2x12 - Jedha, Kyber, Erso

[Ody Mandrell]

12. rész - Jedha, Kyber, Erso

 

 

Írta:

Rendezte:

 

Helyszín:

 

Szereplők:

 

Történet

 

Érdekességek

 

 

Pár kitétel.

 

1. Amennyire az lehetséges próbálj meg az adott rész keretei között maradni.

2. A történet elemeit ne rakd spoiler gomb mögé. Itt az epizód konkrét történéseit tárgyaljuk ki.

3. Csak akkor szólj hozzá a témához, ha már láttad az aktuális részt.

4. Tartsd be a fórumszabályzatban leírtakat.

Szerkesztve: Csütörtök 13:31 - Ody Mandrell

[Wilde]

Dzséjtnek megint igaza lett, mint a Tales sorozatnál, olyan érzéke van a terhes nőkhöz, hogy elmehetne nőgyógyásznak.

 

Komolyra fordítva a szót, annyira jó volt a befejezése ennek az epizódnak, Bix-el, a kisbabával... nekem valahol rímelt az Ep. III fináléjára is. Ez olyan volt, mint egy műalkotás!

[Donát]

A Rogue One-nal együtt ez lett a Saga a Sagán belül.  

 

Cassian áldozata így még nagyobbat üt. Sohasem láthatja a saját gyerekét.  Brutál érzelmi löket volt a vége. 

[Yoda József]

Nem kis elégtételt éreztem Dedra és Partagaz esetében.

[Yoda József]

9 perccel korábban, Donát írta:

A Rogue One-nal együtt ez lett a Saga a Sagán belül

 

A legjobb Star Wars trilógia?

 

[Donát]

Dedra remélem értesül majd Kino Loy legendájáról a börtönben.

[Donát]

Jut eszembe: Perrin meg összejött Sculdun feleségével!  hát sokmindenre számítottam, de erre nem. 

[Yoda József]

Oh, azt én nem is raktam össze, hogy az a Sculdun felesége. Azt hittem csak egy random prosti

 

Mi lehet vajon Leidával és Stekannal?

[Dzséjt]

A végén a kisbabát látva nálam kövér örömkönnyek csordultak ki a szememből. Mert ez az igazi remény. Cassian halála így egyben már azt is jelenti, hogy egy jobb világot hagy a gyermekére. Amúgy én úgy képzelem, hogy ha nem is ismerhette meg, de tudott róla. A Vellel lefolytatott beszélgetés alapján ha távolról is, de fél szemüket rajta tartják Bixen (amiben van ráció, tekintve, hogy elég fontos infókat tud a lázadásról). Szóval szerintem értesült a gyermekéről, és ez is sarkallja arra, hogy távol maradjon tőlük. Mégis, a kicsi létezése örömöt vitt eme kissé gyászos befejezésbe.

 

Mert, ahogy mutatták az embereket a kamera, óhatatlanul az járt a fejemben, hogy a javuk pár nap múlva meghal. Cassian, K-2, Melshi, Krennic, Saw, Bail, Raddus, a cameózó Pao, a most csak emlegetett Merrick. Még azt a szegény U-szárnyút is elvesztik az Eadún. Persze azért van, akit a végzet (remélem) a háború végéig sem ér utol. Örülök, hogy Kleya megúszta, ő tényleg életben tarthatja Luthen hagyatékát, amit úgy érzek, a szövetségi hadvezetés méltatlanul lenéz. Különösen idegesítő volt a két gyáva féreg, Jebel és Pamlo szenátor szövegét hallgatni, akik száját pár nap múlva olyan mondatok hagyják el, mint "nincs remény" és "ennek a lázadásnak vége". De még az eddig racionális Bail is mintha kifordult volna magából Luthennel kapcsolatban. Oké, igazán nem ismerhettük a személyiségét ennyire közel az ep4-hez, mert csak a Rogue One volt, abban meg épp csak cameózott pár mondat erejéig. De azért tetszett, hogy a végén ő jelent meg Cassian ajtajában a jó hírrel.

Mert oké, meg lehet kérdőjelezni Luthen módszereit, de az eredményeit ennek ellenére nem lehet tagadni. Itt kicsit azt éreztem, hogy a Szövetség megpróbál igazán jó, hősies színben feltűnni, ezért is próbálnak távol maradni az olyan alakoktól, mint Saw és Luthen. Persze ez érthető, ennek megvannak a pragmatikussági okai. Hisz ki a franc akarna olyan lázadáshoz csatlakozni, ahol terrorista és orgyilkos akciókat szentesítenek és bevállalnak komoly civil veszteséget (még a valóságban sem reklámozzák az ilyesmit). Ugyanakkor a belső kör egymás közt elismerhetnék azért az érdemeket. Pláne, amit az előző résznél is írtam, hogy Drevan sem rest Luthen módszereivel élni. Kellemes meglepetés, hogy pont Mothma, aki aztán a pacifizmus bástyája és a végén már félt Luthentől, az, aki kiállt Cassian mellett és nem hagyta annyiban a dolgot (meg Drevan, akinek azért még megvan a magához való esze, és elfogadta, hogy ez a sok véletlen nem véletlen).

 

Amúgy Bail recast ide vagy oda, azért le a kalappal a készítők előtt, hogy még a kis bajszos tizedest is visszahozták, aki az RO-ban ezerrel rohan oda Mothmához azzal, hogy balhé van a Scarifon.  Azért ezt látva már tényleg elhiszem, hogy Jimmy Smits-t sem valószínű, hogy vállrándítással cserélték le, hanem előtte azért próbálták összehozni. Megjegyzem Benjamin Bratt ezúttal is remekelt, és a sminkesek tényleg mindent beleadtak, hogy amennyire csak lehet, hasonlítson Smits-re az RO-ból. Soha rosszabb recastot.

 

Itt szeretném megjegyezni, hogy ez a sorozat két évad alatt elérte, hogy a Mothma-család egy részét megkedveljem. Azt hiszem, ezen a fórumon nem titok, hogy mennyire a bögyömben volt Mon és Vel is. Mostanra mindkettőt megszerettem. Noha Mothma kancellári tevékenységével továbbra sem értek egyet és ezután is tartom, hogy ő az egyik legnagyobb felelőse annak, hogy az új Köztársaság nem tudta leküzdeni a régi Köztársaság betegségeit (lényegében ott folytatták az újjal, ahol a régivel abbahagyták - és ezzel nem azt mondom, hogy az új Köztársaság ugyanolyan volt, mint a Birodalom, csak azt, hogy ugyanolyan volt,m int a régi a végnapjaiban, nagyjából az ep1-2 közötti időszakban - ami még mindig ezerszer jobb, mint a Birodalom volt a legenyhébb korában).

Vel meg, hát az első évadban érzett "unatkozó hercegnő" attitűdöt Cinta halálával végleg elvesztette, és ez szerintem nagyon jót tett a karakternek. Megkockáztatom, hogy ő és Kleya legjobb barátnők lesznek ezután, hiszen rengeteg közös van bennük. Elvesztették egy szerettüket a harcban, akik hagyatékát az ő feladatuk életben tartani.

Wil is megúszta, bár úgy látom, lesántult a sorozat végére, de szerelőként ez valószínűleg azért nem akadályozza. Ő is párt talált magának, szóval a háború végén (vagy még az alatt) ő is családot alapíthat. Persze jó kérdés, kik fogják túlélni a polgárháború következő öt évét. Sok csatát kell még megvívni. Scarif, Yavin, Hoth, Endor, hogy csak a filmekből ismerteket említsem, de van még rengeteg más is, és nem biztos, hogy Vel, Wil vagy Kleya is megéri, míg felragyog a nap az új Köztársaság fölött. De azért jó lenne, ha a jövőbeli képregények és könyvek ilyen irányt vennének, vagy, ha esetleg az időben távolabb játszódó filmek és sorozatok még visszahoznák ezen karakterek valamelyikét. Kleyából például simán kinézem, hogy segített az Ellenállás hírszerző hálózatának kialakításában és működtetésében.

 

A humort megint K2 hozta. "Azt fogom mondani, hogy elraboltál." Teljesen hihető lett volna. 

 

Meglepett Perrin is. Nem ismertem fel Sculdun nejét, azt hittem, csak egy random nő. Miközben e sorokat pötyögtem, jelent meg @Donát írása és csodálkoztam rá. Azért ez... Hát... Nem is tudom. Perrines. Ha ezt Sculdun megtudja... Ugyanakkor micsoda kontraszt volt ez a feleségével, aki felszabadultan ült a lázadók között Vellel. Ez már csak azért is fontos, mert az RO után legközelebb az RotJ-ban látjuk, amitől a karakter távolinak, idegennek hathat, olyasvalakinek, aki egy elefántcsont toronyból irányítja a lázadást. Szóval ez (is) nagyon sok pluszt ad Mothma karakterének.

 

Tetszik, hogy olyan apró részletekre is figyeltek, minthogy Cassian elvesztette az apjától örökölt pisztolyt, és ezért nem használja már azt a Rogue One-ban. 

 

Partagazzal és Derdával kapcsolatban kicsit vegyesek az érzéseim. Egyrészt, alapvetően nem érzem őket gonosznak, valószínűleg ugyanilyen jól szolgáltak volna egy Köztársaságot is. Sőt Partagaz valószínűleg ténylegesen szolgálta a Köztársaságot a klón háborúk idején. És szerintem Dedra sem lett volna ilyen, ha nem a Birodalom neveli fel. De ők ilyenekké váltak, hittek a rendszerben és kiszolgálták azt, tudván, mire képes. Szóval a kevéske sajnálatom mellé egy jókora elégtétel is betársul, mert mindketten megérdemlik a bukást. Partagaz méltósággal ment el - apropó, Lagretnek jó magasan lehetnek csókosai, ha még mindig BBI felügyelő az egy évvel ezelőtti pofáraesése után. Blevint ennek a töredékéért kivágták.  Akárhogy is, tetszett, hogy Partagaz a halála előtt Nemik kiáltványát hallgatta, amiről mint kiderült, már szétterjedt a Galaxisban. Szerintem Partagaz megértette a mondanivalóját, és talán részben ezért is választotta az öngyilkosságot. Lagretnek meg a becsületére legyen mondva, hogy ő is megértette, mit ért az őrnagy "a gondolatai összegyűjtése" alatt és leintette a rohamosztagosokat.

Dedra meg, hát hogy is mondjam, remélem túléli a polgárháborút abban a birodalmi börtönben, kiélvezi az ottani élet minden keserűségét, hosszan elgondolkodik azon, mit tett, aztán megmentheti őt az új Köztársaság hadserege. Hogy aztán rájöjjenek, ki is ő és milyen szerepet vállalt a ghormani mészárlásban, szóval haditörvényszék elé állítják és élete végéig elítélik háborús bűntettek miatt. Lehet, hogy habozott kiadni a parancsot a ghormani népirtásra, de attól még kiadta a parancsot.

 

Heert meg, jujj. Hát, úgy végezte, ami végül is végig volt: báb. Csak a végén már K-2 bábja volt egy szép kis lézershow-ban.

 

Mi van még... Talán még az lett volna szép, ha valahogy megemlítették volna Jynt, mint lehetséges kapcsolatot Galenhez és Saw-hoz. Bár Draven beszélt egy folyamatban lévő beszivárgó akcióról, ami szerintem már Jyn kimentésére utalás.

Illetve nem annyira tetszett, hogy a végén megmutatták Kassa húgát. Bár ez ad egyfajta keretet a sorozatnak, mégis, csúnya emlékeztető ez egy (a korábbi ígéretekkel ellentétben) teljesen elkaszált sztoriszálra. De ez legyen... vagyis hát, a szememben ez a legnagyobb baja az egész sorozatnak, szóval majdnem hibátlan.  Meg jó lett volna, ha láttuk volna, hogyan vesztette el Saw mindkét lábát. Ám ez már nem is negatívum, csak egy csöpp hiányérzet. És most jöjjön a Rogue Onei: A Star Wars Story, hogy méltón zárhassam az Andor Sagát.

Szerkesztve: Csütörtök 20:23 - Dzséjt

[Donát]

De Kassa testvére miért hiba? A való életben is előfordulhat, hogy az ember végleg szem elől téveszti a rokonát. Cassian sorsa úgy alakult, hogy sohasem találta meg végül a testvérét és ez örökre nyomot hagyott benne. Szerintem jó hogy felvillantották a végén, jelezve, hogy Cass sosem felejtette el, mindig is a gondolataiban volt, de már nagyobb dolgokra fókuszál. 

[Bomarr]

Ráadásul ez a sztoriszál ad egy súlyt Jyn és Andor kapcsolatának. Így hogy elvesztette a lánytestvérét még érthetőbb miért érzi film végére magához közelállónak ezt a nőt, aki szintén elvesztette a családját.

[Ody Mandrell]

9 órával ezelőtt, Dzséjt írta:

Illetve nem annyira tetszett, hogy a végén megmutatták Kassa húgát.

Én már azt hittem Kleya lesz az!  Annyira úgy voltak vágva azok a jelenetek.

 

 

[Wilde]

10 órával ezelőtt, Donát írta:

Jut eszembe: Perrin meg összejött Sculdun feleségével!  hát sokmindenre számítottam, de erre nem. 

 

Nekem az esküvős szálnál úgy érződött, hogy Perrin és Mon mintha jobban kijöttek volna egymással, bár lehet csak az alkalom szülte ezt. Aztán nyilván ahogy Mon politikai helyzete egyre tarthatatlanabbá vált úgy sodródtak el még jobban egymástól. Azért ezt érdekes lett volna bővebben látni, hogy jöttek ők ketten össze, de egy újabb pikantériát ad ennek az egész Sculdunos vonalnak.

 

9 órával ezelőtt, Dzséjt írta:

Illetve nem annyira tetszett, hogy a végén megmutatták Kassa húgát. Bár ez ad egyfajta keretet a sorozatnak, mégis, csúnya emlékeztető ez egy (a korábbi ígéretekkel ellentétben) teljesen elkaszált sztoriszálra.

 

Már nem emlékszem a pontos Gilroy idézetre, hogy mit is mondott a Kenari szálról, hogy jelentősége lesz, vagy csak foglalkoznak vele. Bennem végig ott volt tegnap a részek nézése közben, hogy na ezt szépen elfelejtették, aztán a legvégén bevágják ezt az álomjelenetet... így nem lehet azt mondani, hogy egyáltalán nem foglalkoztak vele. Én értem, amit Donát írt ezzel kapcsolatban, az első évadban Maarva is mondta neki, hogy engedje el a hugát, el is engedte, de ettől még ez egy lazáratlan ügy maradt benne, ami tudat alatt vissza-vissza tért álmában. Ez így illik a sztoriba, de ettől még én nagyon sajnálom, hogy ez a szál ennyiben maradt. Az első évados kritika a Kenariról, hogy totál fölösleges volt, nem igazán adott olyat Cassian karakteréhez, ami nélkülözhetetlen lett volna, csak egy plusz rejtélyt, ami nem lett megválaszolva a sorozat keretein belül.

 

Aminek viszont örültem, hogy nem feledkeztek meg Bee-ről, sőt is egy nagyon szép befejezést kapott!

[Ody Mandrell]

2 órával ezelőtt, Wilde írta:

Nekem az esküvős szálnál úgy érződött, hogy Perrin és Mon mintha jobban kijöttek volna egymással, bár lehet csak az alkalom szülte ezt. Aztán nyilván ahogy Mon politikai helyzete egyre tarthatatlanabbá vált úgy sodródtak el még jobban egymástól. Azért ezt érdekes lett volna bővebben látni, hogy jöttek ők ketten össze, de egy újabb pikantériát ad ennek az egész Sculdunos vonalnak.

Mon gyakorlatilag elhagyta Perrint, aminek már egy éve. Persze attól még nem kellett volna összejönnie a sógornőjével.  Ezt a dekadens vonalat mindig is lehetett érezni Perrinben.

 

2 órával ezelőtt, Wilde írta:

Az első évados kritika a Kenariról, hogy totál fölösleges volt, nem igazán adott olyat Cassian karakteréhez,

Ezt nem mondanám. Az Andor történetének ez a kiindulópontja, amiből aztán kifejlődött amit láttunk. Cassian jellemének is fontos része a gyerekkora, erre pedig a még mindig meglévő Kenaris álmai világítanak rá. 

[Dzséjt]

5 órával ezelőtt, Donát írta:

De Kassa testvére miért hiba? A való életben is előfordulhat, hogy az ember végleg szem elől téveszti a rokonát. Cassian sorsa úgy alakult, hogy sohasem találta meg végül a testvérét és ez örökre nyomot hagyott benne. Szerintem jó hogy felvillantották a végén, jelezve, hogy Cass sosem felejtette el, mindig is a gondolataiban volt, de már nagyobb dolgokra fókuszál. 

Alaposan és részletesen kifejtettem az előző évad első részének újranézése után ama epizód topikjában nem is olyan nagyon régen, most nem fogom előlről kezdeni és még egyszer leírni. Aki kíváncsi, ott megtalálja.

[Donát]

1 órával korábban, Ody Mandrell írta:

Mon gyakorlatilag elhagyta Perrint, aminek már egy éve. Persze attól még nem kellett volna összejönnie a sógornőjével.  Ezt a dekadens vonalat mindig is lehetett érezni Perrinben.

 

És még valami! Perrin szemszögéből a sztori: Mon elmond egy olyan beszédet a Szenátusban, ami után menekülnie kell a bolygóról, és Perrinnek minderről egyetlen szót sem szól előre (ami persze Mothma szemszögéből tökéletesen érthető)! Ez nem hirtelen felindulásból "elkövetett" impulzus beszéd volt. Perrin sejtheti, hogy Mon csak úgy menekülhetett el a Birodalmiak elől, hogy előre megtervezte, hogy fog kijutni a bolygóról. Az, hogy nem szólt előre minderről Perrinnek, egyértelműen jelzi, hogy Mon fikarcnyit sem bízott benne. Perrin ezt talán némileg sejthette már eddig is, de egy dolog sejteni, egy másik pedig szembesülni vele, hogy a feleséged se szó se beszéd lelép, és a családját hátrahagyva Lázadónak áll. Ráadásul Perrin számára ezzel nem kevés kényelmetlenséget okozva. A férfi szemszögéből nem lehetett könnyű mindezt átélni. Egyik pillanatban egy társadalmi szempontból elismert és megbecsült Szenátor férje vagy, mindenféle partikra jársz, dúskálsz az anyagi javakban, stb. a következő pillanatban pedig (Perrin szemszögéből minden átmenet nélkül) a Birodalom egyik főellenségének a lehetséges bűntársává válsz, akit ezután egzecíroztatni fog a Birodalom, hogy kiderüljön mennyit is tudott pontosan Mon kétes üzelmeiről.

 

Szóval ja, elég nagy arculcsapás lehetett mindez Perrinnek.

[Dzséjt]

5 órával ezelőtt, Bomarr írta:

Ráadásul ez a sztoriszál ad egy súlyt Jyn és Andor kapcsolatának. Így hogy elvesztette a lánytestvérét még érthetőbb miért érzi film végére magához közelállónak ezt a nőt, aki szintén elvesztette a családját.

Ez szerintem sokkal-sokkal-sokkal inkább igazabb Maarva és Clem elvesztésére, mert ebben van párhuzam Cassian és Jyn között.

- Clemet, Cassian apját a Birodalom ölte meg, amikor Andor még fiatal volt. A férfi halála az alapja annak, hogy hősünk gyűlöli a Birodalmat.

- Lyrát, Jyn anyját a Birodalom ölte meg, amikor Erso még fiatal volt. A nő halála az alapja annak, hogy hőnsőnk gyűlöli a Birodalmat.

- Marrva, Cassian anyja a lázadás korai éveiben hunyt el és jelentős karakter volt Cassian életében (és az Andorban), motiválta, hogy a lázadást segítse.

- Galen, Jyn apja a lázadás éveiben hunyt el, és jelentő skarakter volt Jyn életében (és a Rogue One-ban), motiválta, hogy a lázadást segítse.

A szülők elvesztésének tragikus hasonlósága az, amivel az Andor többletet ad ehhez a kapcsolatot.

 

  

13 perccel korábban, Donát írta:

Szóval ja, elég nagy arculcsapás lehetett mindez Perrinnek.

Viszont annyira azért mégsem viselte meg, ha a lánya anyósával hempereg, még mindig díszes ruhákban jár, felteszem az itóka sem két wupiupi volt, és azért mégis csak egy a korábbival megegyező siklólimuzinban tart hazafelé feltehetően egy átmulatott éjszakából. Csak nem Mothma ment érte.

Szerkesztve: Csütörtök 12:49 - Dzséjt

[Ody Mandrell]

43 perccel korábban, Donát írta:

Szóval ja, elég nagy arculcsapás lehetett mindez Perrinnek.

Biztos ledöbbent. Megnéztem volna az arcát.  Az is érdekes kérdés, hogy jött össze Sculdun nejével? Talán történt vele valami? Hisz ő mosta Mon pénzét, lehet az is, hogy letartóztatták.

 

31 perccel korábban, Dzséjt írta:

Viszont annyira azért mégsem viselte meg, ha a lánya anyósával hempereg, még mindig díszes ruhákban jár, felteszem az itóka sem két wupiupi volt, és azért mégis csak egy a korábbival megegyező siklólimuzinban tart hazafelé feltehetően egy átmulatott éjszakából. Csak nem Mothma ment érte.

Eleinte lehet, hogy bántotta, de eltelt egy év és Perrin nem az a fajta aki sokáig búslakodna ilyen dolgokon. Talán dorbézolásba fojtotta bánatát.  

[Dzséjt]

Igen, ezzel egyetértek, a karakterben benne van, hogy hamar lerázza magáról ezt az egészet, én inkább erre a szakaszra gondoltam (noha valami miatt nem ezt idéztem be, mea culpa):

1 órával korábban, Donát írta:

Egyik pillanatban egy társadalmi szempontból elismert és megbecsült Szenátor férje vagy, mindenféle partikra jársz, dúskálsz az anyagi javakban, stb. a következő pillanatban pedig (Perrin szemszögéből minden átmenet nélkül) a Birodalom egyik főellenségének a lehetséges bűntársává válsz, akit ezután egzecíroztatni fog a Birodalom, hogy kiderüljön mennyit is tudott pontosan Mon kétes üzelmeiről.

Én úgy képzeltem, hogy Perrin, amennyiben a Szövetség nem menti ki off-screen, mindent elveszít, pont azért, amit Donát is írt. Perrin nem csak az ő szemszögéből, de a Birodalom szemszögéből is az "első számú nemzeti ellenség" férje lett, aki ráadásul a Birodalom magasrangú tisztségviselőivel bratyizott, szóval kémtevékenységre első osztályú lehetett. A birodalmi egzecíroztatás ezen a szinten minimum teljes vagyonelkobzás, társadalmi kirekesztés és jó esetben életre szóló beutaló egy Narkina-5-höz hasonló bűntetőtelepre. Mothma olyan szintű sz*rviharba tolta bele a családot, ami még Sculdunékra is kihathatott amiatt, hogy házasság révén a két család egyesült, és az ember azt hinné, nekik is teljesen el kell határolódniuk Perrintől (Leidát valószínűleg már megvédenék, bár ki tudja, ha túl terhessé válna a neve, lehet válás lenne a vége, vagy Stekan Sculdun korán özveggyé válna - ezekből mindent kinézek).

Ehhez képest úgy tűnik, Perrin nem esett ki a pixisből. A néhány résszel korábbihoz képest annyi lényegi változás történt, hogy most nem a felesége, Mon Mothma ül a jobbján, hanem a szeretője, Runai Sculdun. Mintha a birodalmi egzecirosztatás teljesen elmaradt volna, és a Mon Mohtmával történtek talán még pozitívan is hatottak rá, mert így szabadon furkiázhat a szeretőjével a Coruscanton fényes nappal, és a kocsiban piálhat.

Egy coruscanti utcán kolduló Perrin, egy Dedrához hasonló helyzetben lévő Perrin, egy chandrilai zuglakásban tengődő Perrin, egy kocsmatöltelék vagy egy halott Perrin nem lepett volna meg, de ez igen. Bár lehet, hogy pont az Ameddához és Sly Moore-hoz köthető barátsága, meg a Runai Sculdunnel közös viszonya, illetve a Sculdun-családhoz kötődése az, ami végül megmentette az írháját. Illetve talán Kloris jelentései is alátámasztották, hogy Mothma tényleg nem avatta be a férjét semmibe.

[Dzséjt]

Azért ebben a pár napban/hétben, amit felölel az Andor utolsó három része és az ep4, a Birodalmi Biztonsági Irodát lényegében lefejezték.

- Meghalt a BBI Igazgatótanácsának két felügyelője, Heert és Lonni Jung hadnagyok. Az utóbbiról ráadásul bebizonyosodott, hogy kém volt.

- A tanács egy harmadik felügyelőjét, Dedra Meero hadnagyot letartóztatták árulás és kémkedés vádjával.

- A tanács feje, Lio Partagaz őrnagy öngyilkos lett.

- A Birodalmi Katonai Fejlett Fegyverzetkutatási Osztály igazgatója, Orson Callan Krennic meghalt a scarifi csatában.

- A BBI igazgatója, Wullf Yularen ezredes életét vesztette a yavini csatában.

 

Bónusz: egy évvel eme események előtt a BBI egyik terepügynökéről, Alexsandr Kallusról kiderült, hogy szintén hónapok óta a Lázadók Szövetségének kémkedik, majd az elfogási kísérlet sikeretelnsége után dezertált a Szövetséghez.

 

Ezután nem csoda, hogy az ep4-6 között már nem sokszor hallottunk a szervezetről (bár azért nem tűnt el, hiszen nem is olyan régen elég nagy szerepet kapott a BBI a Star Wars: Outlaws című játékban).

[Nute Gunray]

Hát én elsírtam a végét. Ahogy Andor megy a végzete és egyben a Galaxis felszabadulásának kezdete felé (és ennek jelentőségét a titokzatos Erő-gyógyító látja)... és mindeközben ott a gyermek, akinek létezéséről már sohasem tudhat. Vagy amikor Cassian és Bail beszélget. Napok múlva mindketten halottak lesznek. Ahogy Raddus is. Vagy Melshi és K2. Azt jó volt látni, hogy Bee megtalálta helyét, és boldog tudatlanságban kergetőzhet.

 

És persze még utoljára álomban láthatjuk Cassian rejtélyes testvérét, Kerrit, akinek keresése végső soron elindította az egész lavinát. És Cassian halálával ez most már a múlt jótékony homályába vész. Soha nem tudjuk meg, honnan is értesült arról Cassian, hogy a húga esetleg a Morlanán lehet. De nem is ez a lényeg, hanem az, hogy Cassian megszállott keresése olyan energiákat szabadított fel, amely a Birodalom összeomlását okozza hosszú távon.

 

Kleya szépen lassan rájön, hogy van élet Luthen után is, és új életcélt találhat a felkelésen belül. Ezt gyönyörűen megmutatták ahogy végigtekint a bázis mindennapi életén.

 

Örülök, hogy @Dzséjt jóslata nem vált be, és Vel nem lett a felkelés ügyének kerékkötője. Cinta halála után megtalálta helyét és szerepét. Talán ő volt mostanra a lelkileg leginkább kiegyensúlyozott szereplővé a sorozatban. Nagyon tetszett, hogy Cassian-nel felidézték a régi bajtársakat. Hogy újra hallhattuk Nemik hangját. Akinek üzenete aztán Partagaz utolsó pillanatait is betöltik. El is lamentál azon, hogy vajon ki lehet ez a névtelen, arctalan ember, akinek hangjára oly sokan felemelik a fejüket és azt mondják: elég! A kisember anonimitása és végső győzelme.

 

A Birodalomra annyira jellemző, hogy a mindig kompetens (bár a vesztét közeledve érezvén egyre indulatosabb) Partagazt politikai okokból likvidálják, és kijelölik kísérőül azt a tehetségtelen Lagretet, aki még a Mothma-féle hatalmas blamázst is megúszta lefokozás nélkül. Azt azért javára kell írni, hogy főnökét tisztelte és "engedte", hogy Partagaz a neki tetsző halált haljon. Kegyetlen volt Heert halála (ami ismét jelzi, bármennyire is szellemes K-2SO, azért ő mégiscsak egy gyilkológép), de még kegyetlenebb sors jutott Dedrának. Ez a lehető legkeményebb büntetés egy olyan számára, aki minden elvét és identitását feladta, csakhogy kiszolgálja azt a rendszert, aminek mindent behálózó büntetőrendszere most végképp elnyeli. Szerintem előbb-utóbb Dedra is ráfog lépni arra a padlóra.

 

Kaptunk egy rövidke Perrint is, aki teljesen elmerül a felelősséget semmiért sem vállaló dekadenciában (ahogy látom, Sculdun feleségével kavar), amely azonban örömöt már nem okoz neki. Megmondom őszintén azt hittem korábban, hogy a Birodalom Mothma szökése után a családjával fog példát statuálni, vagy ellenkezőleg, felhasználja őket a propaganda, mondván Mothmát a férje és lánya is megtagadja terrorizmusáért, kikezdve így a nő hitelességét. Egyik sem lett, így azért kíváncsi vagyok, Mothma és lányának sorsa, ha egyáltalán, keresztezte-e egymást később.

 

Örültem a visszatérőknek. Raddus admirális még mindig kemény és a legcélravezetőbb kérdéseket teszi fel. Tynnra Pamlo és Nower Jebel csak a szokásos formájukat hozták. Itt most sokkal inkább Bail Organa tűnt az első számú vezetőnek, semmint Mon Mothma.

 

[Frenkie]

Atyaszentséges úristen!!!!!!!!!!!!!!!! Most már ezt nem fejtem ki, mert késő van reggel meg meló, de a gyerek egy ménes rúgásával ért fel. Ez a gyermek már Birodalom mentesen nő fel, bár 34 éves korában lesz egy kis meglepi az Első Renddel, de az sem fog sokáig tartani. Az édesapja tettének következtében mire felszmél és látja a világot már a második Halálcsillag is a múl ködébe vesz. Hát bevallom sok a víz megint a szememben.

Ki fogom gejteni bővebben, de most nagyon kavargok.

[Dzséjt]

1 órával korábban, Nute Gunray írta:

Örülök, hogy @Dzséjt jóslata nem vált be, és Vel nem lett a felkelés ügyének kerékkötője.

Ennek én is örülök.  Hogy mekkora utat jártak be ezek a szereplők, azt talán e két ember kapcsolatán lehet a legjobban lemérni. Az Aldhanin Vel láthatóan nagyon nem csípi Cassiant. A Ferrixre úgy érkezik, hogy meg fogja ölni. Négy évvel később meg nem csak együtt isznak Luthenre és az elesett barátaikra, szeretteikre és népekre, hanem Vel annyira jóban van Cassiannal, hogy segítségére lehet Mothmának eldönteni, hihetnek-e a férfi szavainak.

 

Ami amúgy nagyon tetszik Vel karakterfejlődésében, hogy láthatóan ő is belátta, hogy alkalmatlan vezetőnek, és, amint ezen túlesett, végre megtalálta a helyét a lázadásban. Benne nem volt meg az, ami a vezetéshez szükséges. Ez sajnos főleg a Ghormanon bizonyosodott be nagyon csúnyán azzal, hogy két ember is megtagadta a parancsát és abból az egyik véletlen megölte Cintát. Viszont azután csempészkedett kicsit, ahol lényegében a maga ura volt, nem kellett akciókat vezényelnie egy csapat élén, aztán pedig kiképzőtiszté vált, ahol a feladata annyi, hogy átadja a tudását. Mivel már alsó hangon is öt éve lázadó, részt vett nem egy akcióban, ráadásul a rezuméja elég változatos, bőven lehet hasznos tapasztalata, amit átadhat. (Vel kicsit olyan, mint Sobel százados a Band of Brothers-ben, aki szintén kiváló kiképző volt - a 101-es Easy század neki köszönhetően lett olyan jó, amilyen -, de pocsék harctéri vezető volt.)

[csoli1138]

Na itt a szép kerek lezárás, az egész epizódot belengte az epilógus hangulat. De jól van ez így, kaptunk eleget ettől a sorozattól, hogy ne egy nagy csihi puhi legyen a vége, hanem, hogy a karaktereivel foglalkozzon, amit amúgy is mesterien tett eddig is. A Rebelshez és a BB-hez hasonlóan egy hangulatos időugrás Bixre és Cass-szel közös gyermekükre, csak, hogy meglegyen az a gombóc a torokban, nagyon szép és drámai volt. 

Partagaz utolsó jelenete is rendben volt, remekül volt felépítve és érzékeltetve. A mi Dedránk meg zokog a mezitlábas börtönben, szomorú valahol ez is, mert ő is csak egy ember, a birodalom egy más fajta áldozata, de igazából neki sokkal jobbat nem tudnék kívánni. Aztán az összefűzésekről még a Zsiványhoz: Mon szócsatázik egyet Saw-val, Organa is jelen van már a Yavinon, pacsi a jelmezért, Cass elindul Kafrene-re K2-val...

Azonnal folytattam a Zsivány egyes első 20 percével, így egyből feltűnt, hogy, K2 - nak nincs jelenete a Kafrene-n, Cassiannak meg a Wobanin, ahol K2-nak van, amikor Jyn-t felszedik. Viszont utána látjuk megérkezni az U-Winget, amivel jelen részben indultak el ketten, szóval mondhatjuk, hogy a Kafrene és Wobani talán egy kör volt? 

 

Szerkesztve: Tegnap 08:08 - csoli1138

[Ody Mandrell]

Az előző rész a feszültség tetőfokán fejeződött be, és hála égnek nem kellett (most sem) egy hetet várni a folytatásra. Ha valami jó volt ezekben az etapokban, hogy kerek egész történeteket kaptunk, három részre bontva. A várakozás izgalma dupla volt, mert itt nem csak az aktuális sztori vége várt ránk, hanem a sorozaté is. Mit is lehet mondani….az lett volna meglepő, ha pont a lezárás nem lesz zseniális. Az lett.

 

Kleya szöktetése elég keményre sikeredett. Először is túl sokáig kellett győzködni Cassianéknak, hogy menjen velük, amely idő alatt bőven oda tudott érni a kommandó. A lány indokai furák voltak, úgy beszélt a yavini sejtről, mintha nem egy oldalon állnának, és ahol majd megbüntetik (miért is?).

A végén azonban kötélnek áll, ám az út Heerten és fogdmegjein keresztül vezet. Bizony el is fogták volna őket ha nincs K2SO, aki a Ghormanon látott hatékonyságát most a jó oldalon kamatoztatta. Még így is brutál félelmetes volt, és ahogy pl. pajzsként maga elé tartotta a kitört nyakú Heertet, az még a legkeményebb akciófilmeknek is becsületére válna.

Közben szorult a hurok Partagaz és a BBI körül, és azzal, hogy Cassianék megléptek meg is pecsételték az őrnagy sorsát. A tudása a Halálcsillagról és a sorozatos kudarcok már túl soknak bizonyultak. Egyszerű elbocsájtás az ő tudásával szóba se jöhetett. Halála elegáns volt. Ki gondolta volna, hogy Nemik kiáltványát hallgatja majd a vég előtt? Szívesen belenéztem volna a fejébe, milyen gondolatok kavarogtak benne. Valamilyen szinten mintha lebilincselőnek tartotta volna ezt a beszédet, talán még szimpatizált is vele. De az is lehet, hogy csak a saját kudarcát élte meg benne. Ezt már sose tudjuk meg. Lagret megérdemel egy pacsit, amiért megengedte felettesének, hogy úgy egyesüljön az Erővel, ahogy maga szeretné.

 

Legnagyobb részt a Yavinon történtek az események, ami nem mellékesen fantasztikus bővítést kapott a második évadban.

Örültem a jelenetnek amiben Saw és Mon vitáznak, mert szépen megágyaz Mothma későbbi, RO-ban elhangzott mondatának, miszerint Saw sok problémát okoz a Lázadásnak.

A kissé foghíjas tanácsban örömmel fedeztem fel Raddus admirálist, de kellemes volt viszont látni a RO két pesszimista szenátorát is. Tényleg mindenkit sikerült visszahozni, így kicsit jobban fájt, hogy pont Bailt nem, annak ellenére, hogy Jeremy Brett kiváló volt a szerepben. Most gondoljuk el milyen lett volna ez Jimmy Smith-el. Na mindegy, ez van. 

Apropó Bail. Engem szinte mellbevágott mennyire mereven áll a birodalmi fegyver kérdéséhez. Szinte akadékoskodik, pedig ha tudná, hogy a bolygója és ő fogja bánni ennek a fegyvernek a létrejöttét….

Itt jön be a második nagyon tetszetős dolog, méghozzá Luthen szellemének átható jelenléte. Halála után szinte központi téma, sokat beszélnek róla, ami továbbra is kiemeli jelentőségét és jól rezonál azzal a gondolattal, hogy mindazért amit itt látunk, nagyrészt neki járna köszönet. Végre megtapasztaltuk miként viszonyul a Szövetség ahhoz az emberhez, aki bár megkérdőjelezhető módon, de elévülhetetlen szerepet játszott a Lázadás nagyobbá tételében. Már saját társai se tartják hősnek, sőt, egyenesen a Saw-hoz tartozó radikális vonalba sorolják úgy, hogy nem ismerték őt. Cassian erkölcsi tartását (fura ezt írni egy gyilkosról) mutatta, hogy még úgy is kiállt barátjáért és mentoráért, ha nem volt felhőtlen a viszonyuk. Láthattuk Wilmon és Vel reakcióját is, ez utóbbi kapcsán pedig még az Aldhani hősei is felkerültek.

 

Itt ragadnám meg az alkalmat, hogy Wilmonról is írjak pár szót. Különleges karakternek tartom annyiból, hogy nem lett belőle hős, de még csak tragikus áldozat sem. Sokkal inkább annak a példája, hogy lehet valaki úgy is fontos, hogy mindig ott van amikor szükség van rá, mint barát és ferrixi bajtárs. A sorozat első részében amikor feltűnt az apja mellett, senki nem mondta volna meg, hogy szinte mindenkit túlél majd. A legutolsó mellékszereplő volt. Zseniális.

 

Kleya is megkapta a maga lezárását. Elveszve és megtörve érkezett a Yavinra, ám később egyre inkább ráeszmélt, hogy van esélye egy új életre, amiben Vel nagy segítségére lehet (akár társként is). Megható volt látni a tekintetét, ahogy a lázadó katonákat figyelte. Luthen mellett az ő műve is ez az egész, amit nem dobhat csak úgy el. Ezért volt minden, és ezt Kleya a gyásza oszló ködén keresztül végül megértette. Luthen szellemi örököseként továbbra is a Lázadást kell szolgálnia! Lear is ezt akarta volna.

 

Bail Organa a rész végén szépít a vallomásával, amiben gyakorlatilag belátja, hogy fafejű volt. Örültem ennek a beszélgetésnek, mert e nélkül kicsit keserű maradt volna a szám íze Bailt illetően.

 

A lezárás egy olyan montázs, ami akár Cassian diadalmenete is lehetne, ha nem tudnánk, hogy azon az úton indul el épp, ami végén pár nap múlva halott lesz. Mindenki és minden a helyére kerül, ami Krennic esetében egy csillagromboló hídját és a Halálcsillagot, míg Dedránál a Narkina 5 kilátástalan börtönét jelenti. Nála azt vártam mikor lép le az éjszakai padlóra, ami végül most elmaradt, de később talán ez is megtörténik.

Láthatjuk Melshi gyakorlatozó csapatát is, majd az Erő-gyógyító vet Cassianra jelentőségteljes pillantásokat, mintha tudná, eljött az a pillanat, amit korábban megérzett. Cassian Andor elindul, hogy beteljesítse végzetét, és átadja a stafétabotot a galaktikus történések mitikus hőseinek.

 

SZERK: bocsánatot kérek Bix-től, hogy kifelejtettem.  Ő és Cassian kisfia adta meg a pozitív lezárást. Cassian ugyan meg fog halni, de a fiának egy jobb kort segít megteremteni. A szememben ezzel a pátosszal emeli a RO végi tragikus véget ez a jelenet.

Szerkesztve: 19 órával korábban - Ody Mandrell

[Dzséjt]

4 órával ezelőtt, csoli1138 írta:

A Rebelshez és a BB-hez hasonlóan egy hangulatos időugrás Bixre és Cass-szel közös gyermekükre, csak, hogy meglegyen az a gombóc a torokban, nagyon szép és drámai volt. 

Semmiféle időugrás nem volt, Bix jelenete ugyanabban az időben játszódik, mint amikor Cassianék elindulnak a Kafrene Gyűrűjébe.

 

4 órával ezelőtt, csoli1138 írta:

Viszont utána látjuk megérkezni az U-Winget, amivel jelen részben indultak el ketten, szóval mondhatjuk, hogy a Kafrene és Wobani talán egy kör volt? 

Nem mondhatjuk. Jyn kimenekítésében az ebben az epizódban a Yavin IV-en hagyott Melshi vett részt, az általa vezetett Bravo Kivonási Csapattal, ami rajta kívül két lázadóból és K-2-ból állt, valamint a Bravo Egy nevű U-szárnyúból, ami nem ugyanaz, mint amit Cassian használ. Annak a megnevezése LMTR-20, Andor ennek a missziónak nem volt része, ezért is csak a Yavin IV-en mutatják be őket egymásnak.

 

44 perccel korábban, Ody Mandrell írta:

Jeremy Brett

Benjamin Bratt.

 

50 perccel korábban, Ody Mandrell írta:

Örültem a jelenetnek amiben Saw és Mon vitáznak, mert szépen megágyaz Mothma későbbi, RO-ban elhangzott mondatának, miszerint Saw sok problémát okoz a Lázadásnak.

Ezt a jelenetet azért is szerettem meg, mert remek átkötő a Rebels-szel. Ugye annak 4. évadának elején, az In the Name of the Rebellionban is van egy kis szócsata Saw és Mon között, de az még sok-sok-sok hónappal ezelőtt van (még biztos nem telt el egy év sem, mert Bail például még hologramon jelentkezik be). Abban az üzenetben eléggé összekapnak, Saw gúnyolja Mothmát, Mothma kvázi gyilkosnak nevezi. Aztán a kreténje felrobbantott egy átjátszó állomást, amire a Szövetségnek működőképes állapotban volt szüksége, majd szándékosan felrobbantott egy birodalmi transzportot, annak tudatában, hogy Sabine és Ezra ott ragadtak - szóval hagyta volna őket meghalni, csak az ifjak leleményessége mentette meg őket.

Ennek ellenére a Szövetség nem szakított meg vele minden kapcsolatot, még most is próbálnak neki segíteni, tanácsokkal ellátni, de Saw-nak már ahhoz a rebelsbeli eseménysorhoz képest is brutálisan elgurult a gyógyszere, és most már azt hiszi, a Szövetség is meg akarja öletni (ami mondjuk nem volna egy rossz ötlet). Megkockáztatom, hogy bármi is kapta le a lábait a helyéről, az volt az utolsó csepp, és a józansága kártyavárként omlott össze. Hovatovább, talán azt hiszi, hogy a Szövetség próbált merényletet végrehajtani ellene (pedig lehet, hogy csak szimpla baleset volt).

 

1 órával korábban, Ody Mandrell írta:

A lány indokai furák voltak, úgy beszélt a yavini sejtről, mintha nem egy oldalon állnának, és ahol majd megbüntetik (miért is?).

Attól félek, hogy itt szegény Kleyában még Luthen paranoiája dolgozik. És emiatt azért nem lesz neki egyszerű a Szövetségen belül az első időszakokban. A "senkiben sem szabad megbízni" attitűdöt át kell állítania csapatjátékosra. Az meg azért nem két perc. Persze Vel ebben nagy segítségére lehet (mondanám, hogy Cassian is, de hát sajnos...  ). Ami szintén kellemes karakterfejlődés, tekintve, hogy még ennek az évadnak az elején is utálták egymást.

[Ody Mandrell]

26 perccel korábban, Dzséjt írta:

Ennek ellenére a Szövetség nem szakított meg vele minden kapcsolatot, még most is próbálnak neki segíteni, tanácsokkal ellátni, de Saw-nak már ahhoz a rebelsbeli eseménysorhoz képest is brutálisan elgurult a gyógyszere, és most már azt hiszi, a Szövetség is meg akarja öletni (ami mondjuk nem volna egy rossz ötlet). Megkockáztatom, hogy bármi is kapta le a lábait a helyéről, az volt az utolsó csepp, és a józansága kártyavárként omlott össze. Hovatovább, talán azt hiszi, hogy a Szövetség próbált merényletet végrehajtani ellene (pedig lehet, hogy csak szimpla baleset volt).

 

Draven a többiekkel ellentétben mégse tartja őrültnek.  

 

28 perccel korábban, Dzséjt írta:

Attól félek, hogy itt szegény Kleyában még Luthen paranoiája dolgozik. És emiatt azért nem lesz neki egyszerű a Szövetségen belül az első időszakokban. A "senkiben sem szabad megbízni" attitűdöt át kell állítania csapatjátékosra. Az meg azért nem két perc. Persze Vel ebben nagy segítségére lehet (mondanám, hogy Cassian is, de hát sajnos...  ). Ami szintén kellemes karakterfejlődés, tekintve, hogy még ennek az évadnak az elején is utálták egymást.

Az biztos, hogy nagyon kemény lesz a betagozódás. Kleya bizalmát nem adják ingyen, főleg egy olyan élet után ami a bizalmatlanságra épült. De éppen ez benne a szép.

 

 

Más. Tudja valaki honnan jött az az agyrém, hogy Poe Dameron Bix és Cassian fia?

[Dzséjt]

Akárki i stalálta ki, jó cuccot használ. 

[Ody Mandrell]

Már nem egy helyen olvastam, de szerintem összekeverte a dátumokat.

[Dzséjt]

Sanszos, a múltkor én is összekevertem és Poe születését BBY 2-re tettem, pedig ABY 2-ben született. (Továbbra is de jó lenne, ha kitalálnának valami fix 0. évet, ami nem a yavini csata lenne, mert baromi gáz így számolgatni, a sztori közepétől mi mennyire van.)