Videjó játékok

[Dzséjt]

Az én életemből, úgy, hogy ennek egy része munka, mindössze 875 órát vett el.  

[Wilde]

2021. 01. 31. - 14:28, Bomarr írta:

No neki is veselkedtem. Picit másképp csinálom, mint az Xbox 360-nál. Annak idején majdnem minden játékomat sorra vettem. Most ez kicsit nehezebb lenne, mert a PS4-re több mint kétszáz játékot szereztem be. Kicsit fárasztó lenne az összesen végigmenni. Ezért csak a 40 legjobbat sorolom fel. Azokat a játékokat, amelyekben csak a soron következő generációnál fogok elmélyedni (pl. AC: Valhalla, Cyberpunk 2077), most kihagytam. Íme a lista vége:

 

Pont ezért voltam kíváncsi erre a listára, mert sok olyan játék volt már ezek között is, amivel én nem játszottam, de most meghoztad a kedvem, a 200 cím azér nem semmi. A felsorolatak közül nekem egyedül a RDR2 meg a Tomb Raider volt meg és az előbbi kapcsán én is azt éreztem, hogy ugyan a környezet nagyon élettel teli volt és gyakran bele lehetett futni olyan random emberekbe, akik vagy egy küldetést adtak, vagy csak valami vicceset/érdekeset csináltak - hasonlóan a GTA V-höz - csak míg ott az autózás (a rádióval kiegészítve) két pont között számomra önmagában is élvezetes volt, addig itt eljutni A-ból B-be tényleg baromi unalmas, még ha a környezet szép is, de mikor elindultam valahová leginkább azt vártam, hogy már odaérjek ahova menni akartam.

 

2021. 02. 03. - 10:33, RacerX írta:

2020-as PS4 összefoglaló: https://www.wrapup.playstation.com

Nekem 1343 órát vett el tavaly az életemből. Sok volt a homeoffice.

 

Nekem nem működik ez az oldal, pedig a jelzett paramétereknek biztos megfelelek  kíváncsi lettem volna a statisztikáimra. Mondjuk azt magamtól is tudom, hogy tavaly a Dark Souls 2-vel töltöttem a legtöbb időt, de így lebontva érdekelt volna.

 

Pazarul néz ki a Mass Effect előzetes, én már nagyon várom. Ha a Dzséjt által említett Pinnacle Station esetleg ki is marad azt sem sajnálnám annyira. Mondjuk belefutattam a twitteren egy elég nevetséges sztoriba, hogy volt megint egy kis vihar a biliben annak kapcsán, hogy néhány gamer kiakadt miután meg lesz változtatva pár jelenetnél a kamera beállítás és nem Miranda fenekére fog fókuszálni a kép. Ez legyen a legnagyobb probléma vele és én már elégedett leszek. 

[Ody Mandrell]

https://www.portfolio.hu/uzlet/20210210/elloptak-a-cyberpunk-2077-es-a-witcher-3-forraskodjat-469088

[Iqvi]

Egy ilyen hangulatos videó után, én is beruházok a Cyberpunk 2077-re.

 

https://youtube.com/shorts/1Id1c9GdOgY

[Bomarr]

2021. 01. 31. - 14:28, Bomarr írta:

Folyt. köv.

Lassan, de haladok a listával  Itt a folytatás:

 

30. Trials Rising

Egy motoros játék, amely zsúfolásig van változatos pályákkal. Várak, hegyormok, építkezések vagy épp aktív vulkánok adják néha a hátteret. Annyit kell csinálni hogy jól kell egyensúlyozni nehogy orra bukjunk. Szeretem mert a maga kategóriájában egészen látványos és 10-20 percre is jól ki lehet vele kapcsolódni.

 

29. Far Cry 5

Valószínűleg azért is csíptem nagyon az ötödik Far Cry-t, mert a korábbi részekkel nem igen játszottam. Így szemben a többséggel engem nem zavart hogy nagyon hasonlított az elődeire. Annál inkább élveztem, hogy ellenben a Call of Duty-kal itt nem egy fix szakaszon kell végigmenni és lelőni mindenkit. Ez egy nyílt világú játék, ahol a táborok elfoglalásánál gyakran agyalnom kellett, hogy miként fogom bevenni őket. Minden ellenséges telep többféle taktikával is megszerezhető. A Far Cry 5-ben egyébként az amerikai vidéken járunk, ahol egy vallásos szektát kell kiirtani. Külön tetszett hogy a gonoszok jól megvoltak írva. Nem csak sablonos rosszfiúk voltak.

 

28. Sky Force Reloaded

Ez egy régivágású shoot ‘em up, vagyis minden pályán szinte százszámra kell lőni az ellenséges gépeket. A műfajnak ez az egyik legjobbja. Nem tudom mennyi órát ölhettem bele, de több tíz órát biztos toltam. Az a jó benne hogy a játék díjazza, ha újra és újra visszatérünk a régi pályákhoz. A megszerzett csillagokkal ugyanis folyamatosan tudjuk fejleszteni a saját űrhajónkat ami megkönnyíti a továbbjutást. Egy kritikai észrevételem lenne: a legeslegutolsó pálya még szénné fejlesztett űrhajóval is pokoli nehéz. Csak két-játékos üzemmódban sikerült végigtolni, vagyis úgy hogy egy haverral együtt irtottuk az ellenséget. Nekem gyanús hogy  az utolsó pályát szólóban nem is lehet végigvinni. Vagy én vagyok béna

 

27. Rayman Legends

A gyengéim a platformjátékok. Valószínűleg azért is mert ezeken nőttem fel. Viszont amik mostanában kijönnek azok gyakran túlságosan is nehezek (itt a Blasphemous-ra és társaira gondolok). A Raymannél a nehézség viszont pont jó. Az első pályákat vinni szimplán óriási móka. Aztán egyre több finesz kell hozzá és néhánynak 10-szer 20-szor is neki kellett mennem mire sikerült átvinni, de sose éreztem azt hogy a játék szivatna. De egyébként is a Rayman Legends minden szempontból iskolapéldája az első-osztályú platformjátéknak. Baromi sok a pálya (van vagy 120 darab), rengeteg különféle világ van benne és a főellenségek pedig marha ötletesek.

 

26. Vader Immortal

Egy Star Warsos VR játék. Egy űrkalózt irányítunk, akit egy akció után a Birodalom Mustafar felett kiszippant a hiperűrből. Ezután Vader kastélyába visznek minket, ahol kiderül, hogy a családunk elég szorosan kötődik Mustafar múltjához. Ez az egyetlen VR játék, ahol sikerült úgy megoldani a kezelést, hogy 20-30 perc után nem okoz fejfájást a játék. Egyébként azt tudom mondani, mint a másik VR játéknál is: lenyűgöző hogy hova jutott a technológia. Általában nem vagyok ijedős de amikor egy rancor vadász ránk a kastélyban néhány helyen rendesen frászt kaptam. A virtuális valóság annyira hátborzongatóvá tette a szörnyet, hogy egy ijesztésnél majdnem leborultam a székemről. Ami a legjobb hogy használhatjuk az Erőt és fénykardozhatunk is ami VR-ban óriási móka.

 

25. Guns, Gore & Cannoli

Újabb platformjáték, csakhogy ezúttal nem az ugráláson hanem az akción van a hangsúly. A sztori szerint az 1940-es évek Amerikájában járunk. A nagyvárosokat elárasztották a zombik. Mivel a gengszterek állig fel vannak fegyverkezve ezért ők életben maradtak. Mi is egy maffiózót irányítunk, akivel a zombihordákkal és az ellenséges bandákkal is le kell számolni. Rajzfilmes megvalósítás rengeteg vérrel és baromi élvezetes akciókkal.

 

24. LEGO Star Wars: The Force Awakens

Már csak azért is nagyon várom a  "Lego Star Wars: The Skywalker Saga"-t, mert a csapat előző SW játéka prímára sikerült. Amellett hogy megelevenítették az ep.7 eseményeit, sok helyen ki is egészítették azokat. Látjuk hogy jut vissza Lor San Tekka a jakkui faluba, ahogy azt is hogy Han miként kapja el a rathtarokat, vagy hogy 3PO-nak hogyan lesz piros a karja.

 

23. Mafia

Dzséjt anno megosztotta itt az alapos elemzését, amihez nem sokat tudnék hozzátenni. Esetleg annyit hogy újra köszönöm az ajánlót. Anélkül sose próbáltam volna ki. Pedig egy remek nyilt világú gengszter játékról van szó.

 

22. Astrobot

Ez a legjobb VR játék amivel eddig játszottam. Látszólag "csak" egy 3D-s platformjátékról van szó de ami különlegessé teszi, hogy nagyon kreatívan használták a virtuális valóságot. Csak két példa: az akadályokat van hogy szó szerint le kell fejelni és úgy jutunk tovább. Amikor pedig áll a lábunknál a viz akkor ha előrehajolunk látjuk hogy mi van a víz alatt. De nehéz ezt elmesélni: látni kell.

 

21. Trover Saves the Universe

A Rick és Morty alkotói készítették ezt a játékot és pontosan az a humor köszön itt is vissza, mint ami a sorozatukban. Én mialatt vittem széjjel röhögtem magam. A legjobb hogy az egyik karakter folyamatosan kommentálja azt ahogy játszunk. Vagyis simán van hogy a játék beszól ha túl bénák vagyunk. Az egyik kedvencem az volt amikor elértünk egy kapuhoz, amelyet három logikai fejtörővel kellett kinyitni. Mire elérünk a harmadikhoz a karakterünknek elege lesz a várakozásból és nem várja meg míg megoldjuk a feladványt: szimplán átlövi és kinyitja az ajtót

[Iqvi]

Lehet nemsokára lesz egy Stargate játék.

 

 

[Dzséjt]

Ebben a hónapban a Play at Home keretében a Sony több játékot is ingyenesen bezsákolhatóvá tesz. Engem a listából a Subnautica érdekel, ami egy pazar hangulatú, lazulos, túlélős játék az óceán mélyén (PC-re már megvan, de egy ideje meg akarom venni PS4-re is, szóval örök hála a Sony-nak, hogy a Control és a Final Fantasy 7 Remake után ezt is odaaajándékozza nekem  ). De, ami még szebb, hogy a Horizon: Zero Dawn Complete Edition is ott lesz. Nekem ugyan már megvan lemezen, de melegen tudom ajánlani annak, aki még nem játszott vele, mert nekem a mai napig ez a kedvencem PS4-en. Mondjuk annak örülök, hogy így meglesz digitálisan, szóval nem kell többet a lemezt nyüstölnöm.

https://www.pcguru.hu/hirek/horizon-zero-dawn-hamarosan-ingyen-a-tietek-lehet/61429

[Dzséjt]

Hát ez biorzalmas. Annyira borzalmas, hogy 14-étől, amíg végig nem érek az egész trilógián, ki sem lehet majd robbantani a PS4 elől, annyira elmerülök a mazichizmusban. Mert kínzás lesz ezt végigvinni (20x-ra).

 

[Rog]

Én ebből a kiadásból csak az első és a második részt játszanám ki hogy végre a harmadik részes parancsnoknőci fejzetkreálmányommal is letudjam őket. Gondolom azt a fejet is meg lehet majd csinálni ha már egy csomó beállítási lehetőséget beépítettek. Ha fenn lenne az első a gépemen és az a fej nem jönne össze már törölném is lefele. A másodikkal meg egyáltalán nem foglalkoznék.

[Dzséjt]

Az ME3 FemShep lett az egész trilógiára a default FemShep.

[Rog]

Azt már régóta tudom. Nem igazán bírom azt a fejet. Azzal sose akarnám kijátszani a trilógiát. Én a harmadik részhez összehozott saját kreálású custom femshep fejről irkáltam. Ki is derül a kommentemből.

 

"... végre a harmadik részes parancsnoknőci fejzetkreálmányommal..."

[Dzséjt]

Sorry, félreolvastam. A fejemet azért megtarthatom?   

[Rog]

Felőlem igen. Kell az még Neked.

Szerkesztve: 2021. Április 14. - Rog

[Darth Cupsy]

Még nem játszottam végig, de nekem úgy tűnik, hogy az AC: Valhallában nem igazán törekedtek az "assasin életérzés" átadására. OK, vikingek vagyunk akik nem épp a "sunnyogásról" híresek és nincs is bajom a raidekkel meg az erődbevételekkel, csak az olyan helyzetekkel amikor amúgy lenne lehetőség a lopakodásra mégis szinte lehetetlen vagy valami elcseszi. Olyan dolgokat veszek észre amiket még AC-ben nem láttam, pl.: egy faágról leereszkedve (tehát először "lelógtam" és úgy föld, nem simán leugrottam, ami egyébként más AC-kban ez utóbbival is működni szokott) meghallja a nekem 8-10 méterre háttal álló őr, szintén hasonló amikor 2, nekem háttal álló őrből - akik nekem háttal állnak és egymástól 5-6 méterre - megölvén a közelebbit, a másik meghallja és megfordul. Ezek mellett az őrök helyezkedése, mozgása is olyan, hogy szinte lehetetlenné teszi a végig lopakodást egy-egy erődben, itt arra gondolok, hogy rengeteg egymásra néz, nem mintha az előző részekben ilyen nem lett volna, csak általában a tábortűznél, itt meg konkrétan vannak olyanok amelyek az erődfalról, befelé lesegetnek egymásra, ráadásul olyan távolságról észre vesznek amit szintén nem igazán láttam AC-kben. ezzel szemben, ha négyméteres oszlopok között kifeszített madzagon mászkálok egy téren abból nincs gond.

Volt még egy dolog, ami story szempontjából, meg a karakterrel magyarázható, de mégis kissé idegesített és neki is futottam párszor hátha én rontottam el valamit... Arról lenne szó amikor Ivarral és még valakivel fel kellene égetni pár házat egy faluban, megmondom, hogy csendben szeretném és maradjanak hátul, erre akármit csináltam az első ház begyújtása után Ivar beront a faluba, mint a fába szorult és neki esik az első katonának. 

 

Csak én vagyok béna vagy más is tapasztalt hasonlókat?

[Darth Cupsy]

Mass Effectes jópofaság, meg lehet tervezni a Legendary Edition borítóját:

 

Mass Effect™ Legendary Edition - My Shepard Art Creator - EA Official Site

[Dzséjt]

Tegnap össze is bütyköltem a saját PS4 borítómat/háttérképemet Mirandával, Ashley-vel, Wrex-szel, Grunttal, Talival, Garrusszal és Liarával, na meg Paragorn beállítással és a Fellegvárral.  

[Darth Cupsy]

Ha az első végigjátszásomat veszem figyelembe akkor így nézne ki:

 

 

 

OFF: ezt most miért nem jeleníti meg rendesen képnek? (javítva)

Szerkesztve: 2021. Május 7. - Darth Cupsy

[Dzséjt]

34 perccel korábban, Darth Cupsy írta:

OFF: ezt most miért nem jeleníti meg rendesen képnek?

Jó kérdés. Tippre azt mondanám, hogy azért, mert a képkezelő nem biztonságos oldal. Az imgurt egyből megjeleníti.

 

[Darth Cupsy]

Éppen most , Dzséjt írta:

Jó kérdés. Tippre azt mondanám, hogy azért, mert a képkezelő nem biztonságos oldal. Az imgurt egyből megjeleníti.

 

Próbáltam 3 félével is, de akkor valószínű azoknál is ez volt a probléma, igyekszem megjegyezni, hogy az imgurt használjam legközelebb

[Bomarr]

2021. 03. 06. - 21:04, Bomarr írta:

Lassan, de haladok a listával  Itt a folytatás:

Hónapok kérdése és meglesz ez a lista. Itt a következő felvonás:

 

20. Assassin’s Creed – Syndicate

Az AC sorozat a gyengém. A nyílt világú játékok általában hamar eluntatnak. Itt viszont imádom, hogy történelmi korokban lehet szabadon lófrálni. Ezúttal a terep a XIX. századi London. Ahogy általában minden AC-ben a mellékküldetések itt is jobban el lehet merülni, mint a fő sztoriban. Ezúttal például Sherlock Holmesnak felcsapva nekiállhatunk bűntényeket megoldani (ki kell kérdezni egy gyilkosság szemtanúit és rá kell jönni, hogy ki volt az elkövető).

De amolyan századfordulós GTA is van benne: a lovaskocsikra ugyanis fel lehet pattanni és el lehet csenni őket. Ugyan a befejezés eléggé semmilyen lett, de az odavezető utat szokás szerint nagyon élveztem.

 

19. South Park: The Stick of Truth

A South Park videójáték legalább olyan őrült lett, mint maga a TV-sorozat. Egy alkalommal például valakinek a végbelében kell teljesíteni egy küldetést. Az abortusz klinikán meg egy óriási náci magzattal kell harcolnunk. Ahogy azt kell egy egészen vad kalandjátékot hoztak tető alá a készítők. Sokkal jobb lett, mint a folytatása, ami nekem kisebb csalódás volt.

 

18. God of War 3 – Remastered

Kratossal írtani az ókori Görögország mitológiai szörnyeit és az isteneit, ritka jó kikapcsolódás. Amíg nem volt saját Playstation-öm, a God of War sorozat miatt kifejezetten irigyeltem a PS tulajdonosokat. Úgyhogy amint meglett a masina az egyik első dolgom volt a harmadik rész beszerzése. (sajnos az első epizódok mind a mai napig elérhetetlenek a PS4-en, ezért még mindig várok rá hogy azokat is végigtolhassam). Már rögtön az elején remekül adja meg az alaphangot a játék. Épp Olümposz ostroma zajlik, ahol Kratos összefogva a titánokkal igyekszik romba dönteni Zeusz birodalmát. Nekünk elsőként a tenger istenét Poszeidont kell kifiléznünk, aki drabális vízi lényekkel támad nekünk. Ezt pedig később még tudja fokozni a játék. Később Zeusz apjával Cronossal is összeakasztjuk a bajszunkat, aki olyan óriási, hogy Kratos alig nagyobb mint Cronos ujjbegyén egy pörsenés.

 

17. Marvel’s Spider-Man

Ennél a játéknál a kritikákban sokszor visszatért az a megállapítás, hogy ebben a gémben végre átélheted, amire mindig is vágytál vagyis azt hogy milyen Pókembernek lenni. Emiatt elég szkeptikus voltam, mert én a magam részéről sose akartam Pókember lenni, sőt a figura teljesen hidegen hagy. A filmjeiben még irritált is. Úgyhogy komoly fenntartásokkal kezdtem neki, de a játék annyira profi, hogy még így is beszippantott. Az a fajta nyílt világú játék, ahol a bejárható terület nagy, de nem annyira hogy a játékos állandóan elunja magát, amikor A-ból B-be kell menni.  A küldetések változatosak és még a sztori is jó. Annyira, hogy akár csak az AC-knél itt is végigtoltam az összes kisebb mellékküldetést.

 

16. Spyro Reignited trilógia

A gyerekes külső ellenére a Spyro egy első osztályú gém. Az időnk nagy részét az veszi el egyébként, hogy különféle tárgyakat gyűjtögetünk egy sárkányt irányítva. Így leírva mindez aligha hangzik körömrágóan izgalmasnak, de engem remekül le tudott kötni.

 

15. Assassin’s Creed – Odyssey

Az AC sorozatban az Origins volt az első rész, amely igazán komoly csalódást okozott. Iszonyúan untam, ahogy a tök üres sivatagban kellett sokszor kolbászolni csak hogy eljussak valami új küldetéshez. Máig azaz egyetlen AC amit félúton abbahagytam. Ezek után kicsit tartottam a soron következő AC-től, de szerencsére fölöslegesen. Az Odyssey megint zseniális lett. Eleve egy olyan világot és kort idéz meg ami kifejezetten érdekelt: ez pedig az ókori Görögország.

Kicsit a készítők mintha tanultak volna a Witcher-ből. Legalábbis a mellékküldetésekbe néha meglepően sok ötlet volt és némelyik egészen érzelemdúsra meg kacifántosra sikerült. Jó ötlet volt, hogy választhatunk: Spártáért vagy Athénért akarunk harcolni. Ennek apropóján több nagy ívű összecsapásban is részt vehetünk. Azaz irány pedig kifejezetten tetszik, hogy a történelmi korszakok megidézése mellett a mitológiát is belecsempészik és legendás szörnyekkel is kell néha harcolni.

 

14. Ratchet & Clank

Ugyanaz az Insomniac Games csinálta, akik a Spider-Mant is. Fogták és az űroperák megszokott elemeit és összekeverték Pixar mesék könnyed bájával. A végeredmény pedig egy egészen szemkápráztató kalandjáték lett, ahol a galaxist járva kell legyőznünk a gonoszt egy mókusszerű főhőssel. Emlékszem régen, amikor kijött a Shrek sokat gondolkodtam rajta, hogy mikor fogunk oda eljutni, hogy a számítógépes játékok már elérjék az akkori animációs filmek színvonalát. Nos ez megtörtént. És erre a Ratchet & Clank egy remek példa.

 

13. Detroit: Become Human

Az interaktív filmeket könnyen el lehet rontani. Elég csak a Telltale játékait megnézni. Mindegyiknél ott az illúzió, hogy mi alakítjuk a történetet, de valójában nem alakítunk semmit. A francia Quantic Dream viszont nagyon érti a dolgát. Ebben a műfajban a Heavy Rain és a Beyond Two Souls után újabb klasszikust tettek le az asztalra.  Ezúttal egy olyan jövőben járunk, ahol az értelmes robotok már szinte az élet minden területén jelen vannak. És néhányuk elkezd öntudatra ébredni. Az első végigjátszásnál jól meglepődtem, amikor a három főszereplőből az egyikkel egy rossz döntés miatt már a sztori közepén meghaltam. Azon túl, hogy maga a világ eszement jól kilett találva, itt tényleg számítanak a cselekedeteink.

 

12. Trine trilógia

A kedvenc platformjáték-sorozatom. Mindegyik egy fantasy világban játszódik ahol három hőssel, egy varázslóval, egy tolvajjal és egy lovaggal kell győzelmet aratni a gonosz felett. Bár van akció is, nagyobb hangsúlyt kapnak a logikai feladványok. A PS4-en az első három részt vittem végig. Dióhéjban ezekről:

1.rész: a grafika itt még viszonylag egyszerű. Amikor nem valami fejtörőt oldunk meg főleg csontvázakat gyilkolászunk.

2. rész A trilógia legjobbja. Baromi hosszú, rengeteg változatos pályával: égben lebegő szigetekre, egy óriáspolipok lakta kastélyba és egy goblin-ostrom alatt álló városba is eljut a sztori. Az egyik pálya során egy szörny gyomrából kell kijutnunk.

3. rész Túl ambiciózusok voltak. 3D-be akarták tenni az egészet viszont menetközben kifogyott a büdzsé ezért a történet egyszer csak se szó se beszéd véget ér. Ez egy félkész játék, de még így is kedveltem.

 

11. Star Wars - Battlefront 2

Ha egymás mellé tenném, hogy melyik játékot mennyit toltam, akkor a Battlefront 2 tuti, hogy az élmezőnyben lenne. Megvan azaz előnye, hogy 10-20 percre is lelehet elé huppanni.  Szerencsére mindhárom nagy filmes korszakot felöleli, sőt még a Solo film is be lett építve. Így akár a fiatal Hannal is lehet irtani a rosszakat a kesseli fűszerbányában. Leginkább a mesterséges intelligencia ellen szoktam játszani. Különösen imádom a Kaminon aprítani a szeparatistákat. De van itt egy kánonnak számító kampány is. Ami nem lett rossz még úgyse, hogy a főhős átállása nem csak kiszámítható volt, de elég gyengén is lett megoldva. Viszont a Last Jedi-t a kiegészítő szerintem szépen készíti elő. Még közvetve arra is magyarázatot ad, hogy az Ellenállásnak miért voltak meg a Supremacy, vagyis Snoke hajójának a tervei.

[Darth Cupsy]

10 órával ezelőtt, Bomarr írta:

Egy alkalommal például valakinek a végbelében kell teljesíteni egy küldetést.

 

10 órával ezelőtt, Bomarr írta:

Viszont a Last Jedi-t a kiegészítő szerintem szépen készíti elő.

 

Már régen játszottam a játékkal, a kampánnyal meg pláne, de nem inkább a The Force Awakens-re gondoltál? Emlékeim szerint a DLC első felében tudja meg Kylo Lor San Tekka tartózkodási helyét, a második felében meg az alapjáték konfliktusa van tovább szőve.

[Iqvi]

17 minutes ago, Darth Cupsy said:

Már régen játszottam a játékkal, a kampánnyal meg pláne, de nem inkább a The Force Awakens-re gondoltál? Emlékeim szerint a DLC első felében tudja meg Kylo Lor San Tekka tartózkodási helyét, a második felében meg az alapjáték konfliktusa van tovább szőve.

Mindkettő benne van a Resurrection-ben. A TLJ kiegészítő van a DLC végén. Én most fejeztem be.

[Dzséjt]

Ha pontosan akarunk fogalmazni, akkor a Battlefront 2 vége a The Force Awakens előkészítője. A Battlefront 2 vége és a Resurrection DLC eleje között ugyanis van egy kisebb időugrás. Ennek hála a Resurrection az ep7-tel párhuzamosan játszódik (mind a Hosnian-rendszer, mind a Csillagpusztító felrobbanása látható benne), és előkészíti a The Last Jedi nyitányát, azaz a d'qari csatát.

[Wilde]

2021. 05. 08. - 11:59, Bomarr írta:

Hónapok kérdése és meglesz ez a lista. Itt a következő felvonás:

 

Jó kis összeállítás volt, most meghoztad a kedvemet a Trine trilógiához. Az AC-k kapcsán nekem az Origins jobban tetszett, elsősorban a harcrendszer miatt, de ami a leginkább efelé billenti a mérleg nyelvét az a történet. Az Odyssey (ez volt az első és máig az egyetlen AC amit kiplatináztam, úgyhogy ezzel is elvoltam egy bő 120 óra erejéig) végén a történetet elég összecsapottnak éreztem, főleg azt nem szerettem ahová az a maszkos szektás dolog ki volt futattva. Azzal mindenestre egyetértek, hogy sokkal jobban sikerült megtölteni tartalommal a játékteret, mint az Originsben, ahol ha jól emlékszem tényleg volt egy olyan területi egység, ahol szinte semmi sincs a sivatagban. A nyomozós küldetések már a Unityben is megjelentek, de a Syndicateben sokkal jobban voltak kivitelezve, illetve beleszőve a környezetbe, ezzel együtt nálam ez az AC játék maradt azóta is félbe (a Liberation mellett) amit nem fejeztem be a sorozatból. 

A Ratchet and Clankkel itt találkoztál először vagy játszottál már PS2-n is vele? Én az eredetit is nagyon szerettem, de ez is baromi jól sikerült.

 

 

Az én ME borítóm így nézne ki. Egyébként kijött a trófea lista a teljes pakkhoz, összesen 130 trófeával, közte 3 platinával... azt hiszem ezzel elleszek egy darabig. 

[Iqvi]

@Dzséjt, csillagkapu játékot készít a Slitherine, Stargate:Timekeepers címen.

 

https://www.gateworld.net/news/2021/05/stargate-timekeepers-video-game-now-in-development/

[Dzséjt]

Én most emiatt nem fogok pezsgőt bontani. Először is, eddig három Stargate-játékot próbáltak meg tető alá hozni, egy sem járt sikerrel. Szóval hiszem, ha látom. De még ha látni is fogom, akkor sem fog túlságosan érdekelni, mert szerintem a Stargate világában pont nem egy RTS-re lenne szükség. FPS, TPS vagy egy Mass Effect-szerű RPG, ez a három, ami itt igazán működne.

A trailer meg vérgagyi. Pocsék az animáció, és mi a frász, a jellegzetes hangokra már nem futotta? Milyen hangja van már a csillagkapunak? Hát így kell ennek szólnia? Nem! Hanem így:

 

[Wilde]

Ugyan magam sem tudnám racionálisan megmondani, hogy miért, de jobban vártam ezt a napot, mint az oltást, vagy a néhány héttel ezelőtti születésnapot, meg úgy egyáltalán bármit az utóbbi időszakban! Megvan az eredeti trilógia PC-n, bármikor újrajátszhatnám, mégis olyan izgatott voltam már délelőtt is, mikor elindítottam a PS-n a MELE letöltését, hogy nem is emlékszem mikor volt képes utoljára egy játék ilyen érzelmeket kiváltani belőlem. Egyelőre kb. 2 órát játszottam vele és mikor megszólal a zene a főcím alatt, már ott elmorzsoltam pár könnycseppet. Hihetetlen nosztalgiabomba ez a játék, utoljára kb. 4 éve játszottam vele, de sokkal szebb lett, de ha nem lenne az valószínüleg akkor is ezen lógnék még hetekig/hónapokig. Amit csak most fedeztem fel, hogy a régi irányítható háromszöges minijátékot lecserélték egy ilyen gombnyomogatós kvázi QTE-re (amit ugyanúgy könnyen elrontok, ezért most is direkt elmentem a játékot minden ilyen láda/ajtónyitogatós szituáció előtt). Piszkosul élvezem a játékot, még ha a trilógiából az első rész nálam mindig is csak a harmadik helyen állt. Az Insanity nehézségi szint rögtön választható és a trófeák kapcsán az is nagy előrelépés, hogy a kill countot lejebb vitték és a csapattársak biotikus/mérnöki képességeinek használata is beleszámít szóval egy végigjátszásból meg lehet oldani az egészet (nem mintha csak egyszer tervezném végigvinni), direkt Soldierrel kezdtem és a default Sheparddel - nálam ez a kánon. Általában, ha lehet választani egy játékban akkor szinte mindig női karakterrel megyek, mert számomra egy érdekesebb nézőpontot ad az élményhez, jobban néz ki, és kisebb a hitbox ( na jó, ezt az utolsót nem ám komolyan venni), viszont, ha meghallom azt, hogy Shepard, akkor nekem mindig ez az arc fog beugrani (itt éppen az Eden Prime után járok):

[Dzséjt]

2021. 05. 14. - 16:47, Wilde írta:

a régi irányítható háromszöges minijátékot lecserélték egy ilyen gombnyomogatós kvázi QTE-re

Nem cserélték le, Xboxon és PS-en régen is ez a QTE-s változat volt, PC-n volt a háromszöges, ami a Legendary Editionben is megmaradt.

[Darth Cupsy]

Gondoltam ide is írok valami hasonlót, mint az SW játékos topikba, mert olyan jó nosztalgiázni 

 

Kinek hogyan, mivel indult a videójátékos karrierje?

 

Nekem először volt egy Atari 2600-am azon volt egy rakat játék, meg valamikor ez idő tájt a kocsmában volt egy arcade gép (de időszakonként cserélték) aztán amikor néhanapján faterral elmentem a kocsmába kaptam pár érmét (nem emlékszem már milyen pénzzel ment  ) a gépbe szórni, ami tényleg nagyjából csak szórás volt, mert túl sokáig nem jutottam semmiben se akkor még  , aztán kaptam egy Sega Megadrive 2-t azon magán a gépen volt Super Mario, Duck Hunt, kétféle westernes lövöldözős játék amit ugyanúgy a pisztollyal kellett nyomni, na meg a nagy királyság a tankos Battle City. Aztán később bucsúban meg innen onnan kaptam sárga kazikat mindenféle játékkal.

 

Ezek után jött a PC az első gépem egy 486-os volt, használtan vettük. Volt rajta egy Death Rally nevű játék, ekkor még nem tudtam, hogy létezik olyan, hogy mentés, így minden egyes alkalommal a ranglétra legutolsó poziciójáról kezdtem a játékot a lényeg meg ugye az volt, hogy felérjünk az első helyre. Gyakorlatilag roguelike stílusban toltam a játékot, tudtom nélkül A problémát fokozta a mostaninál jóval szűkösebb időkeret amit játékra fordíthattam egy nap (ugye szüleim jóvoltából ), de emlékszem 2x sikerült végigtolni az alatt a pár óra alatt ("nehogy elromoljon a szemem") amennyit édesanyámék engedtek játszani.

A másik játék ami rajta volt a gépen egy Exhumed nevű doomklón volt, de abban nem törtem nagy babérokra, gyakorlatilag volt benne két pályakezdési lehetőség, mert volt benne egy mentett állás, amiről akkor se tudtam mi az csak azt, hogy ha arra megyek az másik pályát kezd, de mindkét pályánál megrekedtem azon a szinten, kiirtottam a szörnyeket, de nem tudtam tovább jutni. Pár éve rátaláltam a játékra YT-n (addig a címét sem tudtam/ nem emlékeztem) és végigméztem a végigjátszást, mint kiderült voltak mindenféle titkos kapcsolók amik anno a továbbjutásomat biztosították volna  

 

Közben pár játék CD-t kaptam, az egyik ilyen az Albion nevű játék volt ami egy RPG. Zéró angol tudással alsósként meglehetősen nehéz volt anno játszani, akkor még az RPG-k játékmechanikáját sem értettem, így ebben sem jutottam sokáig pedig sokszor nekiálltam. Gamestarból is lett pár CD, az egyik a Knights and Merchants nevezetű, nagyon hangulatos kis RTS és ráadásul szinkronos volt! A probléma az volt, hogy nem igazán akart felférni a merevlemezre, gondoltam én ezt megoldom, floppyra!!! lementettem az ikonokat!!! az asztalról és töröltem őket, és nem értettem, hogy miért nincs továbbra sem hely  Azt hiszem ez akkor került megoldásra amikor már volt számtech. órám és a tanár felvilágosított, hogy a parancsikonok törlésével gyakorlatilag nem sok mindent csinálok  Első dolgom hazamenni és a fenn lévő játékokat rendesen törölni és végre nekiállhattam a játéknak, de a szemétládájának rohadt nehéz a 4. pályája így ezen sem sikerült végigverekednem magam, és ezt még arra sem tudom fogni, hogy gyerek voltam, mert a kis köcsög játék most is itt figyel a gépemen és nem találjátok ki, hol vagyok megakadva vele!  

 

 

Most, hogy így végigveszem az SW game-s meg ebben a topikban is, nem nagyon voltak sikerélményeim videőjáték téren, nem is értem miért szerettem meg őket annyira

 

A következő PC-m egy pentium 2-es volt, a Knights and Merchants ha sikerélményt nem is, de az RTS imádatomat biztosan bebetonozta egy időre, nem is nagyon érdekelt más játék kezdetben csak az Age of Empires 1-2, mondjuk ebben az is közre játszhatott, hogy az volt a számtech. terem legjobb gépén a legjobb játék  Ehhez a géphez kaptam meg a Mortal Kombat 4-et. Amit annyira megszerettem, "kimaxoltam" hogy tudtam az összes kombót az összes karakterrel leszámtva Liu Kang bicikli rugását és Jax multi slamjét, cserébe a kivégzések egyáltalán nem mentek, de nem volt ember a faluban aki megtudott volna verni benne. Volt egy ifjúsági klubbunk, ahol volt egy PC is, oda kivittem meg kinn is hagytam, hogy akkor is tudják nyomni amikor én nem vagyok ott. Még a "nagy fiúkat" is sorra aláztam, úgy játszottunk, hogy mindig a győztest lehetett kihívni, kivéve nálam, mert nekem fel kellett állnom 3 győzelem után mindenképp  

 

Azóta 3. PC-met koptatom. Temérdek játékkal a hátam mögött amiket végig is sikerült vinni.  

 

 

 

 

Szerkesztve: 2021. Május 19. - Darth Cupsy

[Rog]

Én legelőször óvodás koromban játszottam videojátékkal. Fateromnak volt egy ismerőse akihez néha elmentünk látogatóba és annak a manusznak a fia mutatott a gépén egy játékot amiben egy szkafanderes űrhajóssal kell ezt-azt csinálni. Járkálni meg nagyokat ugrálni. Talán még lődözni.

Akkortájt egy másik ismerősünk vett egy több játékos szerkentyűt és mivel hozzájuk is elmentünk hébe-hóba látogatóba én is játszogattam vele. Az is Atari lehetett. Nem túl nagy méretű fekete téglalap alakú kütyü amin négy függőleges ezüst húzogatható kapcsoló volt. Plusz két joystick járt hozzá. Már csak kevés játék rémlik belőle. Azt bírtam a legjobban amelyikben egy zsaruval egy bűnözőt kell egy pláza szerűségben elkapni. Meg még emlékszem autóversenyes, Supermanusos meg egy Tarzanos játékra.

Később szereztünk egy Commodore 64-est és ahhoz egy magnókazettán egy csomó játékot. Rajta van például az autóversenyes Pitstop 2,  az autós-helikopteres lődözős Silk Worm, az Intern. Karate, a gördeszkás Skate or Die és a kétfedelű repülővel lődözős-bombázós Blue Max. Nagyjából ezeket bírtam abból a felhozatalból a legjobban.

 

Pitstop 2

 

Silk Worm

 

Intern. Karate

 

Skate or Die

 

Blue Max

 

 

1990 után lett egy Pentium 386-osom amire csak kevés játék került. Rajta volt például az állatokkal bunyózós Brutal: Paws of Fury, a The Lost Vikings és a Golden Axe. Ezekkel elég gyakran játszottam.

 

Brutal: Paws of Fury

 

The Lost Vikings

 

Golden Axe

 

 

Valamikor 1995 és 1999 között lett egy korszerűbb gépem amin már modernebb játékokat is lehetett tolni. Eleinte kölcsönkapott PC magazinos CD-ken levő demókkal majd egy idő után már teljes játékokkal játszottam. Az elsők között volt például a Star Wars Jedi Knight: Mysteries of the Sith, a Star Wars: X-Wing Alliance és az első kettő Quake. Utána meg jött innen-onnan a többi game.

Plusz már a PC játékozós időszak alatt még vettünk egy SEGA Nintendót amihez kábé tíz játékot szereztünk be. Például a Terminator 2-t, a Rambo 2-t és a Batman visszatér-t.

Meg még itt-ott néha arcade gépeztem. Főleg a lövöldözőseket preferáltam.