Ugrás a kommentre
Darth Sky

Timothy Zahn: Thrawn

Hogy tetszett a könyv?  

8 felhasználó szavazott

  1. 1. Milyen osztályzatot adnál a könyvnek?



Ajánlott hozzászólás

Teljesen mellékes volt a történetben, a fontosságát számomra az adta, hogy az egyik kedvenc Legends-karakterem (Talon Karrde) legénységének tagja volt A jövő látomásában: a H'sishi nevű togoriairól van szó.

Tudtam, hogy valahonnan ismerős a neve, de nem ugrott be, honnan. :)

 

A Kirajzást mint eseményt átvette Zahn? Vagy van bármilyen utalás a könyvre?

Nincs, bár az elején elég becsapós a dolog...

 

...mert Thrawn megemlíti az Uralkodónak, hogy korábban találkozott Anakin Skywalkerrel. Nekem egyből a Kirajzás jutott eszembe, de később megmagyarázták a dolgot.

 

Bejegyzés megosztása


Link a bejegyzéshez
Oszd meg ezeken az oldalakon:

Időközben ezt a regényt is kivégeztem. Aki akció-áradatra , vagy pörgős cselekményre számít, annak minden bizonnyal csalódást keltő lesz a könyv. A szó szoros értelmében véve Thrawn, illetve Arihnda Pryce karakterén van a hangsúly. Alaposabb képet kaphatunk a jellemükről, a gondolkodásmódjukról, arról, hogyan jutottak egyre feljebb és feljebb a ranglétrán a Rebelsben látott főadmirálisi és kormányzói címig. Mindez összességében elnyerte a tetszésem, bár némely fejezetet nem ártott volna feldobnia Zahnnak, mert akadt, ami igen érdektelenre és feleslegesre sikerült. Ezzel együtt Thrawn karaktere hozta a tőle elvárt zseniális szintet, továbbá, Eli Vanto személyében megismerhetünk egy rokonszenves birodalmi figurát. Thrawn és a Chiss Védőflotta terve érdekes volt, a leginkább az tetszett, ahogy a végén a kirakós minden darabja a helyére került, és értelmet nyertek az addig homályos események. Az átemelésekért külön jár a dicséret (Thrawn felfedezését szinte egy az egyben átvették és egy ideig az hittem, a Kirajzást is), nagyon kíváncsi vagyok, hogy ez a Galaxison kívüli fenyegetés mi akar lenni... kétlem, hogy a Yuuzhan Vongokat átemelnék a kánonba (révén igen megosztóak), de valami célt biztosan szolgál ez a történeti elem. Tetszett, hogy Thrawnt nem egy velejéig romlott birodalmi tisztként ábrázolták. A megkérdőjelezhető, de céltudatos eszközei és alkalmankénti módszerei ellenére valójában meglehetősen korrekt személy.

  • Tetszik 1

Bejegyzés megosztása


Link a bejegyzéshez
Oszd meg ezeken az oldalakon:

Timothy Zahn: Thrawn

 

Timothy Zahn nem tartozik a kedvenc íróim közé. Az eddig magyarul megjelent tizenegy Star Wars regénye közül csak négy nyerte el maximálisan a tetszésemet. Ezek: a Kirajzás, A túlélők keresése, a Válaszutak és most már a Thrawn is. Nem hittem volna, hogy ennyire élvezni fogom ezt a regényt. Élvezettel olvastam minden oldalát, az összefüggések feltárása érdekfeszítő és izgalmas lett. Zahn meglepően sokat tudott meríteni korábbi műveiből. Több karakter is visszaköszön, mely bizonyítja, hogy bőven van átjárás legendák és kánon között. Thrawn figurája először A Birodalom örököseiben bukkant fel. Akkoriban még nem kedveltem. A Kirajzás volt az első regény, mely szimpatikussá tette a chiss hadurat. Ott sokkal emberibb volt, hibázott is, nem volt túl tökéletes, bár zsenialitása megmaradt. Hasonló a helyzet a jelen regénnyel. Thrawn figurája még szimpatikusabb, mint valaha. A múltjának jó része maradt. Az előmenetelében már fel lehetett fedezni különbségeket. A kánonban hamarabb lett admirális, mint a legendákban. Részletes képet kapunk arról, hogy Thrawn hogyan került a Galaktikus Birodalomba, láthatjuk miként lépdelt egyre feljebb a ranglétrán. Thrawn itt is zseniális, átlátja az összefüggéseket, az esetek többségében több lépéssel az ellenfelei előtt jár. Nem mindenható. A politikai téren sokszor hátrányban van, de így is sokszor kivágja magát. Ebben a könyvben végre kap egy méltó ellenfelet is, akinek motivációi sokszor nem egyértelműek és csak a könyv végén tudunk meg róla többet.



Még mielőtt kitérnék Nightswan-re nézzük meg a regény két másik fontos szereplőjét: Eli Vanto-t és Arihnda Pryce-t.



Eli Vanto egy olyan szerepet tölt be, mint annak idején Gilad Pellaeon. Thrawn szárnysegédjeként tevékenykedik. Mivel jól ismeri a sy bisti nyelvet ő a legalkalmasabb arra, hogy segítse Thrawn-t. Eleinte bosszankodik a kötelező mentori teendői miatt. Úgy érzi Thrawn hátráltatja az előmenetelben. Időközben elkezdi tisztelni, a végén pedig már úgy érzi, nem is érhette volna nagyobb megtiszteltetés annál, hogy az admirálist szolgálta. Személyében egy becsületes és igazságos embert ismerhettünk meg, aki hisz egy jó Birodalomban, de elborzasztja a kormányzat sötét oldala. Kíváncsi vagyok mi lesz vele a későbbiekben az Ismeretlen Régiókban a Chiss Birodalomban.



Arihnda Pryce-t a Lázadók sorozatban ismerhettük meg. Itt most még többet megtudhatunk a hátteréről. Pryce előrelépése szintén megelevenedik. Szinte a semmiből küzdi fel magát. Nem hittem volna, hogy az ő története ennyire érdekelni fog, de sikerült megfognia. Zahn zseniálisan szőtte egybe a szálakat Az elején még el sem tudtam képzelni azt sem, hogy Arihnda és Thrawn sorsa hogyan fog egybefonódni. Sok váratlan fordulat volt Pryce felemelkedésében. Rátermettsége és ravaszsága lenyűgöző volt. A Batonn-nál történtekben kulcsszerepet játszott. Már a Lázadók harmadik évadának elején nagyon érdekelt, hogy mi történt azon a bolygón. Zahn-nak sikerült nagyon jól árnyalnia a képet és tisztára mosnia Thrawn-t, valamint befeketíteni Arihndát.



Nézzük Nightswan-t. Thrawn-hoz hasonlóan ő is zseniális taktikus és méltó ellenfél. Sikerült még a chiss hadurat is meglepnie. Motivációi csak a könyv végén derülnek ki. Thrawn életében számtalan kihívás mögött ő állt. Nightswan lett volna a legalkalmasabb a Felkelők Szövetségének élére. Belegondolni is érdekes mennyivel előrébb lettek volna a lázadók.



Thrawn előrelépésében több küldetés is szerepet játszott. A Dromedar. az Umbara, a Cyphar, a vuki szolgák esete. Mind nagyon izgalmas és csavaros volt. Thrawn még a titkos Halálcsillag projektre is rájött. A főadmirális céljai érdekesek. Azért lép a Galaktikus Birodalom szolgálatába, hogy megvédje a chiss-eket. Itt is sűrűn utalnak arra a rejtélyes fenyegetésre, mely veszélyt jelent a galaxisra. A legendákban ez a Yuuzhan Vong volt. A kánonban még nem tudjuk, hogy pontosan micsoda. Talán Snoke, talán átemelik ide is a Vongokat, de az is lehet, hogy valami teljesen más lesz. Majd meglátjuk. E miatt a fenyegetés miatt áll Thrawn Palpatine szolgálatába. Az egységes és szilárd Galaktikus Birodalom jelenti az esélyt eme gonosz erő ellen. A batonni küldetés után Thrawn-ból főadmirális lesz és találkozik Darth Vader-rel. Ez előrevetíti a folytatást (előzmény is lesz egyben), mely jövőre jelenik meg.

 

Az egyik legjobb Star Wars regény. Bekerült a kedvenceim közé. Ötös. Várom a következőt.

  • Tetszik 2

Bejegyzés megosztása


Link a bejegyzéshez
Oszd meg ezeken az oldalakon:

Timothy Zahn: Thrawn

 

Timothy Zahn a legjelentősebb EU-író, gyakorlatilag az ő regényeitől kezdve számolhattunk a kiterjesztett univerzummal. Olyan emlékezetes karaktereket alkotott, mint Talon Karrde, Mara Jade vagy éppen jelen könyv címszereplője, akiket még azok is ismertek, akik ki nem állhatták az EU-t (immár Legends). A Coruscant elnevezése szintén Zahn érdeme, akinek hozzájárulása a SW-univerzumhoz jelentős, így gyakorlatilag irigylésre méltó pozícióban találta magát. Egészen az új kánon megszületéséig, amikor az író hosszú évekre parkolópályára került. Szerencsére a Disney (vagy konkrétan a Story Group) mindig is hangsúlyozta, hogy az "arra érdemes", a koncepcióba beleférő történetekből igyekszik minél többet meríteni. Ezek után idők kérdése volt, hogy a talán legnépszerűbb mozgóképen kívüli karakter, Thrawn is átkerül a canon-ba. Zahn dönthetett volna úgy, hogy eddigi történeteinek szanálása után ebben ő már nem vesz részt, de szerencsére ezen felül tudott emelkedni, és így magára a kreátorra tudták bízni Thrawn élettörténetének megírását.

 

Talán vannak jogos kritikák Zahn-t illetően: önismétlődő történetek, saját univerzum alkotása az univerzumon belül, túlzott Star Trek-hangulat a könyveiben. Ám mostani regényében is azt éreztem, mint az előzőkben: Zahn hihetetlenül érdekesen és lendületesen tud írni, a remek párbeszédek viszik előre a cselekményt (a könyv végén Thrawn és nemezise Nightswan érvrendszereinek szembeállítása egyszerűen pazar), amellett, hogy a birodalmi bürokrácia és politika útvesztőiben is eligazítja az olvasót. Luceno legutóbbi könyveiben (Tarkin és Katalizátor) a politikai szálat néha száraznak és unalmasnak találtam, pedig én ezekre mindig fogékony vagyok. Itt viszont nagyon is működött, Zahn érdekesen írt egy eddig igencsak elhanyagolt témáról. Ez az a korszak, amikor a Birodalom elnyomó, de még nincsen totális diktatúra. Kimondottan tetszett az, hogy a propagandában Palpatine egyáltalán nem az a rusnya, kámzsás alakként jelenik meg, mint ahogy mi ismerjük.

 

A könyv Thrawn felemelkedését mutatja be. Zahn több elemet is átvett korábbi könyveiből, pl. megtalálásának körülményeit. Miután a Birodalmi Akadémiára kerül, kap mellé egy társat Eli Vanto zászlós személyében, aki először ezt kényszerű kitérőnek tekinti pályafutásának elején. Az ő szerepe arra szolgál, hogy az olvasó is feltehesse magában azokat a kérdéseket, amelyek révén kibontakozik Thrawn taktikai nagysága és gondolkodásának mozgatórugói. Nagyon tetszettek azok a részek, amikor az eseményeket Thrawn szemén keresztül nézzük, aki hihetetlen éleslátással elemzi tárgyalópartnereinek testbeszédét. Emellett Thrawn katonai zsenialitása mellett megismerhetjük gyengeségeit is: a politikában hihetetlenül járatlan és naiv, itt egyengetésre szorul. Talán majd a későbbiekben kiderül, hogy ez azért van, mert a chiss-ek társadalma olyannyira eltérő szerkezetű, hogy ott az ehhez hasonló machinációk nem érvényesülnek, vagy ez Thrawn személyes velejárója. Mindenesetre, ahogy láthattunk a Rebels-ben is, ezen a téren is tanulóképes, és egyre inkább integrálódik a birodalmi katonai és civil hierarchiába, szövetségeseket gyűjtve maga köré. Az azért mindent elmond a Birodalomról, hogy Thrawn (és ezzel Vanto) karrierje is akkor lódul meg, amikor politikai hátszelet kap Tarkin személyében. A katonai győzelmek és a folyamatos eredményesség önmagában nem jelent automatikus húzóerőt, van egy plafon, amit a politika nélkül még Thrawn sem tud átütni.

 

Thrawn mellett a másik főszereplő Arihnda Pryce, aki egy normális, ambíciókkal fűtött, a peremvidékről menekülni kívánó tehetséges bürokratából ebben a könyvben válik azzá a hideg, számító és kegyetlen hatalomtechnikussá, akit a Rebels-ben megismerhetünk. Az ő fejezetein keresztül pillanthatunk bele a Birodalom (vagy inkább Coruscant) politikai életébe, a fényűzéses partiktól kezdve a küzdőtermekig, a csekély befolyást kifejteni tudó NGO-k működésén át a politikai zsarolások és megtévesztések útvesztőjéig. Ezen út során Pryce és Thrawn számos pontban keresztezik egymást. Mindketten nehéz helyzetből emelkednek fel. Az egyikük az Ismeretlen Régióból jött, a másikuk a Peremvidékről. A katonai zseni és a politikai machinátor. Végül Tarkin egyengetése alatt szövetségesek lesznek, mintegy kiegészítve egymás hiányosságait. A batonni incidensben aztán személyük különbözősége is előtérbe kerül. Míg Pryce tömegmészárlást hajt végre, hogy saját karrierjét megmentse (mégis összetett karakterét mutatja, hogy szüleit annak ellenére védelmezi, hogy azok gyaníthatóan lázadó-szimpatizánsok), addig Thrawn mindig úgy alakítja stratégiáját, hogy az a leehető legkevesebb áldozattal járjon. Még saját ellenségének, az évek óta üldözött Nightswan-nek is felajánl egy pozíciót a Chiss Birodalmon belül. Batonn egyébként is egy remek példa arra, hogy az elégedetlenség magvai először azokon a helyeken szóródtak el, ahol a helyi klientúra még az átlaghoz képest is kizsákmányolóbb és korruptabb volt. Utalás is történik arra, hogy maga Pryce is túl szorosan tartja a gyeplőt, így a Lothal is egyike azoknak a helyeknek, ahol a rendszerellenes lázadók feltűnnek. Pryce túl gyorsan emelkedik fel, ennélfogva agresszív és törtető, a hatékony uralom eszközeit a nyers erőszakon kívül nem ismeri fel.

 

Rajtuk kívül még jelentősebb szerephez jut Yularen, a kedvenc birodalmim. Az ő karaktere mindig érdekes volt. A sokáig az egykori EU-ban is mellőzött, csak egy kártyajátékban elnevezett karaktert végül a TCW emelte ki az ismeretlenségből. Ő a tökéletes katona archetípusa, aki nem kérdez, hanem parancsot teljesít. Az alapvetően szimpatikus admirális megtalálja a helyét az új rendszerben is, és ha vannak is morális dilemmái, azt nem mutatja. Úgy hiszem, ő valóban hisz a Birodalomban, amely a rendet biztosítja a demokrácia zűrzavarával és káoszával szemben. Yularen egyedül azt rosszallja, hogy a politika beszivárog minden szférába, még ha csekélyebb mértékben is, mint a Köztársaság idején. Az azért számomra érdekes, hogy egyébként egy admirálisból hogy lehet később a belső elhárítás (BBH) ezredese. Akárhogy is nézem, ez lefokozás. És bár de facto a BBH tisztjei befolyásosabbak és elvileg kívül állnak a katonai hiarchián, Thrawn és majd Pryce is felette áll rangsorban.

 

Az egész könyvet belengi a titokzatos objektum, a Halálcsillag építése és annak hatásai. A Katalizátor megmutatta az építési fázisokat, a különböző kutatási eredményeket és az egyes tudományos osztályok egymáshoz való viszonyát, miközben a Birodalom egyre több törvényt szeg meg, hogy biztosítsa az építést (bolygók ökonómiai katasztrófája stb.). A Tarkinban a címszereplő szemszögén keresztül láthatunk bele a munkálatokba, a logisztikától kezdve az objektum megvédésén át mindent. A Thrawn végre bemutatja a Halálcsillag építésének gazdasági következményeit. Látszólag egymással nem összefüggő adatok, amelyekből csak két olyan nagy koponya, mint Thrawn és Nighstwan olvashatja ki, hogy valami épül. Galaxis-szerte rekvirálások, gyorsított kitermelések, bérrabszolgaság, magánvállalatok államosítása. A könyv hangsúlyozza, hogy a szuperfegyver építése mekkora gazdasági erőforrás elvonásával jár együtt, miközben felborítja az egész nemesfém-tőzsdét. A Halálcsillag építése tudtukon kívül mindenkire hatással van. Pryce családja a politikának esik áldozatául (piros pont Azadi lothali ex-kormányzó karakterének árnyalása miatt!), miután bányájukban értékes dooniumot találnak, Arihnda gyakorlatilag - elvesztve örökségét - evégett indul el azon az úton, ami végül a kormányzóságig vezet, miközben bosszút áll az őt ért sérelmeken. Nightswan, aki meglátja az események rendszerét, emiatt lesz kalózból és csempészből tudatos lázadó. A Halálcsillag teljesen szembemegy Thrawn katonai doktrínájával, aki a gyors csapások híve, minél kevesebb halálos áldozattal. Őszintén rá is mutat a tényre Palpatine-nál, hogy hiába nagy és félelmetes a Halálcsillag, egyszerre csak egy helyen tud ott lenni, és az építkezés a Birodalmi Flottától von el értékes erőforrásokat és költségvetési összegeket. De Palpatine - aki eddigre, mikor már a csúcsra ért, sokat veszt taktikai érzékéből - szinte meg sem hallja. A könyv katartikus pillanata, hogy a két szembeálló fél Thrawn és Cygni (Nighstwan) is arra jut, hogy a Halálcsillaggal (ekkor még a név illetve pontos rendeltetése nem ismert) rosszabb hely lesz a Galaxis. Mindkettejük célja egy, de másképp látják az odavezető utat: Nightswan szerint a békéhez a szabadságon keresztül vezet az út, míg Thrawn a rend és béke viszonyát hangsúlyozza.

 

A könyvnek lesz folytatása, így remélem, arról az ismeretlen fenyegetésről is tudomást szerezhetünk, amelyet Thrawn emlegetett (és végső soron a népe emiatt küldte őt a Birodalom területére). Biztos vagyok benne, hogy nem a yuuzhan vongokat kívánják visszahozni. Vanto összekötő tiszt lett a két entitás között, remélem ő is visszatér. Nagyon kíváncsi leszek, hogy Vader és Thrawn hogyan működik majd együtt, és legelső találkozásuk körülményeinek kifejtését (még Anakinként a klónháború alatt) is nagyon remélem. Nekem a Thrawn egyértelműen ötös, üdvözlöm Zahn-t az új EU fedélzetén. :)

  • Imádom 1
  • Tetszik 5

Bejegyzés megosztása


Link a bejegyzéshez
Oszd meg ezeken az oldalakon:

Zahn-nak a régi Legendákban egy idő után egyre több dolog nem tetszett. Ha jól tudom ő pozitívan állt hozzá az újraindításhoz, így nem hiszem, hogy problémázott a Thrawn megírásánál.

Bejegyzés megosztása


Link a bejegyzéshez
Oszd meg ezeken az oldalakon:

Volt szerencsém végre elolvasni ezt a regényt. Megtudhattam hogyan került hatalomra Thrawn, és Pryce.
Thrawn megfontolt, taktikus, mindenre felkészült. Kiváló stratéga. Pryce törtető, hataloméhes, bármire képes hogy elérje a célját - bár annyira még nem akkora pszichopata mint a Rebelsben, mondjuk a végére már nem állt tőle távol a gyilkolás sem. 
Itt van még Eli Vanto, aki egy egyszerű logisztikus akart lenni, de Thrawn közbenjárására alezredesig vitte, majd aztán a Chiss flottához csatlakozott. Az ő története nagyon tetszett, és remélem a folytatásban is szerepelni fog. 
Érdekes volt hogy Thrawn már a klónok háborúja idején találkozott Anakinnal. 
Örültem hogy végre a Coruscant is többet szerepel. Megmutatja milyen ott az élet a Birodalom idején. 
Kíváncsi lennék hogy vajon mi lehet az a veszélyes fenyegetés amire a Thrawn utalt? Remélem nem a Vongok. 
Tetszett a regény, várom a folytatást. 
 

Spoiler

Most hogy véget ért a Rebels, és Thrawn és Ezra elhúzott valamerre, vajon hogy fogják megoldani a könyv folytatását? 

 

  • Tetszik 1

Bejegyzés megosztása


Link a bejegyzéshez
Oszd meg ezeken az oldalakon:
7 órával ezelőtt, RacerX írta:

Volt szerencsém végre elolvasni ezt a regényt. Megtudhattam hogyan került hatalomra Thrawn, és Pryce.
Thrawn megfontolt, taktikus, mindenre felkészült. Kiváló stratéga. Pryce törtető, hataloméhes, bármire képes hogy elérje a célját - bár annyira még nem akkora pszichopata mint a Rebelsben, mondjuk a végére már nem állt tőle távol a gyilkolás sem. 
Itt van még Eli Vanto, aki egy egyszerű logisztikus akart lenni, de Thrawn közbenjárására alezredesig vitte, majd aztán a Chiss flottához csatlakozott. Az ő története nagyon tetszett, és remélem a folytatásban is szerepelni fog. 
Érdekes volt hogy Thrawn már a klónok háborúja idején találkozott Anakinnal. 
Örültem hogy végre a Coruscant is többet szerepel. Megmutatja milyen ott az élet a Birodalom idején. 
Kíváncsi lennék hogy vajon mi lehet az a veszélyes fenyegetés amire a Thrawn utalt? Remélem nem a Vongok. 
Tetszett a regény, várom a folytatást. 
 

  Spoileres tartalom megtekintése

 

Egyszerűen, a Thrawn: Alliances a Lázadók vége előtt játszódik valamikor.

Szerkesztve: - Darth Revan9
  • Tetszik 1

Bejegyzés megosztása


Link a bejegyzéshez
Oszd meg ezeken az oldalakon:

No, én is elolvastam, és csak a legjobbakat tudom mondani erről a könyvről. :) Mivel Ti már előttem szinte mindent leírtatok, hogy miért jó, csak annyit írok, hogy Zahn-nak sikerült elérnie, hogy én, aki mindig is utáltam a Birodalmat, szinte drukkoltam Thrawnnak minden akciója előtt. Eszméletlen egy karakter, ezután még a Rebelsben is kissé másként nézek rá, sokkal árnyaltabb mint hogy annyit mondjunk rá, ő a Birodalom Főadmirálisa.

De nagyon jól sikerült Eli Vanto, Yularen, és Pryce kormányzó karakterét is eltalálni, ez utóbbit úgy alakította Zahn, hogy egy céltudatos, szorgalmas, már majdnem szerethető nőből lépésről- lépésre csinált a könyv végére egy gátlástalan szörnyeteget.

Számomra az új éra egyik legjobb könyve.

  • Imádom 1
  • Tetszik 3

Bejegyzés megosztása


Link a bejegyzéshez
Oszd meg ezeken az oldalakon:

A mai nap értem a könyv végére és azt kell mondjam, hogy a kedvenceim közé került. Jobban tetszik, mint az eredeti Thrawn-trilógia, de ennek oka nem igazán a minőség - az előző könyvek is remekül voltak megírva -, hanem az, hogy jobban beleillik az SW kánonban. A könyvön érezni, hogy Zahn élvezettel fedezte fel újra Thrawnt és helyezte el a Star Warsban másodszorra is, egy kevésbés elrugaszkodott keret közé szorítva. Nem hiányoltam az ysalamiriket vagy Mara Jade-et, mint a Császár Kezét, amik kicsit azért összeegyezhetetlenek voltak a filmek szabta paraméterekkel - noha például Jade, mint inkvizítor simán szerepelhetne.

 

Természetesen a három fő karakter, Thrawn, Pryce és Vanto vitték a könyvet. Utóbbi érdekes figura, de inkább mint "krónikás" járult hozzá az eseményekhez, tevőlegesen nem sok szerepe volt. Annál inkább Thrawnnak és Pryce-nak, akik közül én az utóbbit emelném ki. Thrawn ugyanolyan volt, mint a Rebelsben, a karakternek inkább csak a múltjához és a felemelkedéséhez adott hozzá a könyv, a jelleméhez nem. Ellenben Ahrinda Pryce a könyvben nagyot fejlődött, mi több, aki elolvassa, az utána személyét a Rebelsben is más szemmel fogja nézni. Céljai és motivációi nagyon emberiek, és egy olyan nő képét festette le Zahn, aki, ha nem a Birodalomban élt volna, talán jó emberként hal meg. Alapvetően nem volt gonosz, csak törtető, a céljait pedig a Birodalomban úgy tudta elérni, ahogy. A végén a szülei kimentésénél pedig jószerivel minden tettével egyet értettem, kivéve az utolsó robbantással. Az egyrészt túlontúl személyes, másrészt sok életet követelő cselekedet volt - igaz, tévedett, nem akart ekkora pusztítást, de ezért a tévedésért a felelősséget nem vállalta.

 

Nagyon tetszett az is, ahogy Zahn a Birodalmat ábrázolta. Nem egy korlátlan forrásokkal bíró uradalom volt, hanem, mint ahogy arra már több mű is célzott, véges kapacitással bíró, aminek tartalékait a Csillagpor-projekt bizony alaposan megtépte. És bizony még egy csillagromboló elvesztése is komoly érvágás lehet, hiszen az is pénzbe, emberekbe és anyagokba kerül. A Birodalom meg rendkívül nagy lelkesedéssel költekezett mindhárom téren, hiszen azt a hatalmas űrflottát is fel kellett építeni és aztán üzemeltetni kellett.

És ezzel a könyv kicsit tovább erősíti azt, hogy a scarifi csata előestéjén miért nem ostromolja már meg a Lothalt a Birodalom - főleg miután rámutattak, hogy az egész Galaxisban forrong a nép, egyre több a felkelés, ugyanakkor a könyv erőteljesen célzott arra, hogy például Lothalon a doonium a végét járja (ez is jelzi, hogy ez a bolygó totálisan értéktelenné vált a Rebels végére).

Az is tetszett, hogy bemutatta, tulajdonképpen a Birodalom legfelső, idegengyűlölő vezetése miatt nincsen idegen a hadseregben, na meg mert az emberek irányította Birodalom a klón háborúk miatt bizalmatlan az idegenekkel. Vagyis nem önmagában Palpatine miatt idegengyűlölő a Birodalom, ő inkább csak elfogadja ezt, de ha nem így lenne, az sem érdekelné. Thrawnt is lazán bevette a buliba és odaadta neki a végén a főadmirálisi rangot - ami ráadásul addig nem is létezett -, és egyszer sem adta jelét annak, hogy idegengyűlölő lenne. Ugyanakkor a Birodalom hadvezetése bámulatosan ostoba, de ez megint csak remekül összhangban van azzal, amit eddig láttunk, olvastunk.

 

És azt mondom, ez a könyv világít rá arra elsőként, hogy miért kellett Thrawnt kivonni a képletből. Nem azért, mert "ő hol van az ep4-6-ban", ez irreleváns ok. Azért, mert ő egybefogta volna a Birodalmat az Uralkodó halála után. Mindaz, ami Palpatine a halála után következett be, nem következhetett volna be, ha Thrawn még ott van. Rax labdába sem rúghatott volna mellette, az is igen valószínű, hogy Sloan is inkább állt volna Thrawn mellé, de az új Köztársaság sem lett volna ellenfele. Pláne, hogy a főadmirálisnak ott vannak a chissek is.

Ugyanakkor érdekes lesz, ha visszatér. Már tudni, hogy az endori csata után nem távozott minden birodalmi az Ismeretlen Régiókba. (Apropó, a ferdítők mi a halálért kezelik az Ismeretlen Régiókat egy másik galaxisként? Ezt már az Utóhatás-trilógiában is kiszúrtam, hogy úgy állítják be a magyar változatban, mintha a birodalmiak el akarták volna hagyni a Galaxist, és most is, mintha Thrawn egy másik galaxisból érkezett volna. Pedig erről az angolban szó sincs!) Maradtak kisebb sejtek, akik még a jakkui csata után is ellenálltak. Erre lehetne építeni egy jövőbeli konfliktust Thrawnnal. Eleve érdekes kérdés, miféle ellenségre gondolt, ami az Ismeretlen Régiókba vár. Snoke-ra talán? Na, az is érdekes lenne, mert akkor az Első Rend sem lesz a barátja.

 

Akárhogy is, ez egy remek könyv volt, és kíváncsian várom, hogyan folytatódik a főadmirális története.

  • Imádom 2

Bejegyzés megosztása


Link a bejegyzéshez
Oszd meg ezeken az oldalakon:

Arról a bizonyos ellenségről emlékeim szerint csak annyi derült ki, hogy az Ismeretlen Régiókban portyáztak. De azt még Thrawn sem tudta pontosan honnan jöttek.

Bejegyzés megosztása


Link a bejegyzéshez
Oszd meg ezeken az oldalakon:

Regisztrálj, vagy jelentkezz be a hozzászóláshoz

Regisztrálni kell a hozzászólási jogosultsághoz

Regisztráció

Egyszerűen regisztrálhatsz közösségünkbe.

Regisztráció új felhasználóként

Bejelentkezés

Már regisztráltál? Lépj be!

Belépés

  • Jelenlévő felhasználók:   0 tag

    Egy regisztrált felhasználó sincs ebben a topikban.

×

Fontos információ