Ugrás a kommentre

John Jackson Miller: A New Dawn


Hogy tetszett a könyv?  

6 felhasználó szavazott

  1. 1. Milyen osztályzatot adnál a könyvnek?



Ajánlott hozzászólás

Hozzászólás ideje:

Nagyon jó kis ,,alapozó" sztori, melyből megtudjuk, Kanan és Hera hogy ismerkedtek meg. Vidian gróf karaktere és az őt övező rejtély is jól fel volt építve, bár a genyaságát néhol már túlzásnak éreztem (Lal savba lökése borzasztó durva jelenet, valahogy ki is zökkentett a sorozat lágyabb hangvétele után).

Kanan karakterének és múltjának kibontása volt számomra talán a legérdekesebb. Az egyik kedvenc részem, mikor a visszaemlékezésben Obi-Wan a jedi-visszahívó parancsról beszél, remekül elővetíti a későbbieket és egy percig sem érződik erőltetettnek.

Hera múltjáról nem sokat tudunk meg, csak annyi derül ki róla, hogy a legfontosabb számára a lázadás szervezése, azért hajlandó bármit feláldozni.

Ami viszont fura volt számomra, hogy a regény alapján Kanan és Hera nem egy pár: Hera kvázi a lázadásnak "jegyezte el magát", ezért nem akar többet, így a kapcsolatuk megmarad plátói szinten. Kíváncsi vagyok, hogy a sorozatban ezt hogyan viszik tovább.

Az nagyon tetszett, hogy ahogy a Tarkinban is, itt is központi szerepe van a Halálcsillag építésének, illetve, hogy itt is több utalás történik a Klón háborúkra.

Összességében nagyon tetszett, igazi Star Wars kaland az elejétől a végéig, az egyetlen kifogásom a néholi túlzott brutalitás, amit én valahogy SW idegennek érzek (a Tarkinnak még csak a felénél járok, de ott is előfordul egy-két szerintem fölösleges "túlzás" ilyen téren).

Mindenkinek ajánlani tudom, baromi olvasmányos és nem is túl hosszú kis regény, amiből megismerhetjük a Lázadók hőseinek múltját.

Hozzászólás ideje:

Az egyik kedvenc részem, mikor a visszaemlékezésben Obi-Wan a jedi-visszahívó parancsról beszél, remekül elővetíti a későbbieket és egy percig sem érződik erőltetettnek.

Az nekem is tetszett. Bizonyos szemszögből nézve Kanan mentette meg a Jedi Rendet. :)

 

Ami viszont fura volt számomra, hogy a regény alapján Kanan és Hera nem egy pár: Hera kvázi a lázadásnak "jegyezte el magát", ezért nem akar többet, így a kapcsolatuk megmarad plátói szinten. Kíváncsi vagyok, hogy a sorozatban ezt hogyan viszik tovább.

Nos, Vanessa Marshall nemrég egy interjúban azt monda - habár nem tud mindent a kettejük kapcsolatáról - szerinte Hera próbálja manipulálni Kanant, mert tisztában van azzal, hogy az ex-Jedi vonzónak találja.

  • 5 hónappal később...
  • 4 héttel később...
  • 3 hónappal később...
  • 2 hónappal később...
Hozzászólás ideje:

John Jackson Miller: Új hajnal

John Jackson Miller regénye a Lázadók animációs sorozat két fontos szereplőjének, Kanan és Hera találkozását meséi el. Nyolc évvel járunk a Sithek bosszúja után, hat évvel a Lázadók kezdete előtt. Ezek az úgynevezett Sötét Idők, amikor még nem volt Lázadás, a Birodalom pedig gőzerővel terjeszkedett. John egyik kedvenc témája a zsarnokság, igazságtalanság és elnyomás különböző formáinak boncolgatása, valamint az, hogy mit tehet ellene a főhős. Szerencsére mindig tud valami újat, vagy érdekeset belevinni, ami izgalmassá teszi ezeket a történeteket. Kanan már évek óta bujkál, megpróbálja elfelejteni a múltját és az Erőt. Elsősorban saját boldogulására összpontosít, játssza a vagány „pisztolyhőst”, de mégis, hogyha valaki komoly bajba kerül, akkor segít. Hera az egyik gorsei kapcsolat miatt érkezik a helyszínre és próbál információkat gyűjteni. Kanan most éppen a Holdudvar bányásztársaságnak dolgozik a Gorse-on és annak „holdján”, a Cyndán. Itt folyik elég nagy mennyiségben a thorolide termelés a baradium felhasználásával. Ide érkezik a Császár hatékonyság szakértője, Vidian gróf, aki termelés hatékonyságát felügyeli Rae Sloane ideiglenes birodalmi kapitány segítségével. Vidian olyan mint Vader, inkább gép, mint ember, csak nem tudja használni az Erőt. A gróf mindenáron elő akarja mozdítania termelés és teljesíteni akarja a Császár által előirányzott kvótát. A Coruscanton ellenlábasai szinte lehetetlen helyzetbe hozzák az irreális követelésekkel. Így a gróf kénytelen drasztikus módszerekhez folyamodni, mely milliók életét követelné. Kanan, Hera, valamint hozzájuk csapódott társai feladat lesz a katasztrófát megakadályozni.

 

 

Kanan eleinte bosszantó módon önző, de a találkozása Herával, valamint barátainak halála megváltoztatja, előhozza belőle a Jedit. A fénykardját végig rejtegeti, megpróbál az Erő nélkül boldogulni. Lágy, romantikus kötődés jellemzi Hérával való kapcsolatát, mely most még nem komoly. Hera Hetto adatkockája miatt érkezik a Gorse-ra, de Vidian látogatása mindent megváltoztat, akcióba kell lépnie a gróf megállítása érdekében. Egy kicsit hiányoltam Choppert mellőle. Skelly, a robbantási szakértő döbbenetes felfedezést tesz. Egy katasztrófát próbál meggátolni, de cselekedeteivel csak inspirációt ad Vidiannak a terve kivitelezéséhez. Zaluna, a megfigyelő véletlenül sodródik az eseményekbe, de végül belátja, hogy a Birodalmat most meg kell állítani. John most csavart annyit a sztorin, hogy a vége egy frappáns és izgalmas végkifejlet legyen.

 

 

A sztori csak lassan indul be, viszont részletes képet kapunk a szereplőkről és a helyszínről. A korábbi munkáit egy kicsit erősebbnek érzem, az Új hajnalban van egy pár egyhangúbb, lassabb rész. Szerencsére nem sok, így a négy és felet megadom rá.

  • 4 hónappal később...
Hozzászólás ideje: (szerkesztve)

Egyáltalán nem volt rossz regény, de a korábbi munkássága alapján valamivel többet vártam J.J. Millertől. A sztori elég lassan indul be, bár utána aránylag érdekes tud maradni. Vidian kezdetben szokatlan, bizarr ellenség volt, de Grievous vagy épp a képregényes Cylo és teremtményei után nem akadtam fenn rajta. A vele kapcsolatos fordulat egész jó volt. Jó volt látni Hera és Kanan megismerkedését, ami gyakorlatilag a lázadó sejtjük születése is egyben. Chopper hiányát kissé furcsálltam (holott itt már rég Hera tulajdona), akárcsak a Ghost minimális szereplését. Az olyan jelzőket azért jó lett volna mellőzni, hogy "maratoni futás", ami ráadásul nem is leírásként szerepel, hanem az egyik karakter mondja. Nem tudom, hogy ez a fordítás sajátja-e...

 

Az eddigi elolvasott kánon regények tetszési sorrendje:

 

1. Sötét tanítvány

2. Tarkin

3. Sith Nagyurak

4. Új hajnal

5. Az ébredő Erő

Szerkesztve: - Darth Sky
  • 1 hónappal később...
  • 1 hónappal később...
Hozzászólás ideje:

Nem rossz kis könyv, nekem éppenséggel tetszett, hogy néhol kissé brutálisabb. Kanan agresszivitása (simán legépel valakit csak azért, mert nem érdekli a mondandója) érdekes, itt még messze nem az a fickó akit a Rebels első részében megismerünk (pláne nem aki a jelenleg futóban :) ), gondolom a jótékony hatást, majd Hera teszi rá, remélem erről is íródik majd könyv(ek).

 

 

 

Vártam a vége felé, hogy Kanan kénytelen lesz "mindenkit beavatni a titokba" és előhúzza a kardját, de ez sajna kimaradt, a vigasz, hogy legalább Hera megtudta, hogy Erő használó.

Zaluna sorsa elég ironikus, aki egykor mindent látott szeme világát veszti.

 

 

  • 4 hónappal később...
Hozzászólás ideje:

Ennek a könyvnek is a végére értem, és az a helyzet, hogy a Vérvonal után az új Star Wars könyvek közül ez tetszett a legjobban. Eleve szeretem Kanan és Hera státuszát és roppant érdekes volt azt olvasni, hogyan jöttek össze. Különösen tetszett, hogy még egyikük sem az a figura, akit a Rebels során megismertünk. Kanan még tényleg inkább cowboy, egy iszákos, csajozós, kötözködő szájhős, aki bolygóról bolygóra vándorol, nem barátkozik senkivel és veszélyes alkalmi munkákat vállal. Ezt a látszatot részben azért tartja fenn, mert így aztán tényleg nem gyanakszik rá senki, hogy valaha Jedi volt, másrészt, így próbálja meg elfojtani a veszteségek okozta bánatát. Persze azért így sem tudja levedleni valódi énjét, és azért csak segít a bajbajutottakon, csak furán. Verekedést provokál, hogy bajbajutott lányon segítsen, flörtölni kezd a birodalmi admirálisnővel, amikor az sunnyogáson kapja, meg ilyenek.

És ha már Hera, hát még ő sem az az anyai karakter, aki a Ghost csapatának otthont ad, és nem is vezető figura. Itt még egy vagány pilótalány, egy magányos farkas, aki mindent maga akar csinálni, és nem bír megmaradni a hátsóján.

Kanan és Hera párosa pedig nagyszerűen működik, főleg az összecsiszolódásuk nagyszerű. Kezdetben Kanan csak egy dögös csajt lát, akit inkább csak megdönteni akar, Hera pedig egy bajt kereső marhának tartja, akivel nem akar semmiben sem közösködni. Aztán persze lassan, de biztosan mindketten meglátják a másikban az értéket, és elkezd kialakulni az a kapcsolat, amit a Rebelsben már készen kapunk. Mellesleg ebből a könyvből kiderül, hogy a sorozatban - annak ellenére, hogy szerelmesek egymásba - miért nem alkotnak egy párt, miért nem vállalják ezt fel.

Örültem, hogy ebben a könyvben a Gorse és a holdja, a Cynda is tudott érdekelni. Az Utóhatást részben azért tartom unalmas könyvnek, mert az Akiva totál érdektelen hely. Semmit sem tudunk meg az ott lakókról, és a leírásában sincs semmi érdekfeszítő. Dzsungelbolygó, remek, ez így tucatvilág. Ebben a könyvben viszont rengeteg lakóval megismerkedhetünk. A meglehetősen hibban Skelly, a hivatásos kukkoló, Zalluna vagy éppen Kanan egyetlen barátja, Okadiah mind szépen kidolgozott, szerethető (vagy éppen utálható, mert például Skelly-t én sokáig csak utáltam) karakterek, ráadásul egyik sem valami különleges figura, hanem inkább hétköznapi emberek. Egy nem túl okos háborús rokkant, egy munkamániás nő, egy vén bányász.

A gonoszok oldalán sem rossz a helyzet. Rae Sloant már admirálisként megismerhettem az Utóhatásban (de jelen írásom tárgyában, az Új hajnalban debütált), és már ott is szimpatikus volt. Tulajdonképpen Sloan hiánypótló karakter, hiszen míg a jók oldalán mindig is több erős női karakter volt már Lucas ideje alatt is (Padmé, Ahsoka, Leia), az új érában meg sokszorosára nőtt a számuk, addig a gonoszok oldalán még mindig erős a hiányérzet. Hiába van Phasmánk és Pryce kormányzók, egyike sem ér fel Herához, Sabine-hoz, Rey-hez vagy Jynhez. Sloan viszont ilyen (úgyhogy igazán megjelenhetne teszem azt a Rebelsben, vagy egy spin-off filmben, esetleg az ep8-9-ben, ha már fontos szerepet kapott az ep6 utáni eseményekben). Ráadásul annak ellenére, hogy birodalmi tiszt (itt még csak helyettes kapitány), nem élből gonosz. Sőt, egyáltalán nem gonosz, ő csak egy tiszt, aki szolgálja a Birodalmat legjobb tudása szerint. Egy bolygó elpusztításával kapcsolatban vannak ellenérzései, de bízik a feletteseiben, a rendszerben, és katonaként engedelmeskedik a parancsnak. Ugyanakkor az érdekeit nem helyezi a rendszer elé. Remélem, még látunk vele egy-pár történetet. Olyat is el tudnék képzelni, amiben ő a főszereplő.

Aztán itt van még Vidian gróf, a Birodalom Grievous tábornoka, csak ez egy számító üzletember, nem mellesleg egy szörnyeteg. Annyira robotizálta már magát, hogy minden emberi kiveszett belőle - legalábbis úgy tűnik, mert aztán csak kiderül, hogy van még benne becsvágy, aljasság, meg sok-sok emberi tulajdonság. Nem kis játékos a csávó, csak kicsit meghibbant. Talán az agyát is processzorra kellett volna cserélni... Egy biztos, ugyanúgy imádtam utálni, mint a TCW-ben Riff Tamsont.

És még a történet is szépen felépített, ráadásul akad benne egy-két meglepő fordulat. Egy biztos, aki szereti a Rebelst, és kedveli Kanant és Herát, annak bátran ajánlom ezt a könyvet. Sőt remélem, hogy az író már dolgozik egy folytatáson, amiből mondjuk kiderül, hogyan csapódik Sabine és Zeb a csapathoz, de azt sem bánnám, ha csak Kanan és Hera kalandoznának még kicsit együtt.

  • Ody Mandrell megváltoztatta a címet erre: John Jackson Miller: A New Dawn
  • 3 hónappal később...
Hozzászólás ideje:

John Jackson Miller: Új hajnal

 

Nem éppen egy szokványos Miller-regény, kissé csalódtam is, de azért korántsem rossz regény.  Az alaptörténet Kanan és Hera megismerkedésének kezdetét mutatja be. Még mindketten nagyon más tulajdonsággal bírnak, mint jó pár évvel később, amikor már összeszokott csapatot alkotnak.  A gorse-i események jól illeszkednek a már megszokott képbe: ahol a Birodalom felbukkan, ott kő kövön nem marad, és ökológiai katasztrófák tömkelegét hagy maga után. A Jedi-életét teljesen megtagadó Kanan dönthetne úgy, hogy meglép, ahogy tette ezt korábban is sok-sok alkalommal. Ám ezúttal belép az életébe Hera, aki új értelmet ad zsákutcába került, a 66-os parancs óta meghasadt életének. Nagyon jó volt olvasni, hogy fejezetről-fejezetre egyre közelebb kerülnek egymáshoz, és oly szomorú belegondolni, hogy szerelmük, amely a Birodalom elleni lázadásban fogant, mégsem teljesedhetett ki soha igazán. Örülök, hogy a fénykard egyelőre nem került elő... túl korai lett volna véleményem szerint. 

 

Mellékszereplők gyanánt kapunk egy őrült bombagyárost Skelly, és egy a munkájától meghasonlott sullusti nőt, Zaluna Myder képében. Az öreg pártfogó Okadiah kevés jelenete kellően hatásos volt, ő volt az első, akihez Kanan talán sok év után először ragaszkodni tudott mestere, Depa Billaba halála után. Az ellenoldalt képviseli a még a karrierje elején álló Rae Sloane kapitány, aki egyelőre csak ideiglenesen bíztak rá egy csillagrombolót. Ahogy a későbbiek során, úgy most sem tűnt egy észlénynek, viszont a végén felismerte, hogy teljesen ostoba dolog lenne egy őrülthöz kötni a karrierjének alakulását. Főgonoszként kaptunk egy őrült kiborgot Denetrius Vidian gróf képében. Kevés nála visszataszítóbb negatív figuráról olvastam eddig egy SW-könyvben. Gyakorlatilag egy pozitívumot sem tudok felhozni... szadista, őrült, nagy machinátornak képzeli magát, miközben egyszerű, mint a faék, máskor meg iszonyúan primitív és a "hírnevéhez" képest méltatlan megnyilvánulásai vannak... ha nem lenne bivalyerős, egyáltalán nem lehetne komolyan venni, miközben egy rém ostoba tervvel próbál magának politikai-gazdasági tőkét kovácsolni egy hold felrobbantásával (és hol van még a Halálcsillag....)

 

Összegezve nem rossz könyv, de nem is kiemelkedő, mégha egy kitermelési folyamat minden egyes aspektusába betekintést is nyerhetünk.  Erős 4-es.

Hozzászólás ideje:
2018. 06. 28. - 23:48, Nute Gunray írta:

Az ellenoldalt képviseli a még a karrierje elején álló Rae Sloane kapitány, aki egyelőre csak ideiglenesen bíztak rá egy csillagrombolót. Ahogy a későbbiek során, úgy most sem tűnt egy észlénynek

??? :? :o

Hozzászólás ideje:
9 órával ezelőtt, Dzséjt írta:

??? :? :o

Most miért? :D szegényt mindenki az orránál vezeti. Előbb Vidian manipulálja, majd később annak ellenfele Danthe báró is. Még Kanan-nek is sikerül hülyét csinálnia belőle egy rövid időre.

 

Aztán később, tudjuk, Rax is végig az orránál vezeti.

Hozzászólás ideje:

Ah, értem. Viszont én ennek tükrében inkább hiszékenynek mondanám, feltétlen bizalommal a magasabb rangú felé. Mert amikor rájön, hogy átb*sszák, akkor gyorsan a sarkára áll és általában ő cseszik ki azzal, aki addig az orránál fogva vezette. Szóval szerintem észlény ő, csak kicsit naiv, ha a Birodalom és annak hierarchiájáról van szó.

 

Spoiler

Elvégre egy ostobából nem lesz az Első Rend alapítója. :) Viszont szerintem pont ez a naiv hiszékenység vezet majd oda, hogy Snoke hatalomra tör. Én legalábbis úgy gondolom, hogy Sloane-t fogja lerúgni a trónról Snoke.

 

Hozzászólás ideje:
9 órával ezelőtt, Dzséjt írta:

 

 

  Spoiler elrejtése

Elvégre egy ostobából nem lesz az Első Rend alapítója. :) Viszont szerintem pont ez a naiv hiszékenység vezet majd oda, hogy Snoke hatalomra tör. Én legalábbis úgy gondolom, hogy Sloane-t fogja lerúgni a trónról Snoke.

 

 

Spoiler

Igen, Sloane és Snoke kapcsán nekem is ez a véleményem. 

 

  • 1 évvel később...
Hozzászólás ideje:

Hamarosan nagy valószínűséggel elolvasom ezt a regényt is. Akik olvasták, azoktól kérdezném, hogy mennyire van ifjúsági regény hangulata? Elvégre a Rebels elsősorban a fiatalabb korosztályt célozta meg, ez pedig egy ahhoz kapcsolódó mű.

 

Hozzászólás ideje:
2 perccel korábban, caseyjones írta:

Hamarosan nagy valószínűséggel elolvasom ezt a regényt is. Akik olvasták, azoktól kérdezném, hogy mennyire van ifjúsági regény hangulata? Elvégre a Rebels elsősorban a fiatalabb korosztályt célozta meg, ez pedig egy ahhoz kapcsolódó mű.

 

Kifejezetten komoly könyv. Erősen jelen van benne a Birodalmi kizsákmányolás. 

Hozzászólás ideje:
20 minutes ago, Darth Cupsy said:

Azt hiszem nem is ifjúsági regénynek van besorolva.

Starwarsmedia.hu szerint felnőtt regény, bár azt az oldalt némiképp fenntartásokkal kezelem, mivel több másik könyvet meg ifjúsági regénynek tituláltak, amelyekről nehezen tudom elképzelni, hogy ifjúsági regények (Leia-regény, Padmé-regény). 

  • 1 hónappal később...
Hozzászólás ideje:

Először is, valaki legyen oly kedves elmagyarázni nekem Vidian gróf célját kicsit részletesebben és érthetően, mert engem sikerült annyira összezavarni, hogy még mindig csak nézek, hogy akkor most mi a túró van. Ha jól értelmezem, Vidian azért akarta felrobbantani a Cyndát és vele együtt az értékes thorilide-ot, hogy a később az ő helyére kerülő Danthe nyakába varrhassa az egészet, így állva rajta boszzút valamiért? De ezt hogy? Tényleg nem értem...

 

Rátérve a regényre: valószínű, hogy a szerző egy másik művével - Kenobi - nagyon magasra helyezte nálam a lécet, és emiatt nem tudtam élvezni annyira az Új Hajnalt. Ez van sajnos. Pedig kedveltem anno a Rebelst.

Vidian gróf elég érdekes figura volt. Azon túl, hogy nem teljesen értettem a motivációit - de remélhetőleg valaki jön, és lesz oly kedves, hogy elmagyarázza nekem -, nem tudtam eldönteni róla, hogy ő egy kegyetlenül béna karakter-e vagy pedig felülmúlhatatlanul zseniális. Valahol a kettő között van nálam. Kicsit egyébként úgy éreztem, mintha egy Thrawn-Vader-Kylo Ren egyveleg lenne. Bár talán ebből a trióból egyik sem annyira elvakult, hogy kedvtelésből öljön.

Skelly... Ez a tag az őrületbe kergetett a folyamatos robbantgatásaival! De jó, hogy Kanan felpofozta egyszer-kétszer. Én is szívesen megtettem volna, ha a regény egy szereplője lennék.

Pozitívumként írom, hogy meglepően érett és komoly regény, ahhoz képest, hogy egy elsősorban gyerekeknek készült sorozathoz íródott. Kezdve azzal, hogyan végzett Vidian Lallal... Elég nyomasztó és megrázó jelenet volt. 

Az egész regényen nagyon érződött egyébként a Rebels-hangulat, és tök jó, hogy megtudhattuk, hogyan ismerkedett össze Kanan meg Hera. Most már csak arra lennék kíváncsi, hogyan szegődött hozzájuk Zeb meg a többiek. 

Nem volt rossz, de sokszor nagyon kínlódtam vele. Nem tetszett annyira, mint előzetesen vártam. Főleg a karakterek, a kevés helyszín meg a klisés "mentsük meg a világot" története miatt. De nem volt annyira szörnyű. 

 

10/6

Hozzászólás ideje:
28 perccel korábban, caseyjones írta:

Vidian azért akarta felrobbantani a Cyndát és vele együtt az értékes thorilide-ot, hogy a később az ő helyére kerülő Danthe nyakába varrhassa az egészet, így állva rajta boszzút valamiért?

Már régen olvastam, de nem azért akarta felrobbantani, mert úgy könnyebben/ gazdaságosabban ki lehetett termelni az ércet? 

Hozzászólás ideje:
8 minutes ago, Darth Cupsy said:

Már régen olvastam, de nem azért akarta felrobbantani, mert úgy könnyebben/ gazdaságosabban ki lehetett termelni az ércet? 

Elvileg azzal a fajta robbantással, amelyet ő tervezett, minden thorilide kárba veszne bizonyos időn belül a robbantásnak köszönhetően. Vagy valami ilyesmi. :pfff:És be is akarta csapni Palpatine-t valahogy. De én sajnos hamar elvesztettem a fonalat. 

Csatlakozz a beszélgetéshez!

Írj hozzászólást most, és regisztrálj később. Amennyiben már regisztráltál, lépj be a fórumra és szólj hozzá a témához.

Vendég
Új hozzászólás

×   Beillesztett szöveg.   Illessze be egyszerű szövegként

  Only 75 emoji are allowed.

×   A linked automatikusan beágyazódott.   Linkként jelenjen meg

×   Az előző tartalom visszaállítása.   Korábbi szöveg törlése

×   Nem illeszthetsz be képet közvetlenül. Töltsd fel vagy illeszd be URL-ből.

  • Jelenlévő felhasználók:   0 felhasználó

    • Egy regisztrált felhasználó sincs ebben a topikban.
×
×
  • Új tartalom hozzáadása az alábbi témákban...

Fontos információ
A webhely használatával elfogadod és egyetértesz a fórumszabályzattal.