Ranglista

A Disney gyerekbarát jellegről jut eszembe az a sztori, amit Gilroy mesélt. Tutira vette, hogy az Andor-sorozatból nem lesz semmi. Jelezte, hogy jó megcsinálja, de úgy kezdődik, hogy Andor bemegy egy bordélyházba. Erre mondták: oké. Mire Gilroy: najó, de pár perccel később meg lelő két zsarut. Erre a fejesek: oké, csináld. Gilroy először jól meglepődött aztán meg csinált egy atomjó sorozatot.

Ha valaki 1999-ben, vagy akárcsak 10 évvel ezelőtt azt mondja, hogy egy Star Wars maratont nem a The Phantom Menace-szel fogok kezdeni, hovatovább, több különböző című animációs és élőszereplős művet is megtekintek előle, és 100 évvel korábbról indítok, hát minimum nagyon furán néztem volna rá. De ez a helyzet. Belevágtam egy Star Wars maratonba, részben azért, hogy egy kicsit rákészüljek a The Mandalorian and Grogura, részben azért, mert már naaaaagyon régen csináltam ilyet. Talán az ep9 előtt, de erre már nem mernék megesküdni. Akárhogy is, években mérhető. Ráadásul most szeretném az összes mozgóképes művet letudni kronológiai sorrendben (kivétel a videójátékokat, azokat előbb elkezdtem), laza tempóban, tömbökre felosztva. Az első ilyen tömb eme alkotásokat tartalmazta, megtekintési sorrendben: – The Acolyte – Tales of the Jedi: Justice – Tales of the Jedi: Choices – Tales of the Underworld: The Good Life – Tales of the Underworld: A Good Turn – Tales of the Underworld: One Good Deed – Tales of the Jedi: Life and Death – Episode I: The Phantom Menace – Tales of the Jedi: The Sith Lord A Köztársaság alkonya Ez az a szakasz, amiben a Köztársaság még úgy szólván a régi. Az utolsó évszázad, később az utolsó napok, amikor még nem a Sith irányítása alatt áll. Anno meghökkentő volt, mennyire más a Köztársaság a Birodalomhoz képest mind mentalitásban, mind látványban. De nagyon sokáig, szó szerint évtizedekig csupán egy film, a The Phantom Menace állt rendelkezésünkre az ügyben, hogy találgassunk, milyen lehetett igazán a Köztársaság. Mára szerencsére már több mozgóképes mű is irányt mutat, és ebben a legnagyobb szerepe a The Acolyte-nak van. Még sosem néztem meg úgy a szériát, hogy nem sokkal utána a The Phantom Menace-t is megtekintettem, így most nagyon markánsan szembejött velem, mekkora a különbség a Köztársaság fénykorának vége, és a Köztársaság tényleges vége között. Főleg Jedi szinten. Míg a The Acolyte-ban a coruscanti Jedi Templomban nyüzsög az élet, és a részfeladatokat kistanácsok menedzselik, ráadásul több, távoli világon is működnek Jedi enklávék önálló döntési jogokkal, addig a The Phantom Menace-ben és az azzal párhuzamosan játszódó The Sith Lord-ban a Jedi Templom kihaltabb, nincsenek már enklávék, és mindenben a Nagytanács rendelkezik. És bár a The Acolyte-nak végül nem lett folytatása, ennek ellenére már láthatjuk, hogy hogyan jutottunk onnan a Palpatine megválasztását lehetővé tevő állapotokig. Ebben a Tales of the Jedi két epizódja, a Justice és a Choices segít. Míg a The Acolyte-ban a Jedi Rend még autonóm szervezet, aminek legfeljebb beszámolási kötelezettségei vannak a Szenátus felé, addig a Justice-ban már egy olyan szituációt láthatunk, ahol a Jedik még ugyan önállóan működnek, de holmi szenátorok az ölebükként kezelik őket, s ha a parancsukra nem támadnak civilekre, akkor rájuk is tüzet nyithatnak a politikus testőrei. Sőt a jelenlétükben fenyegetőzhetnek azzal, hogy példastatuálás címszó alatt népirtást fognak elkövetni. Látható, hogy a Tha Acolyte és a Justice közötti 60-70 évben mennyire megváltozott a Jedik megítélése a Szenátusban, és mennyit romlott a presztízsük. Ez még tovább árnyalódik a Choicesben, ahol már az egyszerű emberek is úgy tekintenek a Jedi lovagokra, mint a Szenátus fogdmegjeire, és Mace Windu állításával ellentétben már valóban a politikusok érdekeit védik, nem a békét és az igazságot. Hogy mennyire megkopott a Jedi Rend hírneve és mennyire más a megítélésük, azt talán ez írja le a legjobban: a The Acolyte-ban, amikor Mae-ho kihívta Indarát, az asztaltársaság röhögésben tört ki. A Choicesben eljutottunk oda, hogy civilek öldösnek Jediket. Már senki sem nevet, ha egyszerű ember akar ölre menni egy Jedivel. Sőt az egyszerű emberek kezdik ellenségnek tekinteni a lovagokat. És így jutunk el a The Phantom Menace-hez, aminek már a nyitószövegében benne van, hogy Qui-Gon és Obi-Wan a főkancellár utasítására ment a Naboo-ra, ráadásul titokban. Egy sorozat, és egy mini széria két epizódja szépen megmutatja nekünk, hogyan jutottunk el az autonóm igazságszolgáltató lovagi rendtől a politikai érdekek kiszolgáló ölebekig. Hogyan lett a megbecsült Jedi Rend a nép szemében jó estebne kellemetlenség, rosszabb esetben a kizsákmányolást segítő ellenség. És mindez azért, mert 148 évvel a yavini csata előtt négy Jedi rendkívül súlyos hibát vétett, amiért aztán nem vállalták a felelősséget, hanem inkább eltitkolták. És ezt, ahogy az elkövetkezendő 113 év során annyi más rossz döntést, a Sith felhasználta arra, hogy gyengítse a Jediket, ellenük fordítsa a közvéleményt. Így, amikor kiadják a 66-os parancsot, már senkit sem lep meg egy olyan hazug állítás, hogy a Jedi Rend puccsot próbált végrehajtani. A politikai eszközként használt Jedikre már senki sem néz az igazság és a béke őreiként, és mivel a Rend elzárkózott Coruscanton, könnyű rájuk arctalan, személytelen szervezetként tekinteni. A The Acolyte idején, amikor még a Külső Peremvidéken lévő Ueda városában is ott állt egy templom Jedikkel tele, amikor egy mester beült a helyi kocsmába a többi városlakó közé, nem lehetett volna csak úgy kiadni egy 66-os parancsot. 113 évnyi gondosan megtervezett rombolás kellett ehhez, amiben sajnos a Jedik is nagymértékben asszisztáltak. Szóval a The Acolyte-nak és a Tales of the Jedi két epizódjának hála a The Phantom Menace teljesen más színezetet kapott a szememben. Bár a Köztársaság régi bája azért tetten érhető, például még megtalálják a helyüket az olyan komikus karakterek, mint Bazil vagy Jar Jar, a sokkal tágabb perspektívának, sokkal messzebbről indított ok-okozati összefüggéseknek hála jóval mélyebbek és súlyosabbak lettek a filmben az olyan pillanatok, mint amikor Amidala bizalmatlansági indítványt nyújt be Valorum ellen, és markánsabban csapódnak le az olyan szavak, mint a nyitószövegben az, hogy a Jediket a főkancellár küldte. De még a neimoidiak viselkedése is ilyen. Ezen a ponton azt kell mondjam, zseniális húzás volt a The Acolyte elejére neimoidiakat betenni. Mert ez szintén egy nagyon látványos folyamatot prezentál. Anno Yordnak elég volt felemelnie a kezét, a neimoidiak máris úgy összecsinálták magukat, hogy azonnal dalolni kezdtek. 100 évvel később ugyanezen faj tagjai bár még mindig tartanak a Jediktől, minimális ráhatás után hajlandóak merényletet elkövetni ellenük. És hát ugye itt nem állnak meg, később a komplett Jedi Renddel farkasszemet nézve hajlandóak háborúba vonulni a Köztársaság ellen. Szóval a neimoidiai faj egy remek fokmérője annak, hogy a Jedik megítélése mennyire megváltozott a brendoki incidens óta. Mindezek fényében azt mondom, most már nehéz úgy nézni a The Phantom Menace-t, hogy közben ne jusson eszedbe Sol és Indara döntése arról, hogy eltusolják a brendoki mészárlást. Vagy az, hogy Vernestra az igazság feltárása helyett mindent Solra kent, még jobban elmélyítve a Jedik sírját. Azok a kezdeti döntések vezetnek oda, hogy a Wayyl szenátora népirtást helyez kilátásba Dooku és Qui-Gon Jinn füle hallatára, majd, amikor a Jedik nem hajlandóak a parancsára rátámadni az éhezőkre, tüzet nyittat rájuk is. Ugyanígy, a Brendokon meghozott döntések vezettek el oda, hogy egy nép egyszerű tagjai megölték a Jedi Tanács egy tagját a Raxus Secunduson, és az odaérkező két Jediből csak egy akarta ennek az okát kivizsgálni. A másik, mert nem tért el a parancstól, a Jedi Tanács tagjává léphetett elő. És imigyen Sol, Indara, Torbin, Kelnacca és Vernestra döntéseinek hosszú távú következménye az is, hogy Dooku átállt a Sötét Oldalra. Ráadásul mindez ez a sok rossz döntés olyasmiből fakad, amit Yoda mond ki a The Phantom Menace-ben: a félelem. Sol, Indara, Torbin és Kelnakka félelme attól, hogyan reagál majd a Jedi Tanács és mi lesz Varoshával. Indara félelme attól, hogy milyen hatása lesz a Jedi Rendre, ha a Szenátus ellenőrzése alá kerülnek. És a félelem bizony dühöt szült, ahogy láthattuk a Justice-ban. A düh gyűlölethez vezet, ahogy az megmutatkozott Choicesben. A düh pedig kínt és szenvedést hoz: a klónok háborújától az exegoli csatáig. És ha már Dooku szóba került fentebb, különösen érdekes volt úgy elkezdeni a Star Wars Sagát, hogy néhány későbbi fontos szereplő előbb lépett képbe. Itt most főleg Dookura és Ahsokára gondolok, de említhetném Cad Bane-t is, noha ő azért kisebb jelentőségű. A grófot először Jediként látni nagyon komoly alapozása a később jövő, vele kapcsolatos eseményeknek. Még nem tudom, milyen lesz így nézni az Attack of the Clonest, de szerintem ugyanúgy nehéz lesz elvonatkoztatni a Tales of the Jediban látott eseményektől, mint a The Phantom Menace esetében. Különösen fontos ugye a The Sith Lord, amely bár az első résszel játszódik párhuzamban, igen szorosan kapcsolódik a második epizódhoz is. Lényegében megalapozza a folytatás al-főgonoszát, és előrevetíti annak fontos rejtélyét, a Kamino ügyet. Külön foglalkoznék kicsit a Jedi és a Sith első találkozásával, mert ez még egy sarkalatos pont volt számomra. A The Acolyte villantott egy olyan meccset, ami simán felért a naboo-i vagy a mustafari párbajhoz mind látványban, mind koreográfiában. És a Sith a Khofaron úgy tarolt, hogy azt még Darth Sidious is megsüvegelné. Emiatt picit tartottam attól, hogy a The Phantom Menace naboo-i párbaja elhalványul mögötte, de az én esetemben hála az égnek, erről szó sincs. Egészen mások a tétek, máshogy helyezkednek a szereplők. Hogy mást ne mondjak, Qimir célja a Jedik eliminálása, Maul célja emellett az is, hogy kiélvezze a helyzetet. Az Idegen pusztít, Darth Maul játszadozik. De akárcsak 100 évvel korábbi rendtársa, ha ráun erre, akkor gyorsan képes eliminálni bármilyen Jedit, s végül csak a saját arroganciája miatt bukik el. Szóval The Acolyte ide vagy oda, továbbra is úgy érzem, hogy a naboo-i párbaj reprezentálja a Sith epikus visszatérését, ahol Jedi és egyéb tanúk igazolhatják a nemezis feltámadását, míg a khofari incidens összes Jedi résztvevője meghalt, mielőtt tanúvallomást tehetett volna, a két nem Sith túlélő közül pedig egynek törölték a memóriáját, egy pedig a Sith szolgálatába szegődött. Mindent összevetve a The Acolyte-tól a Tales of the Jedi: The Sith Lordig tartó eseménysor így egyben egy nagyon különleges élmény volt az én sokat látott rajongói szememnek is. Mintha egy teljesen új matériát néztem volna, sokkal nagyobb, szövevényesebb, mégis átláthatóbb és jobban értelmezhető összefüggésekkel. Eddig sem éreztem tartalmatlannak a The Phantom Menace-t, de a The Acolyte és a Tales of the Jedi olyan plusszal töltötték meg, ami szerintem lazán összemérhető a Rogue One az A New Hope-ra kifejtett hatásával. Külön megemelem a kalapom azelőtt, hogy bár a The Acolyte folytatás híján látszólag egy 100 éves lyukat hagyott maga után, de a nagy képet tekintve a Tales of the Jedi két epizóddal képes ezt a lyukat finom átmenetté formálni. Nyilván nem tudjuk (legfeljebb sejtjük), mi lett Qimirrel és Oshával, de a nagy egész szempontjából fontosabb politikai változásokat lekövethetjük. Az egészben a leggyengébb láncszem talán a Cad Bane fiatalkorát átölelő Tales of the Underworld epizódtrilógia, mert maga a karakter is kisebb jelentőségű, ráadásul az egész sztori rendkívül személyes, aminek viszont nincs kihatása a nagy egészre. Viszont az mindenképpen az érdeme, hogy bepillantást nyerhetünk egy magvilág, a Duro földhöz ragadtabb, mindennapibb életébe, és láthatjuk, hogy a Jedik és a Szenátus világán túl is van élet, ami virágzásnak indulhat a Köztársaságban. S ehhez nem kell más, mint az, hogy a jó emberek ne maradjanak tétlenek. A személyes megközelítés persze igaz a Life and Death-re is, de ott Ahsoka maga tette az epizódot jelentőssé a nagy egész szempontjából, hiszen a karakter azon kevés szereplők közé tartozik, akik a Star Wars több érájában is kiemelkedőek lettek, és mostanra fontossága egy lapon emlegethető Anakinnal, Luke-kal, Leiával, Obi-Wannak, Hannal, Amidalával, Palpatine-nal, Rey-jel vagy Kylo Rennel. Ráadásul egy nagyon kedves – bár kissé azért hátborzongató – epizódról van szó, ami remekül összesűríti a Kicsi Soka jellemének lényegét, a benne lévő kedvességet, empátiát és bátorságot. Szóval a maraton első szakasza nagyon kellemesen telt el, így jóleső izgatottsággal várom a folytatást, ami a második kedvenc Star Wars mozifilmemmel, az Attack of the Clones-szal fog kezdődni holnap… Azaz ma, mert írás közben átkerültünk a mába a tegnapból.

Öröm látni, hogy ennyi egyedi, önálló, kreatív mozifilm lesz idén nyáron, és a Disney mer kockáztatni az újdonsággal.

Mondjuk azért nem rossz módszer. Egy sima trailernél jóval drágábban, valószínűleg több millió dollárból elkészítettek egy rövid videót a szintén nem olcsón reklámidőt szerezhető Superbowl-ra, amiben mindenki csalódhatott. Ám ezzel felkorbácsolták az érdeklődést a valódi trailer iránt. Van ám itt marketing spiritusz!

Helyzet van!

Carrie Fisher 1979-ben egy New York-i lőtéren gyakorol, hogy felkészüljön A Birodalom visszavág című filmben előforduló harci jelenetekre. 2008-as könyvében, a Wishful Drinkingben Fisher így ír: „George arra is rávett, hogy lövészetórákat vegyek, mert az első filmben rettenetesen grimaszoltam az effekt csapat által a forgatáson használt petárdák fülsiketítő hangjától. Ugyanahhoz küldött, aki Robert De Niro-nak megtanította a fegyverek használatát a Taxisofőrben” – mesélte. A lőtér, ahol gyakorolt, „egy kis pincében volt Manhattan belvárosában, tele rendőrökkel és mindenféle fegyverrajongóval. … Miután egy nagyon kedves exrendőr oktatott, jártas lettem a különféle fegyverek használatában, beleértve a dupla csövű puskát is” – tette hozzá. „A családom nagyon büszke volt rám.”

Érdekelne, mibe gyömöszölte még bele, azt a néhány TCW-részt leszámítva, amikben eredetileg feltűnt, és amely sorozathoz kitalálták. Sem Rebelsben, sem TBB-ben, sem előreláthatólag a Maul Shadow Lordban, sem a Mandoverse eddigi sorozataiban nem szerepelt, de a TCW post-Disney 7. évadában sem. De képregényekben, könyvekben sem sokat. Szerintem sokkal kevésbé volt frekventált karakter, mint mondjuk Bane vagy Hondo, hogy Ahsokáról, Rexről ne is beszéljünk.

Solo, a parancsnok! https://olvas.hu/termekek/solo-a-parancsnok

John Alvin amerikai művész és filmfestő volt, aki több mint 135 filmhez készített posztereket és reklámművészeteket. Vizuális stílusát a szórakoztatóiparban dolgozó kollégák "Alvinesknek" nevezték. Legismertebb munkái közé tartozik az eredeti trilógiához kapcsolódó művészet. Az eredeti Star Wars trilógia posztereit az 1995-ben megjelent vhs kazettákon is láthattuk.

Talán az alacsonyabb költségvetésre némi magyarázat lehet az is, hogy nagyon sok minden készen átvehető a sorozatból. Nem kellett vadonatúj Grogu bábot, új Djarin jelmezt, új Nevarro díszletet és Razor Crest modellt építeni, sok járműnek is megvan már a CGI modellje, stb. Még Zeb CGI modellje is készen átvehető, és hála az égnek, a sorozat látványtechnikája, nem sokban marad már el egy mozifilmtől. Szóval legfeljebb kicsit fel kell őket javítani, ami egyszerűbb és gyorsabb, így olcsóbb is, mint nulláról megalkotni egy karaktert. Az évek során a StageCraftot is jól megtanulták használni, amin szintén sokat spórolhatnak. Anno például a Star Trek mozifilmek is sokat spóroltak azon, hogy rengeteg díszletet nem megépítettek, hanem újrahasznosították a sorozatok már meglévő díszleteit. Átfesteni jóval olcsóbb, mint teljesen újat tervezni és megépíteni. Az Enterprise A-hoz és E-hez csak a hídakat építették meg, minden más a sorozatokból és a korábbi filmekből vettek át (a Voyager gyengélkedője az Enterprise E gyengélkedője, az Enterprise D tárgyalója az Enterprise A tiszti étkezdéje lett, stb). Ugyanígy készen voltak már eszközök (például a fézerek), jelmezek (a színészek egyenruhái), stb. Ilyen téren a The Mandalorian and Grogu nagyon szerencsés költségvetés szempontjából, mert nagyon-nagyon sok dolgot átvehetnek a sorozatokból, amire már semmit vagy csak minimálisat kell költeni. A maradék pénz meg mehet a teljesen új dolgokba. Ha a Starfighternek lenne ennyi a költségvetése, ott már aggasztóbb lenne a hír.

Könnyen lehet az is, az volt nekem is a B-tippem, ugyanakkor kicsit lustának érzem, hogy Rio Durant után ezt is Favreau szinkronizálja. Favreau a hangja a Star Wars-galaxis összes Vizslájának és ardennian-jának? Az a birodalmi hadúr az elejefelé egyértelműen az Árnyék Tanács tagja, már láthattuk a harmadik évadban is, de nem az, akit eddig pletykáltak, hogy benne lesz. Szerintem többet is el fognak kapni a filmben és eljutnak a végére Thrawn-hoz/Pellaeon-hoz, vagy legalábbis valami foreshadowing tuti lesz Thrawn-ra! Az egyes figurákat ott körben az Árnyék Tanács tag körül próbáltam beazonosítani, hogy ők is az Árnyék Tanács ismert tagjai-e, de nem hiszem. Jó a végén, hogy "let's save the rest for after dinner" - talán ez nekünk is szól, lesz még meglepetés. Remélem, nem az van, hogy úgy betojtak a rajongók haragjától, hogy az összes meglepetésnek szánt figurát ellőtték. A Coruscant-szerű város planéta szerintem Nar Shaddaa lehet! Jó lenne. Egyébként örülök, hogy ismét úgy érzem, halad tovább a történet Grogu múltjával, Jediségével kapcsolatban, így lesz ebben a filmben bőven szó az Erő misztikumáról is. Összességében ez egy olyan trailer, amit én sokat fogok nézegetni és találgatni, igazán jól sikerült, és nagyon várom a filmet. A kármentés megtörtént, és egyértelműen azt sugallja a trailer, hogy igen, azt akarják az alkotók és a Lucasfilm, hogy a nézők, a rajongók májusban moziba menjenek!

Szerintem nem kéne még Ahsokat is beleerőltetni ebbe a filmbe. Felesleges lenne, meg amúgyis, hogyan? Ő a Perideán van egy full másik galaxisban. Az egyetlen technikai megoldás egy flashback jelenet lehetne, aminek megint nem látom értelmét. Ne akarjunk már mindenhova fan service cameo áradatot.

A TCW kívül feltűnt bármilyen más mozgóképes alkotásban? Nekem nem rémlik. Amúgy így hogy most láttam "élőben" nem bánom, hogy bekerült. Nagyon fenyegető. Vagy inkább az Árnyéktanácsnak. Lehet, hogy itt szereznek tudomást Thrawn hollétéről. Bizony voltak, igazi epikus mozi feeling! Lehet csak easter egg lesz. Ja és úgy tűnik az aréna szörnyei rászabadulnak a városra. Jó kis móka lesz ez. Ja és végre @Bomarr is megkapja ami jár. Egy SW film ami tele lesz huttokkal és a világukkal. Csak 1983 óta várunk erre!

Az Aftermath regényekben megemlítették, hogy különböző kártyákon tartják fenn a megmaradt birodalmi hadurakat. A teaser trailerben is látszódott egy kártya, a mostani előzetesben is.

Vaó! Mondjuk a sztoriról ez sem árul el sokat - kezd olyan érzésem lenni, hogy a cselekmény abból áll majd, hogy Mandi és Grogu egyik küldetésről a másikra mennek, és a vezérfonal az lesz, hogy Djarin igyekszik tanítani a fiát, felkészíteni arra, hogy apuka jó esetben is már csak 40+ évig marad vele, ő viszont még laza 750-800 évig eléldegélhet. Ami nem rossz, egy karakterközpontú film is működhet nagyon jól, pláne egy olyan potenciállal bíró figura esetében, mint Grogu. Mert ő tényleg nagyon sokáig benne lehet még a Star Wars-ban, még olyan művekben is lazán megjelenhet "fiatalon", amikben Rey már csak a történelemkönyvek elején szerepel. Ráadásul Erőhasználó, de nem Jedi oktatja. Néhány ismert arc is feltűnt. Az ikrek visszatérése remek, Embo... Filoni csak nem bírta ki, és belegyömöszölte ebbe is. Az Embo Fan Clubnál készíthetik a felmosórongyokat. Ami érdekes, az Ward ezredes szavai: nem bosszúról van szó, hanem a háború megelőzéséről. Ez szerintem már Thrawn-nak szól. Tetszene, ha kiderülne, hogy a Szenátus még most is homokba dugja a fejét, így Ward kerülő úton, Djarint felbérelve próbálja meg eliminálni azokat, akik a főadmirális segítségére lehetnek: birodalmi hadurak és bűnlordok. Ez több szempontból is tetszetős lenne: egyrészt, Ward Hera nyomdokaiban jár, és e két hölgy remek előkészítője lenne a későbbi Leia Organa tábornoknak. Megmagyarázná, hogy Leia végül miért volt kénytelen egy illegális milíciát létrehozni annak a Köztársaságnak a védelme érdekében, ami törvényen kívülivé tette. A másik, hogy prezentálná az alvilág és a Birodalom maradványai (az Első Rend) közti szoros kapcsolatot, ami szintén egy jó alap az ep7-hez. Persze tudom, ezeket már elkezdték megmutatni a sorozatok is, de szerintem fontos, hogy egy, az ep7-et megelőző mozifilmben is benne legyenek. A látványra nem lehet majd panasz, itt azért már voltak bőven epikus pillanatok. Új és régi fajok is érkeznek, új világot is kapunk (ha csak az a város nem Coruscant, de én kétlem). Azért persze a sivatag és a havas (Hoth?) világok sem maradhatnak ki, de úgy tűnik, Star Wars mozifilm tényleg nem készülhet ezek nélkül. Mondjuk a Hoth tényleg érdekes lenne, ha kiderülne, hogy a Birodalom maradvány egy része ott bújt el, pláne, ha az Echo bázis lenne a támaszpont. Összességében megvolt a pozitív csalódás. Tetszett ez a trailer. Eleget elárul, hogy végre érdekeljen a film, de nem annyit, hogy egy ültömben kitaláljak mindent.

Előjegyezhető a Penge. Megjelenés: március 13! https://olvas.hu/termekek/a-penge

Hehe, Dooku utolsó mentsvárként azt mondja Jabbának, hogy Anakin igazi feladata a Hutt Klánok kiirtása, és azért érkezik a Tatooine-ra, hogy vele kezdje ezt el. Kicsit ironikus, hogy végül, több mint két évtizeddel később Anakin valóban kiirtotta a Hutt Klánokat, csak Jabbát hagyta életben. Meg érdekes volt úgy nézni ezt a filmet, hogy, amikor először láttuk, joggal hittük, hogy ebben, illetve az ezt követő sorozatban (amiről akkor még fogalmunk sem volt, hová fog fejlődni) látjuk utoljára ezeket a szereplőket. Azóta Ahsoka felnőtt és saját sorozatot kapott, Obi-Wan is visszatért még egy körre, Anakint láthattuk Vaderként és Erőszellemként is, Yoda és Palpatine is futottak még egy kört 30 évvel a haláluk után, és most még Büdöske is visszatér. Mekkora lenne, ha egy élőszereplős sorozatban a felnőtt Rotta és a felnőtt Ahsoka találkoznának. Lenne miről sztorizgatniuk.

Elméletileg jön majd a következő trailer, jövő héten, kármentésként. Most, hogy bejelentették a rengeteg legot és figurát, és még trailer is jönne, szerintem megoldanák a problémát, ha ez egy tényleg látványos, izgis trailer lesz. Talán akkor az egyébként szellemes Super Bowl reklám is a helyére kerülne, mert amúgy ha nem trailerként nézem, akkor bájos és jó ötlet. A merchandise-zal az a bajom, hogy többnyire Mando, Grogu és birodalmi rohamosztagosok sokat látott, ill. új variánsai jelentek meg. Azért ez nem valami kreatív, és fogalmam sincs, kinek, kiknek a rohamosztagosai lennének.

Ráadásul az Adelphi bázis, a pilótaruhában lévő Ward, Teva és Zeb, ezek nekem azt sugallják, hogy a film végén lesz egy űrcsata a Köztársaság és valakik (Birodalom maradvány? Hutt klánok?) között. Ami nem lenne rossz, mert az ep8 nyitánya óta nem láttunk valamire való űrcsatát.

Erre sajnos a válasz egy személy: Bob Iger. Amikor visszakerült a Disney elnöki székébe, úgy döntött, hogy a céget visszatereli a streamingről a mozira. Emiatt sok, alapból sorozatnak indult projektet változtatott át mozis projektté. A két legismertebb "áldozat" a Moana és a The Mandalorian. Előbbi sorozat formájában folytatódott volna, és bizony már készültek az első évad epizódjai, folytak az animációs munkák, a hangfelvételek, stb. Ekkor szólt rájuk Iger, hogy márpedig csináljanak egy Moana 2-t a sorozatból. Sajnos az eredmény itt egy olyan film lett, amin nem csak az érződik, hogy sorozatévadnak lett megírva, de még azt is meg tudod mondani, hol ér véget az egyik epizód, és hol kezdődik a következő. A The Mandalorian egy fokkal jobb szituban volt, mert a 4. évadot még csak írták, amikor jött ugyanaz az ukáz a Lucasfilmhez, ami a Disney Animationhöz is befutott. Csináljanak egy Star Wars mozifilmet nagyon gyorsan. És itt szerintem a Lucasfilm tényleg inkább biztosra ment. Jon Favreau rendezőként jó iparos, Pedro Pascall főleg manapság moziban is eladható név, a The Mandalorian pedig a 3. évadot ért kritikák ellenére az egyik legsikeresebb Star Wars széria, aminél lehettek talonban sztorik, mivel több évaddal terveztek (minden sorozatnál fiókba kerülnek olyan sztorik, amik később máshogy vagy sosem valósulnak meg). A hírek szerint pedig Favreau fiókba tette a 4. évadot és írt egy mozifilmet. Ráadásul a The Mandalorian a maga módján laza széria, nem annyira sztoriorientált, mint például az Andor vagy az Ahsoka, így könnyebb abból önálló mozifilmet kreálni. Plusz akkor még jöhet ide, hogy a Mandinak már van egy összeszokott stábja, ami a forgatási munkálatokat könnyítheti meg, és a fent ecsetelt költséghatékonyság is valószínűleg szempont volt. Tehát a válasz az, hogy Iger parancsa miatt a Lucasfilmnek gyorsan kellett előállnia egy valóban rövid idő alatt elkészíthető filmmel, amire a közönség is nyitott lehet. Hogy ez mennyire lesz jó, az jó kérdés. A Moana 2 több mint 1 milliárdot hozott, és nem lett rossz film sem, noha nekem nem tetszett. A The Mandalorian and Grogunál bízom a már számunkra számtalanszor bizonyított Jon Favreau és Dave Filoni párosában, akik szerintem még nem adtak komoly okot arra, hogy erre a filmre már most bukásként tekintsünk. Ha lesz olyan jó, mint a Solo, amitől abszolút nem vártam semmit, ami előtt semmiféle lelkesedést nem éreztem, aminél még a mozi felé robogva a metrón is azt kérdeztem magamtól, hogy miért is akarom én ezt a filmet megnézni - nos, ezek után én már örömmel fogok kijönni a moziból, ha a Solóhoz hasonló élményt nyújt. A poén az, hogy ennél a filmnél tudnék válaszolni a metrón feltett kérdésre: érdekel, hogyan folytatódik Djarin és Grogu sorsa, hogyan kerül át a nagyváaszonra az új Köztársaság, ami a PT-vel szemben még nem egy diszfunkcionális, az utolsó napjait élő kormány. Komolyan, ez a film Ward ezredes és az Adelphi Rangerek szerepeltetésével többet tesz az új Köztársaság bemutatásáért, mint az egész PT összesen. Ezt vetném össze a mai állapotokkal azok miatt, amit te is írtál. Az ep1-et megelőző időszakban csak könyvek és képregények formájában élt a Star Wars (most a béna tévéfilm és animációs sorozatkísérleteket hagyjuk), és az ep1-2-3 talán elkészül valamikot, de valószínűleg senki sem hitt ebben igazán. Az ep3 utáni időszakban meg mindenki joggal hitte, hogy soha többé nem lesz új Star Wars mozifilm, legfeljebb élőszereplős sorozat, de az Underworld csak nem akart megvalósulni, a TCW meg önmagában az évek során már kezdett kevés lenni. Ellenben most nincs olyan év, hogy ne lenne élőszereplős Star Wars matéria, ráadásul az ep9-ről kijövett már biztosan tudtuk, hogy lesznek még Star Wars mozifilmek. Többes számban. És míg az ep1 idején csak arról beszélhettünk előtte és utána is, addig itt, amikor bemegyünk a moziba, előtte még lazán kitárgyalhatjuk a Maul - Shadow Lordot, utána meg már készülhetünk a pár hónappal később érkező Ahsoka 2. évadra. Sőt megeshet, hogy a filmből már elkezdhetünk kombinálni a sorozattal kapcsolatban. Mindez nem torzítja, hanem teljesen más lapra helyezi a mai szemléletet. Régen éveket vártunk türelemmel egy új Star Wars filmre, ma hiszti van, ha egy évben csak két Star Wars produkció van. Ez nem kis különbség, ez ég és föld. Meg, aki kicsit is ismer, az amúgy is jól tudja, hogy amint egy Star Wars produkció körül megjelenik akárcsak egy baljós árnyacska, te máris pesszimistába kapcsolsz. Nyilván nem mindig alaptalanul, pláne most nem, de alapvetően egy számunkra már éveken át bizonyított, összeszokott csapat áll a The Mandalorian and Grogu mögött, ráadásul olyan arcok, akik a moziban is bizonyítottak már, és akik nem csak kenik-vágják a Star Wars-t A-tól Zs-ig, hanem értik is azt. Ha az arctalan cégek hozzáállása nem is ad bizakodásra okott, szerintem Jon Favreau, Dave Filoni, Pedro Pascal, Ludwig Göransson, David Klein és a többiek, a produkció mögött álló általunk már jól ismert emberek azért optimistává tehet minket. Miattuk a The Mandalorian and Groguban minden szkepticizmusom ellenére (ami kizárólag a film anyagi sikerével kapcsolatos) maximáoisan bizakodok, szerintem egy ízig-vérig Star Wars akció-kalandfilmet fogunk kapni, aminek nem csak a korábban játszódó sztorikhoz, de az Ahsoka második szezonjához és a PT-hez is lesz kapcsolódási pontja. Ugyanez a bizadalmam a Starfighterben abszolúte nincs meg, pedig az az érzésem, az fogja megkapni majd a nagy hype-ot, pont ugyanazért, amiért én is szkeptikus vagyok: új készítők, új karakterek, új korszak. Teljesen ismeretlen víz.

Szívemből szóltál @Darth Riddick ! Néha már én érzem magam rosszul, amiért olyan negatívnak tünök, pedig inkább a Star Wars-ért való aggódás hajt, mintsem az ellendrukkerség. Aki ismer az pontosan tudja, hogy én lennék az utolsó aki igaztalanul lehúz egy Star Wars filmet. Nekem is hiányzik az a pörgés ami anno 2015-2019 között ment. Sajnos most ami van, nem is alkalmas a hype feltekerésére.

Eddig nem nagyon szóltatam meg a film kapcsán, de azért igyekeztem figyelemmel kísérni! Nos nyilván ezek alapján még senki sem tudja megjósolni a Star Wars mozis jövőjét, de azt viszont egyáltalán nem értem, hogy miért nem akar a Lucasfilm TUTIRA menni 7 év után a következő SW-mozis szezont megnyitó filmjével? Igazából magát a filmválasztást sem értem, oké a sorozat sikeres volt, de a 3. évad már jóval több kritikát kapott, mint az első kettő! És mégis ezt folytatják filmként! Nem értem! 1999-ben 16 év után tért vissza a moziba a Star Wars.... akkor olyan marketing és hype volt a visszatérés ténye és a Baljós árnyak körül, hogy olyat talán még nem látott a mozi-társadalom! 2015-ben (10 év kihagyás után) is markáns volt. Minden a Star Wars-ról szólt és mi is be voltunk zsongva itt rendesen! Most is eltelt egy kis szünet, jóóó... ez idő alatt volt több tévés produkció SW fronton a 7 év mozifilm mentes időben, és ez torzíthatja az összehasonlítást, de valahogy mégis ki kell mondanom nekem is azt, hogy a korábbi két alkalomhoz mérten (1999 és 2015) az, ami most van marketing téren, az egy légypuki a sarokban! Vagy még az sem! Komolyan, 3 hónap van a filmig és SEMMI! 2015-ben ilyenkor már arccal pörögtünk a metlakin ezerrel, még éjjel is! :D De szép idők is voltak! A másik félelmem, hogy a film akkorát fog hasalni, mint ide Nagykáta. Egyszerűen nem értem az egészet.... nem jó a témaválasztás, sz*rnak a merketingre, semmi várakozás a rajongókban, sőt...., és nem tartanak attól sem, hogy földbe áll az egész. Egyszerűen NEM ÉRTEM! Persze mindez csak az ÉN véleményem, de perpill számomra ezek nem jó kilátások. Én valószínűleg szeretni fogom a filmet, ahogy magamat ismerem, hogy ne szeressem ahhoz nagyon el kell szúrniuk, ez valszeg nem történik meg, de ez így ebben a formában ez az egész akkor sem jó. Az meg ugye nem szempont, hogy én szeretni fogom valszeg a filmet. Én a teljes Sequel-t szerettem (mint ahogy itt a legtöbben) de a netes "közmegállapodás" az, hogy úgy sz*r, ahogy van! És nem kellene egy orrbitális kritikai (és esetleg anyagi) buktával kezdeni az új mozis szezont SW téren!

Ilyen alacsony büdzsével mondjuk tényleg meglepő lenne ha nem lenne anyagi siker. Nyilván sokat segit az is, hogy a sorozatrészeknél megtanulták a készitők, hogy lehet "fillérekből" viszonylag nagy látványt kihozni. Egy-egy Mandó rész állitólag úgy 12 millióba került. A játékidő legfeljebb négyszer annyi lesz most, mint a sorozatrészeknél, a büdzsé viszont majdnem 14-szer annyi lesz.

Húúú, akkor lehet rendezni majd egy A bolygó neve: Halálbolygó maratont. Kíváncsi vagyok, milyen lett, bár hétvége előtt nem biztos, hogy megnézem. A hardcore rajongók szerint nagyon sz*r, szóval nagy esélyt látok rá, hogy rohadt jó lett.

Büszke vagyok rád @Dzséjt, hogy elkezdted. Sajnos az én maratonomból nem lett semmi. Nem éreztem akkora késztetést rá. A Mandit fogom majd megnézni valamikor áprilisban. Egyébként öröm volt olvasni az összefüggéseket, melyek miatt megint belém nyilallt mennyire hiányzik az Acolyte folytatása.

Szerintem a lényeg, hogy jó film legyen, nem baj, ha cuki, és nem teng túl benne az erőszak. Ha ilyen lesz, ettől még lehet látványos és a régebb óta gyerekeknek is élvezetes. Én egy szórakoztató filmre és kalandokra számítok, amelyet ha jól raktak össze, szeretni fogjuk akkor is, ha nem pont a sorozat stilusát viszi tovább. A lényeg a minőség, a családi mozik lehetnek unalmasak, de nagyon szórakoztatóak és emlékezetesek is. Lehetséges, hogy a komor és realista Andor után, ami széles körben hóditott, és mert másmilyen lenni, mint a többi SW alkotás, most ezzel a gyerembarátabb filmmel tesznek egy kilengést a másik irányba. Aztán meglátjuk, mi lesz.

Csak aztán vissza ne üssön. Úgy értem, például az Avatar: The Way of Waternél volt az, hogy a marketing inkább Pandora világára ment rá, így sok szülő elvitte a kisgyerekét a filmre, hogy majd mesebeli lényeket láthat. Erre a film azzal nyit, hogy azok a mesebeli lények a tűz martalékává válnak totálplánba, majd jött még az anyabálna és a gyereke lemészárlása, az agyvizének élőben csapolása és a többi. Na most itt benne van az, hogy azért a szülőnek is felelőssége lenne utánajárni, miféle filmre ülteti be a gyerekét, nem gondolkodás nélkül benyelni a marketinget (pedig hát az Avatarból lehetett sejteni, hogy azért nem babazsúr lesz a folytatás), ugyanakkor tény, hogy nem egy film hasalt már el azon, hogy a marketing más képet festett, mint amilyen valójában volt. És azért - legalábbis eddig - a Star Wars sem babazsúr. Sőt igazából a széria szerintem erőszakosabb lett, mióta a Disney gyártja. Oké, hogy régen is voltak lefejezések, meg kézlevásáok, de olyan gyerekbarát módon. Például Lucas csak megvillantotta a gyerekek előtt Anakin fénykardját a 66-os parancs során, szóval csak sejthettük, mi történt ezután. Az Obi-Wan Kenobiban konkrétan látjuk, hogy Vader sorban levágja az útjába eső gyerekeket, sőt az egyiknek a szemszögéből nézhetjük végig, ahogy gonosz pofával leszúrja. És ez csak egy példa, hol vannak még az olyan momentumok, mint amikor Mando lángszóróval a páncéljában sütötte meg a rohamosztagost, és a kamera még másodpercekig időzik a szénné égett fickón, és hallani, ahogy recseg a páncél és serceg a hús. Vagy a zombi-Palpatine. Vagy a deathtrooper, amiről Sabine leveri a sisakot és konkrétan egy rothadó hulla állkapcsa villan elő. Sokan állítják, hogy a Disney gyerekbaráttá tette a Star Wars-t, de ez szerintem kalapos baromság. És ha a The Mandalorian and Grogu nem tér el ettől, itt is könnyen pofán vághatja a szülőt és a gyermekét az, ha a reklámok hatására egy cukimuki filmet vár, aztán mit-tudom-én, az első öt percben egy rohamosztagos pusztán szrakozásból eltapos egy anzellant vagy felrúgják Grogut a csillagos égig. Végül is, szintén a The Mandalorianben volt az, amikor két scout trooper szó szerint megcsapkodta a zsákba zárt Grogut, hogy maradjon csöndben. Gyerekbarát Disney Star Wars = elrabolt, zsákba gyömöszölt gyerekek fizikai bántalmazása.

Eltudom képzelni, hogy abban a buborékban, amiben a marketing-osztály van ennek az egész kampánynak van értelme. Hisz manapság a gyerekfilmek tarolnak igazán a mozikban, ezért minden a gyerekes családokon múlik, már ami a film jövedelmezőségét illeti. Csak mintha elfelejtenék, hogy a Star Wars alapból egy családoknak szóló franchise. Nem kell feltalálni a spanyol viaszt: úgy kell prezentálni mint egy érdekes Star Wars mozit és kész, menni fognak az emberek. Aztán majd eldöl mennyire gondoljuk jól. Lehet a marketing-osztályon ülnek a zsenik és majd nézünk nagyot mekkorát tarol, de ezen a ponton én ezt nehezen hiszem. Továbbra is olyan mintha egy olyan TV-film bemutatója közeledne, amit valamiféle félreértésből a moziban fognak leadni.

A Scorsese-nek? Számomra igenis van jelentősége, ahogy Herzog-nak is volt. Herzog sokkal tekintélyt parancsolóbb, karizmatikusabb, eredetibb gonosz volt, mint Gideon. Ez persze egy kisebb figurának, epizódszereplőnek tűnik, de sokkal jobban érdekel így, hogy a filmtörténet egyik legnagyobb rendezője adja a hangját, ráadásul pont olyasvalaki, aki Lucas egyik legfontosabb kortársa. Számomra a Star Wars abszolút a filmtörténet része, és örülök, hogy a Mandalorian is annak tekinti magát, szeretné pozicionálni magát ebben. Azon felül, hogy a sorozat technológiai úttörő volt, egyaránt szerepeltet filmtörténeti legendákat és a 80-as évek sci-fi-jeinek, akciófilmjeinek ikonikus, némiképp elfeledett színészeit, ld. Carl Weathers, Michael Biehn, Christopher Lloyd, Sigourney Weaver (és kicsit Nick Nolte, Jennifer Beals is ilyen). A Skeletonban egyébként Mathieu Kassovitz játszott, aki pedig A gyűlölet rendezője.

Martin Scorsese adta a hangját az ardenninek!

@Ody Mandrell , @IndianaAndrisSolo , igazatok van, köszi a kiigazítást. Valamiért az An Old Friend-ben való feltűnése a fejemben a TBB-vel kapcsolódott össze, meg úgy rémlett, hogy a Rebels-ben is cameózott (de csak Sabine-nak volt róla egy grafitije a Ghoston). Hiába no, öregszem, ez a sok cucc a fejemben frissítés nélkül néha összekutyolódik. Mea culpa!

Ha már a huttok ennyire képbe kerülnek (három is szerepelni fog, ilyen sem volt még élőszereplős műben), akkor lehetséges lehet, hogy a trailerben látott városbolygó Nar Shaddaa, a mocsaras-dzsungeles világ pedig Nal Hutta? Az utóbbi kinézete nagyon arra hajaz, és Nar Shadda sokban hasonlít Coruscantra, és hát e kettő a huttok legfőbb világai.

Na akkor most remélem mindannyiunkat meggyőznek, hogy igenis nagyon kell várni a májust!

Számomra Fives A klón! Amit később tett az heroikus, sorsa szívbe markoló. Itt épp az a kellemes benne, hogy szinte csak a háttérben van, és ebből növi ki magát az egész klóntársadalom egyik legnagyobb hősévé.

Nem gondolhatod, hogy ezek közül mind alkalmas a főgonosz pozíciójára... Eleve alig exponálták néhányukat. Max. Pellaeon-nak lenne egyedül olyan jelentősége, Hux pedig elég vérszegény ötlet lenne már. A többi max. algonosz, epizodista. Vader, Palpatine, Maul, Dooku, Kylo, Krennic, Snoke, Dryden Vos, Gideon után tényleg nem is lesz exponálva a főgonosza ennek a filmnek? Kicsit túlzásnak érezném. A merch-eket is mindig a fő negatív figurával adták el, és a posztereken, promóanyagokon is mindig kiemelt helyet foglaltak el. Talán holnap okosabbak leszünk.

Armitage 10 éves jelenleg (amennyiben még mindig YU 9-ben vagyunk). Amúgy a főgonosszal kapcsolatban én remélem, hogy hamarosan kiderül valami, azért mégiscsak jó, ha tudunk azonosítani egy ellenfelet Mandó barátunknak. A Birodalmi maradvány megvan, de hogy ott kit látunk az jó kérdés. Thrawn nekem nagyon egy cameónak tűnik, egy hologramos betelefonálás a film végén teszem azt, az ő játéka az Ahsokában folytatódik. Volt régebben hír, hogy az egyik árnyéktanácsos tag visszatér a filmben. Hogy esetleg ő lenne az, vagy csupán Din Djarin őt kapja el/öli meg a film elején (amikor a havas bolygón megy az akció) csak találgathatunk. A Hutt tanács már nincs, hiszen Vader megölte őket az Ep5-6 között, Jabba maradt így az utolsó képviselő (az Ikreken és Rottán kívül), de ő se él már. Az Ikrek szerepelnek a plakáton, talán valahogy bekavarnak a dolgokba.

De imádnám, ha ebben a filmben végre megjelennének az ekkor úh T-70 X-szárnyúak a PT-ből.

Jon Favreau a New York Toy Fairen azt mondta, hogy hamarosan több dolgot is megosztanak a filmmel kapcsolatban. (videó - pretty soon... hmm? Csaknem?) Hasbro figurák február 13-ától előrendelhetőek: The Mandalorian and Grogu Imperial Remnant Stormtrooper Imperial Remnant AT-AT Driver Imperial Remnant AT-RT Driver Imperial Remnant Stromtrooper Colonel Ward Egyéb bejelentések: Zeb Orellios in the Razor Crest Zeb Orellios Funko Pop The Mandalorian with Grogu Grogu figura a Hasbro-tól AT-AT lépegető AT-RT Remote Control Speeder Bike Lego Razor Crest Grogu (Mattel) The Mandalorian and Grogu - Ice Planet Chase The Mandalorian and Grogu szakácskönyv Mercenary Guard Droid Funko Pop The Mandalorian and Grogu - Allies and Villains Lego Brick Headz New Republic X-wing (New Republic astromech, Coloner Ward, Carson Teva) Anzellan Starship (2 db anzellan, Grogu) https://gizmodo.com/hasbro-mandalorian-and-grogu-black-series-star-wars-2000721261 https://www.starwars.com/news/the-mandalorian-and-grogu-most-wanted-announce https://collider.com/the-mandalorian-and-grogu-movie-tv-series-funko-pop-collection-images-stormtrooper-guard-droid-garazeb-zeb-orrelios/ Visual Guide - Május 19 The Art of The Mandalorian and Grogu - November 3

Holnapután érkezik a Disney-re a Halálbolygó.

Igen, igazad van, magam is azt érzem,hogy egyre gyerekesebb, vagy legyünk finomabbak gyerekbarátabb az irány. De infantilisbe már át ne menjünk. A cuki faktor nem minden!

Daniel José Older: Árnyak nyomában Na, ez nagyon ütős lett. Daniel José Oldertől szoktam tartani. Nem mindig ír jókat. A regényeiben találtam már kifogásolnivaló dolgokat. Ennél a képregénynél viszont nem igazán tapasztaltam zavaró tényezőket. Nagyon jól tartotta a feszes tempót, szépen adagolta az izgalmakat. Füzetről füzetre egyre izgalmasabb lett a sztori. A Viharfellegek végkifejletével indítunk. Emerick Caphtor Jedi-nyomozó kapja feladatul, hogy kiderítse mi történt Loden Greatstormmal, mi ez a titokzatos fenyegetés, amely két vállra fekteti a Jediket. Társul kapja Sian Holt nyomozót. Emerick és Sian között kifejezetten jó dinamika alakul ki, egyre jobban kötődnek egymáshoz. Az események a Csillaghullásig mennek el. Nagyobb képet kapunk a háttérben zajló eseményekről, jobban érthetővé válnak Uttersond doktor motivációi, az állomáson történtek és a végső katasztrófába vezető út. A végkifejlet jelentős hatással van a folytatásra, hisz a Jedik végre mintákat is szereznek a Névtelenektől, így elemezni tudják az új fenyegetést. A történetben hangsúlyt kap az ismeretlentől való félelem, és a tudás hatalma. A megfelelő tudással az ismeretlenből valós körvonalakkal rendelkező veszély válik. Így a félelem is legyőzhető. A tudás elhozhatja a fényt a reménytelenségbe. Kifejezetten szép üzenet. Ez volt Older eddigi legjobb története, kivételesen bekerült a kedvenceim közé.

A Baljós árnyak után, aminek szintén Maul jelenti az esszenciáját(képernyőideje és szűkszavúsága dacára), ez egy ugyancsak jó magyar cím! Akkor sem lett volna hangzatos a tükörfordítás a The phantom menace-re, s most is hasonlóan frappáns az Árnyak mestere. Egy esetleges Árnyéknagyúrnál mindenesetre jobb szerintem. Még az árnyak szó ilyetén ismétlődése is inkább jól ki, mint, hogy zavaró lenne.

Nem Sith mester, legalábbis nem úgy, mint Plagueis Sidiousnak és Qimirnek, vagy Sidious Vadernek, Tyranusnak és Maulnak. Hanem úgy, ahogy például Dooku volt Asajj-nak, Opress-nek és Quinlan Vosnak. Tehát az akolitus mestere. A sorozatban Mea végig mesternek szólítja az Idegent, ahogy Asajj és Opress is mesternek szólította Dookut. Mae, Osha, Asajj, Opress, Vos, ezek mind akolitusok, akinek a Sith tanítvány a mestere, akinek meg a Sith mester a mestere. Qimir maga Sith tanítvány (csak a Sith tanítványnak van akolitusa), és Darth Plagueis a mestere, ezt már rég tisztázta Leslye Headland, ebben nincs kérdés.

Köszi az összegzést! Ami számomra újdonság volt, az a Savage-Grievous-Qui-gon szellemes rész. Remek lesz feltérképezni, hogy Maul miképp lesz majd olyan státuszban, ahol mi a Soloban láttuk.

Szerintem a legnagyobb hülyeség lenne eldobni Rey karakterét, de még akár a háttérbe is tolni. Daisy fiatal, és simán benne van a karakterben egy remek életút. Minden csak írók kérdése. Gondoljunk csak arra mit hoztak ki Maulból, aki csak egy biodíszlet volt, pár szavas szereppel.

Ami engem illet, én ki nem állhatom a bejglit. Csak végszükség esetén vagyok hajlandó enni belőle. Donát.