Wilde Hozzászólás ideje: 2015. Június 8. Hozzászólás ideje: 2015. Június 8. Pb Értem mire gondolsz, de nem értek egyet. Előrebocsájtom, nem nézek már túl sok focimeccset, de abból a mintából, amiből meríteni tudok nekem nem az jött le, hogy nagyon durva és kemény lenne manapság futball és a játékvezetőknek sem kell sok ahhoz, hogy belefújjanak a sípba, vagy a zsebükhöz nyúljanak. Vannak egyes szabálytalanság típusok, mondjuk a hátulról érkező becsúszások, vagy a rögzített helyzetek után a levegőben való lökések, könyöklések, amelyeket én is komolyabban szankcionálnék, de ettől eltekintve én nem tapasztaltam olyat, hogy a mezőnyben koncepciózusan azt fújnák le a bírók, amikor valaki rájátszik. Van testi kontaktus, ami megengedett, de manapság nagyon apró dolgokat is képesek lefújni. Ráadásul a szabálytalanság (nem az agyatlan ámokfutás) véleményem szerint valamilyen formában a részét képezheti a játéknak. Most nem csak és kizárólag a taktikai faultokra utalok, hanem egy ellenfél specifikus stratégia is lehet, mondjuk egy gyors támadásokkal operáló, sok passzal építkező csapat ellen a középpályán sok faulttal le lehet bontani a másik csapat támadásépítését egy izolációs játékra, ahol 1v1 elleni párharcokba kényszerítve hatékonyabban tud fellépni ellenük a defenzívebb fél. Ezzel szemben a színészkedést semmi szín alatt nem tudom elfogadni legitim „stratégiának”. A szabálytalanság ugyan a szabályok megszegése, ez viszont a szabályok kijátszása. Ez gyakorlatilag csalás, aminek nem is lehet helye a pályákon. Mégis van egy ilyen összekacsintás, hogy ez amolyan „csibészség”, ami kvázi elvárásként jelenik meg a játékosok irányában. Egy személyes sztori ezzel kapcsolatban: nem tudom ki emlékszik még Farkas Balázsra (tizenévesen nagy tehetségnek tartották, játszott a válogatottban is, meg elvitte a Dynamo Kijev), vele egy csapatban játszottunk egy ilyen középiskolás 16-órás maratoni focitornán, és amikor valaki feldobta magát az egyik meccsen, akkor mondta, hogy ezt náluk, a Spartacusnál konkrétan tanítják is. Adott szituációban dobd el magad, lehetőleg minél látványosabban, én anno még naivan néztem erre, hogy edzésen tényleg ilyen lenne. Arányaiban nézve azt kifejezetten ritkán szankcionálják, ha valaki megpróbálja eladni a szabálytalanságot, ahhoz már valami nagyon gátlástalan szégyentelenkedést kell produkálni. Vannak viszont olyan minősített esetei (ilyenre most a BL döntőn nem volt példa) a műfajnak, amikor komoly következményei vannak egy ilyen esetnek (na persze nem az elkövetőre nézve). Az 1998-as vb döntőjét azért kellett kihagynia Laurent Blancnak, mert az egyik horvát játékos előadta a nagyhalált az elődöntőben, amiért Blancot kiállították! Egy másik vb-s eset, ami talán a legszembetűnőbb ebben a témában, az a performansz, amit Rivaldo adott elő a 2002-es tornán. (Itt konkrétan, ami zavaró volt, hogy ott állt mellette az asszisztens és mégsem kapcsolt.) Említhetném David Luizt is, aki mikor ’gyötrelmes kínok között’ fetrengett a földön egyik pillanatban kifelé belevigyorgott az egyik kamerába (bár abban az egy pillanatban legalább őszinte volt). Egyébként kutatók tanulmányozták már ezt a jelenséget és arra a megállapításra jutottak, hogy sokkal gyakrabban fordul elő színészkedés az ellenfél kapuja előtt, illetve döntetlen állásnál (hozzáteszem az általuk a tanulmányban vizsgált 169 esetben egy alkalommal sem szankcionálták a szimulánsokat). Azokban a bajnokságokban sokkal többször játszották el a szabálytalanságot a játékosok, ahol több szabadrúgást, büntetőt ítéltek meg nekik ezért, tehát a játékvezetőkkel ez egy visszaható folyamat. A színészkedésekkel járó előnyök minden helyzetben messze felülmúlják az árat, amibe ezek az akciók kerülhetnek, pontosan azért, mert nem lépnek fel ellene elég keményen. Ennek úgy lehet gátat szabni, ha megadják az eszközöket ennek a szankcionálására – mondjuk, piros lapot is lehessen adni színészkedésért (ha egy olyan helyzetre játszik a szimuláns, ahol a vétlen játékost próbálja meg kiállíttatni), másrészt a betartatására. Az NBA mintájára utólagosan (a szimuláció látszatrealitása okán ezt ott helyben nem biztos, hogy úgy fel tudja mérni a spori) pénzbüntetések, illetve tényleges eltiltások járjanak az ilyen jellegű cselekedetekért. Ezt néhány bajnokságban MLS, vagy az ausztrál A-League már bevezették, remélem Európába is eljut ez az elv. Engem ez sokkal jobban zavar, mint általánosságban a szabálytalanságok, mert azt, még ha durva is, legalább őszintének tartom, míg azután, hogy folyamatosan esnek, kelnek, meg nyivákolnak, mint amit múltkor egy olasz bajnokin láttam… hát elment a kedvem az egész meccstől (mondjuk az meg a játékvezetők karizmátlanságának a netovábbja, mikor hosszú percekig magyarázkodnak a reklamáló játékosoknak). Válasz
pb69 Hozzászólás ideje: 2015. Június 8. Hozzászólás ideje: 2015. Június 8. Nem kell, hogy meccsenként 8-10 esetben is szembetűnő legyen, hogy a bíró nem fúj be vmit vagy nem ad lapot, ha a játékos nem esik elég látványosan vagy rögtön felpattan stb.. Egy-egy játékosnak (akár csapatnak) elég, ha pályafutása során párszor pofára esik a becsületességével és könnyen megadja magát a könnyebb útnak. Arról nem is beszélve, hogy mennyire nem veszik komolyan azokat a belépőket, amik nem találnak embert. Egy kezemen meg tudnám számolni, hogy hány olyan belépőért adtak sárgát, ami nem talált ugyan embert, de ha így lett volna, akkor akár pirosat is megért volna, de a sértett nm játszotta el a kontaktot. Azzal kapcsolatban tökéletesen egyetértek, hogy sokkal jobban kellene szankcionálni a műeséseket és színészkedéseket. Az utólagos büntetés is jó ötlet, de a pályán is vehetnék komolyabban. A piros szerintem erős túlzás, de a sárgákat szórhatnák erre gyakrabban. De én pl. bevezetném azt, hogy túljátszás esetén a sértett is kaphasson lapot. Tehát ha meg is történik a durva belépő, de a játékos látványosan rájátszik az esetre, akkor nemcsak a szabálytalankodónak adnék lapot, hanem a színészkedőnek is. Volt pl. anno egy női meccs, ahol a brazil csajszi eljátszotta a nagyhalált (konkrétan időhúzó jelleggel), jött a hordágy is, aztán amikor elhagyták az oldalvonalat, akkor gyorsan lepattant az ágyról és már kéredzkedett vissza. A bíró adott neki egy sárgát ezért, példás ítélet. Azzal már nem értek egyet, hogy a színészkedés gusztustalanabb lenne, mint egy-egy durva belépő. Sőt, a taktika "szabálytalanságot" is ugyanolyan trógerségnek gondolom. Ha kifejezetten arra mész, hogy az ellenfeled játékát szándékosan szabálytalanul akadályozd, az kiemelten sportszerűtlen dolog. Ha egy edző vagy játékos erre játszik, akkor ez egy kvázi előre megfontolt szándékkal tudatosan elkövetett szabályszegés, amit nem véletlenül büntetnek kiemelten a futballban. A szabályok szerint a taktikai faultok automatikusan minimum sárgát érnek. Ahogyan pl. a szándékos kezezés vagy színészkedés is. Persze sokszor nehéz megítélni a helyzeteket és a bírók tévednek. Ezek az esetek messzemenően túlmutatnak azon, amire azt mondhatnánk, hogy a játék természetes része. Utóbbi kategóriába az esik bele, amikor próbálsz szerelni, labdát szerezni, de nem sikerül és az embert találod helyette. Vagy felugrasz, fejelni szeretnél, de a természetes testkoordinációból fakadóan kézzel mondjuk eltalálod a másikat. A szándékos szabálytalanság (legyen az egy apró lökés vagy lábtörés) már alapból nem fér bele a játékba. Pl. a mezhúzást/lerántást is ezért büntetik (elvileg) szintén minimum sárgával, mert teljesen egyértelműen nincs esélyed szabályosan eljárni, direkt léped át a határt. Emellett megjegyezném, hogy a színészkedés bármilyen alávaló dolog is (én is kifejezetten utálom), de legalább nem veszélyezteti a másik testi épségét, nem sérülésveszélyes. Vicces pl., hogy sok esetben a játékosok kilökik egymást a lelátóra vagy a hirdetőtáblák közé és a bíró/asszisztens mintha észre se venné. A PL-ben van amikor csont törik és még csak sárga se jár érte. Szóval egyelőre a szigorításnak lenne jó pár szükséges területe. A színészkedés egy ezek közül, de szvsz nem a legfontosabb. Az meg teljesen logikus és nyilvánvaló, hogy akkor van több színészkedés, ha éles a helyzet (szoros állás, nagy tét stb.) vagy ahol hajlamosabbak a bírók megenni. Ugyanígy ha a bíró gyér napot fog ki, sokat hibázik és össze-vissza fújkál, akkor szintén többet próbálkoznak megvezetni. Az is természetes, hogy gyakrabban van műesés pl. 16-oson belül vagy közel ahhoz, hiszen így a potenciális "jutalom" kecsegtetőbb. Nyilván minden játékos tudja, hogy a színészkedés rossz és sportszerűtlen dolog, így (ritka kivételektől eltekintve) nem alkalmazzák, ha szükségtelennek vagy értelmetlennek látszik. De ebben nincs semmi furcsa, a rossz helyzetben lévő csapat általában többet szabálytalankodik, a jobb helyzetben lévő húzza az időt stb.. A játékvezetők szerepétől (ebben az egészben) meg nem lehet eltekinteni. Ahogy írtad is, ez egy oda-vissza játék. Nemcsak a játékosokra kellene szigorúbb szabályokat alkalmazni, hanem a játékvezetőkre is. Sőt, én kifejezetten itt kezdeném, mert manapság ők szinte bármit megtehetnek. Nincs az a hatalmas hibarengeteg vagy csalási gyanú, amiből nem tudnának azzal az egyszerű indokkal kimosakodni, hogy "de hát ők is csak emberek". Ahogyan egy profi játékos megbűnhődik a hibájáért (kikerülhet a csapatból, eladhatják stb.), ugyanúgy kellene a profi bírónak is. Én 1-1 kritikán aluli meccs után simán visszarangsorolnám az adott sípmestert. Nem érdekel, hogy direkt fújt-e rosszul vagy sem. Ha előbbi, akkor csaló, ha utóbbi, akkor szimplán csak alkalmatlan. De ugyanígy már régóta kardoskodok amellett, hogy a játékvezetés kapja meg a lehető legmagasabb szintű technikai támogatást. Mindenki csak jobban járna (kivéve persze a sunyiskodó bizniszelőket), legalábbis a sport szempontjából mindenképp. Válasz
Wilde Hozzászólás ideje: 2015. Június 8. Hozzászólás ideje: 2015. Június 8. Akkor ebből annyit tudok megállapítani, hogy egyszerűen következetlenek a játékvezetők. Sokszor nem lépnek fel kellő keménységgel, máskor meg azt is lefújják, ami nem ér szabadrúgást/büntetőt. Piros lapot én abban az esetben adnék, ha mondjuk azt játssza el a támadó, hogy a védő utolsó emberként szabálytalankodott (ezért ugye kiállítás járna) és a bíró látja, hogy szimulál, akkor ezért nem sárgát, hanem pirosat adna. A szimuláns megpróbálta kiállíttatni a játékost, ezért tett arányosan őt állítanám ki, mint ahogy egyébként az azonnali piros lapot érő, súlyos sportszerűtlenség keretében elkövetett sérülésokozás után, ha a sértett mondjuk 3 hónapra lesérül, akkor az elkövetőt is minimum 3 hónapra tiltanám el. Ha meg a pályán azonnal nem tudják ezt felmérni, akkor utólagosan is el lehet tiltani a szimuláló játékost. A túljátszás szankcionálása jó ötlet csak ezt nem tudom, hogy lehetne kivitelezni a gyakorlatban. Amennyiben tényleg szabálytalanság történt, akkor mi alapján méri fel a játékvezető, hogy a sértettnek mekkora fájdalmai vannak. Lehet magasan is, meg alacsonyan is a fájdalomküszöbe és, ha tényleg szabálytalankodtak vele szemben, akkor meg van a minimális legitimációja a szenvedésének. Ha valaki nagyon megjátssza magát, az akkor lenne szerintem a gyakorlatban is szankcionálható, ha tényleg nem értek hozzá és csak szimulál. A szabálytalanságok kérdésében lehet, hogy félreértettél, de a durva faultokról azt írtam, hogy nem látom szívesen a pályán, de a sárga lapig terjedő szabálytalanságok java részét én, ha edző lennék, tudatosan alkalmaznám bizonyos ellenfelek ellen. Természetesen nem a szabályoknak, de a futballnak igenis a részét képezik. Egy szerényebb képességű csapat választhat, hogy feltartott kézzel belemegy e a késbe, vagy pedig megpróbálja „elrontani” az ellenfél játékát, hogy az ne tudja rájuk erőltetni az akaratát. A szimulálást azért tartom előbbvaló kérdésnek, mint egy szándékos, durva szabálytalanságot, mert ott világosan elválnak a tények. Ha taktikai faultot követek el, vagy utolsó emberként rácsúszok a támadóra, felvállalom a tettem és a következményeit. Ugyanakkor, mikor azt próbálom meg eladni, hogy a másik volt a szabálytalan, miközben én vétkeztem, az az én szememben sokkal undorítóbb dolog. Egy becsúszásnál, vagy egy könyöklésnél, legalább megmarad a realitás érzékelése. Ha azért állítanának ki, mert tényleg elkövettem valamit, akkor megértem, de ha azért, amit nem tettem meg, csak a másik úgy csinált, az szerintem sokkal rosszabb. A durvaságok a játékosokra nézve kétség kívül nagyobb veszélyt jelentenek, viszont jóval egyszerűbben detektálhatóak és ezáltal szankcionálhatóak, mint a műesések, homorítások. A szimulálásnak nem a játékosokra, hanem a játékvezetésre vonatkoztatva vannak súlyos következményei. Alapesetben egy játékvezető paradox módon éppen hogy csak a súlyos durvaságokban lehet biztos a dolgában. Emellett minden szituációban felmerül a szimulálás lehetősége, ahol, ha nem kifejezetten arcátlanul próbálja meg eladni a delikvens, hanem „profi módon” játszik rá, akkor elmosódik a határvonal a reális és a megjátszott között. Mivel minden játékos színészkedik, ezért a játékvezetőnek minden alkalommal, ezzel a potenciális tudattal együtt kell megítélnie a helyzetet, ami a valós ítéleteket és az igazságos bíráskodást szinte ellehetetleníti. Egy durva belépőnél ezzel szemben világosan le vannak osztva a szerepek. Ott már csak a bírói gyakorlaton van a hangsúly, de pont nem magán az eseményen. Éppen ezért nagyon nehéz ezt az elemet kivenni a folyamatból, de itt Európában nem is nagyon tesznek rá kísérletet. Amíg ilyen mértékben áll érdekében a játékosoknak ez a gyakorlat és nem szankcionálják vasszigorral, addig a ténylegesen valós ítéleteket akadályozzák. A játékvezető szankcionálásának ötletét díjaznám, de nem 1 rossz teljesítmény után sorolnám vissza őket (egyébként, mintha a Kassai Viktorral valami ilyesmi történt volna). Egy betli után a játékost sem érdemes kivenni máris a csapatból (legalábbis annak az edzőnek a kvalitását erősem megkérdőjelezném, aki egy rossz meccs után már leírja a játékosát), ugyanígy a bíróknál is adnék azért egynél több lehetőséget, de amennyiben valaki sorozatosan téved, akkor lehetne egy hibahatár. A technikai támogatás területén szerintem egészen biztosan be fogják vezetni a videóbírót, csak az a kérdés, hogy mikor. Technikai támogatás már most is létezik, akár abban az egyszerű formában, hogy összeköttetésben vannak egymással a játékvezetők, de a gólvonaltechnológia is nagy előrelépés, innen szerintem egyértelmű, hogy mi a jövő, persze lehet várni kell rá még éveket. Azért kíváncsi vagyok a FIFA új vezetése, majd hogyan áll ehhez a kérdéshez… bár nincsenek illúzióm. Válasz
Donát Hozzászólás ideje: 2015. Június 8. Hozzászólás ideje: 2015. Június 8. Wilde, a végsőkig egyetértek a hozzászólásoddal, beleértve a sárga lapos faultok alkalmazását a pályán. Válasz
pb69 Hozzászólás ideje: 2015. Június 8. Hozzászólás ideje: 2015. Június 8. Én azt nem tartom jó ötletnek, hogy egy szabálytalanság (akár színészkedés) végeredményének megfelelően szabják ki a büntetéseket. Se a pályán, se utólagosan. Egy durva belépő esetében sokszor a vakszerencsén múlik, hogy lesz-e belőle fél év kihagyás vagy megússza a sértett. Nem lenne túl jó, ha előbbinél annyival drasztikusabban büntetnék az elkövetőt. Ráadásul akár visszaélésekre is adhat okot, szubjektív faktorokat is növeli, nem annyira jó. Azzal viszont mindenképp egyetértek, hogy sokkal sűrűbben tilthatnának el vagy bírságolhatnának meg utólag játékosokat. A tényleges szabálytalanság melletti rájátszásnál az olyan esetekre gondolok, amikor látványosan szimulálás történik. Milliószor fordul elő, hogy felrúgnak vkit, az pedig hempereg össze-vissza, aztán ha az ellenfél megkapja a lapot, akkor gond nélkül feláll, lép kettőt és utána már kivágja a sprinteket. Persze ezt ki lehet éppenséggel játszani, de nem biztos, hogy megéri. Az lenne még jó, ha a bírók tényleg betartanák az ápolási szabályokat. A kapust leszámítva elvileg nem lehetne hosszabb távon a pályán ápolni senkit. Én minden esetben, amikor már orvos kell, akkor levitetném a sérültet a pályán kívül ápolni és csak onnan jöhetne vissza. Így az időt se lehetne úgy húzni, ill. a sértett is meggondolná a dolgot, mert ha nincs komolyabb baja, akkor nem annyira jó, hogy akár csak kicsit is kikerül a játékból. Nem hiszem, hogy félreértettelek volna. Én a sárga lapokig (vagy bármeddig) terjedő szabálytalanságokat se tudom elviselni, ha azok koncepcionálisak. Nagyon sok edző alkalmazza is ezeket, de én visszataszítónak találom. Sportszerűtlen és a játék szellemiségével ellenkező mentalitás. Nyilván taktikailag jó húzás, pont ezért büntetném súlyosan (ahogyan egyébként már most is hasonlóképp van). A szabályokat áthágva jogosulatlan (taktikai) előnyhöz lehet vele jutni, ennyiből hasonló a szimuláláshoz. Eleve a szándékos szabályszegés szerintem semmilyen szinten nem tolerálható igazán. Lehet keményen és agresszíven játszani, meg lehet nehezíteni az ellenfél dolgát, de ne direkt a szabálytalanság legyen a cél. Már annyi is elég, ha a labdára és a szerelésre megy ki a játék, az egy korrekt küzdelem, akkor is, ha végül fault kerekedik belőle. A bírónál pedig a kritikán aluli meccs alatt azt értem, amikor több komoly hibát is vétett és vagy kevesebb, de totálisan magyarázhatatlan ítéletei voltak az adott mérkőzésen. Nem 1-1 hiba miatt sorolnám vissza őket, de egy topbírótól igenis legyen megkövetelve, hogy ne legyen egy meccsen mondjuk 20%-nál több hibája, ne kövessen el 3-nál több súlyos tévedést. Vagy egy partjelző ne nézzen be többméteres leshelyzetet és hasonlók. A videóbíró és hasonló újítások pedig már nagyon kellenének. A többi dologban tulajdonképpen egyetértek Wilde írásával. Válasz
Donát Hozzászólás ideje: 2015. Június 8. Hozzászólás ideje: 2015. Június 8. A bírónál pedig a kritikán aluli meccs alatt azt értem, amikor több komoly hibát is vétett és vagy kevesebb, de totálisan magyarázhatatlan ítéletei voltak az adott mérkőzésen. Nem 1-1 hiba miatt sorolnám vissza őket, de egy topbírótól igenis legyen megkövetelve, hogy ne legyen egy meccsen mondjuk 20%-nál több hibája, ne kövessen el 3-nál több súlyos tévedést. Vagy egy partjelző ne nézzen be többméteres leshelyzetet és hasonlók. A videóbíró és hasonló újítások pedig már nagyon kellenének. A többi dologban tulajdonképpen egyetértek Wilde írásával. Én elég sportszerűnek tartom magam. Sosem állítottak ki egyetlen meccsen se, sose szoktam durvaságot elkövetni, mindenkit felsegítek, stb. De ha választanom kell egy támadásnál, hogy megakasztom egy faulttal, vagy gól, akkor egyértelmű, hogy mit kell tennem. Ha ezért sárga jár (igen), akkor is egyértelmű, hogy ez a csapat szempontjából előnyös trade-off. Ez egy csapatjáték, a csapat szempontját kell szem előtt tartani. Ha mondjuk ez egy 2. sárgához vezetne a 20. percben, akkor jóval fogósabb a kérdés. Válasz
Darth Cupsy Hozzászólás ideje: 2015. Június 8. Hozzászólás ideje: 2015. Június 8. Én elég sportszerűnek tartom magam. Sosem állítottak ki egyetlen meccsen se, sose szoktam durvaságot elkövetni, mindenkit felsegítek, stb. De ha választanom kell egy támadásnál, hogy megakasztom egy faulttal, vagy gól, akkor egyértelmű, hogy mit kell tennem. Ha ezért sárga jár (igen), akkor is egyértelmű, hogy ez a csapat szempontjából előnyös trade-off. Ez egy csapatjáték, a csapat szempontját kell szem előtt tartani. Ha mondjuk ez egy 2. sárgához vezetne a 20. percben, akkor jóval fogósabb a kérdés. Ez így van Én söprögetőt és középhátvédet játszottam főként, nekünk a edző direkt mondta is, hogy ha elindulunk: vagy a labda vagy a "baba" legyen meg Válasz
pb69 Hozzászólás ideje: 2015. Június 8. Hozzászólás ideje: 2015. Június 8. Persze, nincs azzal önmagában semmi gond, ha valaki inkább szabálytalankodik, hogy megakassza az ellenfél támadását és így elkerülje az esetleges gólt. Járjon érte a sárga lap, mert valamit valamiért, ennyi. Válasz
Palpi Hozzászólás ideje: 2015. Június 9. Hozzászólás ideje: 2015. Június 9. Logikus, ha a csapat érdekeit nézve valaki utolsó emberként szabálytalankodik, viszont itt sem mindegy, hogy egy visszarántásról/kisebb lökésről vagy egy térdenrúgásról van szó. Én nagyon rövid ideig játszottam, csatár voltam, de kijutott mindegyikből. Egyik sem kellemes, de az intelligensebb játékosok inkább visszarántanak, aki meg tahó, az azonnal a térdet vagy a bokát célozza és nem épp finomkodva. Szerencse, hogy ebbe sose sérültem bele, noha másba sajnos igen, de ez már egy másik történet. Viszont én azt vallom, hogy ami sárgás szabáéytalanság az legyen sárga lap minden más körülménytől függetlenül. Sosem szeretem, ha egy sárga lap, kiállítás vagy 11-es azért marad el, mert a bíró kímélni akarja a a rosszabbul álló csapatot vagy mert az illetőnek volt már sárgája. Ez utóbbinál persze lehet következetes, de nagyon sokszor ilyenkor igen durva szabálytalanságoknál maradel a lap. A színészkedésért szerintem is sárgát kéne adni, de csak akkor ha nem történt szabálytalanság és úgy játszotta el a nagy halált a játékos. Ha valakit felrugnak és kicsit rájátszik azt nem büntetném, mert egy kezemen megtudom számolni hány olyan játékos van aki nem szokott ezekre rájátszani. Az megint más eset ha valaki annyirab túljátsza, hogy hordágyon viteti le magát vagy az olyan esetek mint az említett David Luizos szituáció. Válasz
Donát Hozzászólás ideje: 2015. Június 9. Hozzászólás ideje: 2015. Június 9. Persze, nincs azzal önmagában semmi gond, ha valaki inkább szabálytalankodik, hogy megakassza az ellenfél támadását és így elkerülje az esetleges gólt. Járjon érte a sárga lap, mert valamit valamiért, ennyi. Így van. Válasz
Donát Hozzászólás ideje: 2015. Június 13. Hozzászólás ideje: 2015. Június 13. Hajrá Magyarország! Válasz
Yoda József Hozzászólás ideje: 2015. Június 13. Hozzászólás ideje: 2015. Június 13. Jól játszunk, csak a gól hiányzik... És érzésem szerint elmaradt egy jogos tizink is Válasz
Yoda József Hozzászólás ideje: 2015. Június 13. Hozzászólás ideje: 2015. Június 13. Megvan a 3 pont Válasz
Donát Hozzászólás ideje: 2015. Június 13. Hozzászólás ideje: 2015. Június 13. Megint az a tipikus kezezés... szép volt fiúk! Válasz
Nute Gunray Hozzászólás ideje: 2015. Június 13. Hozzászólás ideje: 2015. Június 13. Stieber gólja nagyon szép volt. Sajnos sok volt a sárga, így pl. Gera majd nem is játszhat a románok ellen szeptemberben... Válasz
Nabopolasszar Hozzászólás ideje: 2015. Június 13. Hozzászólás ideje: 2015. Június 13. Azt hiszem erre mondják, mintha zsinóron húzták volna Válasz
Nute Gunray Hozzászólás ideje: 2015. Június 13. Hozzászólás ideje: 2015. Június 13. Ezen a Trollfocis kommenten röhögök percek óta: "Stiebernek ez a lövése rendesen leborotválta Hetemaj golyóit." Válasz
Ody Mandrell Hozzászólás ideje: 2015. Június 13. Hozzászólás ideje: 2015. Június 13. Remélem marad Dárdai. Válasz
Donát Hozzászólás ideje: 2015. Június 13. Hozzászólás ideje: 2015. Június 13. Javítsatok ki, ha tévednék, de ez a bíró egy inkompetens barom volt... Válasz
Nute Gunray Hozzászólás ideje: 2015. Június 14. Hozzászólás ideje: 2015. Június 14. Végig ellenünk fújt, ráadásul egy jogos 11-est sem adott meg a meccs elején... remélem visszavonják ezek után a nemzetközi licence-ét. Válasz
Donát Hozzászólás ideje: 2015. Június 14. Hozzászólás ideje: 2015. Június 14. Csináltam egy ilyen videót a neten fellelhető forrásanyagból: http://www.youtube.com/watch?v=88fqmHA6R9c&feature=youtu.be Válasz
Nabopolasszar Hozzászólás ideje: 2015. Június 14. Hozzászólás ideje: 2015. Június 14. Sajnos letiltották, ami azért is különösen vicces, mert a forrásvideók még mindig megtekinthetők Válasz
Donát Hozzászólás ideje: 2015. Június 14. Hozzászólás ideje: 2015. Június 14. Feltöltöttem az indára. Médiaként nem tudom berakni, de itt az elérési linkje: http://indavideo.hu/video/Stieber_golja_Finnorszag_ellen_es_Dardai_orome Válasz
Nute Gunray Hozzászólás ideje: 2015. Június 14. Hozzászólás ideje: 2015. Június 14. Az UEFA csak akkor nem töröl, ha kirívóan sz*r minőségben rakod fel a videót. Válasz
Wilde Hozzászólás ideje: 2015. Június 14. Hozzászólás ideje: 2015. Június 14. Érdekes volt, hogy a magyar válogatott labdatartásra játszott a finnek ellen. Összességében ez egy nagyon precízen összerakott game plan volt Dárdaitól és a játékosok is, néhány kivételes esettől eltekintve érett futballt mutattak be. Kisebb szünetekre vettek csak vissza a tempóból és akkor sem engedtek át nagyobb területeket a középpályán, hátul pedig szervezetten zártak vissza. A finneknek a kontrákhoz nem nagyon voltak meg a megfelelő szélsőik, egyedül inkább a jobb oldalt éreztem veszélyesnek, de ők is csak átlövésekkel tudtak próbálkozni. Ez nálunk elsősorban a csatárok labda nélküli mozgásában mutatkozott meg, de az első és az utolsó 20 percben sikeresen helyezetek nyomást a finn védelemre Dzsudzsákék, a középpályán meg jobbára megnyerték a párharcokat. Végre volt egy olyan ellenfél, ahol fizikálisan és taktikailag is abszolút helytálltunk és azt mondhattam a végén, hogy megérdemelten nyertünk, s talán inkább egy 2 gólos különbség lett volna az ideális indikátora a csapatok közötti differenciának. Már unom a bírókat, de itt tényleg nagyon szétszórt volt a „sípmester”. Mondjuk én speciel pont nem a büntetőt rónám fel neki, mert önmagában az a szituáció sokkal nehezebben megítélhető volt, mint a két kezezés, ami a BL döntőben fordult elő. A kezezéssel kapcsolatban például nem gyakran jegyzik meg, hogy a labda bármikor hozzáérhet a játékos kezéhez, erről a FIFA szabálykönyve a Laws of the Game semmit nem említ, viszont kézzel nem szabad a labdához érni és a kettő közé nem tehető egyenlőségjel. A hivatalosan idevágó részlet: „Handles the ball deliberately (except for the goalkeeper within his own penalty area).” Ha kézzel ér a labdához (a kéz az aktív fél), akkor abban ott van a szándék, míg, ha a labda ér a kezéhez (a kéz ebben az esetben passzív) nincs szó szándékról, így nem lehet szabálytalanság sem. Csak és kizárólag az aláhúzott rész, a szándékosság az, ami számít a kéz és labda kapcsolatában. Itt jön be az, hogy mi nevezhető szándékosnak, amiről sajnálatos módon a szabálykönyv egyértelműen nem rendelkezik, ezért sok esetben szabad interpretáció kérdése a helyzet megítélése és ez csak a játékvezetőn múlik, akinek azonnal, visszajátszás nélkül kell döntenie. Nem minden esetben olyan egyértelmű a szándékosság kérdése, mint 86’-ban Maradona kezezése, vagy akár a 2010-es világbajnokságon Suárez mentése. Azt lehet nézni, hogy mozdulatot tett e a kezével a labda felé a játékos, kontrollálni, vagy manipulálni akarta e a labda haladási irányát, illetve természetesnek, vagy természetellenesnek nevezhető e a kéztartása. Ebben a tegnapi konkrét esetben kiváló szögben állt a bíró, senki nem takarta a rálátást, úgyhogy mondhatnánk, hogy könnyű dolga lett volna, csak maga a helyzet nem volt egyértelmű. A védő játékos lába előrefele mozdult, ezzel egyidejűleg teljesen természetes módon a felsőteste és a hátul lévő karja ellenkező irányba indult el, a nyújtott karral (amit nem a labda felé irányuló mozdulatként tett, hanem már előtte is nyújtva volt mindkettő a mozdulatsor részeként) balanszírozni próbálta magát és abban akadt el a felpattanó labda. Nem ütött bele a labdába, nem tett felé mozdulatot, nem számított rá, mivel közvetlenül előtte pattant meg, gondolom ezért nem ítélhette szándékosnak a spori. Ugyanakkor nem teljesen egyértelmű ez az álláspont, mert a manipuláció fogalmát azzal teljesen kimerítette, hogy gyakorlatilag blokkolta a haladási irányát. A jobb karjával ellentétben a balt nem eresztette le azonnal (bár ezt az egyensúlyi helyzetnek be lehet tudni, illetve mögötte is pattant a labda, tehát nem is látta igazából) nekem úgy tűnt, hogy természetellenesen hosszan vezette ki a mozdulatot és fent hagyta a karját, vagy legalábbis mindent nem tett meg, hogy elrántsa onnan. Sem teljesen szándékosnak, sem teljesen véletlennek nem tudnám ítélni és, hogy ezt ő ott abban a pillanatban így fújta (nem fújta) be, azt nem gondolnám igazából hibának. Viszont megint az inkonzisztencia az, amivel jellemezni lehetne a sporttárs ténykedését. Sokszor lefújta a jelentéktelen apróságokat, máskor meg a talpalást észre sem vette és a keményebb belépőknél sem lépett fel elég keményen. Amikor sárgát adott Dzsudzsáknak reklamálásért, azt nagyon üdvözlendőnek tartottam, csak ilyen tekintéllyel és határozottsággal kellett volna az egész mérkőzésen fellépnie. Nem éreztem azt, hogy kézben tartja a meccset, még ha olyan extrán durva nem is volt a találkozó. Azt meg persze meg sem említem, itt is milyen homorításokat láthattunk (a kedvencem az volt, mikor az egyik finn egy tigrisbukfencet is rádobott az esésre biztos, ami fix alapon). Az meg kifejezetten zavart, hogy mikor Szalai feldobta magát (a spori szerint, egyébként lehet, hogy szabálytalanság volt) és utána mondta is a magáét, ő nem kapott sárgalapot. Na itt álljon meg a díszlépés, vagy szabadrúgás, vagy ha csak eljátszotta, akkor sárgalap. Pont erről beszéltem, hogy egyáltalán nem lépnek fel kellő keménységgel a játékvezetők és ezzel a valós ítéleteket lehetetlenítik el, azáltal, hogy a játék fél-legitim részéve teszik a színészkedést, ami így természetesen folytatódni fog. Nem ez volt egyetlen eset a tegnapi mérkőzésen sem, de hogy hogy nem egy alkalommal sem nyúlt a zsebéhez a bíró sporttárs ezeknél... Válasz
Donát Hozzászólás ideje: 2015. Június 14. Hozzászólás ideje: 2015. Június 14. Pont erről beszéltünk néhány napja, hogy mennyire nehéz is ezt megítélni. Oké, akkor vegyük a szándékosságot. De ha én ráfejelem a labdát a kapura, és az ott álló védő vétlen kezezése megakadályozza, hogy gól legyen, akkor mi legyen? Vétlen kezezés, menjen minden tovább? De közben gólba tartó fejesről beszélünk... akármennyire is vétlen a dolog, úgy érzem, hogy az ilyen sorsdöntő vétlen kezezéseket valahogy szankcionálni kell, pl. ebben az esetben tizenegyes, de nincs semmilyen lap. Ha ellenben a védő szándékosan "hárítana" kézzel egy gólba tartó lövést, akkor piros lap és tizenegyes. Válasz
Wilde Hozzászólás ideje: 2015. Június 14. Hozzászólás ideje: 2015. Június 14. Vétlen kezezés, menjen minden tovább? Pontosan ez a policy és ez szerintem teljesen rendben is van így. Egyfelől etikátlannak tartanám, ha egy játékost egy akaratlan cselekedetért büntetnének, másrészt gyakorlati szempontja is van annak, hogy nem veszik ki az egyenletből a szándékosság elvét. Ha az úgymond vétlen kezezéseket is szankcionálnák, akkor kifejezetten érdekelté tennék a játékosokat, hogy erre rájátsszanak (pont, mint a szimulálásnál), extrém esetben akár nézhetetlen is lenne a mérkőzés. Szabadrúgásokat, tizenegyeseket lehetne kiharcolni pusztán azáltal, ha rárúgják a labdát az ellenfél kezére… teljesen szabályosan, ha az az ukáz, hogy a labda és a kéz semmilyen esetben sem találkozhat. Afelől semmi kétségem sincs (látva a műeséseket), hogy rá is mennének erre a játékosok, ha lenne ilyen szabály, viszont részben valószínűleg pont emiatt hozták meg ezt az elvet, részben meg az etikai oldala miatt. Egyébként nagyon régen még mikor csak az FA létezett, volt olyan szabály is, hogy a levegőben lévő labdát, ha kézzel elkapta a játékos (úgy, mint a jégkorongban, hogy nem dobta oda a csapattársának, csak kézzel levette), akkor egy szabadrúgás lett a jutalma – ez eléggé nehézkessé tette a játékmenetet. Pont az a lénye a jelenlegi szabályozásnak, hogy a labda bármilyen helyzetben (nincs különbség a gólhelyzet, vagy a mezőnyben történő eset szerint, ha mindkét esetben akaratlan, akkor nincs miért különbséget tenni) érintheti bármelyik testrészét a játékosnak, inverzben pedig a játékos bármely testrészével érintheti a labdát, kivéve kézzel! Egyébként visszatérve a finn meccsre. Írtam okokat, ami alapján megítélhette volna a játékvezető úgy is, hogy büntető, de ugyanígy vannak érvek amellett, hogy védhető volt az ő álláspontja is. Ha nem állt valamilyen befolyásolás alatt és önérdeke sem fűződött ahhoz, hogy csaljon, akkor bizony ő őszintén így látta onnan közelről abban az adott pillanatban, hogy nem volt szándékos a közbeavatkozás… amúgy amennyiben elfogadjuk a kvantumfizika sok-világ interpretációját, akkor valójában be is fújta a spori a büntetőt, csak nem vagyunk ehhez a kellő megfigyelői pozícióban. Válasz
DarthMaul31 Hozzászólás ideje: 2015. Június 17. Hozzászólás ideje: 2015. Június 17. Bajnok a Warriors az NBA-ben. http://kezdo5.hu/nba/game-center-negyven-ev-utan-bajnok-a-warriors-18093 Válasz
Donát Hozzászólás ideje: 2015. Június 21. Hozzászólás ideje: 2015. Június 21. Már Neymar is Mészöly Kálmánt utánozza. http://index.hu/sport/futball/2015/06/21/neymar_eltiltas_mit_mondott_a_bironak/ Válasz
Ajánlott hozzászólás
Csatlakozz a beszélgetéshez!
Írj hozzászólást most, és regisztrálj később. Amennyiben már regisztráltál, lépj be a fórumra és szólj hozzá a témához.