Star Wars: Bizonyos szemszögből

[Ody Mandrell]

A felütés jól sikerült! A Raymus bepillantást enged a kapitány gondolataiba és összeköti a RO-t az EPIV-el. Több kérdésre is választ ad, amit itt most nem szeretnék lelőni. Szóval ezt a kört megúsztad Dzséjt! Még van 39!

[Ody Mandrell]

Ez a könyv tényleg olyan, mintha egy új ablakot nyitna az EP4-re. Sose gondoltam volna pl. , hogy megismerem annak a rohamosztagosnak a gondolatait aki elkábította Leiát a New Hope elején. Ráadásul érdekes történet is lehet az övé, már persze ha felbukkan még a történet folyamán. 

[Dzséjt]

2018. 03. 09. - 10:30, Ody Mandrell írta:

Ráadásul érdekes történet is lehet az övé, már persze ha felbukkan még a történet folyamán. 

Ebben a könyvben többet nem, de egy másik regényben szerepel.

Szerkesztve: 2018. Március 18. - Dzséjt

[Darth Revan9]

Az egyik kritikában azt olvastam, hogy lehet találni ellentmondásokat a novellák és a kánon között. Ez állítólag azzal magyarázható, hogy az adott novellákban a szereplők rosszul, vagy máshogy tudják a dolgokat.

[Ody Mandrell]

Huhhh... Eddig Beru Whitesun a mélypont.

[Darth Sky]

Nekem eddig maga a regény a mélypont. Az új, kánon regények közül (az ifjúsági kiadványokat nem számolom) egyértelműen ez a leggyengébb láncszem. A 155. oldalnál járok, de eddig kb. a Qui-Gonos fejezet az egyetlen, aminek volt tényleges értelme. A Legendák-beli Mos Eisley mesék sokkal jobb volt, mert plusz töltetet adott az Ep4 jeleneteihez (pl. megismerhettük Greedo vagy Evazan múltját). Gondolom, itt is ez volt a cél, de érzésem szerint nemigen sikerült, mert a fejezetek többsége jellegtelen és érdektelen. Persze a regény jó része még hátravan, így lehet, hogy a puskaport arra tartogatják az írók...

[Ody Mandrell]

Én a 124. oldalnál tartok, de a Berus fejezetet leszámítva érdekes plusz töltetet ad az EPIV-hez. A Qui-Gon-os fejezet egy kicsit zavaros és igazából semmit nem mond.

[Darth Revan9]

2018. 04. 02. - 1:21, Darth Sky írta:

Nekem eddig maga a regény a mélypont. Az új, kánon regények közül (az ifjúsági kiadványokat nem számolom) egyértelműen ez a leggyengébb láncszem. A 155. oldalnál járok, de eddig kb. a Qui-Gonos fejezet az egyetlen, aminek volt tényleges értelme. A Legendák-beli Mos Eisley mesék sokkal jobb volt, mert plusz töltetet adott az Ep4 jeleneteihez (pl. megismerhettük Greedo vagy Evazan múltját). Gondolom, itt is ez volt a cél, de érzésem szerint nemigen sikerült, mert a fejezetek többsége jellegtelen és érdektelen. Persze a regény jó része még hátravan, így lehet, hogy a puskaport arra tartogatják az írók...

Sajnos túl sok a rövid történet. Kevesebb, hosszabb sztorikkal jobb lehetne.

[Nute Gunray]

Én is elkezdtem olvasni ezt a gyöngyszemet, egyelőre a 155. oldalig jutottam.  Az egykori Mos Eisley mesék  nyomába nem ér, viszont a többi antológiás mű színvonalát megüti. Néhány mondat az egyes novellákról:

 

• Gary Whitta: Raymus: Erős kezdés, amely rögtön összeköti a RO-t és az EP4-et, és számos kérdésre ad választ, illetve az eddigi rajongói teóriákat megerősíti. Raymus Antilles kapitány az első, aki a Star Wars történetében látványosan erőszakos halált hal, s akin keresztül először láthatjuk Darth Vader kegyetlenségét. A novella remekül bemutatja a kapitány bátorságát és áldozatvállalását a nemes ügy érdekében. Érdekesség: Corla Metonae a kánon része lett ezzel a novellával 4/5
• Christie Golden: A vödör: Az ehhez hasonló novellák sokszor esnek abba a hibába, hogy egy-egy jelentéktelen szereplőről kiderül, hogy ők történetesen hétköznapi hősök. Most a Leiát elkábító TK-4601-ről, azaz Tarvyn Larekáról tudhatjuk meg, hogy tulajdonképpen egy jófej fickó. Persze én sem gondolom, hogy minden rohamosztagos automatikusan egy szadista állat, de a sisak levétele nekem már túl szájbarágós volt. 3/5
• Ken Liu: Az adatmunka Sithje: Ez egy kimondottan tetszetős írás volt számomra, amely a humoros oldaláról mutatja be az értelmetlenül túlbonyolított birodalmi bürokráciát és adminisztrációt. Egyébként korábban is már elgondolkoztam azon, hogy vajh' mit kaphatott az a birodalmi tiszt azért a könnyelműségért, amikor minden érdemi ellenőrzés nélkül hagyta továbbengedni az "elszabadult" mentőkabint. Most megkaptam a választ.  5/5
• Griffin McElroy: Mesék a homokban: egy java, aki vágyaival, álmodozásaival némileg kilóg a sorból, s ezáltal hozzájárul ahhoz, hogy Leia üzenete végül eljusson a címzetthez. Ettől függetlenül elég jellegtelen kis iromány, a filmhez egyáltalán nem tesz hozzá. 3/5
• Sabaa Tahir: Reirin: Kábé ugyanaz, mint az előző, csak valamivel gyatrább. Én nem hiszem, hogy egy taszken egyáltalán eljut odáig, hogy egy kereskedő megbízza egy feladattal, vagy egyáltalán tudja, hogy mi az a Kessel. 2/5
• John Jackson Miller: Rítusok: Főszerepben Luke buckalakó támadói, ráadásul Miller kanonizálta a már a Kenobiból megismert A'Yark-ot. Betekintést nyerhetünk a taszkenek egyre szűkülő életterébe, valamint hogy az egykor legendás harcos törzsek miképp silányultak egyszerű fosztogató bandákká. Valamiért úgy gondoltam, hogy a krayt sárkány mint faj, már kihalt a cselekmény idejére. Nagyon jó lenne, ha egyszer a Kenobi visszanyerné kánoni státuszát. 4/5
• Claudia Gray: Mester és tanítvány: Szóval míg Luke a saját szemével megbizonyosodott, hogy nagybátyját és nagynénjét csúful lemészárolták, Obi-Wan még utoljára beszélt egykorvolt mesterével, hogy aztán elinduljon utolsó küldetésére. S mindezt Qui-Gon szemén keresztül követhetjük nyomon. Jól megírt novella, de ez nem is csoda, hisz Claudia Gray a szerző, tőle ez elvárható. A legjobb rész az volt, hogy Qui-Gon-ban megfogalmazódott, hogy talán hatalmas terhet rótt padawanjára, amikor úgy ígértette meg Anakin képzésére, hogy még maga sem volt Jedi-lovag. 5/5
• Meg Cabot: Beru Whitesun Lars: Ez egy elpuskázott lehetőség volt, pedig Meg Cabot nem egy senki, mégis, mintha elalibizte volna a munkát. Pedig milyen jó kis novellát lehetett volna írni arról, hogy Owen és Beru mire is gondolt életük utolsó pillanatukban. Engem egy régi Legends-képregény képkockája mindig is megfogott: ezen az látható, hogy Vader holoadáson keresztül figyeli (nem vérszerinti) rokonainak térdepeltetését, és elrendeli a kivégzésüket. Ezt az érzelmi kavalkádot meg lehetett volna írni szépen, így viszont kaptunk egy semmiről szóló szösszenetet... 1/5
• Renée Ahdieh: A balszerencsés rodiai: Na most Han lőtt először? Teljes bizonysággal most sem tudjuk meg. Az viszont biztos, hogy Greedót nem siratta meg senki; egy jelentéktelen kis figura volt. A következő négy novella különböző szemszögekből mind feldolgozza a kantinban történt eseményeket, ám ezek, terjedelmükből adódóan, nem érhetnek a Mos Eisley Mesék történeteinek nyomába. 4/5
• Mur Lafferty: Soha, semmiért: Egy átlagos novella, több átvett elemmel a Legends-ből. A korábbi történethez képest van ellentmondás (pl. Greedo eltaknyolása), de ez magyarázható azzal, hogy maga a novella egy kivonat a bith zenészbanda egyik tagjának szubjektív memoárjából. 3/5
• Chuck Wendig: Ilyeneket nem szolgálunk ki: Ezúttal Wuher, a mogorva kocsmáros a főszereplő, akinek droidutálatának eredetére derül fény; nevezetesen családját a Konföderáció harcidroidjai mészárolták le egy űrállomáson, amelynek a még gyerek Wuher szemtanúja volt. Az élete ezután kisiklott, és céltalanul illetve egyhangúan telik a forró tatooine-i mindennapokban. Érdekes, hogy a történet mellékszereplője Jerriko itt egy egyszerű és igen szószátyár informátor, míg a Legends-ben egy kíméletlen és rettegett fejvadász volt. 3/5
• Kelly Sue DeConnick & Matt Fraction: A klookürt: Remek novella a tatooine-i hétköznapokról, ahol mindennaposak a megélhetési gondok, a körbetartozások, a csencselések és piti üzletelések. A történet egy bith hangszer körül forog, amelynek eltulajdonítása elindítja a lavinaszerű eseményeket. A történet kellően humoros és élvezetes volt. 5/5

[luke19]

Az egyik novellában Kenobi, és Yoda beszélget egymással. Ennek hangoskönyv változatát valaki a filmből vett jelenetekkel vágta össze. 

 

[Nute Gunray]

Ez nagyon jó!

[Bomarr]

Nem hozta a régi antológia könyvek szinvonalát és becsúszott néhány kifejezetten gyenge írás is, ennek ellenére összességében nekem rendbe volt a könyv.

Ami nem tetszett:

-A birodalmi kiskatonák szinte mind pikkelnek a Birodalomra. Nagyon megerőltető lett volna egy olyan bakáról is irni, aki esetleg szereti a Birodalmat? Azért az érdekesebb lett volna.

-Az írók nem tudnak megbirkózni az olyan karakterekkel, akik távol állnak a modern embertől. Az hogy külön fejezet van a buckalakóknak meg a dianogának is, elsőre óriási ötletnek tünt végül annyira emberszerűre és modernre lettek irva hogy csak unalmasabbá tették vele a galaxist.

-A Berus fejezetet nem tudom hogy a negativumok vagy a pozitivumok közé tegyem. Annyira botrányosan rossz hogy igazából épp emiatt elég jól megnevettetett. Mintha az iró kapott volna egy fél napot hogy valamit összedobjon és ez lett az eredménye. Trash-irodalom a javából.

-Úgy összességében túl rövidek az írások. Ez a formátum akkor működött volna ha mindenkinek lett volna egy kifejezetten frappáns ötlete. De nem volt.

 

Viszont több hiánypotló írás is van benne. Rögtön az első az egyik legjobb: Antilles sztorija remekül köti össze a Rogue One-t az ep.4-el, hasonlóan érdekes volt olvasni Qui-Gon és Obi dumcsiját vagy megtudni hogy Doktor Aphra épp mit csinált az ep.4 eseményei alatt, vagy hogy Leia nevelőanyja Breha hogy reagált arra, hogy a Halálcsillag célba vette az Alderaant. A Yodás meg kvázi értelmet adott az ep.5-nek. Mert ott nem egészen világos hogy merülhet fel Luke lekoptatása itt viszont világosan kiderül hogy Yoda Leiát akarta oktatni. 

Szerencsére a rövidségük miatt hamar túl lehet lendülni a gyenge írásokon, a többség pedig azért rendben van.

[Ody Mandrell]

Nekem is folytatnom kellene..pár hónapja elakadtam benne és az istennek se akaródzik folytatnom.  

[Nute Gunray]

Én végig olvastam a könyvet, az értékelésem második részét is megírtam, csak sajnos pont akkor törlődött egy hétnyi hsz-anyag, és nem tudtam rászánni magam, hogy újra írjam.  Talán majd egyszer.

[MissKarrde]

Az első két sztorit korábban olvastam, aztán leraktam a könyvet más olvasnivalók miatt. Most végigolvastam felbuzdulva azon, hogy láttam a filmet. Vannak a történetek között botrányosan rosszak, közepesek, és egész szórakoztatóak. Néhány pedig kifejezetten tetszett, pl. a java meséje, Obi-Wan sztorija, Breháé, Qui-Goné, de nagyon jó volt Yodáé, Raymusé, Landoé, hosszú ormányé is. Az utolsó pedig kifejezetten vicces volt  

[Nute Gunray]

Talán egy botrányosan rossz "novella" van, az pedig Beru néni meséje. Egyébként, tényleg unalmas már, hogy a Birodalmi Hadsereg tele van olyan rohamosztagossal, akik a filmek főeseményeinek egy-egy mozzanatának jóvoltából megtérnek, és rájönnek, hogy ők tulajdonképpen a rossz oldalon állnak. 

[Ody Mandrell]

2018. 10. 14. - 13:38, Bomarr írta:

A birodalmi kiskatonák szinte mind pikkelnek a Birodalomra. Nagyon megerőltető lett volna egy olyan bakáról is irni, aki esetleg szereti a Birodalmat? Azért az érdekesebb lett volna.

 

2018. 10. 24. - 21:58, Nute Gunray írta:

Egyébként, tényleg unalmas már, hogy a Birodalmi Hadsereg tele van olyan rohamosztagossal, akik a filmek főeseményeinek egy-egy mozzanatának jóvoltából megtérnek, és rájönnek, hogy ők tulajdonképpen a rossz oldalon állnak. 

Talán így van de pl. a viharban születetteken nagyon jókat kacagtam.  Ebben a novellában ráadásul nem valami magasztos megvilágosodás volt a középpontban, hanem egyszerűen tele lett a bakának a t*ke a katonai élettel.

 

[Ody Mandrell]

Eddig a Laina volt a legdrámaibb. 

[Ody Mandrell]

Közben újra kezembe vettem és milyen jól tettem! A Napfogyatkozás című fejezet után könnyek szöktek a szemembe!  Nagyon jól lett érzékeltetve Bail és Breha halála. Sose gondoltam volna, hogy egyszer megismerem az utolsó napjaikat. Szegények Leiáért aggódtak, pedig ha tudták volna hol van abban a percben amikor....  

[Ody Mandrell]

Lassan de azért haladok.

 

Anélkül meglettem volna, hogy TK-421-es meleg volt, és összejárt egy tisztel s*ggrepacsit játszani.  Kérdés: nem világos, hogy a droid a végén kit is látott, amikor súlyosan megsérült? Az írásból az tűnik ki mintha TK-421-et látná, de az nem lehet hisz meghalt. Arra is kíváncsi lettem volna ki volt a meleg alfa parancsnok. De lehet, hogy jobb ha nem tudom...

Szerkesztve: 2019. November 26. - Ody Mandrell

[Iqvi]

3 perccel korábban, Ody Mandrell írta:

Lassan de azért haladok.

 

Anélkül meglettem volna, hogy TK-421-es meleg volt, és összejárt egy tisztel s*ggrepacsit játszani.  Kérdés: nem világos, hogy a droid a végén kit is látott, amikor súlyosan megsérült? Az írásból az tűnik ki mintha TK-421-et látná, de az nem lehet hisz meghalt. Arra is kíváncsi lettem volna ki volt a meleg alfa parancsos alfa tiszt. De lehet, hogy jobb ha nem tudom...

Állítólag ez a magyar fordítás eldurvulása miatt jött ki így. Az eredeti novellában nem volt ennyire durva a dolog. Én a droidot sajnáltam a legjobban a történetben.

[Ody Mandrell]

Én is, de kit látott a végén? 

[Iqvi]

Éppen most , Ody Mandrell írta:

Én is, de kit látott a végén? 

Azt nem tudom.

[starwarsfan1113]

Sokan Tarkinra tippelnek. Az nyugtasson meg, hogy ha a szerző így is gondolta, a kötet jellegéből adódóan a canon és a non-canon határán van. Amíg más alkotás nem erősíti meg, addig bizonytalan.

[Iqvi]

16 perccel korábban, starwarsfan1113 írta:

Sokan Tarkinra tippelnek. Az nyugtasson meg, hogy ha a szerző így is gondolta, a kötet jellegéből adódóan a canon és a non-canon határán van. Amíg más alkotás nem erősíti meg, addig bizonytalan.

Hát, ez elég érdekesen hangzik. Hogyan mozoghat egy canon mű, a canon és non-canon határán. Itt az a tény, hogy a rohamoszi, és egy magasbeosztású tiszt közt meleg kapcsolat volt. Amíg egy másik médiában névszerint nem említik, addig az bárki lehetett nem csak Tarkin.

[Ody Mandrell]

37 perccel korábban, starwarsfan1113 írta:

Sokan Tarkinra tippelnek. Az nyugtasson meg, hogy ha a szerző így is gondolta, a kötet jellegéből adódóan a canon és a non-canon határán van. Amíg más alkotás nem erősíti meg, addig bizonytalan.

Ez canon az biztos. De miért pont Tarkin lenne? Semmi nem utal rá az alfa kódon kívül. Elég rejtélyes ez a kis szösszenet de épp ez benne a jó. 

[Nute Gunray]

Megőrülök, ha Tarkin-ból meleg karaktert csinálnak. Most olvastam el A végső dobás c. Han-Lando könyvet, ott meg kiderült, hogy az egyik szereplő transzgender (ez nekem nem tűnt fel, de az eredetiben a "they" névmást alkalmazzák rá). 

[Iqvi]

10 perccel korábban, Nute Gunray írta:

Megőrülök, ha Tarkin-ból meleg karaktert csinálnak. Most olvastam el A végső dobás c. Han-Lando könyvet, ott meg kiderült, hogy az egyik szereplő transzgender (ez nekem nem tűnt fel, de az eredetiben a "they" névmást alkalmazzák rá). 

Olvastam a könyvet, de ki?

[starwarsfan1113]

Újraolvastam a novellát, nos nem biztos hogy Tarkin az. A tiszt szürke egyenruhát hord, Tarkin meg inkább zöldeset. Plusz 30 másodperccel a lézer elsütese előtt nem egy egérdroiddal beszélgetne.

Az író azért meglovagolta ezt a teóriát

 

Spoiler

https://mobile.twitter.com/ghweldon/status/916002354431893504

https://mobile.twitter.com/ghweldon/status/915734601104084992

 

[Ody Mandrell]

Továbbra is a vége az érdekesebb. Kit látott MSE-6? A leírásból TK-421 jön ki de ő biztos halott, ezt az alfa tiszt is megerősítette. Talán "halál előtti képzelgés" ?