Nute Gunray

Holnap fogom látni szerintem.

Én ezen röhögök ma egésznap.

Tényleg. Durva, de még nem láthattunk rohamosztagost. Ez eddig fel sem tűnt.

Az epizódban Mothma szájából elhangzik, hogy a hajózási útvonalak megadóztatása és elvágása, amelyeket Sly Moore-ék szorgalmaztak, éhezést idézett elő a Ghorman népénél. Három évvel később, Mothma ugyanezért a bolygóért aggódott a Rebels egyik részében (Secret Cargo). Addigra a ghormaniak fellázadtak, de a Birodalom brutálisan szétverte az ellenállást. Mothma ezután választotta a nyílt szembe helyezkedést, deklaráltan megvádolva magát a Császárt a mészárlással összefüggésben.

Talán, ahogy Bail és Mothma, ő is kezdetek óta a lázadás szervezője? Nagyon kíváncsi vagyok az élettörténetére.

Én szívesen olvasnám a véleményedet, már persze ha leírnád. Mert a fenti szösszenet nem sok konkrétumot tartalmaz. Pedig erről a részről tényleg sokat lehet írni: Mon Mothma karakterének mélyítése (kb. eddig, mintegy 40 évig, tényleg csak a felszínt ismertük vele kapcsolatban), a BBH működésének prezentálása vagy akár Luthen... tényleg sorolhatnám. Nekem pl. az akció tényleg nem hiányzik ebből a sorozatból. Nagyon régóta várok már egy SW thriller & dráma sorozatra, és úgy érzem, ez most megkapom.

Szerintem is inkább a teljes közönyről van itt szó. Egy az egyben olyan mint Organáék sógora.

Elképzelni sem tudom, hogy jöttek ezek össze. Az biztos, hogy a csávó nyugállományú katonatiszt. Talán a Nagy Köztársasági Haderőben szolgált?

Hát ez valami fantasztikus volt, egy megvalósult álom. Politika a köbön, igazi karakterdráma és feszültséggel teli thriller. Menjünk szépen sorjában. Ezúttal nem kapunk flashback jeleneteket, de egy elejtett utalás (Mimban) alapján most már biztos, hogy Cassian nem egy dologban vetített a múltjával kapcsolatban. Igazából semmit sem lehet nála készpénznek venni, de előbb-utóbb szerintem tisztázódni fognak fiatalkorának kérdéses adatai. Luthen talán itt mutatta meg először, milyen karizmatikus egyén ő. Sikeresen meggyőzte Andort a csatlakozást illetően, majd fizimiskáját elváltoztatja tökéletesen meggyőző módon hozza a joviális gazdag műkereskedő képét. Egy "inverz Palpatine", ahogy már korábban is írtam valahol. De a prímet most Mon Mothma vitte. Elöljáróban meg jegyzem Genevieve O'Reilly nagyon szép színésznő. Gondolta vajon anno, hogy egy 2005-ös nyúlfarknyi szerep, amelyet aztán ki is vágtak, ennyit lendít majd a karrierjén mintegy 10-15 évvel később? Nálam most már ő az abszolút Mon Mothma, semmint a még mindig élő Caroline Blakiston. És az Andor olyan mértékben mélyítette ezt az eddig inkább csak egysíkú karaktert, hogy az valami eszméletlen! Mothma fél, paranoiás, kétségek gyötrik, az ő helyzete tökéletesen mutatja, hogyan működik egy, a felszínen a látszatot azért fenntartani igyekvő totális diktatúra. Megfigyelések, beépített emberek, kémek, lehallgatások, a politikai és banki szektor teljes uralása indirekt hálózati eszközökkel. És mindeközben ott van a férje, Perrin, egy birodalmi szimpatizáns vagy legalábbis politikailag közömbös, kicsit nagyviláginak tűnő figura, az elit bebetonosodott tagja, a rendszer egyik pillére, hiszen igazából minden diktatúrát a közömbös tömeg és elit tart fenn nihilizmusával és cinizmusával. Megjegyzem, amikor elhangzott Ars Dangor és Sly Moore neve, kábé felsikoltottam. Mindkettőjük a csúcselit tagja, nekik már csak egyedül Palpatine a felettes. Iszonyat lehet Mothma számára ily körülmények között is a lázadás élére állnia, hiszen állandóan szerepet kell játszania. A Szenátusban és a hétköznapokban, otthon egyaránt. Leiának ezzel soha nem kellett szembesülnie, ilyen mértékben biztosan nem. Nem gondoltam volna, hogy a Birodalom politikai-bürokratikus működését valaha is ily mértékben látni fogjuk. Az, hogy Coruscant 2005 óta most jelenik meg először élőszereplős alkotásban úgy igazán (a RO-beli cameót most nem sorolom ide), elég durván hangzik. 17 év! Egyes fórumtagok még épphogy csak megszülettek akkor. a Szenátust még nem láttuk, de ez csak idő kérdése. Ami viszont mindenképp fantasztikus, hogy a BBH-t láthattuk munka közben. Adatelemzés és jelentések, kommunikációs lehallgatások. Vérbeli titkosrendőrség. És mindeközben, oly természetszerűleg, jelen vannak a hatásköri konfliktusok és karrierista törtetések is. Partagaz már most az egyik kedvencem (Anton Lessert már a Trónok harcában is imádtam). Remélem a későbbiekben majd Yularen ezredes is tiszteletét teszi. Felkészültem a legrosszabbra, de pozitívan csalódtam. Már ami az Adhanit illeti. Egyáltalán nem tűnt vészesnek, szerintem köze sincs a Bakonyhoz (inkább a skót vagy ír felföldhöz hasonlított), és nem volt SW-idegen a helyszín. A négyszarvú kosok persze lehettek volna kreatívabbak, de ezt sem találtam gagyi megoldásnak. A felébresztett tag mondjuk tényleg egy székely birkapásztornak tűnt valahol az erdélyi hágóknál, de annyi baj legyen. Az AK egyelőre nem volt feltűnő- Nagyon tekintélyes volt, ahogy a TIE-ok elhúztak a táj felett, mint ahogy az EP6-os speederek hangjának is nagyon örültem. Andor nehezen illeszkedik be egyelőre új szerepkörébe, az elején még komolyan fontolgatta a szökést. Vicces, hogy Luthen gépének komputere azért szemmel tartotta. Rengeteg kulturális utalás történt az epizód során. Először is a rakaták! Ezzel hivatalosan is kanonizálták őket. Oda-vissza voltam örömömben. De elhangzott itt a Hosnian Prime, az Utapau vagy éppen Hanna City neve is. A nem emberi fajok komplett hiányára kicsit neheztelek. Azt hiszem, a Morlanától végleg elbúcsúzunk, Karn jól leépítette a saját karrierjét, a felettesét sajnáltam kicsit (kár, hogy a megaláztatás után nem szólt be "főhősünknek" valamit). Aztán ahogy Karn bekopog az anyjához... teljes megsemmisülés. Tele lehet frusztrációval, igazi incel figura. Addig nem fog nyugodni, míg bosszút nem tud állni a sérelmeken. Ha ez ennyire jó volt, bele sem merek gondolni, mi lesz még itt.

A drengir szíve (#6-10) Ezek a drengirek nem lesznek a kedvenceim. A legyőzésük nem lett agyonbonyolítva (csak az Ősanyát kellett "elszigetelni"), és jószerivel a faj behozatalára is azért volt szükség, hogy a nihilektől eltereljék a figyelmet, akik aztán majd így lecsapnak Valóra. A 9-10. rész már a nihilekre koncentrál, a Valo után vagyunk. Nagyon kíváncsi leszek a folytatásra.

Remélhetőleg akkor már a RO-ban látott lázadó "árnyékkormány" és miniszterei is szerepet kapnak.

Cavan Scott: A fergeteghajtó A szövegkönyv, mint műfaj továbbra sem lesz a kedvencem, de a formátuma ellenére végig fenntartotta az érdeklődést és gyorsan lehetett vele haladni. A főszerepben Lourna Dee, a három eredeti fergeteghajtó közül mindenképp a legösszetettebb karakter. Azt nem mondanám, hogy eredeti háttértörténetet kapott volna (sőt), de ennek ellenére működött és motivációi hihetőek voltak. Lourna szereti beállítani magát a körülmények áldozatának - és Sestinnel történő bánásmódja azért azt sugallja, hogy nem a végletekig romlott figura, bizonyos mértékű becsületkódexnek aláveti magát - de azt azért hozzá kell tenni, hogy a döntéseit mindig maga hozza meg és választja a rossz ösvényt, hogy stílusosan fogalmazzak. Pedig többször is kapott élete során "második esélyt", legyen az először Oppo Rancisis (aki valószínűleg a Hetzal idejére már nem emlékszik a twi'lek nevére), vagy jelen esetben Wittick tanácsos. Örülök, hogy nem lett szirupos happy end a vége és Pan Eyta sorsát is elrendezték. A flashback jelenetek jól működtek, főleg amikor bemutatják, hogy Lourna hogyan emelkedik fel a Nihil berkein belül. Volt egy-két durva jelenet, elsősorban amikor Lourna éles fogaival marcangolja szét az Asgar Róra támadó nihilt (Xanaven), akinek fergeteghajtói pozícióját meg is örökli ezáltal és Kassav illetve Pan kap egy kellemetlen és önálló társat. De a bontódroidok is meglehetősen brutálisak voltak. Azt hiszem, valahonnan meg fogom szerezni a hanganyagot, biztos nagyon hatásos ez a mű. A könyv sok szereplővel és sok fajjal operál, mindhárom trilógiából plusz Legendsből is vegyesen. Legjobban talán a holwuff faj felbukkanásának örültem. Egy képviselőjük ott ült Dooku asztalánál a geonosisi eseményeknél és a nevén kívül a nagy semmit tudjuk róla, miközben azért a többiek ilyen-olyan módon már szerepeltek a későbbiekben. 4/5, a műfaj korlátai miatt.

Már gyerekként is tudtam, hogy mekkora súlya van annak a mondatnak, miszerint a Birodalmi Szenátus feloszlatásával a régi Köztársaság utolsó maradványa is eltűnik. Kábé 20 éve várom a nagypolitika bemutatását a két trilógia közötti időszakban. Ezt most megkaptuk, megkapjuk.

A végén felvonultatják az összes elcsatolt magyar várost.

Visszafogom nézni ezeket a jeleneteket és csak a nyelvre koncentrálok.

Lehet hogy nagy felbontásban tv-n nem fog nagyon kilógni a sorból. Nekem anno a Tython volt csalódás, túl földinek tűnt a Mandalorian többi helyszínéhez képest.

Egyelőre ez még elég zavaros, de kizártnak tartom, hogy a készítők egy olyan alapvető dolgot, mint a köztársasági vagy CIS-embléma, összekeverjenek. Persze az is lehet, hogy a hajón valójában köztársasági beszivárgók utaztak szeparatistaként kiadva magukat, és valami titkos hadművelet ment félre, amely akár okozhatta azt a "bányaszerencsétlenséget".

Igen. Próbálja azt a stílust hozni, de csak coelhói "magvas" gondolatok maradtak belőle. Én azt érzem, a színészeknek is sokszor kellemetlen volt ezeket a sorokat felmondani. Pl. Amikor Gil-galad az első részben a napfelkelte hasonlattal beszél az új korszakról, ott hangosan nyerítettem.

Én nem tapasztaltam. Inkább azt, hogy nagyon régi filmeknél - pl. Predator 1, Kommandó, Nagy zűr Kis-Kínában - a szinkron elég halk, miközben a háttérzene hangos.

Azért kár, hogy ez a magyar válogatott nem a vb-selejtezőn volt ilyen combos. Nagyon szép játék volt!

Az Obi-wan kritikák jók voltak a Telexnél, de azt persze nem Sajó írta.

Arról a gyerektörzsről nekem a Legyek ura jutott eszembe. Szerintem a bányaszerencsétlenség túlélői lehetnek (vagy azok leszármazottai).

Ezt én vágom, de ezzel együtt is túl emocionálisnak tűnt végig. Komoly gondok vannak Karn fejében.

A zene egészen fantasztikus volt a végén. Szép zárása Andor régi életének és valami egészen új kezdetének. Az akciójelenetek nagyon rendben voltak, a rendezést erősebbnek érzem itt, mint a Book of Boba Fett-nél vagy az Obi-Wan Kenobinál, ahol azért ezen a téren voltak kisebb megbicsaklások. Andornak tényleg le kellett volna lőnie Syril Karnt. Így most teremtett magának egy archnemesist. Karn motivációit egyébként egyelőre nem igazán értem. Már az elején olyan mértékben rá van pörögve az ügyre, hogy az ember azt hinné, itt valami személyes dologról lehet szó. Linus Mosk fontoskodása, gesztikulációi kissé parodisztikusnak tűntek számomra (már az előző részben is), bár tény, hogy a főnökénél jobban értette a dolgát. Hidegrázós jelenet volt, amikor a Ferrix lakói egyként kezdték ütni a vasat. Érzésem szerint nem is Andorért (nem tűnt úgy, hogy bárki különösen kedvelné, amit meg is értek), hanem a kollektíváért. Kíváncsi leszek, hogy mi lesz ezek után a bolygó sorsa - hiszen kb. 10 rendfenntartó halt meg. Biztos, hogy ezután a birodalmi regionális parancsnokság kiszáll a helyszínre. Timm-et sajnáltam, bár ostoba döntést hozott, hogy nekirohant a fegyvereseknek. Nagyon szép színésznőt választottak Bix karakterének. Luthen minden mondatával viszi a show-t. Szerintem ő lesz a kedvencem. A flashback jelenetek is jók voltak. Először azt hittem, hogy a lezuhant gép egy szeparatista hajó, hiszen a szkafanderre felvarrt embléma a Független Rendszerek Konföderációja logójára emlékeztetett, semmint a Köztársaságéra, de ezt majd megnézem még egyszer. Ha a canon nem változik, akkor Andor ezután a szeparatista kötelékben kell hogy harcoljon a Klónháborúban gyerekkatonaként, nem? Ilyesmi rémlik.

Kiemelném a rendezést és a zenét. Ezek talán a legerősebb pontjai a sorozatnak eddig.