Sorozatok

[Ody Mandrell]

Ez mekkora LOL plakát.

[Rog]

Gondolom a szauna lesz az egyik fő helyszín és oda mennek majd Jockey-ék sziesztázni.

[Nute Gunray]

Minek kell új Dallas? Vajon lesz olyan, aki nézi?

[kudar]

Gondolom a szauna lesz az egyik fő helyszín és oda mennek majd Jockey-ék sziesztázni.

Remélem ez csak poén volt, és tudod mire vonatkozik ez a poszter.

Én nézni fogom, ha nem is hetente de darára mindenképpen. ÉN nagyon szerettem régen Jockey bácsit.

[Dzséjt]

Minek kell új Dallas? Vajon lesz olyan, aki nézi?

Mivel még az életben nem produkált sorozat 0 nézettséget, így szerintem nem a Dallas fogja elkezdeni. Az első részt például nagyon sokan meg fogják nézni azok közül, akik a régit is szerették.

[Rog]

Remélem ez csak poén volt, és tudod mire vonatkozik ez a poszter.

A vigyori az utalás arra hogy poénkodtam. Arra amúgy rájöttem hogy azzal a képpel az új Dallas-sorit reklámozzák. Azt nemtom hogy mireföl a zuhanyzó de nem is izgat különösebben. Szerkesztve: 2012. Március 29. - Rog

[Oldfighter]

Tegnap magamban én is nyerítettem amikor valamelyik oldalon megláttam ezt a plakátot. Ritkán van ennél ötletesebb és egyben önkritikával élő plakát.

 

 

Rog, szerintem nem egy nagy kunszt rájönni, hogy mire föl a zuhanyzó. Álmok, Bobby, Pamela.....

[Rog]

szerintem nem egy nagy kunszt rájönni, hogy mire föl a zuhanyzó. Álmok, Bobby, Pamela.....

Szerintem se mert erre magamtól is rájöttem. Azt nem vágom hogy mindez hogy függ össze az új sorival. Akkor látnám értelmét ezzel reklámozni ha egy álom lenne az egész. Szerkesztve: 2012. Március 29. - Rog

[Donát]

Fringe:

 

Én nem akarok azzal jönni, hogy de én megmondtam... de én megmondtam.

 

Látszik, hogy Loston nevelkedtem.

 

 

Részlet a 2011.11.14-s hszből: "Sky, szerintem nem volt időutazás. A megfigyelők időn felül állnak, és a fő kopasz csak annyit tett, hogy törölte egy cselekedetét az idővonalból. Ez ugyanaz a világ, csak a Megfigyelő nem húzta ki Petert a tóból (..). Csak az utána maradt rezdüléseket nem tökéletesen törölték ki az univerzumból."

 

Szerkesztve: 2012. Március 29. - Donát

[Oldfighter]

Szerintem se mert erre magamtól is rájöttem. Azt nem vágom hogy mindez hogy függ össze az új sorival. Akkor látnám értelmét ezzel reklámozni ha egy álom lenne az egész.

Reklám. Egész egyszerűen egy reklámfogás és szerintem jópofa.

[Rog]

Mint arra utaltam is simán vágtam/vágom hogy reklám. Nem nehéz. Végül is mindegy nekem hogy miért azzal reklámozzák amivel. Már így is több időt fecséreltem erre a témára mint amennyit részemről érdemel.

Szerkesztve: 2012. Március 29. - Rog

[NorbiLordi]

Már csak 2 nap és folytatódik a Vastrónért vívott harc

[MissKarrde]

Fringe:

 

Én nem akarok azzal jönni, hogy de én megmondtam... de én megmondtam.

Reméltem, hogy nem jössz elő ezzel Jó ég, én meg mennyit hezitáltam időnként

 

Nagyon jópofa ez a Dallas-plakát

[Oldfighter]

Már csak 2 nap és folytatódik a Vastrónért vívott harc

Minap lekaptam a 2X00-át. Lesz itt csata pedig rendesen meg kavarás, szóval két Spartacus évad közt pont jól jön hiánypótlónak. A szinkronos változat se késik sokat az eredetihez, szóval tök jó lesz ez. Szerintem.

[NorbiLordi]

Minap lekaptam a 2X00-át. Lesz itt csata pedig rendesen meg kavarás, szóval két Spartacus évad közt pont jól jön hiánypótlónak. A szinkronos változat se késik sokat az eredetihez, szóval tök jó lesz ez. Szerintem.

 

Én pont a szinkron miatt nem tudom hogy azt várjam e meg, vagy angolba nézzem frissen

[kudar]

Én pont a szinkron miatt nem tudom hogy azt várjam e meg, vagy angolba nézzem frissen

A magyar ugyanúgy jön majd két hét múlva mint múltkor? vagy egy hónap volt? nem emlékszem.

[NorbiLordi]

A magyar ugyanúgy jön majd két hét múlva mint múltkor? vagy egy hónap volt? nem emlékszem.

 

Igen, két hét múlva jön elvileg.

[Darth Revan9]

Úgy tudtam április 2-án jön a Királyok csatája.

[R2-D2]

Nagyon nem akarom Rátok erőltetni magam - ezért is nem nagyon publikálom kritikáimat - de most végignéztem komplett Csillagközi Romboló Sagát...

 

Ha gondoljátok, és van kedvetek olvasni - jó sok - akkor bemásolom. :-)))

[Darth Sky]

Fringe:

 

Én nem akarok azzal jönni, hogy de én megmondtam... de én megmondtam.

Végül is, sejthető volt, hogy nem a semmiért építették ki ilyen részletesen a "narancssárga" világot. Mondjuk szerintem letisztultabb lett volna a másik verzió, de így se rossz, ha egy újranézés után, ismét összerakom a puzzle darabjait.

[Ody Mandrell]

Nagyon nem akarom Rátok erőltetni magam - ezért is nem nagyon publikálom kritikáimat - de most végignéztem komplett Csillagközi Romboló Sagát...

 

Ha gondoljátok, és van kedvetek olvasni - jó sok - akkor bemásolom. :-)))

Szerintem rakd be nyugodtan. Biztos többen is szívesen olvasnák.

[R2-D2]

Szerintem rakd be nyugodtan. Biztos többen is szívesen olvasnák.

 

 

Ok, ha a Főnök mondja... :-)

[R2-D2]

Csillagközi Romboló – S0, a minisorozat

 

 

„… rengeteg Univerzumban jártam már… rengetegben… a legjobban azt a messzi-messzi galaxist ismerem, amiben Jedik és Sithek harcolnak egymással réges-rég óta, több száz értelmes fajjal az oldalukon. Aztán jártam egy olyan világban is, ahol egy Enterprise nevű űrhajó kutatja az ismeretlen világokat, mindenféle ellenségektől veszélyeztetve… Aztán egy másik univerzumban – ahol ugyan már jó rég jártam - láttam az Orion űrhajót felszállni a titkos víz alatti bázisáról, hogy a felvegye a harcot a varangyokkal. Láttam a SAS1 és SAS2 leszállásait is az Alfa Holdbázisra, s hallottam valami Pirx kapitányról is….Közben információk jutottak el hozzám a közeli Föld nevű bolygó idegenek általi többszöri leigázási kísérletéről, de valahogy ez a humanoid faj mindig szerencsésen jött ki a dologból…. leszámítva azt a csekélységet, hogy a majmokkal nem tudnak majd mit kezdeni: hamarosan ők lesznek az uralkodók a bolygójukon… Most meg itt találom magam ezen a Galactica nevű hajón, szintén humanoidokkal körülvéve….akik meg pont ezt a Földet keresik… Érdekes kalandok lesznek itt is, úgy gondolom…”

 

/egy asztrodroid memóriájából/

 

Tekintve, hogy ez a lemez és tartalma tulajdonképp egy három órás pilot a fő sorozathoz – mégha minisorozatnak is nevezik -, értékelésének legfőbb szempontja véleményem szerint a hangulatkeltés, illetve annak megléte kell, hogy legyen. Képes-e magába szívni, képes-e felcsigázni annyira, hogy az ember belevágjon a nagy kalandba. Képes-e látványával, karaktereivel, történetével megalapozni több évadnyi eseményt, képes-e a sorozatok kedvelőinek a jól ismert bizsergető érzést ígérni az elkövetkezendő időkre… nos, azt hiszem, igen.

 

Már az első kockákat imádtam: az egész a világűrben, egy váratlan eseménnyel kezdődik. Negyven éves hallgatás után a cylonok előkerülnek – s elpusztítják az emberiséget. Legalábbis annak döntő többségét… Kiváló kezdet, kiváló felütés, – valóban remek alap egy filmhez és egy sorozathoz... Egyébként szerintem önmagában már az az ötlet, hogy az emberiség nem csak a Földre korlátozódik, hanem 12+1 bolygóra, önmagában már ez zseniális, de az igazi lényeg itt az, hogy a maroknyi hajóraj az 50000 túlélővel hogyan menekül, hogyan próbálja majd túlélni a csapást, hogyan szervezi meg az új rendjét, milyen társadalmi-politikai feszültségeken kell keresztülmennie. Ezáltal a felszínen tisztán sci-finek látszó pilot jóval többet hordoz magában, mint az első látszatra tűnik. S ehhez kell bizony a néhány évad, hogy a dolgok mélyére is lássunk.

 

Az ötlet tehát, a történet mozgatórugója rendben van. De mint minden sorozatnál, az igazi hangsúly mégiscsak a karaktereken kell, hogy legyen. Hát, bizony rájuk sem lehet panasz. Adama parancsnok nagyon jól eltalált kemény, de megértő karakter (a Miami Vice Castillo felügyelője ismét nagyszerű sorozatszerepet kapott), Starbuck pedig a vagányságával a film legjobbja (személyes kedvenc) Tulajdonképp majdnem mindenki hibátlan, Lee, Chief, Halo, Sharon, Rosslin, Dee. Igazán kellően felcsigáztak ahhoz, hogy kíváncsi legyek sorsukra később: sikerült megszeretnem őket annyira – és ez esetben pont az volt a lényeg -, hogy várjam az első évadot. Majdnem mindenkit… Van azonban valami/valaki, amit baromi nehezen emésztettem meg: Gaius Baltar figurája. Gondolom – tudom -, hogy szándékuk van az alkotóknak vele, de ennyire idegesítő figurát filmen én rég nem láttam. A tudathasadásos állapotai azzal a szőke p.csával rendesen kizökkentettek a feelingből, alig vártam már, hogy tűnjön el a képernyőről. Bár, ha jól belegondolok, az ő figurájára is kíváncsi vagyok a későbbiekben…

 

Nagyon jó kis felvezetés lett ez az egész egy monumentális sci-fi sorozathoz. Korrekt látvány, űrcsaták, egy optimizmussal (vallás) átitatott jövőképpel a túlélők számára. Közben izgalmas és csavaros események, egy kis politika – hogy aztán a végére jöjjön a tátott száj: egy kiváló és megdöbbentő befejezéssel. Valahol az egész minisorozat próbál a lehető legközelebb maradni a valósághoz – már amennyire ezt a műfaja engedi – és pont ettől válik igazán érdekessé és különlegessé. Kiváló kedvcsináló. Ja, és FELTÉTLENÜL az első évad előtt nézendő.

 

 

 

Csillagközi Romboló S1

 

 

 

A Galactica Rombolóval való kapcsolatom bár nem teljesen új keletű – néhány elcsípett epizódot láttam valamelyik csatornán -, a minisorozatnak/pilotnak gyakorlatilag BG szűzként ültem neki. Az azonban rendesen megadta az alaphangot, így hát az élmény, az egy új, ismeretlen sorozatban való elmerülés élménye garantálva volt – a kérdés már csak annak mélysége lehetett. Mármint hogy mennyire fog tetszeni a komplett sorozat, mennyire szippant majd magába az egész… hááát, jelentem, nagyon. A mélység érzékeltetésére stílusosan csak a világűrt tudom felhozni példának – szinte az első perctől kezdve csüngtem a képernyő előtt. Ugyan az abszolút kedvenceimet (24, Odaát, Lost) nem tudta letaszítani a trónról, de legnagyobb örömömre a műfaj egyik rajongójaként egy gigantikus sci-fi filmet láttam, egy űrben játszódó, remek karakterekkel, többrétegű történettel, tisztességes látvánnyal megtámogatott sorozatot.

 

Már az első epizódnál csak kapkodjuk a fejünket. Rendesen bele a sűrűjébe: itt nincs lassú bevezetés, nincsenek megismerni való szereplők (arra ott volt a minisorozat), rögtön jöhet az akció... 33 percenként ugrani kell a menekülés érdekében, ennek minden problémájával együtt. Kevés sorozat indít ilyen ütősen – jóllehet az alapozás már korábban megtörtént. A lendület gyakorlatilag az egész évadban kitart, jobbnál-jobb részekkel, izgalmas, csavaros eseményekkel. Hiba és spoileres is lenne itt felsorolni ezeket, egyszerűen át kell élni őket. A cylonok emberi külsőbe öltöztetése alapban garantálja a feszültséget, hisz a korábban megismert formák mellett rejtély, hogy ki milyen külsővel lehet még az. A bizalmatlanság, a gyanakvás a legjobb thrillereket idézi, szabotázs, árulás kísért végig a történeten. Sorozathoz képest kimondottan jól megcsinált űrcsaták, néhány epizód izgalomfaktora egészen kiváló – Starbuck meg a cylon hajós rész zseniális.

 

A sorozatnak mindezen kalandos feelingje mellett van még több másik szintje is. A politika világa, Rosslin elnök intézkedései, konfrontáció a hadsereggel, a jó szándékú, kemény elnöknő és a jó szándékú, kemény katonai vezető harca annyira valósnak tűnik, mintha napjainkban játszódna a Földön. Persze ehhez kellettek a kiváló karakterek nem kevésbé kiváló színészek által való megjelenítése is – nem csak e párban, hanem az összes többiben is. Starbuck és a világ között sokszor izzik a levegő, de Tigh, Apollo, Sharon szereplésekor is. A kakukktojás továbbra is Baltar, az egész sorozat leggyengébb pontja. Néha nem is értettem, mit akarnak a tudathasadásos képek közölni, néha iszonyatosan zavart a viselkedése közösségben…A vallás világa nagyon okosan épül be a sorozatba, hogy aztán gyakorlatilag fő szál legyen belőle. A Kobol, mint szülőbolygó, az emberiség története, az egész „Kobol istenei” érzés nagyszerűen bele van szőve a történetbe, egyáltalán nem tolakodóan és irritálóan – mégis hangsúlyosan. Ezeken kívül legérdekesebb gondolat, felvetés számomra pedig az emberiség túlélésének létjogosultsága volt. A komplett sorozat nagyszerűen illeszkedik, a manapság divatos elpusztul az emberi faj stílusú mozikhoz – alaposan továbbgondolva azokat. Egyfajta Mátrix klónként az ember által alkotott gépek pusztítják el az embert, meggyőződve a pusztítás jogosságáról. Szembesítve az egész emberi fajt önpusztító mivoltával, mintha az Amikor megáll a Föld globális kivetülését látnánk. A maroknyi túlélő pedig jogosan teheti fel a kérdést: megérdemlik-e az életet? Érdemes-e életben maradni? Tanult-e a hibáiból az emberiség?? Az epizódokat elnézve, úgy tűnik, nem…

 

Millió apró dolgot írhatnék, ami tetszett. Karakterek, hangulatok, események. Egy nagyon jól összerakott sci-fi sorozatot találtam, aminek majd minden percét élveztem, s vártam a második évadot. Az utolsó percek eseményeit elnézve meg pláne… No, ott, ha nem tudtam volna folytatni, megőrültem volna. Rögtön neki is ugrottam a második évadnak…

 

 

 

 

 

Csillagközi Romboló S2

 

 

Ez egyszerűen zseniális volt!!! Minden tekintetben az első évad eléggé magasra tett mércéje fölé tudott nőni, még izgalmasabb, még elgondolkodtatóbb, még látványosabb lett – legnagyobb örömömre…A Pegazus. Az egész évad, és az eddig látott sorozat csúcspontja.. Van az évadban egy szakasz, ami minden várakozást felülmúlt: kb a közepén zsinórban nyomtam le 5 részt – ami eddig csak a 24-nél fordult elő. S ez azért jelent valamit.

 

Tulajdonképp minden maradt a régiben, csak intenzívebb lett. Az első évad nem kicsit cliffhangeres befejezése után percre pontosan onnan folytatjuk a sztorit, ahol anno abbamaradt. A feszültség csak fokozódik Tigh térnyerésével, látszólagos rátermetlensége hatalmas károkat okozhat a flottának. Egyszerre politikai és emberi dráma az első etap, a bő játékidő pedig lehetőséget nyújt a karakterek mélyebb ábrázolására is. Nagyon jó kezdés - bár alig vártam már Adama visszatérését. Ami aztán magával hozza a mindenki által óhajtott megbékélést – állítom, direkt csinálták így ezt a hullámvasutat, nézőként szinte már ki voltam éhezve a békére. Ilyenkorra már annyira meg lehetett szeretni a figurákat, annyira együtt lehetett velük élni, hogy szinte zavart a konfliktusuk. Vonatkozik ez arra a cylonra is, aki többször bizonyította lojalitását az emberi fajhoz, mégis bilincsben üli végig az egész évadot… Sőt, mikor az elnöknő meghozza a szükséges?? döntését, inkább a cylon mellé állunk…

 

Nagyon jót tett a sorozatnak a bővítés. Jó lett a Kobol, mint új helyszín, valamint a Caprica is Starbuckkal. De a legegeslegeslegjobb a Pegazus feltűnése Cain admirálissal. Egyszerűen zseniális: a belépője, az egész karaktere. Az új hajó, új személyzettel új lehetőségeket hoz – amit az alkotók maximálisan ki is használnak. Mikor a két Viper raj elindul, ritka borzongás fogott el. S ki oldja meg a szitut?? Na, ki? Hát persze, hogy Starbuck… Néhány kellően izgalmas, ámde a történetünk szempontjából nem túl fontos epizód (feketekereskedelem, túszejtés, Sebhelyes) mellett Roslin megmenekülése, annak oka egy kimondottan okos és megdöbbentő rész. A megbélyegzett cylon segítségével intézni ezt kiváló írói érzéket rejt.

 

Aztán már jön is a finálé.. Az Újjászületés egy zseniális epizód, csavar egyet az egész történeten, a dupla záró epizód meg az elnökválasztással és az Új Capricával egyszerűen tökéletes. A utolsó rész ráadásul húsz perccel hosszabb, mint egy normál epizód – egy kis ajándék az évad végére. Örültem neki…mert akkorra már sajnáltam, hogy vége lesz, megismertem már mindenkit, együtt élek már a hajóval, izgulok, mi lesz az emberiség sorsa. Lesz-e egyáltalán jövő? Képesek-e nemcsak túlélni, hanem természetükön is változtatni? A Sharon-probléma kezelése nem erről tanúskodik….

 

Igazából csak néhány apróbb bajom volt. Egyik pont a végével: egy kicsit nagyvonalúak éreztem az egy év ugrást az időben. Ezt inkább a harmadik season elejére illett volna, a másik meg továbbra is Baltar karaktere. Valahogy abszolút nem illik a képbe, hogy nem jönnek rá valós mivoltára, az álomvilágában tett utazásai meg néha túl szürreálisak. Talán a legvégére, mikor a Hatos modell kevesebbet jelent meg neki, talán akkor lett elviselhetőbb. Ugyanakkor azt kétségtelenül el kell ismernem, hogy a színész (James Callis), aki játssza, elképesztően jól hozza a zakkant zsenit. A nemszeretem zakkant zsenit

 

 

 

 

Csillagközi Romboló S3

 

 

Egy nappal a finálé után bizony még mindig az állam keresem a földön… Amikor már rég leírtam magamban a harmadik évadot, akkor olyan záró epizódok zúdultak a nyakamba, amik mélységesen megdöbbentettek – jó értelemben…

 

A BG sorozat amúgy is erős a cliffhangeres zárásokban, így volt ez már a minisorozatnál, de az első és második évadnál is. Talán ott, a másodiknál éreztem kicsit azt, hogy az utolsó fél óra nem oda való, azt hozzá lehetett volna csapni a harmadik elejéhez. De mind1. Az S3 első négy epizódja így is zseniális lett. Az új Capricai események, az ellenállás, a megszállás – majd az exodus egyszerűen tökéletes. Baromira izgalmas, a földi események totál hitelesek – elsősorban az emberi reakciókra gondolok – de a hajókon maradtak is megdöbbentően valóság közeli élményt hoznak. A katona, aki alól elfogyott a harc – felpuhult, ellustult legénység, lepukkant hadihajó. Kiváló. S az is, ahogy majd fordul a kocka: mindenekelőtt a Pegasus szerepét kell megemlíteni Lee-vel, de az egész menekülés az… Lélegzetvisszafojtva figyeltem az eseményeket, szinte extázisban pörögtek az epizódok… egészen az ötödikig.

 

Ugyanis a korábbi kritikák jogosságát véltem beigazolódni. Innentől kezdve az évad egy hullámvasút. Kimondottan jó hullámhegyekkel (cylon fertőzés, Jupiter szeme) illetve bizonyos szempontból unalmas hullámvölgyekkel…ahol a lényeg – véleményem szerint a bizonyos szempont. Mert az ember két és fél évad után mégiscsak sci-fit szeretne látni, űrcsatákkal, mindenféle jövőbeli kütyükkel és kalandokkal. Helyette viszont kapunk egy moralizálós, nagyon erős társadalomkritikus epizódsorozatot. Így, hogy végeztem vele, már egyáltalán nem zavaró, de nézése közben bizony untam. Valóban nem vitte előbbre a cselekményt, valóban unalmas volt – de így utólag el kell ismernem, kellett.

 

S hogy miért? Mert a BG mindig is több volt egy sci-fi sorozatnál. Az 50 ezer túlélő a flottában egy új társadalom kialakulásának klinikai esete, készítők a kezdetektől fogva igyekeztek belevinni mind az emberi természet által okozott bonyodalmakat, mind pedig a politikai, vallási vonal által kiváltott eseményeket. S ez így rendben van. Az árulók/ellenállók szembenállása fájóan valós, a szerelmi civódások szintén. Nem értettem mi szükség a bokszmeccses részre, de a karakterek szempontjából fontos volt, ahogy a sztrájkolós is. Ez így kerek, görbe tükröt tartva a civilizációk elé: nem biztos, hogy ez hasonló szituban képesek lennénk másfajta emberként élni tovább. Egy másfajta, jobb civilizációt építeni. Picit visszakanyarodva az egyik kedvenc idézetemhez, nevezetesen „Csak a szakadék szélén változunk” – nos, ez esetben itt sem. S lehet, ez a valóság??

 

A megszokott karakterek köszönnek vissza a képernyőről, szerencsére kevesebb tudathasadásos Baltarral. Kicsit belemélyedünk a cylonok lélektanába is, ami szintén tetszett – a Capcia Six helyett D’Anna viszi a zászlót. Az új, talán egyik legjobb karakter azonban a végén tűnik fel Romo Lampkin személyében. Ő az ügyvéd, s legnagyobb örömömre személyében újra láthatom Crowley-t az Odaátból. Zseniálisat alakít a faszi… Ezzel egyébként el is érkeztünk a már annyit dicsőített véghez. A tárgyalás egy kiváló dráma lett – a legjobb tárgyalótermi drámák nyomán -, az ébredés meg egyszerűen mellbevágó. Azóta azon jár az eszem, mikor a négy összegyűlt a csarnokban. Eszem/f*szom megáll. Kara eltűnése viszont nem volt annyira megdöbbentő, hisz a következő évadok borítóin rajt van: ez az átka annak, ha valaki nem a TV-ben látja a sorozatot. De így jobb.

 

 

 

Penge

 

 

Ha valakinek megfordulna a fejében, hogy pont ezzel a filmmel kezdi az ismerkedést a Csillagközi rombolóval, az gyorsan verje ki a fejéből.. Ugyanis egyrészt semmit nem fog belőle érteni – legalábbis semmit semmihez kötni, másrész meg iszonyat spoileres – főleg a második, de részben a harmadik évadról is.

 

Jómagam először az egészet nem is tudtam hova tenni. Mozifilm? Pilot? Minek? Minek egy több mint másfél órás átvezetés a harmadik és negyedik évad közt, ami a második évad idején játszódik?? Lesz ennek értelme?? Ráadásul a harmadik évad brutális vége után inkább vágtam volna bele a negyedik évadba, mint egy „mozifilmbe”… Lesz ennek értelme??

 

Nos …lett. :-) Kezdjük azzal, hogy az egész a BG idősíkjában az általam legjobban favorizált időpontban történik, a Pegazus feltűnése után. Egész pontosan Roslin csodálatos gyógyulása idején. Innentől kezdve az alaphangulat adva volt – amit csak tetézett a film hosszához képest rengeteg akció. Mintha a BG sorozat akció-esszenciája lenne a Penge – legnagyobb örömömre. Ugyanakkor a film három idősíkkal operál – azt pedig imádom -, ami kétségkívül érdekessé és értékessé teszi. Így itt lehet újra mindenki, olyanok is, akik már kiíródtak a sorozatból. Az egyik idősík az első Cylon háború ideje, 41 évvel a sorozat előtt a fiatal Bill Adamával. Nagyon jó kis epizódok, űrcsata, az ifjú színész, Nico Cortez pedig valóban kiköpött Adama. Szükséges visszatekintések a nagy egész értéséhez, hogy miként is kezdődött az egész második háború. Az első békéjében ugyanis már ott volt a második csírája... A következő idősík a cylon támadás kezdete, 10 hónappal a második évad előtt. Ez a fő szál – és megmondom őszintén az legjobb. Nemcsak azért, mert az új karakter, Kendra Shaw (Stephanie Jacobsen) jól eltalált figura és jól is néz ki, hanem egyértelműen Helena Cain miatt… Attól a nőtől egyszerűen a hideg kiráz. Ennyire kemény, g*ci, számító parancsnokot eddig csak férfiban láttam, néhány háborús filmben. Megformálója, Michele Forbes pedig zseniális erre a szerepre – ráadásul az imdb-t böngészve rájöttem, hol is láttam korábban… 24, Lost, Szökés…. pont a kedvenceimben. Az események a maguk kegyetlenségében és izgalmasságukban sok mindent megmagyaráznak, amire a második évadban csak utalás szinten volt szó. Mintha a film ezen részei a S2 adott epizódjainak flashbackjei lennének… A szinopszis azon állítása, miszerint „Kendra élete is új irányt vesz: parancsnoka, Cain admirális „pengévé”, azaz különleges harcossá képzi ki őt” viszont így, ebben a formában nem igaz. Senki ne várjon kiképzést. A kiképzés itt maga az élet.

 

De hogy miért is a S2 és S4 közé került ez a dupla epizód?? Nos azért, hogy felkészítsen a S4-re. Hogy kétségeket ébresszen. Hogy tényleg ne tudjuk, hányadán álljunk majd Starbuckkal. Hogy azon a – már sokadszor elhangzó – mondaton kelljen gondolkodnunk, ami így hangzik. „Mindez megtörtént már egyszer és meg fog történni még egyszer” – mi lesz ebből? Valami időutazás???

Lehet, hogy meg lehetne nézni a második évad közepén is – bár akkor még csak értelmetlen infókat kapnánk az S3-ból, konkrétumok nélkül. Hangulatilag egy picit nosztalgiázós volt, vissza a múltba, tartalmilag pedig egyértelműen az írók új szál felvételének háttértámogatását szolgálta. Kíváncsi vagyok, mi sül ki ebből.

 

 

 

 

Csillagközi Romboló S4.1

 

 

Nos, kezdjük egy technikai dologgal: szerintem is totál szemétség volt – még ha értem és tudom is az okát - kettészedni a negyedik évadot. Két és fél évvel ezelőtt is az volt, meg most is az. Szemétség, hogy másfélszeres árra jött ki újonnan a negyedik évad beszerzési ára a többi évadhoz képest. S végül szemétség, hogy mára meg már nem lehet kapni. Legalábbis a 4.2-őt baromi nehezen szereztem be….

 

Nagy lendülettel vetettem bele magam a negyedik évadba – tekintettel a harmadik baromi nyugtalanító fináléja után. Még egyik BG évadot sem vártam ennyire. Aztán a túl rövidre vágott csata utáni iránykeresés lehűtötte a kedélyemet. Picit úgy éreztem, hogy csak ötletelnek az írók, nem tudnak mit kezdeni az előzőekben pont általuk felvetett csavarokkal.. Gondolok itt a Négyekre is, de mindenekelőtt Starbuckra… Az évad első negyede erről a kínlódásról szólt, mindenki szenvedett saját magától, a többiek meg szenvedtek tőlük. S ezen a Cally féle epizód sem segített – kétségkívül izgalmas és drámai volt, de utána meg jött az eddigi talán legrosszabb rész – Főnökkel a középpontban. Ráadásul Baltar, mint megváltó – katasztrófa. Az egész lénye az, iszonyatosan irritáló. Ha az ember szigorúan pontozná a BG történetét, a Baltar szál és önmagában a karakter annyira idegesítő, hogy egy csillagot simán elvenne az értékelésből – legyen akár tudós, akár elnök, akár próféta…

 

Szerencsére a Demetrius elengedésével/elküldésével helyére kerül minden. Onnantól qrva jó az egész. Izgalmas, látványos, minden igényt kielégítő. Űrcsata, sejtelmesség – vajon ki az ötödik? – politika, vallás megfelelő arányú keverése. Karakterink lubickolnak a szerepben, s a történet is jó irányba halad. A néző már szinte várja az egyezséget, a törékeny békét – a nagyon jól irányított érzelmi szállal szinte mindenki szerethető lett, legyen az cylon vagy ember. Leszámítva persze Cavilt…No meg Baltart, de még talán a vallomása után ő is más lett. A történet és a hajó is jó irányban halad, ami az évadzáróban teljesedik ki…

 

Amit ismét csak mélységes megdöbbenéssel szemléltem. Egyrészt iszonyat depi volt, másrészt meg arra gondoltam, akkor mi a franc jön még ez után??? Igaz, már tudom, mert elkezdtem a folytatást – de ott, akkor az élmény brutális volt. Jó. Nagyon jó. Gondolom anno, amikor bemutatásakor félbe volt vágva az évad a TV-ben (azért jött ki csak 10 rész ebben a dobozban), ez a lezárás még ütősebb volt. De akár vége lehetett volna így is – de mivel nem így lett, érdeklődve várom a lezárást

 

 

 

Csillagközi Romboló S4.2

 

 

Vége. Ennek is vége. Még van hátra ugyan a Terv, levezetésnek jó lesz, de ahogy olvasgatom, lényeges dolgokat már nem fogok látni. Kb. egy hónapja merültem el a Csillagközi Romboló univerzumában, egy hónapja minden este utaztam a szereplőkkel – ideje hát egy kis mérleget vonni. Főként globálisan – de persze nem mehetünk el szó nélkül ezen félévad mellett sem..

 

Ami a végére tökéletes lett. Az eleje, az első négy rész egészen kiváló. A flottát ért hatalmas csalódás, az ezt követő demoralizálódás megjelenítése egyszerűen zseniális lett. Már az első két epizód is nagyon jó, de ami utána jön, az – megkockáztatom – nemcsak az évad, de az egész sorozat csúcspontja. Qrva jó, izgalmas, tanulságos, torokszorító, megdöbbentő. Csak szuperlatívuszokban tudok beszélni róla – hogy aztán utána – már-már törvényszerűen – jöjjön a hidegzuhany a következő részekkel. A cylonok lelki útkeresése, maradunk, vagy megyünk, a túl hirtelen túl töményen nyakunkba zúdított magyarázatok nagyon leültették a sztorit, nem történik semmi. Ráadásul a múltba való visszatekintések tisztára Lost-hangulatot varázsoltak a szobába, valahogy azonban ennek a sorozatnak a sok flaschback nem áll jól. Négy unalmas rész után azonban egy méltó fináléhoz érkezünk: méltó az évadhoz, s méltó a sorozathoz is. Az utolsó Hajnalpír rész, ráadásul dupla epizód, van időnk kiélvezni az előzőekben történteket, érzelmi síkon is helyére kerül minden. Egy egészen ötletes csavarral, ami feltette számomra az i-re a pontot. Mármint a komplett sorozat értékelésében. Valahol még az elején utaltam rá, mennyire is többrétegű az egész kaland, mennyi elgondolkodtató szál van még a harcok, menekülés mellett. Úgy gondolom, néhány szót megér – így a végkifejlet ismeretében….

 

„Ez már megtörtént egyszer. És meg fog történni még egyszer. És még egyszer…” – nos, már értem miért. Nem akarok spoileres lenni, de mindenestre elgondolkodtató az emberiség(ek) szemszögéből, hogy a gép előbb utóbb átveszi az irányítást az ember felett. Kellően nagy időintervallumban nézve megdöbbentően realistának tűnik számomra az élet ezen körforgása – a pusztítással együtt is…Ha jól belegondolok, a sorozat egyik fő gondolata a nyitóképektől a záróképekig erről a körforgásról szólt. S mint már annyi remek másik filmben, itt is elsősorban nekünk van felelősségünk a dolgok irányításában. Hisz előbb mindig az ember van..

 

Másrészt a cylon-modellek személyiségi fejlődése az érzelmi ráhatáson múlik – legalábbis a sorozat szerint. Az a modell képes váltani és beilleszkedni, akit megérintett a szerelem érzése. A szeretet, mint az egyik legfontosabb emberi tulajdonság kap kiemelkedő szerepet, egyrészt a humán mivoltunk megőrzésében, másrészt a gépek emberré válásában.

Azonban – s ez egyben megdöbbentő, ámbár jó hír is, amivel magam is maximálisan azonosulni tudok – a szerelem fölött áll a BARÁTSÁG. Bill Adama és Saul Tigh barátsága minden szakítópróbát kiáll… Nos, igen kedves hölgyolvasóim: a férfiak IGAZ barátsága valóban mindent kiáll. A szerelem elmúlhat, de a barátság, az igazi barátság soha.

 

Egyébként az egész sorozat egyben egy remekbeszabott társadalomkritika is lett. A hajókon lévő emberek nagyon jól leképezik beteg társadalmunkat, a politikai, etnikai, vallási feszültségek tükörképei bolygónk jelenkori viszonyainak is. Ideje lenne elgondolkodni, tisztelt vezetőink, merre is visz tovább az út. Mert ha tényleg beütne egy nagy földi krach – nos, akkor ez a társadalom még addig sem húzná, mint itt a filmben. Négy évig biztosan nem….

 

 

 

A Terv

 

Érdeklődéssel vártam a Tervet a negyedik évad után, olvasva a nem túl pozitív megszólalásokat… Fel voltam készülve a legrosszabbakra, erre föl meg úgy jártam, hogy kimondottan élveztem…

 

Elöljáróban annyit, hogy ez önálló filmként – akárcsak a Penge - teljesen élvezhetetlen és értelmezhetetlen, ráadásul baromira spoileres. Ebben igazat adok a bírálóknak. Ugyanakkor, aki végignézte a sorozatot, akinek tetszett az egész világ, – nos, annak kiváló háttéranyag lehet. Nekem alapvetően három dolog miatt jött be:

 

Az egyik az, hogy az egész olyan, mint mikor mondjuk a forgatáson a fő kamera mellett forog egy másik is, egyfajta „second unit”-ként, s annak a felvételeit látnánk. Mint mikor mondjuk, egy színdarab megy az egyik szobában, s a készülődést is megmutatnák hozzá a másik szobából... Valóban, olyan, mint egy kimaradt-jelenetcsokor az első három évadból, nagyon jól egybefűzve.

Konkrétan azzal kezdünk, mikor a két darab 1-es modellt kivégzik. Az ő történetük, külön útjuk eddig a pontig az egész Terv. Legnagyobb örömömre egy alaposan kibővített jelenettel indítunk a Kolóniák elleni támadásról, majd a fontosabb eseményekre ugorva a cylonok szemszögéből látjuk az eseményeket. Nagyon jó az egész, ügyesen összevágva a sorozat korábbi felvételeivel – teljesen beilleszkedve a történetbe. Tekintve készültének időpontját, egész jó kis grafikával, s kilépve a sorozat visszafogott jellegéből, kivillanó cicikkel is...

 

Másrészt ez egész egy nagy jutalomjáték. Mint mikor a sikeres előadás után mindenki kijön a színpadra és meghajol. Itt van minden karakter, aki számított a történetben, az egész film egy bizsergető búcsú a sorozattól – függetlenül a történetétől. Jó volt mindenkit újra látni, jó volt megadni a lehetőséget a szép lezárásra.

 

A harmadik dolog viszont teljesen személyes: már a negyedik évadnál kifejtettem elképzelésem a szeretet fontosságáról a sorozatban –, nos, ez a történet totál engem igazolt. Úgyhogy széles, önelégült mosollyal néztem a történéseket, néztem, hogy mondanak csődöt a cylonok, hogy válnak emberivé, s ez által hogy bukik az egész tervük. Egyedül talán az egyik Cavil az, aki marad őscylon – lásd még negyedik évad fináléja. Nagyon jó érzés, mikor valamit megérzel, s utána látsz egy mozit, amiben az alkotók ugyanazt gondolják, amit te…

 

Edward James Olmos pedig remekül megoldotta feladatát. Igaz, négy epizódot már rendezett a BG-ből, de ez azért mégiscsak egy egész estés mozi lett. Jó mozi. Igaz elsősorban, sőt majdnem kizárólag rajongóknak készült, de cseppet sem baj. Megérdemlik. A színészgárda utolsó közös fellépése szerintem egy örömjáték – ekként kellene tekinteni a mozira is. Ajándékként. Én magam részéről pedig köszönöm – s köszönöm az egész sorozatot is.

 

 

„… Nna, leszálltam a Galacticáról… Hmm. Különleges négy év(ad) volt. Sok-sok nagyon jó kaland, a memóriámban rengeteg emlékezetes képpel. Még mindig hallom a Galactica radarjának hangját, s végül is örülök, hogy ott kötöttek ki, ahol… Azonban a fenébe, néhány dolog csak nem hagy nyugodni… Hát milyen egy hajó az, ahol vezetékes telefonnal telefonálnak…. Még ebben a világban is ósdinak tűnik.. Mint ahogy a hajó néhány egyéb technikai része. Persze ez egy múzeumfalu, de akkor is… Aztán itt van ez a qrva ital. Hol a fenébe csinálták, én nem tudom. A történet felénél már éheztek, algát ettek, de az a qrva ital, az mindig volt. Ennyi alkoholistát rég láttam egy helyen… Biztos volt a flottában egy külön alkoholraktárhajó... Ahol a dohányraktár is volt. Mert cigi meg pia ezeknek mindig jutott. Meg… meg most akkor Kara mi a franc is volt?? De azért megszerettem ám őket. Tényleg… No, megyek keresek egy másik hajót, egy másik történettel. Valami Prometheus tart errefelé, arra majd felszállok…”

 

/ egy asztrodrid memóriájából/

 

 

 

Bocsi, hogy ilyen sok.

[Ody Mandrell]

Ok, ha a Főnök mondja... :-)

Huhh ez tényleg szép hosszú írás, majd apránként kerítek sort rá. Ja és nem vagyok főnök.

[Oldfighter]

Állítólag valami iszonyú brutál a Vengeance fináléja. Remélem szombat estére meglesz a felirat mert ha nem....lófej!

[kudar]

Blue Bloods S1: Nagyon kellemes sorozat. Nyomozós, családias, szerintem. Tom Sellecknek nagyon jól áll az öreg rendőrfőnök szerepe. A sorozat egy családról szól, akiknél mindenki rendőr. Nem izgulja magát halálra az ember, de jók az ügyek, és szerethetőek a karakterek. A fő szál nagyon lassan bontakozik ki, ha lehet erre mondani, de annyira nem is ez volt a lényege. Elég sok családcentrikus tanító jellegű rész volt, de nekem nagyon bejött a feelingje. 7/10.

[Nute Gunray]

Állítólag valami iszonyú brutál a Vengeance fináléja. Remélem szombat estére meglesz a felirat mert ha nem....lófej!

Általában csak vasárnap szokott megérkezni, így sajna nem hiszem Azért felemásak az érzéseim a Vengeance-szel kapcsolatban így az évad vége felé, 9 rész után...

[Oldfighter]

Általában csak vasárnap szokott megérkezni, így sajna nem hiszem Azért felemásak az érzéseim a Vengeance-szel kapcsolatban így az évad vége felé, 9 rész után...

Nálam ilyen nincs, melyen azért csodálkozok, mert ilyenkorra már azért más soriknál előjön a szurkálós énem. Mondjuk a későbbiekben még bármi előfordulhat. De most még nagyon rendben van az egész minden téren.

[Nute Gunray]

Nálam ilyen nincs, melyen azért csodálkozok, mert ilyenkorra már azért más soriknál előjön a szurkálós énem. Mondjuk a későbbiekben még bármi előfordulhat. De most még nagyon rendben van az egész minden téren.

Ami nem tetszik az a csapatok létszáma. Már az első évad végénél sejtettem, hogy a sorozat rákfenéje a nagy tömegek megjelenítése lesz. Pl. szerintem a Vezúv melletti csatánál nem 30 gladiátor harcolt 100 katona ellen. Sőt, feliratokból konkrétan lehet tudni, hogy Spartacus 1000 katonával már rendelkezett.

 

Ilyen kis csetepaté nem maradt volna fenn sztem a történelemben, mint a Római Köztársaság egyik nagy veresége. Még jó hogy Glaber sorsáról nem tudni semmit, így az írók szabad kezet kapnak a karaktert illetően a csata után

[Nabopolasszar]

Még jó hogy Glaber sorsáról nem tudni semmit, így az írók szabad kezet kapnak a karaktert illetően a csata után

A számokban egyetértek. Bár az alkotók nem a történelmi hűségre törekednek, azért megírhatták volna úgy, hogy a vezúvi csatára már legyen legalább 500 rabszolga a rómaiak ellen. Ami Glabert illeti...

 

...valóban nem maradt fenn semmi írás Glaberről a csata után, de ez valószínűleg azért van mert nem élte túl. A Spartacusról készült dokumentumfilmekben legalábbis az az általános, hogy halottnak titulálják.

 

Szerkesztve: 2012. Március 30. - Nabopolasszar