szektor kihasításával az nagy teljesítmény volt. Nyilván nem Palpatine-i, de nagy. Utóbbira meg magyarázat lehet - az egyértelmú pszichopátiás személyiség és nagyzási téboly mellett - hogy úgy érezte a Névtelenekkel és a Nihillel az oldalán, illetve a Viharfallal körülzárva megteheti, hogy megmutatja magát, mert úgy érezte, nem érheti kár. 

A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:

Csatlakozz a beszélgetéshez!

Írj hozzászólást most, és regisztrálj később. Amennyiben már regisztráltál, lépj be a fórumra és szólj hozzá a témához.

Vendég
Új hozzászólás

×   Beillesztett szöveg.   Illessze be egyszerű szövegként

  Only 75 emoji are allowed.

×   A linked automatikusan beágyazódott.   Linkként jelenjen meg

×   Az előző tartalom visszaállítása.   Korábbi szöveg törlése

×   Nem illeszthetsz be képet közvetlenül. Töltsd fel vagy illeszd be URL-ből.

  • Jelenlévő felhasználók:   0 felhasználó

    • Egy regisztrált felhasználó sincs ebben a topikban.
×
×
  • Új tartalom hozzáadása az alábbi témákban...

Fontos információ
A webhely használatával elfogadod és egyetértesz a fórumszabályzattal.