Ugrás a kommentre

1x10 - Common Ground


Ajánlott hozzászólás

Hozzászólás ideje:

Szerintem itt arról van szó, hogy általában a hadseregekben mindig vannak olyanok, akik elnyomott helyzetből érkeznek, akár társadalmilag, akár történelmileg, és a hadseregben a hierarchia és az előrelépés ad olyan lehetőséget számukra, hogy kitörhetnek az alárendelt szerepből, legalábbis részben biztosan: ugyan van egy felettes, de előbb-utóbb lesz alattas is. A Birodalom ezeknek a tiszteknek kiváló lehetőséget ad arra, hogy szép karriert fussanak be, ehhez semmi mást nem kell tenni, csak megszállni és terrorizálni egy-egy világot. Ugyan ezek a tisztek léteztek a Köztársaságban is, csak kevésbé kaptak szabad kezet és az előmenetel lehetősége is sokkal szűkebb vagy időben hosszabb volt. Simán el tudom képzelni, hogy nekik a Birodalom olyan lehetőséget ad, amiről korábban nem is álmodtak, a lelkiismereti kérdés ezzel egyáltalán nincs pariban.

 

Szóval nincs itt szó utálatról, egyszerűen csak "alkalom szüli a tolvajt" esete: most van rá lehetőségük, most lettek elnyomók, mondhatni örömmel.

Hozzászólás ideje:
29 perccel korábban, Ody Mandrell írta:

Valószínűleg így volt, de attól még utálhatta a Köztársaságot. :)

Igen, és itt az a baj, hogy a Köztársaság olyan katonatiszteket termelt ki, akik nem hittek annak eszmeiségében és alapértékeiben. 

 

Összehasonlítva a High Republic-éra Köztársasági Védelmi Koalíciójával (ez a magyar neve?), ahol a pedáns katonatisztek magukévá teszik a Köztársaság alapokmányának tételeit, még szembetűnőbb a kontraszt.

Hozzászólás ideje: (szerkesztve)
6 órával ezelőtt, Nute Gunray írta:

Annyira kíváncsi vagyok, hogy ezek a Bragg-féle birodalmi tisztek mikor is hagyták hátra maradék kétségeiket is a demokrácia érvényesítését illetően. Hiszen csak néhány hónapja van Birodalom és ezek az emberek pillanatok alatt, minden hezitálás nélkül a zsarnok szolgálatába lépnek. Persze a Klónháború 3 éve fanatizálhatott sokakat, s egy katona számára mindig a feljebbvaló parancsa a megkérdőjelezhetetlen origo, de mégis Bragg és társai, a legkorábbi birodalmi tisztek még a Köztársaság válságos időszakát megelőző egy-két évtizedben nőttek fel és ennek ellenére pillanatok alatt a Birodalom zsarnokságának megtestesítői lesznek. 

Szerintme itt azt is figyelembe kell venni, hogy nem köztársasági, hanem szeparatista világról volt szó, ráadásul nem is akármelyikről, hanem a Konföderáció főbolygójáról. Palpatine az elmúlt három évben, de már azt megelőzően is szorgosan dolgozott azon, hogy a szeparatisták az ellenségkép netovábbjai legyenek. Így még egy, a Köztársaság eszméihez lojális tiszt is joggal érezheti úgy, hogy na most jött el a bűntetés ideje. A szeparatisták törték ki a háborút, ők az elmúlt évek (évtized) minden bajának okozói, és végre a Birodalom rendesen megbűnteti őket. Lehetnek enyhítő körülmények, de ha egy világ nem megy bele a játékba, akkor le lehet rá sújtani teljes szigorral. És most még nagyon dolgozik mindenkiben a klón háborúkból visszamaradt harag és gyűlölet.

És ezt csak árnyalhatja olyasmi, hogy (tételezzük fel) Bragg egy Peremvidékről származó egyén, ahol a legjobban dúlt a háború, és teszem azt, elvesztette egy szeparatista megszállás alatt a családját. Hányan lehetnek a birodalmi tisztikarban, akik a Dooku által jóváhagyott és Griveous vagy más szeparatisták által elkövetett rémtettek okán vesztették el szeretteiket. Egy jól működő zsarnokság pedig az ilyen embereket küldi ki a szeparatista világokat megregulázni. Olyan embereket, akik úgy érzik, a szeparatisták megérdemlik mindazt, amit a Birodalom rájuk zúdíthat.

Vagy a másik lehetőség, hogy Bragg is csak egy szög egyszerűségű katona. Tojik arra, ki van hatalmon és mit csinál, végrehajtja a parancsot, azt jónapot. Ez sem újszerű. Csak gondoljunk Yularenre. A TCW-ben, de még a Rebelsben sem viselkedett gonosz, hataloméhes emberként. Szimpatikus figura maradt, annak ellenére, hogy amúgy a birodalmi elnyomás egyik oszlopos tagja, aki ott ült a Halálcsillag vezérkari csapatában. Egyszerűen azért, mert ő valószínűleg csak katonaként gondol magára, aki a parancsok végrehajtásán túl nem foglalkozik semmi galaktikussal.

Szerkesztve: - Dzséjt
Hozzászólás ideje:

Hát igen, ha az egyébként kiváló kvalitású Yularen nem csinált ebből morális problémát, mit várhatunk a szerényebb képességű tisztektől, akik koruk okán már tényleg alapvetően a Klónháború logikájában szocializálódtak. 

Hozzászólás ideje:

Ez megint egy olyan rész volt, ami megmutatta a sorozat értékét, ebben a hídképző szerepben, amit a két nagy korszak között betölt. A korábbiakban, mikor láthattuk a Kamino birodalmi megszállását már ott is egy olyan teljesen szürreális helyzet bontakozott ki, hogy Tarkint és Lama Su-t, a Birodalom - Kamino relációban látni egyszerre az OT és a PT érájának összeütközését figyelni nagyon furcsa volt. Itt a szeparatisták kaptak egy olyan szerepet, hogy valamit, amit nagyon erőteljesen az előzmény-trilógia korszakához köthetünk most szintén a birodalmi irányítás alatt nézhettünk meg és teljesen új fénytörésben láthattuk ezt a frakciót. 
A Raxus visszatérésének azért is örültem, mert az egyik legérdekesebb történetszál kötődött ide a 3. évadban, ahol mind a történet, mind a karakterek szempontjából szintet lépett a sorozat. Annyiból is kapcsolódik ide az a sztori, hogy ott Ahsoka az, aki rájön arra, hogy nem is ismeri igazán a másik oldalon állókat és amit korábban gondolt az ellenségről, az megkérdőjeleződik benne. Itt a Bad Batch tagjaiban játszódik le ugyanez az élmény, kezdetben nagyon idegenkednek a küldetéstől, de aztán szépen fokozatosan ahogy haladnak előre, összedolgoznak és egy csapatként küzdenek a közös ellenség ellen. 

 

Ennek az átmeneti korszaknak megvan az az előnye is, hogy láthatjuk, ahogy minden, de tényleg minden megváltozik. A Birodalom kiterjedt hatalmi gépezete szépen bekebelezi azokat a rendszereket is, amelyek nem tartoztak a Köztársasághoz és mindenhová elér a kezük. A Raxuson ahol sokan őszintén hittek benne, hogy azért harcolnak a Köztársaság ellen, hogy egy jobb rendszert teremtsenek most azzal kellett szembesülniük, hogy egy még az általuk elvetett Köztársaságnál is rosszabb konstrukcióban találják magukat, ahol nyílt erőszakkal próbálják meg elnyomni őket. A háború végét és az új világrend kiépülését eddig láthattuk olyanok szemein keresztül, akik a Köztársaság oldalán harcoltak korábban, most viszont kifejezetten a szeparatisták nézőpontjából nézhettük végig ennek az átmenetnek konkrét tettekben megnyilvánuló kibontakozását. A háború vége őket is legalább olyan érzékenyen érintette, mint a másik oldalon harcolókat, csak erről kevesebb szó esik, mint a jóságos Köztársaság demokráciából diktatúrába való átmenetéről.

 

A Raxus helyszínnek is kifejezetten üdítő volt. Sok tekintetben a Naboot, meg Onderont juttatta eszembe és ez a mentőakció is akár elmehetett volna a TCW-be. Az, hogy megint szeparatisták és klónok voltak fókuszban nagyon hangulatossá tette az epizódot, még ha itt merőben más felállásban is voltak a felek. Az egész akcióban ismét kiviláglott, hogy a BB tagjai mennyire felülmúlják a hagyományos klónokat hatékonyság terén, még ha itt kellett a szenátor menekülési terve (meg a droid vázadobása is). A legjobban talán a lépegetős akció tetszett, főleg amiatt, hogy ezeket a gépeket most láthattuk olyan fenyegetőnek, mint anno az AT-AT-kat az Ep. V-ben. Itt mikor az elején megjelennek és elkezdik oszlatni a tömeget, egyetlen képpel vizuálisan is tökéletesen átadták az üzenetet, hogy lehet, hogy külsőségeikben, a formákban, a sisakok alatt megbúvó klón katonákban ez még a régi világ visszfénye, de valójában már egy teljesen új korszakban járunk. Ebbe a témába jól illeszkedett az epizód fő motívuma is, hogy egy ilyen feje tetejére állított korban még a korábbi ellenségek (klónok vs. szeparatisták) is közös célt találhatnak. Az tényleg érdekes volt, hogy a klónokra csak kábítólövedékkel lőnek, nem tudom, hogy ennek köze van e ahhoz, hogy eltávoltították magukból a chipet, ezzel így jobban átérzik az ő kiszolgáltatottságukat is és, ha egy mód van rá akkor nem próbálják egyből megölni őket. Aztán az is lehet más van a háttérben, mindenesetre ha itt mindenkit megöltek volna, akire lőnek, akkor nagyon megugrott volna a hősként beállított csapat bodycountja. :D

 

A karaktereket tekintve egyértelműen Omega története tetszett a legjobban, pedig a felszínen az ő szála volt a legkevésbé izgalmas. Gyakorlatilag csak takarított meg sakkozott mégis nagyon nagyot nőtt a csapaton belüli szerepe. Az előző két epizód viszontagságai - az elvesztése, aztán a megmentése - után érthető volt, hogy próbálták óvni, de azt Hunternek is be kellett látni, hogy nem csak egyszerűen egy gyerek és mindentől úgysem fogja tudni megóvni, talán az a legjobb neki, ha velük van, ott ahová tartozik. Ettől függetlenül Omega így sem volt passzív szerepben az epizódban, sőt kifejezetten proaktív volt. Azáltal, hogy kifizette az adósságukat nem csak, hogy bizonyította Hunternek a kompetenciáját és a csapaton belüli személyes értékét, hanem akár egy új pályára is állíthatja a csapatot. Eddig Sid egyfajta kikötőként működött a számukra - ami továbbra is megmaradhat, úgye próbálják meghúzni magukat - aki mindig új munkákkal látta el őket, de ide mindig vissza lehetett térni. Most már nincs az a kötöttség/függőség, hogy tartoznak neki és addig nem mehetnek el, vagy nem indulhatnak más utakra, amíg ez nincs tisztázva... most viszont ez a helyzet megszűnt. Omega stratégiai érzékének bővebb kibontására is kíváncsi leszek, ez lehet az "apjától" örökölt képesség is, még ha Jangót sosme láttuk sakkozni például.
A többieket érintve Hunternek volt ez igazán emlékezetes akció, mintha ő ragaszkodott volna leginkább ahhoz, hogy Omegát ne vigyék magukkal, ami részben érthető is, onnan nézve, hogy Bane pont tőle rabolta el. Amikor azt hiszi Omega ott van velük a Raxuson azon nagyon érződött, hogy valójában ítéletet is mondott a korábbi meggyőződésével szemben, hogy Omegát nem kellene kihagyni a további akciókból. A szenátoron látszott, hogy igazi államférfi, akinek a meggyőződése fontosabb, mint a személyes szabadsága és megpróbál tényleg a népéért tenni, a rész végén megfogalmazódó dilemmája is őszintének tűnt, hogy menjen el, vagy maradjon. Azért külön dícséret, hogy egy ilyen figurát láthattunk a szeparatista oldalon, így tovább árnyalva az előző háborús konfliktust.

 

Még, ha az Omega-Kamino-Crosshair vonalon nem haladt előre sokat a fő történet, én azt mondom, hogy még több ilyen részt, mert ez mind a látvány tekintetében, mind a háttér ábrázolásában, új nézőpontok felvillantásában és a Saga színesítésében, mélyítésében betöltött szerepét tekintve is nagyon remek szórakozás volt. Omega pedig úgy kapott kitüntett szerepet a csapatban, hogy most már zsinórban a második epizódban hiányzott a többiek közül és pont a hiánya volt annyira hangsúlyos, amivel jelezte, hogy mennyire ő is a csapat szerves része lett. Ezt tíz epizód alatt nagyon szépen elérték. 

Hozzászólás ideje:

Szóval ilyen itt egy filler epizód? Hát nem panaszkodhatunk. Tényleg elképesztő volt az animáció minősége.

És ahogy a szeparatisták immár áldozatok, mi persze tudtuk a PT idején is, hogy azok ,de csak a TCW mutatta őket, nem lelketlen szörnyként, mert a filmekből vajmi kevés derül ki róluk, azon se csodálkoznék, ha egyesek azt hinnék, hogy csak droidok, hisz a seregeik is azok... Na mindegy. Emberek. És ez a szenátor megint eszembe juttatta, mennyire gyászolom a 3.rész kimaradt jeleneteit, pl.: a 10000-ek delegációja jelenet Mon Mothmával többek közt. Ők érző lények - a szeparatisták. És a birodalom egy rohadék. Persze ezt is tudtuk, de az ilyen hétköznapi dolgokból derül ki igazán, nem abból mikor Luke és Leia tarzanozik a halálcsillagon rohamoszik kereszttüzében. És persze ahogy szép utcákon strázsálnak a klónok?.. Hááát.. A régi Battlefront 2 jutott eszembe. Azt hiszem, ott Theed gyönyörű utcáin zajlik az utolsó küldetésük a régi egyenruhában és felsejlett Temuera Morrison hangja, mikor mondta, hogy megkapták a birodalomtól a "Shiny new armor'-t és akkor ezt vizuálisan érzékeltetendő egy klón lépett a képbe és átváltozott a Phase II-es páncélja klasszikus rohamosztagos páncéllá.

Kíváncsi vagyok itt mikor lesz ez, de már érik!

Hozzászólás ideje:
2 perccel korábban, csoli1138 írta:

És ez a szenátor megint eszembe juttatta, mennyire gyászolom a 3.rész kimaradt jeleneteit, pl.: a 10000-ek delegációja jelenet Mon Mothmával többek közt.

Annyiban ez sántít, hogy a ROTS kivágott jeleneteiben egyáltalán nem foglalkoztak a Konföderáció politikusaival.

Hozzászólás ideje:
4 órával ezelőtt, Wilde írta:

A legjobban talán a lépegetős akció tetszett, főleg amiatt, hogy ezeket a gépeket most láthattuk olyan fenyegetőnek, mint anno az AT-AT-kat az Ep. V-ben. Itt mikor az elején megjelennek és elkezdik oszlatni a tömeget, egyetlen képpel vizuálisan is tökéletesen átadták az üzenetet, hogy lehet, hogy külsőségeikben, a formákban, a sisakok alatt megbúvó klón katonákban ez még a régi világ visszfénye, de valójában már egy teljesen új korszakban járunk.

Nekem itt az is tetszett vizuálisan, hogy ahogy az ep3 végén a Venatorokról, úgy itt is eltűnt az AT-TE-kről a vörös szín, és egyszínű, sötétszürkék lettek, ahogy az a Birodalomra oly jellemző.

Hozzászólás ideje:
7 órával ezelőtt, Ody Mandrell írta:

Annyiban ez sántít, hogy a ROTS kivágott jeleneteiben egyáltalán nem foglalkoztak a Konföderáció politikusaival.

Nem, viszont olyan hangot ütöttek meg ami Palpatine és az akkori köztársaság ellen ment, még Bail mondja is, hogy tudja, hogy amit mond úgy hangzik, mintha egy szeparatista mondta volna.

Szóval akkor is ez a jelenet jutott eszembe, mert párhuzamba állítható, hogy itt már nem oldalak voltak a józan politikusok szemében, hanem kezdték meglátni a valódi irányt, a szörnyű igazságot.

Hozzászólás ideje: (szerkesztve)
3 perccel korábban, Ody Mandrell írta:

OFF

Padmé ki is mondja Anakin előtt, hogy a Köztársaság a gonosz amit le kell győzni.

Igen végül a fent említett szavak a kimaradt jelenetekből belekerültek egy Padmé-Anakin párbeszédbe.

 

OFF vége

Szerkesztve: - csoli1138
  • 2 hónappal később...
Hozzászólás ideje:

Kiváló epizód volt ez is. Tényleg kontrasztos volt, hogy a korábbi szeparatista központ mivé lett. Ebben az átmeneti érában érezhetően felbomlanak a korábbi szövetségek / ellenségeskedések és hamarosan mindenki ráébred arra, hogy egy sokkal egyértelműbb fenyegetés / lehetőség jelent meg a galaxisban. Tetszett az is, hogy tovább erősítette az epizód azt a képet, hogy a szeparatisták oldalán sem volt mindenki gonosz/kapzsi hanem sokan valóban egy szebb jövőért, jobb galaxisért küzdöttek. A háború végeztével sejtették, hogy rossz világ majd vár rájuk, de arról akkor még lövésük sem lehetett, hogy pontosan mennyire. 

 

Amúgy ez a sorozat olyan szempontból is hiánypótló, hogy kiválóan bemutatja miként alakul át az alapból "csak" korrupt és teszetosza Köztársaság egy korrupt és romlott Birodalommá, miként mosódnak el a korábban azért még viszonylag tisztán látszó határok, és szépen lassan mindenki ráébred a mag bolygókon kívül, hogy mennyire kizsákmányoló az új berendezkedés. 

  • 1 hónappal később...
  • 1 hónappal később...

Csatlakozz a beszélgetéshez!

Írj hozzászólást most, és regisztrálj később. Amennyiben már regisztráltál, lépj be a fórumra és szólj hozzá a témához.

Vendég
Új hozzászólás

×   Beillesztett szöveg.   Illessze be egyszerű szövegként

  Only 75 emoji are allowed.

×   A linked automatikusan beágyazódott.   Linkként jelenjen meg

×   Az előző tartalom visszaállítása.   Korábbi szöveg törlése

×   Nem illeszthetsz be képet közvetlenül. Töltsd fel vagy illeszd be URL-ből.

  • Jelenlévő felhasználók:   0 felhasználó

    • Egy regisztrált felhasználó sincs ebben a topikban.
×
×
  • Új tartalom hozzáadása az alábbi témákban...

Fontos információ
A webhely használatával elfogadod és egyetértesz a fórumszabályzattal.