Hozzászólás ideje: 2008. Június 28.17 éve Azért jó néha hallani olyan állásokról is, amelyek valami kétkezi munkát jelentenek. Nem élhet mindenki a szolgáltatás szektorból, hiszen az jobbára nem hoz létre semmi kézzel foghatót, csak forgatja, költi a pénzt, és a hozzáadott érték bizonytalan.
Hozzászólás ideje: 2008. Június 28.17 éve A montirozás az amikor a megbízótól kapott anyagot (ált átlátszó műanyaglapok ezek) felragasztod bizonyos sorrendben egy nagyobb műanyag lapra, attól függően, hogy tűzött vagy ragasztott lesz e a kiadás ( sorry, már a szakkifejezés nem jut eszembe), aztán ezt a lapot rögzíted egy lemezre, melyet beraksz egy átvilágító gépbe, itt a tartalmi forrás reégetődik a lemezre, aztán zsupsz be egy vegyszerekkel telített tartályba ami leoldja a szövegen kívüli festékréteget a lemezről. A lemez ezek után kikerül a nyomdagépekhez és ott a festékhengerek közé kerül, majd a tartalmi felületen megtapadt festék megy a papírlapokra. Eccerűen fogalmazva ennyi. Nem sokáig csináltam, de elégé pepecs meló volt. Akkor te ismered Strinovics Jenőt, a Mestert.Amikor nyomdában voltam tróger(sm), akkor ő volt a montírozó. Pildi: Na akkor találtál valakit.Én világéletemben kétkezi munkát végeztem.Most pl egy raktárban.
Hozzászólás ideje: 2008. Június 29.17 éve Akkor te ismered Strinovics Jenőt, a Mestert.Amikor nyomdában voltam tróger(sm), akkor ő volt a montírozó. Pildi: Na akkor találtál valakit.Én világéletemben kétkezi munkát végeztem.Most pl egy raktárban. Nem voltam szakmabeli. A Nyomda megváltozott munkaképességüeknek nyújtott állást. Jelentkeztem, mert nem kívánt szakmai előtanulmányt a dolog. Eleinte könyvet kötöttem, aztán a montírozásra kerültem. Össz-vissz asszem egy évig voltam ott, amikor aztán a vegyszerektől kipurcantam.
Hozzászólás ideje: 2008. Június 29.17 éve Anyukám montírozó. Kihalófében lévő szakma. Lassan mindenhol CTP van, vagyis a számítógépből egyből a nyomdalemezre kerülnek, kilövési sorrendben a nyomtatandó oldalak. A kilövés célja lényegében, hogy hajtogatás, vágás és kötés után az ívre nyomtatott oldalak megfelelő sorrendben kövessék egymást.
Hozzászólás ideje: 2008. Június 29.17 éve Anyukám montírozó. Kihalófében lévő szakma. Lassan mindenhol CTP van, vagyis a számítógépből egyből a nyomdalemezre kerülnek, kilövési sorrendben a nyomtatandó oldalak. A kilövés célja lényegében, hogy hajtogatás, vágás és kötés után az ívre nyomtatott oldalak megfelelő sorrendben kövessék egymást. Na most nekem is beugrottak a szakszavak.
Hozzászólás ideje: 2008. Június 29.17 éve Anyukám montírozó. Kihalófében lévő szakma. Lassan mindenhol CTP van, vagyis a számítógépből egyből a nyomdalemezre kerülnek, kilövési sorrendben a nyomtatandó oldalak. A kilövés célja lényegében, hogy hajtogatás, vágás és kötés után az ívre nyomtatott oldalak megfelelő sorrendben kövessék egymást. . Nem ez az egyetlen szakma, amit a számítógéphasználat elsorvaszt. És ez nem is csoda, hiszen azzal jóval gyorsabban, egyszerűbben, és a korrekciót is egyszerűbbé téve lehet dolgozni, ami az egész folyamatot olcsóbbá teszi. Nincs mit tenni, ez a jövő útja.
Hozzászólás ideje: 2008. Július 1.17 éve Végre, mivel nagypapa már vagy 13 éve meghalt és a nagyitól sikerült megkapni az örökséget. Vagy 700 darab könyvet. Ma azokat katalogizáltam, vannak nagyon érdekesek, mint a Hajtás és LOvaglás 1940es kiadás vagy pár magyar őstörténelemmel foglalkozó könyv. Van egy rakat tök unalmas, például a talaj kémiája a talaj genetikája és a nitrátok kémiája című vagy ezer oldalas vaskos darab. Szerintetek megéri ezeket antikváriumba vinni vagy rendezzünk be könyvtárat a padlástérben? Egyébként eddig egy nedves-dohos pincében rohadtak, úgyhogy öröm volt kivakarni őket a penészből, miközban estére dártvédert megszégyenítve hörögtem.
Hozzászólás ideje: 2008. Július 2.17 éve Szerintem érdemes utánanézni melyik antikvárnak a profilja. Zenei antikvár tuti van, szóval ennyi erővel lehet akár mezőgazdasági antikvár is valahol.....
Hozzászólás ideje: 2008. Július 18.17 éve Vagy 700 darab könyvet. Ma azokat katalogizáltam, vannak nagyon érdekesek, mint a Hajtás és LOvaglás 1940es kiadás Egyszer láttam egy újranyomást egy kovácsolásról szóló könyvből, az nincs esetleg közte? Akármelyik kiadás) "Milyen a jó kovács?" vagy valami ilyesmi a címe és (nem) meglepően volt néhány olyan észrevétel bene, amit cirka kétszáz (ha nem több) évvel később egy amerikai színvak mister is észrevett.
Hozzászólás ideje: 2008. Július 22.17 éve Help! Segítséget kérnék. Nincs meg valamelyikőtöknek két régi gyerekkönyv? Vidám matematika 1-2, Pipacska és Kockapaci kalandjai. Kisfiamnak szeretném megszerezni. Ha megvan valakinek, és nem kell - szivesen átveszem vagy megveszem. Előre is kössz! Márti
Hozzászólás ideje: 2008. Július 22.17 éve Sajnos nincs, mégcsak nem is hallottam róluk. És miért keresed őket? Olyan jók?
Hozzászólás ideje: 2008. Július 22.17 éve Sajnos nincs, mégcsak nem is hallottam róluk. És miért keresed őket? Olyan jók? Nekem megvoltak anno. Óvodásoknak készült, mesés keretben tanítja meg őket a legalapvetőbb matekra. Kicsi, nagy, kerek, háromszögű, ilyesmik. ÉS aranyos. Szóval ezért keresem égen-földön:) Szerkesztve: 2008. Július 22.17 éve - Ody Mandrell
Hozzászólás ideje: 2008. November 29.16 éve A múltkoriban kezembe akadt Asimov Alapítvány-trilógiája, és kedvet kaptam újra elolvasni. Kamaszkorom egyik kedvenc sci-fije volt, régen olvastam utoljára (bevett szokásom, hogy a kedves regényeimet többször is elolvasom, és mivel a memóriám nem tökéletes, a részletek teljes mértékben nem szoktak megmaradni, csupán az adott könyv témája és hangulata, ezért egy jó könyv az ismerőssége ellenére mindig képes élményt szerezni ). Érdekes volt újra találkozni Asimov feldobott dilemmájával a természettudomány és a társadalomtudomány elsőbbségéről. Az első két kötetet már befejeztem, most tartok a Második Alapítványnál, és egyre jobban élvezem a történetet. Az eleje se rossz, de nekem főleg akkor kezd el tetszeni a történet, amikor a Második Alapítvány aktív részesévé válik az eseményeknek. A titokzatosságot, ami körüllengi, mindig is nagyon izgalmasnak találtam, és az a jó, hogy arra sem emlékszem (pedig tényleg már legalább háromszor elolvastam ezelőtt mind az öt kötetet), hogy végül is a sok kavarás után hol van a Második Alapítvány, szóval ismét megvan az izgalom. De azt mostanában hallottam, hogy az Alapítvány-trilógia, az Alapítvány Pereme I-II. és az Alapítvány és Föld regényeken kívül Asimov Robot-regényei is kapcsolódnak az Alapítványokhoz, valami átvezető kötetekkel - azokat nem olvastam. Érdemes lenne? (ha valaki közületek olvasta őket...)
Hozzászólás ideje: 2008. November 30.16 éve Sajnos anno még az Alapítvány könyveket sem olvastam végig, pedig tetszettek. Már azt sem tudom, honnan olvastam őket, pedig jó lenne még egyszer nekiugrani. No majd A többiről csak azt tudom, hogy vannak
Hozzászólás ideje: 2008. November 30.16 éve De azt mostanában hallottam, hogy az Alapítvány-trilógia, az Alapítvány Pereme I-II. és az Alapítvány és Föld regényeken kívül Asimov Robot-regényei is kapcsolódnak az Alapítványokhoz, valami átvezető kötetekkel - azokat nem olvastam. Érdemes lenne? (ha valaki közületek olvasta őket...) Érdemes lenne. Nekem megvan mind az 5 kötet, és nagyon élveztem. A Szukits adta ki a teljes sorozatot. Felrakjam a kronológiát?
Hozzászólás ideje: 2008. November 30.16 éve Szerző Az Alapítvány tényleg nagyon jó! Úgy hírlik filmet is akarnak csinálni belőle, de remélem nem lesz belőle semmi.
Hozzászólás ideje: 2008. November 30.16 éve Érdemes lenne. Nekem megvan mind az 5 kötet, és nagyon élveztem. A Szukits adta ki a teljes sorozatot. Felrakjam a kronológiát? Én megköszönném Feljegyzem és egyszer csak a közeljövőben nekiállok. Szép a Szukits kiadás, de nem mostanság fogom megvenni, bár tőlük másra is fáj a fogam. A gépen..khmm.. megvannak... na de az azért más Nem tudom, hogy lehetne-e belőle jó filmet készíteni. Inkább nem, bár már másra is mondták, hogy nem lehet filmre vinni, azért vannak kivételek.
Hozzászólás ideje: 2008. November 30.16 éve Az Alapítvány tényleg nagyon jó! Úgy hírlik filmet is akarnak csinálni belőle, de remélem nem lesz belőle semmi. Ráadásul ugyanazok vették meg a jogokat, mint akik a Terminatort is átvették (Halcyon Company). Szerintem biztos lesz belőle valami, de kérdéses a minősége. Nekem sem tűnik mozivászonra valónak. Ámbátor, erős a gyanúm, hogy olyasmi lesz belőle, mint az Én, a robot. Adaptáció, nem is rossz film, de köze nincs Asimov Én, a robotjához.
Hozzászólás ideje: 2008. November 30.16 éve Ha jól tudom akkor a Rámát meg visszadobták. Pedig abból micsoda látványt ki lehetett volna hozni, ezzel a belső világgal. Már a Halo-ban is marha jól nézet ki az egész
Hozzászólás ideje: 2008. November 30.16 éve Érdemes lenne. Nekem megvan mind az 5 kötet, és nagyon élveztem. A Szukits adta ki a teljes sorozatot. Felrakjam a kronológiát? Az öt nagy vastagra gondolsz? Az engem is érdekelne.
Hozzászólás ideje: 2008. November 30.16 éve Az Alapítvány tényleg nagyon jó! Úgy hírlik filmet is akarnak csinálni belőle, de remélem nem lesz belőle semmi. Most, olvasás közben eszembe jutott ez a lehetséges filmes megvalósítás, és történethűen csak TV-sorozat formájában tudom elképzelni, hiszen időben eléggé szétaprózodott az egész, ezek az egységek vannak egymásra eléggé lazán felfűzve, ezt egy filmben összehozni csak úgy lehet, ha jelentősen eltérnek az eredeti sztoritól. És akkor meg mi értelme van Alapítványnak hívni az egészet?
Hozzászólás ideje: 2008. November 30.16 éve Ne filmesítsék meg. Nem egyezne azzal, amit elképzeltem olvasás közben.
Hozzászólás ideje: 2008. November 30.16 éve Ne filmesítsék meg. Nem egyezne azzal, amit elképzeltem olvasás közben. Filmesítsd meg te, akkor egyezne
Hozzászólás ideje: 2008. December 1.16 éve Köszi Azt hiszem, a mostanra már betervezett Dűne könyvek után jöhet is Bár amilyen lassan olvasok manapság, egy évre csináltam magamnak olvasási programot
Hozzászólás ideje: 2008. December 1.16 éve Részemről is köszi, kolmilan. Én is elolvasnám az "előzményeket", de olyan vastag köteteket nem akarok cipelni. Mindig munkába menet és onnan jövet szoktam olvasni, próbálom értelmesen kihasználni a napi másfél órát, amit utazással töltök. De ez csak vékonyka könyvekkel működik.
Hozzászólás ideje: 2008. December 2.16 éve Részemről is köszi, kolmilan. Én is elolvasnám az "előzményeket", de olyan vastag köteteket nem akarok cipelni. Mindig munkába menet és onnan jövet szoktam olvasni, próbálom értelmesen kihasználni a napi másfél órát, amit utazással töltök. De ez csak vékonyka könyvekkel működik. Ami csak elektronikusan van meg, azt meg rá lehet tenni a mobilodra. Pont most találtam egy ilyen progit.
Hozzászólás ideje: 2008. December 2.16 éve Tudnál erről írni pár szót? Jó priviben is, mindegy, de érdekel.
Hozzászólás ideje: 2008. December 2.16 éve Ami csak elektronikusan van meg, azt meg rá lehet tenni a mobilodra. Pont most találtam egy ilyen progit. Az én mobilom már 4 éves, és nem erre tervezték a kijelzőjét... Kinézhetném a szememet, ha arról akarnám elolvasni.
Csatlakozz a beszélgetéshez!
Írj hozzászólást most, és regisztrálj később. Amennyiben már regisztráltál, lépj be a fórumra és szólj hozzá a témához.