Wilde

Engem is érdekelne, de lehet én is majd a végén egyben olvasnám el az egészet.

Ez nagyon könnyű volt, mondjuk mindkét karaktert alapvetően kedvelem és érdekesnek találom, szóval komolyabb ellenérzés nem volt egyik oldalra sem, de ami könnyűvé teszi a választást, hogy finoman szólva sincsenek egy súlycsoportban. Pál Patine for the win!

Nagyon kedvelem Padmét, a nők közül igazából csak Ahsokát helyezném elé, de sajnos olyan ellenfelet kapott, akivel szemben nem rá szavazok. Qui-Gon titkos favoritom lenne, ha rajtam múlna a végkimenetel, remélem még sokáig jut.

Hét a Kilencből az Utazás fedélzetén Jankaút kapitány irányítása alatt kalandozott a Delta Negyedkörben.

Sajnos a hétvégén nem voltam elérhető, így mindkét párharcról lemaradtam. Azok jutottak tovább, akikre én is szavaztam volna, de nem számítottam rá, hogy ilyen izgalmak lesznek... Grogu nagyon megizzasztotta Jynt.

Megnéztem a Lokit és, hú hát ez meglepően jó volt. A Disney+ Marvel sorozatai annyira nem kápráztattak el eddig, a Loki 1. évadát még annak idején mikor bemutatták megnéztem, de végig azt éreztem, hogy ebben az időkavarós koncepcióban sokkal több lenne. A második évadra sikerült megugrani ezt és szintet lépett a sorozat, Loki karaktere pedig nagyon szép ívet kapott és mostanra az egyik kedvencem lett... és nem csak remekül volt megírva az egész évad, karakterfejlődés, párbeszédek, hanem vizuálisan a rendezést tekintve is volt néhány kifejezetten figyelemreméltó megoldás benne. Már csak felületesen követem amúgy az MCU-t, de ez egy kicsit most visszahozta a lelkesedésem.

@Darth Revan9 Boldog születésnapot!

Ez egy hasonló párosítás, mint az előző. Adott egy nagy esélyes karakter, vele szemben pedig egy olyan figura, aki jó annak, aminek megalkották, de nem egy főszereplő. Rex mindig is közel fog állni hozzám, mert a TCW egyik alappillére. Ő reprezentálja a tökéletes klónkatonát, aki remek harcos, lojális, fegyelmezett, de helyén van a szíve és, ha kell megkérdőjelezi a parancsot. Luke viszont az egész SW egyik legfontosabb szereplője, aki nélkül elképzelhetetlen lenne a Saga. A születésétől egészen a haláláig követhettük végig az útját és még ha nekem igazán nagy kedvencem sosem volt (talán öreg korában egy kicsit), de itt nem volt kérdés, hogy rá szavazok.

Szerintem Landónak van egy nagyon jó egyedi stílusa és mind a klasszikus trilógiában, vagy akár még idősebb korában a 9. részben is működött ez a sárm, sőt más megformálásban a Soloban is emlékezetes volt. Szóval kedvelem őt, de számomra valahogy mindig is megmaradt ebben a cool mellékszereplő kategóriában. Ezzel szemben viszont Ahsoka az első TCW-s feltűnése után nagyon kinőtte magát, talán jobban, mint bárki más a Sagaban és szinte felsorolni is nehéz, hogy hány helyen tűnt már fel és mindenütt nagyon jól működött. Lehet már korábban is leírtam, de nálam ő lenne a befutó a végső győzelemre is, úgyhogy itt is egyértelműen rá szavaztam.

Amikor nézegettem a párharcokat, ez volt az, ahol úgy voltam vele, hogy mindkettőre kb. ugyanolyan szívesen szavaznék. Végül úgy döntöttem, hogy Qui-Gon kapja a szavazatomat. Dzséjthez hasonlóan a jedik közül nekem is ő a kedvencem, olyan igazi unorthodox figura volt ő a Renden belül, meg Liam Neesont egyébként is bírom. Az Andor második évada után lehet máshogy döntenék, de idén van ez a szavzás és nem a jövő évben. Luthen ettől függetlenül egy üde színfoltja volt az egyébként is kiemelkedően jól megírt karakterekkel rendelkező sorozatnak és sok itteni top 32-es párharcban más ellen neki szavaztam volna bizalmat, de most Qui-Gonnal szemben nem.

Padmé volt sokáig a kedvenc női karakterem a Sagaban, úgyhogy egyértelműen ő kapja a szavazatomat. Grievous nem tudott igazán kitörni ebből a sablon gonosz szerepből, aki csak úgy gonosz és kész. A sötét oldalon Ventress, Maul és még újabban Dooku is kapott egy olyan arcélt, ami miatt érdekesebbé tudott válni számomra... ha egyszer valamilyen kiegészítő műben kapunk ilyesmit Grievousről is, akkor lehet átértékelem majd, de most Padmé a nyerő!

@pb69 Boldog születésnapot!

Na ezen nem sokat gondolkoztam.

A szó klasszikus értelmében számomra egyik itt résztvevő szereplő sem igazán szimpatikus karakter. Windu nem került sosem közel hozzám, de ettől még örülök ennek a karakternek, mert egy elég unikális szereplő volt a Jedi Renden belül. Az Ep. II-ben ugyan azt mondja Palpatinenak, hogy a jedik a béke őrei, nem katonák, de ettől még én Windut, ezzel a hideg, szikár stílusával sokkal inkább tudnám elképzelni katonaként, mint a Jedi Templomban az Erő misztériumairól filozofálgató békés bölcsként. Valahogy ő számomra mindig is a Jedi Rend keményebb oldala volt, nem abban az értelmezési tartományban, hogy a sötétség felé sodródna, de nem is róla mintáznám meg az igazi tiszta jedi szobrát. A másik szereplő, Tarkin egy szintén emlékezetes figura lehet, akinek még egy lila fénykard sem kellett ahhoz, hogy örökre emlékezzünk rá, ettől még így sem mondanám igazán nagy kedvencemnek. Gyerekként nekem Vader volt úgymond a gonosz megtestesítője az Ep. IV-ben, de mióta sokszor újranéztem már idősebb fejjel is a filmet sokkal inkább lépett elő Tarkin, akire azt nem is mondanám, hogy elhomályosítja Vadert, de elképesztő jelenléte van - nem utolsó sorban Peter Cushing alakításának köszönhetően - Tarkinnak a filmben. Nehezen tudnék dönteni ebben a párharcban annyira együtt mozog nálam ez a két figura... most azért adok Tarkinnak egy szavazatot, mert ő áll rosszabbul, de fordított esetben Windura szavaznék.

Boba Fettet régen sem kedveltem igazán, nem értettem, hogy miért volt olyan nagy kultusz körülötte azon túl, hogy jól nézett ki... ezen pedig az élőszereplős sorozatok sem változtattak. Leia nekem nem volt akkora kedvenc, mint mondjuk az előzmény trilógiában Padmé, vagy azóta úgy en bloc a női karakterek között Ahsoka, de Leia az új trilógiában nagyon jó volt és sokkal közelebb került hozzám, mint korábban bármikor, úgyhogy ennél a párharcnál sem kellett sokat gondolkozni, hogy ki kapja a voksomat.

@Pildi @Bence1997 Boldog születésnapot mindkettőtöknek!

Nekem Ezra elsőre sem volt a kedvencem a Rebelsben, most mikor nyáron újranéztem a sorozatot ez nem igazán változott meg. Az Ahsokában nagyon jó volt viszont, remek volt a színészválasztás is, de igazából ezen a párharcon tényleg nem sokat gondolkodtam. Csak azért nem mondom, hogy Obi-Wan a kedvenc jedim, mert itt van egy Qui Gon is a mezőnyben, de remélem sokáig jut majd Kenobi, ha már a nemezise tegnap elvérzett. Ehhez én a magam részéről most egy szavazattal hozzájárulok.

A Lower Deckset nézed még? Eddig egész jó az új évad is.

Kylo Ren karaktere eleinte nagyon szimpatikus volt és a színészek közül is Adam Driver játéka tetszett talán a legjobban az új trilógiából, de nem örültem annak, amerre a végére elvitték ezt a karaktert. Maul esetében pont fordítva volt nálam, eleinte egy kifejezetten unalmas, érdektelen figurának tűnt és aztán később nőtte ki magát. Szerintem is az egyik legtragikusabb sorsú szereplő volt ő a Sagaban és most már azt mondom, hogy Palpatine után a második legjobb gonosz karakter lett belőle... úgyhogy Maul kapja a szavazatomat. Far above, far below. We don’t know where we’ll fall. Far above, far below. What once was great is rendered small.

@Donát Most olvastam el ezeket a karakter felvezetőket, nagyon jól összeraktad mindet.

Nem volt ez se egy rossz epizód, de ugyanakkor hazudnék, ha azt mondanám, hogy maradéktalanul elégedett voltam az évadzáróval. Igazából nálam az utolsó két részre kicsit visszaesett a sorozat.

Szerintem a legfontosabb dolog az volt ebben a részben, hogy Ahsoka is ideérjen a másik galaxisba és minden szereplő úgymond felkerüljön a táblára a végjáték előtt. Megtörtént a nagy találkozás Ezrával, ráadásul Sabinenal is újra egyesültek és így mehetnek neki a fináléban Thrawnnak. Ami számomra nagyon furcsán alakult az Baylannek a története, akinél én egyáltalán nem láttam jönni ezt különválást Shinnel, ráadásul kissé feleslegesnek is éreztem, mert úgy gondolom, hogy az itteni fiaskó után vissza fog menni hozzá a tanítványa. Az akciójelenetek, különösen az űrben játszódók nagyon rendben voltak, jó volt látni azt is, hogy a purrgilek nem halnak bele sem az utazás fáradalmaiba, sem Thrawn kis meglepetésébe, amivel várta őket, így nem volt az, hogy Ahoska olyan áldozatot várt volna a purrgilektől, ami karakteridegen lett volna tőle. Az elején ez az Új Köztársaságos tárgyalás nekem nem igazán tetszett, amellett, hogy jó volt kicsit belelátni a galaxis politikai működésébe. Alapvetően érdekel ez a politikai szál és mind a PT-ban, mind a TCW-ban, vagy akár a TBB-ben is örültem, ha politikával foglalkoztak, itt viszont valahogy nem működött ez nálam. Nem vagyok kifejezetten tisztában ezzel az OT utáni korszakkal, lehet valamelyik könyvben volt szó arról, hogy ez a Xiono szenátor áruló lenne, de ha nem is volt ez leírva, nekem nagyon olyannak tűnik. Ez a kényszeres ellenkezése, a bizonyítékok tagadása azt az érzést kelti bennem, hogy ez a csávó tudatosan ellenük dolgozik. Itt lehetett volna árnyaltabban bemutatni ezt a konfliktust, mondjuk mint Hera előző szereplésénél a szenátorok előtt, ahol nem a legjobban játszotta ki a lapjait és lehetett Ezra irányába részrehajlónak ítélni. Az is lehetne egy tök valid szál, hogy egy törékeny új rendet próbálnak egyben tartani ezek a szenátorok és egy ilyen vágyvezérelt gondolkodással nem is akarnak belegondolni abba, hogy a rendszer amit létrehoztak milyen kihívások előtt áll jelenleg is. Ez az egyoldalú, faék egyszerűségű szöveg, amit itt lenyomott a Xiono viszont nagyon alulírt volt, az Andort ebben, meg úgy összességében a dialógusok szintjén is erősebbnek éreztem. Ami viszont pozitív volt ebben a szekvenciában, az C-3PO szerepeltetése, aki nem csak, hogy most nem volt idegesítő, hanem megmentette a napot, de emellé még úgy sikerült beemelni Leiát a képbe, hogy nem kellett mesterségesen életrekelteni Carrie Fishert. Amikor korábban Carson említette Leiát, akkor valahol reménykedtem benne, hogy valahogy színrelép majd és így 3PO által ez baromi jó volt. Amikor 3PO-t meg lehurrogja Xiono, akkor az egy igazi nosztalgia pillanat, hogy eszembe jutnak az emlékek a filmektől az animációs sorozatokig, hogy az öreg aranybogár mennyi kalandban volt már benne és nem egyszerűen "csak egy droid". Az űrcsatás szekció remek volt, mind a látványvilágot tekintve ahogy manővereznek ott a törmelékek között az fantasztikusan nézett ki és egyben ezzel azt is bemutatták a Thrawnt még nem annyira ismerő nézőknek (mondjuk akik nem látták a Rebelst), hogy mégis hogyan dolgozik a főadmirális. Sokszor egy egy manővere sokkal inkább szól az információszerzésről, a megismerésről, további következtetések levonásáról, mint magáról a tényleges akcióról. Ez a fajta elemző attitűd, ami áthatja Thrawn karakterét pedig jól kijött az epizód során többször is, legyen szó akár az űrcsatáról, akár arról, ahogy a felszíni egységeit mozgatta a chiss. Persze az is hozzátartozik az igazsághoz, hogy out of universe nyilván azt nem várhatjuk el, hogy Thrawn mindig győzzőn (ez a könyvekben, ahol ő a protagonista sincs így) és itt a hőseinket rögtön legyilkolja és így kell egy olyan spinelés a végeredménybe, hogy a kecske is jól lakjon (Thrawn egy penge parancsnoknak tűnik) és a káposzta is megmarad (Ahsokáék megmaradnak). Amúgy arra lennék még kíváncsi, hogy az a bizonyos sötét mágia, amire Thrawn kérte a Dicső Anyákat az előző rész végén, hogy szüksége lesz a segítségükre, az ennyi volt, hogy Ahsokának a helyzetét kellett meghatározni? Én valami többre számítottam, meg amikor ezt mondta, akkor Ahsokáék még nem is értek át ide, de arra továbbra is kíváncsi vagyok, hogy mit akarnak azokkal a koporsókkal, amelyek annyira fontosak, hogy még mindig nem indulnak el. Itt van a nyakukon Ahsoka, akit egyelőre csak lelassítani tudtak az erőfölényük ellenére és még ha ezt sikernek is lehet elkönyvelni továbbra is fenyegetést jelent. Mégsem mennek el, hanem továbbra is pakolják be a szajrét, úgyhogy valamihez tényleg nagyon kellhet. Egyébként nem tudom ki hogy van vele, de én arra tippelnék lesz még személyes találkozás is Ahsoka és Thrawn között az utolsó részben. Itt pedzegették, hogy Thrawn ismeri Anakint, ami egy ügyes kikacsintás az ide vonatkozó könyvet olvasókra, de érdekes lenne közöttük egy beszélgetés Ahsokával. Az előző részben, amennyit kaptunk az Ezra - Sabine párosból az számomra tökéletesen elég volt. Megtörtént a viszontlátás, üdvözlés és erre az epizódra vártam, hogy jobban belemennek abba, hogy mi is történt itt. Az, hogy Sabine nem mesél arról, hogy mi van Ahsokával nekem nagyon életszerűtlennek tűnik. Ok, hogy nem büszke arra, ami történt, de az egész kijutásuk innen nagyban függ attól, ahogy ő idejött, mert Baylanék hozták ide a járművükkel és amennyire ő tudja ez az egyetlen kiútjuk innen. Az jópofa volt, ahogy egy Rebelses kikacsintással megemlítették, hogy Sabine korábban már gyakorolt, még ha Kanan nem is jedinek képezte ki és tetszett az is, ahogy Ezra ráébred, hogy mennyi minden történt azóta a galaxisban, hogy ő távol volt. Eddig kicsit hiányoltam Zebet amúgy, de örülök, hogy legalább itt megemlítették, hiszen ő is fontos tagja volt az eredeti csapatnak. Ez az elválás Ahsoka és Sabine között viszont szerintem tök kínosra sikeredett, hogy Sabine mint egy durcás kislány nem akar beszélni róla, majd amikor megérkezett Ahsoka és újra látják egymást az is ilyen furcsa volt, hogy na mégis itt vagyok. Itt közbeszúrnám, hogy lehet ennek a konfliktusnak lesz még kifutása az utolsó részben és szerencsétlen Ezra is megtudhatja, hogy mi történt a Seatoson, de ez a viszontlátás nagyon suta volt számomra. Ahsokán egyelőre azt érzem, hogy talán mégsem változott annyit, mint amit én belelátni véltem az 5. rész után. Tény, hogy felszabadultabbnak érződik és van benne egy nagyobb fokú könnyebbség, mint az első néhány részben, de közben kevésbé tűnik kisimultnak, ami lehet a jelenlegi helyzet szülte feszültségnek is szól. Jó volt újra látni Anakint, még ha csak hologramként is, azért szívmelengető, hogy Ahsoka így őrzi a mestere emlékét, aki olyan sokat jelentett neki. Ahsoka mellett Ezra is remek casting választás volt az animációsról élőszereplősre való átültetést tekintve. Nagyon él a szerepben ez a srác és tényleg az első pillanattól visszaadta azt az Ezrát, akit a Rebelsben láthattunk. Amúgy tetszik, hogy Ezrát egyfajta védelmezőnek tekintik ezek a kis teknőslények, meg jó volt a dinamika kettejük között Sabinenal (azért felrémlett bennem a meglehetősen kínos fiatal Ezra, amikor a hormonoktól hajtva bepróbálkozgatott Sabinenál). A harcok is jók voltak, ez a bandita támadás, meg ahogy körbevették a nomádokat kissé western hangulatot árasztott és tetszett az is, hogy Ezra úgy küzdött, hogy nem használta a fénykardját. Eleinte furcsáltam és egy olyan kötelező elemnek tartottam, hogy jó akkor ezzel majd azt fogják megmutatni, hogy Sabine most már mennyire tud koncentrálni és jobban bánik majd a fénykarddal, mint korábban, de azt hiszem ez így volt jó. Végül is a fénykard csak egy eszköz, ami Ezrának nem állt rendelkezésére kb. egy évtizeden keresztül, ott volt viszont neki az Erő, aminek használatában elmerülhetett (amúgy azt sajnálom, hogy Ezra itteni tartózkodásáról nem volt beszélgetés közte és Sabine között, hogy miként váltak el egymással Thrawnnal, ő találkozott e az éjnővérekkel stb.) és ez jól is állt neki itt ebben a küzdelemben. Itt két apróság volt, ami szúrta a szememet, amikor Ahsoka bekapcsolódik a felszíni küzdelembe és azon a rámpán lecsusszan ott a földetérésnél, ahogy átbukfencezik az nagyon furán nézett ki az a jelenet, mintha lenne egy törés a mozgásában. A másik ilyen szintén hozzá kötődik, hogy amikor körbeveszik Ezráékat és egyszer csak Ahsoka belovagol az események közepébe ott ahogy ilyen szúrós szemmel, meg egy ilyen pantomimes arckifejezéssel rámered a Shinre, az engem teljesen kidobott a jelenetből. Baylanről még mindenképpen megemlékeznék. Ez nem feltétlenül negatívum, vagy hiba, de én teljesen úgy érzem, hogy ez a karakter sokkal érdekesebb, izgalmasabb, fenyegetőbb, mint az a főgonosz, akire fel van építve a sorozat, hogy őt kell megállítani. Thrawnnak is megvan a titokzatossága, a kis saját tervei és láthattuk, hogy továbbra is remek stratéga, valamint Lars Mikkelsen is remekül hozza ezt a figurát, de Ray Stevenson annyira eltalálta ezt a sötét jedi alakot, hogy én sokkal jobban várom azokat a jeleneteket, amelyekben ő szerepel, még ha Thrawnt nagyon szépen fel is vezették a 6. részre. Továbbá Baylan terveit is fenyegetőbbnek érzem, valami grandiózus lépték van abban, ahogy beszél, persze kellően sejtelmesen, hogy pontosan ne tudjuk, hogy mi az, ami hozzáad a fenyegető élhez, ami megvan benne. Thrawn is sok galibát okozhat a dathomiriakkal, ha megérkeznek az ismert galaxisba, de Baylan vágyaiban valami alapvetőbben veszélyeset érzek és nem zárnám ki a wbw-öt, mint eshetőséget, de díjaznám, ha valami egyedit, valami kreatívabbat hoznának be, amiről eddig még nem is tudhattunk. Aztán az várható, hogy hiába szövögetik itt a gonoszok a terveiket, majd úgysem fogok egyiknek sem sikerülni amit akar, de azért izgalmas kilátások ezek, hogy mi lehet az az erő, amit Baylan akar. Ami nálam nem annyira működött itt az Baylan és Shin elválása. Már az is offscreen történt, hogy összeálltak a fosztogatókkal (kíváncsi lennék arra is, hogy ők kik, kapcsolatban voltak e a Dicső Anyákkal, vagy csak random idegenek), de lehet történt között valami, mert nekem ez kicsit olyan derült égből villámcsapás volt, hogy Shin inkább elmegy tőle. Azt kezdettől fogva éreztem, hogy Baylan nem Morgan Elsbethékkel mozog együtt, hanem csak felhasználják egymást. Azt is érzékeltették, hogy Shin nem bízik a boszorkányokban és igazából nem is ismeri Baylan pontos terveit, de az, hogy így kvázi otthagyja a mesterét az nagyon furcsa volt nekem, még úgy is, hogy ugye sok mindent nem tudunk róluk. Baylan amúgy remekül van építgetve, hogy egyszer már legyőzte Ahsokát és most is megállta a helyét, úgyhogy ha a fináléban összecsapnak mindenképpen kemény ellenfél lesz. Ettől még ez a rész mind a Baylan - Ahsoka, mind a Shin - Sabine vonalon inkább ilyen edzőmeccsnek érződött, hogy nagyon ne tegyen kárt senki senkiben, mert az igazán sorsdöntő ütközetek valószínüleg a 8. epizódban várhatóak. Ez egy ilyen átvezető kalandnak jó volt, de remélem a folytatásban további válaszokat is kapunk az eddig fehér foltokat illetően, mondjuk arra nem számítok, hogy mindent kétséget kizáróan lezárnak az évadzáróban, úgyhogy nem tudom, hogy bejelentették e már, de én nagyon bíznék egy második évadban. Annyi érték van ebben a sorozatban, hogy abszolút megérdemelné és azt hiszem a történet, meg ezek a karakterek igénylik is. Hosszú egy hét lesz ez még jövő szerdáig és ugyan nagyon várom a finálét, de kissé sajnálom is, hogy már vége, mert jó volt úgy kezdeni ezeket a napokat, hogy rögtön megnéztem az Ahsoka részt!

Egyáltalán nem volt rossz rész, de nekem az előző három epizódhoz képest ez kevésbé tetszett. A fináléra felépítettek néhány dolgot és aminek elsődlegesen meg kellett történnie ebben a részben az megtörtént, úgyhogy én annyira nem panaszkodnék. Fent vannak a bábuk a sakktáblán, a befejezés várhatóan nagyon ütős lesz.

Szerintem abban vagy a halott rohamosztagosok vannak, mivel Thrawn utalt rá, hogy megcsappant a személyi állományuk, vagy ha figyelembe vesszük azt, hogy mennyire fontos ez az egész az Éjnővéreknek - valószínű, hogy ők úgy szövetkeztek Thrawnnal, hogy egy eszközt láttak benne a saját céljaik elérésre, amikor ide került, nem kifejezetten rá vártak itt a másik galaxisban - így lehet a saját halott társaik vannak azokban a kapszulákban, vagy részben ők, részben Birodalmiak. Már elég régen olvastam az eredeti, mára már legendának számító Thrawn-trilógiát, de mintha rémlene egy olyan sztori, hogy Thrawn ott klónokkal akarta feltölteni a csillagrombolóit, mert nem volt elég embere. Egyrészt az itteni viszontagságok miatt is, meg a honi galaxisban sincsenek túlságosan elhalmozva emberekkel egy grandiózus vállalkozáshoz, így ez itt is egy fontos probléma, amit az éjnővér mágiával - mint Marrok esetében is láthattuk - megoldhatnának. Abból kiindulva, hogy az éjnővéreknek ez egy lényeges pont és ha azt feltételezzük, hogy nem csak ők hárman akarnak innen megpattani, akkor én afelé hajlok, hogy dathomiriak vannak a koporsókban, akiket ki akarnak innen menekíteni. Baylan pedzegetett valami furcsa erőt, ami elől menekülnek a boszorkányok, lehet ehhez van köze annak, hogy miért vannak koporsóban a fajtársaik a Dicső Anyáknak (már ha azok a ládák tényleg őket rejtik).

A könyvekben eléggé utalnak arra, hogy Thrawn tisztában van vele, hogy Palpatinenak vannak különleges képességei. Anakin Skywalkerrel együtt voltak akcióban még a TCW idején (még Padmé is velük volt), aztán később már a Birodalom szolgálatában közös akciójuk is volt Vaderrel, ahol időközben Thrawn rájött, hogy Vader valójában Anakin Skywalker. Én leginkább arra gondoltam, hogy Thrawn ezesetben Anakinra utalt a fenti idézettel, főleg, hogy se Anakint, se Ahsokát itt nem látták konkrétan meghalni, csak feltételezték róluk, illetve az a hír terjedt el, hogy halottak... szerintem erre vonatkozik a "deceptions". Az éjnővérek esetében pedig, ha jól emlékszem a Son of Dathomirban volt az a sztori, hogy Talzint megpróbálták feltámasztani. Itt hallhatott az éjnővér praktikákról, de akár olyan dolgokról is, amiről nekünk még nincs tudomásunk. Amúgy amikor Thrawn azt mondja Morgan Elsbethnek, hogy tudjon meg mindent Ahsokáról. Amennyiben szóba kerül majd Ahsoka mestere, akkor érdekes lesz, hogy Thrawn ismerte őt Anakinként és Vaderként is és kíváncsi leszek, hogy reagál majd az Ahsokával való találkozásra.