Star Wars: Outlaws

[Darth Cupsy]

Ledaráltam még egyszer, hogy beadja a Challengeket, de az előző alkalmas végső mentésemmel fogom folytatni majd a kövi DLC-t. Így, hogy skippeltem, amit csak lehet meg frissen bennem élt, hogy mit-merre-hogyan 2 óra +- pár perc volt a DLC, bár volt 2 visszatöltésem, figyelmetlenség miatt, 1x elfelejtettem, hogy a droidokat nem lehet ártalmatlanítani a Stun Shottal, 1x meg megelőztem a kicsúszó hidat a bunkerben és lezúgtam a mélybe. 

[Darth Sky]

2024. 11. 30. - 12:41, Darth Cupsy írta:

Azonban a Ubisoft Connecttel meggyűlt a bajom, amikor éjjel elindítottam a játékot, kiírta, hogy nem tudott kapcsolódni. Az internetemnek van egy olyan hülye szokása, hogy megszűnik néha max. egy percre, megszoktam, eddig nem volt vele gond a játék szempontjából. Néha kiírta, hogy elvesztette a kapcsolatot, de amikor visszajött a net, ment minden gond nélkül, mert a progresst ugyanúgy elértnek tekintette az Ubi Connect is. Most reggel vettem észre azonban, hogy amit éjjel lejátszottam semmisnek tekinti a Connect, egyik challenge-t se veszi teljesítettnek a Wild Cards-ból, valamint a játékidő számláló is azon az álláson áll ahol az alapjátékot abbahagytam. Újraraktam a játékot, a Connectet is, de ugyanaz a helyzet. Az utolsó mentést is feltöltöttem a felhőbe hátha, de ez se segített. Valakinek valami ötlet?

Én tartottam egy kb. 2 hónapos szünetet a játékkal, hogy megvárjam a novemberi patch-et. Tegnap folytattam. Nem tudom, hogy valamelyik frissítés-e az oka, de a tegnapi és mai előrehaladásomban is semmisnek tekintette a kilépésem előtti, utoljára megcsinált küldetést. Direkt megnéztem, hogy az utolsó automentés kevesebb, mint egy perce volt, mielőtt kiléptem. Nálam nem volt internet kapcsolódási probléma. Korábban egyszer sem csinálta ezt a játék. Ez így nagyon nem lesz jó, mert semmi kedvem kétszer megcsinálni ugyanazt...

[Darth Cupsy]

Próbáld meg újratelepíteni a játékot és az Ubi Connectet is, hátha... még régebben jártam úgy is a Connectel, hogy volt netem, de azt írta offline vagyok és nem tudtam kapcsolódni se, mert szerinte nem volt net kapcsolatom, akkor a reinstall segített.

[Frenkie]

Ilyen történések után áldom a döntésemet hogy vagy 5 éve nem játszom PC-n.

[Darth Sky]

Ez inkább játékon belüli, mint platformbeli hiba lehet, mert 6 és fél éve én is szinte csak PS-en játszom. Valószínűleg az utolsó frissítés kuszált össze valamit.

[Dzséjt]

Tesómék melgeptek, de kellemesen.  

[Dzséjt]

Hát ez imádnivaló. Alig egy órája nyomom, és még csak most jutottam el oda, hogy megjavítottam a csaj feltörő pálcikáját, ami ugye az első küldetés. Ezalatt több mint 250 kreditre tettem szert azzal, hogy kizsebeltem több őrt, ellopkodtam és eladtam a környéken fellelhető ócskavasat, kicsaltam a pénzét valami utcai trógernek, és egy tipp alapján fogadtam egy megbundázott fathier versenyre. 

Nem mondhatják rám, hogy nem használom ki a lehetőségeket. És baromi hangulatos az ep8 legjobb bolygójának egy új negyedében császkálni. Tök jó hallgatni az utcán lévőket, látni, hogyan éldegélnek. És még ki sem szabadultam a kezdő pálya kezdő szekcióján előszobájából. Hát mi lesz még itt?

[Ody Mandrell]

5 órával ezelőtt, Dzséjt írta:

Tesómék melgeptek, de kellemesen.  

 

Nem a Jézuska hozta?

[Dzséjt]

Hát, az egy hónapos unokahúgom babakocsijának csomagtartójában hozták át, de őt nem Jézusnak nevezik, szóval nem. 

[Dzséjt]

Azt hiszem, megszületett az a Star Wars játék, amire kábé a Knights of the Old Republic óta vártam. Tegnap este hétkor ültem le elé, és hajnali négykor már azért keltem fel előle, mert lassan le kellett feküdni. Bár már másfél órával korábban abba akartam hagyni, hogy megnézzem a Sceleton Crew új részét, de aztán elkövettem azt a hibát, hogy felszálltam a Trailbrazerrel (először szabadon) és betörtem egy birodalmi bázisra. Na, mire onnan kikecmeregtem azzal a pofázó befőttesüveggel, simán elment újabb másfél óra egy szempillantás alatt.

Egyszerűen hihetetlen, mennyire hatalmas és Star Wars feelingtől lüktető ez a játék. Már Canto Bight-ban is el tudtam veszni, de Toshara, főleg, mert új bolygó, még inkább rabul ejtett. És akkor hol van még a többi világ. Imádom, hogy teli van mindenféle aprósággal. Egy alkalommal egy boltossal üzleteltem, az adás-vétel után pedig csak úgy megjelent két rohamosztagos és közölték, hogy szabálytalanságot észleltek, de hajlandóak félrenézni, ha... Én meg ott állok, mint a tök és nézem, amint ez a Birodalom legkiválóbb lövészei zsarolják a kispolgárt. Aztán persze megnyílnak az opciók, hogyan rendezzük békésen a helyzetet (bár én lőni akartam, de érthetően ez nem volt opció). Végül álltam én a cech-et, cserébe brutális kedvezményt kaptam a boltostól. Állati! És ez csak egy, amibe már most belefutottam. Remélem a játék végig fenntartja az ilyen közjátékokat (a Red Dead Redemption 2-ben és a GTA 5-ben is ezeket csíptem a legjobban).

Imádom a hajót is, a Trailblazert. Bár ezen a téren korábban sem volt gond, az Ebon Hawk vagy a Singer Mantis is baromi jól nézett ki és kívül-belül remekül kidolgozottak voltak, de összességében csak helyszínnek számítottak. Ráadásul előbbin sokat nem is lehetett csinálni, csak néha lövöldözhettünk kicsit a Sith vadászgépekre, utóbbin meg virágot ültethettünk és a fénykardot barkácsolhattuk. Meg adhattunk neki más mintákat. A Trailblazert viszont vezethetjük és ez hatalmas plusz. Egyelőre még nincs hiperhajtóművem, de az űrcsatába már volt alkalmam belekóstolni. Ugyan nem egy Star Wars: Squadrons, mechanikája a Battlefront-játékokat követi, de ez nem baj, ehhez a játékhoz ez untig elég. Nem túl nehéz, kellemesen szórakoztató, ráadásul az űrbeli helyszínek is ugyanolyan érdekesek, mint a felszín. Legalábbis Toshara fölött, hisz itt egy egész roncstemető van.

És persze a Trailbrazer további előnye az említett hajókhoz képest, hogy fejleszthető, itt alakíthatjuk fegyverünket is, itt öltözhetünk át - legalábbis eddig ezeket lehet megcsinálni, ahol én járok. De már ez is nagyszerűn, mert sokkal inkább érzem azt, hogy ez Kay otthona is lesz, mint Hannak a Falcon. Nem csak egy helyszín, amit még csak nem is mi irányítunk, hanem teljes mértékben a miénk.

A legérdekesebb eddig nekem a teljes szabadság mellett a reputációs rendszer. Főleg, hogy tényleg van haszna, vagy éppen kellemetlensége. Bevallom, a Solo miatt a Crimson Dawn-nak kezdtem el kedvezni, és most kicsit szívok is emiatt, mert pár küldetéssel elértem, hogy ők imádnak, a Pyke Szindikátus területein viszont a "helyben lelőni, mint a veszett kutyát" elv van érvényben. Nem állok már messze attól, hogy a területükön kívül is vadásszanak rám a halálosztagaik. Bár épp egy olyan küldetés előtt hagytam abba, ahol talán kicsit rendezhetem a viszonyunkat. Ami nem lenne rossz, mert a huttok egyik megbízása is a területükre szólít és szó szeirnt nem tudom a célhelyet megközelíteni, mert mindenki lövöldözik rám, mintha bármiről is tehetnék. Jellemzően e megbízás célja is az, hogy kib*sszak a Pyke-kal, de előtte jóban kell lennem velük, hogy engedjék ezt. A fene a finnyás halpofájukat.  

Szóval lehet célravezetőbb lesz jóban lenni a többi kartellel is, de az a helyzet, hogy baromira rühellem a pyke-okat (innen is köszi The Book of Boba Fett - apropó, az utcán egyszer csak mit hallok: pyke-ok a Tatooine-on? Amíg Jabba él, ez képtelenség  ).

Szóval eddig nagyon tetszik az Outlaws, ha ezt végig tartja, márpedig az itteni beszámolók alapján végig tartja, akkor ez lesz a kedvenc SW játékom. A főhős is nagyon szimpatikus, Kay West láthatóan kezdő, de ezt bizonytalan magabiztossággal próbálja leplezni. A tehetsége megvan, viszont tapasztalata még nincsen, a mi dolgunk ezen változtatni.

Spoiler

Tosharán, a bárba bemenet, hánnyan vették meg a csávótól a VIP belépőt annak biztos tudatában, hogy átverés és látni akarták, hogy mi fog történni?  

 

Nyx is baromi cuki és hasznos, bár a figyelemelterelése kaphatott volna többfajta animációt, mert ez az oposszum akció azért egy idő után kicsit uncsi. A többi karakter is érdekesnek tűnik, de egyelőre Waka az, aki jobban elkezdett kibontakozni. Gondolom ő velünk marad, mint Scotty. Na, egyelőre elég ennyi. Hamarosan visszatérek Kay-hez, de előtte egy másik alvilági bonyodalmakba keveredett hajó legénységének új kalandjait kell megtekintenem.

Amúgy különösen érdekes ezt a játékot most játszani, miközben párhuzamban nézem a Skeleton Crew-t. Hisz mindkettő az alvilághoz kapcsolódik, csak az egyik a Birodalom, a másik az új Köztársaság idején. Az utóbbi esetben a békefenntartók a gyerekek segítségére siettek az első szóra. A Birodalom idején a békefenntartók a nyílt utcán vitáznak a maffia verőembereivel, hogy a közös bizniszük során melyik fél verte át jobban a másikat. Nem csoda, hogy ehhez a játékhoz ezt az érát választották. Szenátus már nincs, a Halálcsillag felrobbanásával a Birodalom ereje megrendült, így a bűnözők szabadon garázdálkodhatnak, amiből a birodalmi katonák is masszívan kiveszik a részüket, hiszen őket sem ellenőrzi senki. Baromi jó megfigyelni, ahogy a birodalmi hiearchia alján ücsörgő rohamosztagosok az utcán izmozva tesznek szert egy kis extra bevételre hol a boltosokat zsarolva, hol a bűnszervezetek hiearchiájában alul lévő legényeket befenyítve. Közben a tisztek már nagyobb tétekben játszanak, ők már a háttérben megbújva olyan szolgáltatásokat kínálnak, mint a körözési lista módosítása vagy ilyesmi. Az igazi nagyágyúk, mint a kormányzók, meg már maguk is kész maffiafőnökök. Mi meg Kay West bőrében friss húsként beleestünk a darálóba.

[IndianaAndrisSolo]

Dzséjt, nekem is a jézuska hozta az Outlaws-t. Nagyon nagyon király játék szerintem is, bár eddig még csak kevesebbet tudtam játszani vele. Korábban nem játszottam vele, és próbáltam elkerülni a spoilereket. Én alig várom, hogy a Hutt kartellhez csatlakozzak, Jabba iránti töretlen rajongásomat kielégítendő. Én a Canto Bight-i techno klubot imádtam!

 

Szerintem sem indokolt az a sok negatív hang körülötte, illetve lehet h a patchek javítottak rajta. Nem sokban különbözik a Survivor-től színvonalában. Valóban elég trippy egyszerre nézni a Skeletonnal, főleg a mostani kalózos-fejvadászos résszel, hasonló hangulatú. Én mindig is az alvilágot, a cantinákat, a sok fura szerzetet szerettem az SW-ben a legjobban, és habár a FO/Survivor is szerencsére sok ilyen elemet tartalmaz (meg úgy általában minden SW produktum), itt igazán ki lehet élni az ebbéli vágyakat.

 

És kiváló szomjoltó, amíg PS-esként nem tudom játszani az idei év játékát, ami a Lucasfilm másik ikonikus franchise-ába vezet.

[Dzséjt]

Nagyon tetszik, hogy az ember eldöntheti, hogy egy frakciót képvisel, vagy igazi oppurtunista hátbaszúró sz*rháziként mindegyik csapatban és csapat ellen játszik. Ez utóbbinál ráadásul nem is könnyű fenntartani azt, hogy mindenkivel puszipajtások legyünk. Ugyan laza 13 óra alatt sikerült teljesen megszeretettnem magam a Vörös Hajnallal (közben, mint korábban írtam, a Pyke Szindikátusnál kiérdemeltem a "helyben lelőni" érdemérmet  ), de mostanra minden frakcióval jó viszonyban vagyok. Viszont, míg az elején azt hittem, hogy nem is olyan nehéz ápolni a jó viszonyt, hát na, két elbukott küldetés, meg egy lelepleződés, hogy épp ott turkálok, ahol nem volna szabad, és máris Excelentből Goodba estem a Vörös Hajnalnál, a Pyke-ok ujja meg már megint remeg, ha a közelükbe ólálkodom. De a Szindikátust még meg is értem, végül is, a kis bakim után agyonlőttem több alkalmazottjukat is. Na de a Hajnal? Hát maxon voltam, és mégis megóroltak rám, amikor a széfjükben turkáltam. 

És még mindig nem hagytam el Tosharát, bár lassan menetkész lesz a hajó. 18 órát lődörögtem itt és az orbitálisán (nem kellett volna, de annyiraaaaaa kiiiirááááály), most már ideje lenne továbbállni. Szereztem nevet, mindenki utál, egy jó csempész tudja, mikor kell kidobni az árut és megpattanni.  

 

Ez a ruha meg mennyire fajintos már!

Spoiler

 

[Dzséjt]

Hű de fura Kijimi utcáin sétafikálni annak tudatában, mi fog történni a bolygóval. Szerintem ez az első eset, hogy egy videójátékban egy halálra ítélt bolygón időzhetünk.

[Darth Cupsy]

A Stalkilleren / Ilumon jártunk a Fallen Orderben.

[Dzséjt]

Igaz, azt el is felejtettem.

Viszont az "csak" egy katonai bázis volt, meg egy lerombolt Jedi templom, ráadásul lakatlan világ, itt meg egy városban mászkálsz, a lakókkal találkozol, üzletelsz velük, kisegíted őket bajaikból vagy épp te okozol bajt nekik. Aztán könnyen lehet, hogy egyik-másik akkor is ott volt, amikor a Derriphan megjelent a rendszerben. Plusz, amikor először jártunk ott, még nem tudtuk, hogy az Ilum a Csillagpusztító - nem csak arra gondolok, hogy akkoriban még tényleg nem tudtuk ezt, hanem arra, hogy amikor először járunk ott, még csak halványan utalnak erre. Ha visszatérünk később, akkor láthatjuk a Csillagpusztító formálódó alakját.

Szóval a hatás itt most eléggé más Kijimivel. Ez egy élő, lélegző világ, amiről a megérkezéstől fogva tudjuk, hogy 30+ év, és szanaszét lesz robbantva a lakóival együtt. Kay sokszor járkáló hullákkal beszél.  

Szerkesztve: 2024. December 27. - Dzséjt

[Dzséjt]

Eljön a pillanat, amikor úgy érzed, le kéne már feküdni, de azért még csak benézel abba a bárba.

Spoiler

Aztán a s*ggfej miatt, aki nem csak veszélybe sodort, még késik is a megbeszélt találkozóról, elrabolják a szeretett kis állatkádat, és eztán megtudod, hogy a megmentéséhez be kell törnöd Jabba palotájába.

Nos, az álommanót agyonverték, megtaposták és megrágták. 

 

@Bomarr, jól sejtem, hogy neked is ez volt az egyik kedvenc küldetésed?  

 

Spoiler

És a poén a nap végére (vagy elejére, nézőpont kérdése):

KAY: ND-5, lehet, hogy meghalok egy barlangban.

ND-5: Oké.

 

Szerkesztve: 2024. December 28. - Dzséjt

[Bomarr]

4 órával ezelőtt, Dzséjt írta:

@Bomarr, jól sejtem, hogy neked is ez volt az egyik kedvenc küldetésed?  

Bizony ám!  Imádtam, hogy a sztori ide is eljutott. Egyébként nagyon jó olvasni a soraidat. Örülök, hogy neked is tetszik. Szerintem szenzációs játékot raktak össze a készítők.

[Dzséjt]

Iszonyú jó játék lett, nagyon odatették magukat a fejlesztők. Kay és Nix nagyon szerethető, ND-5 is ott van a szeren. Mondjuk a "csapat" többi tagját még nem ismertem meg - valahogy a főküldetések itt számomra baromira mellékesek -, kivéve azt az egyet, akivel a fent ecsetelt küldetés során hozott össze a sors. Imádok csak úgy bepattani a Trailblazerbe, átsüvíteni a hipertéren, aztán száguldozni egyet valamelyik bolygó hatalmas terepein. És még Akiván nem is jártam, csak az orbitálison (a bolygóra a főküldin kívül még más nem vezetett). És sokkal inkább a felfedezés és a mellékküldetések vonzanak, mint a főküldetések. Ez a mostani is csak azért vonzott be, mert Jabba szerepet kapott benne (illetve a hajó nem ott landolt, ahol én akartam, de, ha már ott voltam, ahol, belekezdtem a küldetésbe), máskülönben a Tatooine-on sem ezzel foglalkoztam volna.

 

Az egyetlen negatívum, amit egyelőre fel tudnék róni a játéknak, az az, hogy az utcán az ízlésemnek egy kicsit túl egyszínű a társaság. Baromi sok ember, sullusti, aqualish, rodiai, trandoshan, mon cala, quarren, weequiíy és twi'lek cselleng mindenfelé, hovatovább, szinte csak azokból áll az utca egyszerű népe. Ezen a téren azért lehettek volna kicsit bátrabbak, és nem csupa OT figurával feltölteni az utcákat. Vagy ha már így döntöttek, még bedobhattak volna néhány fajt (grant, bithet, devaront, durost, klatoonie-it, niktót, pacithhipet, stb). Persze ott vanna még az olyan bűnbanda és bolygó specifikus fajok, mint a pyke-ok, a melitók, a gamorreaiak vagy a jawák, de ezek már pont a specifikus mivoltunk miatt ritkábban tűnnek fel. Meg néha látni chadra-fant, zabrakot, mirialt és pantorait, de ezek már tényleg nagyon ritkán fordulnak elő az utcán.

És, ha nem is sokat, de jó lenne látni itt-ott dugot, toydarit, vagy hasonló, nem humanoid lényt is a városokban. A tömegfajok közül meg még simán be lehetett volna válogatni egy rahedli másikat, hiszen a filmek és sorozatok bőven több lehetőséget kínálnak, mint a felsorolt kilenc faj. Ott az ST-ből az abednedo és a tarsunt, amik elég népszerű lettek, és szinte minden műben megfordul egyik, a másik vagy mindkettő képviselője az utcákon. A kijimi-i havasi bantha is kicsit meh volt (mondjuk ez már annyira nem is csattant nagyot azután, hogy pont nemrég láttunk a Skeleton Crew-ban szarvas eopit - apropó, itt sincs eopi a Tatooine-on). Ez ráadásul azért is fura, mert amúgy a játék nem ódzkodik az ST vagy a PT érájától, éppen ellenkezőleg, bátran nyúl hozzá (a már említett ND-5 például egy kommandós droid a TCW-ből), csak az NPC-k szintjén ilyen "hiányosak". A Jedi: Survivor szerintem ezen a téren sokkal jobban teljesített. Viszont, ha ez lesz az egész játék legnagyobb baja, hát akkor ez kábé a legjobb Star Wars játék lesz, ami valaha készült.  

Szerkesztve: 2024. December 28. - Dzséjt

[Dzséjt]

Na az ilyenektől lesz számomra egy játék A játék. Amikor csinálsz valami tök mellékes dolgot, aztán sok-sok-sok órával később egy totál másik helyszínen, amikor már rég elfelejtetted, hogy mit is csináltál sok-sok-sok órával korábban, hirtelen szembe jönnek a következmények.

Spoiler

Tosharán volt ez a pyke, Jinto, aki ki akart ugrani a szindikátusból. Csak egy adatlapon olvastam a panaszait, ez alapján kerestem meg. Dumcsiztam vele, le is lépett, legközelebb a kikötővel megáldott kisvárosban találkoztam vele. Itt bízott meg azzal, hogy hozzam el a személyes holmiját. Nem volt nagy ügy, akkor már jóban voltam a pyke-okkal, a rejtekhelyükre is ismertem a járást anélkül, hogy észrevennének. Akkor aztán hívott, hogy vegyek neki jegyet a Tatooine-ra. Anyád, de oké. Aztán meg azzal jött, hogy készítessek neki mittoménmilyen ételt, amiből kiderült, hogy a csávó a Hutt Kartelhez akar megpattanni. Ekkor jött az első lehetőség, hogy vagy tovább segítek neki, vagy feldobom a Szindikátusnak. Én segítettem neki, mert hát na, ha bevállalok egy küldetést valakinek, lojális maradok hozzá - többnyire. Attól függ, mennyire szimpatikus. A Pyke Szindikátusnak azért néhány küldetést már "sztornóztam". Meg a Vörös Hajnalnak is. Fő a következetsség. Mondtam, opportunista vagyok.

De visszatérve, végül kijutattam Jinto barátunkat Tosharáról. Erre mit hoz a sors? Tatooine-on jártamban-keltemben, széf kulcsra vadászva közelítettem meg egy hutt helyőrséget. A huttokkal jelenleg pusziban vagyunk, szóval csak azt kellett kitalálnom, hogyan surranok be a tiltott épületben. És mit ad az Erő? Az ajtó őre a jó öreg Jinto. Akinek az új munkahelye sem tetszik, szóval hálából, na meg mert rühelli az őrszolgálatot, kinyitotta nekem az ajtót és beengedett. Na mondom, hát ezért tervezgettem, szerveszkedtem? Szépen besétálhattam. Megéri jót tenni...

Meg a maci fütykösét! A kis ebihalválladék azonnal pisztolyt szegezett a hátamnak, amint felmarkoltam a krediteket. Na mondom, itt lövöldözés lesz, Jinto eztán meg is érdemli, hogy a kopoltyúin túl egy lyukon is szellőzőn a kobakja. Igen ám, de ha lövldözni kezdek egy hutt helyőrség közepén, akkor mindenkit le kell lőnöm. Ráadásul zárt térben, óne fedezék, és Kay nem egy terminator. De ott volt még két lehetőség. Osztozunk a szajrén, vagy, mivel jóban voltam a Vörös Hajnallal, megígérhettem, hogy beajánlom Jintót nekik. A szívem szerint lelőttem volna (ha harmadszorra is belé futok és megint elárul, az lesz), mert a véres verjtékkel és kínszenvedések árán megszerzett kreditek túl értékesek (mint tudjuk a Skeleton Crew-ból, a végső áldozat  ), a huttokkal meg épp nagyon jóban akarok lenni, hogy megszerezzem a jutalmakat. Meg amúgy is, a Tatooine-on pont nem a huttokkal kéne összerúgni a homokot, hiszen kábé fél méterenként van valami bizniszük, meg fegyveres martalócuk. Szóval beajánlottam.

De ez a baromi jó. Hogy egy döntés sorozat órákkal később (a játékban napokkal, hetekkel később) végül következményekkel jár, ami megkönnyítheti vagy éppen megnehezítheti az életedet. Ha feladtam volna Jintót még a Tosharán, erre a helyőrségre sunnyoghattam volna be, ami hatványozottan nehezebb és kockázatosabb. Ha nem vagyok jóban a Vörös Hajnallal, akkor vagy agyonlövöm Jintót, kockáztatva Kay életét és az Excelentbe hajló viszonyomat a huttokkal (vagyis kárba vész az a sok küldetés, amit azért csináltam, hogy eljussak ide), vagy bukom a megszerzett kredit felét.

 

[Dzséjt]

Már korábban is felmerült bennem, de most az Akiván bolyongva már kicsit bosszantott is a minimap hiánya. Legalább ennyit betehettek volna, mert ezen a dzsungelvilágon, ahol ezer út fut ezerfelé bokron, völgyön és hegyen át, baromi nehéz tájékozódni, és roppan idegesítő, hogy állandóan ki kell lépkedni a térképre. Már a mi világunkban is van GPS, szóval itt is rendszeresíthették volna. Vagy legalább tényleg egy élő minimapet vezetés közben, amin legalább látom, hogy követni tudjam az utat.

 

Viszont egyik-másik sabacc játék baromi izgi tud lenni. Ezt a dunsztusüvegbe bújtatott fejet próbáltam legyőzni, de még a Han Solo féle "fair and square" módszerrel sem ment. Aki kis görény a harmadik körben megfordította a meccset, az ötödik körre meg elnyerte a pénzem. De kezd az az érzésem lenni, hogy ő is "tisztességesen" játszik. Gyanús.

 

A másik meg, hát, ha magadra haragítod a Birodalmat, de úgy isten igazán, akkor k*rva nehéz levakarni őket Kay formás hátsójáról. Az akivai birodalmi bázison a besurranás utáni kisurranás agresszív véleménycserébe torkollott egy sajnálatos véleményeltérés miatt: én ki akartam menni a lopott adatokkal, a Birodalom meg bent akart tartani a lopott adatokkal. Szóval némi jobb és balhorog, meg egy véletlenül elsült pisztoly okozta halálos baleset után (véletlen ötször sült el és öt embert talált fejbe) szerintem rám küldték az egész bolygó minden birodalmi egyenruhába bújtatott tücskét, mert ott ciripelt mind körülöttem. Úgy szórtam a lézernyalábokat, mint Lucky Luke a golyót a Daltonokra, közben lazán teljesítettem vagy három ability feltételt, de ezek nem fogytak, hanem szaporodtak (egyem a szívét annak, aki futószallagon küldte a Sentinel hajókat, fedélzetén rohamosztagos osztagokkal). Aztán jöttek a Death Trooperek, egy AT-ST is ott virgoncokodott. Már néha az ég felé tekintettem, egyrészt fohászkodás gyanánt, másrészt sasoltam, nem-e tűnik fel egy csillagromboló a bázis fölött, mert az úgy még kiszínezte volna a napot.

Végül nem tehettem mást. Miután kiirtottam egy fél kontingenst, de még két hadosztály várt a sorára, el kellett inalnom hagynom a csatateret fokozott tempóban. De követtek, mint valami begorombult lódarázs raj. Hát végül csak odaevett engem a fene az ISB sátrához,  pedig baromira el akartam kerülni, csakhogy esélyem sem volt eljutni egy leszálló platforming, hogy oda csalogassam a Traiblazert és elhúzzam a belem a rendszerből, a szektorból, vagy, ha nagyon makacskodik a Birodalom, a nyüves Galaxisból. Szóval átverekedtem magamat a halálosztagosok hadán és töröltem magam az ISB kártyával a létezésből (azaz a birodalmi körözési adatbázisból), de egek, szerintem fél órát csak azzal töltöttem el, hogy lenyomtam az egyszermély harc az akiva bolygóért mortal kombat stílusba. Én voltam Chuck Norris, Rambo, John Spartan, John Matrix, Riggs és Murtaugh egy személyben. Közben szegény Kay sugármérgezést kapott a bekapott lézernyaláboktól, meg vagy háromszor túladagolta magát baktával. 

[Darth Cupsy]

3 órával ezelőtt, Dzséjt írta:

el kellett inalnom hagynom a csatateret fokozott tempóban.

 

Nyugodtan nevezd a nevén: "taktikai visszavonulás" 

[Dzséjt]

69 óra 50 perc alatt a fősztori végére jutottam, már csak néhány mellékküldetés, felfedeznivaló, meg pár sabacc játék van hátra. Meg a DLC, de azzal lehet, hogy már megvárom a második kiegészítőt is, hogy újra kicsitt több időre merülhessek el az Outlaws világában. Nagyon tetszett a játék, és hajlok abba az irányba, hogy ez mostantól a kedvenc Star Wars videójátékom. A szabadság, a hangulat, a karakterek, a rengeteg tenni való, fefeldezni való, de még a sztori is ott van a szeren, ami a végén pár meglepetést is tartogatott nekem.

Spoiler

Arra számítottam, hogy Jaylan a végén elárulja Kay-t, de azt hittem, pusztán a pénz miatt. Az eszembe sem jutott, hogy ő Sliro emlegetett testvére, és az sem merült fel bennem, hogy Silro valójában ISB tiszt.  

 

Sajnos nem hibátlan, még most is van néhány komolyabb technikai probléma. Egy alkalommal összeomlott nálam a játék, egy másik alkalommal az egész lefagyott, csak azért nem kellett újraindítanom a PS5-öst, mert kivettem a BD a meghajtóból, így a játék összeomlott. Ha megnyitjuk azokat a ruhaárusokat, amiknél már mindent megvettünk és a "vásárlás" menüpontot választjuk, szintén indíthatjuk újra a játékot, mert akciógomb nem jelenik meg így képtelenség kilépni a boltból (és mivel a játék nem ad arról tájékoztatást, hogy minél van még kapható cucc, ez elég lutri tud lenni). Plusz maradt egy olyan "elrejtett szajré" küldetés (amik során a játék nem mutatja meg konkrétan, hol a cél, hanem nekünk kell kinyomoznunk infókból), amit a program nem könyvelt el teljesítettnek, mert véletlen már jóval azelőtt megtaláltam a szajrét, hogy megkaptam volna róla az első infót. 

Szóval még van mit javítani, DE távolról sincs olyan sz*r állapotban, ahogy azt a neten lefestik. A Jedi: Fallen Oreder és a Jedi: Survivor sem volt ennél jobb állapotban, az olyan játékok, mint a Batman: Arkham Knight, az Assassin's Creed: Unity, a The Witcher 3: Wild Hunt, a Mass Effect Andromeda vagy a Cyberpunk 2077 pedig ennél sokkal rosszabb állapotban lettek kiadva. Egy mai nyílt világú videójáték átlagos szintjén van, és az a kevés hiba, ami még benne van, talán még egy patch-csel mind javítható. És mindezért bőven kárpótol az egész játék minden szeglete.

Nagyon tetszett, hogy a játék nem vezet kéz a kézben végig a küldetéseken, nem írja ki még a 30. órában is, hogy mit kell megnyomni ehhez és ahhoz a cselekményhez, amit addigra már vagy 200-szor megcsináltam, így nyílván tudom (ellenpéldának ott van a Marvel's Spider Man). A fejtörők rendkívül változatosak, nagyszerűen kihasználja a játék készletét úgy az olyan eszközöket, mint a különféle feltölthető vagy felrobbantható generátorok, vagy éppen a hatalmas környezet. Kiejezetten szerettem ezen a téren a Trailblazer eredeti tulajdonosa által hátrahagyott kincsvadász küldetéseket. Amúgy, ezt már írtam, de tényleg baromi jópofa érzés a Skeleton Crew-val párhuzamban játszani ezt a játékot, hiszen itt is kalózok és alvilági figurák vannak, és nem egyszer lehet felfedezni párhuzamokat. A Trailblazer is egy egysedi, különleges hajó, mint az Onyx Cinder, az eredeti kapitánya egy hétpróbás csirkefogó volt. Kay ugyanúgy véletlen szerezte meg a Trailblazert, mint a gyerekek a Cindert. Itt is van kalózok kincse kutatás, bűntanyák, stb. Ennek hála a Star Wars alvilága számomra nem csak alaposan kitárult, hanem meglepő egységességet is mutat. Ami már csak azért is jó, mert az Outlaws és a Skeleton Crew cselekménye között 6-7 év különbség van csupán.

A másik, ami nagyon tetszett, hogy mennyire más volt Kay Vess-t irányítani, mint Cal Kestist. Bár mindkettejüknek van egy cuki segítője (Kay-nek az állatkája, Nix, Calnak a droidja, BD-1), amik ráadásul több szempontból is hasonló funkciót tölt be (például távoli kapcsolók elérése), sőt még eszköztárukban is vannak hasonlóságok (Cal az Erővel kinyúlva érhet el elérhetetlen helyeket, Kay a csáklyáját használja), mégis, alapvető különbség közöttük, hogy Kay egy tök mezei ember, zéró természetfeletti képességekkel. Ha csak azt nem számítjuk, hogy kiváló lövész. Cal egy megállíthatatlan terminator Kay-hez képest. Sokszor jutott eszembe egy-egy rosszúl sikerült osonós küldetés alatt, hogy Callal lényegében az egész bűnbandát vagy birodalmi helyőrséget ledarálhatnám és sikerülne a küldetés, Kay viszont az esetek többségében vagy meghalt, vagy kénytelen voltam elmenekülni vele, bukva a küldetést vagy legalábbis addig elhalasztva, amíg lenyugodtak a kedélyek. Szóval még akkor is jobb lopakodni, ahogy azt egy rendes tolvajtól elvárjuk, amikor nem vagyunk rákényszerítve, mert ha kitör a csetepaté, Kay nem biztos, hogy győztesen vagy élve jön ki belőle. A legjobb példa talán az, hogy míg Calt irányítva az ember széles mosollyal, aggodalom nélkül ront neki egy AT-ST-nek, addig Kay-nél egy láda mögött gubbasztva levegőt sem mer venni, nehogy észevegye az a nagyra nőtt fémcsirke. Mert Kay Vestnek szó szerint semmi esélye egy AT-ST-vel szemben.

Persze Kay is fejlődik, de ezek az új képességek is inkább a lopakodási képességeiit segítik, a készlet kevesebb része segíti a tűzharcokban. Apropó, kevés játékban tapasztaltam meg azt, amit itt, hogy a karakter nem csak a játékos életét megkönnyítő képességeket kapja meg, hanem a jelleme is láthatóan változik. A The Last of Us ilyen téren élenjáró, és bár talán ahhoz nem ér fel az Outlaws, itt is remekül végigkísérhető, hogyan lesz a kissé bizonytalan, tapasztalatlan, kicsit álomvilágban élő piti tolvajból nagydumás, határozott és céltudatos, világi törvényenkívüli. Baromi jó, hogy az elején még dadog, kínos szövegekkel próbálja leplezni azt a tényt, hogy semmit sem tud a Galaxisról, tudása Canto Bight-ra, azon belül is főleg a munkásnegyedre korlátozódik. A végén meg, nos, hát azt nem kell ecsetelni annak, aki már látta a végét a sztorinak.

 

Amit kicsit bánok, hogy Cantonicán nem lehet túl sokat kalandozni, hovatovább még Canto Bight is korlátozottan felfedezhető. Szívesen bejártam volna azt is legalább úgy, mint Kijimi City-t. Emellett meg tényleg az bosszantott a legjobban, hogy nincs a játékban egy valamire való minimap. Ezt nem is értem, miért hagyták ki, kábé minden nyílt világú játék alapja. Vagy, ha már kihagyták, legalább az útkövető rendszer lenne jobb. A Horizon-játékokban sincs minimap, viszont nagyon szépen tud vezetni a játék, ha kijelölsz egy célhelyet, így biztosítva, hogy az ember ne tévedjen el. Akiván számomra baromira irritáló volt ez, a végén inkább már csak gyorsutazással közlekedtem. A Tatooine-on és a Tosharán, ahol nagy nyílt terek voltak, a mozgást nem korlátozták le ösvényekre, sokkal jobban működött a dolog, azokon a helyeken nagyon kevés alkalommal gyorsutaztam.

Ezt leszámítva viszont más kifogásolnivalóm nincs a játékkal kapcsolatban. Ha csak nem az, hogy vége lett. Szívesen eltöltöttem volna még vele jó pár órát, és bár tudom, hogy újra is kezdhetném (most nem fogom, nem jó, ha gyorsan újrakezdek játékot), illetve ott vannak a DLC-k is, utóbbiakkal kapcsolatban már olyan "végjáték" érzésem van. Tudom, hogy ha azokat is letudom, vége. Várhatok a folytatásra, ami vagy lesz, vagy nem. Bár nem tudom, hogy ezt a játékot mennyire lehetne folytatni. A korszak, amit választottak, sok szempontból tökéletes a témához: a Birodalom már levetette a "jóság" álarcát, nyílt terrorral kormányoz, ugyanakkor a Halálcsillag pusztulásával már megindult a lejtőn. Az Uralkodó hatalma meggyengült, így a birodalmi tisztek és az alvilági figurák is szemtelenebbek. Ráadásul az alivlágban is káosz, háború dúl. De maximum még egy év, és itt az új Köztársaság, és bár a helyzet nem feltétlen lesz normálisabb, a Birodalom már nem lesz annyira nyíltan jelen, mint itt a játékban, ÚK katonákra pedig nem fogunk lövöldözni. Az alvilág is súlyos átalakulásokon esik át Jabba halála és a Pyke Szindikátus újra megerősödése mellett. Bár nem mondom, hogy lehetetlen lenne újabb alvilági játékokba belekeverni Kay-t, pláne, így, a The Mandalorian, a The Book of Boba Fett és a Skeleton Crew ismeretében (láthatóan az alvilág továbbra is komolyan jelen van, ugyanakkor az ÚK elég kenényen és gyorsan lecsap rájuk), de azért na, mégis egy olyan világban kéne bűnözőt alakítanunk, amikor már a jók vannak hatalmon. Persze Kay Vess bűnötő mivolta ellenére jó ember, de épp ez az, hogy egy ilyan jó ember hogy marad alvilági figura az új Köztársaságban anélkül, hogy harcolnia kellene velük? Az meg nem tetszene, ha beállna közéjük. Pont az volt számomra most nyerő, hogy bár Kay azért besegít a lázadásnak így vagy úgy, de nem állt be a Szövetségbe, nem adta fel a szabad életét ideológiákért (meglepett, hogy a karakterek mennyit gúnyolják a Szövetséget és milyen nyíltan világítanak rá annak problémáira - lényegében DJ szavait visszhangozva, Kay pedig DJ iránymutatását követte).

Na meg persze egy folytatásban még ki lehetne aknázni olyan bűnbandákat, mint a Droid Gotra, a Fekete Nap, a Kanjiklub vagy a Guavian Halálbanda.

 

Na, összességében szerintem a Star Wars: Outlaws egy remek játék lett, az egyik, ha nem A legjobb SW játék. Nincs benne világmegváltó őrület, csak egy, a fősodor mellett haladó apró kis konfliktus, egy maroknyi ember nagyravágyó terve a szabadságról és gazdagságról, bűnbandák háborúja és ennyi. És tökéletes bizonyossága annak, hogy nem kell Erőhasználó és fénykard ahhoz, hogy egy Star Wars sztori jól működjön. Sőt kifejezetten izgalmas, hogy Kay Vess kis hal a vízben, és tényleg csak egy egyszerű, hétköznapi ember.

[Darth Cupsy]

3 órával ezelőtt, Dzséjt írta:

Bár nem tudom, hogy ezt a játékot mennyire lehetne folytatni.

 

Én eltudnám képzelni, úgy, mint a GTA-kat vagy Watch Dogs-okat (ha már Ubin belül arra hasonlít leginkább  ). Minden rész más szereplő, teljesen más sztori, esetleg kameokkal az előző részek főhőseivel. A közös pont csak az alvilág lenne a részekben. Lehetne akár fejvadász is a következő főhős, persze nem Mandó/Boba Fett szerű minden kütyüvel felszerelt egyszemélyes hadsereg, hanem valami szárnyait próbálgató kezdő, akinek van egy jó lézerstukkere aztán jóccakát. El lehetne vinni más időbe is a cselekményt, akár a nihil sújtotta HR érába is, amikor a mezei bűnözök megfékezésére kevesebb volt a kapacitás, de ugyanúgy működne ha maradnak a birodalmi érában.

 

A baj az, hogy (ne legyen igazam) szerintem nem ütött akkorát, hogy a folytatásban fantáziát lássanak.

[Dzséjt]

Én megszerettem Kay Vess-t, Nixet és ND-5-öt, így nem szívesen engedném el őket. A GTA formulát amúgy sem nagyon szeretem, főleg, hogy univerzumot is váltottak, a GTA4-5 már nem abban a világban játszódik, mint a korábbi játékok. Persze itt ettől nem kell tartani, de alapvetően nem szeretem, amikor egy folytatás más karakterekkel operál. Mondjuk, ha nagyobb időt ugrunk, mondjuk a hidegháborúba, vagy vissza a klónok háborújába, esetleg az említett nihil konfliktushoz, akkor el tudnám fogadni. De én mégis inkább Kay kalandjait folytatnám.

 

A fogadtatás... Hát az jó kérdés. A sajtótól alapvetően pozitív kritikákat kapott, és bár volt egy jó nagy utálkozás a hangos "rajongóktól", szép lassan kiderült, hogy a legtöbb puffogó nem is játszott vele, és egyre inkább elterjedtek a pozitív vélemények, meg a figyelmeztetések, hogy nem szabad hallgatni a hőzöngőkre. Ugyanakkor a Ubisoft maga csúnyán zakózott a játékkal anyagilag. 15 százalékkal kevesebbett hozott a konyhára, mint az Assassin's Creed Mirage, pedig 30 százalékkal többe került az Outlaws fejlesztése. A Ubisoft részvényeit 10 éves mélypontra dobta, És nagy mértékben az Outlaws-nak köszönhető, hogy a stúdió 19,6 százalékos bevételcsökkenést produkált a 2025-ös első üzleti félévben. 271,8 millió eurós működési veszteséget eredményezett. Szóval anyagilag ez a játék k*rva nagyot zakózott.

Mondjuk részben a Ubisoft is hozzájárult azzal, hogy Steamre csak később engedte ki, PC-n eredetileg csak az Epic Games Store-ban és a Ubisoft Connecten lehetett megvásárolni. Erre amúgy valószínűleg ők is rájöttek, mert az Assassin's Creed Shadows esetében már megváltoztatták hasonló terveiket, és ott a Steamre is a megjelenés napján adják ki, pedig itt is késleltetni akarták. De a Steam még mindig a legnagyobb PC-s digitális szoftverpiac, szóval hiába szopkodják a saját f*szukat és fekszenek le az Epic-nek is, a Steamre nem kijönni akkor is nagy érvágás.

A másik meg ugye az, hogy manapság egy lelőhetetlen csoportnak b*szottúl nagy a pofája, ha Star Wars-ról és/vagy Ubisoft játékokról van szó, sokan meg hallgatnak rájuk. Ami valószínűleg szintén nem tett jót a kezdeti eladásoknak. Valószínűleg lassan, de biztosan be fogja hozni az árát, de az a negyed- és féléves jelentésekben nem fog jól kinézni. Talán az üzlet év végére már jól fog állni - mondanám, hogy a Shadows javíthat, de annak sem kisebb a negatív visszhangja, szóval lehet, hogy az még az Outlaws-nál is nagyobbat fog zakózni.

Ugyanakkor a Ubisoft nem általlik folytatni a rosszúl teljesítő játékokat is. Lásd a megannyi Assassin's Creedet, a Watch Dogsokat, a Far Cry-okat, a Drivereket, a megannyi Tom Clancy nevével fémjelzett műveket.

[Darth Cupsy]

10 órával ezelőtt, Dzséjt írta:

Ugyanakkor a Ubisoft nem általlik folytatni a rosszúl teljesítő játékokat is. Lásd a megannyi Assassin's Creedet, a Watch Dogsokat, a Far Cry-okat, a Drivereket, a megannyi Tom Clancy nevével fémjelzett műveket.

 

Hát akkor reméljük folytatnák jó szokásukat itt is, csak ugye itt még bejön a másik tényező, hogy a Lucasfilm/Disney egy ilyen osztatlan sikert nem arató játék mögé szeretne-e beállni egy 2. körre

[Dzséjt]

A Battlefrontnak is lett második része, pedig az sem aratott osztatlan sikert. Az is csak nyögve-nyelősen teljesítette a kitűzött célt (13 millió eladott példány a 2016-os üzleti év végére), ráadásul rosszabb kritikákat kapott a szaksajtótól, mint az Outlaws, míg a játékosoknál egyértelműen negatív volt a megítélése. Rengeteg kritka érte a játékot amiatt, hogy nem sokkal volt több, mint egy reskinezett Battlefield 4, az sem nyerte el a rajongók tetszését, hogy csak az OT-ből merítkezett (később DLC formájában még hozzácsaptak némi ep7 és RO tartalmat, de ezzel sem lett jobb a helyzet), az egyjátékos kampány hiányát is rengetegen felrótták, és szinte mindenki kritizálta amiatt, hogy a játék tulajdonképpen csak egy váz, a tartalmat DLC-k formájában kellett megvenni hozzá.

A Battlefront 2 nem véletlen lett olyan, amilyen. Már volt egyjátékos kampány, a PT-től az ST-ig merítkezett (nem csak a multiplayer, de a single player is), kétszer annyi játékmód volt benne kezdetben, mint amennyi az első részben összesen, és végre tartalmazott egyedi játékmódokat is, nem csak a Battlefieldekből újrahasznosított ötleteket. Persze a BF2 is botrányba torkollott, de az már nem a játék minősége, hanem az EA pofátlan üzleti húzása miatt történt (a híres loot boxok szégyentelen túltolása). Megjegyzem, a BF2 sem tudta teljesíteni a kitűzött célt emiatt, nem sikerült eladni a 10 millió vágyott példányt az üzleti év végéig. Plusz a Disney elvette az EA-től az exkluzív jogokat, onnantól kezdve készíthetett más stúdió is Star Wars játékot, szóval az Outlaws lényegében a Battlefront 2 botrányának köszönhető, meg annak a ténynek, hogy a cég több év alatt csak két rossz szájízt hagyó Battlefrontot, meg egy kukázott projektet tudott felmutatni. Köszi, EA!

Megjegyzem, az Outlaws is csak az üzleti félévet lőtte mellé, azt még nem tudni, hogy a 2025-ös üzleti évet hogyan zárja. Június 30-ig még simán elérheti a célt. A jó szájhagyomány sokat segíthet (ugye még csak én is most szálltam be a költségvetésbe  ), a DLC-k is boostolhatják.

Illetve még érdemes hozzátenni, hogy a Disney anyagilag itt nem kockáztat nagyot, hiszen az a cég csupán a licencet adja, a fejlesztés és a terjesztés költségének oroszlánrészét a Ubioft állja. Pénzügyileg ők vesztenek, ha anyagilag bukik a játék. A Disney-t jobban fenyegeti a presztízsveszteség, egy rossz játék vagy egy elhibázott üzleti stratégia ugyanis meggyengítheti a Star Wars márka értékét. Ezért is volt az, hogy amikor kitört a botrány a Battlefront 2 körül, ráadásul pont pár héttel a The Last Jedi premierje előtt, akkor a Disney csak-csak megcsörgette Andrew Wilsont, az EA akkori főnökét és meglengették az ujjukat szigorú pofával és azt mondták, hogy ejnye-bejnye. (Egyes hírek szerint maga a Magasságos Jóisten, Bob Iger hívta fel egy kései órán - ezt úgy képzelem el, ahogy Zorg beszélgetett Mr. Árnyékkal az Ötödik elembben  -, mások szerint "csak" Jimmy Pitaro, a Disney fogyasztói termékek és az interaktív média részlegének főnöke kereste fel.) A Ubisoftot viszont még nem húzták f*szra, ami nem csoda, hiszen az anyagi oldaltól eltekintve az Outlawst a szaksajtó pozitívan értékelte, és a játékosok körében is egyre pozitívabb a fogadtatása.

 

És még egy adalék: nem tudni, hogy a Ubisoft hány évre vásárolta meg a Star Wars licenc használatát. Általában ezek minimum tíz évre szólnak, hiszen egy videójátékot összerakni, pláne manapság, nem két perc. 3-5 év legalább kell. És persze az SW IP baromira nem olcsó mulatság. Szóval, ha csak nem akarnak ülni rajta, és hagyni, hogy a bele invesztált pénz lefolyjon a klotyón, akkor kénytelenek új játékot készíteni. Az persze már jó kérdés, hogy Outlaws 2 vagy totál új program lesz-e, de a Ubisoft mániákusan gyártja a folytatásokat, így inkább az előbbire tippelnék.