SW könyvek

[Darth Revan9]

2018. 10. 27. - 13:39, Darth Sky írta:

Köszönöm.  Én a Darth Vader kesztyűjét ajándékba kaptam régebben, a sorozat többi darabját pedig fejenként 200 ft-ért vettem, "ennyiért miért ne?" alapon.

 

Még egyik sincs.  

 

Köszi!  Az is szép lehet, nincs kedved lőni róla pár fotót? 

 

Köszi!  Nekem olyan átlátszó vitrinre fáj a fogam, ami a porosodástól is védi a könyveket.

Talán majd egyszer, ha lesz időm.

Szerkesztve: 2018. Október 28. - Darth Revan9

[Darth Revan9]

Michael Reaves: Az Erő mintázatai

Annak idején úgy volt, hogy ez lenne a Coruscanti éjszakák zárása, aztán később mégis született a könyvhöz egy folytatás. Az Erő mintázataiban egy rendkívül összetett, drámai, fordulatos, és izgalmas „zárást” kaptunk. A végkifejlet pedig egy új valami kezdete is egyben.

Jól összefonódnak a cselekmény szálak. Darth Maul: A vadászó árnyék, Medstar duológia és a Coruscanti éjszakák első két kötetének elemeiből mind találunk valamit. A vadászó árnyék és a Medstar nélkül is érthető a cselekmény, de a Coruscani éjszakák első két könyvét feltétlenül célszerű ismerni. Akik pedig olvasták a szerző korábban játszódó könyveit még egy kis többlet pluszt kapnak az olvasmányélményhez. Micheal Reaves ezt a könyvet már nem teljesen önállóan írta. Barátnője, Maya Kaathryn Bohnhoff is aktívan kivette a részét a kötet elkészülésében, amire szükség is volt, mivel szegényen Reaves-en ekkor kezdett el elhatalmasodni a parkinzon kór.

Sajnos az előző kötetből megszokott kronológiai bakik itt is tetten érhetőek. A könyv Yavin előtt 18-hoz közelít már, így a Lorn Pavan, I-5, holokron incidens kb. 14 évvel játszódik korábban és nem 20 évvel. A másik baki a drongari események rossz dátumozása, mivel azt két évtizeddel korábbra datálták, holott csak kb. 2 évvel korábbra kellett volna. Az előző kötethez hasonlóan ez sem zavart különösebben az olvasásban, javítottam magamban és továbbléptem.

Ebben a részben ötvöződik A vadászó árnyék feszül thriller hangulata a Medstar duológia mély tartalmú és lassú tempójú karakterdrámájával, amit egy újabb krimi szerű szállal is sikerült megfűszerezni. A kötet eleje feszültebb tempóba indít, majd első kb. 50 oldal után leül, átmegyünk a mély karakterdrámába, majd az utolsó olyan 80-90 oldalon ismét feszült tempójú lesz a sztori. Az e fajta építkezés célja a történet végére vált világossá számomra. Kellőképpen el tudtunk mélyülni a szereplők között és a végkifejlet így nagyon izgalmassá és fordulatossá vált.

Jax-et és I-5-öt hasonló gondolatok és érzések foglalkoztatják. Bosszú. Jogos-e vagy sem, van-e értelme? Mi lesz, ha balul sül el a Palpatine ellen tervezett merénylet? Megéri megkockáztatni, hogy aztán a legrosszabb esetben a család felbomoljon? Jó kérdések, és mindkét oldal kifejtésre kerül. A szereplők szemszögéből mindkét oldalnak megvannak az előnyei és hátrányai. Az tiszta sor, hogy hőseink rég rájöttek arra, hogy Palpatine = Sidiousszal. Azok a dolgok, melyeket I-5-nek sikerült kiderítenie, és amit Jax tudhatott a Jediktől (Sidious irányítja a háttérből a Szenátust, Sidioust Palpatine környezetében kell keresni) valószínűleg egyértelművé tette a dolgot számukra. Viszont az nincs kifejtve, hogyan jöttek rá. Jax le akarja zárni a múltat, igazságot akar szolgáltatni az apjának, de egyben fél is elveszíteni új családját. Bántja, ahogy Laranth-tól elváltak, és csak a könyv végére érti meg, hogy milyen fontos is számára a lány. Jax igyekszik gyorsan alkalmazkodni a változó helyzetekhez. Örömmel veti bele magát Kajin tanításába, folytatni akarja a munkáját, felvillanyozza a Jedi Rend feltámasztásának reménye. Dilemmában van a császár elleni merénylettel kapcsolatban. Végül rájön, hogy az új családja fontosabb ennél.

I-5 most kevésbé sziporkázik. Tuden Sal felbukkanása új érzéseket ébreszt fel benne: haragot, dühöt, elkeseredettséget. Eleinte nem tud megbocsátani Salnak, de az általa javasolt ötlet felvillanyozza: talán a császár közelébe férkőzhet és megölheti. Végül ő is rájön, hogy a barátai fontosabbak.

Den egyre feleslegesebbnek érzi magát. Vágyik arra, hogy Eyar Marath-szal legyen, azzal a táncosnővel, akivel a Drongaron ismerkedett meg. A lelépése váratlan fordulat volt, ami rendesen meglepett, de a visszatérése is.

Laranth rádöbben, hogy mégis szereti Jax-et, még ha nem is mondja ki. Az ő szerepe nagyrész kimerül abban, hogy Jax-et rávezesse arra, mi a fontosabb. Jó fordulat volt az, amiben kiderül, hogy nála van a bota és összejátszik Jax-szel, hogy kijátsszák Vadert.

Dejah volt a nagy meglepetés. Nem gondoltam volna, hogy ő lesz az áruló. A saját vágyai csapdájába esett. Miután nem sikerült behálóznia Jax-et egy másik Erő-használóhoz szeretett volna közelebb kerülni, így került a képbe Probus Tesla, az inkvizítor. Így már érthető volt, miért zajlott sok beszélgetés a bota körül. Azok beszélgetések inkább Rhinannt tették gyanússá. A figyelem nagyon elterelődött Dejah-ról, csak a Vader által felállított csapdánál lett világos.

Rhinann úgy érzi egyre kétségbe ejtőbb a helyzet és mégis rossz oldalt választott. A gondolatmenete és a bota iránti kutatása őt teszi leginkább gyanússá. Ennek ellenére őt is utoléri a végzet, mégis, az utolsó tettével sikeresen hozzájárul a csapat meneküléséhez.

Dejah és Rhinann halála szintén váratlan fordulatok.

Kajin Savaros érdekes új szereplő lett. A figurájáról eszembe jutott Rey, Ezra és Starkiller is. Hatalmas erőknek parancsol. Ideális jelölt Jax tanítványának. Miközben Jax képzi Kajot, bepillantást nyerhetünk az Erő egy egyedi ábrázolásába. A folyami, tengeri vizekkel való hasonlat nagyon szép és szemléletes. A képzés, az inkvizítorokkal és végül a Vader-rel való konfliktusuk a könyv legjobb részei. Kíváncsi vagyok mi lesz Kaj-dzsal.

Probus Tesla és az inkvizítorok inkább a vadászkopók szerepét játszották. Volt egy-két érdekes pillanatuk az Erővel való kapcsolatot illetően, de ők inkább azt szolgálták, hogy legyen kivel fénykardozni. Ráadásul az inkvizítorok létrejöttére sem kapunk magyarázatot. Vajon kik voltak ők, honnak kaparta elő őket Vader és a császár? Ennek ellenére nagyon emlékezetesek voltak azok a jelenetek, amikor konfrontálódtak hőseinkkel.

Tuden Sal újabb felbukkanásának örültem, legalább megtudtuk mi lett vele. Yimmon, az Ostorcsapás vezére is érdekes mellék figura.

A bota, a pyronium-rög és a Sith holokron (Darh Ramage holokronja) közti összefüggésre csak a könyv végén derül fény, de az is elég meglepő.

A karakterek az előző kötetekhez hasonlóan jól kidolgozottak. A dilemmák jól érzékelhetők és kellően bemutatottak. Az összecsapásokat nagyon élveztem. Vader is új oldaláról mutatkozott be a kötet végén. Az árulóval kapcsolatos fordulat szintén nagyon megdöbbentő.

Mindenféleképpen kiváló darab. Az utolsó lovag nagyon érdekes lesz.

[Darth Sky]

Kíváncsi vagyok rá. Bár nem tudom, most, hogy megvan A vadászó árnyék, azt olvassam-e el előbb (a többletélmény miatt), vagy előbb fejezzem be a Jedik alkonya sorozatot. 

[Darth Revan9]

13 órával ezelőtt, Darth Sky írta:

Kíváncsi vagyok rá. Bár nem tudom, most, hogy megvan A vadászó árnyék, azt olvassam-e el előbb (a többletélmény miatt), vagy előbb fejezzem be a Jedik alkonya sorozatot. 

Érdemes lenne elolvasni a harmadik rész előtt, van egy cselekményszál, amit kapcsolódik A vadászó árnyékhoz. Bár nélküle is érthető, de szerintem jó többletélményt nyújt.

[Darth Revan9]

Az utolsó lovag első 100 oldalában sikerül felborítani az eddigi dolgokat, nagyon drámai pillanatokat hozni az olvasóknak.

[MissKarrde]

Még nem olvastam, de hátha a közejövőben sort tudok rá keríteni. Anyunak tetszett. 

[Darth Revan9]

Amikor a Lázadók 4. évadában láttam a Világok Közti Világ epizódot, úgy gondoltam ilyen korábban nem volt. Nagyot tévedtem. Ami Jax Pavannal történik a Csillag-templomnál a Világ Kapu közelében az döbbenetesen, kísértetiesen hasonlít arra, ami Ezrával történt a Világok Közti Világban. Lehidaltam, amikor azt a részt olvastam. Döbbenetesen jó és katartikus.

[tomcsi80]

A legendákhoz tartozó E-book-os novellák magyarul elérhetőek!

 

https://jedirend.com/irodalom/novellak/

[Nute Gunray]

Igen, jó pár éve volt valami verseny. A Saboteur fordítása az én munkám.

[Darth Revan9]

Kiolvastam Az utolsó lovagot. Fenomenális volt. Ha minden jól megy, akkor hamarosan jön az értékelésem is.

[Darth Revan9]

Michael Reaves és Maya Kaathryn Bohnhoff: Az utolsó lovag

Befejeztem a Coruscanti éjszakák utolsó kötetét, ezzel teljesítettem az év egyik számomra fontos olvasási feladatát. A teljes I-5, Jax Pavan történetszálat elolvastam, kezdve a Darth Maul: A vadászó árnyék újraolvasásával, folytatva a Medstar duológiával és befejezve a négy kötetes Coruscanti éjszakákkal. Fenomenális élmény volt. Mindegyik kötetet maximálisan élveztem. A különféle utalások nagyon sok plusz élményt adtak. Ennek ellenére azért elmondható, hogy akár a Coruscanti éjszakákat, akár a Medstart el lehet kezdeni akár előzmények nélkül is, az utalások nem zavarók.

Az utolsó lovag, a széria zárása volt a csúcs. Ebbe a kötetbe sikerült minden olyan dolgot bepakolni, ami nagyszerűvé tehet egy könyvet. Volt kaland, izgalom, akció, dráma, feszültség, nagyszerű és felejthetetlen karakterek, fantasztikus leírások, kiváló karakterábrázolás. I-5-öt és Jax-et mindenféleképpen ki kell emelnem. I-5 lett a Star Wars Pinokkiója, élő poénbomba. Nagyszerű ívet futott be ezekben a regényekben. Fejlődése itt éri el a tetőpontját. Jax a maga erkölcsös, moralizáló, útkereső figurájával szintén emlékezetes marad.

Az arányok nagyon jól eltaláltak. Megfelelő a dráma, az útkeresés, a lelki dolgok ábrázolása, az akció, a kaland és a feszültség aránya. Ebben a kötetben már több helyszínre is ellátogatunk, így ez lett a legváltozatosabb az összes rész közül. Váratlan fordulat itt sem marad el. A vége pedig rendkívül megható lett. Az utolsó lovag aktívan foglalkozik a szerettünk elvesztése miatt érzett fájdalommal, a veszteség érzésének feldolgozásával. Mindezt egy Jedi szemszögéből és egy különleges vallás filozófiájának bemutatásával. A téma édesanyám közelmúltban bekövetkezett halála miatt amúgy is mélyen érintett, úgyhogy itt még sokkal jobban át tudtam élni a főszereplő érzelmeit.

Hőseink épp arra készülnek, hogy kivigyék Coruscantról Thi Xon Yimmont, a cereai Ostorcsapás vezért. Az utóbbi időben kezdett forróvá válni a talaj a lázadók lába alatt. Jax-ék próbálnak új központot találni. A Toprawára történt látogatásuk után Vader és az 501-esek ravasz csapdát állítanak nekik és rajtuk ütnek a Far Ranger-en. Yimmon fogságba esik, Laranth Tarak meghal, I-5 teste elpusztul. Hőseink kemény megpróbáltatások és mély megrázkódtatások után menekülnek csak meg.

Laranth halála nagyon fájdalmas és érzelem dús rész. A lány és Jax kapcsolata már kezdett elmélyülni, szinte kitalálták egymás gondolatait is. Laranth halála mélyen megrázza Jax-et. Rosszul érzi magát, mert Yimmon fogságba esett. A könyvet egész végig kíséri a gyász, amit az ifjú Jedi hordoz magában. Nehezen tudja feldolgozni a veszteséget. Felteszi magában azt a kérdést, melyet mindannyian fel szoktunk tenni ilyenkor. Mit rontott el, mit tehetett volna másképp, hogy ezt megakadályozza. Azt kívánja, bárcsak vissza tudna menni a múltba, hogy gátat vessen a tragédiának. Ezzel kapcsolatban a könyv végén lévő dathormiri szál lett a legérdekesebb. A Dathomiron Jax annak módját kutatja, hogyan tudná kinyitni Darth Ramage holokronját, hogy aztán tudását felhasználja és kimentse a fogságba esett Yimmont. Eközben eljut a Dathomiron a Csillag-templom romjaihoz, a Végtelen kapuhoz. (Az ezekkel kapcsolatos utalások azoknak lehetnek ismerősök, akik olvasták a Köztársaság képregény sorozat 23-26. számait.) Itt egy olyan élményben van része, mint amilyet a Lázadók sorozatban Ezra Bridger átél a Világok Közti Világban. Jax a Végtelen kapu segítségével látja a múltat, Laranth halálát, és a lehetőséget, melyben a lány talán túlélhette volna. Nagyon katartikus volt ez a rész. Még mielőtt Jax a Dathomir-ra eljutott volna mindent követ megmozgat, hogy kiderítse, hol lehet Yimmon. Megfordul a Toprawán, a Coruscant-on és a Mandalore-on. A hagyományos utakon nem jár sikerrel. A toprawai ellenállásban nem bízik, mivel lehetségesnek tartja, hogy köztük valaki volt az áruló. A Mandalore-on hihetetlen lépesre szánja el magát: hajlandó üzletet kötni a hírdedt Xizor herceggel, aki itt a Fekete Nap vigója. Ez a másik rész, ami nagyon feszült a történetben, hiszen Jax hajlandó Xizornak egy szívességet tenni cserébe a segítségért. Szerencsére nem lesz az egészből semmi, Xizor visszakozik. Nagyon élveztem azt a részt, amikor Jax beront a herceghez. Jax-en érződik a tehetetlenség, elzárkózik a barátaitól. A végén már a sötét oldalhoz fordulna segítségért. Felhasználná Darth Ramage időmanipuláló képességeit is. Ehelyett sikerül elsajátítania az Erő-kivetítést, (kb az, amit Luke Skywlaker is használ Az utolsó Jedikben) és ezzel sikeresen megtéveszti az inkvizítorokat és magát Vadert is a Kantaros állomáson.

A Coruscanton Tuden Sal, Pol Hauls és Sheel Mafeen a főszereplők. Tuden Sal mindenféleképpen végre akarja hajtani a Palpatine elleni merényletet. Barátja, Pol Haus ellen fordul. A végén kiderül, hogy ő volt a ludas a Jaxék elleni rajtaütésben. Azt tervezte, hogy így eltávolítja őket az útból, hogy vezérként előlépve bosszúja eszközeként használja fel az Ostorcsapást. Nem nehéz kitalálni, hogy a kísérlet elbukik, Sal pedig megkeseredetten hal meg. Pol és Sheel túlélik. A költő Sheel Mafeen nagyon szimpatikus szereplő volt.

Den és I-5 a hagyományos módszerekkel próbálnak Yimmon nyomára bukkanni. Nehéz szívvel nézik, amikor Jax már sötét módszerekhez folyamodna. Aggódnak barátjukért, de a végsőkig kitartanak mellette. I-5 itt több testben van jelen. Szerencsére sikerült a fejét az agyát megmenteni, így több droid testbe is át tud költözni. Ez rengeteg vicces pillanatot eredményez. „Nem, Duckynak nincsen zseniális agya. A zseniális agynak van Ducky-ja”. Ez a poén volt talán a legjobb kedven droidomtól. I-5 itt lesz a legemberibb. Jól rá tud világítani Jax megkérdőjelezhető tetteire. I-5-höz kötődik a könyv végén az egyik legjobb jelenet, amikor Jax Vader-rel hadakozik. Ott a droid áldozat készsége nagyon megható.

A dathomiri mellékszereplő, Magash Drashi kifejezetten szimpatikus volt. Jó lenne Jedit képezni belőle. A toprawai ellenállók közül Sacha Swiftbird és Geri voltak a kedvenceim.

A könyv végén nagyszerű összecsapásokat kapunk a kantarosi mentőakció során. Jax és barátai nem csak inkvizítorokkal, hanem Darth Vader-rel is szembekerülnek. Jax nagyszerű és látványos fénykardpárbajokat vív Probus Teslával és Vader-rel is. Kiválóan használja Erő-kivetítős képességeit. A legjobb rész, amikor I-5 akciójával kimenti Jax-et szorult helyzetéből. Akkor nagyon izgultam mind Jax-ért, mint I-5-ért. Mindketten készek voltak feláldozni magukat. Nagyon megkönnyebbültem miután kimentették Yimmont, sikeresen elmenekültek. Rég volt, amikor ennyire megkönnyebbültem egy könyv végkifejletén. Jax a végén sikeresen megbékélt önmagával és a veszteség érzése is már enyhült benne. I-5 pedig szinte majdnem emberré vált az új android szerű testében.

Kiváló zárást kapott a sorozat, nagyon élveztem, egyértelműen bekerült a kedvenc olvasmány élményeim közé. Az utolsó lovag simán felveszi a versenyt a legjobb Star Wars történekkel és filmekkel, ott van a helye a legjobbak között. Kiváló.

 

[caseyjones]

Belekezdtem a Sithek könyvébe, de az első néhány oldal után le kellett tennem. Nagyon szép könyv, remek kiadás, érdekes is a téma, de ezek az össze-vissza firkálgatások nekem nagyon nem tetszenek. Kizökkentenek az olvasás ritmusából, ráadásul ide-oda kell forgatni a könyvet.

Majd talán pár év múlva lesz hozzá türelmem elolvasni, de most inkább valami mással próbálkozok. 

[Darth Revan9]

Én belenéztem és annak idején tetszett. Jó a dizájnja.

[Nute Gunray]

Michael Reaves: A Jedik alkonya

 

Nagyon régóta vártam már ennek a sorozatnak a megjelenését. Coruscant a SW egyik, ha nem a legizgalmasabb helyszíne. Egész sorozatokat el tudnék képzelni, amely során a szereplők egy pillanatra sem hagyják el ezt a gigászi városbolygót. Reaves regényében is ez történik. A Szárnyas fejvadászt és más sci-fi klasszikusokat alapul véve, a szerző oly érzékkel tölti meg élettel a Coruscant alsó fertályát, hogy az olvasó szinte érzi a számtalan lény kavalkádjának bűzös kipárolgását, a szeméthalmok és roncstemetők émelyítő szagát. A sok-sok faj említése. Ez teszi élővé a regényt. A helyszín azonban csak az egyik része a dolgoknak. Egy jó történetnek kellenek emlékezetes, mi több szerethető karakterek is. Ez maradéktalanul sikerül is. A szabadszájú részeges sullustit, Den Dhurt már korábban megismerhettük. Az egyre inkább emberré váló I-5-öt nem különben. Jax szinte kiköpött mása tragikus sorsú apjának.  Aztán ott van Kaird, akinek különlegességét fajának egyedi vonásai adják.

 

Számos utalás történik a korábbi könyvekre, amelyeknek felfedezése növeli az élvezeti faktort. Most már örülök, hogy előbb a Medstar-duológiával kezdtem, illetve jól tettem, hogy újraolvastam nem sokkal korábban A vadászó árnyékot. Persze ezen kis bónuszok nélkül is működik a történet, mégis így az igazi számomra (egyedül sajnos a Töréspont maradt ki számomra, amely Nick Rostu révén szintén több utalás tárgya, de ezt majd igyekszem a nagyon közeli jövőben pótolni). A regényen érződik, hogy valami nagyobbnak a bevezetője. A szereplők bemutatkoznak, I5 végre rátalál egykori gazdája elveszettnek hitt fiára... az igazi kalandok csak most következnek. Even Piell szerepeltetésének méltatlan hátterét sokan ismerjük... mindez azonban, 2014 óta már lényegtelen. Egyébként is talán az lenne a legjobb, ha az egész TCW-t kivennénk a Legends-ből, így lenne egy koherens klónháború kronológia a régi idővonalat illetően is.

 

Bevezető jellege miatt 4/5. Reaves továbbra is az egyik legjobb stílusú SW-író.

[Darth Sky]

Darth Maul - A vadászó árnyék

 

A pozitív véleményeknek hála, már régóta kíváncsi voltam a regényre, de sokáig nem volt alkalmam beszerezni. Viszont nemrég sikerült hozzájutnom, így rá is vetettem magam, még mielőtt folytatnám a Coruscanti éjszakák sorozatot Az Erő mintázataival. Nem kellett csalódnom, valóban remek könyv lett. A történet A baljós árnyak egyfajta előzményeként funkcionál, a címszereplő Sith-tanítványt állítva a középpontba. Mellette kapunk egy Jedi-padawant (Darsha Assant), egy információárust (Lorn Pavan) és egy droidot (I-5YQ), mint főszereplők. Valamennyien jól kidolgozott, kedvelhető és érdekes karakterek. Mindegyikük múltja és jellemük kibontása épp elegendő időt kapott. Egy szép ívet leíró karakterfejlődés is tetten érhető Lorn és Darsha esetében. A történet nem nagyszabású, de ez nem megy a minőség rovására. Az eddigi tapasztalataim alapján Reaves egyébként is remekül ért hozzá, hogy "minimális" sztorival rendkívül érdekfeszítően meséljen. Szerintem ez az író legnagyobb erénye: a karaktereket helyezi fókuszba, kellő részletességgel mutatva be, mi játszódik le bennük, mi motiválja őket. Reaves stílusában az is megnyerő még, hogy logikus levezetéseket használ a jeleneteiben, láthatóan átgondol mindent, mielőtt leírja azt és a SW szeretete/ismerete is sűrűn tetten érhető. Kellően színesen leír mindent, ugyanakkor nem lesz terjengős. Bámulatos, ahogy Coruscant alvilágát képes élővé, lélegzővé tenni remek leírásaival, miközben újabb és újabb szegmensekkel gazdagítja a galaxis ékkövét. A felszín alatt játszódó jelenetek különösen hangulatosak, remek hátteret szolgáltatnak a prédáját üldöző vadász nyomasztó hajszájának. A befejezés kapcsán egy ideig reménykedtem benne, hogy rosszul emlékszem a Coruscanti éjszakákból,

Spoiler

és Lorn Pavan nem hal meg Darth Maul keze által. Először arra gondoltam, hogy I-5 jutott téves következtetésre (bár az nem világos, ő honnan tud Lorn halálának körülményiről), és az öreg Pavan csodával határos módon túlélte, de rejtőzködni kényszerült, hogy aztán egy későbbi könyvben felkeresse a fiát. Ez szerintem valamivel érdekesebb lett volna. Már csak azért is, mert a férfi életben maradásával nem került volna veszélybe a Sith-ek terve, hiszen a regény végén már blokád alá vonják a Naboo-t, vagyis Pavan infói "elévültek". Arról nem is beszélve, hogy Darsha szívszorító áldozatát semmibe vette Lorn az ostoba húzásával: esélyt kapott a lánytól, hogy túlélje, a Sith is halottnak hitte, erre fel ő maga megy Maul után, tudván, hogy 99% a halálozási esélye.  Ez még hagyján: később újabb esélyt kapott, ezúttal Maul megölésére, amikor elrejtette a jelenlétét az Erőben és hátbalőhette a Sith-et. Lett volna egy éles lövése, de inkább a három kábítót választotta, amiről gyanítható volt, hogy semmit nem ér majd... Dühítő ostobaság volt ez Lorn részéről, ennél okosabbnak gondoltam. Főleg, hogy egy olyan Jedit akart megbosszulni, akire két nappal az előtt azért is haragudott, hogy megmentette az életét. Persze ez is a karakterfejlődés része és kettejük kapcsolatának progressziója volt, hogy Lorn és Darsha egyre közelebb került egymáshoz (szerencsére nem estek át a ló túloldalára, de több idő elteltével valószínűleg szerelemmé érett volna), ettől függetlenül hihetetlenül dilettáns húzás volt a férfi részéről, hogy Maul után ment.

Korábban azt gondoltam, hogy a Jedik nem veszik maguk mellé a szülők akarata nélkül az Erő-érzékeny gyerekeket (az emberrablás meglehetősen ellentétes a Jedi-elvekkel), Lorn/Jax esetében mégis hasonló történt, ami érthetővé teszi a férfi gyűlöletét a Rend iránt. Szerencsére a végére a férfi is rájött, hogy hiba általánosítani és nem minden Jedi egyforma. A történet tehát tetszett, leszámítva Pavan utolsó húzását. A karakterek is jók voltak: Darsha remek tanítvány volt, igazán jó Jedi lehetett volna belőle. Lornnal sem volt probléma a végéig, I-5 pedig az egyik legemlékezetesebb droid, akihez szerencsém volt. Örülök, hogy őt átmentették a később játszódó történetekbe. Maul auráját remekül eltalálta az író, a baljós fenyegetés és a rémálomba illő jelenés remekül átjött a lapokon keresztül. Obi-Wan szálát kissé fölöslegesnek éreztem, ezzel együtt elfért a regényben, nem lógott ki túlságosan a sztoriból. Mondjuk ez jó volt: 

 

"– Jedi Kenobi! 
– Igen? 
– Egészen mostanáig még sosem volt szerencsém közületek valót munka közben látni. Amit ott fenn, a bárpultnál műveltél – minden Jedi ilyen jó? 
Obi-van megtorpant és szembefordult Perhivel. 
– Nem, nem mindenki. 
A férfi láthatóan megkönnyebbült – a jókedve azonban gyorsan lelohadt, amikor Obi-van folytatta. 
– Én még csak tanítvány vagyok. Még nem tettem le a Jedik próbáját. A mesterem sokkal képzettebb nálam. Azt hiszem gyakran okozok csalódast neki. A harci képességeim valószínüleg a legcsekélyebbek a Jedik között. 
A padavan élvezettel figyelte, ahogy a gengszter alig láthatóan, de elsápad." 

A könyv tehát nagyon tetszett, kijelenthetem, hogy Reaves a kedvenc SW-íróim egyike. Remélem, hogy az új kánonba is ír majd, mert szükség lenne rá.     

[Darth Revan9]

Egyetértek, nagyon szép kritikát írtál. A Coruscanti éjszakákban

sajnos nem derült ki, hogy pontosan honnan vannak a múltbéli dolgokra vonatkozó infók. Feltételezem I-5 nyomozgatott egy kicsit.

[Darth Sky]

Ha jól tudom, arra viszont fény fog derülni egy későbbi Coruscanti éjszakák kötetben,

Spoiler

hogy I-5 miként került el Tuden Sal mellől, és hogy úszta meg a memóriatörlést. 

 

[Darth Revan9]

13 órával ezelőtt, Darth Sky írta:

Ha jól tudom, arra viszont fény fog derülni egy későbbi Coruscanti éjszakák kötetben,

  Spoileres tartalom megtekintése

hogy I-5 miként került el Tuden Sal mellől, és hogy úszta meg a memóriatörlést. 

 

Ha jól emlékszem erről lesz utalás, de csak halványan.

[Darth Revan9]

Sky, érdekes lesz majd A vadászó árnyék elején

szereplő holokron sorsa.

Fontos szerephez fog jutni a folytatásban. Főleg Az utolsó lovagban. Engem nagyon emlékeztetett a Lázadók sorozatra.

[Darth Sky]

Kíváncsi vagyok rá.  Jó ötlet volt, hogy a Coruscanti éjszakák folytatása előtt inkább A vadászó árnyékot olvastam el. Így pl. a fentebb említett dolog is mélyebb értelmet nyer. 

[Nute Gunray]

Michael Reaves: Az árnyak utcája

 

Reaves továbbra is élvezetes stílusban ír. Gyakorlatilag kaptunk egy krimit SW-köntösben. A camaasi fényművész, Ves Volette gyilkosa utáni nyomozás a legérdekesebb része a könyvnek. Az adatok kielemzése, az információk gyűjtése, a különböző nyomozási technikák... miközben egyre többet és többet kapunk a Coruscant mindennapi életéből.

 

Jax-ék sztorija mellett további két szálat kapunk: Typho és Aurra Sing. Az egykori nabooi testőr szerepeltetését összességében feleslegesnek éreztem, és a végére sem győződtem meg teljesen, hogy volt-e értelme őt behozni. A Padmé iránti vonzódását is erőltetettnek éreztem. A Volette-szál mellett meg különösen szembetűnő volt az ő nyomozásának összecsapott volta. Valahogy nem tudom elképzelni, hogy Darth Sidious, mint utas, bármilyen utaslistán is ezen a néven szerepelt volna... És hogy ebből Zypho rögtön arra következtetett, hogy Vader a gyilkos, nem volt teljesen világos. Azért a végére szép búcsút adtak a karakternek. Aurra Sing vérszomjas fenevadként volt ábrázolva, ehhez képest túl sokszor sikerült megszívatni és inkább csak sodródott az eseményekkel.

 

A nyomozás során a csapat egyre inkább összeszokott. Jax, Den és I-5 párbeszédei végig dinamikusak. Jax vonzódása Dejah iránt, valamint a zeltron nő szépségének és csábító feromonjának állandó kihangsúlyozása néha már-már komikus volt, itt talán kicsit túllőtt a célon a szerző. Furcsa volt Jax döntése, hogy azok után, hogy Laranth feláldozta a fél karját érte, valamint felfedte iránta való érzéseit, mégis inkább Dejah, és az ő delejes kisugárzása mellett döntött. Nem ezt szoktuk meg a hősöktől, de talán ez a változatosság nem is akkora baj. 

 

A könyv egyetlen komoly hibájának a kronológiai zűrzavar hozható fel. Egyébként is rendszeresen felmerül bennem az az érzés, hogy a SW-írók, legyen az Legends vagy canon, nem tudnak mit kezdeni azzal, hogy a Birodalom mindössze két évtizedet ha létezett. Itt is totál katyvasz van. A Vadászó árnyék eseményeire, hol mint 23, hol 18 évvel ezelőtti történésekre utalnak, miközben több elejtett megjegyzés is van arról, mintha a Birodalom már régebb idő óta létezne, mint néhány hónap. Furcsa, hogy ilyen ordító hibák bennmaradnak a végleges változatban, hiszen egy mezei SW rajongó, aki könyveket olvas, álmából felverve tudja a bűvös számsort: 32 - 22- 19 - 0 - 3 - 4

 

A kronológia miatt levonok fél pontot, így 4,5/ 5

[Darth Revan9]

A kronológia bakik nekem is feltűntek, a folytatásokban sajnos szintén jelen lesznek. Kellett volna ide is egy Történeti Csoport annak idején, de hát még az ő munkájuk se tökéletes a kánonban. Lásd a Végső dobást és a második Darth Vader kronológiai sorrendjét.

[mui-ruy]

David Sherman, Dan Cragg: Jedi próba

 

Nem sokat vártam ettől a regénytől, mivel a legtöbb helyen közepesnek ítélték. Kicsit értetlenül állok előtte, mert nekem nagyon tetszett ez az ízig-vérig háborús történet! Egy rövid, de akciódús sztorit mutat be a Praesitlyn bolygón. Egy gigászi csatát, ahol a Köztársasági Kommunikációs Központot megtámadja és elfoglalja egy szeparatista sereg. Anakin Skywalker és Nejaa Halcyon mester egy klónzászlóalj élén siet az ottaniak segítségére. Tulajdonképpen a történet bemutatja nekünk egy óriási, veszteségekkel teli klónháborús ütközet lefolyását a tervezéstől, a logisztikán át egészen a harc kimeneteléig. Tetszett, hogy az olyan technikai kérdésekre is kitértek az írók, mint a katonák élelem és vízellátásának kérdése, mindemellett realisztikusan, már-már SW mércével mérve túlságosan is durván ábrázolták és részletezték a sérüléseket, a haláleseteket. Olyanokról olvashatunk ebben a könyvben, amiket a képernyőn soha nem fogunk látni (pl. leszakadó végtagok, kiömlő belsőségek, élve elégés stb.). Anakint egy ponton megérinti a sötét oldal, előre utalván a Sithek bosszúja eseményeire. De hogy mégis mi zökkenti ki és állítja meg a mészárlásban, az legyen meglepetés! Akik szeretik a Klónháborús időszakot, azoknak csak ajánlani tudom! Most, hogy idén jön a sorozat befejezése is, kedvet kaptam a még hiányzó klónháborús regények beszerzésére is! A Töréspont egy fokkal jobban tetszett, de akkor is kellemes meglepetés volt a Jedi próba!

Szerkesztve: 2019. Február 26. - mui-ruy

[Rincewind]

Lesz még végül is a Szukits-nál Legends regény?

[Darth Revan9]

Új kiadás egyelőre nem. Amíg a Disney Lucasfilm és a Del Rey nem rendezi a bürokratikus dolgokat, addig csak 2012 utáni címekre lehet szerződni. A Crucible-re tudnának, de annak nincs sok értelme.

[sokka]

2019. 02. 27. - 11:55, Darth Revan9 írta:

Új kiadás egyelőre nem. Amíg a Disney Lucasfilm és a Del Rey nem rendezi a bürokratikus dolgokat, addig csak 2012 utáni címekre lehet szerződni. A Crucible-re tudnának, de annak nincs sok értelme.

2012 utáni? Igazán csúszhatott volna 8 hónapot a Scourge regény megjelenése :-)

 

Azt lehet-e tudni, hogy mit reagáltak a Szukits Könyvkiadó megkeresésére?

[Darth Revan9]

1 órával ezelőtt, sokka írta:

2012 utáni? Igazán csúszhatott volna 8 hónapot a Scourge regény megjelenése :-)

 

Azt lehet-e tudni, hogy mit reagáltak a Szukits Könyvkiadó megkeresésére?

Azt hogy a Disney Lucasfilmnek és a Del Rey Random House-nak egységesítenie kell a jogokkal kapcsolatos bürokratikus teendőket. A korábbi években számtalan eltérő szerződés született a szerzők, kiadók és a Lucasfilm között. Ezeket rendbe lell tenni, utána tudják őket újra értékesíteni. Addig is a 2013-tól megjelent könyvekre lehet szerződni.

[sokka]

2019. 02. 28. - 20:14, Darth Revan9 írta:

Azt hogy a Disney Lucasfilmnek és a Del Rey Random House-nak egységesítenie kell a jogokkal kapcsolatos bürokratikus teendőket. A korábbi években számtalan eltérő szerződés született a szerzők, kiadók és a Lucasfilm között. Ezeket rendbe lell tenni, utána tudják őket újra értékesíteni. Addig is a 2013-tól megjelent könyvekre lehet szerződni.

Csak ennyit válaszoltak? Reméltem több információt közöltek. Érdekelt volna, hogy hogyan haladnak + véleményük szerint mikorra sikerül összehangolni a jogokat...

[Darth Revan9]

3 órával ezelőtt, sokka írta:

Csak ennyit válaszoltak? Reméltem több információt közöltek. Érdekelt volna, hogy hogyan haladnak + véleményük szerint mikorra sikerül összehangolni a jogokat...

Állítólag folyamatban van a dolog, de a Disney számára ez nem elsőbbségi prioritás. Nem lehet tudni mikor végeznek. Egyébként ezzel kapcsolatban elég közlékenyek voltak, ugyanis a Disney-Lucasfilmből az utóbbi években harapófogóval kell kihúzni az infót. Annak idején pl. 2014-ben a Legendák - Új kánon rendszerről nekem kellett felvilágosítani a kiadót, mert a jogtulaj erre nem vette a fáradságot.

Ha lesznek Legendák, akkor azok nem mostanában jönnek. 2019. első félév teljesen kizárva. 2019. második félévén rezeg a léc. Még nem tudni mi jönne. Két opciót tartok valószínűnek. 1. Elindítják a The New Jedi Ordet. Csak elindítani tudnák, egybe nem igazán tudják megvásárolni mind a 19 könyv jogát, ugyanis a Disney az utóbbi időben mindig egy éves ciklusokban gondolkodik, 19 kötet pedig nagyon sok lenne 1 évre úgy, hogy még a kánon könyveknek is jönniük kéne. 2. Ugornak a Legacy of the Force-ra  Ez csak 9 kötet, egy 1 éves periódusra bőven beférne és nem kéne attól tartani, hogy félbe marad egy hosszabb sorozat. Látatlanban azt mondom, ismerve a kiadó gondolkodását, hogy a 2. opció mellett döntenének.

[Iqvi]

Az X-szárnyúakra nincs esély?