pb69 Hozzászólás ideje: 2015. Március 24. Hozzászólás ideje: 2015. Március 24. A szöveg kivételesen jó szinkronban van a látottakkal, ilyen téren mindenképp kiemelkedően igényes munka. A gond valóban ott kezdődik, hogy a zene viszont már nálam nem passzol. Nem is csak azért, mert nem SW, de még csak nem is komolyzene, bár önmagában már ezek is komoly hátrányt képeznek. Maga a zene stílusa és dallamvilága nekem nem illik a képbe, teljesen más hangulatot ad át, mint a képsorok, ami így disszonánsan hat. Ennek ellenére érdekes elképzelés és a szöveg miatt érthető is a koncepció. Válasz
MissKarrde Hozzászólás ideje: 2015. Március 24. Hozzászólás ideje: 2015. Március 24. Jó a videó, a zeneszöveg remekül passzol hozzá. Sajnos ezt a zenét nem igazán szeretem, ez némileg kizökkent az élményből, de ez ízlés kérdése Válasz
Donát Hozzászólás ideje: 2015. Március 24. Szerző Hozzászólás ideje: 2015. Március 24. Köszönöm szépen! Valóban, a zenei világ teljesen eltérő, a szöveg hallgatása közben kaptam ihletet, ezért van az, hogy a szöveghez illeszkedik a képsor, a zenéhez annyira nem. Válasz
Donát Hozzászólás ideje: 2015. Március 30. Szerző Hozzászólás ideje: 2015. Március 30. Rekonstruáltam Grivi és Sidious párbeszédét. Nem volt könnyű, nem lett tökéletes, de szerintem egész jól sikerült. http://www.youtube.com/watch?v=wDv8a-Lcn78&feature=youtu.be Válasz
Dzséjt Hozzászólás ideje: 2015. Március 31. Hozzászólás ideje: 2015. Március 31. Grievoust nagyon jól nyomod. Sidioushoz kicsit fiatalos a hangod. Ifjú Sidious. Válasz
Donát Hozzászólás ideje: 2023. November 22. Szerző Hozzászólás ideje: 2023. November 22. Elkezdtem dolgozni egy Első Rend felemelkedése körül játszódó novellán, kisebb íráson. A főszerepben egy csempész csaj áll. Érdekelne benneteket egy ilyen sztori? Mert ha van elég érdeklődő, akkor szétdarabolva, heti bontásban (vagy valamilyen menetrend szerint) bemutatnám majd az írást, amikor készen állok. 3 4 Válasz
Ody Mandrell Hozzászólás ideje: 2023. November 22. Hozzászólás ideje: 2023. November 22. Engem is érdekelne. 1 Válasz
Donát Hozzászólás ideje: 2023. November 22. Szerző Hozzászólás ideje: 2023. November 22. Na, két fix ember akkor már van, hátha a többieket meggyőzi majd a minőség. Válasz
Pildi Hozzászólás ideje: 2023. November 22. Hozzászólás ideje: 2023. November 22. Engem is érdekel! 1 Válasz
Darth Riddick Hozzászólás ideje: 2023. November 22. Hozzászólás ideje: 2023. November 22. Én is jelentkezem! 1 Válasz
kudar Hozzászólás ideje: 2023. November 23. Hozzászólás ideje: 2023. November 23. Persze hogy érdekel. Legrosszabb esetben max egyben olvasom el nem részenként. 1 Válasz
Donát Hozzászólás ideje: 2023. November 23. Szerző Hozzászólás ideje: 2023. November 23. 48 perccel korábban, Dzséjt írta: Te tudom, hogy ízekre fogod szedni. De igyekszem, Ringo. Nagyon igyekszem. 1 Válasz
Wilde Hozzászólás ideje: 2023. November 23. Hozzászólás ideje: 2023. November 23. Engem is érdekelne, de lehet én is majd a végén egyben olvasnám el az egészet. 1 Válasz
Donát Hozzászólás ideje: 2023. November 25. Szerző Hozzászólás ideje: 2023. November 25. Köszi mindenkinek, aki érdeklődik. Remélem, nem okozok majd csalódást. Megvan a cím is, amit most már meg tudok osztani veletek. STAR WARS Második esély Ha minden jól megy, nemsokára meg tudom osztani az első fejezetet. 6 Válasz
Iqvi Hozzászólás ideje: 2023. November 26. Hozzászólás ideje: 2023. November 26. Majd elolvasom. Én ma azon gondolkoztam, hogy lehet megpróbálok írni valamiféle fan fictiont Cohmac Vitusról azt követően, hogy elhagyta a Jedi Rendet. 1 Válasz
Donát Hozzászólás ideje: 2023. November 27. Szerző Hozzászólás ideje: 2023. November 27. STAR WARS MÁSODIK ESÉLY 1. fejezet KAFRENE GYŰRŰ MOST - Engedje el a lányt! Trish gyomra összeszorult a hang hallatán. A forrása, egy magas, sötét tunikát viselő, fekete hajú férfi, a sikátor átellenes kijáratából figyelte őt és Ferrát. A kezében kibiztosított sugárvető nyomatékosította szándékai komolyságát. Trish tarkóján gyülekezni kezdtek az izzadtságcseppek. Bár szíve hevesen vert, de sikerült elrejteni az idegességét, és tökéletesen uralta a mozdulatait. Pontosan tudta mit akar elérni, egyedül a mikéntjében nem volt biztos. A fekete hajú férfi óvatosan közelebb lépett a sikátor szívében megbújó pároshoz. Trish szorosan maga mellé húzta Ferrát, majd lopva élesítette a csuklópántjában elrejtett három duracél vibropengét. Támadója rutinos volt, a mozdulat hatására lelassított, a sugárvetőjét pedig felemelte és egyenesen a nőre szegezte. - Ne tegyen próbára! – kiáltotta durva, kissé rekedtes hangon. A szavak visszhangozva verődtek le a sikátor egykor szebb napokat látott koszos falairól. Trish óvatosan körülnézett, hogy feltérképezze a mellékutcát közrefogó égbenyúló apartmanok széleit. Több idő kell, gondolta a fogait csikorgatva. Hiába minden palástolás, Ferra úgy tűnt, egyszerre megérezte a Trishben dúló feszültséget. Riadt arckifejezéssel közelebb bújt a nőhöz, és fokozta a kezének szorítását. Csöppnyi gyermek volt csupán, nyolcéves forma, és Trish pontosan tudta, hogy semmi keresnivalója sincs egy ehhez hasonló sikátorban. Hát még egy ehhez hasonló helyzetben. - Hallgatom az ajánlatát… - közölte a nő megjátszott érdeklődéssel a hangjában. Ferra felpillantott rá. Ha eddig riadtnak tűnt, most már egyenesen kétségbeesettnek látszott. Trish dühösen szűrte a levegőt a fogai között. Ha valahogy tudtára adhatná a kislánynak, hogy csak időt akar nyerni… - Az ajánlatom egyszerű – válaszolta a férfi további lépéseket megkockáztatva Trishék felé. – Engedje el a lányt… és szabadon távozhat. Trish gondolkodást színlelve kivárt. Megjátszott morfondírozásában kiszúrt egy szóba jöhető párkányt. Kissé magasan volt, de talán… - Megígéri, hogy nem esik baja a kislánynak? - Persze – válaszolta kimérten a közeledő férfi. Trish nagyjából ismerte a támadó fegyverének a hatótávolságát, így tudta, hogy már csak pár métert kell nyernie a támadónak, hogy könnyedén lepuffanthassa őt. - Készülj! – suttogta Ferrának, miközben finoman viszonozta a kislány kezének szorítását. – A párkány… – tette hozzá lágyan, szinte dallamosan, miközben továbbra is a közeledő férfira szegezte a tekintetét. Ferra bólintott. A sötét alak már csak pár lépésre volt attól a ponttól, ahol Trish szerette volna, hogy legyen. Őszintén remélte, hogy jól fog időzíteni. - Ne legyen hülye – morogta a férfi. – Nem kell meghalnia egy ismeretlenért… - És nem is fogok – válaszolta Trish, majd aktiválta a kék kezeslábasa zsebében lapuló detonátort. Egy kisebb robbanás hallatszott, a támadó pedig beleveszett a hirtelen felcsapó törmelék, por és füst ködös egyvelegébe. Trish áldotta az eszét, amiért a menekülés közben elhelyezte a csapdáját. A zűrzavart kihasználva aktiválta a csuklópántját, amely villámgyorsan kilőtt kettő bekészített vibropengét. A célpont azonban ezúttal nem a támadó, hanem a kiválasztott párkány feletti ablaküveg volt. A pengék keresztülfúrták magukat az üvegen. A darabok fülsértő csörömpöléssel hullottak az utcára. - Most! – kiáltotta Trish, majd felkapta Ferrát, és nekifutásból minden erejével a párkány felé taszította. A kislány ruganyosan megkapaszkodott a kiszögellésben, majd erőlködve behúzta magát az ablakon. Trish megkönnyebbülten biccentett neki. Sokáig azonban nem örülhetett, mert a korábbi detonáció kaotikus romjaiból vörös energianyalábok kezdtek záporozni egyenesen felé. - Dank farrik! – fakadt ki a nő, majd gyorsan bebukfencezett néhány tárolókonténer mögé. A menekülési terve még így is működhetett, de ismételten jól kellett időzítenie. Várt néhány másodpercet, amíg meg nem látta a közeledő férfi alakját a füstös levegőben. Ekkor előszedte a belsőzsebéből az utolsó villanógránátját, és – gondosan ügyelve rá, hogy ő maga másfelé nézzen – a támadó felé hajította. A húzás bevált. A férfit készületlenül érte az újabb robbanás, és ideiglenesen elvesztette a látását. Trish kihasználta az adódó alkalmat, elrohant a férfi mellett, és közben belevágta a harmadik bekészített vibropengéjét a megvakult fegyveres bal combjába. A férfi azonnal felordított a fájdalomtól, és a lábát markolászva elterült a földön. Trish ezután gyorsan felhúzta magát a keskeny párkányon és követte a kislányt. - Meghalt? Ferra az egyik sötétebb sarokban állt, az ablaktól csupán pár méterre. Koszos volt és poros, de ezen kívül a haja szála se görbült. Trish feltápászkodott és magához húzta a lányt. - Nem, csak megsebesült. De ne aggódj, egy ideig nem fog zaklatni téged – Trish félresöpört egy rakoncátlan szőke hajtincset a kislány homlokából, majd mélyen a szemébe nézett. – Nem hagyom, hogy bántson téged, oké? – Ferra ismét szorosan Trishhez bújt. A nő viszonozta az ölelést. Tudta, hogy tovább kell menniük, de adni akart a kislánynak néhány meghitt pillanatot. Pár másodperc ölelés után leguggolt Ferra mellé, hogy a fejük egymagasságban legyen, majd felvázolta neki a tervet. A kislány feszülten figyelt, majd a végén bólintott, hogy megértette. Mielőtt kiléptek volna a szürkületbe, Trish kikémlelt a ház utcafrontra néző ablakán. Nem látott odakint gyanús alakokat, sem bármi egyéb nyomát a korábbi csetepaténak. - Induljunk! – szólt a kislánynak, majd kézen fogva kilépett vele az utcára. Trish éberen felmérte a környék belátható részét, de még mindig csendesnek tűnt minden. A nő sejtette, hogy a sérült támadó és a társai nem lehetnek messze. – Erre! – mondta Ferrának, majd szapora léptekkel terelni kezdte őt a háztól minél messzebb. Ferra készséggel követte. Befordultak egy közeli sarkon, és belevetették magukat a Kafrene gyűrű lakosainak forgatagába. Alig, hogy maguk mögött hagyták a támadás helyszínét, a korábbi néptelen környék szinte pillanatok alatt nyüzsgő tömeggé duzzadt fel. Elhaladtak a városi aréna főlelátója mellett. A közelgő éjszaka egyre több kétes alakot csábított a fénypompás utcákra, Trish viszont kivételesen nem bánta. Minél többen veszik körül őket, annál könnyebb lesz elvegyülniük köztük, gondolta. A sötétedés miatt úgy tűnt, a hőmérséklet szinte minden lépésükre süllyed pár fokot. Trish érezte, hogy Ferra keze remegni kezd a hidegtől. A nő megállt és elővett egy apró hengert a zsebéből. - Ezzel most bekenem a nyakadat. Ne ijedj meg, egy kicsit lehet, hogy csípni fog. - Mi ez? – érdeklődött Ferra. - Nem fogsz tőle fázni. Ferra bizonytalanul elhúzódott. - De mégis mi ez? Trish vett egy nagy levegőt. Gyerekekkel bánni… na, ha valami, hát ez sosem volt az erőssége. - Tauntaun trutyi – válaszolta félig komolyan. – Kitágítja az ereidet és hirtelen majd meleged lesz. A kislány ismét közelebb lépett, és hagyta, hogy Trish bekenje vele a nyakát. - Már érzem is! Tényleg csíp egy picit – erősítette meg a kislány. Pár pillanat múlva a vacogása is alábbhagyott. Trish ismét leguggolt Ferra mellé. A kizárólag a saját ügyeikkel törődő járókelők gyors tempóban, bosszúsan kerülgetni kezdték őket a nyílt utcán. A nőt totálisan hidegen hagyta a frusztrációjuk. - Ferra, bíznod kell bennem. Tudom, hogy megrémültél, de hidd el, én csak segíteni szeretnék. Nem adnék neked olyasmit, amitől rosszabbul leszel. A kislány lesütötte a szemét és a cipőjét kezdte bámulni. - Akkor miért alkudoztál rólam azzal a férfival? Trish hirtelen megvilágosodott. Szóval ennek szól a bizalomhiány… - Csak időt akartam nyerni… Szükségünk volt egy tervre, és mivel szóba álltam vele, elég időt kaptunk, hogy el tudjunk menekülni a párkányon keresztül. Igaz? Ferra ismét Trishre emelte a tekintetét és bólintott. Határozottan bizakodóbbnak tűnt. - Néha nem az számít, hogy mit mondasz, csak az, hogy beszélj – összegezte Trish. A kislány jelezte, hogy érti. - Most, hogy ezt megbeszéltük, kövessük tovább a tervet! Trish továbbvezette a lányt az űrkikötő felé. Amikor már csak néhány percnyire voltak, előhúzta a rövid hatótávolságú komlinkjét. Őszintén remélte, hogy Zak nem épp valamelyik kocsmában tivornyázik jó szokásához híven. - Zak, hallasz? Zak? Vétel. Néhány másodpercnyi statikus zörej hallatszott az adóvevőből, majd egy férfi zengő baritonja szólt vissza. - Trish, hallgatlak, vétel. - Készítsd elő a Maze-t indulásra! Mindjárt odaérek – a nő hezitált egy pillanatra, majd hozzátette. – És Zak! Sietősen kell távoznunk. - Vettem, vége. Nem úgy tűnt, hogy az utolsó mondat kihozta volna Zaket a lelki nyugalmából, de Trish ezen már meg sem lepődött. Ahhoz ennél jóval több kellett. A nő időközben meglátta az űrkikötő ovális épületét a távolban. A több méter magas beléptetőkapuk előtt azonban kisebb tömeg gyűlt össze. Trishnek egyáltalán nem tetszett a dolog, így lassított a léptein és megpróbált kikukucskálni az előtte haladó rodiai válla fölött. Ez nem volt könnyű mutatvány a maga középmagas termetével, de nagy nehezen csak sikerült kiszúrnia egy bandába verődött niktó társaságot a kapuk körül. Trish hat vagy hét felfegyverzett alakot számolt össze. A társaság közepén egy idősebb, testesebb idegen karpereceit csattogtatva osztogatta a parancsokat; úgy tűnt, ő a vezér. Trish kimondottan pragmatikusnak gondolta magát, viszont egy doktrínához egész életében ragaszkodott: sosem hitt a véletlenekben. Épp ezért gyanakodva közelebb húzta magához Ferrát, és éberen folytatta a leskelődést. Amennyire látta, a banda legfőbb célja az űrkikötőbe érkező utazók ellenőrzése volt. A nő élt a gyanúperrel, hogy az egésznek valamilyen módon köze van a kislányhoz. Vagy ez, vagy égbekiáltó pechük van. Bár sok reményt nem fűzött a dologhoz, azért levette a nyakáról a rozsda színű kendőjét, és Ferra tejfölszőke haja köré tekerte. A kislány még mindig ugyanúgy nézett ki, mint előtte, de legalább a világos hajkorona nem vonta többé magára a figyelmet. - Látod azt a hatalmas táblát, tele zöld írással ott a távolban? – kérdezte a lányt, miközben a tömegtől körülbelül 45 fokkal balra lévő irányba mutatott. Ferra meresztette a szemét egy ideig, de aztán bólintott. – Ha azt mondom, hogy fuss, akkor abba az irányba fuss. Ha minden jól megy, ott leszek mögötted. Ha nem… Trish kivárt. Vajon felengedne-e Zak a Maze-re egy, a platformra váratlanul betoppanó, idegen kislányt? Erősen kétkedett benne. De talán javíthat az esélyeken… - Ha nem lennék mögötted, akkor rohanj keresztül azon a hosszú, barna falú folyosón, amíg meg nem látsz egy világosszürke színű csillaghajót. Ott lesz egy férfi, úgy hívják: Zak. Mondd meg neki, hogy üzenem, jövök neki egy kör Tevraki whiskyvel, ha elvisz téged a Takodanára. - Ki az a Zak? - Ferra, meg tudod jegyezni, amit mondtam? - Üzened, hogy jössz Zaknek egy kör Tevraki whiskyvel, ha elvisz engem a… Takodanára. Ferra kissé bizonytalan volt a bolygó nevében, de úgy tűnt, sikerült megjegyeznie az üzenetet. Trish bólintott. Remélte, hogy ennyi megteszi. A niktó csoport egyre közeledett. A nő szíve egyszerre a torkában kezdett dobogni. Átkozta magát, amiért hagyta, hogy belekeveredjen az egészbe, noha rég megfogadta, hogy hátat fordít a kalandoknak. Az egyik bandatag, egy világos bőrű niktó már az előttük ácsorgó rodiait méregette. Trish tenyere úgy izzadt, mintha csak egy fogatverseny rajtjelére várt volna. Gyorsan behúzta Ferrát a rodiai mögé és a saját, illetve a szomszédja testével próbálta takarni a bekötött fejű kislányt. Trish idegességében önkéntelenül megérintette a nyakában lógó medált. A niktó rászorított a fegyverére, majd összeszűkült szemmel méregetni kezdte a nőt, de úgy tűnt, Ferra egyelőre rejtve maradt előle. A rodiai ekkor zöld utat kapott, így Trish gyorsan pozíciót váltott, hogy fenntartsa a takarást. A niktó hörgött valamit a bajtársának, amit a nő nem tudott lefordítani, majd biccentett Trishnek is, hogy mehet. El se hitte, mekkora mázlijuk van. Gyorsan átslisszant az ellenőrzőponton, maga elé tolta Ferrát, hogy innentől hátulról takarja, de nyomban rájött, hogy hibázott. A niktók egy bandatagot hátrahagytak az ellenőrzőpont utánra, aki így páholyból figyelhette Trish egyszerű kis trükkjét. A nő szájából kicsusszant egy ízesebb szitokszó, közben pedig a bal combjához rögzített sugárvetőért kapott. A niktó, egy soványabb, redőzött homlokú példány, ugyanígy tett, de elkésett. Trish kiváló reflexei ezúttal is épp annyi előnyt adtak, amennyire szüksége volt. A vörös energianyaláb azonnal leterítette a bandatagot, de egyúttal nem várt figyelmet is irányított rájuk. - Ferra! Fuss! – ordította Trish, mire a kislány kérdés nélkül rohanni kezdett a megbeszélt irányba. Trish villámgyorsan megpördült a tengelye körül, és pontatlan lövések sokaságával fedezte a kislányt, miközben maga is a dokk felé hátrált. A nő tudta, hogy nem lesz elég ideje elérni a hajót. Ha Ferra elég okos, egyből átadja az üzenetét Zaknek és minden gond nélkül leléphetnek a gyűrűről. Hogy vele mi lesz, az már más lapra tartozik… A niktók időközben felocsúdtak a váratlan fenyegetés okozta sokkból, és szétszóródtak a rögtönzött ellenőrzőpontnál felállított plasztoid konténerek fedezékében. Pár másodperc kellett nekik csupán, hogy rendezzék a soraikat és viszonozzák Trish lövéseit. A dokk szürkés falain számos sugárnyaláb égette fekete folt éktelenkedett már Trish háta mögött. A nő bosszúsan gondolt a nemrég elhasznált utolsó villanógránátjára, ami most komoly segítséget jelenthetett volna. A sugárvetőjén kívül azonban más trükk nem maradt a tarsolyában, és a fegyver energiacellája is fogyóban volt. A jelenlegi tempójában, fedezék híján, csupán percek kérdése volt, hogy mikor lövik ki a niktók. Trish összeszorította a fogát, és egy utolsó intenzív zárótüzet követően megpördült a tengelye körül, majd teljes erejéből a hangár felé kezdett rohanni. Megkönnyebbülten látta, hogy Ferra már eltűnt a szeme elől, így minden bizonnyal elegendő időt nyert a kislánynak a meneküléshez. Legalább ő kijutott, suhant át az agyán, miközben a Maze felé sprintelt. Jól tudta, hogy az kisebb fajta csoda lenne, ha ilyen tiszta célpontként, fedezőtűz nélkül, nem találnák el. Legnagyobb meglepetésére azonban elérte a dokkfolyosó végét, és bár lövések zaját és léptek dobogását hallotta a nem túl messzi távolból, végre felbukkant előtte a Maze kissé zömök, szürke színű sziluettje. Zakatolt a vér a fülében az adrenalintól, de határozottan hallani vélte a csillaghajó fény alatti hajtóműveinek dübögését. A Maze minden pillanatban készen állt az elrugaszkodásra. Már csak pár méter választotta el a hajó rámpájától, amikor elfogyott a szerencséje. Az egyik, nyilvánvalóan a legjobb fizikai állapotban lévő niktó elérte a dokk bejáratát, és egy jól irányzott lövéssel eltalálta a nő jobb vádliját. Trish felordított a fájdalomtól és egy elegánsnak cseppet sem nevezhető bukfenc mutatvánnyal elhasalt a Maze rámpájának az alján. A vér ízét érezte a szájában. Dühében egy cifra káromkodás hagyta el az ajkait. Remélte, hogy Ferra nem hallja. A világosbőrű niktó, akit szemlátomást fűtött a bosszú, amiért átverték az ellenőrzőponton, kaján vigyorral közeledett a rámpa felé. Trish a fegyveréért nyúlt, de az túl messzire hevert tőle ahhoz, hogy elérhesse, egészen fent a Maze rámpájának tetején. Gyanította, hogy a bandatag kéjes élvezettel figyeli a vergődését. Hallotta, amint a niktó előre nyújtja a fegyverét. Nem voltak illúziói arról, hogy mi jön most. Trish megpróbált kiszorítani magából mindenfajta dühöt, félelmet és csalódottságot. Gondolni könnyebb volt, mint megtenni, de azért nem akarta megadni a kétségbeesése örömét a niktónak. Összeszorította a szemét, hogy ne lássa, ami ezután következik. Egy közeli lövés fülsértő hangja hallatszott, Trish pedig várta a szétáradó fájdalmat a testében. De az néhány pillanat után sem érkezett meg. Kinyitotta a szemét. A niktó meglepett arccal feküdt előtte a földön, élettelenül. A mellkasát egy ugyanolyan égésnyom díszítette, ami korábban a dokk szürkés falait is kicsipkézte. Trish értetlenül felnézett a Maze rámpájának teteje felé. A sugárvetője már nem feküdt a földön. A fegyver Ferra kezében volt, aki eltökélt arccal nézte az általa lelőtt niktó füstölgő hulláját. 1 2 3 Válasz
Donát Hozzászólás ideje: 2023. November 27. Szerző Hozzászólás ideje: 2023. November 27. Az első fejezetet mindenképpen egybe akartam berakni, a többit viszont majd szétdobom több napra, ha hosszúak, mint ez. 1 Válasz
Donát Hozzászólás ideje: 2023. November 28. Szerző Hozzászólás ideje: 2023. November 28. Ha elolvastátok, jöhetnek a visszajelzések. Tetszett? Ha igen miért, ha nem tetszett, akkor miért nem? A főhős szimpatikus vagy inkább antipatikus? Merre tart szerintetek a sztori? Stb. Mivel én már tudom merre fogunk haladni, jó lenne beindítani egy kis beszélgetést majd itt a karakterek és a történések körül. Válasz
kudar Hozzászólás ideje: 2023. November 28. Hozzászólás ideje: 2023. November 28. 59 perccel korábban, Donát írta: Ha elolvastátok, jöhetnek a visszajelzések. Tetszett? Ha igen miért, ha nem tetszett, akkor miért nem? A főhős szimpatikus vagy inkább antipatikus? Merre tart szerintetek a sztori? Stb. Mivel én már tudom merre fogunk haladni, jó lenne beindítani egy kis beszélgetést majd itt a karakterek és a történések körül. Mint vki aki szintén írt, rajzolt hosszabb sztorikat tudom, hogy milyen fontos a visszajelzés - de mint olvasó nem szeretek fejezetenként olvasni aztán várni a folytatásra, szóval én egyben elolvasom majd, és utána írok róla ha nem baj. 1 Válasz
Ody Mandrell Hozzászólás ideje: 2023. November 28. Hozzászólás ideje: 2023. November 28. Elolvastam és nem volt rossz. Sokat ebből még nem lehet levonni, de gondolom az ER szeretné Ferrát megszerezni. A többi majd szépen kiderül később. Gondolom. 1 Válasz
Rog Hozzászólás ideje: 2023. November 28. Hozzászólás ideje: 2023. November 28. Nekem is bejött. Találgatni nem igazán akarok mert azt a magam részéről még korainak érzem de ha minden rendesen el lesz rendezve és a jók győznek és a rosszak ráfaragnak akkor biztos elégedett leszek. Amúgy az a rész amikor Trish az eleje fele felrobbantja a mukit azt juttatta eszembe mikor Han lelövi Greedo-t. 1 Válasz
Donát Hozzászólás ideje: 2023. November 28. Szerző Hozzászólás ideje: 2023. November 28. Köszi @Ody Mandrell, igen ez még csak a bemelegítés, ráadásul annak is csak az egyik fele, ugyanis két idősíkon fognak futni az események! Már nagyon izgatott vagyok. Neked is köszi @Rog! @kudar persze érthető, viszont azt el kell mondanom, hogy amennyire előrehaladtam, nem most fogunk a végére érni. 2 Válasz
kudar Hozzászólás ideje: 2023. November 28. Hozzászólás ideje: 2023. November 28. 4 perccel korábban, Donát írta: persze érthető, viszont azt el kell mondanom, hogy amennyire előrehaladtam, nem most fogunk a végére érni. A novella felfejlődött kisregénnyé idő közben? Válasz
Donát Hozzászólás ideje: 2023. November 28. Szerző Hozzászólás ideje: 2023. November 28. 10 perccel korábban, kudar írta: A novella felfejlődött kisregénnyé idő közben? Majd kiderül. 1 Válasz
Wilde Hozzászólás ideje: 2023. November 28. Hozzászólás ideje: 2023. November 28. Eredetileg egyben akartam, de most elolvastam, eddig határozottan tetszett! Annál a résznél, mikor a kikötő felé mennek és van az az ellenőrzés, ott nagyon jól adagoltad a feszültséget, ott kezdtem el érezni, hogy egyre kíváncsibb vagyok erre a történetre. Az szintén jó volt, amikor megnyugtatja a kislányt, akkor érzékeltetted, hogy közbe bosszúsan kerülgetik őket a járókelők, ettől olyan életteltelibbnek tűnt az az utcai jelenet, hogy kicsit így a háttért is lefestetted és a szereplők nem egy ilyen légüres térben mozognak csak. Nekem a szereplők is érdekesnek és szimpatikusnak tűntek eddig, bár szerintem egy kicsit rövid volt ez a részlet, szóval ha ilyen hosszúságú a többi fejezet is, akkor nyugodtan felteheted egyben is, de ennyi alapján még nehéz lenne messzemenő következtetéseket levonni a karakterek jelleméből. Ami számomra negatívum volt, hogy pont a főszereplőről szinte semmilyen jellemzést nem kaptunk... az első támadóról kiderül, hogy sötét a haja, a kislánynak szőke haja van, az őket üldöző niktó világosabb bőrű, de ha jól emlékszem Trishről azon kívül, hogy középmagas termetű nem nagyon derül ki, hogy nagyjából hogyan kellene elképzelni. Most amúgy nem arra gondolok, hogy ilyen Marcel Proust szerűen még a sütemény tetején lévő mazsola árnyékát is oldalakon keresztül kell részletezni, de legalább úgy mint a többi szereplő esetében, így támpont jelleggel valamilyen jellemzésnek örültem volna. Így jobb híján úgy képzeltem el őt, mint Triss Merigoldot a Witcher játékokból. Találgatni ennyi után még én sem nagyon tudnék, meg ez a két idősíkon zajló dinamika egyelőre még nem bontakozott ki, talán arra tudnék gondolni, hogy a kislányt az Első Rend rohamosztagos programjából menekült meg és el akarják kapni, de valaki felbérelte Trisht, hogy mentse meg és juttassa el Maz kastélyába, vagy valami ilyesmi. Amúgy nagyon jó sodrása, lendülete van az írásodnak, visz magával a szöveg és sokszor nagyon képszerűen írsz, ami alapján könnyen megelevenedik az olvasó előtt a történet. Jó lesz ez, várom a folytatást! 1 2 Válasz
Ajánlott hozzászólás
Csatlakozz a beszélgetéshez!
Írj hozzászólást most, és regisztrálj később. Amennyiben már regisztráltál, lépj be a fórumra és szólj hozzá a témához.