Filmek

[MissKarrde]

A Star Trek harmadik lett, alázta Tom Hankes Angyalok és Démonokat, ami lecsúszott a 4. helyre, ez szerintem óriási meglepetés.

A Star Treket már csak egy hajszál választja el a 200 milliós álomhatártól. Hatalmas siker a film.

Terminator meg lekváros bukta..

Nálunk meg nagy sikert az Angyalok és démonok, hiába, nem egyformák a mozibajáró népek

A ST még jó is, nem csak anyagi siker A Terminátort meg ugyebár, ahogy említettem, megnézzük saját szemmel is

[Donát]

Most, hallgatva az In Bruges OST-jét, gondoltam, írok róla egy kritikát, az alábbiakban ezt olvashatjátok.

 

Spoiler:

Különösebb várakozások nélkül vettem magam elé a filmet, illetve az összes referencia, amit kaptam róla, az innen származott, hiszen már megtanultam, hogy e fórumra érdemes hallgatni filmügyileg, hisz így kerültem kapcsolatba pl. a Sötét Lovaggal, a Tökéletes Trükkel, a Gran Torinoval, s remélhetőleg az Avatar is majd e díszes klub tagja lesz. Még egy aprócska adalék a film előtt: mivel magam is jártam a belga városban, így fokozott érdeklődéssel viseltettem az "Erőszakik" iránt, (a cím magyarosítása mellett se menjünk el szó nélkül! Jó kérdés, hogy vajon ki vethette fel, hogy a nyers fordításnak egy erőteljes sallert lekeverve ráerőltessék a filmre ezt az "Erőszakik" kifejezést, ami valahol persze tükrözi a 117 percnyi groteszket, mégis, számomra olyan idegen ettől az alkotástól, mint lecsótól a sárgabarack.) s a sorok mellé ezért néhány helyre beszúrtam pár kicsinyített képet, melyet Brugge-ben készítettem.

 

Már az első képkocka azt sugallta számomra, hogy jól fogok szórakozni. Egyrészről szubjektívan megközelítve a dolgot, már az első jelenetek felidézték bennem az ottani kirándulásomat, másrészről pedig az abszolút karakterközpontú, a párbeszédek keltette feszültséget viszont laza trágársággal oldó szöveg gyorsan megkedveltette velem a karaktereket, ehhez persze hozzátett valamicskét az is, hogy egyiküket ismertem. A szövegnél és a színészeknél talán fontosabb volt számomra a játékos és szeszélyes zongora kíséret, a remekül fényképezett jelenetek, a gyönyörű háttér, (mindezt hogy lehet "sz*rfészeknek" aposztrofálni ), és az a jótékony homály, amit imádok mind egy könyv, mind pedig egy film elején.

 

 

Macskakő, gyönyörű óváros, kicsiny házak, belga sör, tavak, hattyúk, mindent körbelengő varázs, igazából ezt az érzést raktároztam el a filmről annak ellenére, hogy véres jelenetek, erőszak, szerelem, drog, és humor volt gyakorlatilag a legtöbbet a terítéken. Ezen film esetében a körítés erőteljesebb volt, mint a maga a cselekmény. Persze a forgatókönyvet sem szeretném a háttérbe szorítani, noha nem volt egy csavarokkal teli, Lost-os története, mégis egyedülállóan lineárisan (egy hurokkal) felfutó szála a szívembe lopta magát, amiben persze közrejátszott a már említett köret. Mindenesetre kicsit úgy jártam, mint az ínyenc vendég az étteremben, akinek jobban ízlik az áfonyalekvár, mint a camembert sajt.

 

Elsőre nem gondoltam volna, hogy a film komolyabb hangvételt is megüthet. A belső monológok ellenére sem. Később pedig nem gondoltam volna, hogy humoros lehet, s ez így ment időről időre váltakozva. Olyan zseniálisan mozgatta a rendező a különböző szálakat, s olyan képtelen módon tette egymás mellé, elé, után, hogy az ember már önkéntelenül is elmosolyodott, akár a sorrenden is. Ez a fajta groteszk az, amiről a cím esetében beszéltem, s ez a fajta groteszk az, ami elcsúfítja képletesen szólva a film varázslatosságát, egyúttal szintén ez az, ami kiemeli a többi közül. A képtelen helyzetek egymás utánisága és az apró szurka-piszkák gondoskodnak az ember számára arról, hogy megjegyezze egy életre a filmet.

 

 

A női vonalról sem feledkeztek meg a készítők, méghozzá a csodaszép Clémence Poésy révén, aki a Harry Potterből már ismerős lehetett azok számára, akik látták. A film groteszksége remekül visszaköszön az ideálisnak épp nem nevezhető női karakter jellemrajzán. Szépség, gyengédség, trágárság, erőszak, határozottság, játszadozás és komorság egyaránt fellelhető a karakterben, ami szintén egy visszás érzést keltett a történettel kapcsolatban, ám jó volt érezni, ahogy az emberben fokozatosan elnyomta ezt a fajta viszolygást a nő csodaszép külseje, és a nyílt, őszintének látszó arca.

 

 

Végére néhány zárógondolat. Kinek ajánlanám a filmet? Akik nem viszolyognak a könnyed, laza stílustól, akik szeretik a Guy Ritchie filmek hangvételét, akik szeretnek elmélyedni egy-egy forgatási helyszínben, és akik egyszerre szeretnék ötvözni a karakterközpontúságot a kesze-kusza groteszkkel.

 

Egy próbát viszont megér - bárkinek.

[Obi1]

Szerintem tök mindegy a bevétel. A lényeg, hogy nektek bejöjjön. Ezt nem befolyásolja a bevétel.

Nem mindegy a bevétel, a folytatás függ tőle.

[Dzséjt]

Azt kell hogy mondjam, a Terminator Salvation leszerepelt az amerikai pénztáraknál mindössze 56 milliós nyitányával.

Baromira, baromira. Majd mikor kivonult a moziból, akkor lehet ezt így ilyen biztosra kijelenteni. Meg aztán, ha jó, akkor ki a fenét érdekel, mennyit hozott. Nem tudom, miért olyan baromi fontos sok embernek, hogy mennyit hoz olyanoknak, akiket nem, hogy nem ismer, még csak nem is láthat. Vagy mit számít a játékidő? Vagy mit számít a besorolás? Vagy mit számít a kölcségvetés? Komolyan, a mozinézők közül egyre többen nézik már ezeket a nudli (és lehet, hogy nem is valós) adatokat, ahelyett, hogy azt néznék, milyen a film.

Mert a jó film ugye ilyen: A főszereplő legyen egy gigaasztár, a mellékszereplők megasztárok, a statiszták meg sima sztárok. 1 milliárd dollárba kerüljön, és legalább 10 órás legyen! Minden képkocája legyen álleejtő, de azért ne vigyék túlzásba a látványt. A zenéjének minden taktusa altesti folyást eredményezzen, ám mégis legyen visszafogott, sumúljon a filmbe. A rendezés legyen páratlan, megismételhetetlen, felülmúlhatatlan, legalábbis a következő három folytatásig, mert minimum két rész még kell, és minden epizód felülmúlja az előzőt mindenben. Természetesen ebből következik, hogy a film története legyen kerek, jól elvart, de hagyják nyitva a folytatások kedvéért. Természetesen legyen hard R besorolású, de családbarát. Tocsogjon a vérben és az erőszakban, de ne legyen öncélú. A párbeszédek legyenek kifinomultak, jól átgondoltak, csavarosak, mély gondolatokat közlőek, ugyanakkor életszagúak, könnyen érthetőek. Káromkodjanak rengeteget, ám azért ne vigyék túlzásba. Legyen teli dögös, karcsú, nagymellű, jóseggű, széparcú nőkkel és szívdöglesztő, kigyúrt, jóképű, macsó palikkal, de az összes színész életszagú, reális karaktereket keltsen életre. A történet pedig legyen csavaros, egyedi, megismételhetetlen, jól átgondolt, fantáziadús, ugyanakkor könnyen emészthető, reális, könnyed. És persze a nyitónapon hozza vissza mind az 1 milliárdot már az USA-ban (természetesen a film Hollywoodba készüljön, de ne legyen teli hollywoodi alkotókkal), nyitóhétvégén ezt fejelje meg még tízzel. Világviszonylatban hozzon 1000 milliárdot. A DVD-re bővítsék ki a 10 órát 20 órára, és a bővítés mellé újítsák is fel, és természetesen mindez érintsen mindent, minden karakter kapjon új mondatot, új cselekményt, minden képkocka essen át tatarozáson, minden hangfoszlány legyen még tisztább. Ja, és a DVD-n legyen rajta mindene extra, interjú, trailer, így készül, úgy nem készült, a rendező így megy a WC-re a romlot halleves után, az operatőr úgy túrja az orrát, mikor azt hiszi, senki sem figyeli, csak az összes kamera, a producer amúgy vonul el a gigasztárbombázólánnyal a lakókocsiba, stb. Az extrák pedig legyenek 365 napot kitöltőek, plusz a rejtet extrák is legyenek 1 napot átölelőek. Mindez kerüljön rá 1000 lemezre, és tegyék őket extrahiperszuperspecialeditionmilleniumgyűjtői kiadásba, dombornyomásos fém dobozba, mely a főhős mellszobrának a száján át vehető ki. A mellszobor meg legyen minimum porcelán, és valami száz éves kézművessel csináltassák meg az összeset. És persze a DVD kerüljön 1$-ba így cak-pak. Na, ilyen a mai interneten nevelkedett hülyegyerekek jó (csak jó) filmje. Bár tuti ebbe is belekötnének

[Ody Mandrell]

Nem mindegy a bevétel, a folytatás függ tőle.

De én nem erről beszéltem.

[Oldfighter]

Dzséjt, bazz, ez így reggel épp jókor jött.

[MissKarrde]

Én majd könnyesre nevettem rajta magam, de csak azért nem zuhantam le a székről, mert melóhelyen kicsit feltűnő lenne

 

Donát, szépen leírtad a gondolataid az Erőszakik filmmel kapcsolatban, ha nem láttam volna, most tutira megnézném

Szerkesztve: 2009. Május 25. - MissKarrde

[Rog]

új mozis TF2 tréler

Most esett le hogy Mega azt mondja benne hogy "bullshit".

Szerkesztve: 2009. Május 25. - Rog

[Oldfighter]

Kijöhetne már valami jobb változatban is.

[Rog]

Kijöhetne már valami jobb változatban is.

Majd csak kigyün.

[Oldfighter]

Bazz, tényleg nem értem a jónépet. Egy ilyen akciót látva (még ha nem is a full jelenet van meg), tuti, hogy magam alá csinálok a moziba.

 

 

De sebaj, ők ellesznek azzal amit Dzséjt alább leírt én meg valszeg gatyát cserélhetek mozi után.

[Bomarr]

Donát: örülök, hogy megnézted és hogy tetszett. Nálam a tavalyi év egyik legjobbjaként van számontartva. Imádom, hogy ennyi szinten müködik a film és hogy képes suttyomban egy városból főszereplőt csinálni. Én speciel még nem jártam Bruges-ban de mióta a filmet láttam ott van a "must do before die" lista élvonalában.

[MissKarrde]

Kijöhetne már valami jobb változatban is.

Jaj már, a film mindjárt itt van, az elég jó változat lesz

[JakeSully]

Terminator Salvation kritika.

http://geekz.blog.hu/2009/05/25/terminator_4_megvaltas

Természetesen negatív.

[Oldfighter]

Mihez képest negatív, attól függ. A kritikát író illető mély drámát várt. A dráma a harmadik rész végén volt. Innentől ne panaszkodjon.

[Dzséjt]

Hm... most diszkréten menjünk el amellett, hogy vajon hol láthatta (nem tudom, mennek-e már a sajtóvetítések, meg, hogy ez az oldal egyszeri megmondóblog, vagy komolyabban űzik az ipart, így bejuthatnak ilyen vetítésekre... ha igen, a fene a belüket ). Nem is lényeg, de szemet szúrt, hogy baja van azzal, hogy robot van robot hátán. Nem akarok panaszkodni, de ez a film biza erről szól. A jövőben játszódik, a gépek elleni háborúban, ahol már Cameron jövőidézésében is robot volt robot hátán, hiszen öt percben három külöünböző gép volt (HK, Tank és T-800), na már most, itt 100+ percbe kellett mindent beleadni, amire egyrészt ez a három gép nem elég, másrészt kell a változatosság. Nem üldözheti a hősöket állandóan egy HK, meg egy T-600-as, mert az uncsi lenne, pláne, hogy az utóbbi elől meg lehet lépni, mert nem egy fürge jószág.

Az elsütött spoilerekért meg puszi a hasára.

[Oldfighter]

Hű, majd ezek után jönnek csak az önjelölt okostojások akik ratyi camos verziókból full véleményt állítanak majd össze.

[Bomarr]

Asszem a geek blogosok szoktak kapni jegyet a sajtóvetitésekre. Nem biztos hogy ott látta -azt se tudom volt-e már sajtóvetités nálunk- de megvan rá az esély. Egyébként nekem nem tünik annyira hihetetlennek, hogy a Charlie angyalai I-II-nek a rendezője nem tudott hangulatot csempészni az akciók közé. Majd meglátjuk persze, de jómagam elég szkeptikus vagyok (igaz a Star Trek elött is az voltam, de az abszolut meggyőzőtt... remélem itt is igy lesz).

[Darth Revan9]

Azt kell hogy mondjam, a Terminator Salvation leszerepelt az amerikai pénztáraknál mindössze 56 milliós nyitányával. Elemzők szerint is, ahogy olvasom, kevés, sőt, egyesek azt mondják, bukás lesz USA-ban a film..

Christian Bale neve lám-lám nem elég a boldogsághoz...

 

A Star Trek harmadik lett, alázta Tom Hankes Angyalok és Démonokat, ami lecsúszott a 4. helyre, ez szerintem óriási meglepetés.

A Star Treket már csak egy hajszál választja el a 200 milliós álomhatártól. Hatalmas siker a film.

Terminator meg lekváros bukta..

Egy magyar érdekesség: a magyar mozinézők az adatok alapján jobban preferálták az X-men kezdetek: Rozsomákot, mint a Star Treket. Amerikában meg pont fordítva van. Érdekes.

A Terminator Salvation sorsát sajnálom, azt hittem óriási sikere lesz.

[Darth Revan9]

Az persze borítékolható, hogy a Transformers hatalmas siker lesz.

Hát, a Narnia 2-re is ezt mondták. De azért én is bízom a film sikerében. Ezt várom a legjobban.

[Ody Mandrell]

Revan. Szerintem a magyar mozinézők ízlése nem sok amcsi forgalmazót érdekel.

[Darth Revan9]

Revan. Szerintem a magyar mozinézők ízlése nem sok amcsi forgalmazót érdekel.

Ez igaz.

[barnez]

Egy magyar érdekesség: a magyar mozinézők az adatok alapján jobban preferálták az X-men kezdetek: Rozsomákot, mint a Star Treket. Amerikában meg pont fordítva van. Érdekes.

A Terminator Salvation sorsát sajnálom, azt hittem óriási sikere lesz.

 

A magyar nézőket azért nem érdekli a Star Trek, mert, valamiért az a tévhit él bennük, hogy a ST világa unalmas (teli béna jelenetekkel - lásd Kirk vs. A GYÍK ). Ami szerintem tévhit. Ebből következik, hogy itt nincs nagy kultusza a ST-nek, sajnos, kevés az igényes magyar mozinéző, a sok velem egyidős idióták miatt (TISZTELET A KIVÉTELNEK).

 

Szerk.: Ezzel nem azt akarom mondani, hogy az X-Men kezdetek: Rozsomák, igénytelen film lenne, vagy, hogy minden 17 éves igénytelen lenne, csak elkeserítő, hogy a legtöbb tinédzser, meg általában a magyar nézők szívesebben néznek meg Uwe Boll filmeket...

Szerkesztve: 2009. Május 25. - barnez

[Oldfighter]

Az "igényes" magyar mozinéző inkább a képregényfilmekre, vígjátékokra, animációs filmekre bukik. Lehet, hogy eltér más országok ideáljaitól, de igénytelennek nem nevezném. Más az ízlés/igény. A válságról meg ne is beszéljünk. Most nyáron elégé telített a piac úgyis. Ennyi mozit nem bír a hazai keresetből élő.

[Rog]

a magyar mozinézők az adatok alapján jobban preferálták az X-men kezdetek: Rozsomákot

Azt nehezen mert ilyen című film nincs is.

[Darth Revan9]

Azt nehezen mert ilyen című film nincs is.

A ferdítők által adott hivatalos címe: X-men kezdetek: Frakas.

[barnez]

Lehet, hogy nincs, de nem értem a fordítókat, hogy a Rozsomák helyett a Farkas nevet választották. Bár az ehónapi gamestarban van egy kisebb részlet, hogy miért tették.

[Rog]

Nem is lényeg, de szemet szúrt, hogy baja van azzal, hogy robot van robot hátán.

Érdekelne hogy ennek az illetőnek nem volt-e baja véletlenül azzal hogy az AotC-ban járgány járgányt szállít. Elképzelhetőnek tartom hogy igen.

 

A ferdítők által adott hivatalos címe: X-men kezdetek: Frakas.

Nagyon jól tudom én magamtól is hogy mi a címe. Amúgy te meg a ferdítők ferdítője vagy. Szerkesztve: 2009. Május 25. - Rog

[Frenkie]

A múlt nem változik, csak a jövő. A Terminator film is ugyanúgy működik, mint a Vissza a jövőbe trilógia. Ahogy ott a doki ábrája is mutatja, hogy a két idővonal múltja mindig közös marad, akármit is manipulálnak a jövőben. Máskülönben az első változtatás után olyan paradoxon jönne létre, hogy elpusztul az egész univerzum, illetve szerencsés esetben csak a mi galaxisunk Ezt nevezhetjük alternatív idősíkokkal bonyolított időutazásnak. Ha a múlt is változna (ami a nagypapa paradoxon miatt kizárt, hogy bekövetkezhessen), az meg a paradoxonokkal bonyolított időutazás. De abban az esetben nincs több egymás mellett létező alternatív idősík, csak egy van, azon történik az állandó jellegű manipulálás. A terminator széria és a legtöbb időutazásos film az előzőt követi (hiszen ezáltal könnyebb a történet szövése). Az Időgép című film viszont az utóbbit (ott a nagypapa paradoxonból adódik a kulcsprobléma, hiszen ha megmenti a mennyasszonyát, nem lesz oka időgépet építeni, vagyis nem mehet vissza megmenteni a mennyasszonyát). Így kvázi a Terminatorban három idővonal van:

1. Az, amelyikben '97-ben kitör a háború, és 2029-ben legyőzik Skynetet, majd visszatér Reese, a két T-800-as és a T-1000-es.

2. Az, amelyikben még 2032-ben is tart a háború, és abban az évben meghal John Connor. Innét jön vissza a T-850-es és a TX (ezt a Cyberdine felrobbantása hozta létre).

3. Az, amelyikben a háború 2004-ben tör ki, és amiben a T4 játszódik (ezt az hozta létre, hogy a TX kiiktatott több főmuftit is Connor csapatából, illetve Connor megtudta, mikor halt meg).

Amúgy itt egy részletesebb idővonal, amiben szépen ki vannak bontva melyik változás hogyan ment végbe (kicsit túl részletes is, mert a regényeket is belevették). Bár angol, és tudom, hogy te nem vagy jó angolos, de hátha:

http://www.terminatorfiles.com/saga_timeline.htm

 

 

Köszi szépen a választ meg a linket.Simán el tudtam olvasni.Bármely angol szöveget elolvasok, a nyelvtan is ok, szavakat is ismerek párat, a számitógépes angolt meg 100-ra vágom, de ha van egy magyar írás ,akkor inkább azt olvasom el, mert lusta vagyok fordítani az angolt.Amivel komoly gondom van angolból az a beszélt szöveg értése, illetve ha nekem kell beszélnem.

Na de.

Amiket leírtál, és ami a linken van abból számomra az következik, hogy csak párhuzamos világban valósulhatnak meg így az események.Ha egy idősík van akkor csak nagyon bonyolulzan lehet elképzelni.Hisz a jövő hatással van a múltra és fordítva is igaz.

Tehát 3 1984 van és mindegyikben mást mondd Reese Sarahnak, és mindegyikből különböző jövő alakul ki.Tulajdonképpen akkor a T1-T2-T3 az egyik idővonal.

Szerintem viszont a Vissza a Jövőbe azért sántit mert, mert ott csak annyi történt, hogy '55-ben megváltoztattak valamit és a jövő ennek megfelelően változott.Ott simán mehetett egy idősíkon is a story.

[Ody Mandrell]

Bomarr! Mi van a Mars hercegnőjével?