pb69

Krennic nagyon jól eltalált karakter, a RO-ban a legjobbak között van, sőt az újak közül tán még a legjobb is lehet. Reyt pedig a 7 legjobbjának tartom. Ami a legnagyobb különbség, hogy Krennicet ugyan bármikor örömmel látom a vásznon, mint egy kész szereplő, viszont nem igazán ébreszti fel bennem a kíváncsiságot, hogy miképp jutott el idáig, illetve ha életben maradt volna se izgatna annyira mi lett vele. Persze érdekelnének ezek is, de össze se hasonlítható azzal, ami Rey esetében megvan. Az ő előéletére és jövőjére piszkosul kíváncsi vagyok, amellett persze, hogy őt is legalább annyira szeretem ha szerepel.

Az OT alapján nekem Han sosem volt szimpatikus. Eleve az ilyen nagyzoló és beképzelt figurákat nem kedvelem, ráadásul az Erőt és a jediket is leszólja. A 4-ben pedig valahogy nekem nem áll össze Han motivációja arra, hogy a végén visszatérjen. Kicsit olyan kalapból előhúzott nyuszi effektust érzek, hogy először lelép, majd egyszercsak a csata közepén feltűnik a semmiből és kulcspillanatban kilövi Vader mellől az egyik kísérőt. Mindig is azt éreztem, hogy itt a sztori és dramaturgia oltárán fel lett áldozva a hiteles karaktermozgatás. Aztán az 5-ben eljátsszák ugyanezt, csak most egy Leiával kibontakozó románc kíséretében. Aztán helyrebillen a karaktere és utána már jól működik, a 6 végére ha nem is kedveltem meg, de elismerem, hogy szép utat járt be és jó szereplő. Aztán a 7-ben hatalmasat nőtt a szememben, az "öreg" Solo már kifejezetten tetszik. Ennek ellenére nálam Sidious-szal szemben esélytelen. Nem áradozok megint az öregről, korábban már megtettem. Vele szemben csupán egyetlen karakter tudna elbizonytalanítani, mert két másik esetében egyértelműen őket, az összes többinél pedig Palpit választanám. Han pedig utóbbi kalapban van.

Akkor ez tényleg igencsak leegyszerűsíti a kérdéskört, ugyanis ebből a nézőpontból Jyn nem is létezik. De persze értem, hogy mit szeretnél közölni. Chewie-val nekem az a bajom, hogy abszolút pótolható. Gyakorlatilag bármilyen lényt, sőt akár droidot is be lehetne tenni a helyére, ugyanezt a hű jóbarát sémát ráhúzni és fel se tűnne. A másik, hogy szerintem nem tűnik túl intelligens lénynek, valamint (mivel ő volt akkortájt az egyetlen vuki) fajnak. Most az egy dolog, hogy nem tud beszélni, de a különféle reakciói olyan egyszerűnek és ösztönösnek tűnnek. A legárulkodóbb, amikor csapdába esnek, mert ráveti magát a kajára. Ha le akarnám vetíteni a mi világunkra, akkor a szereplők döntő többsége ember lenne, Chewie (és a droidok) pedig mondjuk kutyák vagy majmok. Persze nem tudom mennyire volt egyáltalán cél intelligensebbnek megírni.

Nálam Yoda a nyerő. Számomra ő testesíti meg a SW néhány nagyon fontos motívumának esszenciáját. A kis öreg bölcs jedi mester, aki mindvégig teljesen tisztán jó maradt, még ha ő sem volt tévedhetetlen. A TCW aztán megmutatta, hogy benne is rejlett sötétség, de ezzel csak még nagyobbá tette a szememben. Ugyanis sokkal nagyobb tett, ha valaki képes szembenézni a sötét oldalával és legyőzni azt, mintha eleve nem is létezne ilyen. Yoda sem volt eredendően tökéletes vagy megingathatatlanul jó "ember", de azzá tudott válni. Közben kifelé mindenkivel kedves volt, mindenkinek abszolút pozitív értékrendet tudott közvetíteni, nem volt olyan karakter, akihez ne lett volna pár jó szava. Na és persze az Erőben is hatalmas volt, elég csak a Sidious elleni párbajra gondolni. Emellett a TCW másik fontos hozadéka, hogy remekül összekötötte a PT és OT Yodáját, mert van azért kis kontraszt a kettő között. Anakin nagyon jó, mint karakter, körülötte forog (immáron egyre inkább csak forgott) a Saga, de nekem sosem volt szimpatikus. Sky szépen összefoglalt sok dolgot, amivel csak egyetérteni tudott. Annyit azért hozzátennék, hogy eleinte nem volt még olyan rezzenéstelen gyilkos, könyörületesség nemigen volt benne, de látványosan megszenvedett azért, hogy képes legyen mindarra a gonoszságra, ami az Ep.3-as ámokfutását adta. Azt pedig pláne nem mondanám, hogy lélektelen vagy érzelemmentes lett volna. "Droiddá" később válhatott, a páncél alatt, bár ugye ezt sem tudhatjuk. Ebből a korszakból kevesebbet láttunk belőle, de pl. Ahsoka esetében szerintem megingott kicsit ez a ridegség, ahogyan Luke esetében pedig már egyértelműen. Igazából ezt a két esetet, valamint az Obi elleni visszavágót láttuk, amikor igazán nagy próbatétel elé volt állítva érzelmi téren. Az érzéketlen és kegyetlen robotot csak egykori mesterével szemben tudta hozni. A TCW nála is sokat dobott a karakterén, szimpatikus Anakint én gyakorlatilag csak a sorozatban láttam. Persze a hiányosságai és jellemhibái azért itt is kiütköztek. A megtérése pedig nekem csak akkor lenne igazán hiteles, csak akkor tudná tényleg jobban elhomályosítani a korábbi gaztetteit, ha a ST-ban visszatérne szellemként és egy velejéig jó erkölcsű tanácsadó képében jó útra próbálná terelni akit épp kell.

Ez (legalábbis számomra) egyszerű: Jyn.

Ez nagyon vékony mezsgye. Alapvetően azt gondolom, hogy nem szeretnék olyat látni az új trilógiában, ami érdemben csökkenti Anakin drámáját, Luke Ep.6-os tettének súlyát vagy ezen szereplők, ill. Sidious jelentőségét. Anakin egyszeri és megismételhetetlen, az ő útja és sorsa legyen is egyrészt egyedülálló, másrészt maradjon meg így a fontossága. Kiegészülhet a szerepe, de ne csorbuljon. Tehát pl. azt elfogadom, hogy nem egyedül ő A Kiválasztott, de olyan ne legyen, hogy egyáltalán nem az. Őszintén szólva, már az Ep.7 esetében nem tetszett az, ahogyan ehhez a témához nyúltak. Lényegében mintha meg se történt volna a megtérés, mindenki a gonosz Vaderről beszélt. Nagyon remélem, hogy Luke középpontba kerülése ezen a hangvételen markánsan változtat. Elvégre ő mindvégig hitt az apjában, majd sikerült is megtérítenie. Ha így lesz, akkor az nagyon jól fog működni, hisz a többi szereplőnél abszolút érthető, hogy nem tudnak Anakinra pozitívan tekinteni, hiszen miért is tudnának. Az viszont nagyon idegesítene, ha a teljes ST ezt a "rossz Vader" vonalat közvetítené. Sidious meg olyan zseniális gonosz karakter, hogy az ő dolgait vétek lenne bolygatni. Szinte semmit nem tudok elképzelni, ami jól sülhetne el azzal, hogy az ő szerepét vagy jelentőségét csökkentse. Azt meg nagyon nem szeretném, ha kiderülne, hogy az ő ténykedése idején igazából volt valami nagyobb szunnyadó gonosz, vagy valami még hatalmasabb rossz a háttérben. Úgy meg aztán végképp nem, hogy ő akár tudatosan, akár a tudta nélkül, de ezt a célt szolgálta. Alkossanak valami újat. Legyen a Saga folytatása amiatt, mert itt van a nagy trió, megjelenhet szellemként Vader, valamint Kylo egyben Solo és Skywalker is. Legyen elég, hogy az Első Rend olyannak tűnik, mint a Birodalom, az Ellenállás meg olyan volt, mint a Lázadók, több sztorielemnél ne akarjanak visszanyúlni és kötni. Felőlem előkerülhet a háttérből egy új gonosz erő, sőt tetszene is, de ne arra legyen kihegyezve, hogy ez durvább, mint a sithek voltak. Sokkal inkább arra, hogy a sithek eltűnésével tér nyílt más gonosztevőknek. Pl. csak gondoljunk bele abba, mit lehetett volna még kihozni Maul kis alvilági Birodalmából, ha nincs Sidious. A jedik oldalán pedig annak nem örülnék, ha a Qui-Gon- Obi-Wan - Yoda trió jelentősége degradálódna. És szerintem ennek van nagyobb esélye és veszélye, nem pedig a negatív figuráknál. Elnézve Rey képességeit és ahogyan a 7-ben rohamtempóban fejlődött, illetve az idős Luke visszatérési lehetőségeit figyelembe véve, könnyen elképzelhető, hogy afelé haladunk, hogy itt aztán még soha nem látott és tapasztalt Erő és energia fog megmozdulni. A 7 címe és a 8 trailere számomra ezt sugallja.

Finn tök jóarc meg minden, de nekem néha már kicsit sok volt. Tényleg nagyon fatökű figurák lehettek a rohamosztagosok között, hogy nem szerzett komolyabb cimborát, pedig láttuk, hogy amúgy igen könnyen ismerkedik. Poe-val instant legjobb barátok lesznek, Reybe is rögtön belezúg. Egyfajta nézőpontból teljesen jogos, amit Dzséjt is leír, ahogyan beleveti magát az adott kalandokba és veszélyekbe. Másrészt viszont nekem emiatt kissé értelmezhetetlen is, amit néha csinál, furán működnek a motivációi. A 7 baromi erős karaktereket vonultat fel, közülük pedig Finn nálam nincs a legjobbak között. Plo Koonból sajnos keveset kapunk, bár az legalább emlékezetes. Vele kapcsolatban nekem van valami magyarázhatatlan jó érzésem. Amikor szerepelt, akkor mindig elfogott egy kellemesen nyugodt érzés. A maga "ismeretlenségében" (vagy legalábbis jóval kevesebb szerepet kapott, mint mások) számomra remekül szimbolizálta, mit is jelent jedinek lenni. Ahsokával pedig rendkívül jól működött köztük a kémia, szívmelengető kapcsolat volt az övék. Összességében Finn nem győzött meg igazán, mint karakter, Plonál inkább azt érzem, hogy csak a kevés játékidő okán nem juthatott feljebb a népszerűségi listán. A jedire szavaztam.

Qui-Gon egy igazán egyedi jedi, aki nem rejti véka alá, hogy adott esetben szembemegy a Renddel, de mégse lehet rá haragudni emiatt. És nálam nem amiatt van ez, mert annyira romlottnak látnám a Jedi Rendet, mint mások, hanem mert megkérdőjelezhetetlen, hogy Qui-Gon jót akar és teljesen hisz abban, amit csinál. Ő az első jedi mester, akit láttam, hamar érte a halál, de aztán olyat vitt véghez, amit egyrészt előtte soha senki, másrészt ami megalapozta a későbbi Yoda és Obi-Wan útját. Az Ep.1 alapján azt azért nem gondoltam volna, hogy később még Yoda mentora is lett, de így alakult. Luke nagyon szimpatikus karakter, tényleg egyfajta mesebeli királyfi. Számomra viszont nem túl izgalmas. Mindig pontosan azt csinálja, amit egy mesében a hősnek az adott helyzetben csinálni kell. Sokakkal ellentétben pedig én egyáltalán nem látom olyan mintaszerű jedinek. Mindent egyetlen egy dolognak rendel alá, hogy megtérítse apját, már-már rögeszmésen ennek bűvöletében él. Végül persze igaza lesz és kellett is hozzá ez a töretlen hit, de egy jedi szerintem akkor sem csinálhat ilyet. Luke nekem mindig is olyan szélsőséges volt, mint az apja, csak ő jó irányban. De ugyanúgy képes volt mindent és mindenkit félredobni azért, hogy megmentsen egy embert, aki számára fontos. Abszolút az érzelmei irányították. Úgy éreztem, van benne egy olyan hozzáállás, hogy "ha az apám nem tér meg, akkor ott pusztuljon mindenki, ahol van, nem érdekel". Persze az Erőn át tényleg érezhette Vaderben a jót, nem a levegőbe beszélt, de akkor is. Az ő újabb nagy dobása még hátravan, felérhet a legnagyobb jedik közé, és kétségem sincs afelől, hogy fel is fog. Qui-Gon viszont már ott van, így egyelőre övé a szavazatom. Amúgy is, aki egy olyan jedit képes "kinevelni", mint Obi-Wan, az mindig kiemelten kedves lesz a lelkemnek.

Ez egy fogós kérdés. Tarkin nekem az Ep.4 alapján még nem volt akkora fazon, bár azért Vader "csicskítása" és az Alderaan szétlövetése nem voltak mindennapi húzások. A TCW és a Rebels már egy szinttel feljebb emelte, a RO pedig egy újabbat dobott rajta. Ráadásul ezek a 4-ben látott jeleneteit is extra értékkel ruházták fel. Maul ezzel szemben az egyik kedvenc sithem volt anno az Ep.1 alapján, pedig nem sokáig húzta (tűnt így akkor). Valahogyan ez a szótlanság, a brutális külső, a duplapengés fénykard, az ellentmondást nem tűrő harci stílus, az egész lénye megfogott. Nekem ő volt az első sith, akit láttam, és ez a kinézet a sárga szemekkel iszonyatos kegyetlenséget és bestiális brutalitást sugárzott. Anakinnál láttuk milyen embernek, aztán bekerült egy dobozba. Palpi is sokáig vénemberként tetszelgett, Dookunak még csak vörös szeme sem volt. A mai napig azt mondom, hogy külsőre és a kisugárzását tekintve Maul volt leginkább, ami nálam megtestesíti a tökéletes sithet. A TCW és a Rebels aztán új szintre emelte a karakterét. Kár lenne tagadom, hogy zseniális dolgokat húztak meg vele, és igazán kiemelkedő pillanatai voltak. Ugyanakkor nekem már önmagában ez a konspiráló és "beszédes" Maul furcsa volt. A karakterhez rendkívül sokat adott hozzá, és kb. agyatlan gyilkológépből egy intelligens sokoldalú figura lett, csak valahogy vesztett a korábban írt varázsából. De ami kellemetlenebb, hogy a sok remek jelenet mellé jutott egy pár számomra a mai napig befogadhatatlan motívum is. Eleve a feltámasztásának a körülményeivel nem sikerült megbarátkoznom. Hiába eredményezett aztán sok jót, olcsó bazári húzás volt olcsó bazári kivitelezéssel. A póklábakon szaladgáló őrült Maul szerintem méltatlan, a Talzin-féle zöld szmötyis mágia meg nekem sose működött. A Rebels-ben leginkább a végjátéka hagyott bennem hiányérzetet. Először csalódott voltam emiatt a szál miatt, most is úgy látom, hogy (pl. Ezra kihagyásával) sokkal jobban meg lehetett volna oldani egy ilyen ikonikus találkozást és egy ilyen szereplő halálát. Obi-Wan tekintetében viszont már jobbnak látom a helyzetet, az ő hozzáállása stílusos volt. Maulnál viszont egyszerűen nem értem azt a hirtelen motivációs váltást, ami bekövetkezett. Szóval ezek alapján Maul nekem túlontúl ellentmondásos. Ha csak a pozitívumokat nézem, akkor erősebb, mint Tarkin, viszont hozzá képest túl sok a negatívum. Sajnos sok olyan jelenete van, amire azt mondom, hogy inkább ne is hozták vissza. A végén pedig már kifejezetten azt éreztem, hogy túlszerepeltetik. Tarkinnak viszont szinte minden később bekerült jelenete aranyat ér. Mindezek alapján összességében nálam ő a befutó.

Ezen nincs mit gondolkodnom. Watto azért nálam igen kevesek ellen szállna harcba reális esélyekkel. Cassian egy különleges lázadó karakter, ahogyan azt az előttem szólók is szépen írták. Én magam nem kedvelem különösebben, de jól megírt szereplő.

Igen, arra a részre gondoltam én is. Azért ő a droidsereg parancsnoka, egy olyan faj képviselője, amelyről nem sokat tudunk, de az alapján érdekes lehet. Közben már félig robot, de azért a másik fele még élőlény. Tucatnyi jedit mészárolt le és őrzi trófeáikat. Szerintem ez alapján lehetett volna belőle egy jóval izgalmasabb karakter is. Állítólag egy nagy harcos, közben amikor nekünk van hozzá szerencsénk, akkor kb. mindig pár lépés múlva ott tartunk, hogy fejvesztve menekül. Értem én, hogy pechje van, mert nem akárkikkel találkozik, de akkor úgy kellett volna vinni a sztorit, hogy több sikere lehessen. Folyton nem épp tisztességes (már ha lehet ezt mondani egy harci szitura) eszközöket vet be, de így is mindig alulmarad. Ő lett a legnagyobb áldozata annak, hogy a pozitív hőseink nimbusza nem szenvedhetett csorbát.

Kenobival nálam senki nem veheti fel a versenyt, max. vannak néhányan, akiket sajnálok és fájó szívvel szavazok ellenük. R2 még csak nem is ilyen, noha kedvelem a kis droidot, de Obi-Wanék más ligában játszanak.

Mindketten iskolapéldái annak, hogyan lehet izgalmas és emlékezetes gonosz karaktereket, pontosabban mellékszereplőket alkotni. Nekem kicsit hasonló a helyzet, mint Jyn és Thrawn kapcsán, nehezen tudok dönteni, és jobb híján itt is a végjátéka billenti el Krennic felé a mérleget. A haláljeleneten kívül mindkettejüknek szinte ugyanannyi mennyiségű és minőségű szerep jutott. Az interakcióik a többi szereplővel szintén forma-forma, jól működtek. Dönteni kell, Krennic.

Anakint nem kedvelem, Vader mivoltában sem, de karakterként remek, ez nem vitás. Grievous elsőre tök érdekes és egyedi figura, de nemigen tudtak vele mit kezdeni. A TCW rendkívül sokat szerepeltette, már-már kínosan sokat is, de a kis rejtekhelyét feltáró részen kívül így se tudott sokat hozzátenni a karakteréhez. Sokan vannak előtte a rangsoromban, természetesen Anakin is.

Ha valaki nem csípi és messze túlértékeltnek tartja Bobát, akkor az többek közt én vagyok. Viszont azt sem értem, hogy Chewie miért ennyire népszerű, mert nála is ugyanígy indokolatlannak tartom ezt a hype-ot. Sőt, ha azt vesszük, akkor Boba azért a PT és TCW miatt jóval többet mutatott a vukinál. Csípem a szőrmókot, de (már bocsánat a kijelentésért) soha nem láttam benne többet, mint Han "háziállatát". A jópofa jelenetei a Hannal való kémia miatt működnek, a 7-ben is ez dominál nála, illetve amikor feldühödik, mert bántják a barátját. Nagyon kíváncsi leszek a 8-ra emiatt, mert egyelőre nem nézem ki belőle, hogy önmagában is megállná a helyét. Persze valószínűleg nem lesz egyedül, csak Han helyett más társat kap majd, de legalább lesz esélye új arcát mutatni. Bobát azért sokkal többféle szituban láthattuk, izgalmasabb figura. Ráadásul a PT és TCW azért is használta remekül őt, mert a kultikus páncélja nélkül is meg tudták mutatni, hogy lehet vele mit kezdeni. Ami nagy szó, mert az ő cool-faktora az OT-ban kb. kizárólag abból az öltözékből adódik.

Mindketten remek karakterek, egyetlen dolgot tudnék felróni az esetükben, az pedig az egysíkúság. Rögtön berobbantak, eluralták a képernyőt, karakán egyéniségek nagyfokú elkötelezettséggel, stabilan állnak a helyükön. Amiket tesznek az izgalmas, ők maguk nekem kicsit kevésbé. A maga oldalán példaértékű szereplő mindkettő. Nálam végül az dönt, hogy Jyn feláldozta magát azért, amiben hitt, illetve egy nagyobb jó cél érdekében. Thrawn esetében nem érzem, hogy erre képes lenne, szerintem nála az ego fontosabb.

Szerintem vagy ő a világ egyik legtúlértékeltebb rendezője, vagy csak egyszerűen nekem nagyon nem fekszik a stílusa, de összességében nem kedvelem. Pedig többnyire az egekig magasztalják. Az Érkezés tetszett, főleg mert nagyon érdekesen közelített meg egy amúgy elég elcsépelt témát. Egy egyedi nézőpont, de annyira nem voltam az egésztől elájulva, mint sokan. A Sicario számomra egy kifejezetten rossz alkotás, minimális értékkel. A Fogságbant is szerintem messze túlértékelik, egy nem túl érdekfeszítő erős közepes thriller, több kihagyott ziccerrel, rossz időgazdálkodással. Az Ellenséget húzta le leginkább a közvélemény, nekem a filmjei közül ez jött be leginkább, a maga elvont szimbolikája és igencsak bizarr mivolta ellenére is. Nem tudom mit tudna kezdeni egy SW filmmel, de őszintén szólva nem is vagyok rá túl kíváncsi. A művészibb megközelítés vagy egyedibb hangnem a SW esetében talán kevésbé tud jól működni, legalábbis kockázatos. A történetvezetése, ill. a karakterei meg nekem egyszerűen kevesek. A SW meg leginkább ezekre épít. Az atmoszférateremtés és a hangulati elemek terén már tud jobbat alkotni, ezen kívül sok bizalmam nincs vele kapcsolatban.

Nehéz kérdés. Padmét többet látjuk, régebben ismerem, jobban bennem van a karaktere. Ilyen formán érdekesebbnek, komplexebbnek és izgalmasabbnak tűnik, mint Galen. Ha utóbbinak is több tér jut, akkor lehet másképp döntenék, de jobb híján most ez a mérleg nyelve. Padmé, mint karakter, nekem nagyon hiányozna a PT-ból és TCW-ból, hiába tennének mást a helyére. Galen esetében azt érzem, hogy inkább a szerepe és jelentősége kiemelkedő, de szereplőként "pótolhatóbb".

Mindkettejüket erősen túlértékelt karakternek tartom. Bobát az OT alapján messze a legtúlértékeltebbnek, de a PT és a TCW sokat tett hozzá a figurához. Olyannyira, hogy nekem Boba 90%-át ezek a művek adják, nem az OT. Chewie tök jópofa, szerethető meg minden, de baromi egysíkú. A többet szereplő droidoknak is komolyabb jellemük van, mint neki. Stabilan hozza a megbízható haver figuráját, de az se sokat segít rajta, hogy nem értjük, amit mond. Bobát meg nem igazán kedvelem, de a köztársasági éra alapján kettejük közül mégis őt választom.

K2 igen hamar a kedvenc droidommá nőtte ki magát, kedvelem a karakterét, de Rey legyőzésére kevés. A RO szereplőinek pedig megvan az a hátránya, hogy jóval kisebb eséllyel fogunk belőlük többet kapni, pláne mozgóképes formában. Az Ep.7 baromi erős új karaktereket vonultatott fel, és ebben a bitang mezőnyben nálam Rey vitte a prímet. A legnagyobbak közé nálam még nem ér fel, de az új trilógia végére erre minden esélye meglehet.

De ennek az egésznek semmi értelme, totálisan vakvágány. Yoda és Ben pontosan tudták, hogy a Birodalom milyen gonosz, ill. hogy van lázadás, akik gondban lehetnek. Ha tényleg öregek voltak, akik beletörődtek a bukásba és semmit nem akartak tenni, akkor mit változtatott volna ezen Leia üzenete? Amiben semmi, de semmi új infó nem hangzik el, egy egyszerű kétségbeesett segélykérés. Ha bennem nincs szándék a dolgok megváltoztatására, lemondtam már mindenről és elfogadtam a kudarcot, akkor miért változtatnának ezen egy vadidegen nő sirámai? Egy diktátor rabigájában szenved a fél galaxis, a sithek uralkodnak világok szerte, de kit érdekel, viszont ha egy szenátornő kitalálja, hogy már csak bennem bízhat, akkor hirtelen ugrok is?

Nem maradt ki, szarkasztikusan írtam, hogy persze, Han vagy vagy bármelyik kocsmatöltelék emelgethetne X-Wingeket, csak hinnie kell benne.

Persze, hogy fogytán az idő, mivel 19 évet vártak "tétlenül". 19 keserves évet vártak azért, hogy egy párakertész "hülyegyerekből" elkezdjenek jedit faragni. Mi értelme van ennek, ha bárkivel megtehették volna, csak gyakorlás kérdése az egész? Ráadásul Luke-nál sokkal jobb alapanyagot is találhattak volna, akivel a buckapatkányvadászatot leszámítva nem tök nulláról kell indulni. Meg eleve minek egyetlen figurára kihegyezni? Mindegy mikor, de elkezdhettek volna trenírozni több tucat jedit. Már miért buzogna benne az Erő, meg járná át a családot, ha az előbb még ott tartottunk, hogy mindenkiben ott buzog és csak gyakorolni kell? Persze, ha kellőképp Erőérzékeny vagy, akkor csak a gyakorláson meg a hiten múlik. De biztos, ha Han is nagyon akarta volna és hitt volna benne, akkor neki is sikerül. Nyilván baromi fontos a szorgalom meg az önbizalom, de önmagában semmire nem elég. Pont olyan kamu, mint amikor egy olimpiai győztes vagy világbajnok azt nyilatkozza, hogy azért nyert, mert nagyon akart és sokat küzdött érte. Na igen, mert nyilván a többi versenyző nem is akart annyira nyerni, meg nem edzettek annyit ezért...

A rengeteg kritika ellenére én nagyon jó karakternek tartom Kylot. Igazán egyedi és érdekes, ami a mai világban nagy szó. Ugyanakkor Ahsokával szemben nálam (egyelőre) nem rúghat labdába. Amit Ahsoka-val csinált a TCW és a Rebels, az példaértékű. A jellemfejlődés, a karakterépítése, ahogyan beillesztették az univerzumba. Érdemes belegondolni, hogy egyrészt két teljesen különböző érában látjuk, ill. a TCW esetében sok-sok ismerős kulcsszereplő közé kellett beilleszteni, a Rebels-nél pedig teljesen új szereplők közé. Mindkettő remekül működött. A TCW-ban főszereplő volt, a Rebels-ben már messze nem, de minden jelenete aranyat ér. Az in-universe jelentősége is igen komoly, már csak azzal, hogy részt vett a lázadás megszervezésében, de az se piskóta, hogy Anakin tanítványa volt. Persze sokkal többet is szerepelt, mint eddig Kylo, de sokoldalúbb jelenetei vannak. Kylo-nak is sok az emlékezetes pillanata, de mindegyik esetben a drámai hangvétel hangsúlyos. Ahsoka viszont hol vicces, hol érzelmes, hol hős, hol laza, hol feldúlt stb., hol a dráma, hol a könnyedség hangsúlyos. Kylo-nál ráadásul azt is érzem, hogy egy nagyon fontos és érdekes szegmens kimaradt nála, amit nem láthattunk. Hogyan lett áruló, hogyan és miért fordult el Luke-tól és a jediktől, milyen volt, amikor a Renekkel kiirtotta a jediket. Egyáltalán hogyan került a Renekhez, kik ők stb.. Ez akkora hiányérzet, mint anno, amikor nem lehetett tudni Anakin múltját. Persze úgy is működik a karakter, csak Vader is nekem kb. harmadannyit ha ér a PT nélkül.

Hant én sosem kedveltem különösebben, de az Ep.7 sokat emelt a megítélésén a szemeben. Így aztán nem lehet kérdés, hogy rá voksolok. Chirrut nekem kissé ellentmondásos karakter, meg amúgy is elég jelentéktelennek tekinthető a főbb szereplők mellett, nem volt lehetőségünk igazán megismerni.