Harry Potter

[Bence1997]

2 órával ezelőtt, Donát írta:

Ehem-ehem.  

Erről jut eszembe: itt 10 év telik el, míg Lumpslucknál ugye a Denemes beszélgetés (ha úgy számítjuk, hogy Denem 1927 decemberében született, és csak 1939 -től kezdte meg a tanulmányait) 1944-45 -ben történt. 50 év alatt picikét őszült csak meg Lumpsluck.  Milyen varázsitalt szedett az öreg?

[Donát]

21 perccel korábban, Bence1997 írta:

Erről jut eszembe: itt 10 év telik el, míg Lumpslucknál ugye a Denemes beszélgetés (ha úgy számítjuk, hogy Denem 1927 decemberében született, és csak 1939 -től kezdte meg a tanulmányait) 1944-45 -ben történt. 50 év alatt picikét őszült csak meg Lumpsluck.  Milyen varázsitalt szedett az öreg?

"Nálam nem fognak varázspálcákkal hadonászni és átkokat durrogtatni. De ha figyelnek és több tehetség szorult magukba, mint tanítványaim többségébe, nálam megtanulhatnak hírnevet a palackba zárni, örök ifjúságot forralni, vagy dugó alá rejteni a halált."

 

Na jó, nem ezt mondta Piton, de mondhatta volna akár ezt is az első órán.  Biztos van örök ifjúság főzet is. 

 

 

[Bence1997]

1 perccel korábban, Donát írta:

Na jó, nem ezt mondta Piton, de mondhatta volna akár ezt is az első órán.  Biztos van örök ifjúság főzet is.

 

Mondjuk az is lehet, hogy Lumpsluck elcsórta Flamel bölcsek kövét. Aztán, amikor megtudták Dumbiék, gyorsan elzárták a bankba.

[Donát]

5 perccel korábban, Bence1997 írta:

 

Mondjuk az is lehet, hogy Lumpsluck elcsórta Flamel bölcsek kövét. Aztán, amikor megtudták Dumbiék, gyorsan elzárták a bankba.

Az Flamel mostani epizódos kinézete alapján örök ifjúságot nem ígér, csak örök életet.

[Bence1997]

7 perccel korábban, Donát írta:

Az Flamel mostani epizódos kinézete alapján örök ifjúságot nem ígér, csak örök életet.

Tudtam, hogy valamit benéztem.

 

Aztán lehet, hogy ő meg feltalált egy másik követ, ami nem ad örök életet, de ifjúságot nagyon is.

[Darth Krande]

Eddigi reakciók. 

 

Dumbledore szerelmes Grindelwaldba!

Hímnemű nézők:  Fuúúúj!

Nőnemű nézők:  Én is én is! 

 

[Pildi]

Nekem kifejezetten tetszett a Grindelwald bűntettei, még jobban is, mint a korábbi rész. Egyébként az is jobban fekszik most már (tegnap este megnéztük azt is) így utólag, mert ahogy haladunk előre a történetben, egyre inkább értelmet kapnak az abban történtek is. Nem rossz koncepció, hogy öt észen át mesélik el Grindelwald és Dumbledore harcát, aminek még a második filmben is csak az előszobájáig jutottunk el, mert így mindenre van elég idő. Az, hogy sok új karakter jött újra, annyira nem volt zavaró, lehetett követni, ki kicsoda és mi a szerepe. Nem éreztem azt sem, hogy Salmander háttérbe szorult volna, hiszen most is ő a történet egyszerű kisembere, aki akarata ellenére keveredik bele a konfliktusba, jelentéktelennek tűnik, mégis képes a cselekményt befolyásolni, mert bátor, tiszta szívű és önzetlen, igazi hős, még ha a gyámoltalanabb fajtából is. Eddie Redmayne-nek nagyon jól áll ez a szerep, De ugyanez elmondható Johnny Depp-ről és Jude Law-ról is, élvezet nézni őket.  

Az ominózus visszaemlékezős jelenetben éppen csak érintették a témát, miszerint Grindelwald és Dumbledore szerették egymást, viszont muszáj volt ezt bemutatni, hiszen magyarázatra szorult, miért nem állhat ki Dumbledore a volt barátja ellen, hiába akarja a világot megvédeni attól, amit az képvisel. Ahogy az Egyéb fontos topikban is írtam, a jelenet nem volt öncélú, magyarázattal szolgált, és épp csak finoman utaltak a nemi irányultságukra, annyira finoman, hogy a velem lévő 14 éves lánygyermekemnek fel sem tűnt, pedig már ismeri a jelenséget, és szóvá is szokta tenni, mint érdekességet. Most viszont semmi megjegyzése nem volt. Ő igazán az eredeti HP világon nőtt fel, amibe úgy tűnik ez is belefér, a három fejű kutyával, óriás pókokkal, baziliszkusszal, bólintérekkel és egyéb fura szerzetekkel együtt.

 

A film nem túl hosszú, végig lendületesen haladtunk, a látványvilág elsőrangú és megvoltak a cuki állatok is, meg a hozzájuk kapcsolódó humorfaktor is, ami nagyon kellett, mert enélkül ez a film már túl sötét hangulatú lett volna, de így volt pár mosolyra alkalmat adó pillanat. Én most már határozottan azt érzem, hogy nagyon jó történet kerekedik még ki ebből, és lesz benne muníció öt részre is, mert a java még csak most jön. Asszem az Index írta, hogy ez a HP világ mára már felnőtt olvasóinak szól, és ezt nagyon igaznak érzem. Kellemes moziélmény volt.

[Donát]

Tudtam, hogy tetszeni fog neked Pildi!  

 

Bevallom én is úgy jártam, mint a 14 éves leányod. Észre sem vettem a dolgot.  

[caseyjones]

Legendás állatok - Grindelwald bűntettei

 

Egyáltalán nem volt rossz, mint ahogy oly sok helyen beállítják, bár azt aláírom, hogy nem a legjobb film a Wizarding Worldben. Rövid kis véleményem nyomokban spoilert tartalmaz.

Öröm volt látni, hogy a sztori ugyanott veszi fel a fonalat, ahol az első rész befejeződött. Tehát nincsen több éves, évtizedes szakadék a két epizód közt. Az Eddie Redmayne által alakított Göthe továbbra is nagyon kedvelhető figura, ahogy az talán a legtöbb szereplőről elmondható - pár kivételtől eltekintve.

Jude Law Albus Dumbledore-ként egyszerűen zseniális volt. Nem gondoltam volna, hogy ilyen jól fogja majd alakítani a fiatal énjét a Roxfort igazgatójának. Emberfeletti alakítást nyújtott, szerintem teljes mértékben sikerült lemásolni, visszaadni Michael Gambon gesztusait, arcmimikáját, tekintetét. Lenyűgöző volt. Mondjuk a nemi identitásának kihangsúlyozása nem volt éppen ínyemre, de ha jobban belegondolok, a cselekmény szempontjából ennek valamilyen szinten fontos szerepe volt, hiszen Albus azért nem kaphatta el Gellertet, mivel a szerelmük révén megfogadták, szerződést kötöttek, hogy nem bántják egymást.

Az új karakterek nem igazán nyűgöztek le, az előző részben megismert figurákkal sokkal jobban megbarátkoztam, mint az újakkal. Gellert Grindelwald szerintem nem volt egy nagy durranás, Voldemort-nak a nyomába sem ér. Göthe bátyja meg mintha valami szegény ember Percy Weaslyje lett volna. Közel sem akkora egyéniség, és feleannyira sem szerethető, mint a testvére.

Isteni érzés volt, hogy visszatérhettünk a Roxfortba. És az a zene alatta... Szerintem a roxfortos részek azoknak is megigézték kicsit a Harry Potter-hangulatot a filmben, akik eddig nem érezték úgy, hogy ez egy Harry Potter-film. Egy kicsit egyébként tényleg más a hangulata, mint a HP-filmeknek, de ez engem már az előző résznél sem zavart. A Star Wars előzménytrilógiája is egészen más, mint az eredeti trilógia.

Az meg, hogy Credence a Dumbledore család sarja... igencsak meglepett. Izgalmas volt egyébként a filmben az a játszadozás a hovatartozásával kapcsolatban. Kíváncsi vagyok, mit hoznak majd ki ebből a következő rész(ek)ben. 

 

Összességében szerintem egy nagyon szórakoztató, izgalmas, kedves filmet kaptunk, sok-sok fan service-szel (mint pl. Nicolas Flamel, a Roxfortról meg Dumbledore-ról nem is beszélve). Én adok rá 10-es skálán jóindulattal 8-at (7.5).

[Donát]

Amúgy azt nem értem, hogy miért a Fantastic Beasts az összekötő franchise név, miért nem Wizarding World? Mert az egyértelmű, hogy ahogy távolodunk az első filmtől, úgy lesz egyre inkább hangsúlyosabb Grindelwald és egyre kevésbé azok Göthe állatkái. Az első rész lehetett volna Wizarding World - Fantastic Beasts, aztán Wizarding World - Grindelwald Crimes stb.

[Dzséjt]

Pár hete nekem is eszembe jutott ez, hogy baromi melléfogás ez az összefogó cím. Lehet anno nem gondolták végig, hogy mit is akarnak tulajdonképpen elérni, vagy csak úgy voltak vele, hogy egy könyv címe jobb összekötő kapocs.

[Darth Krande]

Hát ebben a filmben néha valóban erőltetett volt a rengeteg állat, bár a főszereplő erősen állatmániás. (De a chupacabra szereplése az elején baromira mellőzhető lett volna. A matagotok meg elképesztően néznek ki, főleg amikor a területükről kiérve átalakulnak kiscicává. A főnixet meg már vártam, bár nagyon nem erre számítottam.)  

[Bence1997]

Én még a Newt Scamander and the ... címnek is örülnék, sőt ha már ő a főszereplő, akkor nevezzük meg őt és hozzá mellékesen a címeket. Bár én már a 2. rész alcímét is furcsáltam a film megtekintése után, mert nem nagyon mondta el nekünk a film Grindenwald bűntetteit.  

[Nute Gunray]

Most néztem meg a filmet, nekem csalódás volt. A végére nehéz volt követni, ki kinek az eltitkolt gyereke/testvére stb. Hiába kapott szerepet London, Párizs, sőt, rövid időre Roxfort, nem igazán jött át számomra a varázsló-hangulat. Nem is mindig tudtam eldönteni, hogy a háttérben ténfergő alakok a párizsi utcákon, ahol hőseink ténferegnek, muglik vagy varázslók.

 

Ráadásul számos inkonzisztencia is fellelhető a filmben

 

Spoiler

McGalagony szerepeltetése totál melléfogás, hiszen az 5-ös könyvben világosan elmondja, hogy 39 éve tanít a Roxfortban. Itt meg az 1910-es években szereplő flashback-ben is felbukkan, mint tanár.

 

Kizárt, hogy Credence Dumbledore-sarj legyen, hiszen Albus apja, Percival az Azkabanban halt meg már jóval a születése előtt. Itt azonban könnyen elképzelhető, hogy Grindelwald beetette ezzel a származási sztorival a srácot.

 

A film legerősebb jelenete egyértelműen Grindelwald beszéde. A látomásban megjelenő világháborús katonák, tankok, atombomba hátborzongatóak voltak. Életem során egyetlen HP-fanfictiont írtam, még jóval a 7-es könyv előtt; az arról szólt, ahogy Dumbledore legyőzi Grindelwaldot, miközben körülöttük Berlin utcáin dúl a világháború. Kíváncsi vagyok a későbbi filmek során a mugli történelem ezen része mennyire lesz beillesztve, az 1945-ös dátumból kiindulva ezt nem szabad kihagyni.

 

 

[pb69]

Grindelwald bűntettei, hát ez szerintem megint mellément. Az első rész nem volt rossz, egy szórakoztató kis film volt a maga módján. De leginkább önálló alkotásként volt szerethető, nekem HP filmnek túlságosan vérszegény volt, és a hangulatot sem igazán adta. Ha valaki kíváncsi rá, akkor visszaolvashatja mit írtam róla anno, ott kifejtettem részletesebben a dolgokat. Most újranéztem azt a filmet is, nemigen változott a véleményem.

Leginkább 2 problémám volt vele, inkább 2,5. Az első, hogy ugyan szerethetőek voltak a szereplők, de olyannyira túlzóan és értelmezhetetlenül viselkedtek, az ábrázolásuk olyan volt, mint egy karikatúra. Ez pedig elég zavaró volt, mintha mesefigurák lennének. A HP szériában gyerekeket láttunk gyerekesen viselkedni, majd megkomolyodni és felnőtté érni. Itt viszont felnőttek viselkednek röhejesen gyerekesen. A másik az említett HP hangulat hiánya, egyszerűen nem éreztem, hogy ugyanaz a varázslatos világ lenne a színtér. A fél pedig annak szól, hogy a filmnek gyakorlatilag alig volt sztorija, de ezt betudtam annak, hogy felvezető rész.

 

Na de nézzük sikerült-e orvosolni ezeket a problémákat a 2. résznek. Ilyen téren nem is állunk olyan rosszul, mert minden téren van előrelépés. A baj csak az, hogy visszalépés is. A karakterek itt már legtöbbször jóval reálisabban és felnőttebb módon viselkednek. Ez az újonnan behozottakra egyértelműen igaz, de a visszatérők is komolyodtak. Göthe megmaradt igazi különcnek, de rá mondhatjuk, hogy ő ilyen fura szerzet. A többiek már felnőttesebbek lettek.

A hangulat még itt sem üti meg az eredeti filmekéit, viszont bizonyos motívumokkal sikerült közelíteni ehhez. Vannak visszatérő helyszínek, szereplők, varázslatok, illetve egyéb elemek az eredeti saga-ból, ami egyértelműen sokat segít. Bejött jó pár olyan utalás is, ami igazi csemege lesz a fanoknak. A sztori pedig kezd kibontakozni, bár itt sem nagy durranás. De igazából ez a legkevesebb gond vele, hogy elég lapos.

 

Mi is akkor a problémám? Sajnos vannak bajok.

A karakterek ugyan érettebbek lettek, ellenben rengeteget veszítettek a szerethetőségükből. Őszintén szólva nekem már Göthe is kezd unalmas lenni ezzel az autizmusba hajló, zavarodott, töketlen stílusával, de elfogadom, hogy ő ilyen. A gond az, hogy a többiek meg kifejezetten visszaestek. Jacob esetében annyira látszik, hogy semmi értelme nem volt szerepeltetni, csak azért rakták be, mert az első részben fontos szereplő volt. Nagyon hasonló a helyzet Queenie-vel is, de Tina sem tündököl.

És az újakkal is az a helyzet, hogy Göthe bátyja is egy töketlen figura, abszolút nem látom benne azt a nagy háborús hőst, akit emlegettek korábban. Ráadásul ő is olyan, hogy simán kihagyható lett volna. Nagininek semmi szerepe nincs, Leta érdekes színfoltnak tűnik, aztán kiderül, hogy igazából ő is jelentéktelen. Yusuf is. Egyedül Dumbledore-t lehet kiemelni, mint ellenpéldát, bár ő egy hatalmas pirospont. A karaktere jól működik, Jude Law pedig zseniális a szerepben. De összességében a szereplőkön alaposan elhasal a film.

 

És mindez rögtön el is vezet a másik legnagyobb problémához. A történet egyszerűen nem áll össze koherens egésszé. Mivel a szereplők nagy része látványosan csak azért lett beerőltetve a filmbe, hogy el lehessen mondani, hogy szerepeltek, így nem lehet értelmesen vezetni a szálakat. Eleve árulkodó, hogy ha jobban belegondolunk, akkor a karakterek legalább 3/4-e akár egész könnyedén nélkülözhető lett volna. Ebből pedig egyértelműen következik, hogy tulajdonképpen ennek a filmnek sincsen érdemi sztorija. Csomó felesleges vargabetű, de a végén csak egy fél centivel vagyunk előrébb, mint ahol kezdtük.

Mivel a szereplőknek nincs helyük a történetben, így a motivációik is nagyon homályosak és megkérdőjelezhetőek. Dumbledore-nál kimagyarázzák miért nem szállhat be rendesen a buliba, bár nem egy vérbő magyarázat. Az viszont számomra érthetetlen miért pont Göthe kell neki a feladatra. Ami indokot erre mond, az finoman szólva sem meggyőző. Göthe motivációja ugyanaz, mint ami Jacobé és Queenie-é. Erőltetik ezeket a szerelmi szálakat, pedig szerintem baromira nem áll jól a filmnek. Arról nem is beszélve, hogy Jacobon kívül az összes résztvevő totálisan érthetetlen módon cselekszik. De a legnagyobb csalódás Queenie volt, akit nem is tudtam értelmezni mit miért csinál.

A másik oldalon Grindelwaldnak is kellett vmi kifutófiú, az előző rész alapján tudható volt, hogy Credence lesz az. Ez még elmegy egynek, de azt már megint csak nem értem, hogy a fiú miért csinálja, amit. Egyszer már nyíltan elárulta Grindelwald, mégis mi a franc oka van bízni benne, vagy követni őt?

Spoiler

Az abszolút mélypont a film végén következik be, amikor szinte az összes pát szétválik és többen a gonoszhoz csatlakoznak. Na most az már eleve baj, hogy ezzel több szereplőnél is ugyanazt a motívumot játsszák el, nekünk meg sajnálkozni kellene. Viszont senkinél nem értem mit miért csinál.

Credence faképnél hagyja a szerelmét és csatlakozik ahhoz, aki elárulta. Queenie elvileg azért kezd el szimpatizálni Grindelwalddal, mert ő lehetővé teheti, hogy szabadon szerethesse Jacobot. Ez viszont a beszédnél teljesen egyértelművé válik, hogy lehetetlen, hiszen a muglik nyíltan alsóbbrendűknek vannak titulálva. Az meg aztán mindennek a teteje, hogy végül Jacob hiába könyörög, helyette Gellert mellett dönt, amivel minden addigi tettét értelmetlenné teszi, hiszen így nyilván nem lehetnek együtt. De Leta magánakciója is totál felesleges.

Ezzel meg lehet csak én vagyok így, de Credence családfa-kutatása engem rohadtul hidegen hagy. Neki minden arról szól, hogy kiderítse ki ő valójában, honnan származik, de őszintén szólva kit érdekel? Annyira azért nem volt ő izgalmas figura már az 1-ben sem, hogy most ez legyen a fő cselekményszál. Amikor van egy Grindelwaldunk vagy Dumbledorunk, akkor ez totál mellékesnek tűnik. De az ő szemszögéből se értem, hogy miért annyira fontos ez, hogy mindent feláldozzon ezért. Hasonlóan hidegen hagy Yusuf bosszúhadjárata is, ami nem is egy túl eredeti elem.

Na most mivel a karakterek nagyrészt feleslegesek, a motivációk és cselekedeteik pedig érthetetlenek, így ebből nem lehet építkezni. Ha ezekben nincs logika, akkor máshol kéne legyen. Ebből pedig az sült ki, hogy iszonyatosan erőltetett összefüggéseket gyömöszöltek bele a történetbe. A végére már szinte követhetetlenné válik ki kinek a kicsodája. Ez komolytalanná teszi az egészet. Amikor a sarki fűszeresről is kiderül, hogy igazából egy kulcsfigura, a főszereplő húgának a kutyájára vigyázott, amikor az éppen félrelépett a fűszeres főnökének fiával... Szóval röhej.

Spoiler

Ugye azt kellene benyelni, hogy volt Yusuf apja, akinek a szerelmére szemet vetett az öreg Lestrange, aki imperius átokkal átvette felette az irányítást. Kvázi megerőszakolta, ebből lett Leta, aki születése közben viszont meghalt az anyja. Ebbe Yusuf apja beleőrült és belehalt, de megeskette a fiát a bosszúra. Lestrange közben összefeküdt egy másik nővel, ebből lett egy fiú, akit Leta-val együtt feladott postán az USA-ba. De a hajó balesetet szenvedett, a kisfiú pedig sokat sírt, ezért Leta KICSERÉLTE EGY MÁSIK GYEREKRE. Mindezt úgy, hogy ez egyik szülőnek se tűnt fel... A kisgyerek meghalt, a cseregyerekről meg mindenki azt hitte, hogy Lestrange fia. Csak aztán kiderült, hogy igazából nem, hanem ő volt Credence, aki amúgy valamilyen úton-módon Dumbledore-sarj.

Ez a kavalkád szörnyű. Mindennel egybevetve azt kell mondjam, hogy van olyan műfaj, amely ilyen motívumokkal dolgozik, a különböző televíziós telenovellák. Csak elég szomorú, hogy egy HP film ilyenné silányult, akár a sztorit, akár a karaktereket tekintem.

 

A film címe Grindelwald bűntettei. Na sok mindenről szól ez a film, de erről biztosan nem. Nekem eleve furcsa ez a konspirátor szerepben tetszelgő Grindelwald, valahogy ez sem áll össze. Nem igazán hiteles. Nagyjából megtudjuk mit is akar igazából, azt is látjuk, hogy valóban zseniális varázsló. De nekem az a kirakós még nincs meg hogyan akarja ezt elérni. Oké, egyelőre még csak híveket toboroz. Ugyan eléggé fasiszta elveket vall, de én nem látom azt a hatalmas veszélyt benne.

Számomra visszalépés az első részhez képest. Tart egy nagyívű beszédet, de tényleg ezek lennének az ő nagy bűnei? Az a vicc, hogy ismerve a történetet, még az se biztos, hogy nincs igaza. Vagyis akkor a kriptában, amiről beszédet mond, az valahol érthető. Persze gondolom majd előbb-utóbb kimutatja a foga fehérjét és kiderül, hogy szörnyű világot akar, de egyelőre ez alig látszik. Voldemort terveihez és vízióihoz képest gyerekcsíny.

Ráadásul Johnny Depp, hát elég felemás teljesítményt nyújt. Valahogy nekem Collin Farrel sokkal jobban ült erre a szerepre. Hitelesebben hozta ezt a háttérben szervezkedő, aztán rivaldafénybe lépő manipulátor figurát. Ráadásul félelmetesebbnek is tűnt. Depp meg olyan, mint aki túl van 3 elvonón, és most leszedálva próbálja megtéríteni a világot, mert azt hiszi magáról, hogy ő valami nagy ász.

 

Nagyon kíváncsi leszek hová fog kifutni ez az egész. Egyelőre ott tartunk, hogy két film után haladtunk néhány lépést. Értem, hogy még sok film van hátra, de azért ennyire nem kéne lassan haladni. Az eredeti széria 8 filmből állt, mégis teljesen jól működtek a részek önálló filmként is. Nyilván a 7-8 kivétel, de amúgy mindegyiknek volt eleje, vége, érthető és értelmes volt, összeállt egy kerek egésszé. Az meg nem segít a helyzeten, hogy az új részekbe bele vannak szőve ezek a legendás állatok, akik pont annyira hiányoznak, mint a SW-ból még egy rakat porg meg ewok.

Most így összességében rendkívül lesújtónak tűnhet az összkép, pedig ennyire azért nem utáltam a filmet. Bár az is igaz, hogy noha nagyjából elvoltam vele és voltak élvezetes pillanatai, nem tudnék konkrét erényt kiemelni. Dumbledore-t és Jude Law-t írtam már. A látvány a helyszínek kapcsán szép és érdekes, sőt helyenként gyönyörű volt. A lények esetében viszont a CGI pocsék. A varázsvilág még mindig tud lenyűgöző dolgokat produkálni.

Annyiból jó, hogy letettek olyan alapköveket, illetve megágyaztak egy olyan alapszitunak, amiből lehet építkezni, és ki lehet hozni belőle jó sztorit. Viszont akármilyen remek is lesz a folytatás (ami kapcsán azért erős kétségeim vannak), az eddig látottak egy elég elcseszett úton vezetnek oda. Meggyőződésem, hogy akkor jó egy alkotás, ha a kívülről nézve azt látjuk, hogy a karakterek és a világ által adódik ki egy történet, amit elmesélnek. Nem pedig az, hogy van egy sztori, és ahhoz akarják hozzáerőltetni a szereplőket és a világot. Ez így erősen Hobbit-szindróma, ott is felejthető volt a végeredmény.

[Iqvi]

Amikor azt hiszed hogy a kereszténység toleránsabb lett az évek alatt és belefutsz ebbe:https://merce.hu/2019/04/01/balvanyimadas-miatt-egettek-harry-potter-konyveket-lengyel-papok/. Nincs nagy bajom a vallásossággal, jómagam is katolikus iskolába járok, de az ilyen dolgok rémisztően idézik a Hitler korabeli könyvégetéseket. Amikor valaki vallás miatt pusztít annál rosszabb nincs is.

[Donát]

8 órával ezelőtt, Pildi írta:

Ill. egy érdekes eset a Harry Potter széria, aminek jól ismerem a hibáit és hogy a vége el lett szúrva, de mégis, a filmeket megszerettem, annyit láttam már a gyerekeimmel. Úgy kezelem kicsit, mint egy másik alkotást.

Félelmetes, mennyire sikerült a fő tanulságát lealacsonyítani. Nevetséges. Mintha szándékosan le akarnád butítani a csili-vili szuperszámítógéped egy Commodore 64 szintjére.

[Pildi]

3 órával ezelőtt, Donát írta:

Félelmetes, mennyire sikerült a fő tanulságát lealacsonyítani. Nevetséges. Mintha szándékosan le akarnád butítani a csili-vili szuperszámítógéped egy Commodore 64 szintjére.

Nem egy súlycsoport, ez tény, de egy kalandos mesének bőven elmegy. Aki az eredeti mondandóra kíváncsi, annak még mindig ott vannak a regények. 

 

Sajnos ritkán sikerül kultikus regényekből méltó filmet készíteni, nálam ezt csak a  LOTR-nál sikerült elérni, és az ráadásul egyes tényezőkben (a szereplő választásnak köszönhetően) még akár túl is tudta szárnyalni az eredeti művet, pedig azt is nagyon szerettem.

[pb69]

5 órával ezelőtt, Donát írta:

Félelmetes, mennyire sikerült a fő tanulságát lealacsonyítani. Nevetséges.

Milyen fő tanulság(ok)ra gondolsz?

[Donát]

3 órával ezelőtt, pb69 írta:

Milyen fő tanulság(ok)ra gondolsz?

Arra, hogy azzal, hogy Harry feláldozta magát és önként az életét adta a szeretteiért, kvázi eldöntötte a harcot. Dumbledore többször is mondja, hogy az az erő, ami Harryben lakozik, és amit Voldemort nem ismer, az a SZERETET. És a könyvben világosan kiderül, hogy a SZERETET hogyan nyerhet csatát Voldemort ellen. Nemcsak a folyamatos dacolással, az egymásért és nem pedig a valami elleni küzdelemmel, hanem sokkal közvetlenebb módon is:  az önfeláldozással. Ami megvolt már Lilynél is, ez szerepel a filmben is, de Harry is ugyanúgy prezentálja, épp csak ezt a filmben nem adják át, nem mondják el senkivel, nem derül ki és elsikkad az üzenet. Harry feláldozta magát a társaiért. Az, hogy nem halt meg, annak volt köszönhető, hogy Voldemort Harry vérét használta az új test kreálásához, és ezzel lényegében életben tartotta a fiút is. A fiúban lévő utolsó Horcruxot pedig megölte.

 

Harry önfeláldozása után Voldemort és csatlósai nem tudták megsebezni sem Harryt, sem pedig a társait. Ugyanúgy, ahogy a kis Harryt se tudta megölni Voldemort Lily áldozatát követően.

Voldemortot Harry a könyvben figyelmezteti, hogyha megpróbálja megölni, önmagát fogja megsemmisíteni. Voldemort nem hisz neki, és ezzel véget is ér a rémuralma. A filmben ebből semmi sem maradt, csak a hűtlen pálca.

[pb69]

@Donát, ja, erre gondoltál.

 

Hát, őszintén szólva szerintem eleget emlegették a filmekben ezt a szeretet témát. Legalábbis nekem kifejezetten úgy rémlik. Ha nem is pont akkor és úgy, de sokat, ahhoz legalábbis mindenképp, hogy átjöjjön ez az üzenet. Ami ráadásul nem is egy túl eredeti és izgalmas üzenet. Nekem úgy már túl szájbarágós lett volna. Így is úgy voltam már vele néha, hogy a határokat feszegették, hogy idegesíteni kezdjen ez a "szeretet mindent legyőz" motívum.

[Ody Mandrell]

OFF

Te figyelj Pb! Abszolút nem nézel semmi SW-t? Besz*rok rajtad öreg.  Pedig annyira kíváncsi lennék a véleményedre. 

[pb69]

2 perccel korábban, Ody Mandrell írta:

Te figyelj Pb! Abszolút nem nézel semmi SW-t? Besz*rok rajtad öreg.  Pedig annyira kíváncsi lennék a véleményedre. 

Mit nézzek, tudtommal most nincsenek új alkotások. A képregényeket annyira nem követem, a Resistance-t követtem végig, ahogy minden mást is. A spoilereket kerülöm, de még trailereket nézni sem szeretek, mert általában az a tapasztalatom, hogy maximum negatív hatása lehet.

Amúgy igyekszem követni a híreket, az Obi-Wan sorozatot nagyon várom, ahogyan a TCW-t is. Ezekért nagyon lelkesedem, de már a 9-re is nagyon kíváncsi vagyok. Csak azért nem írok ezekről, mert nincs igazán mit írjak. Nyílt titok, hogy régi nagy vágyam Ewant újra Kenobi bőrében látni, vagy Ahsokát visszatérve, ezek nem újdonságok.

[Ody Mandrell]

Az előzetesekre gondolok egy The Rise of Skywalker kapcsán. Ugye tudsz a filmről?  Mert olybá' tűnik mintha számodra nem is létezne.  

[Donát]

1 órával korábban, pb69 írta:

Hát, őszintén szólva szerintem eleget emlegették a filmekben ezt a szeretet témát. Legalábbis nekem kifejezetten úgy rémlik. Ha nem is pont akkor és úgy, de sokat, ahhoz legalábbis mindenképp, hogy átjöjjön ez az üzenet. Ami ráadásul nem is egy túl eredeti és izgalmas üzenet. Nekem úgy már túl szájbarágós lett volna. Így is úgy voltam már vele néha, hogy a határokat feszegették, hogy idegesíteni kezdjen ez a "szeretet mindent legyőz" motívum.

Hát ez mérhetetlenül szomorú számomra. Ez a könyv fő üzenete, a LÉNYEG, amit mindenkinek mélyen a szívébe kéne zárnia. Nem a halhatatlanságot kell hajkurászni, hanem azokat kell szeretni, akik körülvesznek és boldogságot csempésznek az életedbe. 

[pb69]

18 perccel korábban, Donát írta:

Hát ez mérhetetlenül szomorú számomra. Ez a könyv fő üzenete, a LÉNYEG, amit mindenkinek mélyen a szívébe kéne zárnia. Nem a halhatatlanságot kell hajkurászni, hanem azokat kell szeretni, akik körülvesznek és boldogságot csempésznek az életedbe.

Én ezt értem, egyetértek vele, hogy ez egy szép üzenet. Ettől függetlenül még elég közhelyes marad, mert nagyon sok alkotásnak ez a központi témája. Nem baj, csak említettem, hogy ez elvesz azért az éléből és erősségéből.

 

A másik pedig, hogy attól, hogy ez a fő üzenet, még nem kell eszeveszetten túlerőltetni és görcsösen lenyomni a torkunkon. Egy könyvben ez másképp jön le, főképp egy sorozatnál, mert azért elég sokat kell olvasni ahhoz, hogy haladjon az ember. Eleve más élmény olvasni, másképp csapódnak le a tanulságok, másrészt egy sokkal nyugodtabb és időigényesebb cselekvés. A filmek pörgősebbek, passzívabb a befogadás, kevesebb idő megy el rá.

Ha nagyon akarod, akkor a filmeket akár egyetlen nap is végignézheted. Ha kellően érdekel a téma, figyelmes vagy, akkor nem maradsz le semmiről. A könyveket, még ha nagyon belelendülsz is, akkor se hiszem, hogy akár egy hét alatt végig tudod olvasni úgy, hogy az ne rontsa a befogadást. Ennek megfelelően az önismétlés itt jobban működhet, mert tényleg elmélyíti a tanulságokat, ad egy fő motívumot, amire épül az egész mű.

 

Egy film másképp épül fel és halad, ott már zavaró lehet, ha valamit annyiszor mondanak el. Márpedig a HP-ben ez a szeretet-motívum szerintem így is elég központi téma. Lényegében ez menti meg Harry-t, ezért lesz ő a Kiválasztott, majdan ezért is győzi le Voldemortot. Ez adja Harry identitásának javát, a szülei szeretete felé, illetve az ő "plátói" szeretete a halott szülei iránt. Vagy ott van ugye Sirius is.

De ez kovácsolja össze a nagy triót, továbbá ez alapozza meg a remek viszonyukat az olyan tanárokkal, mint Dumbledore, Lupin vagy Hagrid. Természetesen a szeretet a szerelemben is fontos szerepet játszik, ezt látjuk leginkább Hermione és Ron esetében. De semmiképp ne menjünk el szó nélkül Piton mellett, akinél a legerősebb ez a motívum, gyakorlatilag még Harry-nél is erősebben koncentrálódik körülötte, a karakter egész esszenciáját a Lily által érzett szeretet adja.

 

És mindezek azért nemcsak úgy a maga pőreségében mutatkoznak meg a filmekben, vagy ilyen-olyan utalásokban, hanem sokszor rendkívül explicit ki is mondatják ezeket a karakterekkel. Ezek után nekem abszolút nem volt hiányérzetem annak kapcsán, hogy ez az üzenet ne lett volna kellőképp fókuszban. Ha vkinek még így sem ment át, hogy elsősorban erről szól ez a franchise, annak őszintén szólva nem tudom mi segített volna. De leginkább semmi.

Szerkesztve: 2019. Augusztus 26. - pb69

[Donát]

18 perccel korábban, pb69 írta:

Lényegében ez menti meg Harry-t, ezért lesz ő a Kiválasztott, majdan ezért is győzi le Voldemortot.

És pont ez az ív csorbul a filmben. Ráadásul pont a végét így elsumokálni. Sosem bocsátom meg. Az a párbaj az egész karakterív kiteljesedése, ahogy Harry emberileg és személyiségben is TOM felé kerekedik. Voldemort elveszíti fölötte minden hatalmát, és mindezt a saját sorozatos rossz döntései miatt. A filmben meg ehhez képest mi van? Kis túlzással a nagy semmi. Kár, mert a 7/1 olyan felvezetést adott a lezárásnak, ami után mind a 10 ujjamat megnyaltam.

[Dzséjt]

Szerintem is mesterien batyták el a film végét, én sem tudtam kibékülni vele, ráadásul igazán azt sem értem meg, Voldemort mibe pusztult bele, mert az az effekt, ami a visszacsapódást akarta mutatni, hitvány.

 

A Harry Potter az a sorozat, amit nyugodtan remake-elhetnének egy tévésorozat keretében. Egyrészt, mivel már elkészült az összes könyv, jobban lehetne mazsolázni a között, melyik részlet kell és melyik nem, így nem kell kukán bámulni, ha előkerül egy csodatükör szilánk. Másrészt, a hosszabb tematikájú formátumban sokkal jobban ki lehetne bontani az egyes könyveket. Ma pedig már a technológia sem állhat az útba.

[Bence1997]

5 perccel korábban, Dzséjt írta:

A Harry Potter az a sorozat, amit nyugodtan remake-elhetnének egy tévésorozat keretében. Egyrészt, mivel már elkészült az összes könyv, jobban lehetne mazsolázni a között, melyik részlet kell és melyik nem, így nem kell kukán bámulni, ha előkerül egy csodatükör szilánk. Másrészt, a hosszabb tematikájú formátumban sokkal jobban ki lehetne bontani az egyes könyveket. Ma pedig már a technológia sem állhat az útba.

Nem hiszed el, de pár hete én is ezen agyaltam a munkahelyen. Milyen jó lenne egy kb. 8-10 részes évadokban elmesélni újra a könyveket. Nagyon örülnék neki.

 

A filmekkel amúgy nekem semmi bajom. Igaz, az utolsó film vége valóban máslett, mint annak kellett volna lennie, de attól eltekintve nekem tetszett.

[Donát]

14 perccel korábban, Dzséjt írta:

Szerintem is mesterien batyták el a film végét, én sem tudtam kibékülni vele, ráadásul igazán azt sem értem meg, Voldemort mibe pusztult bele, mert az az effekt, ami a visszacsapódást akarta mutatni, hitvány.

Na igen. A filmekben egy az egyben a pálcája miatt hal meg. Ráadásul ez a csóva összeakadás is egy merő badarság, amit egyedül a 4. részben lett volna szabad használni. Csak a testvér pálcák " csóvája" tud egyáltalán összeakadni, hogy létrejöjjön a Finiti Incantatem, vagyis a varázsvisszajátszás jelensége. De Harry és Voldemort pálcájának itt már köze sem volt egymáshoz. Voldemort vereségének több oka is volt; ezek egyike a pálca, ami cserben hagyta. Ennél 100.000x fontosabb volt az, hogy a szeretet és a szeretet nevében végrehajtott cselekedetek egy olyan burkot vontak a jó emberek köré, amit ő a gonoszságával és az 1/256-nyi lelkével bizony már nem érthetett. És ez az igazi lényeg: ha csak a saját érdekeidet nézed, ha hagyod hogy elemésszen az önző kapzsiságod, akkor elzárod magad a pozitív dolgoktól, mert amint kimutatod a fogad fehérjét és megmutatkozik, hogy ki vagy, az igazán értékes és kedves emberek többé már nem állnak szóba veled. Elvágod magad a jóságtól, a kedvességtől.