Ugrás a kommentre

Amatőr írók


Milandra

Ajánlott hozzászólás

Nem rossz, bár elbírna egy tördelést, hogy könnyebb legyen olvasni, és a vesszőket sem ártana átnézned, mert sok olyan helyen van, ahol nem kéne, és nincsenek olyan helyen, ahol kellene lenniük. Néhány észrevétel még:

 

"A képernyőn hirtelen két aszteroida jelent meg, amelyek ütközőpályán mozogtak, és ráadásul még az útját is keresztezték." -> egen, az ütközőpályára állt objektumok általában keresztezik a célpont útját. Máskülönben bajosan ütköznének. És egy aszteroidamező közepén furán hat az, hogy két aszteroida hirtelen jelent meg a monitoron.

 

"a hirtelenjében megnövekedett G-erő az ülésébe vágta" -> inkább préselte, mert ha már vágta, az régen rossz. :) 

 

"A hajtóművet a duplájára kapcsolta" ->inkább a tolóerőt.

 

"a kormányrudat ígyis elérte" -> a kormányrúd a repülésben is archaikus kifejezés, jobban hangzana az, hogy joystick, vezérlés vagy simán kormány.

 

"néhány kanyart és fordulót végre kellett hajtania" -> a kanyar és a forduló lényegében ugyanaz. ;)

 

"Pár mikrometeor súrolta a borítást, illetve egy leszakította a három jobboldali érzékelő-antennából" ->  bár nem irreális a dolog, de kicsit furán jön ki, hogy az elején egy nagyon klasz hajónak írod le, aztán itt meg mikrometeorok cincálják. Eleve, miért nem védik a hajót mikrometeorok ellen? Elég nagy felelőtlenség így bemenni egy aszteroida övbe, amikor ezek szerint simán kilyukaszthatják a hajót.

A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:

  • 1 hónappal később...

Örökség 

 

Csodás, tavaszi nap volt. Angus Mcderfield-nek jobb napja nem is lehetett volna. Teljesítette a három próbát, és a Hármak papja áldását adta arra, hogy ő lesz apja királyságának örököse, az istenek akarata szerint is.
Két testőrével, Ser Barteon Martis, és Ser Hasterly Lyn kíséretében épp leereszkedtek az Oszlop hegységből, és kiértek a Suttogó erdőből.
- Ha nemes atyám megtudja, hogy átmentem a próbákon, és az istenek is áldásukat adták uralkodásomra, biztos nagy lakomát fog csapni! - örvendezett Angus
- Ó, biztos úgy lesz úrfi! - osztozott a jókedvében Barteon nagyúr
- Remélem, az őrzésedért, kettőnknek kivételesen sok koszt jut majd. - tréfálkozott Hasterly - Láthatod rajtunk mennyire kimerültünk.
- Látom rajtad Hasterly nagyúr, kilátszanak már a bordáid! - válaszolta a herceg.
Erre mind a hárman hangos nevetésben törtek ki.
Mindannyian igazán boldogok voltak. Már jócskán maguk mögött hagyták az erdőt, és az út elkezdett lejteni. Fel is tűnt előttük egy kereszteződés, közepén egy útbaigazító táblával. A táblára sok pillantást nem is kellett vetniük, hiszen az út a hegyekből lefelé egyenesen a fővárosba, Tengervárba vezetett. Hirtelen rikácsolva elrepükt felettük egy holló. Aztán mégegy, és mégegy. A fülsértő hangra mindnyájam felkapták a fejüket. Egy seregnyi holló száguldott Tengervár felé.
Mindhárman felnéztek az égre és értetlenül bámultak a madarakra.
Ez semmiképp nem normális gondolta Angus.
- Valami baljósat érzek - szólalt meg a herceg - gyerünk, sarkantyúzzátok meg a lovaitokat. Gyá!
Mindhárman megsarkantyúzták paripáikat, és vágtatni kezdtek a főváros felé. Amit pedig megláttak, azt soha nem felejtették el.
Az egykor virágzó főváros most romokban hevert. Az épületek egy része kiégve, mások leomolva, és a halál összetéveszthetetlen pokoli bűzét vitte feléjük a szél. Mindhárman hüledezve bámulták a látványt, mit sem törődve a gyönyörű tavaszi nappal.

 

Ez most rövidebb, de sokáig dolgozgattam rajta, és egy kicsit meg is lett kurtítva. Remélem már jobb mint az előző.

A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:

  • 3 hónappal később...

Közkívánatra elérhetővé teszem két apró novellámat amiket nemrég írtam. Saját családi konfliktusokat/tragédiát írtam meg bennük, afféle terápiaként próbálva utánozni H. P. Lovecraft stílusát.

 

1. történet

 

2. történet

 

Sem címadásban sem pedig párbeszéd írásban nem vagyok jó :D Amúgy nyugodtan lehet őket kritizálni ha bárkinek van véleménye róluk.

  • Nagyon tetszik 1
  • Köszönöm 1
  • Tetszik 2
A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:

15 órával ezelőtt, Ody Mandrell írta:

Azért remélem nem öltél meg senkit.

Akkor most nem fórumozgatnék :D 

 

Lovecraft több sztorijában is megjelenik ez, amikor a szereplő gyilkos. De ennek általában megvan azaz oka hogy valamilyen az emberiségre, vagy másokra leselkedő veszedelmet akadályoz meg így.

Én esetemben ez inkább annak a "metaforája", hogy több családtagot is úgymond kitagadtam magamban, nem tekintem őket egyáltalán családtagnak már.

A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:

Nagyon tetszett az első kis novellád, érdekfeszítően és izgalmasan van megírva a terjedelméhez képest. Ennek hatására újra elkezdtem én is dolgozni egy új művemen, ami még sajna nagyon az elején tart. De ezt már be is fogom fejezni.:D

A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:

1 órával korábban, Iqvi írta:

Nagyon tetszett az első kis novellád, érdekfeszítően és izgalmasan van megírva a terjedelméhez képest. Ennek hatására újra elkezdtem én is dolgozni egy új művemen, ami még sajna nagyon az elején tart. De ezt már be is fogom fejezni.:D

Köszi szépen a véleményed :) 

És miről szól amit írsz?

A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:

5 perccel korábban, Iqvi írta:

Az utolsó Asgardi aki a Földre érkezett

Várjá, kitalálom a sztorit: egy DC univerzumban történő esemény, ahol Sandman és Harry Potter összeáll, hogy levadásszák Frodót, aki meglépett Középföldéről a kis Targaryen kölökkel, Jon Snow -al. A cím pedig mindössze egy metafora.

 

Na bejött a tippem? :D:D:D

A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:

1 órával ezelőtt, Bence1997 írta:

Várjá, kitalálom a sztorit: egy DC univerzumban történő esemény, ahol Sandman és Harry Potter összeáll, hogy levadásszák Frodót, aki meglépett Középföldéről a kis Targaryen kölökkel, Jon Snow -al. A cím pedig mindössze egy metafora.

 

Na bejött a tippem? :D:D:D

Még csak a közelében sem voltál, de annyit elmondok hogy Asgardiak terén a DC konkurense a Marvel inspirált.

A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:

2 órával ezelőtt, Iqvi írta:

Hmm, majd ha kész lesz mindenki megtudja, de kegyes leszek így publikussá teszem a címet. 

 

Az utolsó Asgardi aki a Földre érkezett

Tetszik a címe, kíváncsivá tettél :D 

A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:

3 órával ezelőtt, Iqvi írta:

Még csak a közelében sem voltál, de annyit elmondok hogy Asgardiak terén a DC konkurense a Marvel inspirált.

Azért egy próbát megért. :D Amúgy sejtettem, az Asgardnál már leesett. :P

 

Amúgy ha már amatőr írók topik: nekem is van 2 nagyon kezdetleges novellám/regényem, amely lehet majd egyszer meg lesz osztva itt a fórumon - ahhoz elsőként legalább egy néhány oldalas valamit kéne írnom :P - az egyik címe: Welcome to the Thieves Terrain/Üdvözöllek a Tolvajok területén, ez egy utópikus, kicsit Mad Max -re hajazó kalandregény, ahol egy veszélyes rabot kell leszállítani a szegénynegyedből a rendőri körzetbe, közben pedig hivatásos fejvadászok kergetik hőseinket. A másik pedig a Childrens of Apocalyps/Az Apokalipszis gyemekei névre hallgat, ott inkább a mitológiai/fantasy elemek vegyülnek a modern világ gondjaival. Az alapsztori nagyjából megvan - az Apokalipszis 4 lovasa remélem rémlik sokatoknak - és a többit meg majd idővel kiötlöm. :)

A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:

  • 2 hónappal később...

Victor von Helld és az utolsó zóna

 

Az Osbero nem szörnyű hely. Mármint nem mindig és mindenhol. Például a nyugati mocsár az tényleg szörnyű hely, viszont az Ikkranai kristálydóm viszont hivatalosan is a szektor legszebb és legfontosabb kultúrális alkotása. Na Hild City valahol a két véglet közt lehetett félúton. Gondolta Victor von Helld. A fellegvár hegyek magasságával vetekedő kristályüvegből készült felhőkarcolói lenyűgözték, az amúgy építészet iránt nem annyire érdeklődő férfit. Viszont a még meglévő nyomornegyedektől óckodott. Megvolt rá az oka, amit viszont kevesen ismertek. Most viszont nem az ilyen esztétikai dolgok foglalkoztatták. Épp a Bryer épület tetejéről figyelte a szemközti Wahc&Arms Corporation vállalat főépületének igazgatósági leszállópályáját. A hatszögletű platformot egy nagyjából 11 méter hosszú járda kötötte össze az épülettel. Az ajtónál őrdroidok álltak, míg a platformot élőlények őrizték, hat ember és három firalliai. Mind rejtve hordták a fegyverüket, így a típusok ismeretlenek maradtak előtte. De ez már nem számított. A célpontja már itt is van. A komp anti-gravitációs meghajtóit használva leszállt. A frontális rámpa leemelkedett és kisétállt belőle egy magas őszhajú nő. Egyenes és magabiztos tartása volt. Az egyik firalliai odahajolt hozzá és mondott neki valamit. Ám az elkerülhetetlent nem tudták megakadályozni. Victor követte a célpontja mozgását, majd amikor elérkezettnek látta az időt meghúzta a ravaszt. A tüdeje kiengedte a levegőt, a szíve dobbantott egyet, a lövedék elhagyta a huzagolt csövet, és másodpercek alatt megtette az épületek közti távolságot. A Wahch&Arms Corp. jövendőbeli igazgatója pedig holtan vágódott az acél járdára, ahol eluralkodott a káosz. Egy őr a kommunikátorához kapott, a droidok pedig érzékelőikkel páztázni kezdték a terepet, a lehetséges elkövető, helyzetét keresve. De mire megtalálták a Bryer épület teteje üres volt, mint az év 226 napján bármikor. A biztonsági szolgálatok analizáló droidjai pedig nem találtak semmilyen nyomot, ami alapján elindulhattak volna a nyomozással.
A bolygókörüli pályán pedig beindultak, egy két hete elsötétítve keringő hajó rendszerei. Megindult a hipertérkapu eseményhorizontja felé, majd eltűnt mögötte.
A X'tog'kur rendszer egyik félreeső feltöltő állomásán dokkolt amikor felhívta a megbízóját.
- Átutalta a pénzt a számlámra? - kérdezte Victor a kivetítőn látszódó holoalakot.
- Miután a munkát sikeresen elvégezte, a Társaság a szerződésben foglalt összeget haladéktalanul elutalta a számlájára. - felelte a monoton géphang - Nincs oka kételkedni bennünk.
- Tudom, de a szakma része, hogy soha se bízhatok meg teljesen mindenkiben.
- A Társaság ezzel is tisztában van
A fejvadász ujjai végigcikáztak az egyik képernyőn, és elégedetten konstatálta, hogy a megfelelő összeget kapta.
- Tudassa a főnökeivel, hogyha megint el kell nekik intézni valamit, akkor megkereshetnek.
- Tudatni fogom velük, az igazgató tanács elégedett a szolgáltatásaival.
- Én pedig a díjjazással.
- Akkor végeztünk. Egyenlőre.
Azzal a holoalak szertefoszlott, és magárahagyta Helldet a kabinjában. Megnyitott egy mappát a számítógépén, és végignézte a még megmaradt munkáit. Volt egy ipari kém a Pigjonon, egy kalózcsapat a Vestura aszteroidamezőben, és egy rajtaütés és beszerzési feladat az Agamegnor holdján. Ez utóbbit érdekesnek találta, így felvette a kapcsolatot a munka feladójával, egy gamalliaival. A kivetító oldalain egy rövid ideig zöld fényű csík körözött, aztán pittyent egyez és máris megjelent a galliai fényből szőtt mása.
- Maga lenne a fejvadász aki felvette a munkát? - kérdezte, a gamalliaikra jellemző mély dörmögő hangon.
- Igen, azért hívom, hogy egyeztessük a részletekez.
- Egy pillanat múlva mindent tudni fog. - válaszolta a barázdált arcú szakállas lény, aztán bontotta a kapcsolatot. Egy másodpercel később üzenet érkezett a hajó számítógépes rendszerére. Victor elővett egy olvasótáblát, azt csatlakoztatta az egyik kimenethez és átmásolta rá az üzenetet. Visszaült a priccsére és olvasni kezdte. A leírás szerint a gamalliai egy szállítmányozási cég fejese volt, és az Ysmalarra tartó konvojnak a nyolcadik hajóját robotkalózok támadták meg. Szinte mindent meghagytak a rakományból, csak egy tojás alakú tárolót vittek ki. A Szövetségi Biztonsági Flotta viszont nem volt hajlandó a rablók után indulni, mert azok a Szövetség határain túlról, a miszkala ütközőzónából jöttek. A miszkala zónába pedig a Komiter VI-on kötött egyezmény szerint se a Szövetség, se a zóna túloldalán lévő Ajton Királyság fegyveres erői nem léphetnek be. A miszkala zónáig nagyjából másfél standard hétig kell majd utaznia a hipertérhálózatban. Szerencsére a legközelebbi kapu csak két órányira volt tőle. Átment a pilótafülkébe, beindította a hajtóműveket és jelzett az irányításnak, hogy nyissák ki a 26-os hangárt. Két jelzőlámpa elősször sárgán felvillant, majd miután a hangár kinyílt zöldre váltott. Ő pedig már az űr végtelenjében száguldott a hipertérkapu felé, ami az egész Galaxis egyetlen olyan helyére viszi majd, ami felett még nem uralkodik senki.

A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:

  • 4 héttel később...

Valamilyen szinten minden író létrehozza a saját világát, ha akarja ha nem :D Már azzal hogy megírsz bármilyen történetet bármekkora terjedelemben, a saját világodat hozod létre.

 

De értem a kérdésed: én még nem :) 

A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:

17 órával ezelőtt, NorbiLordi írta:

Valamilyen szinten minden író létrehozza a saját világát, ha akarja ha nem :D Már azzal hogy megírsz bármilyen történetet bármekkora terjedelemben, a saját világodat hozod létre.

 

De értem a kérdésed: én még nem :) 

Én most rajzoltam egy térképet az egyikhez, bár sztorit még nem írtam bele. A másik meg a már fentebb betett kis szösszeneteim világa. 

A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:

Én anno csináltam egy ilyet. Rajzolgattam térképeket hozzá, irtam történelmet neki (igaz csak vázlatosan), aztán el is kezdtem csinálni. Az volt a címe, hogy Gallion, és az elejéből néhány részlet itt be is van rakva a fórumon. Az inditást komolytalanabbra szántam aztán ahogy ment volna előre a sztori egyre "darkosabb" lett volna. Az első könyv első harmadáig jutottam de végül annak a nagy része is elveszett. Nem találom a gépemen. Csak az van meg amit a fórumra beszúrtam. A rajzok amit készitettem hozzá ugyanigy elveszett bár ott nagyobb az esély hogy rá tudok találni valahol a papirjaim között.

A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:

3 órával ezelőtt, Bomarr írta:

Én anno csináltam egy ilyet. Rajzolgattam térképeket hozzá, irtam történelmet neki (igaz csak vázlatosan), aztán el is kezdtem csinálni. Az volt a címe, hogy Gallion, és az elejéből néhány részlet itt be is van rakva a fórumon. Az inditást komolytalanabbra szántam aztán ahogy ment volna előre a sztori egyre "darkosabb" lett volna. Az első könyv első harmadáig jutottam de végül annak a nagy része is elveszett. Nem találom a gépemen. Csak az van meg amit a fórumra beszúrtam. A rajzok amit készitettem hozzá ugyanigy elveszett bár ott nagyobb az esély hogy rá tudok találni valahol a papirjaim között.

Épp a Nagy Kék Hold Ünnepe fejezet nincs fent a fórumon, pedig abban volt a legjobb rész, amikor valaki beszólt a szónokló főhősnek, hogy sok a szöveg, inkább igyanak már. :lol: 

A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:

35 perccel korábban, Bomarr írta:

Na ennek örülök, hogy erre emlékszel. A szöveg lehet hogy elveszett, de a Nagy Kék Hold Ünnepe legalább az emlékezetben megmarad :D

Nekem lehet, hogy megvan még a gépen. 

A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:

12 perccel korábban, Ody Mandrell írta:

Nekem lehet, hogy megvan még a gépen. 

:shocked: Ha esetleg rábukkansz és át tudod küldeni valahogy (PM vagy e-mail) akkor hálám örökké üldözni fog! A következő összefutásnál minimum két sörre a vendégem leszel. De most tényleg :D

46 perccel korábban, Iqvi írta:

Ez amúgy röviden miről szólt?

Az egész történt úgy indul mint valamiféle mese-paródia. Gallion aki egy kis faluban él megtudja, hogy a közelben lakik egy legendás démon. Hogy hirnevet szerezzen magának felkerekedik, hogy megölje. De mikor rátalál a gonoszra, kiderül, hogy a démon meglehetősen félkegyelmű és alapvetően elég ártalmatlan. Végül puszta véletlenségből öli meg. A teljes igazságot azonban másokkal nem osztja meg. Mindenki azt hiszi róla hogy egy óriási hős. 

Fel is viszi az isten a dolgát. A faluban, ahol lakik mindenki úgy kezeli mint valami félistent. Minden szép és jó, amig el nem rabolják...

 

Azt a kontinenst, amelyen Gallion él az Elf Birodalom uralja. Az emberek gyakorlatilag kisebbségben vannak. A Birodalom pedig a katonai vezetőit, hírhedt harcosokból toborozza össze. Amikor a "hirszerzőik" meghallották, hogy egy világvégi faluban egy fiatal fiú egymaga végzett egy legendás démonnal, úgy döntöttek, hogy Galliont beveszik a soraikba.

Mindez nem lesz rögtön egyértelmű a főhősnek, mert először különféle próbák elé állítják. Eleinte azt se tudja hol van és miért kell megfelelnie a veszélyes próbatételeken, de miután az összesen átvergődik, felvilágositják hogy az Elf Birodalom egyik katonai parancsnoka is lehet belőle. Mivel a Birodalom folyamatosan terjeszkedik ezért az utolsó próbatétel egy valódi csata: a "jelöltek" el kell foglaljanak egy szigetet a Birodalom határában. Aki az alá beosztott seregekkel előbb eléri a sziget fővárosát azé a pozició. Az írásban odáig jutottam, hogy elkezdődik a sziget inváziója (már arra se emlékszem mi volt a sziget neve :().

 

A terv az volt hogy ez egy hosszú könyv-sorozat lesz, ahol először Gallion magas rangba jut az Elf Birodalmon belül, aztán rájön, hogy a gonoszok oldalán áll, majd idővel az is kiderül, hogy az Elf Birodalom hatalmasait sötét erők mozgatják. Így utólag visszagondolva enyhén közhelyes lett volna az egész, de nagyon szerettem rajta dolgozni.

A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:

Csatlakozz a beszélgetéshez!

Írj hozzászólást most, és regisztrálj később. Amennyiben már regisztráltál, lépj be a fórumra és szólj hozzá a témához.

Vendég
Új hozzászólás

×   Beillesztett szöveg.   Illessze be egyszerű szövegként

  Only 75 emoji are allowed.

×   A linked automatikusan beágyazódott.   Linkként jelenjen meg

×   Az előző tartalom visszaállítása.   Korábbi szöveg törlése

×   Nem illeszthetsz be képet közvetlenül. Töltsd fel vagy illeszd be URL-ből.

  • Jelenlévő felhasználók:   0 felhasználó

    • Egy regisztrált felhasználó sincs ebben a topikban.
×
×
  • Új tartalom hozzáadása az alábbi témákban...

Fontos információ
A webhely használatával elfogadod és egyetértesz a fórumszabályzattal.