Ugrás a kommentre

SW könyvek


Darth Revan9

Ajánlott hozzászólás

Most mit kötözködtök? :P;)

Nekem megvan minden korábbi.

A szereplők nagykönyvét csak azért hagytam ki mert csak az első 6-tal foglalkozik, és szerintem a korábbi enciklopédiákhoz nem adhat sokat, de ezt megveszem.

 

Hú, nekem is, én az OT-s könyvet gyerekkoromban nagyon szerettem!

A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:

Nekem sajnos nem mindegyik. A Jedik gyermekei és A múlt kísértete kevésbé tetszettek. De volt, amit jobban élveztem, Erőpróba, Han Solo bosszúja, Történetek Jabba, a hutt palotájából, sőt még a hamisítvány A Jedi hatalma is bejött.

A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:

Itt a képes enciklopédiákról volt szó. :) Egyébként tényleg bejött a Jedi hatalma? Az valami borzasztó förmedvény volt, pedig olvasáskor anno először nem is esett le, hogy hamisítvány.

A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:

Ahogy elnéztem az akcióban szereplő könyveket az látható, hogy 2005 és a 2014 között megjelent regényekről van szó. Ezekre a szerződéseket még a Disney korszak előtt, illetve a Disney irányítás előtt kötötték. Tehát, a Disney-nek ezek szerint nem a Legendákkal, hanem a lucasi korszak szerződéseivel van "baja".

A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:

Megjelent a Halálvilág. Talán egyelőre (?) ez lesz az utolsó Legendák regény.

 

 

Juj, ez méltatlan búcsú volt.... :(

 

Vagy csak nekem volt borzasztó az egész, úgy, ahogy van? Az még rendben van, hogy a zombivírus elterjed a Sith-akadémián, de amikor a levágott fejű élőhalottak még mennek, az már inkább horrorvígjátékba való volt. Ez az orchidea meg... :facepalm:

 

Hogy ebből hogy lesz Halálosztag, azt nem tudni, de jelenleg azt sem tudom, az író hogy volt képes ezt összhozni - különösen annak tükrében, hogy a másik könyv, ami a csillagrombolón játszódik, egész kellemes.

 

Na mindegy. Kell valaminek pocsékak is lennie. :roll:

A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:

Juj, ez méltatlan búcsú volt.... :(

 

Vagy csak nekem volt borzasztó az egész, úgy, ahogy van? Az még rendben van, hogy a zombivírus elterjed a Sith-akadémián, de amikor a levágott fejű élőhalottak még mennek, az már inkább horrorvígjátékba való volt. Ez az orchidea meg... :facepalm:

 

Hogy ebből hogy lesz Halálosztag, azt nem tudni, de jelenleg azt sem tudom, az író hogy volt képes ezt összhozni - különösen annak tükrében, hogy a másik könyv, ami a csillagrombolón játszódik, egész kellemes.

 

Na mindegy. Kell valaminek pocsékak is lennie. :roll:

Hát, a sötét oldal sok mindenre képes.

A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:

Ma láttam a könyvesboltban a Halálvilágot, csak 210 oldal? :o Az ifjúsági izéket leszámítva nem emlékszem ilyen vékony könyvre. Bár a Halálosztag, amellett hogy nyilván nem top kedvenc, nekem bejött, lehet a Halálvilágot majd csak később fogom bepótolni, amikor épp lesz rá felesleges pénzem/időm.

A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:

J. J. Miller: Kenobi

 

 

Most értem a végére, fantasztikus könyv volt, ki merem jelenteni, hogy a Legends legjobb regényei közé tartozik. Leginkább az tetszik benne, hogy ezúttal a Galaxis ilyen-olyan megmentése helyett egy mikroközeget mutat be. Szerencsére Miller megállta, hogy egyes szereplőket, helyzeteket beleerőszakoljon, így pl. Obi-Wan nem küzd meg birodalmiakkal, nem jön szembe mondjuk Greedo sehol stb. Az olvasó tényleg átérezheti, hogy főhősünk száműzetésben van, az eseményektől távol, ahova csak elvétve és a csillagközi utazók élénk fantáziáinak megfelelően féligazságokban szivárognak az információk. Nagyon tetszett, hogy a szerző érzékeltette, az egyszerű tatooine-i farmernek vajmi kevés jelentőséggel bír, hogy a távoli kormányzatot Köztársaságnak vagy Birodalomnak hívják-e. Talán ez volt az egyik legerősebb jellemzője a regénynek, hogy meg tudott maradni a keretekben és úgymond nem köpte szembe az Új reményt. Nincs annál rosszabb, ha Obi-Wan száműzetésében jelentős tevékenységet fejtett volna ki, szervezkedve a Lázadás részvételével (éppen ezért remélem, hogy Obi soha az életben nem fog felbukkanni a Rebels-ben).

 

Nagyon tetszett, hogy Kenobi fokozatosan vált remetévé, hangsúlyozva, hogy korántsem volt egyszerű mindent hátrahagyni. Ő is ember, neki is hiányzik a társaság, és egyelőre ott még nem tart, hogy az Erő és Qui-Gon ezt megadhassa neki. Így hát teljesen érthető szociológiai okok miatt merészkedik először emberek közé, a közeli Oázisba. Persze aztán ebből adódik a baj, hiszen Jedihez méltó igazságérzete nem engedi, hogy ne segítsen ott, ahol tud. Korábban felmerült, hogy vajon ki számít Jedinek: aki a Rend tagja vagy aki aszerint él. A könyv szerintem egyértelműen választ ad, Obi haláláig Jedi maradt, annak életmódját betartva, még ha ez olyan döntésekkel is együtt járt, hogy el kellett taszítania magától Annileent (akit nagyon is érthető okokból egyszer sem volt hajlandó Annie-nak hívni). A könyv nagyon jól megalapozott a "bolond Ben" figurának, amelyre utalnak a negyedik epizódban.

 

Egy dolgot azért hiányoltam, ha már itt tartunk, Obi és Lars konfliktusa nem lett kifejtve, pedig kíváncsi lettem volna a szóváltásra, hogy Owen pontosan milyen érvekkel tiltotta el Luke-tól Obi-Want. Viszont a farmerek közössége így is jól be lett mutatva. A szereplők egytől-egyig érdekesek voltak. Orrin a kezdetben szimpatikus, határozott figura minden hibájával együtt szerethető karakter volt, de a végére abszolút a manipulatív főgonosz képe alakult ki. Rengeteg volt a párhuzam Orrin és Anakin sorsának alakulásában, igazából Obi-Wan életének tragédiáját élhette át újra, csak sokkal kicsiben. Orrin kegyetlen sorsban részesült, halál helyett azok életében kellett részesülnie, akiket világéletében gyűlölt. És bár dönthetett volna úgy, hogy nem engedelmeskedik, fellázad és meghal, ám ehhez gyáva maradt. Ezzel szemben a taszkenek a könyv végére pozitív változáson mentek keresztül. Azt azért nem mondanám, hogy megkedveltem őket, mert kevés alávalóbb faj létezik náluk a Galaxisban, mégis a róluk kialakult képet valamelyest sikerült árnyalnia Millernek.

 

 

Talán ez volt eddig Miller legjobb könyve. 5/5, nem kérdés.

A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:

J. J. Miller: Kenobi

 

 

Most értem a végére, fantasztikus könyv volt, ki merem jelenteni, hogy a Legends legjobb regényei közé tartozik. Leginkább az tetszik benne, hogy ezúttal a Galaxis ilyen-olyan megmentése helyett egy mikroközeget mutat be. Szerencsére Miller megállta, hogy egyes szereplőket, helyzeteket beleerőszakoljon, így pl. Obi-Wan nem küzd meg birodalmiakkal, nem jön szembe mondjuk Greedo sehol stb. Az olvasó tényleg átérezheti, hogy főhősünk száműzetésben van, az eseményektől távol, ahova csak elvétve és a csillagközi utazók élénk fantáziáinak megfelelően féligazságokban szivárognak az információk. Nagyon tetszett, hogy a szerző érzékeltette, az egyszerű tatooine-i farmernek vajmi kevés jelentőséggel bír, hogy a távoli kormányzatot Köztársaságnak vagy Birodalomnak hívják-e. Talán ez volt az egyik legerősebb jellemzője a regénynek, hogy meg tudott maradni a keretekben és úgymond nem köpte szembe az Új reményt. Nincs annál rosszabb, ha Obi-Wan száműzetésében jelentős tevékenységet fejtett volna ki, szervezkedve a Lázadás részvételével (éppen ezért remélem, hogy Obi soha az életben nem fog felbukkanni a Rebels-ben).

 

Nagyon tetszett, hogy Kenobi fokozatosan vált remetévé, hangsúlyozva, hogy korántsem volt egyszerű mindent hátrahagyni. Ő is ember, neki is hiányzik a társaság, és egyelőre ott még nem tart, hogy az Erő és Qui-Gon ezt megadhassa neki. Így hát teljesen érthető szociológiai okok miatt merészkedik először emberek közé, a közeli Oázisba. Persze aztán ebből adódik a baj, hiszen Jedihez méltó igazságérzete nem engedi, hogy ne segítsen ott, ahol tud. Korábban felmerült, hogy vajon ki számít Jedinek: aki a Rend tagja vagy aki aszerint él. A könyv szerintem egyértelműen választ ad, Obi haláláig Jedi maradt, annak életmódját betartva, még ha ez olyan döntésekkel is együtt járt, hogy el kellett taszítania magától Annileent (akit nagyon is érthető okokból egyszer sem volt hajlandó Annie-nak hívni). A könyv nagyon jól megalapozott a "bolond Ben" figurának, amelyre utalnak a negyedik epizódban.

 

Egy dolgot azért hiányoltam, ha már itt tartunk, Obi és Lars konfliktusa nem lett kifejtve, pedig kíváncsi lettem volna a szóváltásra, hogy Owen pontosan milyen érvekkel tiltotta el Luke-tól Obi-Want. Viszont a farmerek közössége így is jól be lett mutatva. A szereplők egytől-egyig érdekesek voltak. Orrin a kezdetben szimpatikus, határozott figura minden hibájával együtt szerethető karakter volt, de a végére abszolút a manipulatív főgonosz képe alakult ki. Rengeteg volt a párhuzam Orrin és Anakin sorsának alakulásában, igazából Obi-Wan életének tragédiáját élhette át újra, csak sokkal kicsiben. Orrin kegyetlen sorsban részesült, halál helyett azok életében kellett részesülnie, akiket világéletében gyűlölt. És bár dönthetett volna úgy, hogy nem engedelmeskedik, fellázad és meghal, ám ehhez gyáva maradt. Ezzel szemben a taszkenek a könyv végére pozitív változáson mentek keresztül. Azt azért nem mondanám, hogy megkedveltem őket, mert kevés alávalóbb faj létezik náluk a Galaxisban, mégis a róluk kialakult képet valamelyest sikerült árnyalnia Millernek.

 

 

Talán ez volt eddig Miller legjobb könyve. 5/5, nem kérdés.

 

Állítólag Miller írt volna talán még Kenobi regényt a sötét időkből, valószínűleg abban fejtette volna ki.

A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:

Egy kérdés merült fel bennem a Kenobi-val kapcsolatban:

 

 

Ha jól tudom, A'Sharad Hett nem más mint Darth Krayt. Az ő apja volt Sharad Hett ex-Jedi, aki csatlakozott a taszkenek törzséhez. Erre egyáltalán milyen körülmények között került sor? És miért? Sajnos nem ismerem a kérdéses képregényt.

 

A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:

Egy kérdés merült fel bennem a Kenobi-val kapcsolatban:

 

 

Ha jól tudom, A'Sharad Hett nem más mint Darth Krayt. Az ő apja volt Sharad Hett ex-Jedi, aki csatlakozott a taszkenek törzséhez. Erre egyáltalán milyen körülmények között került sor? És miért? Sajnos nem ismerem a kérdéses képregényt.

 

Hú, már rég olvastam a képregényt. A halozsak.hu-n megtalálható, ez a Köztársaság sorozat 7-12. száma.

 

A sztori nem sokkal a Baljós árnyak eseményei után játszódik. Ha jól emlékszem Sharad Hett lezuhant a Tatuinra, de a Jedikkel kapcsolatos rossz érzései is közre játszottak.

 

A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:

Hú, már rég olvastam a képregényt. A halozsak.hu-n megtalálható, ez a Köztársaság sorozat 7-12. száma.

 

A sztori nem sokkal a Baljós árnyak eseményei után játszódik. Ha jól emlékszem Sharad Hett lezuhant a Tatuinra, de a Jedikkel kapcsolatos rossz érzései is közre játszottak.

 

 

De ha jól emlékszem konkrétumokat az sem közöl.

A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:

Köszi szépen, ez nekem homályos folt volt. :)

 

Egyébként egy érdekesség, de gondolom ez is ismert: Mosep Binneed, aki Jabbát képviselte az Orrinnal való üzleti tárgyalásokon, korábban Jabba-ként jelent meg egy korai Marvel-képregényben, aztán miután a hutt kinézete már letisztázódott az EP6-ra, retconnolták a figurát azzal, hogy a megtévesztés érdekében sokszor Jabbaként mutatkozik be (hm.. Ezra? :D ) Szerepelt háttérfiguraként az EP4 és EP6 filmekben is.

A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:

Köszi szépen, ez nekem homályos folt volt. :)

 

Egyébként egy érdekesség, de gondolom ez is ismert: Mosep Binneed, aki Jabbát képviselte az Orrinnal való üzleti tárgyalásokon, korábban Jabba-ként jelent meg egy korai Marvel-képregényben, aztán miután a hutt kinézete már letisztázódott az EP6-ra, retconnolták a figurát azzal, hogy a megtévesztés érdekében sokszor Jabbaként mutatkozik be (hm.. Ezra? :D ) Szerepelt háttérfiguraként az EP4 és EP6 filmekben is.

Ez érdekes, ezt nem tudtam.

A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:

John Jackson Miller: Kóbor lovag

Másodjára olvastam el a regényt. Annak idején is nagyon lenyűgözött, most sem volt ez másképp. J. J. Miller nagyon jó sztorit talált ki. Változatos helyszínek, fantasztikus, szerethető és érdekes karakterek, rendkívül jó sztori vezetés, váratlan fordulatok. Elsőre sok minden egyszerűnek látszik, aztán sok váratlan dolog felbolydítja az eseményeket. Megkaptam mindent, amit csak egy jó SW történettől elvárhatok. Nagyszerű képet festett a romokban heverő és nagyon megosztott Galaxisról. Többször éreztem azt, hogy érthető Darth Bane pár évtizeddel későbbi fellépése. Nem is emlékszem olyan korszakra a Jedik Hajnalán kívül, mikor ennyire eltérő és változatos képet mutatott ez a világ.

 

Kerra Holt, a kóbor lovag Vannar Treece mester tanítványa volt. Mesterével és egy csapat Jedivel érkezett a káosz uralta Sith űrbe, hogy csapást mérjenek a Sötét nagyurakra. A chelloai akció után Kerra magára marad, elvesztette mesterét és társait. Kerra a Darkknell-re megy, Daiman egyik fő bolygójára kerül. Megpróbálja szabotálni az önimádó Nagyúr telepeit. Közbejön Narsk, a kém, aki a Sithektől fogad megbízásokat. A Fekete Agyar incidens után Narsk Daiman fogságába kerül, aki gondoskodik róla, hogy elszökjön, mert csapdába akarja csalni Odiont. Daiman veszteségeinek pótlására egy arxeumot, egy repülő várost rendel, amit a Gazzarin venne át. Odion itt támadja meg őt. Kerra eleinte Daimant akarja kiiktatni, de aztán a gyerekeket és fiatalokat menti, akik Daimannak dolgoznának. A regény fontos hőseinek szerepét játsszák Jarrow Rusher, Dackett mester és a tüzérei. A Diligence legénysége szabadúszó, több különféle Nagyúrnak nyújtanak tüzérségi támogatást. Kerra az ő segítségükkel a gyerekekkel együtt elmenekül a csatából. És kezdetét veszi a nagy utazás. Rusherék csak belecsöppennek az egészbe. Jarrow Rusher elég humoros figura, látszólag csak a csapatára gondol, de mégis meg tudják lágyítani a szívét. Beszólásai nagyon humorosak. Beadle Lubboon az újonc ügyetlenkedései nagyon mulattatóak. Ő is az egyik kedvencem lett. Kerra megpróbálja biztonságba helyezni a fiatalokat. Előbb a Byllurán, ahol Quillan és Dromika Saaj Calician segítségével kontroll alatt tartja az egész lakosságot. Aztán közbelép Arkania Calimondra. az Arkadianátus úrnője, aki a Syned bolygóra viteti Kerráékat és Quillant is. A Syneden kulcsfontosságú események zajlanak, Kerra itt szerez tudomást Vilia Calimondtráról, az Anya Díjról és a Sith űrben uralkodó káosz okairól. A végső összecsapás nagyon emlékezetes lett. Kerra, Rusher és Narsk egyaránt fontos szerepet játszottak. Kerrában főleg az tetszett, hogy kitartó, soha nem akarja feladni és első gondolata mindig az, hogy mindenkit megmentsen. Narsk a titokzatossága és összetett szerepe miatt fogott meg. Az eltérő Sith filozófiák nagyon jól megmutatkoznak. Több kedvenc jelenetem is akad: a gazzari csata, Kerra Calician elleni párbaja, a synedi csata, Kerra és Arkania párbaja.

 

 

Újraolvasni is nagyszerű volt, számomra ez olyan könyvek sorába tartozik, mely felér akármelyik SW filmmel.

A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:

A Kóbor lovagban több érdekes párhuzam is van.

 

Amikor Saaj Calician pörgeti a vörös fénykardjait, olyan, mint Grievous. Beadle Lubboon engem valahogy Jar Jar-ra emlékeztet. Rusher pedig sokszor emlékeztet Hanra.

 

 

Szerkesztve: - Darth Revan9
A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:

Csatlakozz a beszélgetéshez!

Írj hozzászólást most, és regisztrálj később. Amennyiben már regisztráltál, lépj be a fórumra és szólj hozzá a témához.

Vendég
Új hozzászólás

×   Beillesztett szöveg.   Illessze be egyszerű szövegként

  Only 75 emoji are allowed.

×   A linked automatikusan beágyazódott.   Linkként jelenjen meg

×   Az előző tartalom visszaállítása.   Korábbi szöveg törlése

×   Nem illeszthetsz be képet közvetlenül. Töltsd fel vagy illeszd be URL-ből.

  • Jelenlévő felhasználók:   0 felhasználó

    • Egy regisztrált felhasználó sincs ebben a topikban.
×
×
  • Új tartalom hozzáadása az alábbi témákban...

Fontos információ
A webhely használatával elfogadod és egyetértesz a fórumszabályzattal.