Ugrás a kommentre

Filmek


Bomarr

Ajánlott hozzászólás

8 perccel korábban, Ody Mandrell írta:

Ok megértem, hisz Te élted át. De nekem mint kívülállónak az volt egy nagyon erős visszajelzés, a film prémium minőségét tekintve, hogy láttam az arcod utána. :D Az mindent elárult.

A RotS volt a legnagyobb érzelmi hullámvasút, amit moziban megéltem. Annyira tömör, akciódús, érzelmes, az elején könnyed, aztán egyre mélyebbre ássuk magunkat a drámában... de hát tudjuk ezt mind. :) 

A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:

A Róbert Gidás film előzetesének szinkronjában ha jól hallottam Micimackó magyar hangja Mikó István, de a többi mesefigura magyar hangja más lett. Remélem,  hogy ez csak az előzetesben van így. Tigris nálam csakis Bács Ferenccel jó.

A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:

A Jurassic-os muvik közül én a JP-JW-JW2 triót bírom. JW2-JP-JW a sorrend. A JP2-ből és a JP3-ból egy nézés is elég volt nekem.  
A JP muvik közül csak a másodikra mentem el moziba de a nézés már nem jött össze mert bekrepált a hangrendszer ami miatt egy hang se társult a vásznon látott dolgokhoz így a vetítésnek már a holnap markábanos Bond reklámja közben vége szakadt. Aztán többet nem próbáltam moziban meglesni.

A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:

18 órával ezelőtt, Ody Mandrell írta:

Azért itt is mennyire jól látszik, hogy az emberre mikor milyen film van hatással. Egy jól időzített filmes élmény egy életre szól.

Elgondolkodtam én is azon, hány ilyenem volt moziban. Mivel elég későn kezdtem moziba járni, mármint úgy, hogy nem az osztállyal, kötelező jelleggel (ezen filmekről is kialakult egy markáns véleményem, de az egy másik sztori), így viszonylag kevés nagy mozis élményem van. De azok meglepően konstansak:

1997 - The Lost World: Jurassic Park -> visszagondolva, szerintem ez volt az első film, amit tényleg úgy néztem meg moziban, hogy nem az iskola rángatott el rá. Apámmal és a húgommal voltunk, ezerrel égetett a Jurassic-láz, és valószínűleg mindez együtt hozta ki belőlem, hogy belehabarodtam a filmbe, illetve a sorozatba is (megjegyzem, pár héttel később szülinapomra megkaptam életem első gyári VHS-ét is, a Jurassic Parkot :) ).

1999 - Star Wars Episode I: The Phantom Menace -> addigra már szerintem... hát nem tudom, több tucatszor láttam, hála a híres-hírhedt kalóz változatnak. Azok a régi szép idők, amikor még hónapokat kellett várni arra, hogy az USA-ban bemutatott film eljusson Magyarországra. Mindezek ellenére rettenetesen élveztem a filmet, mintha először láttam volna. Valószínűleg az is hozzátett, hogy először értettem a szöveget (akkor még nem tudtam angolul, csak a képregény alapján ismertem a szöveget), és a jó minőségű kép sem volt hátrány. Ráadásul a szülinapom környékén volt a magyar premier, így ez lett az ajándékom, egy családi Star Wars mozizás (első és mint kiderült, utolsó családi mozizásunk volt, de ez megint egy másik sztori :( ). És hát na, végérvényesen Star Wars rajongó lettem, ami azt hiszem, jól lefesti, mennyire hatott rám az ep1. Pedig akkor már majdnem tíz éve ismertem az SW-t, de az ep4-6 sosem tudott annyira megfogni, mint az ep1.

(Érdekesség, így visszagondolva, az ep4-6 az SE-ig nagyon nem is érdekelt. Addig "csak egy sci-fi" volt a sok közül, de 1997-ben, mikor - szintén születésnapomra - megkaptam VHS-en a felújított változatokat, és megláttam benne Mos Eisley-t és Bespint élő, lélegző városként, meg a dewbackokat, a rontókat, az új Sarlaccot, és így tovább, akkor kezdtem először azt érezni, hogy az SW több is lehet számomra. De az ep1 volt az, ami meghódított.)

2002 - Star Wars Episode II: Attack of the Clones -> ez a film is lehengerelt, és hát büszkén vállalom, hogy főleg a látványa miatt. A gyerekkori ábrándok megtestesülése: Yoda párbajozik, sok-sok Jedi harcol egyszerre, élő, lélegző világ, klón háborúk, Jango Fett, Aayla Secura (khm... ja, a tini korszak :D ). Máig élénk emlék, hogy miközben az egész mozi röhög Yoda ugrálásán, és lélegzet visszafojtva csodálom az egész jelenetet. És tetszik vagy sem, ismét szeretném kifejezni haragomat amiatt, hogy Lucas a BD-re elb*szta a párbaj végét az sz*r és abszolút felesleges újravágással. :fuckoff:

2005 - Star Wars Episode III: Revenge of the Sith -> meglepő? Szerintem nem, ismertek. :D Hát igen, a prequel zsinorban hozta azt, amit semmilyen más film sem. Pedig azért voltam moziban két SW között, hiszen ott láttam az Alien Resurrectiont, a Jurassic Park III-at, a Final Fantasy: Spirit of Withint, meg még jó pár másik filmet. De egyik sem hatott úgy rám, mint ezek a filmet. Az ep3-nál ugye először néztem rajongókkal SW filmet. Ráadásul akkor Jedi lovagnak öltözve (akkor még nem volt ennek olyan flancos neve, hogy cosplay :) ). Sok élmény ért akkor, több itteni fórumozóval akkor találkoztam először (ki hitte volna, hogy tíz évvel később még nem csak barátok vagyunk, de évről évre új SW-re járunk), bőrig áztam, emiatt kicsit rossz volt a hangulatom (meg más miatt is, de az másik sztori, ami az ep1 idején kezdődött). Végre bekerültem a híradóba is, amint Krande orrba vág egy fénykarddal, merthogy ő, jómagam és Derb össze-vissza kardoztunk a premier előtt. Basszus, szerintem a film nélkül is életre szóló élmény lett volna ez, de aztán jött a film, és húha. Az ep3 elszáguldott mellettem, mint Obi-Wan és Anakin a csatahajók mellett. Elgázolt, székbe döngölt. Az első és máig egyetlen SW, amit azonnal újranéztem, a kövi vetítésre ültünk be. Nagyon-nagy hatást gyakorolt rám.

2015 - Jurassic World -> Ja, kis híján húsz évenként az SW filmek közé becsúszik egy Jurassic. :) Jó nagyot ugrottunk, meg kell hagyni, de tény és való, a következő nagy mozis élményem az a Jurassic World volt, főleg azért, mert meg tudta idézni azt a kisfiút bennem, aki 1997-ben a The Lost Worldre ült be. Nálam ez nagyon nagy szó, nagyon fontos is számomra, hogy a gyermeki énem sose vesszen el. Basszus, és 90 évesen is legózni akarok. Felnőtt vagyok és a mindennapjaimat betöltik a felnőtt élet kínjai, ezért tartom fontosnak, hogy a gyermeki lelkesedésem, gyermeki énem ne vesszen el. A mai világ nagy problémájának tartom, hogy sokan hagyják ezt kárba veszni, és nagyjából mindenki, kortól függetlenül ugyanazzal az indokkal: ciki felnőttként gyerekként viselkedni. Meh... A Jurassic World hozzásegített ahhoz, hogy két órára újra totál gyerek legyek, és ez komoly fegyvertény, amit tíz éven át nem tudott semmi elérni. Persze láttam jó filmeket a moziban, olyat is, ami komoly hatást gyakorolt rám, de itt ugye most a top van, a legek legjei, és azok csak ezek a filmek. Amikor úgy jövök ki róluk, hogy azt sem tudom, hol áll a fejem, egyáltalán, van-e még fejem.

2017 - Star Wars Episode VIII: The Last Jedi -> igen, közben volt egy ep7 és egy Rogue One is, amik bár nagyon tetszettek, nem ismételték meg azt, amit az ep1-3 és a TLJ elért. Egyrészt, újra az a kamasz voltam, aki az ep1-3-at ismerte meg, illetve volt még valami: a TLJ olyasmit tett, amit SW addig sosem, meglepett. Egymás után többször is. A TLJ az, ami megértette velem, miért olyan fontos sokaknak az "én vagyok az apád" fordulat. Ez nálam Snoke halála lett. És a film rengeteg szempontból ütött meg, de úgy isten igazán. A rendezés, a látvány, a fordulatok, a színészi játékok, a sztori (egyszerű, mint az egyszer egy, mégis mélysége van). Rengeteg pozitívuma van, ami miatt én már nem csak a kedvenc Star Wars filmemnek, de a legjobb Star Wars filmnek is tartom. És komolyan: b*ssza meg magát mindenki, aki szerint ez a film sz*r.

 

+1 1989 - Aliens -> korai emlékeim között szerepel ez a film. Nem moziban láttam, VHS-en, tévében (talán az HBO-n, de lehet, hogy itt már az emlékek kutyulódnak, mert vagy százszor, ha nem ezerszer láttam az HBO-ról fölvéve VHS-ről), vagy ilyesmi. Olyan korán láttam, hogy arra sem emlékszem, min láttam. VHS-en azt hiszem. És még Szolnokon laktuk ('89 karácsonyán költöztünk el). Az első filmes élményem. Jól kezdtem, mi? Négy évesen Aliens:D Nálam ez A Film. Azt hiszem, elmondhatom, hogy alapvetően határozta meg az életemet. Nem csak azt, hogy rajongok az alienekért, de azon a téren is, hogy szeretem a sci-fit, az űrhajókat, a hadsereget, és szerintem még ahhoz is nagyban hozzájárult, hogy megszerettem a történetmesélést.

A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:

Huhú filmes élmények, néhány ponton egyezik a listám az előttem szólókéval, de Dzséjt és az ep I-miatt most beugrott valami. A várakozás. Igen a TPM májusi film volt, nálunk meg szeptemberi.

Viszont ha hiszitek ha nem volt neki magyar májusi premierje. Csak zártkörű! Taszáriak az unokatesóim és akkoriban még állomásozott itt egy jó nagy rakás amerikai katona. Képzeljétek, hogy elhozták nekik a filmet! És mivel a US army logisztikai cégénél dolgoztak a rokonok, a szemét mocskok láthatták velük a filmet. Én persze mindent kikérdeztem egy jó öreg matáv hívás keretén belül. Az benne az érdekes, hogy vannak olyan emlékképeim a filmről, amik ezen elbeszélések alapján születtek és nem is úgy vannak, de néha beugranak. pl.: a battle droidról van egy olyan verzióm, hogy jobb ha nem álmodtok vele! Darth Maul-lal meg az a helyzet, hogy úgy hitték több van belőle!! :D Egy egy-kardos, meg egy két-kardos ha jól emlékszem. Szóval voltak bajok. Így "némi csalódást okozott" a valódi film itthon ;) , aminek a premierjére és megtekintésére tisztán emlékszem már, a jegy is megvan.

 

Még egy érdekes mozizás van itt, ami beugrik, máig az egyetlen film, amire egyedül mentem, az a Rés a pajzson! Nem is tudom hogy sikerült, nekem a mozi mindig közösségi, de lagalább 2-személyes élmény, de a film bejött, szeretem azóta is. Hans Zimmer nagyon jó zenét írt neki, akkor még nem csak a "ddddaing!" ment. ;)

A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:

Egy megtörtént esetet fog feldolgozni: azt amikor a Manson család kivégezte Sharon Tate szinésznőt és néhány barátját. Hogy milyen megközelítésben lesz feldolgozva és ki-mi lesz a fókuszban azt nem tudni. Magát a gyilkosságot így írja le a wiki:

 

Watson (a Manson család egyik tagjának a) suttogására Polanski barátja, Wojciech Frykowski, aki a nappaliban aludt egy díványon, felébredt. Watson fejberúgta. Amikor Frykowski megkérdezte tőle, hogy ki ő és mit csinál ott, Watson így válaszolt: „Az ördög vagyok, és az ördög ügyeit intézni jöttem.” ("I'm the devil, and I'm here to do the devil's business.") Watson utasítására Atkins (a Manson család egyik női tagja) megtalálta a ház másik három lakóját, és Krenwinkel (egy másik női tag) segítségével a nappaliba vitte őket. Egyikük a nyolc és fél hónapos terhes Sharon Tate volt, a másik a barátja és korábbi szerelme, Jay Sebring, neves fodrász, a harmadik pedig Frykowski barátnője, Abigail Folger, a Folger Coffee vagyon örököse. Tate férje, Polanski Londonban dolgozott egy filmen. Watson a nyakuknál fogva elkezdte összekötözni Tate-et és Sebringet egy gerendán átvetett kötéllel. Sebring tiltakozott a Tate-tel szembeni durvaság miatt, erre Watson rálőtt, és többször arcon is rúgta. Miután Folgert visszavitték a szobájába a pénztárcájáért, amiből 70 dollárt átadott Atkinsnek, Watson hétszer megszúrta Sebringet. Frykowski, akinek a kezét egy törölközővel kötözték össze, kiszabadult, de Atkins, aki egy késsel őrizte, megszúrta a lábát. Ahogy Frykowski az első ajtón keresztül menekült, a nyomába eredő Watson többször fejbe vágta a puskájával, ami el is tört, többször megszúrta és kétszer rá is lőtt. Körülbelül ugyanekkor ért a bejárathoz Kasabian (szintén Manson tag), aki az útról a „szörnyű hangok” miatt sietett a házhoz, és azt hazudta Atkinsnek, hogy valaki jön, de nem tudta megállítani a vérontást. A házon belül Folgernek sikerült elmenekülnie Krenwinkeltől és egy hálószobai ajtón keresztül a medence felé menekült. Krenwinkel üldözte, a ház előtt utolérte, megszúrta és megállította. Végül Watson végzett vele; a két támadó huszonnyolcszor szúrta meg. Ahogy Frykowski is a ház előtti gyepen tántorgott tovább, Watson neki is megadta az utolsó döfést; őt ötvenegyszer szúrták meg. A házban Atkins és/vagy Watson megölte Tate-et is, aki összesen tizenhat döfést kapott. Tate könyörgött, hogy legalább addig élhessen, amíg megszüli a gyermeket. Halála előtt Atkins azt mondta neki: "Look, bitch, I have no mercy for you. You're going to die and you'd better get used to it." (Nézd, te kis kurva, nincs kegyelem számodra. Meg fogsz halni és jobb, ha beletörődsz ebbe!") Halála előtt Tate az édesanyjáért kiáltott. Amikor a Család négy tagja útnak indult a Spahn-tanyáról, Manson arra biztatta a nőket, hogy majd „hagyjatok egy jelet... valami boszorkányosat”. A korábban Frykowski kezét összekötő törölközőt használva Atkins Tate vérével azt írta fel a bejárati ajtóra: "pig" („disznó”).

 

Ez az eset lesz érintve a filmben de hogy mennyire hangsúlyosan azt nem tudni.

A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:

Maga a gyilkosság kitervelője Charles Manson volt: a Manson család valójában az ő szektája volt. Olyan emberekből állt akik azt hitték hogy ő valami óriási guru aki majd megváltja a világot.  Ahogy RacerX is írja: Manson mindenféle tébolyodott dologban hitt. A pontos okokat a mai napig nem tudni. Miután letartoztatták ő is állandóan variált azzal hogy mit miért csináltak. Van olyan elmélet is hogy valójában Roman Polanskit akarták megölni csak ő nem volt otthon ezért a feleségét és a barátait végezték ki.

A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:

Igen ez nagyon durva gyilkosságsorozat volt. Azért egy terhes nőt megölni, ráadásul a szülés előtt nem sokkal iszonyú durva és aljas. Annyi "szerencse" van az ügyben hogy az elkövetők megkapták amit érdemeltek. Egész életüket börtönben töltötték(Manson tavaly novemberben halt meg a sitten). Az egyik csaj végstádiumú agyrákban 2009-ben(hiába kérvényezte nem kapott ekkor sem kegyelmet, szerintem nagyon helyesen). Amelyik még él az meg börtönben van.

A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:

Tegnap megnéztem az új Jurassic Worldöt. Egészen jó volt, remekül szórakoztam rajta. A látvány pazar volt, a dínókat brutálisan jól megcsinálták, és a hangzás is extra volt. Jó volt látni ismét egy olyan, a Jurassic Park franchise-ba tartozó filmet, mely a mai technikával lett megvalósítva. Mellesleg kegyetlenül izgalmas volt. Nem is tudom, mikor izgultam utoljára ennyit egy filmen. 

Két dolog viszont eszeveszettül zavart: hőseink legurulnak a fél szigeten, ahol már elkezdődött a vulkánkitörés; hemperegnek, futkosnak a dínók között a fűben meg a koszban, és nemhogy egy karcolás, heg vagy vérfolt nincs rajtuk, de még csak egy nyamvadt porszem se! Olyan makulátlanok maradnak mindvégig, mintha frissen jöttek volna ki a tusolóból. A másik meg, hogy a főbb karakterek vagy 100-szor kerülnek olyan helyzetbe, amiben simán kipurcanhattak volna. Tudom, hogy kellenek a "hajszálonmúlós" jelenetek a filmbe, de ezeket néha szerintem túltolták. Bármekkora szerencséje is van valakinek, ennyi mindent képtelen túlélni, még ha csak egy filmről is beszélünk.

A szereplőkkel alapvetően nem volt bajom, kettőt kivéve: az egyik a fiatal, fekete srác, aki annyira bugyuta volt, hogy már fájt. Látszott, hogy őt akarták humorfaktornak, csak éppen nem sült el valami jól szerintem. A másik meg a dínókkal seftelős, baromi gazdag "főgonosz bácsi" karaktere. Én néhol elég erőtlennek éreztem az őt alakító színészt, nem igazán illett a szerepbe. 

 

Összességében egyébként marha jó volt, a látvány, a képi világ és a hangzás miatt megéri beülni rá, illetve ezek miatt érdemes megtekinteni akár több alkalommal is. Én adok rá egy 7-est 10-es skálán.

A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:

Lement az év fele, úgyhogy gondoltam csinálok egy villám összegzést arról, hogy az idén látott filmek közül melyek voltak a kedvenceim. Kiváncsi vagyok hogy fog változni a lista az év végére.

 

20. Ifigeneia (1977 - Görögország)

Nem mondanám magam Szophoklész nagy rajongójának, de ez a klasszikus görög drámának egy elég jó megfilmesitése. Egész idáig nem is gondoltam, hogy ógörög irásokból ilyen erős filmet lehet forgatni. A sztori: a görög seregek vonulnának Trója felé, de nincs szél, ráadásul a katonák lelőnek az erdőben egy szent szarvast, ezért emberáldozatot kell bemutatni az isteneknek ha ki akarnak hajózni. Agamemnón királynak szembesülnie kell vele, hogy a saját lányát kell megöletnie.... Nem is annyira maga a dráma, mint inkább a hangulat az ami megfogott.

 

19. Űrkamionosok (1996 - Egyesült Királyság/USA)

Óriási B-filmes marhaság, de én őrült jól szórakoztam rajta. Van benne cyborggá alakított Tywin Lannister is. Charles Dance röhejes mégis szuper a főgonosz szerepében.

 

18. New York árnyai (1958 - USA)

Kis túlzással ezzel a filmmel született meg a független filmezés az USA-ban. Tele van improvizációval, ami rossz irányba is elvihetné az egészet, de Cassavetes-nek sikerült konzerválnia azt hogy milyen is volt New York az '50-es években. Sokszor csak utcai képek futnak miközben a háttérben szól a jazz. És néha ennyi elég is.

 

17. A viszkis (2017 - Magyarország)

Antal Nimródot mindig is birtam, ezzel a filmmel pedig bebizonyitotta, hogy érdemes a bizalomra. Remélem még sok-sok filmet forgat itthon.

 

16. Én, Tonya (2017 - USA)

Adva van egy kiváló biográfia -egy műkorcsolyázóról akinek kisiklik az élete egy bűncselekmény miatt-, ám az összképet Margot Robbie teszi felejthetetlenné.

 

15. Supervixens (1975 - USA)

Ha az Űrkamionosok B-film, akkor ez minimum Zs-film. Óriási agyatlanság mégis eszement szórakoztató. 

 

14. Három óriásplakát Ebbing határában (2017 - Egyesült Királyság/USA)

A tavalyi felhozatalból a legjobb film Oscar-díjára jelölt alkotások közt egyelőre ez tetszett a legjobban. Még nem láttam az összeset, de A víz érintése, a Dunkirk, a Darkest Hour, a Lady Bird, a Get out és a Phantom Thread már megvolt. Ezeknél mind sokkal jobb.

 

13. Gyula vitéz télen-nyáron (1970 - Magyarország)

Első-osztályú paródia a TV-sorozat készitésről. Egy átlag-Béláról szól akit meggyőz egy TV-s stáb, hogy legyen főszereplője egy új magyar sorozatnak, amelyben a törököt kell hétről hétre új epizódokban legyőznie. Korábban sose hallottam erről a filmről. Annál jobban meglepődtem hogy mennyire jópofa.

 

12. Ready Player One (2018 - USA)

Végre néhány köldöknézős dráma meg egy bugyuta mese (BFG) után Spielberg megint csinált valami szórakoztatót. Imádtam!

 

11. Tarzan, a majomember (1932 - USA)

Azt mondják, hogy az első Johnny Weissmuller-féle Tarzan film a maga idején akkora szenzáció volt mint '77-ben a Star Wars. Igazából igy látva kétségem sincs felőle hogy ez a kijelentés még csak nem is akkora túlzás. Mai szemmel is első-osztályú kalandfilm.

 

10. Szent Péter esernyője (1958 - Magyarország)

Gyönyörű, bájos film, egy eleve nem rossz Mikszáth műből.

 

8. Piros cipellők (1948 - Egyesült Királyság)

Az egyik legszebb film, amit valaha láttam. Szó szerint: egyszerüen jó ránézni erre a filmre. Minden képkockája mutatós. A témája elsőre nem tűnik túl izgalmasnak: egy balerinának döntenie kell a szakma és a szerelem között. De a milliószor lerágott téma itt nem akármilyen köntösbe került.

 

7. Kés a vízben (1962 - Lengyelország)

Az első Polanski film egyben rögtön az egyik legjobb is. Újabb jó példa rá, hogy szinte fillérekből is lehet jó filmet forgatni: itt egy remek thrillerhez három szinészre és egy picike hajóra volt csak szükség.

 

6. Francia kapcsolat (1971 - USA)

Afféle dokumentarista film. Egy nyomozásról szól, de a szokásos filmes klisék helyett itt a zsaruk nem botolnak bele minden sarkon egy lövöldözésbe vagy egy búnyóba. Szép lassan göngyölítik fel az ügyet, de pont a hihetősége miatt rém izgalmas az egész. A vége meg.... hát üt rendesen.

 

5. Autostop rosso sangue (1977 - Olaszország)

Olyan mintha a Rabid Dogs kistestvére lenne. Itt is nagyrészt egy autóban játszódik a cselekmény, és ez is kiszámithatatlan. Aki hozzám hasonlóan szereti a thrillereket annak kötelező darab.

 

4. Coco (2017 - USA)

A Pixar az Agymanók után újabb csodát tett le az asztalra.

 

3. Árvácska (1976 - Magyarország)

 

2. Loving Vincent (2017 - Lengyelország/Egyesült Királyság)

Az első olyan animációs film, amelynek minden egyes képkockája egy olajfestmény. Nagyrészt a festmények Van Gogh stílusában készültek. Már önmagában emiatt is elképesztő élmény, de ez nem minden. Ugyanis a sztori se utolsó. Egy évvel Van Gogh halála után indítunk: a főhős szépen lassan utánajár, hogy miért is ölte meg magát a híres festő. Többször is könnyes lett a szemem a nézése közben. Szerintem mestermű.

 

1. Solo: A Star Wars Story (2018 - USA)

Annyi negatív PR után kiderült,hogy Howard egy kifogástalan SW filmet tett le az asztalra. Egyre türelmetlenebbül várom a Blu-ray megjelenést. 

 

Egy-két jó film még, ami kifejezetten tetszett, de nem került fel a listára: Frankenstein játékai (2002), Ördögök (1971), A káprázatos (1973), Éjféli cowboy (1969), A gonosz ikrek (1971), Veled is megtörténhet (1992), A harcosok (1979), A negyedik férfi (1983), A Biblia (1966), Emberek a havason (1942), Mi lesz holnap? (1936), A halál és a lányka (1994), A félelem bére (1953), Fekete karácsony (1974)

 

Az év legnagyobb csalódása: Rejtett Erőd (1958) - Óriási meglepetésemre Kurosawa nagy klasszikusa, a film ami Lucas szerint a Star Wars-t is megihlette nem igazán tetszett :(

 

A legrosszabb film amit eddig idén láttam: VisitorQ (2001) - Nem csak az idei felhozatal között borzasztó. Tán a legrosszabb film amit életemben láttam.

A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:

19 órával ezelőtt, Bomarr írta:

3. Árvácska (1976 - Magyarország)

Móricz Zsigmonddal esett meg egyszer hogy Pesten sétálva belefutott egy fiatal lányba, aki a Szabadság-hídon megakarta ölni magát. Móricz magához vette a lányt és aztán az évek során leírta, hogy mi minden történt vele. Mint kiderült: annyi más árvához hasonlóan a nevelőszülei úgy bántak vele mint egy állattal. Régen ugyanis Magyarországon azok a családok akik magukhoz vették az árvákat pénzjuttatást kaptak. Csakhogy sokan a pengőket szépen lenyúlták, az átutalt ruhákat a sajátjaiknak adták, az árváknak pedig pokollá tették az életét. Ezekből a történetekből született 1936-ban az Árvácska című könyv. Az 1976-os adaptáció valami eszement nyomasztó. Fél óra után meg kellett állítsam és utána kellett nézzek, hogy mi lett a főszerepet játszó kislánnyal. Egyszerüen túl hihető a szenvedése. A verések nem tünnek eljátszottnak. Mintha az átlag magyar filmek inverze lenne: nem hogy nem az a baj hogy művi és hihetetlen az egész, inkább az a baj hogy túl hihető. Szerencsére a kislány teljesen jól élte meg a forgatást - legalábbis ez derült ki az alapján amit olvastam. A film maga viszont pokoli felkavaró. A magyar filmek közt nem tudom, hogy van-e olyan ami ennél hatásosabb lenne. Újra nem fogom nézni, de nagy élmény volt.

10-ben gimiben ezt vetítette le nekünk a tanár. Soha. Többé. Nem. Akarom. Látni.

 

Nekem az idei legrosszabb, amit végig se bírtam nézni (barátnőm unszolására kezdtünk bele: Battlefield Earth

battlefield-earth.jpg?quality=95&w=650

 

Kevés olyan film van, aminél minden egyes képkockáról süt, hogy mennyire borzalmas. Ferdén fogja az operatőr a kamerát, pocsékak az átmenetek, ultra gáz az egész. Vétek nem belenézni. :D 

 

A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:

Csatlakozz a beszélgetéshez!

Írj hozzászólást most, és regisztrálj később. Amennyiben már regisztráltál, lépj be a fórumra és szólj hozzá a témához.

Vendég
Új hozzászólás

×   Beillesztett szöveg.   Illessze be egyszerű szövegként

  Only 75 emoji are allowed.

×   A linked automatikusan beágyazódott.   Linkként jelenjen meg

×   Az előző tartalom visszaállítása.   Korábbi szöveg törlése

×   Nem illeszthetsz be képet közvetlenül. Töltsd fel vagy illeszd be URL-ből.

  • Jelenlévő felhasználók:   1 felhasználó

×
×
  • Új tartalom hozzáadása az alábbi témákban...

Fontos információ
A webhely használatával elfogadod és egyetértesz a fórumszabályzattal.