Ugrás a kommentre

Könyvek és képregények


Ody Mandrell

Ajánlott hozzászólás

Agatha Christie: A titokzatos kék vonat

Ebben a kötetben Agatha Christie váltott az E/1-es elbeszélő mód helyett E/3-ban meséli el ezt a története. A nézőpontok is gyakran változtak. Szeretem ezt az elbeszélő stílust. Nem tudom, hogy Christie-nél ez gyakori-e, mert ez még csak a hatodik könyv, amit az írónőtől olvasok. A felvezetés szerintem egy kissé hosszadalmas lett. Az első két fejezetnek sokáig nem is láttam értelmét, csak a sztori végére világosodtam meg, hogy miért is volt rá szükség.

Sokáig Derek Kettering és Comte de la Roche volt a gyanúsítottak reflektor fényében. Agatha a szokásához híven mindkét személy esetében elrejtett gyanús motívumokat, melyek miatt sok olvasó sokáig úgy érezheti, hogy valamelyikük a tettes. Nekem személy szerint gyanús volt, hogy sokáig rájuk koncentrálunk. Azt persze most sem tudtam kitalálni, hogy ki a tettes, de már az elején sejtettem, hogy nem Derek és nem a Comte az. Csak abban volt igazam, hogy valaki, akire egyáltalán nem számítunk. A Knighton őrnagy és az Ada Mason kiléteivel kapcsolatos fordulat nagyon elnyerte a tetszésemet. Nem gondoltam volna, hogy Knighton nem más, mint ez a Márki. A szobalány is ügyesen álcázta magát. Sokáig nem értettem, hogy mi is a szerepe Katherine Gray-nek, sőt a könyv elején még azt sem tudtam eldönteni, hogy ő, vagy Ruth Kettering lesznek-e az áldozatok. Poiort kissé elhúzta ezt az ügyet. A briliáns meglátásaira csak a regény végén derült fény.

Egy kicsit visszafogottnak éreztem az előző öt általam olvasott Chrisite-műhöz képest, de a vége kárpótolt. Négy és fél.

 

 

A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:

2018. 10. 02. - 20:18, Darth Revan9 írta:

Az nagyon jó lenne, köszönöm szépen. Úgyse lenne lehetőségem a játékokkal játszani.

Bár múlthétre ígértem, de csak most lett időm. Egyelőre az első rész sztorija, mert ma ennyire volt időm. Talán holnap összeszedem a második rész történetét is.

 

Az első játék 5 évvel az utolsó könyv után veszi fel a vonalat. Geraltra sebesülten és ájultan találnak rá Kaer Morhen közelében. Amikor felébred kiderül, hogy amnéziában szenved, ezért Vesemir az erődbe hívja Triss-t, hátha mágia használatával sikerül visszaállítani Geralt emlékeit. Triss kihasználja, hogy Geralt nem emlékszik Yenneferre, és gyakran együtt töltik az éjszakákat.

Egy napon Kaer Morhent banditák támadják meg, akik szalamadrát ábrázoló kitűzőket viselnek. A banditákat egy Professzor nevű fejvadász, és egy ismeretlen sötétbőrű varázsló vezeti. A támadás során a Professzor megöl egy witcher tanoncot, és a mágus segítségével betörnek a pincébe és sikerül elrabolniuk az összes witcher mutagént, amit találtak. 

Hogy kiderítsék mi cél lehet a támadás mögött, Vesemir elküldi a witchereket az északi királyságok különböző városaiba, hogy utánajárjanak a Szalamandrának. Geraltot Vizimába küldik, mert jóban van Foltest királlyal, miután levette a lányáról a striga átkot. Triss később csatlakozik hozzá, mert mint Foltest tanácsadója befolyása lehet a városban.

Amikor Gerlat megérkezik Vizimába kiderül, hogy a városban járvány szedi az áldozatait, és a karanténon csak felhatalmazással engedik át. Miközben Geralt megpróbál bejutni a városba megment egy Alvin nevű gyereket démoni pokolkutyák támadásától. Alvin ugyan megmenekül, de megárvul a támadásban és Geralt elhatározza, hogy segít a gyereken, akinek néha Cirihez hasonló látomásai vannak a Fehér Fagy eljöveteléről.

Ahhoz hogy bejusson a városba meg kell oldania a környéket fenyegető démoni kutyák rejtélyét (a legnehezebb harc az egész játékban, mert még csak az Aard jelet tanulta újra Geralt). A rejtély felgöngyölítése közben belefut Shaniba (akinek a gondjaira bízza Alvint),Zoltánba és Kökörcsinybe is, akik szintén be akarnak jutni a városba. 

Miután legyőzte a fő pokolkutyát (ami a falusiak félelmének megtestesülése volt), Geralt bejut a városba, de kiderül, hogy Foltest épp egy lázadás leverésén dolgozok Temeria egy másik részében. Geralt ennek ellenére folytatja a Szalamandra utáni nyomozást. Itt Geralt választás elé kerül, hogy Triss-re vagy Shanira bízza-e Alvint. Bárkit is választ Geralt, a másik megutálja. Közben belekeveredik a Scoia'Tael és a Lángoló Rózsa Rendjének küzdelmeibe is. (Itt megint csak lehet választani, hogy melyik frakciót támogatjuk, de akár maradhatunk semlegesek is).

A városban Geralt kideríti, hogy a titokzatos varázsló neve Azair Javed, és ő és a Professzor a Szalamadra vezetői és megpróbálják elárasztani Vizimát fisztekkel, ezzel káoszt idézve elő, hogy Adda hercegnő átvehesse az uralmat az apjától. Eközben kiderül, hogy a mutagének elrablása csak egy megbízás volt a Szalamandrának, de mielőtt Geralt kideríthetné, hogy ki volt a megbízó, Adda hercegnő halálra ítéli, és Geralt csak Triss teleportálásának köszönhetően menekül meg. 

Geralt Vizimától viszonylag távol, egy tóvidéken tér magához. Idővel megérkezik Triss/Shani (attól függően, hogy kire bíztuk Alvint), Alvinnal. Geraltnak itt meg kell oldania a falusiak és a tavat lakó vizi lények közötti ellentétet. Amikor minden készen áll az indulásra kitör a harc a Lángoló Rózsa Rendje és a Scoia'Tael között. Attól függően, hogy Geralt kit segített eddig a pontig (ha segített egyáltalán valakiket), harcba kell bocsátkoznia. A harc közben Alvin megrémül és elteleportál egy ismeretlen helyre. 

Vizimába visszatérve Geralt találkozik Foltesttel, aki egyszerre harcol a Szalamandra zsoldosaival és a Scoia'Tael katonáival a városon belül. A királyt a Lángoló Rózsa Rendjének vezére  Jaques de Aldersberg menti meg, aki ezután követeli Foltestől, hogy adja át neki a város védelmének irányítását, amit Foltest megtagad. Eközben Adda ismét strigává változik és Geraltra van bízva, hogy megint feloldja az átkot, vagy végleg véges a hercegnővel. 

Végül kiderül, hogy a Kaer Morhen elleni támadásért, a Szalamandra felemelkedéséért, a Scoia'Tael-lel kitört háborúért mind a Lángoló Rózsa Rendjének vezetője Jaques de Aldersberg felel, aki egy új kort akart elhozni, ahol a rendet a witcher mutagénekkel létrehozott mutánsokkal tartotta volna fenn. Az egészet azért csinálta, mert így azt remélte, hogy egy erős új rend kialakításával sikerül meggátolnia a Fehér Fagy eljövetelét. Foltest végül megbízza Geraltot, hogy intézze el Aldersberget

Aldersberg a jövőbe teleportálja Geraltot, ahol a Fehér Fagy már minden életet kioltott néhány mutánst leszámítva, és az egész világot kísértetek járják, remélve, hogy így meggyőzheti Geraltot az ügyének. Geralt végül legyőzi Aldersberget, de mielőtt meghalna megjelenik Eredin, hogy magával vigye Aldersberget, ugyanis ő is rendelkezik az ősi vérrel (csak sokkal kisebb mértékben, mint Ciri). Itt Geralt dönthet, hogy átadja Aldersberget Eredinnek, vagy megküzd Eredinnel, hogy aztán saját kezűleg oltsa ki Aldersberg életét.

A játékban soha nem mondják ki, de erősen utalnak arra, hogy Aldersberg nem más mint Alvin, aki a folyóparti támadás után visszateleportált az időben, majd felvette az Aldersberg nevet, belépett a Fehér Rózsa rendjébe, ahol nagymesteri címig küzdötte fel magát, és megalapította a Lángoló Rózsa Rendjét.

A játék legvégéről, meg itt a videó

 

A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:

7 órával ezelőtt, Darth Revan9 írta:

Köszönöm nagyon érdekes volt. Kíváncsi leszek a folytatások vajon melyik végkifejletet veszik figyelembe.

Ki volt az az orgyilkos a végén?

Azt veszik figyelembe amelyiket választottad. A 2. részre és a 3. részre is kihatással lehetnek a dolgok amiket tettél, kisebb nagyobb mértékben, már persze ha konvertálod a mentést a következő részekhez illetve a 3. rész ennek hiányában úgy indul, hogy a fontosabb döntéseket amiket az előző részekben meghoztál egy beszélgetés során megválaszolod.

A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:

Fuhh nagyon imádtam az egynek a sztoriját. A végén lévő Alvinos csavar (ami nyilvánvaló, nem kell kimondani) kifejezetten tetszett.

A W3ban aztán később amikor Geralt betér egy könyvesboltba, akkor a boltos ad neki egy könyvet, amiben Alvin üzen neki a múltból, amikor elveszett az időben. :D Mocskos jó kis utalás.

 

A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:

4 órával ezelőtt, kudar írta:

A W3ban aztán később amikor Geralt betér egy könyvesboltba, akkor a boltos ad neki egy könyvet, amiben Alvin üzen neki a múltból, amikor elveszett az időben. :D Mocskos jó kis utalás.

Basszusm olvastam ezt a levelet, de nem fogtam fel, hogy ez Alviné.  :o 

A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:

Az első játékban én egyébként Triss-t románcoltam, a Lángoló Rózsa Rendje és a Scoia'tael háborújában semleges maradtam, újra feloldottam Addáról az átkot, és nem hagytam, hogy Eredein magával vigye Aldersberget. Ugyan a döntések nincsenek hatalmas hatással a folytatásra (a történet nagy részben ugyanaz marad), de mivel nem tudom, hogy melyik döntés pontosan mit hoz magával, gondoltam leírom, hogy én ezek alapján játszottam tovább.

 

A Witcher 2-vel kicsit bajban vagyok, mert kb. a játék 1/3-ánál van egy döntés, ami nagyban meghatározza a későbbi történéseket, és mivel csak 1-szer játszottam végig, csak azt a történetet tudom elmesélni, amelyiket végigjátszottam.

 

A játék ezzel a kis filmmel nyit, ahol Demawendet Aedrin királyát ölik meg.

Maga a játék azzal kezdődik, hogy Geralt még mindig Foltest szolgálatában áll, mint személyi testőr az esetleges további orvgyilkosok ellen. Az orvgyilkosról kiderült, hogy witcher, de nem a farkas iskolájából származott, így Geralt nem ismeri, és már csak azért is Foltest mellett marad, hogy így kideríthesse a gyilkos kilétét.

Ott vesszük fel a fonalat, hogy Foltest törvénytelen gyermekeit foglyul ejti egy báró a várában és Foltest Geralttal az oldalán megostromolja a várat. Geralt megadásra kényszeríti a bárót és minden jól alakul, amíg hirtelen meg nem jelenik egy sárkány. A sárkány támadás hatására Geralt és Foltest elszakad a többiektől, de eljutnak a toronyba, ahol Foltest gyermekeit őrizték. A toronyban egy vak szerzetes vigyázott rájuk. Geralt magára hagyja Foltest a gyermekeivel és a szerzetessel. Geralt túl későn jön rá, hogy a szerzetes nem egy szerzetes, hanem egy másik witcher, aki Foltest akarja megölni. Ráadásul (Geralt ekkor ezt még nem tudja), ugyanez a witcher ölte meg Demawendet is pár héttel korábban. A gyilkos kiugrik az ablakon és elmenekül, így Gerlat marad az egyetlen gyanúsított Foltest halálával kapcsolatban.

 

Geralt ezután börtönbe kerül, ahol a Temeriai titkosszolgálat feje Vernon Roche hallgatja ki. Vernon hisz Geraltnak, és segít neki megszökni. Hogy felderítsék az igazi gyilkos kilétét továbbindulnak az egyetlen nyomon: Geralt látta, hogy a királygyilkos witchernek scoia'tael tündék segítettek megszökni, így Vernon Triss és Geralt Ioreveth nyomába ered, akit legutoljára egy Flotsam nevű mocsári városban láttak.

Flotsamba megérkezve belefutunk Kökörcsinybe és Zoltába, akiket épp kivégeztek volna a Scoia'taellel való összeesküvésért. A város kormányzója nem túl segítőkész a nyomozásban, és kiderül, hogy a környéket ellepték a scoia'tael harcosai és a helyiek félnek elhagyni a falakat, plusz egy hatalmas viziszörny egy kayran elsüllyeszt minden hajót, ami át akar haladni. Gerlat összefut Tancarville-i Sílével, aki elvileg a kayran után jött, de Triss mást gyanít, ezért megkéri Geraltot, hogy segítsen Sílének a szörnnyel, hátha közben meg tud valamit.

Geralt végül találkozik Ioreveth-tel, akitől megtudja, hogy a királygyilkos neve Letho, és hogy Letho őket is elárulta. A találkozás közben Roche emberei rátámadnak Iorevethékre, Geralt elszakad a többiektől, és találkozik Lethoval. Harc tör ki kettejük között, amit Letho nyer meg, de életben hagyja Geraltot, ugyanis Geralt korábban megmentette az életét. Amikor visszatér Flotsamba, Geralt megtudja, hogy Letho elrabolta Triss-t, és Aedrinbe teleportáltak. 

Itt jön a döntés, amiről az elején beszéltem: a helyi korányzó csapdába csalta Roche embereit, mert úgy hiszi, hogy közük volt Foltest meggyilkolásához, ezért Roche megkéri Geraltot, hogy segítsen neki kiszabadítani az embereit. Ugyanakkor Ioreveth is segítséget kér Geralttól, ugyanis az ő emberei is a kormányzó rabjai, egy hajón, ami a kayran halála miatt hamarosan indul, hogy publikusan kivégezzék őket. Én itt Rochenak segítettem, így a sztori ezen szálát tudom elmesélni. Végül miután Geralt kiszabadította Roche embereit és megölte a kormányzót, Roche-csal továbbhajóznak Felső Aedrin felé.

Megérkezve Felső-Aedrinbe azt találjuk, hogy Henselt, Kaedwen királya meg is érkezett, hogy a Demawend halála utáni zűrzavart kihasználva elfoglalja a Pontar völgyet. Azonban ellenállásba ütközött, mert a nép és a nemesség egy Saskia nevű harcos hajadon és Stennis herceg mögé sorakozott fel. Amikor Geralt megérkezik Verdenbe Henselt Saskia és Stennis épp egy megbeszélés közepén vannak, amikor egy 3 évvel ezelőtti csata során elmondott átok aktiválódik, és a csatateret ellepik a szellemek. Geralt, Roche, Hanaselt és Henselt varázslója Dethmoldnak sikerül visszatérniük Henselt táborába. Itt találkozik Sílével, aki vissza akarja nyerni Henselt bizalmát, azzal, hogy a kayranből kinyert szérummal megoldja Henset merevedési problémáit.

Ahhoz, hogy Geralt folytathassa a nyomozást fel kell oldania az átkot a csatatérről, amint mint kiderült Sabrina Glevissig mondott ki, amikor Henselt 3 éve máglyán megégette, mert szabotálta a háborút. Mindeközben 2 újabb witcher támad rá Henseltre, akik szintén ismerték Geraltot. Geralt megöli az egyiket és megsebesíti a másikat, de nekromanciával megtalálják a királygyilkosok búvóhelyét, ahol megtudja, hogy Síle segített a gyilkosoknak bejutni Henselt táborába, és hogy Vergenbe menekült, de mielőtt többet kiszedhetne a sebesült witcherből, az meghal.

Geralt ezután feloldja az átkot a csatamezőről, ezáltal visszanyeri az emlékezetét is. Kiderül, hogy Ciri magára hagyta Yennefert és Geraltot a szigeten, de nem sokkal később Eredin rájuk talált. Hogy előcsalja Cirit Eredin elrabolta Yennefert. Geralt üldözőbe vette a Vad Falkát, eközben találkozott Lethoval és két társával, akiket megmentett egy szörnytől. Lethoék ezután segítettek Geraltnek Eredin vadászatában. Végül utolérték őket, és egy harcbanEredin számos harcosát lemészároltak, de nem jutottak dűlőre. Geralt ekkor felajánlotta, hogy odaadja magát Yenneferért cserébe, amit Eredin hezitálás nélkül elfogadott. Eredin ekkor kitörölte Geralt emlékezetét, és arra kényszerítette, hogy ő is a Falkával lovagoljon. Eredin terve bevált, Ciri megjelent és kiszabadította Geraltot, akit Kaer Morhen mellett dobott, ki, majd tovább menekült. Geraltra ekkor találtak rá az első játék elején.

Mindeközben kiderül, hogy Henselt megölette Roche összes emberét, és az átok feloldása után azonnal lerohanta Verdent. Geralt és Roche Henselt után mennek, ahol dönteni lehet, hogy mi magunk öljük meg Henseltet, hagyjuk, hogy Roche tegye meg bosszúból, vagy életben hagyjuk. Bármit is teszünk, közben megtudjuk, hogy Síle és Letho Triss-szel egy Loc Muine nevű erődbe mennek, ahol az északi királyok, egy nilfgaardi különítmény és néhány varázsló készül összegyűlni, hogy megvitassák Temeria sorsát, nehogy az is ugyanúgy káoszba fulladjon a király halála után, mint Aedrinben történt.

Itt végül kiderül, hogy Síle, Philippa Eihart és Letho Emhyrnek dolgoznak, aki megbízta őket, hogy öljék meg az összes északi királyt. Mielőtt azonabn Sílét letartóztatnák Philippa ismét megidézi a játék elején látott sárkányt (amiről ha jól tudom az Iorevethes történetszálban kiderült volna, hogy igazából maga Saskia, a harcos hajadon Aedrinbő). Síle elszökik a katonák elől és el akar teleportálni, azonban Philippa szabotálta a teleportálóját, és itt Geralt dönthet, hogy megmenti-e Sílét, vagy hagyja meghalni. Geralt ezután megküzd a sárkánnyal és legyőzi (hogy megöli-e megint csak a játékoson múlik).

Amikor visszatér Loc Muinba, ott elszabadult a káosz: a királyoknak elege lett a varázslók játszmáiból és elkezdték lemészárolni őket, plusz egy két király is egymás torkának esett. Geralt Roche-tól megtudja, hogy Triss-t a nilfgaardi küldöttség tartja fogva, de megkéri Geraltot, hogy inkább segítsen neki kiszabadítani Foltest törvénytelen lányát Anaist a kadewneiektől (a másik gyerek Boussy meghalt, amikor Anaist elfogták). Ha Geralt Rochenak segít, akkor van egy döntés, hogy Anaist Radovid (Redania királyának) gondjaira bízod, vagy inkább John Natalis-ra (temeriai nemes és volt hadvezér) bízod inkább. Mindeközben Letho kiszabadítja Triss-t a nilfgaardiaktól, kárpótlásul azért mert korábban kihasználta a varázslónőt. Én végül magam szabadítottam ki Triss-t. Ekkor eközben Roche sikeresen kiszabadítja Anaist, de megharagszik Geraltra és Anaissal bujdosni mennek, amíg elég idős nem lesz, hogy visszakövetelje a trónt a lánynak.

Végül Loc Muin kiürül, és csak Geralt és Letho maradnak egy végső találkozásra. Itt Letho elmondja, hogy azért fogadták el Emhyr megbízását, mert cserébe a császár azt ígérte, hogy a witchereket újra törvényesíti a birodalomban. Mivel vagy elfogadják az ajánlatot, vagy levadásszák őket, inkább a királygyilkosságok mellett döntöttek. Geralt itt dönthet, hogy megbosszolja-e Foltest halálát és az összes többi viszontagságot, vagy hagyja futni Lethot. Én az utóbbit választottam.

 

Az epilógusban azt láthatjuk, ahogy a nilfgaardi sereg átkel a Yarugán és megindul Temeria felé

 

 

  • Nagyon tetszik 1
  • Köszönöm 1
  • Tetszik 1
A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:

3 órával ezelőtt, Nabopolasszar írta:

amiről ha jól tudom az Iorevethes történetszálban kiderült volna, hogy igazából maga Saskia, a harcos hajadon Aedrinbő

Jól tudod, abban a sztoriszálban Saskiának és Ioreveth-nek, meg egy seregnyi (szó szerint) másfajúnak kell segíteni, akik persze rohadtul nem tudnak kiegyezni egymással, szóval van dolga a jó witchernek bőven. Természetesen totál más küldetések járnak ezért, emlékeim szerint átfedés sincs bennük, teljesen más sztoriszálat mesél el. Viszont a vége mindenképpen az, hogy eljutsz Loc Muinne-ba, viszont, amikor konfrontálódsz a sárkánnyal, a Roche-os szállal ellentétben van egy harmadik opció is a megölése és a megkímélése mellett: feloldhatod Saskiáról az átkot. Ha ezt választod, Saskia pár dolgot elmond még magáról, köztük az, hogy az apja az az aranysárkány volt, akivel Geralt korábban találkozott (nem emlékszem, melyik novellában volt).

 

Amúgy tök jó ezeket az összefoglalókat olvasni. Kedvet kaptam, hogy újrajátsszam a trilógiát (egyben még sosem toltam végig őket). Ráadásul én meg éppen most tesztelem a Thronebreakert, ami ugye a Gwent egyjátékos módjának indult, de végül önálló játékká nőtte ki magát, és meg kell mondjam, baromira nem olyan program, mint amire számítottam. Ez egy teljesen funkcionális, klikkelgetős egyveleg. Részben vizuális novella, részben point and click kalandjáték, részben stratégiai kártyajáték, térképpel, táborépítéssel és fejlesztéssel, fő és mellékküldetésekkel, döntési helyzetekkel, karakterekkel. Csak a legtöbb jelenet a régi szöveges RPG-kre hajazva szöveges leírásban van (azért narrálják, ráadásul igen változatos hangok), illetve a harcokat gwent paklikkal bírjuk. Nagyon faja program és tök jó witcher hangulata van.

Szerkesztve: - Dzséjt
A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:

5 órával ezelőtt, ati írta:

Mindenképpen szeretnék játszani a Witcher  játékokkal ezért nem olvasom el a leírást. Aki most vág bele a világba, annak játékokkal vagy könyvekkel érdemes kezdeni?

Mivel a játékok a könyvek folytatásai, és rengeteg szereplő, és helyszín visszaköszön, szerintem érdemes. Viszont a könyvekből az első kettő a legjobb (talán még a harmadik, ha jól emlékszem), utána a minőség szerintem elég nagyot zuhan, és azért ha egy 7 részes sorozatnál (8, ha a Viharidőt is belevesszük) csak 3 rész jó, akkor az nem a legvonzóbb sorozat.

 

Röviden: a könyvek hozzáadnak a játékokhoz, de nem szükségesek a jó játékélményhez

A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:

7 perccel korábban, Nabopolasszar írta:

Röviden: a könyvek hozzáadnak a játékokhoz, de nem szükségesek a jó játékélményhez

Ehhez hozzátéve még, hogy ami fontos lehet a könyvekből (például Yennefer és Geralt kapcsolata), azt elég jól elmagyarázzák a játékokban is. Vagy a szereplők mondják el a korábbi sztorikat, vagy a játék belső adatbázisában találsz rá a válaszra, vagy a játékon belüli könyvekben olvashatsz róla. Annyi, hogy ha nem olvastad a könyvet, nem fogod tudni, hogy az adott infó utalás a könyvek egyikére-másikára. Pl.: a The Witcher intrója egy az egyben az első könyvben olvasható egyik novella vége.

A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:

Andrzej Sakpowski: Vaják: Viharidő

A nyolcadik Vaják könyv gyakorlatilag egy előzmény regény. Bár, azért találhatunk benne pár oldalt, melyek A Tó Űrnője után játszódnak. Ez már egy kellemesebb, üdítőbb olvasmány volt az említett A Tó Űrnőjéhez képest. Mindenféleképpen jobban tetszett, már-már az első öt kötet színvonalát is majdnem elérte. Viszont azért elmondható, hogy a cselekmény egy kissé csapongó lett. Eleinte nem is értettem, hogy a mellékszálak hova vezetnek el. A kötet végére úgy éreztem, mintha Sapkowski ezt a kötetet félig novellás kötetnek szánta volna, nem is annyira regénynek. Mindenesetre a mellékszálak között is voltak izgalmas részek.



Geralt Kerack királyságában tartózkodik éppen, amikor egy váratlan incidens folyamán ellopják a kardjait. Kerack egy kicsi monarchia, melyet áthatnak a királyi család tagjainak és egy bizonyos Korall (Lytta Neyd) intrikái és cselszövései. Mindenki a saját céljaira akarja felhasználni a vajákot. Geralt nehéz kihívásokkal néz szembe, hogy visszaszerezze ellopott fegyvereit. Még Kökörcsin és királyi ügyész barátja, Ferrant de Lettenhove segítségével is csak lassan halad a nyomozás és kevés nyomon lehet elindulni.



A kardok kutatása közben jön be két fontos mellékszál. Az egyikben Geraltot felbérlik, hogy intézzen el egy Sorel Degerlund nevű varázslót, akit azzal gyanúsítanak, hogy démonokat idézett meg, és ő állhat egy csomó mészárlás hátterében, melyek a környéken következtek be. Degerlund egy beteges állat, aki bár nem idézett meg démonokat, de tettei nem kevésbé rémisztőek, vagy horrorisztikusak. Kísérletei folyamán mutánsokat és torzszülötteket hozott létre. Érdekes volt, hogy bepillantást nyertünk a varázslók efféle tevékenységébe. Többek között az is kiderül, hogy egy Alzur nevű mágus felelős a démonok létezéséért. Degerlundot  és szörnyetegeit nem volt könnyű legyőzni, ráadásul a mágusok közötti intrikák miatt nem mindenki akarta a gonosz Degerlund vesztét. De jó érzés volt, mikor végre Geralt végzett vele.



A másik történetszálban a vaják egy Addario Bach nevezetű törp társaságában kel útra a Burján Próféta nevezetű hajó fedélzetén Novigrad felé, hogy még időben odaérjen és megakadályozza pengéinek árverésre bocsátását. Az út során kiderül, hogy a fedélzeten tartózkodó kereskedők ki akarják szabadítani egy tünde lányát, akit egy vixena, vagy más néven aguara nevezetű, rókaszerű, alakváltó teremtmény ragadott magával. A vixenák így szaporodnak: más fajúak gyerekeit elragadják és átalakítják. A gond ott kezdődik, hogy kiszabadítottak már egy elragadott leányt, akit a fedélzeten őriznek. A másik gond az, hogy úgy tűnik a lány meghalt időközben. Geralt nem igazán akar részt venni ebben a vállalkozásban, mert tudja, hogy az aguara bosszúszomjasan a kereskedők után veti majd magát. A sztori végül nagyon érdekesen alakul, és a váratlan fordulatot is tartogat, bár azt csak a kötet végén tudjuk meg.



A legfőbb cselekményszál mégis a keracki történet. Belohun királyt le akarja taszítani két fia, Egémund és Xander. Egmund a maga módján a vajákot is bele akarja keverni a jászmába. Ezt Gerlat csak nehezen tudja kivédeni. Látszólag Belohun győz, de végül száműzött fia, Viraxas felborít mindent. Nem sokkal később egy iszonyatos erejű vihar csap le Palmyra kikötővárosára, amely rengeteg áldozatot követel. Nagyon tetszett, hogy itt Geralt hősiesen gyerekek megmentésére siet.



A kardok sztorija csak a könyv végén ér véget és Yennefernek is jelentős szerep jutott. Kíváncsi vagyok Brehen még felbukkan-e más sztorikban a későbbiekben. Lytta Neyd egy törtető varázslónő szerepét testesíti meg. Annyira nem volt szimpatikus, sokkal inkább szolgája, Mozaik. Kitekintést is kaptunk Nimue révén a jövőbe, bár nem sokat.



Ezt a részt már sokkal jobban élveztem Egy kissé csapongó és nem egyenes a történet, de a mellékszálak nagyon jók lettek. Élvezetes volt olvasni. Négy és fél.

A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:

Vaják: Rókagyermek képregény

A második Vaják képregény kötet ismét egy 5 füzetet tartalmazó történet. Az író ismét Paul Tobin, a rajzoló pedig Joe Querio. A sztorit a nyolcadik Vaják könyvből vették át. A Viharidő című kötet pár fejezetét adaptálták. Paulnak nem volt nehéz dolga, az alap már adott volt, viszont ki kellett bővíteni és itt-ott átalakítani, hogy önállóan is érthető legyen képregény formájában. Kicsit sajnálom, hogy a képregény kötet elsőbb jelent meg, mint a Viharidő, így kifejezéseiben pár helyen eltérést tapasztalhatunk a magyar fordításban. Én a Viharidőben megszokott kifejezéseket, neveket fogom használni.

Az eredeti sztoriban Geralt azért megy Novigradba, hogy visszaszerezze kardjait. A képregényben a történet elején még vele vannak, később veszíti el őket. Geralt és a törp Addario Bach együtt érkeznek Széltanya kikötőjébe, hogy aztán a Burján Proféta fedélzetén utazzanak tovább Novigradba. A hajon utazó kereskedők és csatlósaik azért kelnek útra, hogy kiszabadítsák az egyik tünde kereskedő lányát, akit egy vixena, vagy más néven aguara nevű rókaszerű, alakváltó teremtmény rabolt el. A faj úgy szaporodik, hogy tünde lányokat rabolnak el és átalakítják őket. A küldetés Geralt szerint teljesen felesleges, mert az átalakított lányokat már nem lehet visszaszerezni. A tünde kereskedő is tudhatta ezt, ezért nem indított mentőexpedíciót. Van Vliet kereskedő és csapata csak azt remélték, hogy a tünde gazdagon megjutalmazza majd őket. Már korábban sikerült egy vixena lányt fogságba ejteniük, melyet célpontjuknak hittek. Csakhogy Parlaghy úr részegen véletlenül végzett vele. E mellett a vixena a nyomukban van.



Geralt reménytelennek ítéli a küldetést, nem is nagyon fűlik foga ahhoz, hogy gyilkosokat és ostobában védelmezzen. Addarion, a törp hasonlóan vélekedik. A vixena időközben különböző illúziókkal bombázza a csapatot. Nehéz és viszontagságos út vár a Burján Próféta utasaira. A történetben új szereplő, az inkognitóban utazó tündenő: Janessa és testőre, Durion. Nem kapnak túl nagy szerepet, ahogy Addario sem. Inkább csak érdekes párbeszédeket folytatnak le Geralttal.



Az illúziók miatti kalandozás el lett nyújtva, hisz az eredeti történetszál nem volt olyan hosszú, hogy meg tudjon tölteni öt füzetet. A kiegészítések, és a szárazföldön történt kalandok tetszettek, izgalmasok voltak. A történet végére több halál következett be, mint a Viharidőben, de a végkifejlet ugyanaz lett.



Kedvenc fordulatomat sem másították meg az alkotók, mi szerint a vixena lány túlélte. A végén érdekes tanulságot olvashatunk az életről is.

Rendkívül élvezetes volt ez a kaland is. Joe Querio rajzai szépek, és szemléletesek. Jól meg tudták fogni újra a Vaják történetek hangulatát. A plusz kiegészítéseket sem éreztem haszontalannak. Ötös.

A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:

Rühelem az ilyen videókat. Mindig ott van bennem, hogy ezt a legegyszerűbb manipulálni. Kérdezz meg harminc embert, tíz tuti olyan választ fog adni, ami neked tetszik, és összevághatod a "bizonyíték értékű" videót... :angry:

A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:

Egyrészt ez, a másik meg az hogy a könyvolvasás mindig is réteg-hobbi volt. Az emberiség történelmének soha nem volt olyan szelete amikor óriási tömegek szórakoztatták volna magukat azzal hogy könyvet olvasnak. Az átlagember az iskola óta nem olvasott könyvet. Se régen se most.

A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:

Én végtelenül szomorúnak tartom, hogy ez így van.

De azért a régi időkben mégis csak más volt. Még ha nem is olvasott mindenki, de azért jóval többen olvastak, mint manapság.

Szerkesztve: - Darth Revan9
A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:

Mit értünk régen alatt? A XX. század elejéig az európai emberek jelentős része irástudatlan volt és egyáltalán nem tudott olvasni. Magyarországon úgy hogy az évszázad során viszonylag folyamatos volt a fejlődés 1990-ben még mindig ott tartottunk, hogy az emberek 57 százaléka aluliskolázott volt: vagy a nyolc általánost végezték el vagy azt sem. Azt eltudom képzelni hogy bizonyos társadalmi rétegek talán többet olvastak, de országosan nem hiszem.

A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:

Én azokra a bizonyos társadalmi rétegekre gondoltam, akik pl. nálunk aktívan olvasnak, vagy olvastak. Abszolút nem az alul iskolázott rétegekre gondoltam. A korábban aktív olvasói réteg az, amely jelentősen csökkent, főleg az elmúlt kb. 15-20 évben. Hiszen a példányszámok is rendkívüli módon összementek.

A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:

Cserébe megnövekedett az e-könyvek olvasottsága, szóval kár a példányszámokkal dobálózni. Egy könyvet, ahogy szinte minden más szórakoztatóipari terméket ma már jóval többet vesznek digitálisan, mint papíron. Nekem is már jóóóóóval több könyvem van e-bookban, mint a polcon. Egyrészt mert jelentősen olcsóbbak is, másrészt nem igényel sok helyet. Szinte már csak az enciklopédiákat veszem meg, meg az olyan könyveket, amik egy sorozat részei és megvannak a korábbi epizódok.

A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:

Meg épp ezaz hogy az a bizonyos aktiv olvasói réteg mindig vékony volt. Szórakozásból olvasni sose volt egy népszokás. Nem csak nálunk máshol se. Anyukámat, aki falun nőtt fel kinézték csak azért mert sokat olvasott. Azt hitték nem normális.

Ami pedig a példányszámokat illeti: azért most a kínálat durván széles. Nem vagyok benne az iparban de azért régen szerintem ennyiféle fajta könyv nem jelent meg itthon.

A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:

És még egy a példányszámokhoz: ez, legalábbis hazánkban egy öngerjesztő folyamat. A példányszámok azért csökkennek, mert az a vékony réteg, ami olvas, nem vesz könyvet. És azért nem vesz könyvet, mert irtó drágán adják a könyveket. Naná, hogy sokan inkább e-bookban töltik le.

Szerkesztve: - Dzséjt
A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:

A videohoz annyit hogy én meg azért rühellem az ilyen videókat, mert ezek a "felmérések" nem mutatják meg egy társadalom intelligenciáját. Ahhoz jóval több emberből kéne szűrni. Nem néztem meg a videót de mondjuk legyen 20 ember benne. Hát nem hinném hogy a 320 milliós USA népességéből ez reprezentatív minta mégha nincs is megvágva a videó.

Ezekkel a videókkal szokták "igazolni" magukat marha intelligensnek gondoló emberek hogy az USA-ban mindenki ostoba.

Másrészt meg azt sem gondolnám hogy a könyvolvasás mint hobbi iskolai végzettséghez kötött. Nekem sok melós ismerősöm van és elég sokan olvasnak, ugyanakkor ismerek többdiplomás, nyelveket beszélő embereket akik életükben egy könyvet nem olvastak el.

Ami nekem az évezred rejtélye különben hogy kinek adják el azt a rengeteg kinyomtatott könyvet amik a könyvesboltban vannak. A Nyugainál van a többemeletes Alexandra ahol iradtlan mennyiségü kötet van. Namost az olvasó réteg kevés és még azon belül még kevesebb aki megengendheti magának a 4-5000 ft-os könyveket. Ráadásul ottt vannak az olyanok mint én. Tavaly vettem egy Kindle-t és mindent azóta töltök le rá ncore-ról(pl az újabb sw-könyveket). Én is kiszorultam a piacról.

Ennek baromi veszteségesnek kéne lennie.

 

A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:

4 órával ezelőtt, Dzséjt írta:

Cserébe megnövekedett az e-könyvek olvasottsága, szóval kár a példányszámokkal dobálózni. Egy könyvet, ahogy szinte minden más szórakoztatóipari terméket ma már jóval többet vesznek digitálisan, mint papíron. Nekem is már jóóóóóval több könyvem van e-bookban, mint a polcon. Egyrészt mert jelentősen olcsóbbak is, másrészt nem igényel sok helyet. Szinte már csak az enciklopédiákat veszem meg, meg az olyan könyveket, amik egy sorozat részei és megvannak a korábbi epizódok.

 

Megnövekedett az e-könyvek olvasottsága? Na, most a következőket könyvpiaci szereplőktől tudom. (Vagyis könyvkiadással foglalkozó szakemberektől.) Nálunk, Magyarországon nem növekedett meg jelentősen az e-könyvek olvasottsága. Legalábbis a legálisan vásárolt e-könyvek esetében biztos nem, az illegális letöltések más kategória. Magyarországon változatlanul a papír alapú könyvek viszik az eladásokat. Bár vannak, akik e-könyveket is adnak ki, de a papír alap még mindig vezető.

 

3 órával ezelőtt, Bomarr írta:

Meg épp ezaz hogy az a bizonyos aktiv olvasói réteg mindig vékony volt. Szórakozásból olvasni sose volt egy népszokás. Nem csak nálunk máshol se. Anyukámat, aki falun nőtt fel kinézték csak azért mert sokat olvasott. Azt hitték nem normális.

Ami pedig a példányszámokat illeti: azért most a kínálat durván széles. Nem vagyok benne az iparban de azért régen szerintem ennyiféle fajta könyv nem jelent meg itthon.

A könyvpiaci szereplők - könyvkiadók, könyvtárak - véleménye szerint nem egészen így van. Az aktív olvasói réteg az elmúlt 1-2 évtizedben folyamatosan csökkent. Igen, sok mindenben színes a kínálat, a piac mégis beszűkült. Sok esetben, amit megérte kiadni 15-20 évvel ezelőtt most nem éri meg. Olvastam arról is, hogy a piaci szereplők által készített felmérések alapján egyértelműen csökkent az aktív olvasók köre. Nem tudtak sok esetben megfelelő utánpótlást teremteni. Persze ebben van demográfia is, de a felmérések alapján a kütyük és digitális cuccok elterjedése is sokat rontott a helyzeten.

3 órával ezelőtt, Dzséjt írta:

És még egy a példányszámokhoz: ez, legalábbis hazánkban egy öngerjesztő folyamat. A példányszámok azért csökkennek, mert az a vékony réteg, ami olvas, nem vesz könyvet. És azért nem vesz könyvet, mert irtó drágán adják a könyveket. Naná, hogy sokan inkább e-bookban töltik le.

A vékony réteg csökkenéséről lásd fentebb. Igen, az tény és való, hogy csökkenő példányszám esetében drágulnak az árak. A legális e-book vásárlás meg, mint fentebb említettem elenyésző a papír alapú könyvek vételéhez képest. Sok kiadó nem mer belevágni az e-book kiadásba, mert sok tényező van, mely gátolja a jelentős elterjedést. Vagy ha mégis belevágnak, akkor is csak lassan, nem minden kiadványt adnak ki, vagy az is előfordul, hogy leállnak vele.

A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:

Te most tényleg Magyarország amúgy is karcsú és borzalmas állapotban lévő piacát vetíted rá az egész világra? :facepalm:

Magyarországon lényegében nincs olyan, hogy e-könyv kiadás, ellenben néz már kicsit utána az Amazon forgalmának, elárulom, az e-könyv eladások nőttőn nőnek, tessék, itt egy cikk 2017-2018 viszonyáról.

Ne a harminc éve haldokló magyar könyvpiacból indulj már ki, amit amúgy pont a kiadók és a tetves terjesztők b*sztak szét (akik most naná, hogy maguk helyett egymásra és az olvasókra mutogatnak). Ebben az országban a könyvkiadás egy kalap sz*r, a kiadványok minősége sokszor megkérdőjelezhető, a fordítások pontossága finoman szólva is tré, és mindezért pofátlanul sok pénzt kérnek el. A hazai könyveket meg le sem sz*rják, de ha mégis erre vetemednek, az író várhat pár évet, és ha eljut oda, hogy kiadják a művét, örülhet, ha pár százezer forinttal kiszúrják a szemét. Persze, hogy az emberek nem olvasnak mindezek után hazánkban. Majd ha rendbe rakták a piacot, aminél jelenleg egy talicska fos többet ér, akkor lehet erről beszélni idehaza. De a világ azért túlmutat Magyarországon, és az olyan országokban, ahol nem Mutyi Dezsők és társaik táncikálnak a piac sírján, a könyvolvasók száma sem olyan rosszak, mint ahogy te itt most megpróbálod beállítani. Sőt az e-könyv olvasóknak hála kifejezetten jók.

 

4 órával ezelőtt, Frenkie írta:

Ami nekem az évezred rejtélye különben hogy kinek adják el azt a rengeteg kinyomtatott könyvet amik a könyvesboltban vannak. A Nyugainál van a többemeletes Alexandra ahol iradtlan mennyiségü kötet van. Namost az olvasó réteg kevés és még azon belül még kevesebb aki megengendheti magának a 4-5000 ft-os könyveket. Ráadásul ottt vannak az olyanok mint én. Tavaly vettem egy Kindle-t és mindent azóta töltök le rá ncore-ról(pl az újabb sw-könyveket). Én is kiszorultam a piacról.

Ennek baromi veszteségesnek kéne lennie.

Az is! Legalábbis a kiadóknak az, ezért is húzza le a rolót néhány éven belül mindegyik. Csak kevés marad fent, de azok is küszködnek. Elárulom miért: az Alexandra, a Libri és társaik miatt, vagyis a terjesztők miatt, akik bizományiba veszik át a könyveket, vagyis csak eladás után fizetnek, de az eladási jelentésekben hamis adatokat írnak vagy hónapokat késnek a jelentés küldésével vagy, ami még jobb, egyáltalán nem küldenek. Amikor tavaly az Alexandra bedőlt, milliárdokkal tartozott a könyvkiadóknak, és több ezer könyv marad ott a raktáraikban. Könnyű úgy éldegélni, mint hal a vízben, ha te átveszed a könyvet, majd eladod, és egyszer, majd amikor úgy tartja kedved, kifizeted a kiadót. Ja, hogy ehhez sosem lesz kedved? Semmi gond, mert Magyarország talán a világ egyetlen olyan könyvpiaca, ahol a kiadókat és a terjesztőket és az írókat ugyanaz a jogi szervezet védi (nem szakszervezet, de olyasmi, csak nem jut eszembe a megnevezése), és naná, hogy a pénzes terjesztőknek ad igazat.

A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:

4 órával ezelőtt, Darth Revan9 írta:

Az aktív olvasói réteg az elmúlt 1-2 évtizedben folyamatosan csökkent. Igen, sok mindenben színes a kínálat, a piac mégis beszűkült. Sok esetben, amit megérte kiadni 15-20 évvel ezelőtt most nem éri meg. 

Hát ha már 20 éves távlatokról van szó, akkor lehet hogy bizonyos kiadóknál ez van, de a KSH adatai alapján ez nem általános. Itt például 2006-ig vannak számaik. Hullámzást látni, de egyértelmű zuhanást egyáltalán nem:

aVLcHC7.jpg

A KSH adatok szerint egyébként 2008-ban több könyv jelent meg Magyarországon mint bármelyik évben az azt megelőző  fél évszázadban. Ami elemzéseket olvasok azok pedig a könyveladási mutatók későbbi esését részben a válsággal hozzák össze. Egyrészt hirtelen kevesebb pénze lett az embereknek, ami miatt meg rászoktak a digitális alternativákra. Ezeknek egy része ráadásul teljesen illegális, úgyhogy erre a könyvkiadók se látnak rá, hisz nincs nyoma az üzletükben. A másik hogy elég fura taktika az elszegényedett vásárlókat emelt árakkal szivatni azon az alapon, hogy kevesebb fogy. Mert ez csak tartósan távol tart egy csomó olvasót.

És még mindezzel együtt se látni hogy összességében akkorát zuhanna a könyvkiadók összesitett forgalma. A szépirodalmi és fiction területen ezen a téren, úgy hogy a példányszámok estek, a bevétel nagyjából szinten maradt.

WJQE6jo.jpg

 

Ez alapján tavaly a szépirodalmi és fiction fronton 12,6 milliárd forintot fizettek ki a magyarok a könyvekre. Ez ugyan nem rekord, de például a 2008-as, a 2011-es vagy a 2015-ös szintnél magasabb és igazából ami kilóg itt az a 2013-2014-es év, de egyébként nagyjából egy szinten van egy ideje. Van, ahol viszont egyértelmű a forgalomnövekedés. Ez pedig a gyermek és ifjúsági könyvek részlege:

 

TC60XLz.jpg

 

Azt már csak mellékesen jegyzem meg, hogy például Budán a könyvesboltokban szinte mindig vannak emberek. A Mammutban a Libriben alig van olyan időpont amikor ne lenne ember a kassza előtt.

A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:

Csatlakozz a beszélgetéshez!

Írj hozzászólást most, és regisztrálj később. Amennyiben már regisztráltál, lépj be a fórumra és szólj hozzá a témához.

Vendég
Új hozzászólás

×   Beillesztett szöveg.   Illessze be egyszerű szövegként

  Only 75 emoji are allowed.

×   A linked automatikusan beágyazódott.   Linkként jelenjen meg

×   Az előző tartalom visszaállítása.   Korábbi szöveg törlése

×   Nem illeszthetsz be képet közvetlenül. Töltsd fel vagy illeszd be URL-ből.

  • Jelenlévő felhasználók:   0 felhasználó

    • Egy regisztrált felhasználó sincs ebben a topikban.
×
×
  • Új tartalom hozzáadása az alábbi témákban...

Fontos információ
A webhely használatával elfogadod és egyetértesz a fórumszabályzattal.