Sorozatok

[Bomarr]

Mondjuk Lombardo azt mondja, hogy ha Benioff & Weiss (a mostani showrunnerek) akarnak prequelt késziteni akkor tuti, hogy lesz belőle valami. Csak hogy Benioff és Weiss többször leszögezték, hogy ha a sorozat végére érnek akkor valami mást akarnak csinálni. Annyira hogy már fel is kerestek egy stúdiót és le is szerződtek, hogy megcsinálják a Dirty White Boys című börtönregény adaptációját.

 

Persze valószinüleg arról van szó, hogy az HBO igyekszik meggyőzni őket és kifelé is mutatja, hogy mekkora bizalma van bennük hátha meggondolják magukat. Ki tudja ha kellően sok a nulla a csekken akkor tán a börtöndráma is várhat. De ha mégis nemet mondanak valszeg az HBO talál más készitőket a munkára.

Igazából úgy tűnik, hogy ez az új évad is inkább az HBO "érdeme". A showrunnerek többször mondták, hogy ők 70-75 részben gondolkodnak és többet nem igazán szeretnének az HBO viszont mindenképp szerette volna ha kicsit hosszabbra veszik a figurát. Bár még most sem világos, hogy ez a plusz két év amit a hatos után ígérnek egy szétbontott utolsó évad lesz (alias Sopranos) vagy a nyolcadik évad teljes tiz epizódos lesz.

[Wilde]

GoT

Mintha azt olvastam volna valahol, hogy a főbb színészek 7 évadra írtak alá és az HBO lobbizta ki, hogy mégis legyen egy 8. is. Ezzel kapcsolatban:

 

rajongói spekuláció, hogy a 8. évad a war for the dawn grandiózus megvalósítása lehetne. És a teljes utolsó évadot erre szánnák rá.

Kíváncsi vagyok erről mit gondolnak itt a könyvet ismerők?

Egyébként, ha Robert féle lázadás lenne a spin-off sorozat témája, akkor van néhány dolog, aminek a GoT-ban nem is kellene kiderülnie. Tehát néhány spoilert sokkal jobban lehetne ellőni ott. Amellett, hogy ez a korszak is érdekelne, engem az izgat igazán, amiről valahol hallottam, hogy Martin tervezett írni egy regényt/regényfolyamot, ami a valyriai időkben játszóna, a Targaryenek főszereplésével. Ebből egy HBO minőségű sorozatot nagyon megnéznék!

 

Kasztálták a Banshee-t... IDIÓTÁK!

A csatorna legnézettebb sorozata volt. És mostanában a legjobb akció sorozat. Igazi hiánypótló. Remélem valaki felkapja még és folytatják mert ha nem akkor ez a maradék 8 rész lesz a vége.

 

Én úgy tudom, hogy a készítők döntöttek úgy, hogy most lezárják a sorozatot...

[Bomarr]

GoT

Mintha azt olvastam volna valahol, hogy a főbb színészek 7 évadra írtak alá és az HBO lobbizta ki, hogy mégis legyen egy 8. is. Ezzel kapcsolatban:

 

rajongói spekuláció, hogy a 8. évad a war for the dawn grandiózus megvalósítása lehetne. És a teljes utolsó évadot erre szánnák rá.

Kíváncsi vagyok erről mit gondolnak itt a könyvet ismerők?

Egyébként, ha Robert féle lázadás lenne a spin-off sorozat témája, akkor van néhány dolog, aminek a GoT-ban nem is kellene kiderülnie. Tehát néhány spoilert sokkal jobban lehetne ellőni ott. Amellett, hogy ez a korszak is érdekelne, engem az izgat igazán, amiről valahol hallottam, hogy Martin tervezett írni egy regényt/regényfolyamot, ami a valyriai időkben játszóna, a Targaryenek főszereplésével. Ebből egy HBO minőségű sorozatot nagyon megnéznék!

Szerintem ezt nem kell spoiler mögé tenni mert spekuláció, de úgy gondolom, hogy igen: az utolsó évad a végső nagy csatára vagy csatákra lesz felfüzve. Martin is mondta, hogy a végefelé lesz egy rakás kolosszális ütközet és ez a történet mással nem érhet véget mint egy nagy bummal, amiben valamiképp kulcsszerepet kapnak a sárkányok és a Mások. Máshogy kevés értelme lenne szerintem.

 

Ami a prequeleket illeti én úgy érzem, hogy itt Robert lázadása lesz a befutó. Tele van olyan karakterekkel, akiket már kedvel a néző és itt olyan oldalukat mutathatnák meg amit eddig nem láttunk (Robert mint kőkemény harcos!) illetve ott van a megannyi legendás figura akikről rengeteget hallunk de sose láttuk őket (Lyanna Stark, az Őrült király, Rhaegar Targaryen stb.), itt viszont erre is nyilna lehetőség.

Szerintem minden más prequel téma csak csalódás lenne az átlag nézőnek. Én szívesen megnéznék egy Dunk & Egg sorozatot, a Targaryen polgárháborút -erről Martin már egy novellát is írt- de ezek inkább csak a hardcore fanoknak lehetnek érdekesek. A széles közönségnek szerintem a Robert-féle lázadás kell.

[MissKarrde]

Kíváncsi vagyok erről mit gondolnak itt a könyvet ismerők?

Egyelőre semmit, mert valahogy megrekedtem a következő könyvekről szóló információk terén, nem tudom, hogy mit és hogyan lenne érdemes képernyőre vinni.

[Nabopolasszar]

Martin elkezdett egy novella sorozatot, ami a Targaryen időkben játszódik, és az egyik főszereplő ebbe a dinasztiába is tartozik, de ez inkább a lovagi életről szól (lovagi tornák, kisebb nemesek közötti összetűzések), kezdve a kóbor lovagoktól egészen (valószínűleg) a királyi testőrség parancsnokáig. Elvileg 12 novellát akar írni, de ebből még csak 3 készült el. Nekem elsőre nem tűnik sorozatbarát alapanyagnak.

 

Amúgy sugdolóztak olyanról is, hogy a sorozatot mozifilmként zárják le, nem?

[Bomarr]

Martin elkezdett egy novella sorozatot, ami a Targaryen időkben játszódik, és az egyik főszereplő ebbe a dinasztiába is tartozik, de ez inkább a lovagi életről szól (lovagi tornák, kisebb nemesek közötti összetűzések), kezdve a kóbor lovagoktól egészen (valószínűleg) a királyi testőrség parancsnokáig. Elvileg 12 novellát akar írni, de ebből még csak 3 készült el. Nekem elsőre nem tűnik sorozatbarát alapanyagnak.

 

Amúgy sugdolóztak olyanról is, hogy a sorozatot mozifilmként zárják le, nem?

Amellett a 3 novella mellett amit emlitesz (Dunk & Egg kötetek) megjelent már egy negyedik is, ami 200 évvel a mostani események előtt játszódik a Sárkányok tánca -a Targaryen polgárháború- idején (The Princess and the Queen a címe). Ez még nem jelent meg magyarul.

 

Mozifilmet csak Martin akart befejezésnek. A HBO határozottan elzárkózik tőle. Ezzel a sorozattal pont azt akarják megmutatni, hogy mozifilmes élményt akár TV-n is lehet nyújtani. A koncepció teljes feladása lenne ha bejelentenék, hogy a nagy fináléra nem elég az HBO, mert ahhoz már mozi kell.

[Wilde]

Fire and Blood, ez volt az, amire én gondoltam, de nem sokat tudok róla, mindenesetre ez engem pont azért érdekelne jobban, mert azokból az időkből én nagyon keveset tudok, míg a Robert féle lázadásról úgy, hogy csak az első könyvet olvastam is már elég sokat, mellé még a könyves infók spoilereit is átolvastam és így az már annyira nem szűz terület. Mondjuk azt megértem, hogy pont emiatt a brandnek előnyösebb, ha a már valamelyest bejáratott közegben viszik tovább, mintha egy teljesen új területre tévednének.

Bomarr/Nabo, engem az érdekelne, hogy a Robert lázadásban mennyi "anyag" van, lehet belőle csinálni, egy hasonlóan hosszú sorozatot (feltéve, ha nem csak 3-4 évaddal terveznek), vagy ahhoz nagyon ki kell bővíteni a sorozatnak a könyves sztorit?

[Nabopolasszar]

A könyv igazából csak egy keretet adna: az alap eseményeket és az alap szereplőket. Ezt természetesen bőven ki kellene bővíteni, de szerintem egy 3-4 évad kihozható belőle. Mondjuk az első évad befejeztével kitörne a háború, a maradék 9 (10) csatát meg szétosztanák 2-3 évadra. Az első évadba belerakhatnák Tywin felemelkedését, Oberyn és Tyrion első találkozását is, hogyan kapta meg Selmy a "Bátor" jelzőt, hogyan romlott meg a viszony a király és a segítő között, Kisujj felemelkedése stb.

Itt az a gond, hogy a felvezetés még elég jól körül van írva, de a csaták közötti történések nincsenek túlságosan részletezve, és a csatákat is csak meg-meg említik (a Trident (Három folyó) melletti csatával foglalkoznak sokat, királyvár bevételével, viharvég ostromával és az utolsó könyvben az egyik szereplő által betekintést nyerhetünk a harangok csatájába is), meg néhol az urak nevét is, de nem több.

[Bomarr]

A Fire and Blood egy "történelemkönyv" lesz hasonló ahhoz, mint amilyen a World of Ice and Fire volt azzal a különbséggel, hogy ezt teljes egészében Martin írja és nem csak néhány fejezetét. De sajnos nem novella/regény lesz.

 

Robert lázadásával annyi a probléma, hogy csak szilánkok vannak dramatizálva [részletesen, párbeszéddel együtt megírva] de ezek nincsenek úgy összekötve, hogy egy teljes sorozatra könnyen adaptálható sztorit lehessen belőle kihámozni. Rengeteg lyukat kéne betömni. Bizonyos szempontból nehezebb lenne megírni, mint most a GoT-ot.

 

A legtöbb értelme szerintem úgy lenne, hogy Raegar Targaryen lenne a kvázi főszereplő és a tragikus hős. Mellette pedig fontos szála lenne Robert/Ned-nek, az Őrült királynak és Tywinnak. Sokadik néha bevillanó mellékszál lehetne Stannis.

 

[Pildi]

Robert lázadásával annyi a probléma, hogy csak szilánkok vannak dramatizálva [részletesen, párbeszéddel együtt megírva] de ezek nincsenek úgy összekötve, hogy egy teljes sorozatra könnyen adaptálható sztorit lehessen belőle kihámozni. Rengeteg lyukat kéne betömni. Bizonyos szempontból nehezebb lenne megírni, mint most a GoT-ot.

 

A legtöbb értelme szerintem úgy lenne, hogy Raegar Targaryen lenne a kvázi főszereplő és a tragikus hős. Mellette pedig fontos szála lenne Robert/Ned-nek, az Őrült királynak és Tywinnak. Sokadik néha bevillanó mellékszál lehetne Stannis.

 

Én nagyom örülnék egy ilyen előzmény sorozatnak! Annyira mesterien fokozta az író az ember érdeklődését a most játszódó történet előzményei iránt azzal, hogy apránként csepegtetve tudtunk meg pár ígéretes részletet, de semmi teljes információt, hogy felmerül a gyanú, netán szándékos is lehetett, meghagyva a lehetőséget arra, hogy egy külön sztori keretében ismerjük majd meg a múltat.

Ez szerintem nem mond ellent annak, hogy a GoT végére fény derüljön pár lényeges titokra (pl. Jon Snow szüleinek titkára), attól még lehetne az új sorozat is izgalmas, hiszen a hogyan legalább olyan érdekes, mint maga a végeredmény.

[MissKarrde]

Akárcsak én, ezzel a koncepcióval simán ki tudnék békülni.

[Nute Gunray]

A Robert-féle felkelés hálás alapanyag, én nagyon örülnék egy ilyen előzménysorozatnak. Szerintetek minden esetben kellene az ismert szereplőknek új casting? 15 év ide vagy oda, azért Charles Dance játékát szívesen nézném az új szériában is.

[Wilde]

A Fire and Blood egy "történelemkönyv" lesz hasonló ahhoz, mint amilyen a World of Ice and Fire volt azzal a különbséggel, hogy ezt teljes egészében Martin írja és nem csak néhány fejezetét. De sajnos nem novella/regény lesz.

 

Kár , azért így is érdekel és remélem él olyan sokáig az öreg, hogy ezt mind be is tudja fejezni.

[JakeSully]

A HBO Deadwood sorozatának Emmy győztes brit színésze, Ian McShane benne lesz a Trónok Harca 6. évadában!

http://www.ew.com/article/2015/08/01/game-thrones-ian-mcshane

 

A színvonal nem hogy csökken a színész felhozatal terén, hanem folyton arányosan növekszik.

[Bomarr]

Hú, ez szerintem szenzációs hír! Én oda vagyok a fickóért. A Katedrálisban is elképesztőt alakított.

A Trónokban akit szerintem játszani fog:

 

Sam apját Randyll Tarly-t. A casting listából lehet tudni, hogy az utóbbi karakter fel fog tűnni a hatosban és erre McShane szerintem tökéletes lenne.

 

[Rog]

Kasztálták a Banshee-t... IDIÓTÁK!

A csatorna legnézettebb sorozata volt. És mostanában a legjobb akció sorozat. Igazi hiánypótló. Remélem valaki felkapja még és folytatják mert ha nem akkor ez a maradék 8 rész lesz a vége.

A Cinemax is bekaphatja.

[Dzséjt]

No, pár napja befejeztem a Game of Thrones, amire Bomarr galád fondorlattal sikeresen rávett, és hát battya meg a paripa, ez jó volt, így hamar bedaráltam – amit az évadonkénti tíz rész azért megkönnyített. Összességében nagyon tetszett a sorozat, kevés olyan másik szériát tudnék mondani, ami ennyiszer kiváltotta bennem a hűbazmeg érzést vagy ennyire jó karaktereket tudott felhozni. Kezdeném is velük, mert ha a szereplők fele olyan jók lennének, mint amennyire, valószínűleg nem néztem volna meg a GoT-t. Mert ugye nekem első sorban az a fontos, hogy legyenek benne karakterek, akiket megszeretek, aztán akkor bármilyen sz*rt elnézek (ugye még mindig nézem a Castle-t, és csak a karakterek miatt), ha meg még jó is, na, akkor ott vagyok, ahol most. Írom a hosszú sorokat. Mert mindenkit biztosíthatok afelől, hogy jó szokásomat megőrizve nem fogom rövidre mondandómat.

 

Szóval, karakterek. Szerintem senki sem fog meglepődni, ha azt mondom, hogy a kedvencem, a best of az Tyrion Lannister. Peter Dinklage amilyen kicsi, olyan nagyot alakít, és szerintem nagyjából addig leszek hű a GoT-hez, amíg ő él. Ha megölik, hát, nagy valószínűleg megy tőlem a kasza. Frenetikus, minden pillanatot élvezek, amiben benne van. Jelenlétével lazán ellopja a show-t, még a legnyugisabb pillanatokban is. Mindig övé a legjobb szöveg, a legjobb mozzanat, ráadásul ő a legtökösebb is. Mondjuk, ha mindez nem lenne igaz, azzal, ahogy Joffrey-val bánt, belopta volna magát a szívembe. Felpofozta, megfenyegette, és bár nem szándékosan, nem is tudatosan, de még a mérgezett bort is ő adta neki. Na jó, utóbbi nem az ő érdeme, de ez a kis hozzájárulás annak a féregg*cinek a megöléséhez akkor is egy jó pont. Legjobb pillanat mi is lehetne más, mint a tárgyaláson előadott záróbeszéde. Addig is tudtam, hogy a csávó apró mérete ellenére valószínűleg veszélyesebb, mint a Hegy és a Véreb együtt véve (nem szemtől szemben egy emberre veszélyforrás, hanem zusammen az egész Hét Királyságra), de az a harag és gyűlölet, amit itt kiadott magából, az bizonyította, hogy ha ez elszabadul, akkor Westerosra keresztet vethetünk. És már alig várom, hogy lássam, mit fog művelni Daenerys oldalán először Yunkaiban, majd remélhetőleg az egész világgal.

Második számú kedvencem, mit ad isten, Daenerys Targaryen – szerintem ezzel sem lógok ki különösen az átlagból. Bár az elején nem kedveltem, egy csini szöszi volt, akit tulajdonképpen felkínált tálcán az a gyűlöletes bátyja (azt de utáltam). Aztán szépen elkezdett formálódni, megerősödni, uralkodóvá válni. Igaz, ehhez tragédiák egész sora kellett, aminek hála kezdtem sajnálni, majd lassan tisztelni. Őszintén szólva, ha ott lennék, lehet úgy viszonyulnék hozzá, mint Jorah, legalábbis tökéletesen meg tudom érteni, hogy árulóból miért lett hű tanácsadó és barát, és miért akar annyira visszajutni a kegyeibe. A végső lökést, hogy Daenerys kedvenc karakteremmé vált a 3x04 And Now His Watch is Ended vége adta.

Eleve zseniálisan lett megrendezve maga a jelenet. Már korábban felötlött bennem, hogy Daenerys érti azt a szarházi Kraznys és a többi mestert, de épp csak átsuhant az elmémen, nem is foglalkoztam vele. Aztán, amikor átadja Kraznys az ostort neki, és közli, hogy „a kurva megkapta a hadseregét”, ahogy Daenerys felnézett rá, már biztosra lehetett venni: érti ő. Aztán hősnőnk lemegy, és kiadja első parancsát valyrianul, de a makulátlanokon kívül csak egy ember reagál erre, ő viszont döbbenten, méghozzá az eddigi tolmács, Missandei. Hamar leesett neki, hogy hirtelen nincs rá szükség. Aztán ahogy Daenerys osztogatja a parancsokat, új hadserege meg lazán reagál ezekre, Jorah-nak és Barristannak is kezd feltűnni a dolog, de az a hülye Kraznys csak akkor reagál, amikor Daenerys már közvetlen hozzá beszél valyrianul. Vajon átfutott a fején, hogy talán illőbb lett volna kevesebbet gyalázni a nőt? Bennem tuti átfutott volna, meg úgy alapjáraton belém fagyott volna a sz*r, amikor rádöbbenek, hogy az, aki sárkányokat nevelget és nem mellesleg az összes létező makulátlan ura és parancsolója lett, ért engem és nem valószínű, hogy szívlel. És tényleg nem szívlelte.

De mindez a remekbeszabott rendezés szutykos fenét sem ért volna, ha Emilia Clarke-ból nem sugárzik az, ami a Terminator Genisys-ből abszolúte hiányzik belőle: az erő, a méltóság, a sziklaszilárdság, az elhivatottság, szóval mindaz, ami őt királynővé teszi. Szóval ettől a pillanattól kezdve Daenerys a második számú kedvencem lett, és csak azért nem előzi meg Tyriont, mert nem annyira kedélyes alkat.

Harmadik számú kedvencem, és ezzel talán meglepetést okozok (talán nem, nem tudom, milyen az általános megítélése), az Tywin Lanister. Egy számító szarházi volt, az tény, de egyrészt, Charles Dance-t öröm volt nézni, úgy lubickolt a szerepben, másrészt Tyrionhoz hasonlóan megvolt az esze. Tulajdonképpen ha Tyrion nem törpének születik, és ez nem hat ki rá, valószínűleg ő is ilyenné vált volna. De apjával való egészségtelen kapcsolata miatt ő valamivel jobb ember lett – ugyanakkor Tywin sem volt gonosz, csak eszes és nem igazán foglalkozott olyan dolgokkal, mint erkölcs, becsület, stb. Tyrionnak ezt még le kell küzdenie.

Tywin volt a tökéletes uralkodó. Nem csak hatalma volt, de ehhez megvolt a karaktere is. Tulajdonképpen már csak azért szívesen megnéznék egy előzménysorozatot, hogy lássam, mit csinált ez a fickó a lázadás alatt. Miért nem lett ő király – bár a választ tudom, sokkal nagyobb hatalma volt így, mintha király lett volna. Ennek ellenére remek vezető volt végig. Képes volt lemondani a büszkeségéről, ha ez kellett egy szövetséghez (lásd a füstbe ment családegyesítést a Tyrellekkel – ezer hála Cerseinek, hogy sorvadna el), képes volt orvul hátba támadni valakit, ha ez kellett az ellenség felszámolásához (szegény Rob Stark), és persze a saját családtagjai iránti érzelmeket is lazán semmibe vette, ha arra volt szükség (nem törődött azzal, mennyire utálta Tyriont, kinevezte a király „helyettes” segítőjének, és lazán hozzákényszerítette volna Cerseit Lorashoz). Szóval ő megtette, amit meg kellett tennie. Ha ezt nem a Lannister család miatt, hanem mondjuk egész Westeros miatt csinálja, a Hét királyság fénykorát élhette volna.

Sajnos azonban ez lett a veszte is, mert annyira elidegenedett a családjától, hogy a saját kölykei kívánták már a halálát. Különösen kár, hogy annyira utálta Tyriont, amennyire, és hogy annyira lebecsülte a fia iránta érzett gyűlöletét, amennyire. Az a ridegség, ami jó vezetőt csinált belőle, tette őt rossz apává és okozta a vesztét. Pedig a legdurvább szerintem az, hogy lelke mélyén a legjobban Tyriont szerette, a gyerekei közül szerintem ő volt az egyetlen, akit tisztelt és méltónak tartott utódjának. S bár ez sosem lett igazolva, úgy érzem, hogy pont emiatt gyűlölte Tyriont. Mert az a kis gnóm, aki „megölte” az anyját (most komolyan, miféle barom felfogás ez?), ez az egyetlen olyan leszármazott, aki méltó hozzá. Ha Tyrion Jaime bőrébe születik, tökéletes apa-fia kapcsolat lett volna közöttük, a Lannister ház pedig egyeduralkodóvá vált volna. Így sajnos Tyrion megölte Tywint, ezzel tulajdonképpen kifilézte a Lannistereket is. Mert az kétségtelen, hogy Tywin nélkül a Lannisterek csak egyféleképpen maradhatnának fenn: ha Tyrion átveszi a családfő szerepét. Erre viszont most nagyjából semmi esély sincs.

Négyes számú kedvencem Arya Stark. Az amúgy is harcias kiscsaj lassan tökéletes pszichopatává érik, de éppen ezért érdekes a sorsának alakulása. Bár Sansa több szutyoknak van kitéve, a Starkok közül Arya körül van a legtöbb bonyodalom. Már csak azt elég megnézni, hogy Derestől eljutott Braavosig, sokáig együtt „kalandozott” a Vérebbel, és szerintem már több embert ölt meg, mint bárki más a sorozatban. Legalábbis a nevesített, fontosabb szereplők közül valószínűleg ő ölte le a legtöbbet közvetlen.

Sorsának alakulásában különösen vicces és elkeserítő, hogy több esetben is alakulhatott volna tök máshogy, ha csak egy kicsit korábban kerül el bizonyos helyekre, vagy halad tovább az úton. A két leglejellegzetesebb példa, hogy ha csak kicsit előbb ér oda az Ikrekhez, valószínűleg meghal, míg ha Sasfészekbe bejutott volna hibbant nénikéje „öngyilkossága” után, rég együtt lenne Sansával, és akkor ott megint máshogy alakultak volna a dolgok. A helyzet poénját amúgy remekül felismerte, amikor röhögésben tört ki meghalván nénje tragikus sorsát. Kínos pillanat volt, annyi szent. Viszont kíváncsi leszek, merre megy tovább. Egyértelmű, hogy az Arctalan Isten – vagy hogyan hívják – orgyilkosává nem válhat, mivel ő nem Senki, hanem Valaki, és ehhez ragaszkodik is. Ő nem szolgálni akar, csak kurtítani a halállistáját. Viszont most végzetes hibát követett el, aminek meg is lett az eredménye. Kíváncsian várom, hová vezet ez.

A top 5-öt Jaime Lannister zárja. Na, ő egy ellentmondásos figura. Bár azon jellemvonása, hogy minden teketóriázás nélkül lelökte Brant és a saját nővérét dugja, baromira unszimpatikussá kéne, hogy tegyék, és az is volt. Utáltam, legalább annyira, mint Joffrey-t és Cerseit. De, és itt megint dicséret az alkotóknak (Martint és a sorozat készítőit egyaránt), hogy végül kedvelhető figurát csináltak belőle. A fogságban töltött időszak még hagyján, az mintha nem igazán fogott volna rajta. Viszont az idő, amit Brienne-nel töltött, na, az alaposan átformálta. Nyilván ehhez nagyban hozzájárult, hogy lecsapták a kardforgató kezét, ezzel tulajdonképpen megfosztva élete értelmétől, de szerintem maga Brienne is nagy hatással volt rá. Szerintem ő volt az első, aki Jaime-t látta, és nem a Királyölőt, a tökéletes utódot, vagy azt, amit Cersei lát benne, ami valljuk be, a rosseb tudja micsoda – egy féreg, aminek néha hagyja, hogy meghágja. Az tuti, hogy nem bátyót vagy a fattyai apját látja Jaime-ben.

Amúgy vele kapcsolatban további ellentmondás, hogy az egyetlen, aki valóban szereti a családját. Látszik, hogy rühelli az apját, de mégis szereti, mint az apját, és egyaránt kiáll Cersei és Tyrion mellett is. Amúgy nagyon remélem, hogy azért nem fogja ketté hasítani, amikor legközelebb találkozik Tyrionnal. Szerintem nincs oka rá, mert egyrészt, azért ő sem sírta el magát, amikor apuci az ágyékszéken pusztult, másrészt, látnia kell, hogy Tyrionnak éppen elég oka volt megölni Tywint.

Szóval attól függetlenül, hogy Jaime talán a GoT legellentmondásosabb figurája, én az ötödik évad végére annyira megkedveltem, hogy sajnáltam, amikor a lánya meghalt a karjai között. Viszont pont az ellenmondásossága miatt nem tudom, hogyan fog erre reagálni. Egyaránt benne van a pakliban, hogy háborút indít Dorne ellett, mint az, hogy visszafordítja a hajót és személyesen gyilkolja le Ellaria Sandot és a libáit, de csak őket.

Futottak még kategória: Bronn, aki zseniális társa Tyrionnak és Jaime-nek is. Pod és Samwell Tarly, a két szeretnivaló szerencsétlen. Jorah Mormont, akivel talán a legjobban tudok azonosulni. Daario Naharis, mert van stílusa. Varys, szerintem nem kell ecsetelni.

És persze a „szeretem gyűlölni” őket kategória abszolút győztesei Cersei Lannister és Joffrey Baratheon (amúgy neki nem inkább Joffrey Hillnek kéne lennie, ha elárulnák, hogy fattyú?). Hogy én mennyire imádtam végignézni Joffrey halálát. Ennél jobban már csak Cersei halálát fogom nagyobb imádattal nézni, csak az a kár, hogy remélem nem hal meg. Nem, remélem, hogy az összes gyereke meghal, Tyrion mindent megúszik, amit rávarrt és Jaime is megutálja, mint a sz*rt, és hosszú, nagyon hosszú élete lesz egy ugyanolyan cellában, mint ahová legutóbb zárták. Egy pillanatig nem tudtam sajnálni még a Canossa-járása alatt sem, sőt, én Westerostól Essosig végigkergettem volna. Kevés olyan karaktert tudnék mondani a filmek, sorozatok és könyvek világából, akit jobban gyűlölök ennél a ribancnál. Ostoba, öntelt, önző és gonosz, vagyis a lehető legrosszabb ember.

Mellesleg nagyon nagy gratula a szereplőválogatónak, mert minden szerepre a megfelelő embert találta meg. Már csak arcvonásokra telitalálat mindegyik – persze mindenki nagyszerű színész is. De komolyan, Lena Headey és Jack Gleeson még arcberendezésre is olyan a sorozatban, hogy meglátod őket és nyílik a bicska a zsebedben. Persze nyilván, ehhez azért hatalmas színészi játék is kell, mert például sokáig Nikolaj Coster-Waldaut is csak megláttam, és már felforrt az agyvizem, mostanra pedig mégis szimpatikus. Szóval, amit a GoT alkotói a karakterekkel művelnek, az szerintem tankönyvi anyag lehetne. Így kell egy karaktert megírni, eljátszani, a színészt hozzá kiválasztani, beöltöztetni, kisminkelni, egyszóval: megalkotni.

Persze a karakterekről még hosszan tudnék írni, hiszen annyi szerethető, gyűlölhető, megvethető, sajnálható figura szaladgál itt. Már arról litániát tudnék írni, mennyire melléfogott Ned Stark, amikor becsülettel akart politizálni, mennyire rühelltem Stannist és nejét a vallási fanatizmusáért (és a poén, hogy a feleségéről alkotott véleményem némileg változott az utolsó pillanatban, bár nem sokat), hogy mennyire zseniálisan köpönyegforgató Kisujj, hogy milyen ostoba volt Oberyn, hogy mennyire ki tudnám tekerni a nyakát Ellariának, stb. De nem teszem, mert már így is a negyedik oldalt kezdem, aztán még akarok másról is írni.

Méghozzá kicsit az évadokról. Illetve akartam írni a világról, de felesleges, mert ezt könnyen összefoglalom: k*rva jól kidolgozott a látványtól a működésig. És igen, igaza van az HBO-nak, a moziminőség simán prezentálható a TV-n. Bár én ebben nagyjából a Brand of Brothers óta nem kételkedem. A dolognak inkább az szab határt, hogy a legtöbb társaságnak nincs elég tőkéje ahhoz, hogy ilyen minőségű sorozatokat gyártson. Sőt, talán csak a Netflix, ami képes lehet felvenni a versenyt az HBO-val. Na de elkanyarodtam.

Szóval, évadok. Ha rangsorolnom kéne őket, így állna a helyzet:

Az abszolút győztes a harmadik évad, főleg azért, mert ebben két epizód végén is padlót fogtam. Az egyiket, a 3x04 And Now His Watch is Ended már kiveséztem feljebb, a másik pedig (ez sem lesz meglepő) a 3x09 The Rains of Castamere. Nos, eme epizód után pöppet eluralkodott rajtam a depresszió. Nekem mondjuk mázlim van, egyből tudtam a következő epizód után kapni, a könyvet olvasók meg gondolom kaphattak a következő fejezet után (ha csak nem ezzel zárult a könyv, de mivel Martin még él, gondolom ez csak egy fejezet vége volt ). De ezt „élőben” nézni, ha nekem ezután egy hetet kellett volna várni a folytatásra, hát az emberkínzás lett volna. És igen, miután felhívtátok rá a figyelmem, visszanéztem kicsit az epizódokat, és persze magát a jelenetet is, és remek utalások vannak, hogy valami nagy dolog van készülőbe. Bár, ha még ki is szúrom ezeket, leveszem, miért körmöl annyit Tywin (apropó, annyira szánalmas volt, amikor Cersei utánozta ebben az apját…), erre szerintem akkor sem készültem volna fel. De legalább az epizód elérte, hogy most már csak azért drukkolok a kedvenceimnek, hogy minél tovább éljenek. Emellett ebben az évadban kedveltem meg Daeneryst és Jaime-t, mellettük végre Jon is a fejlődés jeleit kezdte mutatni, és rengeteg erénye van még, amit újfent hosszan sorolhatnék.

A sorrend alakulása a továbbiakban: negyedik, második, ötödik és első évad. A negyediket és a másodikat különösebben nem ecsetelném, akik ismerik a sorozatot és engem, tudják, miért kerültek ezek előbbre a másik kettőnél. Az első meg azért szorult hátra, mert az a bevezető, a későbbiek evidensen köröket vernek rá. Nem rossz, csak a folytatás-szindróma áldozata.

Az ötödiket sem feltétlen tartom rosszabbnak az előtte lévő háromnál, viszont kicsit kevésnek éreztem benne Tyrion szerepét és feleslegesen elnyújtottnak Jaime dorne-i történetét. Az, ami ott történt, nem ért meg ennyi időt, ráadásul következményei sem ebben az évadban voltak. Plusz ebben a szálban mutatták be az egyik legbénább húzást a GoT-ben, nevezetesen a későn ható méreg bemesélése a sztoriba; pfff… Nagyon amatőr volt ez, még egy SyFy sorozatban is kínos lett volna.

Ráadásul összességében kicsit lagymatagnak tartottam az ötödik évadot. Sajnos a legvégét ugye idő előtt lelőtték előttem, a csatát már láttam – bár így, hogy tudom ki kicsoda, miért van ott, és mire fel olyan nagy dolog ez, sokkal izgalmasabb volt, mint elsőre, szóval ilyen téren azért mégsem ért hátrány –, így mondhatni elmaradt a hűbazmeg. Egyedül Cersei megpróbáltatásai okoztak kellemes, nagyon kellemes meglepetést.

Illetve Jon meggyilkolásával kapcsolatban az mégis megdöbbentett, hogy a Varjak ölték meg. Mert egy dolog tudni, hogy meghal, egy másik tudni, hogyan. Oké, nem szívlelték, de b*ssza meg, legalább a fele rá szavazott. Illetve, több, mint a fele, csak hát az az egy ebben a kérdésben, pláne, hogy már halott is volt, nem oszt vagy szoroz. És ugye a gyáva nyúl lefejezésének ügyében még Allistar is mellé állt. Szóval arra számítottam, hogy esetleg a vadak közül nyiffantja ki valaki, legrosszabb esetben pedig a kölyök döfi hátba. Majdnem bejött…

Akárhogy is, egy biztos, a halála fölött képtelen vagyok napirendre térni. Ha tényleg meghalt, azzal a sorozat baromi nagyot veszít. Egyrészt, Jonnal kapcsolatban rengeteg kérdés megválaszolatlan maradt, például, hogy ki az anyja. Ha ennyire titkolta Ned, akkor nem lehetett jelentéktelen személy. Szóval nem hiszem, hogy ennek a kérdésnek a levegőben kéne maradnia. Viszont már senki sem él, aki megválaszolhatná, akit érdekelne a válasz, aki felkutatná a választ. Ed, Cat, Robert, Jon, hulla mind. Nincs, aki adja, nincs, aki keresse a választ. A másik probléma, hogy ezzel elvesztette a sorozat azt a karaktert, akivel az események egy részét a Falhoz fókuszálták. Mert ehhez sokadik mellékszereplő Davos és dögös MILF Melisandre jelenleg kevés, mint durcás grizzly maci ellen az ima. Szóval szerintem Jon halála dramaturgiai pofán vágása lenne a sorozatnak.

A másik, ami miatt nálam nem szerepelt annyira jól az ötödik évad, az az, hogy túl sok cliffhanger maradt a végére, és túl sok szál maradt a levegőben a folytatás reménye nélkül. Az elsőt nem ecsetelném különösebben, elég megnézni az utolsó jelenetsorokat. Sansa és rohadjálmeg Theon (ez is minden pillanatát megérdemelte a szenvedésének) fejesének nem láttuk eredményét, Stannis kinyuvasztása előtt elsötétült a kamera, Melisandre és Davos újratalálkozása már cliffhangernek is kevés (pedig aztán lenne itt alkalom a gyilokra), Királyvár fölé akár a kérdőjelet is kifüggeszthetnénk, Aryát meg a kérdőjelre pontként, és még ott van Jon is. Fogalmam sincs, hogyan van ez a könyvben, de a sorozatban, pláne egy részbe belezsúfolva, pláne egy rész utolsó húsz percére, sok. Az utolsó epizód nem egy rész volt, hanem egy cliffhanger sorozat, amit nem befejeztek, hanem abbahagytak. És míg az előző évadoknál ugyan maradtak nyitott szálak, éreztem, hogy oké, itt most egy szakasz lezárult, az ötödiknél ez az érzés elmaradt.

Pedig nem kellett volna sok, csak látni Stannis halálát (vagy nem halálát, de inkább a halálát), azt, meg mondjuk azt, hogy Theon és Sansa túlélte, és éppen menekülnek. Nem ilyen suta mód „jajj meghaltak vagy sem” klisés cliffhangerrel befejezni. Pláne poén ez annak fényében, hogy három ilyen három ilyen „jajj meghaltak vagy sem” klisés cliffhangerünk van zsinorban.

Ami a reménytelenül levegőben hagyott szálakat illeti, nos, hová lett Bran? Mi a helyzet a legfeleslegesebb karakter cím győztesével, Rickonnal? (A könyvben is ilyen abszolút kihagyható figura?) Hát a Greyjoyokkal? Oké, Thara letudta a dolgot Theon ügyében, de ezek a sz*rháziak nem ostromolták egész véletlen Északot? Nem volt Balon részese annak a kis mágiázásnak, ami Stannisék végeztek, és aminek „köszönhetően” meghalt Rob és Joffrey? (Már ha hiszünk ebben, de Stannis nyilván hitt.) Oké, tudom, hogy Bran visszatér a hatodik évadban, de nekem nagyon lógott a levegőben a sztorija az ötödikben, a többire meg esélyt sem igazán látok most – nyilván lehet őket folytatni, ha a sztori megkívánja, de ahol most állunk, kicsit olyan, hogy el is felejtették. És ha elfelejtették, hogy alakíthatnák úgy a sztorit, hogy az megkívánja a folytatásukat?

No, azt hiszem, ezen a ponton most abbahagyom. Nem azért, mert már nincs mit írnom, bőven van még, csak már így is az ötödik oldal végét pötyögöm, ölöm sorra annak lehetőségét, hogy valaki végigolvassa. Most már én is be tudok szállni a beszélgetésekbe, úgyhogy idővel úgyis kifejtek mindent, amit itt nem tettem meg.

Hogy zárásképpen röviden összefoglaljam mondandómat: k*rva jó ez a sorozat!

 

[Nabopolasszar]

Ami a végén az elmaradt szálakat illeti:

 

- A Greyjoy-ok a következő évadban ismét nagyobb szerepet kapnak, sőt megismerkedhetünk egy újabbal is. Az viszont teljesen igaz, hogy az évad erejéig megfeletkeztek arról a megszállsáról (Bár Balon amúgyis csak a tenger melletti területekre hajtott (többek között ezért sem próbálta megtartani Derest), és mivel azok az övéi, tovább nem erőlködött; Roose meg el volt foglalva Stannis-szal)

-Rickon a könyvekben sem szerepel többet (igaz már lassan kezdik visszahozni), de azt hiszem nem lövök le nagy poént, ha azt mondom, hogy majd ő veheti át "Jon Stark" helyét

-Havas Jon a könyveb is így ér révbe. De a castingbó-ból itélve a származását övező rejtélyre és lesz majd bepillantásunk, ugyanis valószínűleg lesznek flashback-ek

-A Sansás rész is egy kicsit (kb. teljesen) máshogy van

-A Davos-Mellisandre találkozás meg nincs, ugyanis a könyvekben Stannis még mindig vonunl Deres felé, Davos meg teljesen máshol van

 

 

Szerkesztve: 2015. Augusztus 2. - Nabopolasszar

[Dzséjt]

 

- Hát nem tudom, ahhoz, hogy Rickon, ez az abszolút fölösleges, felejthető és alig szerepelt karakter Jon helyére lépjen, legalább egy évad, ha nem kettő tuti kell. Se korban, se szerepben, se jelentőségben nincs felnőve ehhez a feladathoz. Ennyi erővel bárki a helyére léphetne, mondjuk Eddison Tollett.

- Flashback? Felemás érzés. Mert hát ki flashbackelhetne? Elviekben mindenki meghalt, aki tudná vagy érdekelné az igazság Jon származásáról.

 

[Bomarr]

Szuper írás Dzséjt!

 

Ami az ötös évad zárását illeti: itt ez úgy érzem főleg a könyvek sara, illetve persze a showrunnereké is annyiban hogy úgy döntöttek: ezzel a szezonnal nem mennek lényegesen túl a könyveken, megadva az utolsó lehetőséget Martinnak, hogy a csattanókat ő mesélje el (a hatos könyvet Martin az új évad elé igéri).

A könyvben egyébként még ennél is több a cliffhanger: Stannis ott még csak vonul Deres felé, de még oda se ért, Daenerys és Tyrion pedig még mindig nem találkoztak csak látták egymást az arénában de Daenerysnek még dunsztja sincs arról, hogy Tyrion a közelben van. Szóval hellyel-közel úgy zárták le az ötös évadot ahogy az utolsó könyv tette, illetve néhány dologban előrementek (plusz egy-két apróság és egy-két sokadlagos mellékszereplő halála kimaradt).

Bran pihentetése is főleg az alapanyagnak köszönhető: szegénynek nincs sztorija, de hogy visszajön a hatosban az már hivatalos. Illetve ahogy Nabo is irta a Greyjoy szál a következő évadban újra becsatlakozik a fősodorba úgy hogy legalább egy új Greyjoy-al is összefutunk majd.

 

Ami Jont illeti: én a magam részéről 100 százalék biztos vagyok benne hogy visszatér. A könyvek is pont ezzel a cliffhangerrel érnek véget, de Martin még a sorozat-készitőknél is jobban szereti a kamu-halálokat. A könyv-sorozat tele van ilyen húzásokkal és biztos vagyok benen hogy itt is erről van szó. Eleve van egy piszok erős rajongói elmélet arra nézve, hogy kik Havas Jon szülei (ezt a könyvek se tisztázták még). Rhaegar Targaryen és Lyanna Stark. Szinte minden egybevág: Ezek ketten elmenekültek a világ elől, Rhaegar végül a polgárháború kitörése után előbújt és Robert keze által meghalt. Majd Ned elment a testvéréért és nyilván ott találhatta haldokolva egy csecsemővel a kezében. Ezen a ponton a Targaryenek közül a karonülőket is levágták. Egyértelmű, hogy ha kiderül hogy létezik Westeroson egy Targaryen kisgyerek ott helyben megölik. Ned hogy menthette meg a szeretett nővére gyerekét? Azt hazudja a világnak, hogy az ő fattya és maga neveli fel. Miért mondja Jonnak hogy majd ha legközelebb találkoznak beszél az anyjáról (első évad)? Mert ha már leteszi az esküt nincs jelentősége a származásának (már volt egy másik Targaryaen is a falnál ugye). A TV-sorozat hirtelen az ötös évadban miért érezte fontosnak, hogy a rég meghalt Rhaegart kibontsa (Kisujj meséje a Harenhall-i lovagi tornáról; a sanda nézése amikor Sansa azt mondja hogy Rhaegar megerőszakolta Lyannát [ez valszeg Robert propagandája], Selmy meséje arról hogy milyen jólelkű volt a herceg)? Ha csak azért nem hogy előkészitsen egy küszöbön álló fordulatot.

És miért vezeti be a sorozat azt az elemet hogy az embereket a Vörös Isten vissza tudja hozni a halálból (Beric Dondarrion - hármas évad) és mi haszna annak hogy Melisandre a sorozatban már birtokában van ennek a tudásnak? Úgy hogy egyébként mit ad isten pont ott van kéznél a Falnál.

Ehhez hozzá lehetne adni azokat az ellentmondásos válaszokat amiket Martin és a showrunerek adnak arra, hogy Jon halott-e (illetve ott van a sok-sok képi utalás: például az ötös évadban mikor Aemon mester arról beszél hogy micsoda pokol hogy egy Targaryen magányosan él a világban a kamera rámegy Jonra). Bár ez egyelőre nyitott kérdés, hogy visszatér-e szerintem itt az egyetlen igazi kérdés a hogyan.

 

Rickon kapcsán: szerintem neki csak a legvégén lesz szerepe. Esetleg miután kihalt minden Stark vagy lemondtak az öröklési jogaikról akkor a nagy háborúk után a prológusban Észak királya lesz vagy ilyesmi

 

[Dzséjt]

Köszi!

 

 

Ami Jont illeti: én a magam részéről 100 százalék biztos vagyok benne hogy visszatér. A könyvek is pont ezzel a cliffhangerrel érnek véget, de Martin még a sorozat-készitőknél is jobban szereti a kamu-halálokat. A könyv-sorozat tele van ilyen húzásokkal és biztos vagyok benen hogy itt is erről van szó. Eleve van egy piszok erős rajongói elmélet arra nézve, hogy kik Havas Jon szülei (ezt a könyvek se tisztázták még). Rhaegar Targaryen és Lyanna Stark. Szinte minden egybevág: Ezek ketten elmenekültek a világ elől, Rhaegar végül a polgárháború kitörése után előbújt és Robert keze által meghalt. Majd Ned elment a testvéréért és nyilván ott találhatta haldokolva egy csecsemővel a kezében. Ezen a ponton a Targaryenek közül a karonülőket is levágták. Egyértelmű, hogy ha kiderül hogy létezik Westeroson egy Targaryen kisgyerek ott helyben megölik. Ned hogy menthette meg a szeretett nővére gyerekét? Azt hazudja a világnak, hogy az ő fattya és maga neveli fel. Miért mondja Jonnak hogy majd ha legközelebb találkoznak beszél az anyjáról (első évad)? Mert ha már leteszi az esküt nincs jelentősége a származásának (már volt egy másik Targaryaen is a falnál ugye).

Ezt az elméletet én is hallottam már havertól és tetszik is. Amikor láttam az első két-három részt (ekkor még nem hallottam az elméletet vagy Jon haláláról, akkor már a 2. évadnál jártam), fel is merült bennem, hogy az, hogy Nednek van egy fattya, annyira karakteridegen. Amikor ezt megemlítettem havernak, akkor mesélte el a Targaryen elméletet és lőtte le Jon halálát véletlen. Kell nekem elméleteket gyártani?

 

És miért vezeti be a sorozat azt az elemet hogy az embereket a Vörös Isten vissza tudja hozni a halálból (Beric Dondarrion - hármas évad) és mi haszna annak hogy Melisandre a sorozatban már birtokában van ennek a tudásnak? Úgy hogy egyébként mit ad isten pont ott van kéznél a Falnál.

A kamerás húzás nem tűnt fel, és eddig a Rhaegarról szóló hirtelen megsűrűsödő meséknek sem szenteltem különösebb figyelmet - de most hogy írod, igen, ez valóban jel lehet -, de Melisandre egyből beugrott. Alighogy jött a castlista, már felötlött bennem, hogy "de hisz ott a vöröske", aki vissza tud hozni embereket a halálból és eléggé... khm... élénken érdeklődött Jon iránt (csak nem egy Targaryen kisbabát akart magának? A Vörös Isten nevében nemzeni egy sárkányutódot? Az lenne ám a párosítás!).

 

[Bomarr]

Köszi!

 

 

 

Ezt az elméletet én is hallottam már havertól és tetszik is. Amikor láttam az első két-három részt (ekkor még nem hallottam az elméletet vagy Jon haláláról, akkor már a 2. évadnál jártam), fel is merült bennem, hogy az, hogy Nednek van egy fattya, annyira karakteridegen. Amikor ezt megemlítettem havernak, akkor mesélte el a Targaryen elméletet és lőtte le Jon halálát véletlen. Kell nekem elméleteket gyártani?

 

 

A kamerás húzás nem tűnt fel, és eddig a Rhaegarról szóló hirtelen megsűrűsödő meséknek sem szenteltem különösebb figyelmet - de most hogy írod, igen, ez valóban jel lehet -, de Melisandre egyből beugrott. Alighogy jött a castlista, már felötlött bennem, hogy "de hisz ott a vöröske", aki vissza tud hozni embereket a halálból és eléggé... khm... élénken érdeklődött Jon iránt (csak nem egy Targaryen kisbabát akart magának? A Vörös Isten nevében nemzeni egy sárkányutódot? Az lenne ám a párosítás!).

 

 

A sorozat egyik sajátossága egyébként, hogy a háttérinfókat rendszerint csak akkor tolják előtérbe ha azok hamarosan relevánssá válnak. Például a kőemberekről az ötös évadig szó se volt. Aztán itt az első pár részben dölt róluk az infó: hogy Valyria romjai közé száműzték őket, hogy Szegfű néhány testvére is elkapta és hallottuk mi a hatása a betegségnek (az utolsó stádiumban állati viselkedés). Azért mert már küszöbön volt az első kőemberek felbukkanása és Jorah megfertőzése.

Ugyanez például Óvárosnál: erről a helyről illetve a Citadelláról a Mesterek "képző-központjáról" alig hallani valamit az ötös évadig. Aztán az évad közepén egyszer csak hallunk róla pár teljes mondatot: itt van a legnagyobb könyvtár, Sam mindig oda akart jutni, minden mestert ott képeztek stb.. Mindezt azért mert Sam végül odamegy és nyilván a következő évadban látni fogjuk.

 

Nyilván azért működik igy a sorozat mert annyi a szál hogy nincs idő arra hogy a sztori szempontjából irreleváns háttérinfókat zuditsanak a nézőre, másrészt a relevánsakat is inkább akkor adagolják amikor már nem kell sokat várni, hogy kiderüljön hogy milyen szerepük lesz a sztoriban. Hisz az nem lenne túl nézőbarát ha egy aktuális fordulat megértéséhez két-három évvel ezelőtt leadott részekre kéne emlékezni.

Talán egy másik kevésbé komplex sorozatnál előfordulhatna hogy ezt a Rhaegar dolgot csak úgy előveszik az ötös évadban, úgy hogy végülis semmi különösebb jelentősége nincs a taglaltaknak, de én úgy látom hogy ez nem az a sorozat.

Ugyanakkor Jon életben maradásának vannak kevésbé nyakatekert bizonyitékai is. Például hogy a szinész Kit Harrington mit tesz isten a hatos évad forgatása közben állandóan a forgatás közelében bukkan fel. Ez a fotó pár napja készült róla (mellette egy másik őrségtagot, az Edet játszó szinész )

 

 

 

[Palpi]

Nagyon jó írás lett Dzséjt!

 

Nem vagy egyedül Tywin Lannister megítélésével, nálam is Top 5-ös karakter, az egyik legjobb alakítás Charles Dance-é, ha nem a legjobb, de maga a karakter is kőkemény, gátlástalan, de mégsem lehet igazán azt mondani, hogy gonosz, annak ellenére, hogy milyen kegyetlenségek fűződnek a nevéhez. Az ember nem tudja megállni, hogy ne csodálja, akkora lángelme, és kiemelkedő a Tyrionnal való kapcsolata, egyetértek mindennel amit írtál erről. Tyriont a törpesége és az "anyja megölésén" kívül azért utálhatta még ennyire, mert az összes gyereke közül ő hasonlított rá leginkább, Tyrion egy igazi játékos ahogyan Tywin is, de előbbibe sokkal több emberség szorul. Tywint számomra két kevésbé emlegetett jelenet jellemzi leginkább: az első amikor a második évadban Aryanak mesél az apjáról, abba a monológba minden benne van arról miként látja Tywin a világot és milyen szellemben él, a kedvencek amikor az apját jellemzi "jó ember volt, de gyenge". A másik jelenet pedig amikor Joffrey ravatalánál Tomennel beszélget arról milyen a jó király. Korábban kétszer volta király segítője, mindig igen nagy hatalommal, de ettől a ponttól a király gyakorlatilag ő, csak korona nélkül, frappánsan jellemzi a korábbi királyokat ebben a jelenetben.

Jamie-t az elején én is utáltam, főleg, hogy az első részben ő követi el a legnagyobb ocsmányságokat és később is az arrogáns megnyílvánulásairól marad emlékezetes. A harmadik évadtól aztán a kedvenceim közé került, már előtte is voltak apróbb pozitív vonásai a karakternek, pl. mikor Neddel harcolt és az embere hátulról segített neki azzal, hogy Ned lábába döfi a lándzsát, ő nem ölte meg Starkot, hanem a saját embere tettét torolta meg. Nála a bűn és bűnhődés motívum is jelen van, nyomorékká tesz egy gyereket és később ő is nyomorékká válik. Ezután válik igazán szerethetővé, több jó cselekedettel és emberibb viselkedéssel mindenki felé.

Az ötödik évadról szintén az a véleményem mint neked, visszalépés a korábbiakhoz képest, nagyon bejött ez is, de amiket említettél rontanak némileg az összképen és hát Jon halálát én sem tudom feldolgozni, az első számú kedvencem volt, nekem valahogy mindig a hős típus karakterek jöttek be leginkább és Jon talán az egyetlen klasszikusan ilyen karakter a sorozatban. Remélem én is, hogy visszahozzák valahogy, a Rhaegar-os teória megvalósulásának örülnék. Nekem is feltűnt az évadban, hogy egyre több az utalás őrá. Ha ez a teória igaz és úgy derülne ki, hogy Jon nem jön vissza valamilyen módon az szerintem értelmetlenül venné ki magát, mert így a későbbiekben már nem lenne súlya, hiszen azon túl, hogy mi nézők megtudjuk a történetben nem lenne olyan akinek ez jelentene bármit is. Daenerys sem menne vele smemire ha megtudná, hogy a bátyjának akit nem is ismert volt még egy gyereke, de a többihez hasonlóan ős is halott.

 

[Pildi]

Szuper írás, Dzséjt! Szinte teljesen egyetértek, sőt a kedvenc karakterek terén is nagyjából hasonló a véleményem.

Tywin Lannisterrel kapcsolatban pár napja jól kikeltem az ellen, ahogy intézi az ügyeket, még ha ez sikeres módszer is, és ezt továbbra is tartom, ha a személyiségére gondolok. De mint karakter, és ráadásul Charles Dance alakításában, aki a megtestesült Tywin, egy minimális rossz szót sem lehet rá mondani, ezt én is így gondolom. Számomra egy negatív karakter, de akkor is, maximálisan méltó módon az. Egy napon sem lehet említeni Cersei-vel és a fiával, akik szimplán utálni valóak.

 

A színészekkel kapcsolatban még annyit, hogy én a teljes 5 könyv elolvasása után kezdtem el nézni a sorozatot, és egyetlen karakter sem volt, akit ne fogadtam volna el az első pillanatban, vagy másmilyennek képzeltem volna el. Mindenki tetszett, úgy ahogy volt, az elejétől fogva, Efyszerűen remek a szereposztás.

 

[Nabopolasszar]

 

Ennyi erővel bárki a helyére léphetne, mondjuk Eddison Tollett.

- Flashback? Felemás érzés. Mert hát ki flashbackelhetne? Elviekben mindenki meghalt, aki tudná vagy érdekelné az igazság Jon származásáról.

 

 

Ed Tolletnek nincs meg hozzá a neve hogy nagy dolgokat vigyen végbe.

A flashback-eket meg hidd el, jól meg fogják oldani, nem fog kilógni a lóláb

 

Szerkesztve: 2015. Augusztus 2. - Nabopolasszar

[JakeSully]

Szuper írás Dzséjt!

 

Nagyon jó írás lett Dzséjt!

 

Szuper írás, Dzséjt!

 

Csatlakozom. Remek írás lett Dzséjt!

Már az első évad után reméltem, hogy téged is elragad a GoT láz, de valamiért téged nem izgatott az a tény, hogy vészesen közeleg a tél De ami késik nem múlik, jó látni, hogy ezennel megfertőzött Westeros mocsoktól telített világa

Jó lesz most már a 6. évadot még több emberrel várni, és olvasgatni tőletek az okfejtéseket

 

Talán egyszer Riddicket is elkapja a láz

Szerkesztve: 2015. Augusztus 2. - JakeSully

[MissKarrde]

Írom a hosszú sorokat. Mert mindenkit biztosíthatok afelől, hogy jó szokásomat megőrizve nem fogom rövidre mondandómat.

Valamiféle sugallat hatására a vacsorámmal ültem le a géphez megnézni a fórumot, és mivel lassan eszem, közben a végére értem az írásnak

 

Úgy látom, hogy nagyjából 95%-osan egyetértünk karaktereket, évadokat illetően, kivéve Jont, aki nálam szintén kedvenc karakter, és Tywint, aki nem. Nem azért, mert utálnám vagy ilyesmi, hanem mert Pildihez hasonlóan nehezen fogadom el bizonyos tetteit... na mindegy.

A lent elhangzottakhoz egy dolgot tennék hozzá. Azt hiszem, már leírtam, hogy tisztában vagyok vele, hogy mi az adaptáció, stb. mégis eléggé zokon vettem, hogy az ötödik évadban két főbb karakter útja nagyon mást kapott, mint a könyvben. Az egyik Sansa, de sikerült jól átírni az eredeti történetét. A másik pedig Jaime, akiét viszont nem. Mondhatni, nagyon el**szták. Az ő eredeti útja ezen a ponton olyan sokat hozzátesz a karakteréhez, hogy ha eddig nem is, ez az évad sok rajongót szerzett volna neki. És sajnálom, hogy kimaradt. Tudom, a sorozat bonyolultabb lett volna, de hát ez van, így sem egyszerű vezetni ezt a sok történetszálat. A lényeg, hogy emiatt kicsi sajnálni fogom, ha esetleg nem fogod valamikor a jövőben elolvasni, mivel kedveled a karaktert

 

[Bomarr]

Miss

 

Jaime azon kívül hogy tűzre dobja Cersei levelét szerintem semmi különösebbet nem csinál a könyvekben. Mondjuk pont ezt a momentumot én is hiányoltam. Ezen kívül van egy hangulatos beszélgetése a Feketehallal. De más nem rémlik. Szerintem semmi olyan nem volt a könyvben Jaimenél ami kicsit más formában ne jelenhetne majd meg a sorozatban. Gondolom a következő évadban már ráállitják arra a pályára ahol a könyvben is volt (kicsit mint Aryánál, aki a második évadban eléggé letért a könyves sztorijáról de aztán hamar visszatalált). A karakter sava-borsát szerintem ugyis a nagybani szála adja meg, az pedig amilyen ütemben a könyvek irása halad lehet hogy csak a TV-sorozatból fog kiderülni

Egyébként bár Dorne szerintem eléggé el lett cseszve pont Jaime karakterét szerintem teljesen jól kezelték. Szép ahogy a Zafír-szigetek mellett elhajóznak, jók a dumáik Bronn-al és a végén a lányával kapott egy kifejezetten szép bár drámai jelenetet.

 

[Nute Gunray]

Max von Sydow szerepelni fog a GoT-ban.

 

 

A háromszemű varjút alakítja majd.

 

[Donát]

Akkor ezek szerint

 

 

lecserélik az előző színészt, vagy alakot vált? (I've been many things.)