Ugrás a kommentre

Zene


Ody Mandrell

Ajánlott hozzászólás

  • 2 héttel később...
  • 2 héttel később...
Hozzászólás ideje:

Megnéztem az Eurovízió Dalfesztivál döntőjét, összességében véve a szokásos giccsparádé volt, ahol Kállay-Saunders dala a legjobbak között volt, így megérdemelte az 5. helyet (ha csak az éneklés számít, márpedig tudjuk, az számít a legkevésbé, akkor első helyet érdemelt volna).

 

Egyébként brutális koppintások is voltak. A dán előadó mintha egy igen gyenge Bruno Mars-utánzat lett volna, szinte már pofátlanul átvették a stílusát. A második helyezett holland dal pedig a The Police együttes Every Breath You Take c. klasszikusára emlékeztett, de erősen.

 

Az izlandi, finn, örmény és a svájci dalok nagyon tetszettek, a többiek felejthetőek vagy épp borzalmasak voltak. Biztos vagyok benne, ha nem transzvesztita előadóról lett volna szó, akkor Ausztria a győzelem közelébe se ért volna. Így viszont megint a tolerancia-propagandát nyomták le a torkunkon egy show-műsor keretében (megjegyzem, Magyaro. is 10 pontot adott az osztrákoknak, így ezután kiáltsanak itt homofóbiát). Szóval ha csak a zene számít, akkor Kállay elsős (de mindenképp dobogós), de az 5. hely így is nagyszerű.

 

Jövőre küldjük ki Terry Black-et, garantált a győzelem.

Hozzászólás ideje:

Megnéztem az Eurovízió Dalfesztivál döntőjét, összességében véve a szokásos giccsparádé volt, ahol Kállay-Saunders dala a legjobbak között volt, így megérdemelte az 5. helyet (ha csak az éneklés számít, márpedig tudjuk, az számít a legkevésbé, akkor első helyet érdemelt volna).

 

Egyébként brutális koppintások is voltak. A dán előadó mintha egy igen gyenge Bruno Mars-utánzat lett volna, szinte már pofátlanul átvették a stílusát. A második helyezett holland dal pedig a The Police együttes Every Breath You Take c. klasszikusára emlékeztett, de erősen.

 

Az izlandi, finn, örmény és a svájci dalok nagyon tetszettek, a többiek felejthetőek vagy épp borzalmasak voltak. Biztos vagyok benne, ha nem transzvesztita előadóról lett volna szó, akkor Ausztria a győzelem közelébe se ért volna. Így viszont megint a tolerancia-propagandát nyomták le a torkunkon egy show-műsor keretében (megjegyzem, Magyaro. is 10 pontot adott az osztrákoknak, így ezután kiáltsanak itt homofóbiát). Szóval ha csak a zene számít, akkor Kállay elsős (de mindenképp dobogós), de az 5. hely így is nagyszerű.

 

Jövőre küldjük ki Terry Black-et, garantált a győzelem.

Szerintem - függetlenül a szakállas nő megjelenésétől - az osztrák dal nagyon erős volt.

Hozzászólás ideje:

Biztos vagyok benne, ha nem transzvesztita előadóról lett volna szó, akkor Ausztria a győzelem közelébe se ért volna. Így viszont megint a tolerancia-propagandát nyomták le a torkunkon egy show-műsor keretében (megjegyzem, Magyaro. is 10 pontot adott az osztrákoknak, így ezután kiáltsanak itt homofóbiát). Szóval ha csak a zene számít, akkor Kállay elsős (de mindenképp dobogós), de az 5. hely így is nagyszerű.

 

Jövőre küldjük ki Terry Black-et, garantált a győzelem.

Én csak belecsöppentem a végébe, és sokáig találgattam is, hogy ez most nő vagy férfi. Nem szoktam ebben a témában nagyon háborogni, mert alapvetően elfogadom a másságot, de az ilyen erőltetett dolgokat nagyon nem szeretem. A dekadinciát miért kell mindig piedesztálra emelni? Nyerjen azért mert jó a zene, vagy jó a hangja, de ne azért mert buzi vagy leszbikus.

Hozzászólás ideje:

Én sose követtem kifejezetten ezt versenyt (nem a zenei értéke miatt), de ezt a magyar dalt most meghallgattam. Nekem nem annyira tetszett, de azért gratulálok az 5. helyhez. Egyébként az énekes csávót látásból ismerem (ugyanoda járt fodrászhoz, mint én).

Ebbe az osztrák előadóba is csak kényszerűségből botlottam bele (a facebookon mindenki ezt nyomatta), de azt már nem sikerült megfejtenem, hogy pontosan mi volt a baj vele... Az, hogy ilyen a stílusa; az, hogy ezzel szemen köpi a transz neműeket; vagy az, hogy nem jól énekel :? Esetleg mindhárom egyszerre? :D

Hozzászólás ideje:

Amit Ody is leírt, az volt vele a baj, legalábbis sokak számára. Gyakorlatilag a döntőre az a kérdés alakult ki, hogy melyik ország lesz homofób és melyik nem, attól függően, hogy hogyan szavaz a "művésznőre". Persze az Eurovízió soha nem az éneklésről szól (a skandináv és a posztszovjet országok általában egymásra szavaznak) és nem is kell komolyan venni, de a fair versenynek most már a látszatát sem adták meg. Már előtte lehetett látni, hogy sztárolják a szerepét túljátszó osztrákot, állandóan vele foglalkoztak, a műsorvezetőnő már majdhogynem simogatta... szóval alaposan megágyaztak ennek a győzelemnek. Az azért mindent elmond, hogy a tömegben a nemzeti zászlók mellett minden második lobogó az LMBT-mozgalom szivárványos zászlaja volt.

 

Hangsúlyozom, nem a mássággal van bajom, hanem az, ha ebből előnyt kovácsolnak teljesen jogtalanul. Meg az, hogy láthatóan nagyon igyekeznek minden ilyet a torkunkon lenyomni. Pedig a nemi identitás mindenkinek a saját magánügye kell, hogy legyen, úgy is írhatnám, a 4 fal között mindenki azt csinál, amit akar. Maga a szám szerintem tucatszám volt, ami senkit nem érdekelt volna, ha nem egy szakállas nő énekli.

 

Egyébként egy homoszexuális férfiról van szó, aki nőnek öltözött, de a szakállt megtartotta. Transznemű, olyan nincs, van férfi és nő.

Hozzászólás ideje:

Persze az Eurovízió soha nem az éneklésről szól (a skandináv és a posztszovjet országok általában egymásra szavaznak) és nem is kell komolyan venni

 

Ezért nem is nézem. :)

 

Hangsúlyozom, nem a mássággal van bajom, hanem az, ha ebből előnyt kovácsolnak teljesen jogtalanul.

 

Ezzel egyet is értek.

 

A többi itt off topic, ezért az egyebek között írom le...

Hozzászólás ideje:

Én nézem már évek óta, de szerintem is csak azért nyert Ausztria 'Mert legyünk már tolenránsak a transzvesztita előadóval", amúgy az előadása nagyjából a hátsómezőnybe való. Amúgy nagyon sokszor olyanok jutnak tovább a döntőbe akik a béka ülepe alatt vannak. Én se azért nézem mert olyan világszínvonalúak lennének az előadók (vannak persze de 36-ból kb. 4-5.), hanem a hangulata meg a show miatt :) Két-három órára tökéletes kikapcsolódás.

Hozzászólás ideje:

Nagy rockrajongó vagyok, úgyhogy van néhány kedvenc bandám. Felsorolnék néhányat, csak a kedvenceimet:

Nirvana

Soundgarden

Pearl Jam

Alice In Chains

Foo Fighters

Breaking Benjamin

The Pretty Reckless

Linkin Park

Green Day

Papa Roach

Good Charlotte

Avenged Sevenfold

Bring Me The Horizon

Suicide Silence

Parkway Drive

Our Last Night.

Kedvenc műfajaim: grunge, alternatív rock, metalcore, deathcore, hard rock, heavy metal, punk rock, alternative metal, nu metal, rap metal, rap rock.

Hozzászólás ideje: (szerkesztve)

A lemez június 13-án jelenik meg.

 

Ezt a korongot én is nagyon várom (na jó, júniusban Ed Sheeran, vagy Lana Del Rey albumát - utóbbi szintén 13.-án jön - talán jobban), amúgy ez az első lemez a Meteora óta, aminek nem - az észak-amerikai zeneipar egyik atyaúristene - Rick Rubin lesz a producere...

Szerkesztve: - Wilde
Hozzászólás ideje:

Én is várom. De azért remélem, nem olyan diszkós lesz, mint a Thousand Suns vagy a Living Things. Nekem a Hybrid Theory meg a Meteora a kedvencem, azok rockalbumok voltak. Kár, hogy az LP stílust váltott... Jobban állt nekik a rappes metálos zene.

Hozzászólás ideje:

A Meteora nekem is ott van kedvenceim között, de a Collison Course mashup rapcore alapja is remek volt. Igazából nem vagyok nagy LP fan ezért nem is érintett meg annyira ez a stílusváltás, de tény, hogy a régit én is jobban kedveltem. Igazából erről a váltásról asszem Mike Shinoda nyilatkozta pont, hogy egyrészt kihívásokat akartak, másrészt reagáltak a 2000-s években bekövetkező változásokra, ami akkor még új volt a Linkintől, azt manapság már rengeteg előadónál lehet hallani. Az elektronikus vonalat tudták integrálni, mert megvolt hozzá a formai eszköztáruk, más kérdés, hogy ezt az új zsánert a régi arculatba már nem lehetett beilleszteni.

Mindenesetre az mindig nagy előny, ha valaki képes folyamatosan megújulni és ezt nem feltétlenül az uralkodó tendenciák mentén teszik, hanem mer kockázatot vállalni...

  • 4 héttel később...
Hozzászólás ideje:

Ugyanez van a zenékkel is. Ma már mindenki zenél, napi ezer új szám, egyik se lesz m aradandó, örökzöld, pedig a 80-90es években születtek olyanok.

 

Ezt a folyamatot szerintem felesleges összemosni a zenével, mert teljesen más a két műfaj. Az internet elterjedésével egy olyan platform nyílt meg a zenélni vágyók előtt, amivel nagyon felhígult a piac. A YouTube Music Awards-on külön kategóriát indítanak ezeknek a zenészeknek. A tehetségkutatók ugyan régen is léteztek, de ebben a mediatizált társadalomban sokkal nagyobb teret hódítanak. Nyilvánvalóan egy ekkora ország, mint a miénk nem tud eltartani ennyi feltörekvő "tehetséget", mint amit manapság kitermel magából ilyen-olyan módon a zene világa. (Ebben persze a kiadók is ludasak, mivel részben ők alakítják úgy a piacot, hogy ezekre az előadókra állnak rá.)

Amerikában sokkal könnyebb feltörni és ott inkább jellemző az, hogy rengeteg "újdonságot" hoznak ki és szemetelik tele a slágerlistákat, zenei oldalakat, mert ott van rá felvevő kereslet is. Ezzel együtt azt kell mondjam, hogy zenei szempontból az elmúlt másfél/két év szerintem kifejezetten kiemelkedő volt. Most is megvannak azok az előadók, akikre évtizedek múlva is emlékezni fognak és óriási várakozás előzi meg az albumaikat. Viszont a média beágyazottsága okán, hogy már bárhonnan, bármikor el tudsz érni egy dalt, ezek a nóták sokkal hamarabb kifutnak, nem maradnak benn annyira a körforgásban, mint régen.

Hozzászólás ideje:

Ezt a folyamatot szerintem felesleges összemosni a zenével, mert teljesen más a két műfaj. Az internet elterjedésével egy olyan platform nyílt meg a zenélni vágyók előtt, amivel nagyon felhígult a piac. A YouTube Music Awards-on külön kategóriát indítanak ezeknek a zenészeknek. A tehetségkutatók ugyan régen is léteztek, de ebben a mediatizált társadalomban sokkal nagyobb teret hódítanak. Nyilvánvalóan egy ekkora ország, mint a miénk nem tud eltartani ennyi feltörekvő "tehetséget", mint amit manapság kitermel magából ilyen-olyan módon a zene világa. (Ebben persze a kiadók is ludasak, mivel részben ők alakítják úgy a piacot, hogy ezekre az előadókra állnak rá.)

Amerikában sokkal könnyebb feltörni és ott inkább jellemző az, hogy rengeteg "újdonságot" hoznak ki és szemetelik tele a slágerlistákat, zenei oldalakat, mert ott van rá felvevő kereslet is. Ezzel együtt azt kell mondjam, hogy zenei szempontból az elmúlt másfél/két év szerintem kifejezetten kiemelkedő volt. Most is megvannak azok az előadók, akikre évtizedek múlva is emlékezni fognak és óriási várakozás előzi meg az albumaikat. Viszont a média beágyazottsága okán, hogy már bárhonnan, bármikor el tudsz érni egy dalt, ezek a nóták sokkal hamarabb kifutnak, nem maradnak benn annyira a körforgásban, mint régen.

Persze teljesen igaz ez is, meg hogy itt van még Beyonce meg mittomén ki, Rihanna, stb, akiket tényleg nem lehet lelőni se, mert annyira nyomatják, és ott vannak folyton a slágerlistákon. ÉN csak azt mondom, hogy nem marad tőlük fenn olyan sláger mint pl a Queentől, vagy Phil Collinstól, vagy akár a Metallicától.

Persze az én véleményem, annyira nem is igaznak nagyon már új előadók, se számok, lehet ezért látom így. Na mind1.

Hozzászólás ideje:

Amúgy ha már a tömegtermelés kapcsán szóba jött a zene mint árucikk. Van mostanában befutott, híres, csapból-is-folyó EGYÜTTES? Akik eszembe jutnak, mind egy-egy énekes akik nagy ritkán megszerveztetnek egy másik énekessel egy közös dalt. De olyan, mint a Backstreet Boys, vagy a Spice Girls volt? Vagy előttük sokan? Valami ami nem az egyén hanem a közösség teljesítményéről szól? Ilyen van még?

 

Csapból is folyó, keményen "futtatott" fiúbanda a One Direction. Aki manapság hallgatja a mainstream-et, az kizárt, hogy ne találkozott volna velük. Ráadásul ők még tehetségkutatóból is jöttek (2010-es brit X-faktor). A Backstreet Boys analógiára a One Direction tökéletes, kb. az eszköztáruk is ugyanannyi, mondjuk a 1D inkább nevezhető 'teen-pop'-nak, de ez már részletkérdés (most nem akarok ilyen szociológiai megközelítésbe átmenni, hogy manapság elsősorban már az z-generáció 13-18 éveseinek készülnek csak ezek a számok).

Igazán mainstream lánybanda ezzel együtt nem nagyon van, akik az eladások (elsősorban digitális, de ma már ez a mérvadó) alapján megkerülhetetlenek és még jelenleg is aktívak, az a Girls' Generation, akikkel azért lehet találkozni, de a K-pop itt Európában nem számít mainstreamnek. Mondjuk nem kell messzire visszamenni, a Spice Girls után rengeteg lánycsapat volt a 2000-s években. Csak Angliában a Girls Aloud, Sugababes, Atomic Kitten (utóbbi kettőnél még az egyik tag is ugyanaz volt), Amerikában meg a Destiny's Child (a Spice Girls után az egyik legsikeresebb lánycsapat volt, Beyoncé + Kelly Rowland is innen futott be), vagy Pussycat Dolls. Igazából ez egy folyamat volt, amit a SG elindított (hozzáteszem ez is úgy volt, hogy volt egy csomó fiúbanda, erre kitalálták, hogy legyen egy lány is és olyan sikere volt, hogy ez megindította a lavinát), hogy utána még sokáig működött ez a koncepció. Aztán ahogy teltek az évek, a tagok is lassan inkább solo karrierbe kezdtek és ez a koncepció is elavult... ezért nem látni manapság annyi lánycsapatot. Ezt a hullámot anno Magyarországon is igyekeztek kihasználni és a mainstream nyomás hatására láss csodát itt is működött - Baby Sisters és hasonlók...

Akik ugyan nem most alakultak, de most futottak be és nagyon nyomatják őket, az például az Arctic Monkeys, brit zenekar, már kb. 10 éve létezik, de kb. másfél éve futottak be igazán. A Volt-on ők lesznek pl. a fő műsorszám. Az Imagine Dragons kissé fiatalabb zenekar, de most nagyon felfelé ível a csillaguk, szerintem belőlük lehet a következő Linkin Park, ők is az utóbbi években futottak be.

 

Ma is vannak nagyon amúgy jó bandák, akik nem annyira mainstreamek, de ettől még ott vannak a zenei életben és érdemes őket hallgatni. Az Of Monsters and Men, egy közepesen ismert izlandi banda (mainstreamnek még nem mondanám), nagyon jó zenét csinálnak. Aztán, ami még személyes kedvencem, egyben elég ismeretlen, az a Little May. Ez egy lánybanda (nem egy pop-csapat), de férfiként is azt mondhatom, hogy fantasztikus zenéket hallhatunk tőlük...

Hozzászólás ideje:

A Walter Mitty előzetese alatt hallottam először ezt a zenét, és sikerült is felkutatnom. Manapság így értesülök a mai zenékről :P

De tv sorozatoknál is így működik nálam. Friss előadók kellemes zenéit pakolják az előzetesek alá, ez jó pont a marketing részéről. Mert igényes és jó zenéket kutatnak fel, ami nem jutna így széles közönség elé :)

Csatlakozz a beszélgetéshez!

Írj hozzászólást most, és regisztrálj később. Amennyiben már regisztráltál, lépj be a fórumra és szólj hozzá a témához.

Vendég
Új hozzászólás

×   Beillesztett szöveg.   Illessze be egyszerű szövegként

  Only 75 emoji are allowed.

×   A linked automatikusan beágyazódott.   Linkként jelenjen meg

×   Az előző tartalom visszaállítása.   Korábbi szöveg törlése

×   Nem illeszthetsz be képet közvetlenül. Töltsd fel vagy illeszd be URL-ből.

  • Jelenlévő felhasználók:   0 felhasználó

    • Egy regisztrált felhasználó sincs ebben a topikban.
×
×
  • Új tartalom hozzáadása az alábbi témákban...

Fontos információ
A webhely használatával elfogadod és egyetértesz a fórumszabályzattal.