Ugrás a kommentre

Hogy tetszett a könyv?  

11 felhasználó szavazott

  1. 1. Milyen osztályzatot adnál a könyvnek?



Ajánlott hozzászólás

Hozzászólás ideje: (szerkesztve)

Beth Revis: Rebel Rising

 

 

Az USA-ban már megjelent a könyv, ezért megnyitom a topikot. Aki nem várja meg a magyar fordítást, és elolvassa eredeti nyelven, ne fojtsa magában a véleményét. :)

 

A könyv Jyn Erso lázadók között eltöltött életét meséli el akkortól kezdve, hogy Saw kimenekítette őt a Lah'mu-ról. A szerző Beth Revis, eddig ifjúsági regényeket írt, magyarul egy könyv olvasható tőle: Across the Universe – Túl a végtelenen.

Szerkesztve: - Ody Mandrell
  • 6 hónappal később...
Hozzászólás ideje:

A Lázadás Hajnala

3820-4473-thickbox.jpg

 

Nekem már az előző Rogue One prequel regény a Katalizátor is nagyon bejött, de ez talán még azt is felülmúlta. Nagyon jó, igaz teljesen másképp és más okok miatt mint Luceno írása. Amikor először nekiültem a legfőbb elvárásom Saw megismerése volt. Ő talán a kánon egyik legérdekesebb alakja, épp azért mert ami a moralitást illeti igazi "szürke" figuráról van szó: se a jók se a gonoszak közé nem lehet egyértelműen besorolni. Már az is elég érdekes volt amit a Rebels-ben láttunk Saw-ból de mivel az gyerekeknek készült, ott nem igazán durvult. Itt nincs ez a hiányérzet: miközben Saw igyekszik Jyn pótapja lenni nem válogat az eszközökben amikor a Birodalomnak be kell pancsolni egyet.

 

Ami viszont meglepett: nem ez volt a regény legnagyobb erőssége. Ami azt illeti viszonylag hamar, úgy a könyv közepe táján elérkezünk oda, hogy Jyn-t 16 évesen Saw is magára hagyja és innen végigkövetjük az útját egész addig, amíg a Wobanin ki nem mentik a lázadók. Ahol Beth Revis első-osztályú munkát végzett az Jyn ábrázolása: a filmben ugye a lány azt vágja oda Saw-nak hogy őt se a lázadás se a Birodalom nem érdekli. A könyv pedig igen érdekes választ ad arra hogy miként is jutott erre az álláspontra. Az egész regény olyan mint egy road movie (vagy esetünkben road book): Jyn ide oda csapong a galaxisban, néha szimpatikus néha kétes alakok terelgetik az útját és közben az ő szemén át megismerjük kicsit a Star Wars világ hétköznapi oldalát. Az egyik kedvencem, amikor összefut egy idegen fajú lázadóval aki utálja az embereket. A kánonban szerintem ilyen még nem volt: arról volt szó, hogy a birodalmiak nem igazán csípik a nem-emberi fajokat, de ennek a fonákjára szerintem még nem láttunk példát. Érdekes volt olvasni az ember-ellenes kirohanást. Az illető azt fájlalta, hogy még a Lázadás is főleg emberekből áll.

 

A Katalizátor azt már remekül bemutatta, hogy a Birodalom hogy szipojozza ki az idegen világokat, a Lázadás hajnala a terrornak azonban egy másik arcát világitja meg: azt hogy a Császár rémuralma hogyan töri meg az egyéneket. A Wobani munkatábor taglalásánál van egy-két elég brutális példa rá, hogy mennyire kegyetlen tud lenni a Birodalom. De a könyv talán legfőbb erénye, hogy rengeteget hozzátesz a Rogue One-hoz. Azóta újra is néztem a filmet és bizony sok minden minden kapott új értelmezést vagy új mélységet. Pláne amikor Saw és Jyn annyi idő után újra találkoznak egymással.

Ja egy érdekesség: a könyvből még az is kiderül hogy Jyn hogyan vesztette el a szüzességét. Nem viccelek (de ne ijedjen meg senki: Saw-nak nincs köze a dologhoz).

 

Hozzászólás ideje:

Megint kezdek lemaradni, pedig azt hittem, már lassan felzárkózom. A Thrawn, a Phasma és ez is érdekel, de eddig a Birodalom végét akartam elolvasni. Lehet ezután a kis Bomarr-féle értékelő után mégis ez a könyv jön?

Hozzászólás ideje:

Köszi Bomarr az írást, most nagyon felkeltetted a figyelmemet eme könyv iránt. Eddig nem nagyon vártam, de az írásod miatt szerintem a következő vételkor ez lesz az egyik, ami 100%, hogy benne lesz. Ha befejeztem a Thrawnt, és a Vérvonalat, akkor jöhet a következő kör. :) 

 

Amúgy ez a könyv ifjúsági, vagy felnőtt? 

  • 4 héttel később...
  • 4 héttel később...
  • 4 héttel később...
Hozzászólás ideje:

Jó könyv volt, sokat hozzátett a RO-hoz, a karakterekhez, mégsem érzem kiemelkedőnek. Valószínűleg csak engem nem kapott el a sztori, vagy a stílus.

Újabb leigázott bolygót, népeket kaptunk, amiről eszembe jutott, hogy annyi kizsákmányolt bolygóból, amelyet az EU eddig felsorakoztatott, akár tucat Halálcsillagot is lehetne építeni. Nekem ez kezd sok lenni, szóval jöhetnének más korszakok, de leginkább mással foglalkozó történetek.  

Hozzászólás ideje:
2018. 01. 21. - 21:15, MissKarrde írta:

Nekem ez kezd sok lenni, szóval jöhetnének más korszakok, de leginkább mással foglalkozó történetek.  

Egyetértek. Jöhetne pár előzmény trilógia körül játszódó regény, vagy több endori csata utáni.

Hozzászólás ideje:

Persze, teljesen rendben volt, csak a többi történettel együtt, amelyekben világokat foszt ki/tesz tönkre a Birodalom - főleg nyersanyagok miatt -, már elérnek egy határt, amit nem érdemes folytatni, mert lassan a fél EU erről szól, ezért evezhetnének más vizekre is történetek terén. 

Hozzászólás ideje:

Szerintem meg a Birodalom bűneit igenis be kell mutatni, hiszen a filmekben  - érthető okokból - nem mindig van erre lehetőség. Szerencsére, úgy látszik, a jelenlegi EU sokkal inkább konzisztens ezen a téren, mint a korábbi kiadványok voltak. Tapasztalható egy központilag meghatározott koncepció, amit az írók következetesen végig is visznek. 

 

A könyvről pedig mindenképp írok, csak mostanában nem sok időm volt. :)

Hozzászólás ideje:

A Katalizátoron meg a Lázadás hajnalán kivül volt olyan könyv ami hangsúlyosan foglalkozott a Birodalom rémtetteivel? Amiket eddig olvastam (Elveszett csillagok, Sith nagyurak, Utóhatás, Adósság, Birodalom vége, Vérvonal, Phasma stb.) nem erről szóltak. A Tarkinnak és a Thrawnnak még csak az elején vagyok de úgy tűnik hogy ezek se erre a témára épitenek.

Hozzászólás ideje:
6 órával ezelőtt, MissKarrde írta:

Persze, teljesen rendben volt, csak a többi történettel együtt, amelyekben világokat foszt ki/tesz tönkre a Birodalom - főleg nyersanyagok miatt -, már elérnek egy határt, amit nem érdemes folytatni, mert lassan a fél EU erről szól, ezért evezhetnének más vizekre is történetek terén. 

Már nem ezért vagy azért, de nem sok panaszt hallottam arról, hogy húsz éven át másról sem szólt az EU, mint arról, hogy a Birodalom után jött a Birodalom maradványa, aztán annak a maradványa, aztán annak a maradványa, amiket persze mindig egy újabb ex-Birodalmi tiszt, egy Sötét Jedi, egy újabb Sötét Oldalra tért Jedi, egy újabb vagy éppen régi Sith Nagyúr vezet. Ezután panaszkodni, hogy már három könyv is foglalkozik olyannal, amivel korábban nem igazán törődtek, szerintem meglehetősen túlzás.

5 órával ezelőtt, Bomarr írta:

A Katalizátoron meg a Lázadás hajnalán kivül volt olyan könyv ami hangsúlyosan foglalkozott a Birodalom rémtetteivel? Amiket eddig olvastam (Elveszett csillagok, Sith nagyurak, Utóhatás, Adósság, Birodalom vége, Vérvonal, Phasma stb.) nem erről szóltak. A Tarkinnak és a Thrawnnak még csak az elején vagyok de úgy tűnik hogy ezek se erre a témára épitenek.

Az Elveszett csillagokban érintőlegesen foglalkoznak vele (ugye a két főhős bolygóját lezúzta a Birodalom), illetve az Ahsoka központi konfliktusa is ez. Szóval eddig összesen három könyv van, aminek tényleg ez a főtémája: KatalizátorLázadás hajnala, Ahsoka. Közös nevező, hogy mindegyik a Birodalom korai időszakában játszódik, amikor még érthető is, hogy az ilyen események fajsúlyosak.

Hozzászólás ideje:

Az Új hajnal is valami efféle, a Zsivány Egyesben is erőteljesen jelen van (kyber-Jedha), könyvön kívül Rebelsben is szerepet kap, és igazából még az ep8 is erősíti ezt a benyomást. Nem kell fővonalnak lennie, hogy egy idő után valamennyire zavaró legyen. 

Dzséjt, teljesen igaz, hogy a Legendsnek megvolt ez a problémája. 

 

Hozzászólás ideje:

De a Zsivány Egyesnek egyáltalán nem ez a fókusza, az ep.8 meg már egy teljesen más konfliktust mutat be. Az hogy a Galakikus Birodalom regnálása alatt játszódó történetekben előfordul hogy a birodalmiak rosszat tesznek szerintem nem hiba, hanem fontos világépitő elem. Ha a Birodalom gonoszsága csak elszigetelt esetekben érvényesül és alapvetően a galaxis teljesen jól elvan és pusztán néhány embert, vagy csak magukat a lázadókat érinti rosszul a Birodalom zsarnoksága akkor az megkérdőjelezné az egész polgárháború szükségességét.

Hozzászólás ideje:

Igaz, az Új hajnalt elfelejtettem. Akkor van négy (a Thrawnt még nem olvastam, arról nem tudok nyilatkozni). Még mindig nem érzem ezt súlyosnak, még akkor sem, ha öt van. Pláne, hogy minden esetben indokolt:

1) A Birodalom korai éveiben játszódnak, amikor ezek nem elszigetelt esetek. Valamiből fel kellett húzni azt a hatalmas hadsereget.

2) Valamiből csak megépült két Halálcsillag, és különösen fontos ez az első esetében.

3) Nem nagyon tudnék mondani olyan művet a Legendsből, ami ezzel jelentősen foglalkozott. De ha abban volt is, az ep4-5-6 egyik problematikája, hogy a Birodalom gonoszságával nem foglalkozott, így nem gáz szerintem, ha az eddig megjelent kiegészítő művekből már 4-5 már foglalkozik is ezzel. Tény, hogy a téma előkerül a Rogue One-ban és a Rebelsben is (egyiknél sem ez a fősodor), de hát ez a Birodalom egyik fő anyagi forrása, meg az oka, hogy rühelli az egész Galaxis, nem csak néhány lázadó, akinek ráléptek a tyúkszemére. És azért akad szép számmal mással foglalkozó könyv is.

Hozzászólás ideje:
22 órával ezelőtt, Bomarr írta:

Az hogy a Galakikus Birodalom regnálása alatt játszódó történetekben előfordul hogy a birodalmiak rosszat tesznek szerintem nem hiba, hanem fontos világépitő elem. Ha a Birodalom gonoszsága csak elszigetelt esetekben érvényesül és alapvetően a galaxis teljesen jól elvan és pusztán néhány embert, vagy csak magukat a lázadókat érinti rosszul a Birodalom zsarnoksága akkor az megkérdőjelezné az egész polgárháború szükségességét.

Az a kár, hogy ezt az elemet ilyen rövid idő alatt építik fel, kevesebb teret hagyva másfajta történeteknek/koroknak. Remélhetőleg, egy-két éven belül más is terítékre kerül. 

  • 1 hónappal később...
Hozzászólás ideje:

Jyn karakterének szüksége volt egy ehhez hasonló, saját regényre, mert a Rogue One után nem valószínű, hogy valaha is reflektorfénybe kerül. Tetszett, ahogy apránként megismerhettük a lány életét azt követően, hogy Saw rátalált a Lah'mun addig, hogy a Wobanin raboskodik. Így lényegében kitöltötték azt a lyukat, amit a RO időugrása generált. Fény derült rá, Jyn hogyan részesült harci kiképzésben, honnan szerezte irathamisító ismereteit, és mi juttatta arra az álláspontra, hogy a Galaxist tépázó háborúban nem igazán van olyan, hogy "jó" oldal. Még a "gumibotok" eredetét is megismerhettük. :D A "funkcióját" tehát betöltötte a regény azáltal, hogy lényegében láthattuk Jynt felnőni. Engem elsősorban a karakterek fogtak meg (bár Jynt és talán Sawt leszámítva a többiek nem bontakoznak ki komolyabban), valamint annak bemutatása, miként élik életüket a Galaxis átlagpolgárai, próbálva boldogulást keresni a sokszor kilátástalannak tűnő helyzetekben. Volt egy érdekes gondolat, amikor az egyik lázadó az embert, mint fajt hibáztatta a galaktikus méretű erőszakért. Hiszen az ember az a faj, ami a legelterjedtebb a Galaxisban, és mivel folyton terjeszkedni akar, óhatatlanul is konfliktusba keveredik más fajokkal. Nem elégszik meg azzal, amije van. Ez nyilván általánosítás, de van benne valami. A Birodalom legjava és a Lázadók magja is emberekből áll, ami szintén érdekes. Számos bolygó számos faja csupán élni szeretné mindennapjait, de a folyamatos erőszak ellehetetleníti ezt. Akshaya (és bizonyára sok békés nép) hitt abban, hogy őket, mint hangyákat békén hagyja az óriás (Birodalom), de ez naiv gondolat, amit nem csak ez a könyv mutatott már be.  

A történet ennek a műnek se lesz az erőssége. Igaz, nem unatkoztam rajta, de helyenként érezhető volt a repetatív időhúzás. Lényegében három részre osztható a cselekmény: 1.) Jyn és Saw egyéb lázadókkal együttműködve borsot törnek a birodalmiak orra alá, miközben próbálnak fényt deríteni Galen munkásságára. 2.) Jyn a Skuhlon telepedik le, ahol Akshaya és Hadder társaságában átmenetileg rátalál az olyan idilli dolgokra, mint a békés élet és a szerelem. 3.) Jyn bolygóról bolygóra jár, alkalmi munkákból élve, amely során ékként szorul a lázadók és birodalmiak közé, ami végül a Wobanira juttatja. Illetve ott vannak még azok a jelenben játszódó fejezetek, amelyek a Wobani létesítményeiben zajló kilátástalan, embertelen életet mutatják be.

Bár nem lesz a kedvencem, összességében tetszett, kellemes kikapcsolódást nyújtó olvasmány volt. Akinek tetszett a Rogue One és/vagy kedveli Jyn karakterét, annak szerintem érdemes elolvasni. 

Csatlakozz a beszélgetéshez!

Írj hozzászólást most, és regisztrálj később. Amennyiben már regisztráltál, lépj be a fórumra és szólj hozzá a témához.

Vendég
Új hozzászólás

×   Beillesztett szöveg.   Illessze be egyszerű szövegként

  Only 75 emoji are allowed.

×   A linked automatikusan beágyazódott.   Linkként jelenjen meg

×   Az előző tartalom visszaállítása.   Korábbi szöveg törlése

×   Nem illeszthetsz be képet közvetlenül. Töltsd fel vagy illeszd be URL-ből.

  • Jelenlévő felhasználók:   0 felhasználó

    • Egy regisztrált felhasználó sincs ebben a topikban.
×
×
  • Új tartalom hozzáadása az alábbi témákban...

Fontos információ
A webhely használatával elfogadod és egyetértesz a fórumszabályzattal.