Filmek

[Dzséjt]

Rodriguez "Dollár-trilógiájáról" ugyanaz a véleményem, mint Bomarré. Pöcre. A Desperado a legjobb, az El Mariachi kevesebb, mint ami lehetne (nyilván a háttérforrások hiánya miatt), a Volt egyszer egy Mexikó pedig több akar lenni, mint amennyinek lennie kéne (valószínűleg a már túl sok háttérforrás miatt).

Amúgy meg a Desperadoban van a filmtörténet legkirályabb fegyverelőrántása.

 

http://www.youtube.com/watch?v=sPCO2NpAQV8

[Frenkie]

Az El Mariachit nem láttam mert úgy hallottam hogy az ugyanaaz mint a Desperado(tuljadonképpen ez a remake-je). A Desperado nagyon jó. Ekkor már lehetett olvasni hogy Rodriquez nagy haverja Tarantinonak. Ebből a filmből lejön miért. A Volt egyszer egy Mexico szerintem felejthető, már túl holywoodi.

[Oldfighter]

Hm, ígéretesnek tűnik.

 

http://www.youtube.com/watch?v=-HBjWcFV_ZY&feature

[Pildi]

Amúgy meg a Desperadoban van a filmtörténet legkirályabb fegyverelőrántása.

Ez a jelenet annyira híres, hogy bár én nem láttam a Desperado-t, de mégis ismerem. Biztos nem vagyok egyedül.

És igaz, Banderas itt nagyon

[Obi1]

Éjszaka újráztam a No Country-t, hát ez még mindig lehengerlő. Csak ritkán érzem azt hogy egy film minden egyes másodpercének minden egyes apró részlete tökéletesen passzol egymáshoz, de ennél ez a helyzet, egyszerűen nem tudok hibát találni benne.

[Rog]

Ezelőtt egyáltalán nem foglalkoztam ezzel a tetkós csajszis múvival de a főcíme meggyőzött arról hogy mindenképp meg kell néznem.

 

http://www.youtube.com/watch?v=tcp9Ysi75f0

[KisKósa]

Rodriguez "Dollár-trilógiájáról" ugyanaz a véleményem, mint Bomarré.

Apropó, majd a Dollár trilógiára is szeretnék sort keríteni alkalomadtán. A Jó, A Rossz És A Csúf Quentin Tarantino szerint minden idők legjobban megrendezett filmje, bár igaz, hogy ő elég furcsa fazon. De elég sokan istenítik, úgyhogy nem lehet rossz, ráadásul filmtörténeti alapmű.

[MissKarrde]

Ezelőtt egyáltalán nem foglalkoztam ezzel a tetkós csajszis múvival de a főcíme meggyőzött arról hogy mindenképp meg kell néznem.

Elég extra a főcím. Még meggondolom, hogy megnézzem-e, az eredeti tetszett, amikor láttam kb. két éve.

[Ody Mandrell]

Éjszaka újráztam a No Country-t, hát ez még mindig lehengerlő. Csak ritkán érzem azt hogy egy film minden egyes másodpercének minden egyes apró részlete tökéletesen passzol egymáshoz, de ennél ez a helyzet, egyszerűen nem tudok hibát találni benne.

Én pont így vagyok a Drive -al.

[Rog]

Még meggondolom, hogy megnézzem-e, az eredeti tetszett, amikor láttam kb. két éve.

Az eredetit még nem láttam. Lehet hogy emez után azt is megnézem.

[Obi1]

Írtam egy rövidet a No Country for Old Menről, ahogy én értelmezem, akit érdekel az olvassa el.

 

 

Miről is szól a film? Sok kritika éri a nézői oldalról, hogy tulajdonképpen egy értelmetlen katyvasz az egész, oda-nemillő monológusokkal. Pedig éppen ellenkezőleg.

Csak éppen nem mondanivalója van(mint egy átlag okoskodó filmnél), de nem is kérdeznivalója(mint a Watchmennek), inkább gondolkodni-valója. Megadja a puzzle-darabokat, amiket kedvünk szerint illesztünk össze.

 

A film elején megállapítódik: Bell Sheriff visszasírja a régi időket, amikor is minden sokkal jobb volt: olyan békés idők voltak hogy a rend őrei fegyvert se hordtak magukkal, ezzel szemben most a világ tele lett kegyetlen sorozatgyilkosokkal, akik csak kedvtelésből ölnek, mániákus pszichopatákkal.

 

Anton testesíti meg a gonoszságot, ami természetéből eredendően megállíthatatlan. Mint egy időtlen jelenség, értelmetlen vele csatázni: mint ahogy láttuk, ha kell kiszedi magából a söréteket, elsétál nyílt töréssel a baleset helyszínéről, egyszerűen mindent túlél.

Olyan mint a halál. Nem különböztet meg embereket, nem ismer könyörületet: mindegy felőle hogy egy ártatlan öregemberről van szó, egy fiatal lányról, vagy korrupt bűnözőkről. Ha a szerencse úgy hozza, mindenkit elragad, csak annyi könyörület és részlehajlás van benne mint egy feldobott érmében. Olyan hirtelen és random jön, mint az autó ami elütötte magát Antont, vagy mint ahogy Moss is csak Antonnal fogócskázott végig, arra nem számított hogy a film elején bemutatott mexikóiak fogják megölni. Kiszámíthatatlan, mint az élet (kicsit olyan ez mint aki egész életében azért küzd hogy ne kapjon tüdőrákot, aztán ráesik a fejére egy tégla. Ki látta azt jönni?).

 

Az autóbaleset után jön az igazi lényeg: Amikor a fiú felajánlja az ingét önzetlenül, csupán mint egy nemes emberi gesztus (szemben a fiatalokkal Mexikóban, akik 500 dollárt kértek a dzsekiért). De azzal hogy végül elfogadja azt, el is veszti az ártatlanságát, rögtön látni is a gyerekeket ahogy után azon civakodnak hogy kinek mennyi jusson. Mint ahogy Moss is a bőröndnyi pénzt választotta ahelyett, hogy segített volna a sérült mexikóinak az autóban (amikor később visszament, az inkább csak bűntudat volt).

És ahelyett hogy történt volna egy Deus ex machina, valamiféle isteni beavatkozás, hogy a rossz végül pórul jár (elüti az autó), simán felkel és tovább megy. Nem a filmes klisék ellen van ez a befejezés, hanem az életbeli klisék ellen.

 

A Sheriff rájön a film végére, hogy ez a gonoszság nem a modern idők velejárója, mindig is jelen volt (nem hiába játszódik 30 évvel korábban a film). Az elődei se azért jártak fegyvertelenül mert annyira békés idők voltak, inkább azért mert tudták hogy értelmetlen felvenni a harcot a rosszal szemben, hiába húzzuk az időt, mindig ugyanaz lesz a végeredmény (mint ahogy Moss is erre a sorsa jutott, bármennyit is próbálkozott). Ezért is tette el a fegyverét a Sheriff amikor belépett a motelszobába, hiába tudta hogy Chigurh még a szobában van. Lehet megsebesíti, de hiába, mert újjult erővel tér vissza másnap.

 

 

Bell a végén az álmairól beszél, itt sokkal kevésbé egyértelmű hogy mit akarhatnak mondani a készítők. Mind a kettőben szerepel az apja: az elsőben elveszít valamiféle pénzt, ami miatt az apja számon kéri őt. A másodikban az apjával lovagol az iszonyú hideg éjszakában, elől az öregével aki egy fáklyát visz a kezében, hogy majd tűzet gyújtson neki.

A rideg sötétség valószínűleg a szintén rideg és sötét világot jelképezi, amiben haladnak előre egyenesen. Az apját követi, a hegyen túlra, ahol az apja már várja. Ez ugye a halált jelenti.

Az előbbi álomban ugye a Sheriff elvesztett, vagy mondjuk inkább úgy elfelejtett valami fontosat, amit az apjától kapott. Ugye amit kaphatott az apjától az maga a Sheriffség, az eszme ahogyan megtapasztalta ezt az életet, amit Bell csak most a végén talált meg újra.

Azzal hogy a Sheriff nyugdíjba vonul, elfogadja a világot olyannak amilyen. Fellehet venni a gonoszsággal a harcot, kell is, de maximum csatákat lehet nyerni.

 

Szerintem nagyon érdekes film, nincsen sziklaszilárd biztos értelmezése. Emellett minden filmes szempontból hibátlan a film: a színészek, a forgatókönyv, a lassú cselekmény ellenére iszonyú izgalmas jelenetek, a minimális zene, a rendezés.. Nem, szerintem egyáltalán nem sz*r film.

 

[Oldfighter]

http://www.youtube.com/watch?v=D8ghM82M568

[Pildi]

Írtam egy rövidet a No Country for Old Menről, ahogy én értelmezem, akit érdekel az olvassa el.

Obi1, ez zseniális írás lett.

Én ennek a töredékét sem tudtam volna megfogalmazni, csupán halványan sejtettem, mit is látok valójában. Érdemes lesz újra megnézni a filmet így.

[Donát]

Obi, én még nem láttam a filmet, de megnézem, aztán elolvasom a véleményed.

[Obi1]

Obi1, ez zseniális írás lett.

Én ennek a töredékét sem tudtam volna megfogalmazni, csupán halványan sejtettem, mit is látok valójában. Érdemes lesz újra megnézni a filmet így.

Köszi szépen. Érdekes, mert most néztem meg két napja, de már újra tudnám nézni.

 

Érdemes a Coen testvérek többi filmjét is megnézni, főleg hogy ha imponál az iszonyú erős fekete humor, bár tény hogy a No Country a csúcs. De szinte az összes filmjük instant klasszikus.

 

Donát: Kíváncsi leszek.

Szerkesztve: 2012. Január 10. - Obi1

[Donát]

A félszeműt láttam tőlük, az tetszett nagyon.

[MissKarrde]

Én is láttam jó pár filmjüket, tetszettek. Jó ez az írás a No country-ról, bár picit bajban voltam, mivel nagyon régen láttam. Majd újra megnézem valamikor

[KisKósa]

Dollár trilógia, vélemények?

[Rog]

Nekem csak a "Még pár dollárral több" jön be abból a sorozatból. Eredeti szinkronnal.

[Frenkie]

Dollár trilógia, vélemények?

 

 

Gyrerekkoromban láttam őket, akkor nagyon bejöttek.

[Rog]

Haywire nyitójelenet:

 

http://www.dailymotion.com/video/xnlcqd_gina1_sport#from=embed

[Rog]

[Bomarr]

Dollár trilógia, vélemények?

 

-Egy maréknyi dollárért - Anno ezzel a filmmel kezdődött a spagetti-westernnek felemelkedése, amik nem csak arról ismertek, hogy nagyrészt olasz stábbal és a spanyol sivatagban forgatták le őket: megreformálták az egész western műfajt. A fő jellegzetességek pedig már itt gyülekeznek a nyitófilmben.

Korábban ugyanis az amerikai western abból állt, hogy a makulátlan hősök lepuffantottak pár marhatolvajt vagy banditát, majd diadalittasan belelovagoltak a naplementébe. A szívűk mindig a helyén volt -és többnyire fehér kalapot viseltek, hogy véletlenül se tévessze el a néző hogy ki van a jó oldalon-, tehát pokoli unalmasak voltak. Sergio Leone ezen csavart egyet: az olasz western nem a jó és a rossz, hanem a rossz és a nála is rosszabb harca. Frissem sminkelt fejek helyett cserzett arcú antihősök néznek a kamerába. Ha valakinek nem elég izgalmas az arcberendezése, rá kell tenni egy sebhelyet - kábé ez volt a mottó. A trilógia első darabja annak ellenére, hogy csak egy kisvárosban játszodik és láthatóan igen messze áll mindenféle epikusságtól, bizonyos pontokon máris lenyügözően teljesít. Az itt még kezdő színésznek számító Clint Eastwood (ekkor még főleg csak TV-s szerepek álltak mögötte) már kemény mint a koporsószög, Morricone zenéje hátborzongatóan jó, a leszámolások pedig pazarak. Pedig ez még csak a kezdet.

 

-Pár dollárral többért - Nem betervezett folytatás. A siker hozta, de jó példa rá, hogy ez nem kell feltétlenül rossz filmet jelentsen. Az elöző pozitiv fogadtatása miatt erre már könnyebb volt összekalapolni a pénzt, ugyhogy a sztori is nagyobb szabású lehetett. Itt már Eastwood Névtelen Férfija mellett felbukkan egy hasonlóan karakteres főszereplő (Lee Van Cleef kiváló prezentálásában), akivel együtt erednek egy törvényen kívűli banda után. Gyakorlatilag ilyen a tökéletes folytatás: bármilyen elemét vesszük elő, egy picivel mindenben jobban teljesít, mint az első rész.

Csak érdekességképp jegyzem meg: az amerikaiak ki nem állhatták ezeket a filmeket. A forgalmazók eleve csúnyán elbántak velük: Sergio későbbi mesterművét a Volt egyszer egy Vadnyugatot például össze-vissza vágták, többek közt eltávolitva belőle az egyik szereplő halálát, a kritikusok és a helyi western-rendezők meg duzzogtak, hogy mit művelnek az ő múltjukkal az európaiak (magát a spagetti-western kifejezést is gúnynévnek szánták eredetileg). Igaz többségük, például a sokat idézett Roger Ebert azóta már kanosszát járt a korábbi soraiért. De ami mindennél beszédesebb, hogy azóta az amerikai western is a régi olasz műfajtársaktól veszi az eszköztárát.

 

-A jó, a rossz és a csúf - Mestermű! Az elöző két rész meg eközé nyugodtan képzelj egy szakadékot. Ez a minimum ami elválasztja ezt az alkotást a trilógia első darabjaitól. Van egy urban legend ami szerint, mikor kitudodott, hogy Leone az amerikai polgárháborút akarja a sztori hátteréül megtenni John Ford -akkori, igen elismert amerikai western rendező- levelet írt neki, hogy tegye meg azt a szivességet, hogy lemond erről az ötletéről. Már előre féltek mit fog vele művelni. Pedig kezet csókolhatnak neki: az amerikai polgárháború se előtte se azóta nem volt még a nagyvásznon ennyire letaglozó és ennyire "cool". Persze pátosz, meg hegedűszóra lobogó amerikai zászló az nincs, helyette tobzodnak a remek karakterek, a bűntető egysorosok és néhány olyan háborús rész amik ma is elkerekedett tekinteteket hagynak maguk után. Van ahol szokás vitázni, hogy ez vagy a "Volt egyszer egy Vadnyugat" Sergio legjobbja... nem is rossz vitatéma, de mindkettőt látni kell. Nincs mentség!

Sergio ezzel a filmmel megmutatta, hogy mint kell egy valós történelmi eseményt mint szinesitő elemet használni. A polgárháború a hősöknek ugyan nem különösebben fontos, de ugyanakkor kérlelhetetlenül belebotlanak lépten nyomon. A végső leszámolás pedig... hirtelen ide illő szuperlativusz nem is ugrik az eszembe, így tényleg csak ennyi: meg kell nézni.

 

És ha megvannak és tetszettek érdemes még körbe nézni az olasz westernek között. Sergio egyéb filmjei mellett most ami hirtelen eszembe jut: "A bullet for the general".

[Donát]

Na gyűlnek a vizsgaidőszak végére a filmek, amiket látnom kell.

[Frenkie]

Bomarr: Annyira meghozta a kedvem ezen filmek újranézéséhez(utoljára a nyolcvanas években láttam őket) remek írásod , hogy már kapom is le őket.

[SimonZ]

Obi1: gratulálok a Nem vénnek való vidék-esszéhez! Nagyon jó lett, tanultam belőle.

A film amúgy nekem is nagy kedvencem. Lassan érdemes lesz újra elővenni.

[Rog]

Én a "Még pár dollárral több"-et nézném meg ha nem két és fél hónapja láttam volna legutóbb.

Szerkesztve: 2012. Január 11. - Rog

[R2-D2]

Írtam egy rövidet a No Country for Old Menről, ahogy én értelmezem, akit érdekel az olvassa el.

 

 

Miről is szól a film? Sok kritika éri a nézői oldalról, hogy tulajdonképpen egy értelmetlen katyvasz az egész, oda-nemillő monológusokkal. Pedig éppen ellenkezőleg.

Csak éppen nem mondanivalója van(mint egy átlag okoskodó filmnél), de nem is kérdeznivalója(mint a Watchmennek), inkább gondolkodni-valója. Megadja a puzzle-darabokat, amiket kedvünk szerint illesztünk össze.

 

A film elején megállapítódik: Bell Sheriff visszasírja a régi időket, amikor is minden sokkal jobb volt: olyan békés idők voltak hogy a rend őrei fegyvert se hordtak magukkal, ezzel szemben most a világ tele lett kegyetlen sorozatgyilkosokkal, akik csak kedvtelésből ölnek, mániákus pszichopatákkal.

 

Anton testesíti meg a gonoszságot, ami természetéből eredendően megállíthatatlan. Mint egy időtlen jelenség, értelmetlen vele csatázni: mint ahogy láttuk, ha kell kiszedi magából a söréteket, elsétál nyílt töréssel a baleset helyszínéről, egyszerűen mindent túlél.

Olyan mint a halál. Nem különböztet meg embereket, nem ismer könyörületet: mindegy felőle hogy egy ártatlan öregemberről van szó, egy fiatal lányról, vagy korrupt bűnözőkről. Ha a szerencse úgy hozza, mindenkit elragad, csak annyi könyörület és részlehajlás van benne mint egy feldobott érmében. Olyan hirtelen és random jön, mint az autó ami elütötte magát Antont, vagy mint ahogy Moss is csak Antonnal fogócskázott végig, arra nem számított hogy a film elején bemutatott mexikóiak fogják megölni. Kiszámíthatatlan, mint az élet (kicsit olyan ez mint aki egész életében azért küzd hogy ne kapjon tüdőrákot, aztán ráesik a fejére egy tégla. Ki látta azt jönni?).

 

Az autóbaleset után jön az igazi lényeg: Amikor a fiú felajánlja az ingét önzetlenül, csupán mint egy nemes emberi gesztus (szemben a fiatalokkal Mexikóban, akik 500 dollárt kértek a dzsekiért). De azzal hogy végül elfogadja azt, el is veszti az ártatlanságát, rögtön látni is a gyerekeket ahogy után azon civakodnak hogy kinek mennyi jusson. Mint ahogy Moss is a bőröndnyi pénzt választotta ahelyett, hogy segített volna a sérült mexikóinak az autóban (amikor később visszament, az inkább csak bűntudat volt).

És ahelyett hogy történt volna egy Deus ex machina, valamiféle isteni beavatkozás, hogy a rossz végül pórul jár (elüti az autó), simán felkel és tovább megy. Nem a filmes klisék ellen van ez a befejezés, hanem az életbeli klisék ellen.

 

A Sheriff rájön a film végére, hogy ez a gonoszság nem a modern idők velejárója, mindig is jelen volt (nem hiába játszódik 30 évvel korábban a film). Az elődei se azért jártak fegyvertelenül mert annyira békés idők voltak, inkább azért mert tudták hogy értelmetlen felvenni a harcot a rosszal szemben, hiába húzzuk az időt, mindig ugyanaz lesz a végeredmény (mint ahogy Moss is erre a sorsa jutott, bármennyit is próbálkozott). Ezért is tette el a fegyverét a Sheriff amikor belépett a motelszobába, hiába tudta hogy Chigurh még a szobában van. Lehet megsebesíti, de hiába, mert újjult erővel tér vissza másnap.

 

 

Bell a végén az álmairól beszél, itt sokkal kevésbé egyértelmű hogy mit akarhatnak mondani a készítők. Mind a kettőben szerepel az apja: az elsőben elveszít valamiféle pénzt, ami miatt az apja számon kéri őt. A másodikban az apjával lovagol az iszonyú hideg éjszakában, elől az öregével aki egy fáklyát visz a kezében, hogy majd tűzet gyújtson neki.

A rideg sötétség valószínűleg a szintén rideg és sötét világot jelképezi, amiben haladnak előre egyenesen. Az apját követi, a hegyen túlra, ahol az apja már várja. Ez ugye a halált jelenti.

Az előbbi álomban ugye a Sheriff elvesztett, vagy mondjuk inkább úgy elfelejtett valami fontosat, amit az apjától kapott. Ugye amit kaphatott az apjától az maga a Sheriffség, az eszme ahogyan megtapasztalta ezt az életet, amit Bell csak most a végén talált meg újra.

Azzal hogy a Sheriff nyugdíjba vonul, elfogadja a világot olyannak amilyen. Fellehet venni a gonoszsággal a harcot, kell is, de maximum csatákat lehet nyerni.

 

Szerintem nagyon érdekes film, nincsen sziklaszilárd biztos értelmezése. Emellett minden filmes szempontból hibátlan a film: a színészek, a forgatókönyv, a lassú cselekmény ellenére iszonyú izgalmas jelenetek, a minimális zene, a rendezés.. Nem, szerintem egyáltalán nem sz*r film.

 

 

 

Nagyon jó írás, Obi1, bár a film vegyes érzéseket keltett bennem anno, de most már valamikor újra is nézném..

 

Ezek után viszont érdeklődéssel olvasnék Tőled egy picit bővebb értelmezést A majmok bolygója: Lázadáshoz, ha már oly szépen sikerült múltkor belekötnöd az írásomba... :-)

[MissKarrde]

Na gyűlnek a vizsgaidőszak végére a filmek, amiket látnom kell.

Ne is mondd, nálam is van pár a "listán".

[Obi1]

Obi1: gratulálok a Nem vénnek való vidék-esszéhez! Nagyon jó lett, tanultam belőle.

Nagyon jó írás, Obi1, bár a film vegyes érzéseket keltett bennem anno, de most már valamikor újra is nézném..

Köszi.

 

 

Ezek után viszont érdeklődéssel olvasnék Tőled egy picit bővebb értelmezést A majmok bolygója: Lázadáshoz, ha már oly szépen sikerült múltkor belekötnöd az írásomba... :-)

Nem hinném hogy sok mindent lehet egy efféle filmhez hozzáfűzni.

Más erényei vannak a filmnek: Úgy tudott viszonylag okos maradni, hogy a sztoriból nem sok mindent lehet kihozni, ami remek alapot szolgálna egy rossz, B-kategóriás filmnek. Ehelyett van egy szép rendezés, szép képekkel, jó színészekkel, meglepően jó látvánnyal. Persze nem egy nagy was ist das, elvégre arról szól a film hogy a majmok hogyan veszik át az uralmat a Földön, de szórakoztató. És mindenképp dicsérendő hogy kvázi karakter-drámát csináltak belőle, nem mentek át gagyiba hogy 10 perc alatt lezavarják azt amit 2 órában mutattak be, hogy jöhessen az akció.