Justina Ireland: Out of the Shadows

[Bence1997]

Elzar és Avar "kapcsolata", továbbá Reath. Ezek azok, amik eddig jedis oldalról nézve a "love" vonalat erősítik. Reath egy fiatal jedi, persze hogy előtörnek belőle az ilyen érzelmek, de eddig csak 2 lányról tudunk nála: Nan és Vern, utóbbi nem is igen erős a könyvben, egyszer-kétszer megemlítik, de utána ennyi is volt. Illetve Vernestráról maga az író közölte, hogy ő aszexuális, vagyis képtelen a románcra.

 

Ezen kívül talán még egy van, de azt nem árulom el.

[Ody Mandrell]

Elzar meg amúgy is ágyra járó típus. Szegény Avar. 

[Bomarr]

Ezar és Avar kapcsolata nekem tetszik. Végülis nincs olyan jedi praktika amivel számüznék magukból a romantikus érzelmeket. El kell fojtsák, de nincs ok rá, hogy ne legyenek ilyen érzelmeik. Még a jedi szabályok nagy követője Obi-Wan is volt kvázi szerelmes.

[Darth Revan9]

Mindenesetre Vernestra biztosan nem fogja viszonozni Reath érzelmeit, mert aszexuális.

[Ody Mandrell]

Amennyiben van kedvetek osztályozzátok a könyvet felül! Így is segítve azokat, akik esetleg még nem vették meg és kacérkodnak vele. 

[Darth Revan9]

Személy szerint én akkor olvastam, amikor átnéztem. A könyv utolsó negyede nagyon sokat dobott a regényen, kvázi meg is mentette, így tudok adni rá egy négyest. Egyébként túl hosszú lett a felvezetés. Voltak ott is érdekes dolgok, de nem volt olyan jó a dinamikája. Ezek után nem tudom milyen lehet a Test of Courage Ireland-től...

[Ody Mandrell]

Akkor adj egy négyest a fenti szavazásban.  Egyébként én is elég elnyújtottnak éreztem, és néztem is, hogy rohamosan fogynak az oldalak, vajon mi lesz a befejezés. 

[Bence1997]

Én is négyest adtam rá. Jó könyv, viszont valóban a végefelé jön az akció, addig csak felvezetés van. Viszont jó volt a politikába belelesni.

[Darth Revan9]

A könyv elején, mikor Raeth és Imri találkoznak, milyen lett a szöveg? Sajnos én még nem kaptam példányt.

[Ody Mandrell]

7 perccel korábban, Darth Revan9 írta:

A könyv elején, mikor Raeth és Imri találkoznak, milyen lett a szöveg? Sajnos én még nem kaptam példányt.

 

2022. 02. 06. - 11:26, Ody Mandrell írta:

Mindenesetre sikerült, mert ismerősökként van leírva a kapcsolatuk már az elejétől fogva. A magyar fordító belenyúlt az eredeti szövegbe?

 

[Darth Revan9]

27 perccel korábban, Ody Mandrell írta:

 

 

Na, akkor felvitték a javítást. Nem a fordító, hanem én nyúltam bele a szövegbe.

[kdani20]

@Darth Revan9, a könyv első fejezetében szereplő "Csillagfény tábornagy", mint Avar titulusa, ez a marshall magyar megfelelője lett? Mert akkor a novelláknál ezt javítanom kell visszamenőleg is.

köszi.

[Darth Revan9]

20 órával ezelőtt, kdani20 írta:

@Darth Revan9, a könyv első fejezetében szereplő "Csillagfény tábornagy", mint Avar titulusa, ez a marshall magyar megfelelője lett? Mert akkor a novelláknál ezt javítanom kell visszamenőleg is.

köszi.

Igen, a tábornagy Avar rangja - a marshall rang.

[kdani20]

Nem tudom, nagyjából a könyv harmadánál járok, de nekem ez nagyon bejön. A kémia brutálisan jó a karakterek között. 

[kdani20]

Fantasztikus. Lehengerlő, teljesen rabul ejtett ez a regény. Kicsit talán lassabban építkezik, mint a korábbi AKF regények, de ezt bámulatos karakterábrázolással, és a karakterek közötti, elképesztő módon működő kémiával ellensúlyozta Justina. Nem tudom, hogy csinálják, de AKF karakterei élnek. Ahogy olvasom, látom magam előtt a karaktereket, a köztük lévő interakciókat (imádtam, ahogy ugratják egymást a karakterek).

A Viharfellegek után ez a könyv nem az akcióra épít, sokkal inkább egy több szinten zajló családi dráma intrikával, árulással fűszerezve. Utóbbi miatt több helyen is csavaros lett a történet, és ebből néhány tényleg jól működött, sikerült meglepniük, emellett a végén a nagy egész szempontjából ismert felálláson is sikerült tovább bonyolítani, de ennek részletezése spoileres lenne. Aki olvasta a könyvet, az tudni fogja, mire gondolok.

A karakterek zseniálisak, Vernestra (az A Test of Courage óta az egyik kedvencem), Reath, Imri és Cohmac mind fantasztikus visszatérő karakterek, de akadnak itt újak is, kezdve a borítón feszítő Syllel. Leginkább ő tekinthető a könyv főszereplőjének, az ő szemén keresztül bontakozik ki a csavaros történetvezetés, amibe – végre – egy kis politikai bepillantást is kapunk. Ez eddig nagyon hiányzott, és én nagyon örülök, hogy végre kaptunk ilyet is. Syl nagyon klassz karakter, szerintem nagyon könnyen lehet vele azonosulni, könnyen átérezhetőek az érzései, és számomra nem volt idegesítő. A másik fontosabb karakter Xylan Graf, aki egy tenyérbemászó, a legkevésbé sem szimpatikus karakter, de ő tervezetten lett ilyen. Aztán még meg lehetne említeni Jordannát is, aki kezdetben nem igazán volt szimpatikus, de a végére azért őt is sikerült megkedvelnem.

Az említett politikai rész miatt el tudom képzelni, hogy valaki túl lassúnak fogja érezni a történetet, egy kis lassulás valóban érezhető a könyv fele körül, de engem ez nem zavart. Jól szórakoztam itt is.

Akció szórványosan van, de leginkább a regény legvégét lehetne ezzel jellemezni, ez a rész kicsit talán kapkodós is lett a korábbi lassú építkezés után, de így is teljesen rendben van. A folytatás belengetése pedig megint csak fantasztikusan sikerült, nagyon várom, hogy halad tovább a sztori.

Összegezve: nekem ez a regény is telitalálat volt, bár meg tudom érteni azokat, akiknek ez nem annyira fog tetszeni.

[Ody Mandrell]

Spoileresen is lehet beszélni ebben a topikban, erről a regényről.  

 

A végén ha jól emlékszem egy második frakció képe bontakozott ki, igaz? A Graf család akar betenni Ro-nak és a Köztársaságnak. 

[kdani20]

12 órával ezelőtt, Ody Mandrell írta:

Spoileresen is lehet beszélni ebben a topikban, erről a regényről.  

 

A végén ha jól emlékszem egy második frakció képe bontakozott ki, igaz? A Graf család akar betenni Ro-nak és a Köztársaságnak. 

Igen, arra gondoltam

[Iqvi]

Hétfőn megkaptam ezt és a Csillaghullást is a Szukitstól, és elkezdtem olvasni. Tetszik ez a lassú építkezés és a hiperűr jobb bemutatása. Mindenképpen írni fogok róla és megosztom majd itten. 

[Darth Revan9]

Azt tapasztaltam, hogy több olvasónak viszont nem jön be a lassú építkezés pont így az első fázis zárására. Na, majd meglátjuk milyen lesz. Szerintem nekem nem lesz vele gondom, mivel Gray írta.

[Iqvi]

On 8/3/2022 at 11:48 AM , Darth Revan9 said:

Azt tapasztaltam, hogy több olvasónak viszont nem jön be a lassú építkezés pont így az első fázis zárására. Na, majd meglátjuk milyen lesz. Szerintem nekem nem lesz vele gondom, mivel Gray írta.

Nekem nem a lassú építkezés a furcsa, inkább az, hogy hogyan fog beilleszkedni ez a Gravity's Heart-os vonal a fő sztoriba.

[Darth Revan9]

Justina Ireland: Lopakodó árnyak

Nos, ez a könyv az iskolapéldája annak, amikor a magyar változat, jobb, mint az eredeti. Amikor eredetiben olvastam az Out of the Shadows-t nem voltam tőle túlságosan elragadtatva. Justina Ireland angolul túl sokat ismétel, és még hibázik is. A másik ok, ami miatt most sokkal jobban tetszett a könyv, hogy időközben elolvastam A bátorság próbáját, valamint tavaly a Viharfellegeket is. Így sokkal jobban összeállt a kép, jobban át tudtam érezni Imri és Vernestra karaktereit, jobban átjött a valói események tragikus visszhangja is.

E mellett a könyvben vétett hiba is javításra került a magyar kiadásban.

A regény abszolút lassú tempóban építkezik, egyrészt ráerősít a karakterek drámájára, másrészt jobban bemutatja a Köztársaság Fénykorának politikáját, a nagy mágnás családok rivalizálását, illetve minden eddiginél jobban bemutatja a hiperűrt is. A hipertérrel kapcsolatban nem sok Star Wars mű foglalkozott ennyit, ezért hiánypótló is a könyv.

Az események szépen, lassan bontakoznak ki előttünk. A könyv végére pörögnek fel a történések, és csak az utolsó fejezetben nyer értelmet szinte minden. A rejtélyesség eléggé belengi a regényt. A cselszövéseket és a misztikumot Sylvestri drámája és érzelmeinek ábrázolása töri meg. Az eredeti angolban valahogy kevésbé tetszett az állandó búslakodása a kedvese után, azt valahogy túltoltnak éreztem, de itt a magyar változatban, talán a változatosabb szöveg miatt, most nem zavart.

Sylvestrit nagyon szépen bemutatja. Látszik, hogy ő volt az írónő kedvenc karaktere. Sylvestri és Chancey karakterei és a közöttük lévő kapcsolat volt igazán érdekes. Syl nem hiszi el, hogy az anyja a Nihil oldalára állt, de a könyv végén megtapasztalja a keserű igazságot. Ez a dráma nagyon szépen fel van vezetve és a könyv végére üt igazán. Olyan igazán Star Wars-os családi dráma. Xylan nagyon szépen megtéveszti a lányt és még a Jediket is. Nagyon ravasz fickó, ahogy a nagyanyja Catriona is. A könyv végén olvasottak alapján egyre inkább az a gyanúm, hogy a titokzatos Szenátusbéli támogató Sith, vagy pedig a Sithek szövetségese és a Sötét Nagyurak parancsát követve támogatja a Nihilt és rántja bele a konfliktusba a nagy családokat, többek között a Grafokat is. Teljesen passzolna a Sithek stílusához az, hogy ezekkel az eseményekkel próbálják tesztelni, kinek van nagyobb haszna: Lourna Dee-nek, vagy Marchion Ro-nak? A Jedik szintén megkapják a maguk szerepét. Imri az érzelmek érzékelésében sokszor túlcsordul és kezelnie kell ezt. Vernestrára pedig rátörnek a hiperűrben különféle látomások. Nagyon egyedi mindkét képesség, öröm volt olvasni róluk. Vern adottságai a történetben komolyabb hatással voltak. Vern és Mari találkozása a regény végén egy érzelmi fordulópont volt, illetve a Köztársaság Fénykorának egyik fordulópontja is. Vernen látszik, hogy érett Jedi, de többször is kétségek gyötrik, talán túl hamar vált lovaggá, végül mesterré. Az Imrivel való kapcsolata itt is több, mint mester-tanítvány. Igazi jóbarátok, akik korában közel állnak egymáshoz. Örültem Reath és Cohmac feltűnésének is, kár, hogy nekik kevesebb szerep jutott, minden velük kapcsolatos esemény lekötött. A könyv végi fordulópontnak pedig nagyon érdekes kihatásai lesznek a jövőben.

Fontos regény volt, hisz többet megtudtunk a hiperűrről, a Köztársaságban élő, nagy politikai és gazdasági hatalommal rendelkező családok némelyikéről. És fontos volt a könyv végi fordulat is, mely nem csekély mértékben fogja befolyásolni a későbbi történéseket. Szóval, nagyon tetszett, sokkal jobban, mint korábban. Bár Sylvestri vágyakozása egy kicsit itt is túlnyújtott, de a könyv egyéb fordulatai bőven kompenzáltak. Ötös.

 

[Ody Mandrell]

1 órával korábban, Darth Revan9 írta:

A könyv végén olvasottak alapján egyre inkább az a gyanúm, hogy a titokzatos Szenátusbéli támogató Sith, vagy pedig a Sithek szövetségese és a Sötét Nagyurak parancsát követve támogatja a Nihilt és rántja bele a konfliktusba a nagy családokat, többek között a Grafokat is. Teljesen passzolna a Sithek stílusához az, hogy ezekkel az eseményekkel próbálják tesztelni, kinek van nagyobb haszna: Lourna Dee-nek, vagy Marchion Ro-nak?

A Viharfellegekben ez a kérdés megválaszolásra kerül(t) (ha jól emlékszek).

[Bence1997]

20 perccel korábban, Ody Mandrell írta:

A Viharfellegekben ez a kérdés megválaszolásra kerül(t) (ha jól emlékszek).

A Csillaghullásban derül ki,

Spoiler

Ghirra Starros a hunyó.

 

[Ody Mandrell]

Rosszul emlékeztem, de azt tudtam, hogy volt szó róla.