Oldfighter Hozzászólás ideje: 2010. November 1. Megosztás Hozzászólás ideje: 2010. November 1. Ugye nem egyedül tartod fenn a háztartást?Jószerivel de. Fan fuct: Magyarország sosem volt csak a magyaroké. Szent István pl. elárasztotta egy rakás némettel meg olasszal. Még Szent Gellértünk is egy olasz pedig a nagy magyar fővárosban hegyet is neveztek el róla. Szerintem ha érteni akarod, akkor azt keresd mit akart mondani a miniszterelnök, ne azt hogy mit lehet belemagyarázni. Ez egy melldöngető dicsekvő szonoklat volt arról hogy Izrael milyen nagy és a gazdasági eredményeket igy érzékeltette. Persze jó dolog lenne egy nagyot zsidózni rajta, mert hát végre micsoda magas labda, de ez akkorse szólt másról, mint hogy a magyar gazdaságban (ingatlanban, lakóparkokban, plázákban stb.) milyen szépen bevásárolták magukat. Nem kell szimpatizálni a beszéddel és a beszéd tartójával se, de ez még nem indok arra, hogy direkt félreértsük. És még egyszer: az ennél nagyságrendekkel nagyobb német jelenlét nem zavar?Tettek azok az emberek a magyar nemzetért valamit? Vagy a 49-ben kivégzett főtisztek akik közül egy se volt magyar származású? Igen. Ártottak a nemzetnek? Nem. Szóval volt gond velük? Nem. Magyarként szerették a hazájukat? Igen. Egyéb kérdés? Jaj ezzel a zsidózással meg ne fáradj mert ha már valaki valahol a véleményét fejti ki, rögtön lefasisztázzák Belemagyarázni a kijelentésébe bármit lehet azok után, de vállalja is a felelősséget és a következményeket a szavaiért akkor. Túl sokat engedett meg magának. Ennyi. Válasz A hozzászólás linkje Oszd meg ezeken az oldalakon: További megosztási lehetőségek...
Oldfighter Hozzászólás ideje: 2010. November 1. Megosztás Hozzászólás ideje: 2010. November 1. Pedig pont hogy a banki szektorban nálunk abszolut magyar fölény van.Magyar Nemzeti Bank, OTP, Kereskedelmi Bank.....van még? Válasz A hozzászólás linkje Oszd meg ezeken az oldalakon: További megosztási lehetőségek...
SimonZ Hozzászólás ideje: 2010. November 1. Megosztás Hozzászólás ideje: 2010. November 1. Azt hiszem, ez most kicsit offtopik, ennek ellenére szeretnék gratulálni Donátnak! Válasz A hozzászólás linkje Oszd meg ezeken az oldalakon: További megosztási lehetőségek...
Ody Mandrell Hozzászólás ideje: 2010. November 1. Megosztás Hozzászólás ideje: 2010. November 1. Jószerivel de.Akkor szerintem otthon tegyél rendet először. Válasz A hozzászólás linkje Oszd meg ezeken az oldalakon: További megosztási lehetőségek...
Oldfighter Hozzászólás ideje: 2010. November 1. Megosztás Hozzászólás ideje: 2010. November 1. Akkor szerintem otthon tegyél rendet először.Kérem a szívlapátot Válasz A hozzászólás linkje Oszd meg ezeken az oldalakon: További megosztási lehetőségek...
Bomarr Hozzászólás ideje: 2010. November 1. Megosztás Hozzászólás ideje: 2010. November 1. Tettek azok az emberek a magyar nemzetért valamit? Vagy a 49-ben kivégzett főtisztek akik közül egy se volt magyar származású? Igen. Ártottak a nemzetnek? Nem. Szóval volt gond velük? Nem. Magyarként szerették a hazájukat? Igen. Egyéb kérdés? Egyre nehezebben követem az eseményeket. Kik tettek vagy nem tettek a hazájukért? Ezt most a lehető legkomolyabban kérdezem. Ebből most egy szót se értek. Zsidózás: Már volt itt olyan, shalomoztál egy csupasz gazdasági hir láttán, ahol azt se lehetett tudni milyen nemzetiségü a hir tárgya, ugyhogy nekem határozottan azaz érzésem, hogy csiped ha zsidózhatsz, de elnézést ha rosszul vontam le a megfelelő következtetéseket. Perez pedig viselte a következményeit a beszédének: a hallgatósága örült neki. Ez volt a cél gondolom. Pont annyira nem érdekli a külvilág hozzállása, ahogy a mi miniszterelnökünket se érdekli ha beszól a külföldnek és az nyavalyog. Van ez igy. Válasz A hozzászólás linkje Oszd meg ezeken az oldalakon: További megosztási lehetőségek...
Bomarr Hozzászólás ideje: 2010. November 1. Megosztás Hozzászólás ideje: 2010. November 1. Magyar Nemzeti Bank, OTP, Kereskedelmi Bank.....van még? Tsiztában vagy ezeknek a magyar banki szektoron belüli poziciójukról és hogy mekkorát hasitanak nálunk? Mert ha igen, akkor nem értem. Válasz A hozzászólás linkje Oszd meg ezeken az oldalakon: További megosztási lehetőségek...
Oldfighter Hozzászólás ideje: 2010. November 1. Megosztás Hozzászólás ideje: 2010. November 1. Egyre nehezebben követem az eseményeket. Kik tettek vagy nem tettek a hazájukért? Ezt most a lehető legkomolyabban kérdezem. Ebből most egy szót se értek. Zsidózás: Már volt itt olyan, shalomoztál egy csupasz gazdasági hir láttán, ahol azt se lehetett tudni milyen nemzetiségü a hir tárgya, ugyhogy nekem határozottan azaz érzésem, hogy csiped ha zsidózhatsz, de elnézést ha rosszul vontam le a megfelelő következtetéseket. Perez pedig viselte a következményeit a beszédének: a hallgatósága örült neki. Ez volt a cél gondolom. Pont annyira nem érdekli a külvilág hozzállása, ahogy a mi miniszterelnökünket se érdekli ha beszól a külföldnek és az nyavalyog. Van ez igy. Te kezdted a betelepül emberekkel én csak kiegészítettem. Szerintem nem kell ezt tovább magyarázni a lényeg benne van. Nem, nem csípem a zsidózást de a polkorrektség mögé bújtatott álszenteskedést se. Válasz A hozzászólás linkje Oszd meg ezeken az oldalakon: További megosztási lehetőségek...
Bomarr Hozzászólás ideje: 2010. November 1. Megosztás Hozzászólás ideje: 2010. November 1. Te kezdted a betelepül emberekkel én csak kiegészítettem. Szerintem nem kell ezt tovább magyarázni a lényeg benne van. Jó számomra továbbra se világos: szerinted akik Magyarországra betelepültek (csilliónyi nemzet az elmúlt ezer évben) és nem zsidók voltak azok általában hasznosak voltak ellentétben a zsidókkal? Ez a lényeg? Csak azért kérdezem mert ez olyan szakajtó hülyeség, hogy a fal adja a másikat, viszont ha nem ezt jelenti akkor nem tudom mit... Válasz A hozzászólás linkje Oszd meg ezeken az oldalakon: További megosztási lehetőségek...
Oldfighter Hozzászólás ideje: 2010. November 1. Megosztás Hozzászólás ideje: 2010. November 1. Tsiztában vagy ezeknek a magyar banki szektoron belüli poziciójukról és hogy mekkorát hasitanak nálunk? Mert ha igen, akkor nem értem.Hát most pontos statisztikát tuti nem fogok neked felvázolni, de nyugi, tudom, hogy vezető bankok. De most vizsgáljuk meg, hogy a külföldi kézben lévő bankok mennyi nyereséget halmoznak fel és visznek ki az országból, és húzzák a szájukat ha le kell mondani egy bizonyos részéről ha a hitelfelvevő a megszorításokban nem tud fizetni. De most elébe megyek a dolgoknak, igen, sok magyar bank is visszaél a helyzetével. Válasz A hozzászólás linkje Oszd meg ezeken az oldalakon: További megosztási lehetőségek...
Oldfighter Hozzászólás ideje: 2010. November 1. Megosztás Hozzászólás ideje: 2010. November 1. Jó számomra továbbra se világos: szerinted akik Magyarországra betelepültek (csilliónyi nemzet az elmúlt ezer évben) és nem zsidók voltak azok általában hasznosak voltak ellentétben a zsidókkal? Ez a lényeg? Csak azért kérdezem mert ez olyan szakajtó hülyeség, hogy a fal adja a másikat, viszont ha nem ezt jelenti akkor nem tudom mit...Hát én ilyet biztos nem mondtam az tuti. A kedvedért azonban megsúgom, hogy zsidó és zsidó közt is van különbség. Nem veszem őket egy kalap alá. Akárcsak a nemzetiséget se keverem a nemzettel. Így már világos(abb) ? Válasz A hozzászólás linkje Oszd meg ezeken az oldalakon: További megosztási lehetőségek...
Frenkie Hozzászólás ideje: 2010. November 1. Megosztás Hozzászólás ideje: 2010. November 1. Hát most pontos statisztikát tuti nem fogok neked felvázolni, de nyugi, tudom, hogy vezető bankok. De most vizsgáljuk meg, hogy a külföldi kézben lévő bankok mennyi nyereséget halmoznak fel és visznek ki az országból, és húzzák a szájukat ha le kell mondani egy bizonyos részéről ha a hitelfelvevő a megszorításokban nem tud fizetni. De most elébe megyek a dolgoknak, igen, sok magyar bank is visszaél a helyzetével. Aláírt egy papírt melyben ott van hogy az árfolyamkockázatot ő viseli. Felelősen kell dönteni nem ész nélkül beleugrani hitelbe. Minden vállakozás profitot termel(azért jön létre) a bank is. Az hogy a nyerséggel mit csinálnak az az ő dolguk. Ha itt feketnek be belőle akkor ok, ha elégetik az egészet az is ok. Te örülnél neki ha bárki megszabná mit csinálj a pénzeddel? Válasz A hozzászólás linkje Oszd meg ezeken az oldalakon: További megosztási lehetőségek...
Bomarr Hozzászólás ideje: 2010. November 1. Megosztás Hozzászólás ideje: 2010. November 1. Hát én ilyet biztos nem mondtam az tuti. A kedvedért azonban megsúgom, hogy zsidó és zsidó közt is van különbség. Nem veszem őket egy kalap alá. Akárcsak a nemzetiséget se keverem a nemzettel. Így már világos(abb) ? Túlzás lenne állitani Én csak azt nem értettem kikre vonatkozott a"Mit tettek ők a hazáért?" kérdés a bevándorlás kapcsán. De már kezdek kicsit megfáradni -nem emiatt a vita miatt, ugy általában- ugyhogy lehet hogy ennek már nem járunk a végére Válasz A hozzászólás linkje Oszd meg ezeken az oldalakon: További megosztási lehetőségek...
Oldfighter Hozzászólás ideje: 2010. November 1. Megosztás Hozzászólás ideje: 2010. November 1. Aláírt egy papírt melyben ott van hogy az árfolyamkockázatot ő viseli. Felelősen kell dönteni nem ész nélkül beleugrani hitelbe. Minden vállakozás profitot termel(azért jön létre) a bank is. Az hogy a nyerséggel mit csinálnak az az ő dolguk. Ha itt feketnek be belőle akkor ok, ha elégetik az egészet az is ok. Te örülnél neki ha bárki megszabná mit csinálj a pénzeddel?Nem patyolat tiszták, maradjunk annyiban. Szóval még igaz is lehetne amit írsz róluk. Csakhogy ők igen önkényesen szeretnek módosítgatni a szerződéseken. Gondolom ezekről is hallottál. Ugye? Válasz A hozzászólás linkje Oszd meg ezeken az oldalakon: További megosztási lehetőségek...
Oldfighter Hozzászólás ideje: 2010. November 1. Megosztás Hozzászólás ideje: 2010. November 1. Túlzás lenne állitani Én csak azt nem értettem kikre vonatkozott a"Mit tettek ők a hazáért?" kérdés a bevándorlás kapcsán. De már kezdek kicsit megfáradni -nem emiatt a vita miatt, ugy általában- ugyhogy lehet hogy ennek már nem járunk a végére Hát már én is fáradt vagyok és egyre nehezebb a fogalmazás A lényeg Bomarr, hogy a szívükben milyen emberek, kiknek vallják magukat ezen a földön. Ennyi az egész és ebben aztán már tényleg minden minden benne van Válasz A hozzászólás linkje Oszd meg ezeken az oldalakon: További megosztási lehetőségek...
Ody Mandrell Hozzászólás ideje: 2010. November 1. Megosztás Hozzászólás ideje: 2010. November 1. Hát már én is fáradt vagyok és egyre nehezebb a fogalmazás A lényeg Bomarr, hogy a szívükben milyen emberek, kiknek vallják magukat ezen a földön. Ennyi az egész és ebben aztán már tényleg minden minden benne van Szóval akkor az a fokmérő, ki mennyire tartja magát nagymagyarnak. Attól, hogy nem viszi ki hasznot az országból, még lehet egy féreg az a nagy szittya magyar. Max. neki lesz jó, neked nem. Egyébként egy örökbecsű Ford Fairlane idézet ötlött az eszembe eme szóf*sás okán: "Zuzuval olyan volt beszélgetni, mint sajtreszelővel rejszolni; enyhén szórakoztató, de leginkább fájdalmas." Válasz A hozzászólás linkje Oszd meg ezeken az oldalakon: További megosztási lehetőségek...
Oldfighter Hozzászólás ideje: 2010. November 1. Megosztás Hozzászólás ideje: 2010. November 1. Majdnem jó az első mondatod Ody, bár kicsit még javítanék rajta. Nekem elég a sima magyar megnevezés is, de ha neked amúgy tetszik jobban.... Válasz A hozzászólás linkje Oszd meg ezeken az oldalakon: További megosztási lehetőségek...
Dzséjt Hozzászólás ideje: 2010. November 1. Megosztás Hozzászólás ideje: 2010. November 1. No leszűröm röviden, lényegre törően. Neked az nem diktatúra ha ütnek, vágnak, csapnak. Diktatúra az amikor agyon is lőnek. Ámen. Nagyjából igen, mivel a diktatúra egyik szeretett eszköze az őket nem favorizáló és a hangjukat túlságosan is hangosan hallató emberek likvidálása, hogy aztán a tömeg legyen oly kedves befogni a száját és többé nem hallgatni az ilyenekre. Aztán, hogy ez bejön vagy sem, az már más kérdés. De amíg verhetem én, vagy te, vagy a többiek a tam-tam dobot a neten, az utcán, és csak akkor vágnak pofán, ha ad1) én is pofán vertem valaki, ad2) véletlen egy tömegbunyó kellős közepén kóricálok, az még nem diktatúra. Ha szerintem a hazánkban az van, akkor nagyon el vagy tájolva, vagy nem tudom, hol élsz. Hát én köszönöm, de itt Magyarországon, magyar vérrel kiharcolt szabadságban nem kérek Izraeli tulajt de másmilyen más nemzethez tartozót sem. Na nem mintha nem lenne a hátsónk már évtizedek - évtizedek? évszázadok! - óta más országok tulajdonában. Arra a magyar vérre meg azért nem lennék olyan marha büszke. Aztán meg érdekes elolvasni Kölcsey, Liszt Ferenc véleményit az izraeli, zsidó terjeszkedésről. De ott van akár Mark Twain vagy Voltaire véleménye és a többi híres emberé akik még hol voltak a 1930-as évektől meg a nemzeteskedő bőrfejüektől. Hát nem kicsit döbbent le az arcom. És vajon olvastál valamit valaha is a másik oldalról is, vagy igyekeztél szelektálni csak az egyik oldalról? Szóval akkor az a fokmérő, ki mennyire tartja magát nagymagyarnak. Nekem erről meg egy Hofi idézet ugrott be: "A magyar az már olyan snassz dolog, tudod? A magyar-magyar, na, az már valami!" Válasz A hozzászólás linkje Oszd meg ezeken az oldalakon: További megosztási lehetőségek...
Oldfighter Hozzászólás ideje: 2010. November 1. Megosztás Hozzászólás ideje: 2010. November 1. És vajon olvastál valamit valaha is a másik oldalról is, vagy igyekeztél szelektálni csak az egyik oldalról?Ha tudsz olyan oldalt ahol dicsőítik más népek a zsidóságot, szóljál, ne habozz. Tényleg kíváncsi vagyok rá. Válasz A hozzászólás linkje Oszd meg ezeken az oldalakon: További megosztási lehetőségek...
Dzséjt Hozzászólás ideje: 2010. November 1. Megosztás Hozzászólás ideje: 2010. November 1. Én könyvet ajánlottam volna, kicsit jobbak, mint az internet (Ilyesmikről a neten elvből nem olvasok, inkább elolvasok egy tucat könyvet különböző szerzőktől a témában.) Az egyiknek az a címe: Moszad. Leplezetlenül leírja az izraeli állam és titkosszolgálat működését sikerektől a baklövésekig, végig tárgyilagosan(!), és annak ellenére, hogy főleg a Moszadról szól, nagyon sokat megtudhat az olvasó az izraeli népről is. Azért ezt ajánlom, mert ismerve az ízlésedet, ez még tetszene is. Válasz A hozzászólás linkje Oszd meg ezeken az oldalakon: További megosztási lehetőségek...
Oldfighter Hozzászólás ideje: 2010. November 1. Megosztás Hozzászólás ideje: 2010. November 1. Én könyvet ajánlottam volna, kicsit jobbak, mint az internet (Ilyesmikről a neten elvből nem olvasok, inkább elolvasok egy tucat könyvet különböző szerzőktől a témában.) Az egyiknek az a címe: Moszad. Leplezetlenül leírja az izraeli állam és titkosszolgálat működését sikerektől a baklövésekig, végig tárgyilagosan(!), és annak ellenére, hogy főleg a Moszadról szól, nagyon sokat megtudhat az olvasó az izraeli népről is. Azért ezt ajánlom, mert ismerve az ízlésedet, ez még tetszene is.Kösz az ajánlást. Ki írta? A tárgyilagosság miatt kérdezem Válasz A hozzászólás linkje Oszd meg ezeken az oldalakon: További megosztási lehetőségek...
Oldfighter Hozzászólás ideje: 2010. November 1. Megosztás Hozzászólás ideje: 2010. November 1. Ne keresd, Thomas Gordon írta Mondjuk még az életpályájáról nem találtam semmit, de remélem nem nyugalmazott Moszad őrnagy Válasz A hozzászólás linkje Oszd meg ezeken az oldalakon: További megosztási lehetőségek...
Donát Hozzászólás ideje: 2010. November 1. Megosztás Hozzászólás ideje: 2010. November 1. Zoli: köszönöm szépen! Válasz A hozzászólás linkje Oszd meg ezeken az oldalakon: További megosztási lehetőségek...
JakeSully Hozzászólás ideje: 2010. November 1. Megosztás Hozzászólás ideje: 2010. November 1. Donát: Én is gratulálok. Válasz A hozzászólás linkje Oszd meg ezeken az oldalakon: További megosztási lehetőségek...
Dzséjt Hozzászólás ideje: 2010. November 2. Megosztás Hozzászólás ideje: 2010. November 2. Ne keresd, Thomas Gordon írta Mondjuk még az életpályájáról nem találtam semmit, de remélem nem nyugalmazott Moszad őrnagy Thomas Gordon néven nem is fogsz, mivel a neve Gordon Thomas És nem, nem egykori Moszados, még csak nem is zsidó. Walesben született, máig ingázik Anglia és Írország között (a felesége ír). Sohasem szolgált fegyveres testületben, viszont baromi sok iskolában tanult, mivel az apja a RAF-ban (Royal Air Force) szolgált és sokat utaztak. Válasz A hozzászólás linkje Oszd meg ezeken az oldalakon: További megosztási lehetőségek...
Oldfighter Hozzászólás ideje: 2010. November 2. Megosztás Hozzászólás ideje: 2010. November 2. Ez már saját kútfőből is kiderült tegnap óta. Van amúgy egy pszichológus is ilyen névvel és ő is író. No majd utánanézek a diszkontokban a könyvnek, főleg mert látom, hogy más katonai témában is írt. Válasz A hozzászólás linkje Oszd meg ezeken az oldalakon: További megosztási lehetőségek...
Bomarr Hozzászólás ideje: 2010. November 2. Megosztás Hozzászólás ideje: 2010. November 2. Na akkor zsidó témában egy kis színes. Márai Sándor a '20-as években kint járt Palesztinában. Mégha bután is hangzik, de nála magyarabb magyar író aligha létezett, ugyhogy nehéz lenne elfogultsággal vádolni. Ottani élményeiről, konkluziókról írt a Frankfurter nevü német lapnak. Íme: "Zsidók otthon Valaki, aki nem volt zsidó, ezt mondta: -A zsidók sok mindent tudnak, sok mindenhez értenek. Csak egyet nem tudnak: meghalni valamiért. És vannak dolgok, amikor nem lehet okoskodni, mikor meg kell halni? Láttam a zsidókat ott, ahol nem okoskodnak; láttam azt amiért meghalnak. Ma már tudom, hogy Palesztinában nem épül vagy még sokáig nem épül fel a zsidó állam. Tudom, hogy a kivándorlottak közül sokan visszatérnek vagy vissza fognak térni Európa városaiba, kifáradva a küzdelemtől, elcsüggedve a kilátástalanságtól vagy a nagyon távoli kilátások apró reménységeitől. De azok, akik ott maradnak ?s ilyenek is vannak sokan-, hajlandóak meghalni az új földért; sokan már meg is haltak közülük. S a zsidó számára ez a nagy kísérlet nagy eredménye: van valamilyük a Földön, amiért érdemes meghalni, s amiért hajlandóak is meghalni. [?] számomra kissé különös volt Palesztinában, a városokban és a kolóniákban, mindenhol ezt a kérdést hallani: -Ön zsidó? S amikor megmondtam, hogy nem, a barátságos arcok nagyon sokszor udvarias arcokká merevedtek. Akkor mondtam magamban: hát ezt nem. Ha ti itt azt csináljátok, amit mi csinálunk veletek, ha ti külön feltaláljátok a fajvédelmet és a kínai falat, akkor kiderül majd, hogy azoknak volt igazuk, akiktől mindezt tanultátok. Aztán egyedül éjszaka e furcsa palesztin ?hotel?-ekben, egy narancserdő vagy sivatag és hegyek között, éjjeleken, mikor Ázsiában vagy, s a szálloda körül eltévedt sakálok vonitanak, s minden európai előitélet ezer kilométeres távolságokban rémlik át csak, mentegettem magamban e furcsa, támadó kérdést. Még nagyon fiatal itt minden, gondoltam, még nagyon kikezdettek a lelkek, nagyon érzékenyek és tele keserű emlékekkel. Nevetséges, hogy ?nem tudnak meghalni?: szétszórva a világon miért haljanak meg, Ford eszméiért vagy a francia trikolorért? Évezredeken át nem adtak földet nekik, elszoktak a földtől, csak sírhantjaik voltak a világ temetőiben, élelmüket vásárolták, nem termelték a két kezükkel. Most van földjük, ahol élnek, ahol gyermekeik születnek és élhetnek, ahol a föld nekik és az ő munkájuk által terem, amit nem vehet el isteni és emberi jog szerint tőlük többé senki. [?] Mert ez a nemzedék, ezek a zsidók, akik ma Palesztinában erdőket ültetnek, mocsarakat csapolnak, városokat építenek, földeket művelnek, utakat törnek, nem élni, nem gazdagodni, nem dúslakodni jöttek haza Palesztinába. Ez a nemzedék, a felépítés kezdetének nemzedéke, nem számíthat életében kényelmes eredményekre: itt minden a jövőnek készül, nem is a gyermekeknek, hanem az unokáknak. Két-három nemzedék emberfölötti munkája, odaadása, sínylődése szükséges ahhoz, hogy Palesztinában valamikor elégedett emberek élhessenek és megélhessenek. Ami addig történni fog, az szakadatlan munka és lemondás; akik hazajöttek, hogy ott maradjanak, meghalni jöttek haza. Persze kissé sokat beszélnek odalenn erről a dologról. Egy telivér cionista képtelen másképp beszélni a kezdetnek sokszor kezdetleges eredményeiről, mint valamilyen fehér izzásban, a legszélsőbb elragadtatottság hangján. A zsidó sofőr, aki engem is végigkocsikázott az országon, nem tudom hanyadízben kapott rohamokat a lelkesedéstől minden major, minden ötszáz darab eukaliptuszfa előtt, amit odalenn szegénységükben és lelkesedésükben már ?erdő?-nek neveznek. Mindenütt ?erdőt? látnak, s az erdőtől nem látják, milyen kevés benne a fa; én gyakran a kevés fától nem láttam az erdőt. [...] Virulnak a telepek? A telepek nem virulnak, mert a természet Palesztinában is csak akkor hajlandó virulni, ha kedve és módja van hozzá, s nem akkor és úgy, ahogy lelkes cionisták európai városokban óhajtják. A telepek nem mintagazdaságok, mert a zsiók, s különösen azok a zsidók, akik elmentek földet művelni Palesztinába, csak igen kis hányadukban mintagazdák egyébként: fáradhatatlan, jó szándékú emberek, akiknek elöbb a saját börükön kellett megtanulni a gazdálkodás és a földművelés fortélyait, s csak azután lettek, ha lettek mintagazdák. Ezek az emberek azelött irodalommal, fogászattal, kereskedelemmel, joggal, művészettörténettel, s az Isten tudja mivel foglalkoztak ? ezer között akad egy, akinek ?azelőtt? a földművelés adott kenyeret. Ma önszántukból parasztok; s ami fontosabb, hogy azok is akarnak maradni. Ezek az emberek Európában zsidók voltak; sorsból és meggyőződésből voltak azok. Ma, otthon, Palesztinában, másképpen zsidók: kissé úgy zsidók, mintha előléptették volna őket. Ezt talán csak az látja, aki nem zsidó. Úgy zsidók, ahogy Mózes idejében lehettek azok, közvetlen az egyiptomi menekülés után: kiválasztott népnek érzik magukat. Valahogy még mindig mámorosak e szabadságtól, ettől a szegény, kis, gyámoltalan, angol felügyelet, arab gyűlölet melett ápolgatott szabadságtól, ami az övék odalenn. Az utcasarkon héber utcatábla. Az utcákon héberül beszélnek. Mindenütt feléd csap a zsidó sors, ez a legkülönösebb sors minden fajták sorsa között: szerencsés népek évezredek alatt kiművelték, finomították, mélyítették a nyelvüket, a zsidók kétezer esztendő után most jutnak csak hozzá, hogy egy halottnak hitt nyelvet új életre keltsenek. Palesztinában ma héberül beszél az a zsidóság, amely öt év előtt talán még egy szót sem tudott héberül. A Szentírás nyelvét új szavakkal kellett megtűzdelni: villamosság, autó, telefon, repülőgép, expresszionizmus, kaucsuk, fajvédelem, ismeretlen szavak a héber nyelvben. Amellett Jeruzsálem ortodox zsidói azok, akik Palesztinában jiddisül, s az új fiatal, ?vallástalan? zsidók azok, akik héberül beszélnek. Nem értik meg egymást, nem is akarják egymást megérteni. Palesztinában láttam (s nem a jeruzsálemi gettóban) először zsidókat, akik valahogy másképp voltak zsidók, több természetességgel, mint bárhol másutt a zsidók a világon. Először láttam azt a nyugodt zsidó tekintetet, amelyben nincs idegesség, nincs dac, nincs szomorúság, nincsen bizonygatás: így csak az tud nézni, aki otthon van, akinek nem kell tartania tőle, hogy minden pillanatban rákiálthatnak ?otthon van a maga portáján, háza előtt, melyet maga épített, kertjében, amit maga ültetett, borral és kenyérrel kínál, ami a maga földjén s keze munkájával termett, aki oly nyelven köszönt, mely az ő vére s vér szerinti ősei nyelve, s aki mindenben: a házban, a kertben, a beszédben, munkában, jogban és kötelességben odahaza van egy földön, melynek minden négyzetmétere át és át van itatva az emberiség egyik legkülönösebb történetével, a zsidó történelemmel. Zsidókat nagy emberi méltósággal volt már alkalmam látni máshol is: de zsidókat nagy emberi nyugalommal Palesztinában láttam először. Az otthon, ez az új irtózatosan régi otthon, szűk, kényelmetlen, veszélyes, sok a gond és a baj, de otthon. Az a néhány ezer zsidó a tizennégy millióból, aki tudja ezt, nem tartozik a szerencsétlen zsidók közé. Életük nehéz; de van miért és van hol élniük és meghalniuk." Válasz A hozzászólás linkje Oszd meg ezeken az oldalakon: További megosztási lehetőségek...
Donát Hozzászólás ideje: 2010. November 2. Megosztás Hozzászólás ideje: 2010. November 2. Elég ironikus ezt olvasni, ismerve az elmúlt évek történéseit pl. a gázai övezetben, vagy Jeruzsálem környékén. Elég kényes kérdés szerintem a zsidók letelepítése Palesztinában. Lehet, hogy otthon érezték magukat, de én pl. tuti nem érezném jól magamat egy házban, ami évekkel ezelőtt az enyém volt, azóta viszont benépesítette egy másik család, akiktől utána erőszakkal elveszik a lakást, és visszaadják nekem. Mondjuk lehet érvelni mindkét oldal mellett, de nekem ez a "letelepítjük a zsidókat Palesztinában" döntés mindig is visszás volt. Válasz A hozzászólás linkje Oszd meg ezeken az oldalakon: További megosztási lehetőségek...
Bomarr Hozzászólás ideje: 2010. November 2. Megosztás Hozzászólás ideje: 2010. November 2. Elég ironikus ezt olvasni, ismerve az elmúlt évek történéseit pl. a gázai övezetben, vagy Jeruzsálem környékén. Elég kényes kérdés szerintem a zsidók letelepítése Palesztinában. Lehet, hogy otthon érezték magukat, de én pl. tuti nem érezném jól magamat egy házban, ami évekkel ezelőtt az enyém volt, azóta viszont benépesítette egy másik család, akiktől utána erőszakkal elveszik a lakást, és visszaadják nekem. Mondjuk lehet érvelni mindkét oldal mellett, de nekem ez a "letelepítjük a zsidókat Palesztinában" döntés mindig is visszás volt. Minden honfoglalás kényes és mindegyiket csak az idő szépiti meg A '20-as években amikor Márai kintjárt nagyon erőszak még egyébként nem volt. Zsidók mindig is éltek Palesztinában. Az volt az új hogy elkezdtek egyre többen kiköltözni, amire az európai antiszemita mozgalmak biztatták is a zsidókat. Akkor sokan úgy vélték, hogy ez lesz a megoldás. Nem csak a zsidók. Válasz A hozzászólás linkje Oszd meg ezeken az oldalakon: További megosztási lehetőségek...
Oldfighter Hozzászólás ideje: 2010. November 2. Megosztás Hozzászólás ideje: 2010. November 2. Donáttal értek egyet. Palesztina a palesztinoké. Elég sok palesztin családot zavartak el onnan a zsidók. Mondjuk aki azon a területen manapság kiigazodik kap tőlem egy rekesz sört. Az egészben azonban az a szép hogy a hétköznapi polgárság tök jól megfér egymás mellett és már elegük van a maguk szélsőségeseikből. Csak tisztelni kell egymás határait. Válasz A hozzászólás linkje Oszd meg ezeken az oldalakon: További megosztási lehetőségek...
Ajánlott hozzászólás
Csatlakozz a beszélgetéshez!
Írj hozzászólást most, és regisztrálj később. Amennyiben már regisztráltál, lépj be a fórumra és szólj hozzá a témához.