Star Trek

[Rog]

 

[Dzséjt]

Vaó, hát az időutazásra ebben a formában nem számítottam, de elsőre tetszik. És akkor így már az is világos, hogy kerül képbe a borg királynő. De vajon hogy jön a képbe Guinnen? Oké, ő már vígan élhet a Földön a XXI. században is (ha már a XIX-ben ott volt), de ahhoz azért a színésznőt nagyon drasztikusan vissza kéne fiatalítani. És bár a technika megvan hozzá, a PIC-ben vagy úgy alapvetően az új Trekkekben ezt nem használták. Felteszem azért, mert nem olcsó mulatság. Bár ha itt a sztori egy része amúgy is a mi jelenünkben játszódik, azon talán spórolhatnak.

[RacerX]

Q-nak sincs jobb dolga mint Jean-Luc-ot szivatni…  A Hazatérés óta mindig is szerettem az olyan részeket amik napjainkban játszódnak. Vicces ahogy ezek a jövőbeliek nem boldogulnak a primitív technológiával. Várós! 

[Dzséjt]

A Star Trek: Strange New Worldről is kiderült pár dolog. Például Pike, Una és Spock mellett visszatér Uhura, Chapel és Dr. M'Benga is, illetve kapunk pár új karaktert, köztük egy albínó andoirait a Star Trek: Enterprise-ból.

 

Szerkesztve: 2021. Szeptember 9. - Dzséjt

[RacerX]

Nocsak, lesz egy Khan rokon is?

[Wilde]

Picard: Az első évadot nagyon szerettem, talán a nosztalgiafaktor miatt még egy kicsit jobban is, mint a Discoveryt és nagyon várom az új részeket, de az időutazás és a jelenidőben játszódó történet így látatlanba nem annyira nyerte el a tetszésemet, ebből adódhatnak érdekes helyzetek, de egyelőre visszafogottan vagyok lelkes. Amikor valami olyasmit láttam a régebbi sorozatokban (TNG, DS9, VOY most ami hirtelen eszembe jutott), hogy egy ilyen hagyományosabb, nekünk megszokott környezetbe kerülnek egy kaland erejéig a szereplők, akkor azok leginkább megúszós részeknek tűntek. Itt, ha ez a történetbe úgy be lesz ágyazva, hogy annak szerves részét képezi a XXI. században játszódó szál nem csak úgy betekintünk egy "történelmi" korszakba, mert ott milyen jópofa jeleneteket lehet abból kihozni, akkor nincs kifogásom ellene, majd a megvalósításnál eldől.

 

Strange New Worlds: Ez egy igazi szerelemprojekt lesz! A Discovery 2. évada volt talán kedvencem, Pike-al, Spockkal és a régi Enterprise-al. A TOS-ben a szereplőket és köztük meglévő dinamikát kedveltem leginkább, az epizódok és maga sorozat felépítése is, mai szemmel már nekem teljesen korszerűtlennek tűntek és az élvezeti faktorból sokat elvett a komolyan vehetetlen díszletek és összességében a megvalósítás minősége. Azt, hogy valamilyen formában visszahozni ezeket a karaktereket és azt a hangulatot, mindig is egy jó ötletnek gondoltam, most, hogy ez valamilyen formában megvalósul annak nagyon örülök és elmondhatatlanul izgatott vagyok ez iránt a ST produkció iránt, talán a DIS, PIC, SNW hármasból ezt várom most leginkább. Érdekes lesz látni ezt a csapatot és a köztük kibontakozó dinamikákat, meg Egyes is megkaphatja most azt a szerepet, ami a TOS-ből neki kimaradt. 

[ati]

Strange New World vajon érthető lesz a Discovery nélkül is? A Discovery annyira nem jött be csak pár részt láttam, ez viszont érdekel.

[Dzséjt]

1 órával korábban, Wilde írta:

TNG, DS9, VOY most ami hirtelen eszembe jutott

Mindháromba volt ilyen, sőt a TOS-ban és az ENT-ben is, de még egy mozifilm is készült ezzel a témával.  

[Iqvi]

Just now, ati said:

Strange New World vajon érthető lesz a Discovery nélkül is? A Discovery annyira nem jött be csak pár részt láttam, ez viszont érdekel.

Ezt így látatlanban nem tudom megmondani. De szerintem pörgesd át az első két Discovery évadot. Mondjuk ha nagyon csak Pike érdekel, akkor elég a második is.

[ati]

Az a baj engem a főszereplő csaj eléggé irritált ezért kaszáltam. Viszont ez a csapat érdekel.

[Dzséjt]

Szerintem egyáltalán nem lesz hozzá szükséges a Discovery, mert azt a hajót és a legénységét a TOS-ban sem véletlen nem említették.

Spoiler

Ugye a DIS 2. évada azzal ért véget, hogy a hajó és legénysége szigorú hadititokká vált, amit emlegetni nyilvánosan hazaárulásnak minősül.

Ezután kétlem, hogy olyan történetet írnának, ami a DIS-en alapszik. Azzal lényegében magukat lőnék tökön. Legfeljebb apró utalások lesznek a korábbi sorozatra.

[Iqvi]

On 9/9/2021 at 1:59 PM , Dzséjt said:

albínó andoirait

Igazából ő egy Aenar lesz, ami egy andoriai alfaj.

[Dzséjt]

1 perccel korábban, Iqvi írta:

Igazából ő egy Aenar lesz, ami egy andoriai alfaj.

Ugye tudod, hogy most igazából leírtad más szavakkal azt, amit én. Az aenarok albínó andoriaik. Mert azok is andoriaik, hiszen Andorián fejlődtek ki. Csak nekik fejlettebb a telepatikus érzékük, mint a hagyományos andoriaiknak és a legtöbb vak, plusz, mivel ők északon élnek, fehérek lettek. Shrannek a lánya, Talla is félig aenar.

[Iqvi]

16 minutes ago, Dzséjt said:

Ugye tudod, hogy most igazából leírtad más szavakkal azt, amit én. Az aenarok albínó andoriaik. Mert azok is andoriaik, hiszen Andorián fejlődtek ki. Csak nekik fejlettebb a telepatikus érzékük, mint a hagyományos andoriaiknak és a legtöbb vak, plusz, mivel ők északon élnek, fehérek lettek. Shrannek a lánya, Talla is félig aenar.

Yep. De ezzel most mi is volna a baj?

[Dzséjt]

4 perccel korábban, Iqvi írta:

Yep. De ezzel most mi is volna a baj?

Csak, hogy az "igazából" kitételtől úgy tűnt, mintha hülyeséget írtam volna, miközben nem. Tény, aenar a nevük, de ettől még az is igaz, amit én írtam.

[Rog]

 

Szerkesztve: 2021. Október 12. - Rog

[Dzséjt]

Lower Decks 2. évad

Bár az első szezon is nagyon tetszett, a készítők a 2. évaddal emelték a szintet. Alapvetően laza ökörködést vártam, a jellegzetes Trek toposok szokásos kifigurázását és ezernyi utalást, megspékelve a szókimondóbb párbeszédekkel (az összes Star Trek sorozat összes epizódját egybevéve nem káromkodtak annyit, mint itt egy epizódban ). Nos, ezt hozták tokkal-vonóval, és még rá is lapátoltak egy nagy adag jósággal. Kezdjük azzal, hogy sokkal ötletesebb dolgokat tudnak kitalálni a Lower Decks egy-egy epizódjára, mint a Discovery és a Picard komplett évadjaira. Míg ott évadról évadra ismételgetik "jajj, vége lesz az egész univerzumnak, vagy kis szerencsével csak a mi galaxisunknak" sztorit, addig itt sokkal egyszerűbb megközelítéssel operálnak, ám azok mindig baromi jól sülnek el, még akkor is, amikor valami olyan történik, amit már láttunk korábban. Mert a készítők veszik a fáradtságot, hogy csavarjanak rajta.

De, ami igazán tetszett, hogy karakterek szintjén combos fejlődés észlelhető. Az első évadban elindított változások éreztetik hatásukat. Beckett és Freeman anya-lánya kapcsolata szinte az egész 2. évadon végigmegy, hogy aztán egy remek záróepizódban csúcsosodjon ki. Boimler is egyre inkább lerúgja ügye-fogyott, szabálykövető stílusát, szépen egyre több magabiztosságot nyer. Rutherford is küszködik az emlékvesztéssel (sőt, nála talán a harmadik évadban több is lesz), Tendi múltját is kezdjük felfedezni, és a négyes kapcsolata is szépen erősödött. Sőt, már a bridge crew és a lowerdeckerek közti éles határvonal is kezd szépen elmosódni. S mindezek mellett a USS Cerritos is egyre komolyabb küldetéseket kap.

Szóval a sok humor és fan service alatt egy egyre mélyebb sorozat lapul meg, komoly karakterfejlődéssel, érdekes sztorikkal és Star Trekkel a javából. Ha a készítők így folytatják, a Lower Decks lehet a Star Trek TCW/TBB-je, csak humorosabb kiadásban.

[Iqvi]

A DIS-nél már tényleg unalmas a galaxis és multiverzum megmentés. Előrukkolhattak volna egyszerűbb sztorival is a negyedik évadra, de a trailer alapján még mindig ígéretesnek tűnik. 

[Wilde]

Lower Decks - 2. évad

 

Az elmúlt napokban újra néztem az első évadot, illetve most egyben is megnéztem a másodikat. Így egyben látva nagyon élesen érződött, hogy mennyit fejlődött már a második évadra is ez a sorozat. Az első évad egy abszolút pozitív meglepetés volt, miután kezdetben elég negatív visszhangot kapott a széria, de egy teljesen vállalható, szórakoztató, helyenként a saját keretei közül kilépő próbálkozásnak éltem meg azt az évadot. Ezzel szemben itt a második évadban sokkal komolyabb szerepet és teret kaptak az érzelmek, a karakterek közti feszültségek és fejlődési lehetőségek. Nagyon sok szép és emlékezetes pillanata volt ennek az évadnak, amelyek messze túlmutattak azon a könnyed, szórakoztató hangvételen, ami alapvetően a Lower Decks sajátja.

 

Ebben a második évadban éreztem azt, hogy volt a szezonnak egy jól kivehető tematikája, ami végig kísérte az elejétől a végéig. Ezt a karakterek felszabadításában ragadnám meg. A leghangsúlyosabban talán ezt Mariner esetében lehetett érezni és az első évad leginkább bevállalós epizódja (1x09) is az ő küzdelmét emelte ki saját magával. Az első évad végén bedobott nagy cliffhanger – hogy Boimler elhagyja a Cerritos-t – is igazából az ő karakterét építette. Az a gondolat, hogy merjenek önmaguk lenni, kimutatni az érzéseiket és egyben kilépni a komfortzónájukból mind nagyon szépen belesimult a sorozat világába. Soha nem éreztem kilógónak vagy szájbarágósnak ezeket az üzeneteket, hanem nagyon ügyesen sikerült részről részre építeniük a karaktereket.

 

Amikor még az évad elején láthattuk, hogy Mariner és Tendi egy közös küldetésre indulnak, akkor tudatosulhatott először igazán a nézőben, hogy amellett, hogy mi nagyon szorosan így együtt kezeltük ezt a négyest, ők ketten még sohasem voltak közös küldetésen így kettesben. Az, hogy nem is ismerik annyira egymást pedig remek alkalmat szolgáltatott, hogy felfedjék egy kicsit a bennük rejlő bizonytalanságot, félelmeket és ezzel nem csak, mint karakterek fejlődtek, hanem a köztük lévő kapcsolat is szorosabbá vált, ami az egész kettős küldetésnek a lényege volt. 
Boimler viszonylag gyorsan történő visszahelyezésén kapcsán a Cerritos-ra eleinte kicsit csalódott voltam, mert kíváncsi lettem volna, hogy hosszabb távon hogyan állja meg a helyét Riker legénységében. Boimler nélkül viszont a csapat nem volt igazán teljes, az ő helye itt van. Próbálkoztak Jettel, ami nem volt feltétlenül rossz húzás és lehet a következő évadban Jennifer is komolyabb szerepet és több képernyő időt kaphat, de Boimler nem csak önmaga, hanem Mariner miatt is kifejezetten jó volt, hogy visszatért. 

A négyes tagjai az évad során fokozatosan kiteljesedhettek és átléphették az árnyékukat. Mariner és Boimler viszonya úgy formálódott, hogy egyre jobban megismerhettük Mariner érzékenyebb oldalát. Ezzel a kapcsolatban a finálé volt egyértelműen a csúcs, ahogy ezt az üzenetet átvitték, hogy le kell hántani ezt a külső érzelemmentes „burkot” magáról, hogy igazán meg tudjon nyílni mások felé és ezt átvitt értelemben is érzékelhettük a hajótest borításával. Tendi volt, aki a legnagobbat lépett előre közülük talán az évad végére, de mindannyian számtalan helyzetben bizonyíthatták, hogy amikor kell, akkor kifejezetten kompetensen tudnak az egész hajó segítségére sietni. 

 

Az egyes epizódokat, ha megnézzük rengeteg ötletes történetet kaphattunk, ahogy Dzséjt is írta, kifejezetten kreatív megoldásokat láthatunk itt, olykor az élőszereplős sorozatokat is túlszárnyalva. Voltak bőven példák arra is, hogy a Lower Decks sajátos humorát megtartva kifejezetten őrült eszetlenkedésbe csapjon egy-egy kaland, mondjuk a Mugato-s epizódot mindenképpen ide sorolnám, de még a komolyabb hangvételű részekbe is jutott néhány kifejezetten jól elhelyezett poén, leginkább egy régebbi Star Trek utalás formájában. 

A legjobban mégis az tetszett, ahogy a lower decks szerepét mutatták be a hierarchiában. Ezzel kapcsolatban három epizódot emelnék ki, a hatodikat, a nyolcadikat és a kilencediket (a GoT-ban régen mindig a kilencedik rész volt az évadok legjobbja, itt is hasonlóan érzek), amelyek kifejezetten ezt a témát helyezték fókuszba. 

Az egész sorozat központi eleme, hogy egy olyan szeletét mutatják meg a flottának, amelyik nincs ott a reflektorfényben és nem annyira menő, középpontban lévő figurák alkotják, akik így nem is emelkednek olyan kultstátuszba, mint a jól ismert hősök. Ez hajtja Boimler motivációját, hogy mindenképpen feljebb kerüljön, előrébb lépjen, Mariner részben ez elől próbál menekülni, de megfigyelhető a főtisztek esetében is, hogy nem kapják meg feltétlenül azt az elismerést, amit úgy éreznek, hogy járna nekik (erre is remek példa volt mondjuk a Doopleres epizód), valamint ők is szeretnének innen tovább lépni, lásd Freeman kapitány az évad végén. 

Mégis aztán mindig kiderül, hogy erre a rétegre is abszolút szükség van, a felmerülő problémákra tudnak kompetensen reagálni és ahol tartanak az nem egy kudarc, hanem lehet egy igazán összetartó, egymásért és másokért is küzdeni akaró és tudó igazi közösség, ami szerintem a Csillagflotta lényege. Amikor láthattuk a hatodik részben, hogy Boimler nem a vágyait, önmagát tartotta szem előtt, valójában akkor vált a feljebbvalói szemében is igazán figyelemreméltóvá. A nyolcadik részben pedig, amikor felcserélődtek a szerepek egy másik perspektívából láthattuk mind a főtisztek, mind a lowerdeckerek szerepét, ami nagyban hozzájárult a közeledésükhöz. Mégis visszakanyarodnék még ahhoz a kilencedik részhez, ahol még ezen is tudtak csavarni egyet és láthattuk egy klingon és egy vulcani hajó alsófedélzetét is. Ebben a részben nem csak ez a perspektíva színesítés volt emlékezetes, hogy most már máshol is láthattuk ezt a rétegét az egyes hajóknak, hanem a kulturális különbségek is, amelyeket nagyon ügyesen érzékeltettek és ízig vérig hozták a ST hatást, bemutatva, hogy a különböző kultúrák lowerdeckereinek sok esetben hasonló mozgatórugóik vannak mégis mennyiben meghatározzák őket azok a kulturális sajátosságok, amelyek rájuk jellemzőek. (Amikor pedig az epizód végén a stáblista közben látjuk a Borg lower deckst, az konkrétan az évad poénja volt nálam!)

 

Az egyik legjobb dolog volt a tavalyi évben ez a sorozat, ami a Star Trek univerzumával történhetett. Egyrészt szórakoztató volt, ahogy viccet csinált a ST klisékből és nem azzal a pátosszal kezelte az univerzum nagy alakjait, amit adott esetben a hardcore rajongók elvárnak, hanem képes volt nevetni önmagán. Ezzel együtt viszont kifejezetten nagy szeretettel és odafigyeléssel nyúlt ehhez az univerzumhoz, sokszor olyan korábban jelentéktelennek tűnő szereplőket is behozva és felemelve, akiket a korábbiakban már láthattunk, de már-már el is felejthettünk. Az utalások, a poénok és a dizájn terén mind-mind nagyot alkotott a sorozat, összetéveszthetetlen atmoszférával, hangulattal és sikerült úgy felcsigázniuk, hogy jövőre talán ezt a harmadik évadot várom a legjobban Star Trek fronton. Rutherford kapcsán biztos lesz valami kavarás és a kapitánnyal is egy jó kis cliffhangert dobtak be az évad végére, hát nagyon várom!
 

[Dzséjt]

16 órával ezelőtt, Wilde írta:

sokszor olyan korábban jelentéktelennek tűnő szereplőket is behozva és felemelve, akiket a korábbiakban már láthattunk, de már-már el is felejthettünk

Ezen a téren nálam nagyot szólt az utolsó részben a USS Archimedes kapitánya, akit legutóbb a TNG-ben láthattunk lowerdecks-ként. Ráadásul a TNG-s színésznő adta a hangját, ami még egy plusz. Apropó, a USS Archimedes úgy nézett ki, mintha egy Sovereign lenyelt volna egy Excelsiort. 

[Wilde]

2021. 10. 21. - 10:15, Dzséjt írta:

Ezen a téren nálam nagyot szólt az utolsó részben a USS Archimedes kapitánya, akit legutóbb a TNG-ben láthattunk lowerdecks-ként. Ráadásul a TNG-s színésznő adta a hangját, ami még egy plusz.

 

Én is rá gondoltam elsősorban, főleg azért is volt ezt jó látni, mert amíg a TNG-ben nem volt annyira elemében (az első feltűnése kifejezetten Boimlerhez hasonlóan kínos szerencsétlenkedés volt), itt már úgy láthattuk, hogy egy kompetens, karizmatikus vezető, aki mellett büszkén kitartanak az emberei a legnagyobb veszélyek közepette is. Ez pedig valamilyen szinten előrevetíti azt is, hogy a nem annyira reflektorfényben lévő lowerdecks-ből is fel lehet törni, ami így amellett, hogy tisztelgés az elődök előtt, Boimlerék jövőjére nézve is egy perspektíva.

[Rog]

A "Saturn Awards" a Star Trek-nek is hozott néhány díjat.

 

Best Science Fiction TV Series
Star Trek: Discovery

 

Best Actor on Television
Patrick Stewart (Picard)

 

Best Supporting Actor on Television
Doug Jones / Saru (Star Trek: Discovery)

[Wilde]

Star Trek Prodigy

 

Megnéztem a dupla nyitó epizódot, kellemesen meglepett. Igazából annyit tudtam erről a sorozatról, hogy elsősorban a fiatalabb korosztályt célozzák meg vele és voltak félelmeim ezzel a kapcsolatban. Amikor a Star Wars próbálkozott hasonlóval a Resistance-el, akkor az nem sült el valami jól, még ha én nem is utáltam annyira azt a sorozatot sem. Ugyan a sorozat tónusán érezni lehet, hogy ez tényleg a fiatalabbaknak készült, elsősorban egy-két poén volt kissé gyerekesre véve, de ugyanakkor jól balanszírozták ki az egyeneleget néhány igazán komoly, fajsúlyos és már-már ijesztő jelenettel és sikerült egyrészt egy olyan egyensúlyt belőni, ami bármilyen korosztály számára élvezhetőve teszi a produkciót, másrészt a gyerekes részek sem voltak olyan infantilis szerencsétlenkedésbe hajló momentumok, mint amiket Kaz, vagy Neeku esetében láthattunk a Resistanceben.

 

A diverzitás terén egészen kiemelkedő a sorozat, ennyi különböző idegen lényt még soha nem láthattunk egyszerre semmelyik korábbi ST műben, ember konkrétan nem is nagyon szerepelt egyelőre... bár erre meg is van a magyarázat. Azt spoilerek nélkül azért elárulhatom, hogy ilyen aranyos caitiant még nem láthattunk korábban, azt az érzést tudja kiváltani, hogy csak úgy felkapnád és megölelgetnéd. Egy Voyager gyorstalpaló lehet nem árt egyébként azoknak, akik már nagyon régen látták a VOY-t, bár egyelőre még én is csak találgatani tudok, hogy merre fog elmenni ez a sorozat, mert annyi minden vár megválaszolásra az első epizód után, de ezt nem mint negatív kritikát írom, hanem úgy, hogy felkeltette az érdeklődésemet. Eleinte nem is igazán értettem, hogy miként lesz ebből valami szokásos Star Trekre emlékeztető széria, de aztán kezdett körvonalazódni a fő csapásirány. A szereplőket valamennyire így is elkezdhettük megismerni, a konfliktusnak még csak a kontúrjai vannak meg, de végig lekötött és a végére felcsigázott a nyitány.

 

Michael Giacchino írta a fő témát, ami hasonlít a 2009-es filmre, de nekem nagyon tetszett és az epizódon belül is a zene fantasztikus, de a képi világ volt, ami igazán lenyűgözött. Teljesen más stílusban készült, mint a Lower Decks és valami csodálatosan néz ki az animáció, a karakter modellek is remekül lettek megalkotva, élettel telinek érződik az egész. Néhány snitt pedig magával ragadóan látványos lett, egy képkocka számomra még a TFA egyik jelenetét is megidézte.
Azt mondták a készítők, hogy egy olyan sorozatnak szánják ezt, amit leülsz megnézni a gyerekeddel és ezzel bevezetheted a Star Trek világába... ugyan nincs még gyerekem, de ezt abszolút el tudom képzelni, ugyanakkor nem csak a kicsiknek jelenthet remek kis szórakozást a Prodigy, hanem minden trekkernek. Kíváncsi vagyok Dzséjt majd mit szól hozzá, de mindenkinek ajánlom, aki ST rajongó és egy olyan Trek kalandra vágyik, ami a felszínen ugyan nem szokványos és meglehetősen ismeretlen, de ugyanakkor azok a témák, motívumok, amik a szerves részét képezik ennek a franchisenak itt is megjelennek!

[Iqvi]

Én még csak most kezdtem bele a Lower Decks S2-be. Konkrétan még csak az első részt láttam. Bár a lábnapos szimulációtt úgy tűnik nem akarják elengedni. A Prodigy-t majd az után nézem meg. Feltéve ha a DIS 4. évada előtt fejezem be a Lower Decks-et.

[Dzséjt]

A Prodigy-t is évaddarával fogom majd megnézni, de kíváncsi vagyok rá.

[Nute Gunray]

Ez a Lower Decks canon-nak minősül? Elkezdtem nézni, alapvetően tetszik.

[Iqvi]

5 hours ago, Nute Gunray said:

Ez a Lower Decks canon-nak minősül? Elkezdtem nézni, alapvetően tetszik.

Aham.

[Dzséjt]

Abszolút kánon. Amióta a Star Trek újraindult Alex Kurtzman (a rajongói megítélés szempontjából a Trek Kathleen Kennedy-je ) vezetésével, ugyanazt a felfogást követik, mint a Lucasfilm a Star Warsszal. Minden kánon, így a Lower Decks és a Prodigy is. Sőt, a Short Trekkek is.

[Nute Gunray]

Mindenesetre a főcímzenéje a második legjobb a TNG után.

[Wilde]

6 órával ezelőtt, Nute Gunray írta:

Mindenesetre a főcímzenéje a második legjobb a TNG után.

 

Az szerintem is baromi jó lett, a Netflix mindig felajánlja, hogy át lehet az elejét ugrani az új részeknek, de itt sosem nyomom el, mert a zene is, meg az intro is nagyon tetszik. Amit én még nagyon szerettem az az ENT főcímzenéje, ami kissé szokatlan volt, a korábbi sorozatoktól eltérő, de azt is szerettem mindig meghallgatni az epizódok elején.