Ugrás a kommentre

Star Wars Jedi: Survivor


Bence1997

Ajánlott hozzászólás

44 perccel korábban, Wilde írta:

Magáról a megoldásról egyébként azt gondolom, hogy ötlet szintjén értem, hogy miért éltek ezzel az eszközzel, hogy így be lehetett hozni egy olyan erőhasználót, akivel Cal megküzdhet és nem csak az inkvizítorok, meg maximum Vader van. Ráadásul nem csak egy bukott jedi, mint Taron Malicos, hanem így összekapcsolták ezt a korszakot a High Republic érával is, ami szintén jó ötlet. Ettől függetlenül abban egyetértek Donáttal, hogy évszázadokat átvészelni a bactával egy kicsit soknak tűnik. Oké, hogy gyógyít meg minden, de így most kinyitották a kaput egy olyan "időutazáshoz", hogy sokkal régebben élt szereplők átkerülhetnek a távoli jövőbe, egy teljesen másik korszakba és ez nekem annyira nem tetszik.

Thank GIF

Igen, ez a gondom nekem is. :) 

A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:

1 órával ezelőtt, Wilde írta:

Oké, hogy gyógyít meg minden, de így most kinyitották a kaput egy olyan "időutazáshoz", hogy sokkal régebben élt szereplők átkerülhetnek a távoli jövőbe, egy teljesen másik korszakba és ez nekem annyira nem tetszik.

Ez minimum azóta igy van hogy létezik a világok közötti világ. Ahhoz képest ez a "fagyasztás" egy teljesen földhöz ragadt dolog. Itt és most napjainkban is fizethetsz hogy lefagyasszanak a halálod idején és majd évszázadok múlva felébresszenek ha erre már lesz technológia. 

Nehogy már egy olyan dolog ami nekünk is megközelithető távolságban van egy űroperában túlzás legyen. Pláne úgy hogy ennek aztán semmi köze az időutazáshoz.

Szemben megannyi erőltetett ötlettel szemben ennek nagyon jól látható korlátai vannak. Azt meg hogy egyes szereplők átkerülhetnek évszázadokkal későbbi időbe az miért probléma? Nem látom a gondot.

A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:

1 órával korábban, Wilde írta:

Oké, hogy gyógyít meg minden, de így most kinyitották a kaput egy olyan "időutazáshoz", hogy sokkal régebben élt szereplők átkerülhetnek a távoli jövőbe, egy teljesen másik korszakba és ez nekem annyira nem tetszik.

De ez a kapu már azóta tárva-nyitva áll, hogy Han Solót bevágták egy karbonit tömbbe. És nem is Gera az első, aki átment ezen az "időutazáson", hiszen az ep1 idején született Kix klón katona szintén így él még az Első Rend-Ellenállás konfliktus idején is, egy teljesen más korszakban, háromszor annyi évet átvészelve, mint amennyit a biológia engedett volna neki. És ő is a sztázistechnolóbiának hála élt túl ennyi időt - bár úgy emlékeztem, hogy őt is karbonitba zárták, de valójában egy krió-ciklus sztázis kapszulába zárták.

És itt jön a kérdés: miért is pusztán csak a bakta van itt górcső alá véve? Gera egy baktatartályban volt, egy komplex technológiai eszközbe, ami egyéb funkciókkal is el lehet látni, például sztázismezővel, hiszen a fickó alapból veszélyes Erőhasználó gyilkos volt, akit fogva is kellett tartani. Egyáltalán nem biztos, hogy a bakta a felelős a nagyjából 250 év átvészeléséért, hanem egy szimpla, a Star Warsban már régóta létező, az egyebek mellett a High Republic művekben, a TCW-ben és a Rebels-ben is látott sztázismező. A bakta meg csak a sérülés véget volt ott.

A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:

  • 2 héttel később...
8 órával ezelőtt, Donát írta:

Őszintén csodálom azokat, akik képesek élvezni ezt a játékot. Én momentán gyűlölöm ezt a €&@#-t. 

 

A varázsszó: Story mód :D

 

Máskülönben én is gyűlöltem volna, nem is az zavar, hogy egy egy ellenfél nehéz vagy hogy 1 mezei Shocktrooper összecsuk (bár ahogy TheVR Pisti is mondta az ilyen azért vesz el a Jedi élményből). hanem ha összecsukott akkor akár jóval hátrébbról kezdek, mint ahol halálomkor tartottam, újra végig kell verekednem magam mindenen, persze el is futhatok (ha sikerül) addig ahol tartottam, de akkor alapból mi értelme ennek a játékmechanikának, és a hab a tortán, ha nem sikerül eljutnom ahhoz aki megült akkor bukom az addig megszerzett tapasztalati pontjaim. Na az ilyesféle progressben való visszaesés engem úgy frusztrálna, hogy az egész játékélményt meg tudja mérgezni, meg az időmet is feleslegesen húzza. Így is zavar, hogy mikor csak gyűjtögetném a különböző dolgokat a Koboh-n, lépten nyomon belefutok az újratermelődő járőröző ellenfelekbe amiket kismillióegyszer lecsaptam már, ez nekem olyan hatást is kelt, hogy nem igazán vagyok hatással a világra, pedig a kis településen megjelenő változásokon ez olyan szépen látszik viszont ez meg visszaveti.

 

De összességében tetszett a játék nagyon, minden szempontból megugrotta elődjét, sajnálom kicsit, hogy a különböző kard stílusok között nem lehet olyan szabadon váltogatni, mint pl. a Jedi knight játékokban. Viszont az tetszett, hogy a metroidvania elemet sikerült úgy megoldani, hogy Cal mindent tud amit az előző részben és a különböző lezárt, majd később felnyíló részekhez új mechanikákat találtak ki (mondjuk ebben kicsit sántít, hogy Jediként, csak egy idő után jut eszébe, hogy egy zárt ajtót, magasan vagy alacsonyan lévő platformot az Erővel nyisson/mozgasson a megfelelő helyre, de annyi baj legyen), ugye láthattuk, hogy pl. egy GoW:R-ben ezt úgy "oldották meg", hogy Kratos szimplán csak nem tudja megcsinálni azt amit az előző részben igen...meh. 

Innentől SPOILERES leszek, úgyhogy Donát ne olvasd tovább :) 

 

 

 

 

 

 

Sajna a Youtubenak és a TheVR-nak hála egy spoilerbe belefutottam nevezetesen Vader és Cere összecsapása volt az egyik videójuk indexképe, amit a Youtube szépen be is tolt nekem a kezdőlapra, bár sejtettem Vader feltűnik, ha már az előző részben is benne volt és ahogy már írtam, a játék minden ponton szintet lépett az előző részhez képest, úgyhogy sejtettem hogy ebben a tekintetben is fog és hát meg is tette, de még hogy csak hát ugye még is más ha valamit sejt-gondol az ember meg ha már biztos benne, így Vader feltűnése kevésbé ütött akkorát, mint amúgy tette volna. Így is úgy érzem az volt a játék csúcspontja, így a végső összecsapás kevésbé tartom hangsúlyosnak. 

Ami igazán nagyot ütött nálam az a Jedha kolostorból való menekülés volt, Merrin hathatós segítségével, na hát ott nem győztem ámuldozni és közben nyomda festéket nem tűrő szavak közepette felkiáltani az általa okozott élmény közepette. :D 

Nem tudom ki mennyire maximalsta és törekszik a 100%-ra, de ha van ilyen ti eljutottatok ahhoz a kihíváshoz (nem tudom most pontosan mi a játékbeli megnevezés, arra gondolok amikor kal letérdel egy ilyen lila Erő valami mellé és akkor átkerülünk valahová, ahol vagy le kell verni az ellenfeleket vagy platform ugrabugra van) amihez elsőre a nagy madár visz el amit a Forrest Array-nél szabadítottunk ki? Onnan lehet elérni a madárhoz ahol a holotactics-es arcokat találtuk és a hozzá vezető "út" a lebegő platformos kábelezéssel tehető meg. Na hát, hogy azt aki megálmodta szerintem az nem szereti az anyukáját, máskülönben miért akarná, hogy az életében az egyik legmeghatározóbb nőt, nem megfelelő kontextusban emlegessék a világon több millióan, mert abban biztos vagyok, hogy ez így van. :D

Amúgy a játék sztorija nagyszerű, és hatalmas plusz azért mert olyan jól összeköti a különböző érákat-műveket. 

 

Hál isten a játék folytatását ellehetetlenítő bugba nem futottam bele, egyszer volt egy olyanom, hogy benéztem az egyik Jedha archive liftet és a felfelé tartó lift tetejére száltam be és így a liftakna legfelső részében ragadtam, de kilépés- visszalépés után ugye ott kezdtem a meditációs pontnál, további kisebb bugok voltak nekem olyanok, hogy pl. a Koboh-n lévő kristály szerű anyag, amit le lehet égetni a lila sugarakkal, illetve a BD-által köpködött takonnyal :D  , na ezekből, néhányat a térkép a leégetésük után is úgy jelez, mintha fenn lennének. Van 2 láda a Koboh-n, egyik a kantin tetején, amit a térkép mutat, viszont nincs ott semmi, odamegyek a helyre BD leugrik rólam és odamegy egy pontra, de nem tudok vele csináltatni semmit. A másik az megint sima térkép bug szintén egy épület tetején a ládát kinyitás után is jelzi. mintha nem találtam volna meg.

 

Elég jól felfedeztem a helyeket, minden 90% felett van, de még akadnak olyan helyek ahova nem értem el vagy még agyalnom kell, hogy jutok oda.

 

 

Kérdés: Vannak azok a nagy lebegő létesítmények a Koboh-n ahonnét az egyik iránytűt(compass) megszerezzük, ahogy írtam is (ha jól láttam) azok lebegnek, ha ez így van akkor, hogy lehet az, hogy a fő létesítményből egy lifttel jutunk ki ami a bolygó belsejébe vezet? :hmm:

Szerkesztve: - Darth Cupsy
A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:

Az a baj a story móddal hogy ott annyira nem sebeznek az ellenfelek hogy kvázi értelmetlen a skill point. A Padawan mód jó lenne ha nem egy óra telne el néha mire kiköp egy új medi pontot. 

 

Az ezredik gömb hordozgatós puzzle meg már rohadtul unalmas. Ja meg koboh anyagot grafitizzek a falra. Na jól van. :lol:

Cal egy csomószor nem kapja el a drótot, a madár nem repül úgy hogy landolni lehessen a kijelölt helyszínen... 

 

Sajnos sokszor inkább idegesítő a játék semmint élvezetes. Számomra. De végigviszem mert át akarom élni a sztoriját. 

A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:

6 órával ezelőtt, Darth Cupsy írta:

Van 2 láda a Koboh-n, egyik a kantin tetején, amit a térkép mutat, viszont nincs ott semmi, odamegyek a helyre BD leugrik rólam és odamegy egy pontra, de nem tudok vele csináltatni semmit.

De, ott van valami, csak kertészkedj szorgosan. ;) 

 

6 órával ezelőtt, Darth Cupsy írta:

Kérdés: Vannak azok a nagy lebegő létesítmények a Koboh-n ahonnét az egyik iránytűt(compass) megszerezzük, ahogy írtam is (ha jól láttam) azok lebegnek, ha ez így van akkor, hogy lehet az, hogy a fő létesítményből egy lifttel jutunk ki ami a bolygó belsejébe vezet? :hmm:

Ha arra gondolsz, amire gondolom, hogy gondolsz (ahonnét az ősi droid vezérelte a sugarakat), akkor az azért van, mert az nem lebeg. Az egy torony, ami kiemelkedik a föld alól, ezért kell liftezni vele.

 

6 órával ezelőtt, Darth Cupsy írta:

Máskülönben én is gyűlöltem volna, nem is az zavar, hogy egy egy ellenfél nehéz vagy hogy 1 mezei Shocktrooper összecsuk (bár ahogy TheVR Pisti is mondta az ilyen azért vesz el a Jedi élményből). hanem ha összecsukott akkor akár jóval hátrébbról kezdek, mint ahol halálomkor tartottam, újra végig kell verekednem magam mindenen, persze el is futhatok (ha sikerül) addig ahol tartottam, de akkor alapból mi értelme ennek a játékmechanikának, és a hab a tortán, ha nem sikerül eljutnom ahhoz aki megült akkor bukom az addig megszerzett tapasztalati pontjaim. Na az ilyesféle progressben való visszaesés engem úgy frusztrálna, hogy az egész játékélményt meg tudja mérgezni, meg az időmet is feleslegesen húzza. Így is zavar, hogy mikor csak gyűjtögetném a különböző dolgokat a Koboh-n, lépten nyomon belefutok az újratermelődő járőröző ellenfelekbe amiket kismillióegyszer lecsaptam már, ez nekem olyan hatást is kelt, hogy nem igazán vagyok hatással a világra, pedig a kis településen megjelenő változásokon ez olyan szépen látszik viszont ez meg visszaveti.

Ezt én is rühellem, ezért is haladok lassan a Platina felé. Ez sajnos a souls-like játékok rákfenéje (ezt a zsánert amúgy én baromira utálom - mondjuk szerencsére a Jedi-széria távolról sem hard core soulslike, mert akkor nem játszanék vele). Persze azt nem kívánhatom már, hogy bár ne lenne soulslike, de a készítők azt azért megcsinálhatták volna, hogy story módban nem termelődik újra az ellenfél. Az ilyesmit még más játékokban is utálom, amiknek köze sincs a soulslike-hoz. És én is azért, mert úgy érzem, semmi hatásom a környezetre, az ellenfeleket teljesen fölöslegesen verem le. A Fallen Ordernél még nem is zavart annyira, mivel cső játék volt, de mivel itt Koboh-ba egy elég nagy open world tér került be, plusz rengeteg end game tennivaló maradt, már bosszantó.

A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:

Nekem pont ez adta a játék egyik legnagyobb élvezeti értékét, hogy kicsit megidézték a Miyazaki játékok életérzését. Én a Fallen Ordert, meg ezt is csak a legnehezebb fokozatban játszottam végig, ha nem így tettem volna olyan üresnek érződött volna az egész, hogy nincs benne semmi kihívás sem, miközben a harcrendszer pont arra épít, hogy a sorozatos kudarcok során megtanítsa neked a legjobb módot a továbbhaladásra. Ehhez először el kell bukni, kell hozzá egy speciális mindset, rengeteg türelem, de maga a felfedezés, hogy mikor mivel érdemes próbálkozni, hol vannak jó openingek az ellenfél támadási mintájában, ráadásul az a semmivel sem összehasonlítható katarzis, amit akkor érzek, mikor egy nehezebb szekvenciát, vagy egy keményebb bosst lenyomtam, ami pont a nehézsége miatt érték... mindez elveszne számomra, ha olyan fokozaton van a játék, ahol szinte lehetetlen meghalni. 

 

Összehasonlítva ezeket a soulsborne játékokkal kifejezetten fairnek mondanám a harcrendszert. Egy-két nehézségi tüske van az előrehaladásban, de nem feltétlenül olyan, ami teljesíthetetlen lenne. A nehézségi fokozatokkal mondjuk valamilyen szinten ki is herélték ezt az egész játékkoncepciót, mert a soulsborne játékokban pont az a lényeg, hogy nincs benne nehézségi fokozat (ha a New Game+-okat nem számoljuk) és rá vagy kényszerülve a tanulásra. Ettől még az ilyen játékokban rengeteg féle módon megkönnyítheti a saját dolgát a játékos, bizonyos buildekkel, cheesekkel, amivel a játék egy-egy nehezebb szakasza sokkal könnyebbé tehető. Itt például érdemes az elején csak az Erő képességekre adni a pontokat, azok a leghasznosabbak, sokszor le lehet lökni az ellenfeleket és a gravitációra bízni az egészet és a bossoknak is van egy-két biztos openingje, amit mindig ki lehet használni és lassan, türelmesen felőrölni. Érdemes rászánni az időt a parry begyakorlására, ami a leghasznosabb játékelem az ilyen stílusú gamekben, ahol lehet egyesével aggrózni az ellenfeleket és úgy elbánni velük, a crowd controllra meg nagyon jó Erőképességek nyílnak meg idővel, meg priorizálni kell kiket intézel el először (elsőnek mindig a puskásokat kell leszedni, hogy ne zavarjanak be a közelharcba, a lövedékeket meg amúgy is a legkönnyebb parryzni). Ráadásul itt még rogyásig meg is pakolták shortcutokkal a pályákat, amiért a Dark Souls 2-ben összetették volna a kezüket a játékosok egy egy boss run esetében. 

 

Egy teljesen fair játéknak érzem a Survivort, vannak kihívást jelentő részei, de nehézségi fokozattól függetlenül mindenütt akkor kihívást ad, amekkora az adott szinten elvárható az előrehaladásban a játékostól.

A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:

6 órával ezelőtt, Donát írta:

Az a baj a story móddal hogy ott annyira nem sebeznek az ellenfelek hogy kvázi értelmetlen a skill point. A Padawan mód jó lenne ha nem egy óra telne el néha mire kiköp egy új medi pontot. 

 

Hát igen én is először úgy éreztem (mert annak ellenére, hogy az előző részt is storyn vittem végig, ezt nekiálltam Jedi Knighton aztán leraktam padawanra aztán mikor ott is tököm ki lett, akkor storyra), de bőven kárpótolt, hogy nincs fusztráció hogy agyoncsap akármelyik enemy meg próbáltam élvezni a lülönböző mozdulatok szépségét, a kivégzések látványát:evil::D 

6 órával ezelőtt, Donát írta:

Cal egy csomószor nem kapja el a drótot, a madár nem repül úgy hogy landolni lehessen a kijelölt helyszínen... 

Hmm... sajna ezek bugnak tűnnek nekem, amik egyediek lehetnek, én ilyet nem tapasztaltam sajnálom neked ilyenek is vannak :(

 


Innentől SPOILERES























 

1 órával korábban, Dzséjt írta:

De, ott van valami, csak kertészkedj szorgosan. ;) 

Áhá, értem, köszi azért hittem bug, mert ugye van a játékkal gond, és a másik tényleg bugol, mert kinyitottam és még mindig ott jelzi, de akkor kapát ragadok :D 
Mondjuk a Jedhán is ez volt a helyzet abból gondolhattam volna lehet itt is van valami, ott Cere kardjának dobozát mutatta, de ugye az érthető okokból csak egy idő után elérhető.

 

1 órával korábban, Dzséjt írta:

Ha arra gondolsz, amire gondolom, hogy gondolsz (ahonnét az ősi droid vezérelte a sugarakat), akkor az azért van, mert az nem lebeg. Az egy torony, ami kiemelkedik a föld alól, ezért kell liftezni vele.

erre gondolok:
 

an-ariel-view-of-koboh-v0-ku6opl44a71b1.

 



Apropó erről még eszembe jutott egy bug, elhagytam egy discet, vagy priorite-ot már nem emlékszem az egyik magányos sziklán, visszamentem érte, mikor átlebegtem volna a madárral a másik sziklára egyszer csak pörgös zene beindul, boss csík megjelenik felül, mindez úgy hogy közbe a levegőben vagyok két ilyen szikla között a madár lábán függeszkedve és kilométerekre nem látok semmit, aztán átérek a másik sziklára eltűnik a csík, zene is normálisba vált, de mivel piszkálta a csőröm visszamegyek semmi, megint madarazok ugyanaz történt, ezt eljátszottam még 2x -3x mire látom valamiért fogyott a boss hpja... megint visszamentem körözgettem mindenfele a madárral amíg le nem estem róla többször is, aztán egyszercsak valahogy meghalt a boss, mert dobta jutalmat :D

Még egy bug egy kisebb, egyszer textúra alá szorult egy enemy valahogy, de hogy nem is láttam viszont combatban maradtam így és nem tudtam kinyitni a közelben lévő ládát, ha kimentem combatból, miután újra megközelítettem megint combatba rakott.... aztán szerencsére sikerül Erő húzással kirángatnom a text alól :D

1 órával korábban, Dzséjt írta:

Ezt én is rühellem, ezért is haladok lassan a Platina felé. Ez sajnos a souls-like játékok rákfenéje (ezt a zsánert amúgy én baromira utálom - mondjuk szerencsére a Jedi-széria távolról sem hard core soulslike, mert akkor nem játszanék vele). Persze azt nem kívánhatom már, hogy bár ne lenne soulslike, de a készítők azt azért megcsinálhatták volna, hogy story módban nem termelődik újra az ellenfél. Az ilyesmit még más játékokban is utálom, amiknek köze sincs a soulslike-hoz. És én is azért, mert úgy érzem, semmi hatásom a környezetre, az ellenfeleket teljesen fölöslegesen verem le. A Fallen Ordernél még nem is zavart annyira, mivel cső játék volt, de mivel itt Koboh-ba egy elég nagy open world tér került be, plusz rengeteg end game tennivaló maradt, már bosszantó.

Hát most teljes szívemből szóltál, én is utálom a souls like-ot semmit nem is játszok ami olyan, ezt is csak mert SW és igen még szerencse így is, hogy a kevésbé soulslike vonalon van. És szintén utálom a legtöbb helyen, ha újra le kell csapni egy már megölt ellenfelet. Még ha a játékba jól illeszkedik azt mondom ok, pl. egy AC-ben, ha egy erőd újra benépesül azt el tudom fogadni, de akkor is frusztrál kicsit, még ha saját "hibámból" is kell visszamennem, mert ideje korán kipucoltam már, de később oda visz a story is. Azonban itt épp hogy elüt a játéktól az egész, pl.: megölök már fél galaxisnyi Bedlam raidert a vezetőségükkel együtt, de nekik még mindig van merszük ott ólálkodni ahol én valószínüleg feltünhetek... ezt elég életidegen helyzetnek érzem, még ha a Birodalom teszi ugyanezt megértem, kvázi korlátlan emberanyag és nem tagadhatod meg a parancsot mert kinyírnak, de birodalmi szempontból meg az a gáz ha egy Jedi lemészárol egy egész helyőrséget akkor meg miért nem jelenik meg valaki komolyabb, Inkvizitorok esetleg Vader is?! Na meg a ragadozók is ott kolbászolnak pár méterre a városkától... na mármost egy állat biztos nem így viselkedik, mert tartanak az emberektől általában, ha meg nem akkor meg miért nem futkároznak a város közepén is, ok értem, hogy a játék mechanika szempontjából van ez így, de ha ez ennyire nem életszerű inkább hanyagolni kellene szerintem az egészet

A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:

Nekem is olyan nehéz volt az első rész, hogy kb. a kétharmadánál már muszáj volt Story modra kapcsolnom, mert béna voltam nagyon. A sztorira viszont ezzel együtt is kíváncsi voltam. Én azt vettem észre hogy az elmúlt 10 évben egyre könnyebbek a játékok (nincs már olyan hogy elakadsz és akkor annyi), talán ezért is tűnik irdatlan nehéznek a Fallen Order és ezekszerint a folytatása.

 

Ha nincs a Story mode, agyvérzést kaptam volna az tuti.

A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:

2 órával ezelőtt, Wilde írta:

Én a Fallen Ordert, meg ezt is csak a legnehezebb fokozatban játszottam végig

Respect :clap: nekem már kettétört volna a billentyűzetem, meg a monitorom is, meg a lakótársaim se élnének :D 

A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:

Az jutott eszembe, hogy sokkal jobb megoldás lenne a nehézség könnyítésére és úgy talán a harcélmény is jobban megmaradna, ha nem az ellenfelek életét, sebzését, agresszivitását vennék le illetve nem olyan mértékben, hanem, ha mondjuk a Batman Arkham játékok vagy a Pókember játék mintájára, amikor counter-elni kell akkor a karakteren megjelenne valami jelzés, mondjuk ilyen Erő aura a fej környékén. 

A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:

2023. 05. 28. - 18:28, Yoda József írta:

Respect :clap: nekem már kettétört volna a billentyűzetem, meg a monitorom is, meg a lakótársaim se élnének :D 

 

Köszi, mondjuk ha szó szerint billentyűzettel toltad a Fallen Ordert, meg a Survivort, akkor azért is nagy respekt jár. Én a DS1-et próbáltam egyszer billentyűzettel régen, de kontrollerrel sokkal könnyebb az ilyen stílusú harcrendszer. 

 

6 órával ezelőtt, Darth Cupsy írta:

Az jutott eszembe, hogy sokkal jobb megoldás lenne a nehézség könnyítésére és úgy talán a harcélmény is jobban megmaradna, ha nem az ellenfelek életét, sebzését, agresszivitását vennék le illetve nem olyan mértékben, hanem, ha mondjuk a Batman Arkham játékok vagy a Pókember játék mintájára, amikor counter-elni kell akkor a karakteren megjelenne valami jelzés, mondjuk ilyen Erő aura a fej környékén. 

 

Ez nem lenne rossz ötlet, de a magasabb nehézségi fokozatokon kisebb a parry window, így ott nagyon gyorsan kellene reagálni, ami szintén idegesítő lehet, ha nem sikerül. Mondjuk arra jó lehetne ez a megoldás, hogy a játékos ráérezhet a parry timingra és egy idő után már segítség nélkül is menne. 

A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:

1 órával ezelőtt, Wilde írta:

Ez nem lenne rossz ötlet, de a magasabb nehézségi fokozatokon kisebb a parry window, így ott nagyon gyorsan kellene reagálni, ami szintén idegesítő lehet, ha nem sikerül. Mondjuk arra jó lehetne ez a megoldás, hogy a játékos ráérezhet a parry timingra és egy idő után már segítség nélkül is menne. 

 

Persze a parry timingot is lehetne növelni gyengébb szinteken, de talán így nem kellene annyira drasztikusan, illetve szerintem könnyebben rááll erre az ember agya, mert a fenn említett játékokban nem egyszer úgy hoztam le harcokat, hogy hozzám se érnek, ebben meg ütnek, mint a répát :D

 

Mondjuk nem is a nehézséggel van a legnagyobb bajom, mert abba bele lehet jönni, de hogy minden halál után esetenként a halál fa..ából kell visszajutni az elhalálozásom helyéig és bukhatom az addig megszerzett tp-t ha nem sikerül az engem úgy tud idegesíteni, hogy nem tudom élvezni a játékot. Itt is akkor raktam le storyra, mikor a Koboh-n kiértem a város és körülötte levő nagy térre aztán elindultam egy felé, meghaltam aztán keveregtem 5-10 percet mire megtaláltam a helyet ahol meghaltam (totál másfelől értem oda mint elsőre :D) közbe végig azon paráztam ki ne nyírjanak még egyszer

A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:

Én a jedha-i nagy összecsapásnál tettem le story módba, mert amikor már nagyon-nagyon-nagyon sokadszorra haraptam fűbe a párbajs orán, és kész voltam a kontroller molekuláris szinten összeolvasztani a tévémmel, a pénztárcám, az idegeim és a lelki békém megtámogatása végett inkább story-ra váltottam. Szeretem én, ha egy játékban van kihívás, de amikor direkt szívatnak, azt nem bírom. Aztán az összecsapás után visszatértem közepes fokozatra és folytattam azon. A poén az, hogy utána nem is volt már bajom, a végén a főfőfőboss-t egy elhalálozással vertem le. A Fallen Orderben az inkvizítor nagyon szenvedős volt - mondjuk annál a játéknál kitartóbb voltam, mert már csak a legvégén kapcsoltam sztori módba.

A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:

  • 4 héttel később...

Szerintem is, bár én a játékmenet terén is így gondolom. De hát ez sajnos ízlés kérdése, ami az egyiknek hatalmas fejlődés, az nem biztos, hogy a másiknak is tetszik. Főleg, hogy a fél nyílt világ behozatala le is tudja lassítani az eseményeket. Nem tudom, @Donát, mennyit ölsz bele a mellékküldetésekbe (Koboh felfedezése), és ehhez képest milyen arányban haladsz a sztorival. A mellékküldetések egy nyílt világú játékban sok időt és energiát elvihetnek, és totál megakaszthatják a történetet, amikhez általában semmi közük - sokan ezért nem csípik a nyílt világú játékokat, de szerintem csak meg kell tanulni egyensúlyt tartani. Egyáltalán, hol jársz a sztoriban? 

A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:

38 perccel korábban, Dzséjt írta:

Szerintem is, bár én a játékmenet terén is így gondolom. De hát ez sajnos ízlés kérdése, ami az egyiknek hatalmas fejlődés, az nem biztos, hogy a másiknak is tetszik. Főleg, hogy a fél nyílt világ behozatala le is tudja lassítani az eseményeket. Nem tudom, @Donát, mennyit ölsz bele a mellékküldetésekbe (Koboh felfedezése), és ehhez képest milyen arányban haladsz a sztorival. A mellékküldetések egy nyílt világú játékban sok időt és energiát elvihetnek, és totál megakaszthatják a történetet, amikhez általában semmi közük - sokan ezért nem csípik a nyílt világú játékokat, de szerintem csak meg kell tanulni egyensúlyt tartani. Egyáltalán, hol jársz a sztoriban? 

Most vittem vissza a 2 megszerzett ősi cuccot Cordovának a Jeddhára.

A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:

8 órával ezelőtt, Dzséjt írta:

Szerintem is, bár én a játékmenet terén is így gondolom. De hát ez sajnos ízlés kérdése, ami az egyiknek hatalmas fejlődés, az nem biztos, hogy a másiknak is tetszik. Főleg, hogy a fél nyílt világ behozatala le is tudja lassítani az eseményeket. Nem tudom, @Donát, mennyit ölsz bele a mellékküldetésekbe (Koboh felfedezése), és ehhez képest milyen arányban haladsz a sztorival. A mellékküldetések egy nyílt világú játékban sok időt és energiát elvihetnek, és totál megakaszthatják a történetet, amikhez általában semmi közük - sokan ezért nem csípik a nyílt világú játékokat, de szerintem csak meg kell tanulni egyensúlyt tartani. Egyáltalán, hol jársz a sztoriban? 

 

Félreértés ne essék, személy szerint azt gondolom a játék minden elemében nagyot lépett előre elődjéhez képest, csak tényleg ha egy valamit kéne kiemelni, ami ezek közül leginkább megfogott, az a sztori :) persze ez lehet azért, mert első sorban a sztori miatt érdekelt a játék

A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:

  • 2 héttel később...
  • 1 hónappal később...

Végre én is belekzdtem a játékba! 

Egyelőre tetszik, de még az elején vagyok. Érdekes újdonság, hogy nem egy kombóval, asszem R1+háromszög vagy négyzet volt amire kettészedte Cal a kardot, hanem, most a manuális bal-jobbra lehet testreszabni, hogy mely két kardforma legyen gyorsan elővehető! Megszoktam a régit. 

Ti mit mondtok? Jobb így? 

A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:

Én személy szerint nem tudtam megszeretni. Bár több kardtípus van, mindegyiknek megvannak az erősségei és gyengeségei, viszont első nekifutásra lehetetlen kitalálni, hogy a követlező küldetésen melyik kardtípusok lennének jók. Szóval nem is kicsit úgy éreztem, hogy szivatásból van. Ha rossz a kardkombó, majd jól meghalsz, aztán kereshetsz egy szerelőasztalt, hogy átalakítsd a kardokat, aztán majd újra nekiveselkedhetsz. És úgy érzem, ez annak sem kedvez, aki kifejezetten a kedvenceivel akarja végigvinni, hiszen adott helyzetben a kedvenc nem biztos, hogy a legjobb választás is.

Plusz logikailag sincs sok értelme, hiszen, ha az előző részben Cal szét tudta kapni a kardját harc közben, ezt a képességét miért vesztette el öt évvel később? Azoknál a részeknél, ahol komplett át kell szerelni a kardot, még érthető is lenne, ha harc közben nem lehetne váltani a slotba tett kardtípusok között. Szóval in-universe is nonszensz.

A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:

2023. 08. 06. - 1:59, Dzséjt írta:

Én személy szerint nem tudtam megszeretni. Bár több kardtípus van, mindegyiknek megvannak az erősségei és gyengeségei, viszont első nekifutásra lehetetlen kitalálni, hogy a követlező küldetésen melyik kardtípusok lennének jók. Szóval nem is kicsit úgy éreztem, hogy szivatásból van. Ha rossz a kardkombó, majd jól meghalsz, aztán kereshetsz egy szerelőasztalt, hogy átalakítsd a kardokat, aztán majd újra nekiveselkedhetsz. És úgy érzem, ez annak sem kedvez, aki kifejezetten a kedvenceivel akarja végigvinni, hiszen adott helyzetben a kedvenc nem biztos, hogy a legjobb választás is.

Plusz logikailag sincs sok értelme, hiszen, ha az előző részben Cal szét tudta kapni a kardját harc közben, ezt a képességét miért vesztette el öt évvel később? Azoknál a részeknél, ahol komplett át kell szerelni a kardot, még érthető is lenne, ha harc közben nem lehetne váltani a slotba tett kardtípusok között. Szóval in-universe is nonszensz.

Így már egyetértek, még nem ért baj, de akkor majd fog.. Igen, három opcióból kettő lett. Amúgy is érdekes, kíváncsi voltam ezzel mit kezdenek, hogy Cal az 1-ben a story részeként építette fel tudását, és hát nagyon tapasztaltan erősen búcsúztunk tőle. Most nem is gyengén kezdi, ez igaz, de ugyanúgy nulláról megy fel a kombó lista, meg a force lista, nyilván új trükkök is lesznek, de hát sok újdonság nem lehet, mert rengeteget tudott már az 1 végén.

Más: sok bolygó lesz és nagyin nagyok a világaik? Az 1-ben Zeffo-t nagyon szoknom kellett míg feltérképeztem, Dathomiron egyszer úgy elvesztem, hogy csak Youtube-degítséggel találtam vissza a Mantishoz. Most Kobo már az elején zavarba ejtően nagynak tűnik. De üdvözlet a fast travelnek, ez biztos hogy jó lesz, de még nem használtam. 

A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:

Csatlakozz a beszélgetéshez!

Írj hozzászólást most, és regisztrálj később. Amennyiben már regisztráltál, lépj be a fórumra és szólj hozzá a témához.

Vendég
Új hozzászólás

×   Beillesztett szöveg.   Illessze be egyszerű szövegként

  Only 75 emoji are allowed.

×   A linked automatikusan beágyazódott.   Linkként jelenjen meg

×   Az előző tartalom visszaállítása.   Korábbi szöveg törlése

×   Nem illeszthetsz be képet közvetlenül. Töltsd fel vagy illeszd be URL-ből.

  • Jelenlévő felhasználók:   0 felhasználó

    • Egy regisztrált felhasználó sincs ebben a topikban.
×
×
  • Új tartalom hozzáadása az alábbi témákban...

Fontos információ
A webhely használatával elfogadod és egyetértesz a fórumszabályzattal.