Darth Revan9

Nálam már film története sem volt túl kimagasló, de azért elolvasom a könyvet, hátha mégis jobb lesz. Sosem hittem abban, hogy a "többségnek" van igaza. Legalábbis szubjektív kérdésekben biztos nem. Szerintem inkább ezt azt jelenti, hogy pont az itteni fórumozóknak nem tetszik a könyv. Ez nem feltétlenül objektív igazság. Most általánosságban saját magam is jártam úgy, hogy a mások által agyonszapult könyv tetszett, és a mások által istenített könyv pedig egyáltalán nem. Az én tapasztalatom azt mutatja, hogy a szubjektív érzéseket nem lehet matematikai alapokra helyezni. http://www.goodreads.com/book/show/25387202-the-force-awakens Itt a goodreads-en pl. több, mint 8000-en értékelték, eddig 1935-en adtak rá ötöst, 2987-en pedig négyest. Ez persze nem objektív igazság, csupán arra akartam rámutatni, hogy mennyire vegyes lehet egy könyv fogadtatása, illetve bárki értékelheti bármilyenre a könyvet. Ez egy árnyalt dolog. Ha az ember könyvet olvas, és elvonatkoztat mások véleményétől, akkor akármilyen értékelés kijöhet még a véleményéből.

Nálam bekerült a kedvenceim közé. Biztos újraolvasom még- Az egész történet, a helyszín nagyon megkapó volt. Egy kicsit Terminator feeling is volt benne, amikor az új harci droidok ellen harcoltak.

Az, hogy bizonyos embereknek nem tetszik, az nem feltétlenül jelenti azt, hogy rossz a könyv. Itt is adtak rá öt, vagy 4 csillagot. És az átlag 4 csillag lett. https://www.szukits.hu/kanon-regenyek/2245-alan-dean-foster-star-wars-az-ebredo-ero-konyv-002240.html https://www.szukits.hu/kanon-regenyek/2244-alan-dean-foster-star-wars-az-ebredo-ero-kemenytablas-konyv-002241.html

Köszi az új részt. Elég megdöbbentő volt a vége. Így jól összekötik a dolgokat a két trilógia között.

Ez már sokkal jobb előzetes lett, mint Az ébredő Erő akármelyik kedvcsinálója.

Lehet, hogy lett volna még egy átvezető a Hálálvilág és a Halálosztag között.

Köszönöm. A Batman mozis rajzfilmek közül a Támadás Arkham ellen tényleg nagyon jó lett.

Aki látta az Öngyilkos osztagot, az meg tudná mondani, hogy

Karrde és Shettard: nagyon boldog szülinapot!

Mikor tegnap utánaolvastam, az jött le, hogy a regény eseményei az első Predator után játszódnak. De lehet, hogy rosszul értelmeztem. Mivel ez az új film előzmény regénye lenne, lehet, hogy az eseményeknek lesz köze az új részhez, talán ott bővebben kifejtik.

Még egy utolsó dologgal, rövid ideig kitérnék erre a kritikai, kritikusi dologra. Az egyik legfontosabb érvemmel teljesen elfelejtettem előhozakodni. Amikor felidegesítem magam teljesen elfeledkezek ilyenekről, pedig ezzel kellett volna kezdeni. Egyetemen a bölcsészettudományi karon voltak olyan előadásaim, szemináriumaim, melyek a különböző kutatói, elemzői irányzatokat vették számba. Nem fárasztok senkit ennek a részletezésével, de van egy olyan irányzat, melyet úgy hívnak: posztmodern. A konklúziója: az elemző nem tudja elérni az objektív igazságot, a források sok esetben esetlegesek, hamisak, koholtak, szubjektív személyek írják őket. Elveti az elemzők, kutatók munkájának tudományos jellegét. Az ezzel foglalkozó előadás végén az oktató kifejtette, hogy ez a szemléletmód elkezdett terjedni, több más területen is, pl irodalom, filmkritika...stb. Ezt csak zárásképpen írtam, hogy lássátok, van ilyen szemléletmód, melyet bizonyos szakmai fórumon is elismernek és bár nem értek egyet teljesen a posztmodernnel, mégis úgy érzem, hogy van némi igazság abban amit mond. Végül is rosszul fogalmaztam meg a korábbi mondandóm egy részét, de most módosítom. Az én szememben a kritikusi munka is szakma, csak olyan szakma, mely elsősorban szubjektív tényezőkkel dolgozik, ezért az objektív igazságot nem érheti el teljesen soha.

Nagyon jól hangzik. Egyébként várható még egy antológia is Aliens: Bug Hunt címmel és friss hírek szerint jön egy Predator antológia is.

Engem nem nyűgözött le. A rajzok nem tetszettek, a sztori sem mindig. Jobban szeretem a klónháborús regényeket és a képregényeket. A gonosz útvesztőjét fényévekkel jobb előzménynek tartom, mint a sorozat befejező részeit.

Boldog szülinapot kolmilan!

Egy szóval sem mondtam, hogy amit állítok az univerzális igazság. A személyes véleményemet fejtettem ki. Igyekszem mindig odaírni, hogy szerintem, vagy az én szememben így van. Egyébként amiket te írtál az az én szememben nagy baromság. Ahogy nálad, úgy az én hülyeségméterem is kiakadt tegnap. Én is tudnák olyat írni, hogy ihaj csuhaj. :facepalm: Csak nem érek rá és végül is teljesen felesleges, hogy egymást idegesítsük. Úgy néz ki teljesen eltérő emberek vagyunk. Az esetek többségében amit én mondok, az a te szemedben baromság, amit meg te mondasz, az nagyon sokszor nálam baromság. Ilyen eltérő értékéknél, felfogásnál, nézőpontnál valószínűleg nem fogunk egyetérteni, úgyhogy parttalan a dolog. A béke és nyugalom sokkal jobb.

Akkor azzal kezdem, amivel te: lófütyit nem! Az hogy egy ház jó van-e felépítve vagy sem, teljesen más kategória. Az objektív dolog. A kritika csak szubjektív lehet. Nem lehet objektív kritikát írni. Ilyen nem létezik. A kritikusi munka nem szakmai dolog az én szememben és soha nem is lesz az. Másképpen megfogalmazva. Nem létezik rossz film, nem létezik jó film, csak az egyén szemszögéből létezik rossz film és jó film.

Az Elveszett csillagokat bátran merem ajánlani. Claudia Gray nagyon jól ír.

Tényleg meglepő.

Ezzel egyáltalán nem tudok egyetérteni. Gyakorlatilag azt mondjátok, hogy egy bizonyos többségnél van az igazság. Szerintem ez marhaság, méghozzá úgy, ahogy van. Az, hogy 10 emberből 8 azt mondja az a film rossz, az nem jelenti azt, hogy a film rossz. Ez csupán annyit jelent, hogy 10 emberből 8-nak nem tetszett. Tehát a tetszés az nem más kategória. Egy tömeg szubjektív véleménye sosem válhat objektív igazsággá. Arról nem is beszélve, milyen divatos manapság fikázni. Pl, van egy tucat hangoskodó fikázó és mindegyiküknek van több száz, ezer, vagy még több követője. Ezek a követők pedig beleesnek a "birka követi a juhászkutyát" csapdába.

Szerintem az adott egyénnek nem kéne a kritikus tömeg véleményére hallgatnia, vagy a kritikus tömeg véleményéből kiindulnia. Mindenkinek saját magának kéne eldöntenie, hogy tetszik-e vagy sem.

Nem sok jót olvastam a könyvről. Most olvasom a Sötét tanítványt, majd ha befejeztem, akkor jön Az ébredő Erő.

Nem lennének se jobbak, se rosszabbak, ha kánon könyvek lennének. Nem a kánon a lényeg, hanem a tetszési index. Egyébként érdekes, hogy ott láttam őket a listán. Bőven van mindegyik könyvben eltérés, illetve Legendák elem is. Azt hiszem a Del Rey-nél többször is mondták, korábban, hogy a regényváltozatok kánonnak számítanak, kivéve azon elemeket, melyek ellentmondásban vannak. A Lucasfilmes álláspont viszont tudtommal az, hogy a korábbi regényváltozatok is a Legendák kategóriába tartoznak. Szóval kész káosz az egész. Ebből is látszik, hogy a hétköznapi olvasónak nem érdemes ezen rágódnia. Nem tudok róla, hogy jobba felügyelte volna, mint bármelyiket.

Kevin Hearne: A Jedik örököse Kevin Hearne regénye a IV. és V. rész eseményei között játszódik, nem sokkal a yavini csata után. A könyv még a régi rendszerhez íródott és ha az eredeti tervek szerint 2014 tavaszán jelent volna meg, akkor a Legendák kategóriába kerül és a Tolvajbecsület lett volna kánon. Hearne teljes egészében Luke-ot helyezi a középpontba, E/1 személyben. Nagyon érdekes volt ez a megközelítés, nem sok SW regény van, ami az E/1-es elbeszélő módot alkalmazza (lásd: Én, a Jedi). Eleinte úgy gondoltam, hogy nem lesz túl érdekes, hiszen Luke már számtalan regényben szerepelt, szerencsére tévedtem. Elejétől végéig nagyon élveztem a történetet. Sodró lendületű, érdekes személyiségeket és nézőpontot felvonultató regényről van szó. Luke még csak most indul el a Jedivé válás útján. Nehezen tudja használni az Erőt, de útitársai jó hatással vannak rá ez ügyben. Nakari pozitív gondolatokat ébreszt benne. A givin kriptográfus, Drusil pedig minden racionalizmusa ellenére ráérez arra, hogyan kéne Luke-nak az Erőt használni. Luke és Nakari kapcsolata volt számomra a legérdekesebb. Az első szerelem kialakulása rendkívül érdekes érzés. Drusilt is sikerült megkedvelnem, rideg professzionalizmusa ellenére neki is vannak érzelmei, mindenáron újra a családjával akar lenni. Helyszíneket tekintve nagyon sok érdekes helyen jártunk. Rodia, Pasher, Fex, Denon, Kupoh, Omereth. Volt dzsungel, kies sivatag, városbolygó, vízi világ, A Fex-en történtek eléggé Alien érzést kelthetnek az olvasóban. A sztori elég akció dús és pergős. Az elején még több kisebb küldetés vezet el a nagy feladathoz. A végén lévő váratlan fordulat megdöbbentő. A Tolvajbecsülethez képest sokkal jobbnak éreztem, még a Pengeélent is sikerült lepipálni. Bekerült a kedvenceim közé, ötös.

Boldog szülinapot Ody!