Claudia Gray: Master & Apprentice

[Darth Sky]

Aki a rövid véleményemre kíváncsi: nagyszerű regénnyel gazdagodott az SW univerzum. Akinek kicsit is szimpatikus Qui-Gon Jinn, annak szerintem közelező darab.  Számomra sok pluszt adott többek között a Jedi-mester karakteréhez, akit így nyugodt szívvel helyezek előrébb a kedvenc Jedik listáján.

 

Akit pedig a kicsit hosszabbra: a Mester és tanítványa nálam egyértelműen bekerült a Top3-ba (a Sötét tanítvány és az Elveszett csillagok mellett) az új, kánon könyvek listáján. Claudia Gray nem "csak" nagyszerű író, de ténylegesen érti is a Star Wars esszenciáját, ami nem hétköznapi kombináció. A leírások kellően profik és részletgazdagok, ugyanakkor kerülik a felesleges "rizsázást". A fejezetek rövidek, mégis tartalmasak, így könnyű szinte észrevétlenül átsuhanni rajtuk. Az apró utalások a különféle bolygókra, szervezetekre, eseményekre mind a helyükön vannak, egyik sem érződik nem odaillőnek. Nagy pirospont jár azért, mert Gray nem kavarodott bele az idővonalba. Direkt jegyzeteltem a megadott időugrások és a karakterek kora alapján, egyfajta mini idővonalat alkotva a regényhez, és minden tökéletesen tökéletesen klappolt. Ami kissé meglepett, hogy Qui-Gont jócskán megfiatalította az írónő, hiszen a regényben csupán 40 éves (tehát 48 az Ep1 idején), miközben a Legendák szerint 60 éves volt a halálakor. Gray infója közelebb áll a színész korához, hiszen Liam Neeson 47 volt az Ep1-ben. A másik meglepetés Dooku kapcsán ért, akiről eddig meggyőződésem volt, hogy nem sokkal az Ep1 előtt hagyta el a Jediket. Ehhez képest, a regény eseményinek idején (8 évvel az Ep1 előtt) már kilépett a Rendből és valószínűleg a Sötét Oldal befolyása alatt állt (az epilógusban tett ajánlata Rael Averrossnak erre utal). Arra nem kaptunk utalást, hogy Palpatine-nal kapcsolatba léptek-e már egymással. A karakterek közötti kémia remekül működik, a párbeszédek sokszor zseniálisak. A regény számos érdekes témát feszeget Qui-Gon és Obi-Wan kapcsolatától kezdve a helyes útról letért Jedi Renden és a Köztársaságon belül megtűrt rabszolgaságon át az ősi Jedi-próféciákig. Továbbá tetszettek a múltban játszódó jelenetek, amelyek bepillantást engedtek Qui-Gon gyerekkorába Dooku padawanjaként, illetve Rael Averross (Dooku első tanítványa) társaként. 

 

A karakterek kidolgozottak és hűek a filmekben látott önmagukhoz. Legfőképpen Qui-Gon Jinn kapott újabb mélységeket, akivel kapcsolatban az Ep1-ben csak a felszínt kapargatták. A regény javít ezen a helyzeten. Többek között megtudhatjuk, miként vált a jövőt megjósolni szánt Próféciák kutatójává annak ellenére, hogy az Élő Erő híveként azt vallja, hogy a jelen az, ami igazán számít. Kiderül, hogy kapcsolata Obi-Wannal távolról sem volt idilli és zökkenőmentes mester-tanítvány viszony. Míg Qui-Gon szabadszellemű, aki hajlamos megkerülni a szabályokat, és a saját morális értékrendje szerint intézni a dolgokat, addig Obi-Wan sokkal szabálykövetőbb, aki már-már feltétel nélkül engedelmeskedik a Tanácsnak. Ezt a kettejük közt tátongó szakadékot tovább fokozza az, amikor Qui-Gont felkérik, hogy legyen a Jedi Tanács tagja, átvéve ezzel a hamarosan leköszönő Poli Dapatian helyét. Ami még kellemetlenebbé teszi a helyzetet az az, hogy Obi-Wan nem Qui-Gontól szerez tudomást erről. Obi-Wan és sokáig Qui-Gon is biztos benne, hogy a Jedi-mester elfogadja a felkérést, ami viszont azt jelenti, hogy Kenobi új mesterhez kerül. Ez fokozza a padawan frusztrációját, miszerint nem elég jó tanítvány és nem tud közös nevezőre jutni Jinnel. Szerencsére ez nem ver éket kettejük közé, és Obi-Wan a korához képest (17) igen éretten fogadja azt, hogy valószínűleg új mesterhez kerül. A pijali események során aztán egyre inkább kialakul köztük az a kötelék, ami végül ahhoz vezet, hogy mester és tanítványa valódi társakká és barátokká válnak. Qui-Gon aztán elutasítja a Tanács tagságot (talán a Jedik történelme során ő az első ilyen), mivel fontosabbnak tartja az Erővel való újszerű kapcsolatát, amit Tanácstagként nem tudna kellő mértékben ápolni. E mellett számos téren nem ért egyet a Tanács módszereivel, többek között azzal sem, hogy lényegében a Köztársaság és a Szenátus engedelmes rendfenntartói, akik egyre inkább elszakadnak a gyökereiktől. Pl. tudomásuk van a határaikon belüli rabszolgaságról. 

 

Obi-Wan ekkor nagyjából 4 éve Qui-Gon tanítványa, ám eddig nem sikerült felhőtlen mester-tanítvány kapcsolatot kialakítaniuk. Pl. előfordul, hogy harc közben nem értik meg egymás jelzéseit. Továbbá, a padawant bosszantja, hogy mestere csak az alapvető formagyakorlatokat végezteti vele, ami megint csak saját frusztrációját növeli, miszerint Qui-Gon nem tartja elég jónak ahhoz, hogy komolyabb gyakorlatokat végeztessen vele. Később aztán Qui-Gon elmondja, hogy miért az alapok profi elsajátítása a legfontosabb. A történetből fény derül olyan apróságokra is, hogy Obi-Wan, aki kezdetben imád repülni hogyan jut el odáig, hogy meggyűlöli a repülést. Vagy a padawan első találkozására egy varactyllal. Tetszett, hogy droidekákat is szerepeltetett Gray, hiszen az Ep1-ben Obi-Wan felismerte őket és Qui-Gon sem lepődött meg, ergo korábban már találkoztak velük. 

 

Rael Averross, Dooku első tanítványa és Qui-Gon barátja a különc Jedik táborát gyarapítja. Viszonylag későn, 5 évesen került a Rendbe, ami miatt mindig kissé kívülálló maradt társai közt. Miután Dooku tanítványaként végzett, saját padawant kapott a tolothian Nim Pianna személyében. Hozzá kapcsolódik Averross életének egyik legnagyobb tragédiája, a lány elvesztése. Mivel Averross a protokollt megszegve akart elbánni egy kalózbandával, Pianna teste felett nanorobotok vették át az irányítást, ami ahhoz vezetett, hogy a Jedi-mesternek végeznie kellett saját tanítványával... akinek teste bár irányítás alatt állt, végig tudatánál volt. Bár sosem rótta fel Averrossnak, Qui-Gon szerint, ha a férfi a protokoll szerint cselekedett volna, az más végkifejlethez vezet Nimet illetően, így akaratlanul is, de ő a felelős a tanítványa haláláért. Ezt Averross (és számos másik Jedi) is így látja, ami miatt a férfi emészti önmagát. A gyász és bűntudat mellett, társai ki nem mondott megvetésével is meg kell küzdenie. A Tanács végül önálló küldetést ad neki, azt remélve, hogy az majd segít Raelnek békére lelni. Így kerül a Pijal bolygóra, ahol a kiskorú Fanry hercegnő mellé kerül, régensi szerepkörre. Averross egy második esélyt lát a lányban, és rajta keresztül próbálja jóvá tenni a Nimnél elkövetett hibákat. A Jedi Kódex ellenére, Averross érzelmi alapon kezd viszonyulni védencéhez, ami rányomja bélyegét az ítélőképességére. Mindentől próbálja megóvni a lányt, ezért lép szövetgségre a Czerka Vállalattal is. Viszont az érzelmei miatt, és mert Nimet látja a lányban, nem veszi észre azokat a jeleket, amik Fanry hataloméhségére utalnak.

 

Kapunk két fontosabb mellékszereplőt is a két "független fuvarozó" (drágakőcsempész) Rahara Wick és Pax Maripher személyében. Előbbi a Czerka egykori rabszolgája, aki érthető módon gyűlöletet táplál a vállalat iránt. Utóbbi pedig egy olyan férfi, akinek szüleit megölték gyerekkorában, majd aztán egy hajónyi protokolldroid nevelt fel. Egy meglátszik a mindig racionális és sok esetben hideg és távolságtartó személyiségén, elsősorban a Jedikkel szemben. Gyakorlatilag a kedves és segítőkész Rahara ellenpólusa. Nem meglepő módon, a regény végére Pax rájön, hogy Rahara többet jelent számára egy megbízható munkatársnál, illetve, hogy a szerelem nem ismeri a racionalitás fogalmát. Nekem kimondottan tetszett kettejük sztorija: megrázó múltjuk ellenére megkapták a happy endet, amit jó volt olvasni. És bár csempészek révén elméletileg "bűnözők", számos alkalommal bizonyították, hogy valójában jó emberek. Főként Rahara, aki a saját szabadságát kockáztatva akart kiszabadítani egy hajónyi rabszolgát.

 

A történet érdekes, végig fenntartja a feszültséget és érdeklődést, annak ellenére, hogy komolyabb, galaxis-méretű konfliktusra nem kerülhet sor, hiszen galaktikus mércével mérve még békeidő van. Rael Averross kérésére a Jedi Tanács elküldi Qui-Gont és Obi-Want a Pijalra, hogy segítsenek felszámolni egy terrorista csoportot, melyet az egykori színész, Halin Azucca vezet. Ez az Ellenzék néven elhíresült csoport gátat akar szabni egy új hiperűr-folyosó megnyitásának, amely a Czerka Vállalattal karöltve a fejlődés útjára lendítené a Pijalt. A Jedik megismerkednek Pax és Rahara párosával, akik segítenek nekik átfésülni a bolygó holdját. Később, a Pijalon zajló Vadászaton (mely a hercegnő uralkodói alkalmasságát hivatott bizonyítani) támadás éri Fanry-t egy módosított rákdroid formájában. Qui-Gon és Obi-Wan visszatérnek a holdra, hogy felleljék az Ellenzéket, ám a rejtélyes "feketegárdisták" támadnak rájuk, akik fénykardnak ellenálló személyi pajzsot viselnek. A Jedik váratlan segítséget kapnak a Halin Azucca vezette Ellenzék formájában. Azucca elmagyarázza, hogy ők csupán a békésebb, politikai figyelemfelkeltő akciókért felelősek, a terrortámadásokért nem. Csupán az ellen tiltakoznak, hogy a Czerka teljhatalmat kapjon a Pijal-rendszerben, amelyet a hiperűr-folyosót megnyitó alkotmány aláírásával kapnának. Az új információk ellenére Qui-Gon nem tudja meggyőzni Averrosst arról, hogy az Ellenzék és a feketegárdisták két, egymástól független csoportot alkotnak. Egy Erő-látomás azt sugallja Qui-Gonnak, hogy az alkotmány aláírásával egybekötött koronázáson valami baljós fog történni Fanry-val kapcsolatban. Szinte senki nem veszi komolyan a Jedi-mestert, aki egy álomra hivatkozva akarja lefújni a koronázást. Qui-Gon közli, hogy nem írja alá az alkotmányt, amivel az köztársasági képviselő híján értelmét vesztené. A Jedi-mester nem akarja a rabszolgatartó Czerka kezébe helyezni a Pijal sorsát, csak hogy az fejlődésnek indulhasson. Qui-Gon a kötelezettsége és a morális értékrendje közt őrlődik, noha tudja, mit kell tennie. A Jedi Tanács végül Obi-Want nevezi ki a Köztársaság új képviselőjének a Pijalon, hogy ezzel biztosítsák az alkotmány aláírását, és a hiperűr-folyosó megnyitását. Qui-Gon és Obi-Wan a Pijal holdjára utaznak Pax és Rahara társaságában, hogy átkutassák a Czerka egyik telepét. Kiderítik, hogy itt "szemétként" dobják el a kohlenkristályokat, amik a feketegárdistáknak viszont értékesek - ez arra utal, hogy a Czerka nem támogatja a gárdistákat. A feketegárdisták támadást indítanak a telep és a Jedik ellen. Fanry parancsára a királyi gárda a Jedik segítségére siet, a feketegárdisták elmenekülnek. A rabszolgák segítségére siető Rahara a Czerka fogságába esik. Qui-Gon sikertelenül tárgyal Rahara szabadon engedéséről a Czerka képviselőjével, Meritt Collal. Később, a Pijalon Obi-Wan közli mesterével, hogy a Tanács őt nevezte ki a Köztársaság képviselőjének, hogy sor kerüljön az alkotmány aláírására. Halin Azucca megadja magát, majd közli Qui-Gonnal, hogy sikerült visszakövetniük a feketegárdistákat egy bázisra. Qui-Gon, Obi-Wan, Averross és a királyi csapatok a helyszínre mennek, ám üresen találják. Egy droidban talált üzenetből megtudják, hogy tárgyaltak a Teth-tel (Thurible-el) a fénykardoknak ellenálló pajzsok eladásáról egy magát kormányzati tisztviselőnek kiadó illető nevében. A Jedik gyanítják, hogy talán Fanry közeli bizalmasa, Deren lehet az illető. A koronázáskor Fanry felfedi, hogy esze ágában sincs aláírni az alkotmányt: teljhatalmat akar, és a Czerka teljes eltávolítását a Pijalról, amely így független lehet. A Jedik a menekülő királynő után indulnak, aki Meritt Collal akar leszámolni. Közben, Obi-Wan és Pax felsurrannak Col hajójára, hogy kiszabadítsák Raharát. Qui-Gon megpróbál tárgyalás útján hatni Fanry-ra, ám a lány a háborúban látja a megoldást, mert szerinte a Czerka befolyása a Köztársaságra is kiterjed. Pax kiszabadítja Raharát, majd rabszolgafelkelés tör ki a hajón. Amikor Fanry el akarja pusztítani a hajót és a szolgák élete árán akar bosszút állni a Czerkán, szolgálója, Cady ellene fordul. A Czerka pijali rabszolgái hivatalosan is felszabadulnak, Fanry pedig négy évig tartó háziőrizetet kap. Az új, ideiglenes királynőt Orth kormányzó váltja le, mellyel megszűnik a monarchia a Pijalon. Betiltják a rabszolgaságot, és felbontanak minden szerződést a Czerkával. Visszatérve a Coruscantra, Qui-Gon közli a Tanáccsal, hogy mégsem akar tanácstag lenni. Obi-Wan a tanítványa marad.   

 

Nekem tetszett a történet, nem éreztem kiszámíthatónak a végső fordulatot Fanry kapcsán. Ami már az elején egyértelmű volt, hogy az Ellenzék és a terrormádások felelősei két külön csoportot alkotnak, így ez nem ért meglepetésként. A hangulat kiválgó, a fogalmazás kifogástalan: a karakterek közti párbeszédek és a helyszín leírások egyaránt első osztályúak.
 

Ami még tetszett, hogy összefüggésbe hozták a Próféciákat a Sötét Oldallal, mivel a jövő megismerésének vágya, annak irányításának vágyából fakad. Ennek mentén szerintem kontrasztba állítható egymással Dooku és Qui-Gon Jinn... Dooku jelleme már fiatalabb korában is arra utalt, hogy hajlamosabb a sötétségre egy átlagos Jedinél: amikor úgy mentette meg Qui-Gon életét, hogy kegyetlenül elbánt a hírhedt fejvadásszal, Shenda Mollal. Egy Sötét Oldalra fogékony jellem pedig könnyen válhat a jövő megismerésének és irányításának megszállottjává. Dookuval szerintem pontosan ez történt, hiszen míg kezdetben ő maga ecsetelte Qui-Gonnak, hogy milyen veszélyeket hordoz a jövő megismerésének vágya, addig később épp ő az, aki a Próféciákat hartalmazó holokron megszállottja lett. Talán ennek is szerepe lehetett abban, hogy végül maga mögött hagyta a Jediket. Egyébként a régi, Jedi-misztikusok által alkotott Próféciáknak sok Jedi nem tulajdonít nagyobb jelentőséget a legendáknál és meséknél (Obi-Wan konkrétan "zagyvaságnak" nevezi). Bár számos alkalommal mondják, hogy ezek nem szó szerint értelmezendők és metaforikus jelentéssel bírnak, ennek ellenére érdekes belegondolni, mennyi mindent "jósoltak meg" több ezer évnyi távlatból.

 

A Kiválasztottról szóló prófécia:

„Csakis rengeteg Jedi feláldozása által teheti jóvá a Rend a névtelenek ellen elkövetett bűneit." - a 66-os parancs, a Jedik kiirtása. A névtelenek elkövetett bűnök akár a rabszolgákat is takarhatják, vagy mindazokat a teremtményeket, akik a Jedik önhittsége és vaksága miatt szenvedtek és/vagy pusztultak el.  

"A múlt fenyegetése már nem a múltban, hanem egy tojásban alszik. Amikor a tojás feltörik, a teljes galaxis veszélybe fog kerülni." - a kihaltnak hitt Sith-ek visszatérnek, ám eleinte még álcázzák magukat és titokban, a háttérből irányítanak. Amikor az álca lehull (a tojás feltörik), a Sith-ek felemelkednek és a Galaxisra sötét korszak köszönt. 

"Amikor maga az Erő fog meggyengülni, a múltnak és a jövőnek szét kell válnia, és egyesülnie kell." - az Erő meggyengülése valószínűleg a rengeteg Jedi halála által megcsappant Erő-használók számára utal. A múlt és jövő szétválása talán Anakin és Luke kettősére utal, de ez elég homályos. 

"Eljő majd a Kiválasztott, akinek nem lesz apja, és rajta keresztül teljes egyensúly fog beállni az Erőben.” - ez meglehetősen illik Anakin Skywalkerre, akinek nem volt apja és az Ep6-ban egyensúlyt hozott az Erőbe a Sith megölésével.

 

Aztán itt van ez, ami szintén Anakinra (is) utal(hat).

„Egy, a Jedik legmagasabbjai közé fog emelkedni, a vele szolgálók balsejtelme ellenére is.” 

 

Egy másik: 

„Ő, aki sötétségbe születik, sötétségnek fog életet adni.” - itt Leiára gondolok, aki a sötétségbe (Birodalomba) született, majd Ben Solo/Kylo Ren révén sötétségnek adott életet.

 

„Amikor a kyber, ami nem kyber felragyog, eljő a prófécia ideje.” - ez a regény olvasása után nyert értelmet. A kyberekre kísértetiesen hasonlító kohlenkrisályokról lehet szó. Ezek felbukkanása a Pijal holdján jelenthetik a Próféciák beteljesedésének kezdetét. És ez is egybevág a történelemmel, hiszen néhány év múlva valóban képbe kerül Anakin, eljő a 66-os parancs, megszületik Leia, életet ad Bennek, stb.

 

„Ő, aki megtanulja legyőzni a halált, a leghatalmasabb tanítványán keresztül újra élni fog.” - először valamiért reflexből Darth Plagueisre majd Palpatine-ra gondoltam (az Ep9-es visszatérésének fényében), de mégiscsak Jedi-próféciáról van szó, így valószínűbb, hogy Qui-Gon Jinn az illető. Mivel elsajátítja annak technikáját, hogy megőrizze a tudatát a halála után, azzal gyakorlatilag legyőzi a halált, mivel egy másik síkon, de továbbra is létezik. A tanítvány pedig Obi-Wan, akinek tovább adja a tudását és rajta keresztül él tovább.

 

[MissKarrde]

Remek könyv volt, ami nem csak mester és tanítványa kapcsolatába engedett bepillantani, de többet megtudtunk Qui-Gonról is. Inkább a mester, mint a tanítvány regénye, és ennek kifejezetten örülök. 

[caseyjones]

Furcsállom, hogy szinte mindenkinek bejött, csak nekem nem. De hát, nem vagyunk egyformák. Én nagyon vártam ezt a regényt, de csalódásként éltem meg.  Remélhetőleg a maradék, Baljós Árnyak-érához kapcsolódó könyvek (Maul - A vadászó árnyék, Az álmok bolygója, A királynő árnyéka, Maul: Vesztegzár) jobban elnyerik majd a tetszésem.

[Pildi]

Én ugyan még nem jutottam hozzá, de nagy meglepetés lenne, ha nem tetszene. 

[Nute Gunray]

2 órával ezelőtt, Pildi írta:

Én ugyan még nem jutottam hozzá, de nagy meglepetés lenne, ha nem tetszene. 

Neked tetszeni fog, ebben biztos vagyok.

[Donát]

TROS kikacsintás az 57. oldalon esetleg?

 

"Amikor az igazak szem elől tévesztik a fényt, feltámad a gonosz, mi egyszer már meghalt."

[Nute Gunray]

Igen, ez nekem is eszembe jutott, mikor olvastam.

 

De persze ez utalhat arra is, hogy 1000 év viszonylagos béke után visszatérnek a Sith-ek.

Szerkesztve: 2019. Október 28. - Nute Gunray

[Donát]

7 órával ezelőtt, Nute Gunray írta:

Igen, ez nekem is eszembe jutott, mikor olvastam.

 

De persze ez utalhat arra is, hogy 1000 év viszonylagos béke után visszatérnek a Sith-ek.

Igen ez lenne a másik tippem. Mellesleg jól alátámasztja a próféciáról szóló fejezetét a könyvnek: általában olyan ködösek, hogy a saját elfogult nézőpontunkkal simán beleláthatunk olyasmit, amihez alapból semmi közük sem lenne a jövendöléseknek.

[Donát]

2019. 10. 13. - 21:59, Darth Sky írta:

Dooku jelleme már fiatalabb korában is arra utalt, hogy hajlamosabb a sötétségre egy átlagos Jedinél: amikor úgy mentette meg Qui-Gon életét, hogy kegyetlenül elbánt a hírhedt fejvadásszal, Shenda Mollal.

Azért egy apró adalék ehhez: a leírás alapján Dooku már ekkor is tudott Erő-villámozni, és azzal intézte el a fejvadászt. Qui-Gon ekkor még kamasz volt. Úgy fest tehát, hogy a villámozás nem kizárólag Sith praktika, Jedik is meg tudják tanulni.

 

A könyv egyébiránt nagyon tetszett! Tényleg letehetetlen olvasmány, kiváló betekintést ad a köztársaság korába, és Qui - Obi viszonyába is. Tovább árnyalja a képet, hogy a nabooi helyzethez kicsit hasonlóban találják magukat a könyvben, így könnyen lehet, hogy a Padméhoz való hozzáállásukat is jelentősen befolyásolták az itt taglaltak. Tetszett a fordulat, bár az nem teljesen világos, hogy a királynő miért szabotálta a vadászaton a prédát? 5/5! Messze az egyik legjobb könyv, amit olvastam.

 

Az értékeléseknél csupa ötöst vártam, ehhez képest láttam egy 2-est is. Aki szerint ez 2-es, az próbálkozzon meg az írással és rájön, hogy mennyire non-plusz ultra ez a minőség, amit az írónő képvisel. Elég ha csak összevetem mondjuk az Utóhatás trilógia első részével, ami tökéletesen megmutatja, milyen az, amikor kvázi egy kókler írja a könyvet. Na az 2-es. Vagy 1-es. Ez meg objektív mércével mérve kimagasló alkotás, mint letisztultságát, stílusát, történetszövését, karaktermélyítését és karakterépítését (fő karakterek) tekintve.

[caseyjones]

55 minutes ago, Donát said:

Az értékeléseknél csupa ötöst vártam, ehhez képest láttam egy 2-est is. Aki szerint ez 2-es, az próbálkozzon meg az írással és rájön, hogy mennyire non-plusz ultra ez a minőség, amit az írónő képvisel. 

Az a 2-es én voltam. Hiába "non-plusz ultra" a minőség, amit az írónő képvisel, ha egyszer én egy másodpercig sem éreztem azt, hogy egy, a Baljós árnyak érájához kötődő olvasmányt tartok a kezemben.  Hiába jó az író stílusa, nem éreztem se TPM-hangulatot, de úgy igazán olyan mértékű Sw-hangulatot sem, amelyet például A megtévesztés leple, a Kirajzás, A gonosz útvesztője vagy a Kenobi kapcsán éreztem. Illetve egyik karakter se nőtt a szívemhez a könyvből. 

 

Egyébként annyit hozzátennék, hogy 10-es skálán egy erősebb 4-es nálam ez a könyv, amely 5-ös skálára vetítve ugye 2-es - vagyis a 3-as alsó határát súrolja nálam. 

[Darth Revan9]

Mester és tanítványa

 

Claudia Gray megírta az új kánon eddigi legjobb darabját, a Mester és tanítványa egyszerűen zseniális lett. Úgy is fogalmazhatok ez az új kánon „Darth Plagueis”-e. (A régi legendák könyvek közül James Luceno említett könyvét tartom a csúcsnak.) A regény viszont eltér a Plagueis életrajz szerű, hosszú időszakot felölelő cselekmény vezetésétől, sokkal inkább A megtévesztés leplére emlékezetet a cselszövésekkel, és a fordulatokkal.

Egy komoly tüskét viszont ki kell majd emelnem az értékelés során Claudia Gray zsenialitást tükrözi, hogy e zavaró tényező ellenére is annyira magával ragadott a történet, hogy maximális ötöst adtam rá, illetve bekerült a kedvenceim közé.

 

A történet ugyebár kb. 8-9 évvel játszódik a Baljós árnyak előtt. És már Dooku itt és ekkor elhagyta a Jedi Rendet. Visszatért Serennóra és felvette a grófi címet. Ha ez még nem lenne elég, a könyv végén az Averross-szal folytatott párbeszéd egyértelművé teszi, hogy már átállt a sötét oldalra. Nem tudom, hogy a Darth Tyrannus nevet már ekkor viselte-e, de az utalások (Yoda aggodalma, hogy több áll e mögött, Averross és Dooku párbeszéde) arra utalnak, hogy Dooku ekkor már Sith. A Darth Plagueis regényben sokkal jobban fel volt vezetve a Dooku-Palpatine kapcsolat, ott ugyebár a Yavin előtt 32 környékére datálható Dooku átállása. A Plagueis regényben kifejtett Dooku fejlődés sokkal logikusabb volt, és jobban is tetszett. Most viszont felmerült az, hogy Dooku már bőven a nabooi válság előtt Sith volt. Akkor a nabooi incidens idejében már az új kánon szerint is Darth Tyrannussként tevékenykedett. Minimum három Sihtünk van a Baljós idején újra – Sidious, Tyrannus és Maul? A Plagueis regényben is hasonló felállás volt, de az ott logikusabban és jobban kifejtve. Sajnálom, hogy nem emelték át a Dooku és Palpatine viszony kialakulását a kánonba.

 

Az apró negatívumon túllendülve hamar magával ragadott a történet.

A Tethen indulunk, ahol Qui-gon és Obi-van egy félresikerült akcióból menekülnek. Csak tárgyalások útján tudnak szabadulni Wanbo a hutt és Thurible, az udvarmestere markából. Ez érdekes helyzet volt. Valahogy úgy gondoltam, hogy a Jedik mindig sikeresen szembe tudnak szállni a huttokkal is. Jól párhuzamba kerül a két Jedi. Qui-gon a maga szabadelvűségével, a szabályok ruglamas értelmezésével és alakításával. Obi-van pedig a szabálykövetésével, mely fiatal kora ellenére gyorsan kialakult nála. Pedig régen Obi-van sem volt ilyen. Eléggé lázadó és önfejű volt, aztán Qui-gon mellé került. Yoda jól látta előre, így Obi-van csak akkor lázadhatott, ha ellentétje lesz a mesterének, így kialakult benne a szabálykövetés. Qui-gon már négy éve tanítja Obi-vant és nem biztos benne, hogy ő lenne a megfelelő mester az ifjú Jedinek. Egyszer csak meghívást kap a Tanácsba és mivel a tagság elég sok elfoglaltsággal jár, így megvan a mód rá, hogy Obi-vant egy másik tanítónak adja. Még kapnak egy küldetést mielőtt Qui-gon döntene. A Pijalra kell repülniük, hogy biztosítsák az átmenetet az abszolút monarchiából az alkotmányos monarchiába.

 

A pijali küldetés felöleli az egész könyvet.

A könyv ifjú uralkodója, Fanry hercegnő 14 éves és kormányzásra készül a most alakuló alkotmányos gyűlésben. A régens, Rael Averross, Dooku korábbi tanítványa, Qui-gon barátja. Rael korábban egy mentő akció közben komoly hibát vétett, emiatt Nim Piannát, a padavanját megszállták valamiféle nanodroidok, Rael pedig csak úgy tudta megállítani, hogy megölte. Önmagában az is érdekes, hogy ezek a nanodroidok át tudják venni a hatalmat egy Jedi felett. A Tanács annak idején direkt küldte Raelt egy ilyen hosszú távú küldetésre, ahol egy lányt kellett nevelnie. A bolygón tiltakoznak az új alkotmány ellen. Az Ellenzék nevű csoport protestáló akciókat szervez. A fellépések egy része ártalmatlan, más részük viszont kifejezetten terror merényletek. Qui-gon és Obi-van nyomozásba kezdenek, hamar kiderül, hogy a Halin Azucca vezette Ellenzék csak az ártalmatlan akciókért felelős. Az úgynevezett feketegárdisták állnak a robbantásos merényletek mögött. A feketegárdistákat különleges pajzs védi, melyet a narancs színű kohlen kristályból nyernek. A kohlen olyan kristály, mely így a fénykardnak ellenálló mezőt tud generálni. Qui-gonnak hamar tudomására jut, hogy az alkotmány gyakorlatilag bebetonozza a Czerka Vállalat hatalmát a bolygón. És persze a rabszolgaságot is.

 

A könyv egyik fő témája a rabszolgaság kérdése. A Czerka megkerülve a Köztársaság törvényeit széles körben alkalmazza. Qui-gon nem akarja aláírni az alkotmányt, nehogy teret engedjen a szabad rabszolgatartásnak a Pijalon és a holdján. E mellett a hold lakónak sem adna megfelelő képviseletet. Ezzel szembekerül Obi-vannal és a Tanáccsal is. Érdekes vita alakul ki. Mi a fontosabb, a rabszolgaság terjedésének akadályozása, vagy a fejlődés elősegítése és a szegénység csökkentése. Obi-van lesz az új képviselő, akinek alá kell írnia az alkotmányt. Obi-van már látja, hogy a Tanács maradi döntései nem mindig állna összhangban az Erő világos oldalával. Yoda érvei is érdekesek, de úgy éreztem tévúton jár az idős mester. Jól látszik, hogy a Jedik mennyire belegabalyodtak a politikába és elszakadtak attól, hogy az Erőt szolgálják. Claudia Gray ezt kiválóan bemutatta.

 

A másik fő téma a próféciák és jóslatok világa. Korábban hiányoltam a Legendákból, hogy ezzel a témával nem foglalkoztak. Ez volt az első könyv, melyben a Jedi misztikusok jóslatai megjelentek. Minden sora nagyon érdekes és sok mindent beléjük lehet látni. Nem csak Anakint, hanem Leiát és Ben Solot is. Talán Sidious visszatérését is. Qui-gon fiatal korában sokat foglalkozott velük. Most a Pijalon ismét látomások gyötrik, tudja, hogy a ceremóniát tragédia történhet. Ezért is tartózkodik az aláírástól. De az események mégis ugyanoda vezetnek majd. Ennek ellenére Qui-gon és Obi-van helyt állnak a nagy lelepleződés pillanatában. Az külön feszült helyzetet teremtett, hogy ki áll a feketegárdisták mögött. Talán a Meritt Col és Czerka? Deren, a testőr kapitány? Vagy mégis az Ellenzék színjátéka? Színjáték az volt a történetben, de azt Fanry hercegnő rendezte hisz ő állt az egész mögött. Fanry-re kevésbé gyanakodtam, úgyhogy ez meglepett. A hercegnő persze nem a rabszolgák miatt szervezte az akciót, hanem azért, hogy teljhatalommal uralkodhasson. Szegény Rael olyan vak volt, hogy nem vette észre a lányban bekövetkező változásokat. Qui-gon és Obi-van segítséggel mégis felülkerekednek a helyzeten. Tetszett, ahogy Qui-gon kihasználta Cady lázadását, hogy megoldja a helyzetet. Rahara Wick és Pax Maripher szerepét még ki kell emelnem. Mindkét drágakő tolvaj komoly szerepet játszott a helyzet megoldásában. Rahara szívesen segít Qui-gonnak a Czerka ellen hisz ő is a vállalat rabszolgája volt régen. Pax-ot viszont prtotokoll droidok nevelték fel extrém körülmények között, így ő inkább szabadulni akarna az egész helyzettől. Mikor Rahara csapdába esik, Pax mégis a megmentésére siet, mert rájön, hogy szereti. Érdekes figurák voltak, róluk még szívesen olvasnék.

 

Tehát mindenféleképpen egy összetett, izgalmas, feszült, komoly kérdéseket is boncolgató könyvet olvastam, mely hamar bekerült a kedvenceim közé. Remélem minél több ilyet ír. Még több Qui-gon és Obi-vant. Csillagos ötös.

[Donát]

Dooku ekkor még nem Sith. Csak a sötétség ösvényére lépett, kb mint Krell. 

[Dzséjt]

2019. 11. 17. - 15:01, Darth Revan9 írta:

A történet ugyebár kb. 8-9 évvel játszódik a Baljós árnyak előtt. És már Dooku itt és ekkor elhagyta a Jedi Rendet. Visszatért Serennóra és felvette a grófi címet. Ha ez még nem lenne elég, a könyv végén az Averross-szal folytatott párbeszéd egyértelművé teszi, hogy már átállt a sötét oldalra. Nem tudom, hogy a Darth Tyrannus nevet már ekkor viselte-e, de az utalások (Yoda aggodalma, hogy több áll e mögött, Averross és Dooku párbeszéde) arra utalnak, hogy Dooku ekkor már Sith. A Darth Plagueis regényben sokkal jobban fel volt vezetve a Dooku-Palpatine kapcsolat, ott ugyebár a Yavin előtt 32 környékére datálható Dooku átállása. A Plagueis regényben kifejtett Dooku fejlődés sokkal logikusabb volt, és jobban is tetszett. Most viszont felmerült az, hogy Dooku már bőven a nabooi válság előtt Sith volt. Akkor a nabooi incidens idejében már az új kánon szerint is Darth Tyrannussként tevékenykedett. Minimum három Sihtünk van a Baljós idején újra – Sidious, Tyrannus és Maul? A Plagueis regényben is hasonló felállás volt, de az ott logikusabban és jobban kifejtve. Sajnálom, hogy nem emelték át a Dooku és Palpatine viszony kialakulását a kánonba.

Ahogy Donát is írta, Dooku ekkor még nem Sith nagyúr, de az már a TCW óta közismert, hogy az ep1 előtt Palpatine-nak dolgozott, hiszen Sifo-Dyast még Valorum idején ölette meg a Pyke-okkal, miután a Jedi lovag megrendelte a klónokat, és nyilvánvaló, hogy ekkor már a Sötét Oldalon járt, hiszen az ember a Világos Oldalon nem gyilkoltat meg más Jedi lovagokat bűnözőkkel. Az is tény, hogy már ekkor használta a Tyranus nevet, bár ekkor annak még nem kellett Sith névnek is lennie. Viszont, aki átáll a Sötét Oldalra, az nem lesz automatikusan Sith Nagyúr, ezt meg már elég régóta tudjuk. Dooku ekkormég csak olyan státuszban lehetett, mint Ventress, egy Erőhasználó a Sötét Oldalon, aki segít a Sith-eknek.

[Darth Revan9]

5 órával ezelőtt, Dzséjt írta:

Ahogy Donát is írta, Dooku ekkor még nem Sith nagyúr, de az már a TCW óta közismert, hogy az ep1 előtt Palpatine-nak dolgozott, hiszen Sifo-Dyast még Valorum idején ölette meg a Pyke-okkal, miután a Jedi lovag megrendelte a klónokat, és nyilvánvaló, hogy ekkor már a Sötét Oldalon járt, hiszen az ember a Világos Oldalon nem gyilkoltat meg más Jedi lovagokat bűnözőkkel. Az is tény, hogy már ekkor használta a Tyranus nevet, bár ekkor annak még nem kellett Sith névnek is lennie. Viszont, aki átáll a Sötét Oldalra, az nem lesz automatikusan Sith Nagyúr, ezt meg már elég régóta tudjuk. Dooku ekkormég csak olyan státuszban lehetett, mint Ventress, egy Erőhasználó a Sötét Oldalon, aki segít a Sith-eknek.

Meglehet. De a klónsereg megrendelése kb. 10 évvel A klónok támadása előtt történhetett a film szerint. Az is benne lehet még Valorum ciklusában. Talán pont a vége fele, nem sokkal a leváltása előtt. Talán párhuzamosan zajlott nagyjából a nabooi válsággal. És talán még az is beleférhetne, hogy Dooku Sithé válása és Sifo Dyas meggyilkolása nem sokkal a nabooi válság után történhetett.

Szerkesztve: 2019. November 19. - Darth Revan9

[Ody Mandrell]

2 perccel korábban, Darth Revan9 írta:

Meglehet. De a klónsereg megrendelése kb. 10 évvel A klónok támadása előtt történhetett a film szerint. Az is benne lehet még Valorum ciklusában. Talán pont a vége fele, nem sokkal a leváltása előtt. Talán párhuzamosan zajlott nagyjából a nabooi válsággal. És talán még az is beleférhetne, hogy Dooku Sithé válása és Sifo Dyas meggyilkolása nem sokkal a nabooi válság után történhetett.

Ez benne a TCW-ben.

[Dzséjt]

6 perccel korábban, Darth Revan9 írta:

Meglehet.

Ez nem meglehet, ez így van, ahogy Ody írta, benne van a The Clone Warsban. Obi-Wan tíz évet mond, de az lehet kerekített érték is. Elvégre nem ő Sifo-Dyas életrajzírója és akkoriban még jócskán padawan volt. Nem napra pontosan tíz évvel a kaminoi találkozó előtt történt. Lehetet 11-12 évvel korábban is. Dooku pedig bármikor átállhatott a Sötét Oldalra, még egy ideig szolgálhatta is úgy a Jedi Rendet (kellett is neki, hiszen ő törölte a Kaminót az adatbankból). Nem ő lenne az első Jedi, aki a Sötét Oldalon van és mégis a Rend tagja (Krell és Barriss Offee ugye ugyanilyenek voltak).

[Darth Revan9]

1 perccel korábban, Ody Mandrell írta:

Ez benne a TCW-ben.

Igen, csak nincs teljesen belőve kronológiailag, hogy pontosan mi mikor történt. Pl. mikor küldte el Valorum Sifo-Dyast arra a küldetésre. Nem tartom valószínűnek, hogy évekkel a nabooi incidens előtt. Sokkal valószínűbb, hogy talán napokkal, hetekkel a blokád, vagy a Szövetség inváziója előtt. És az sem tiszta, hogy mikor történt a rendelés leadása. Tényleg Sifo-Dyas adta le? Vagy valakik a nevében? És mikor történt a Sifo-Dyas és Dooku konfrontációja, és mikor ölte meg a gróf a Jedit? Ez akár nem sokkal a nabooi válság után is megtörténhetett. Korábban kevésbé tartottam valószínűnek, hogy Dooku évekkel a Baljós előtt Sithként tevékenykedett volna. Inkább azt tűnt valószínűnek, hogy a sötét oldal felé való sodródása már évekkel korábban elkezdődött. Valahogy nehezen tudom elképzelni, hogy már évekkel a Baljós előtt Sithként ténykedett volna. Talán az lehetséges, hogy már a sötét oldalon volt.

[Pildi]

2019. 10. 24. - 21:53, Nute Gunray írta:

Neked tetszeni fog, ebben biztos vagyok.

És úgy is lett. 

Most végeztem vele, mert későn tudtam rá sort keríteni, de mondhatom, minden mondata aranyat ér! Nem írnék róla hosszasabban, mert több kiváló és részletes elemzést írtatok korábban (Darth Sky lelkesedésében gyakorlatilag leírta a teljes cselekményt ), de nagyon-nagyon tetszett! 

 

A Vérvonalat csak azért nem előzi meg nálam, mert annak a cselekményét nagyobb mértékben érzem információs hiánypótlónak, viszont ahogy itt az írónő tolmácsolja a két főszereplő gondolatait, motivációit, párbeszédeit, az zseniális.  Nálam ez lett az etalon. Csillagos ötös!

 

Amit kiemelnék a regényből, mint apró érdekességet, hogy megtudtuk, Obi-wan mielőtt Qui-Gonhoz került, lázadó természetéről volt híres, és azért adták Qui-Gon mellé, mert gondolták, egy ilyen mester mellett csak úgy tud lázadni, ha ellentétben vele betartja a szabályokat. Ez nagyon tetszett. 

Szerkesztve: 2019. December 10. - Pildi

[Darth Cupsy]

Jó kis regény lett ez. Kellően pörgős megfelelő mennyiségű időt szán az akciókra és a karakterekre is. Nagyon jó volt bepillantani Dooku Jedi éveibe illetve egyszerűen fantasztikus, hogy végre olvashatjuk a próféciák szövegeit. Tetszett az is, hogy átemelték a Legendsből, hogy Qui-Gonnak és Obi-Wannak voltak problémáik, mint mester és tanítvány, és nem mindig az az összeszokott páros voltak amit az EP I-ben láthatunk. A könyv végi csavar teljesen meglepett, pedig általában ki szokott alakulni bennem a helyes megoldás még idő előtt, ebben az esetben viszont teljesen tévúton voltam, ami nem baj, viszont a történet megoldása már kevésbé tetszett, vártam volna valami harcot ez így túl simának hat nekem, mintha meg lett volna szabva az oldalszám és kapkodva, gyorsan így lehetett a legrövidebben megoldani az egészet.
 

Averross jelleme, meg a tény, hogy nem egy minta Jedi illetve Obi-Wan és a hercegnő beszélgetése melyben Obi-wan kijelenti, hogy teljesen kizárt 2 Jedi egymás elleni vérre menő párbaja, nekem épp azt sugallta, hogy márpedig a végén valamelyikük összecsap majd Averross-szal, hát nem így lett, de nem sajnálom, hogy egy ilyen fénykardpárbaj kimaradt belőle, viszont amiatt ami feljebb is írtam a végéről én "csak" egy 4-est tudok neki adni.

[Dzséjt]

Most értem a végére a könyvnek, és szokás szerint nagyon tetszett, főleg, mert kedvenc Jedi mesterem, Qui-Gon Jinn a főhőse - de még így sem tetszett annyira, mint Grey korábban olvasott két könnyve, az Elveszett csillagok és a Vérvonal (ami nálam még mindig a number 1 Star Wars könyv). Nem is tudom, ennek mi lehetett az oka, talán azért, mert kisebb léptékű, kevésbé epikus, mint az említett két könyv. Itt "csak" egy bolygó és nem bolygók vagy az egész Galaxis sorsa volt a tét, nem állt a háttérben polgárháború vagy hidegháború. Ez még kérem az ep1 időszaka, még úgy is, hogy jóval azelőtt játszódik a történet.

 

És ez bizony remekül látszódik a könyvön, kezdve azzal, hogy a tét most csak egy bolygó, az új (jövőbeli) királynő helyzete és annak népe, amit a változás nevében megkaparintani készül magának egy kereskedelmi szervezet, ám a Köztársaság kancellárjának utasítására a helyszínre érkezik két Jedi lovag, Qui-Gon Jinn és tanítványa, Obi-Wan Kenobi, hogy rendezzék a feszült helyzetet. Ismerős? Hát persze, lényegében ez a The Phantom Menace alapköve. Persze vannak lényeges eltérések már a kiindulópontban is (Fanry még nem királynő, a Czerka alattomosabb, sunyibb módszerrel próbálkozik, mint a Kereskedelmi Szövetség, vannak a királynő ellen fellépő terroristák is, stb), de mindez elég ahhoz, hogy megalapozza a "köztársasági éra" hangulatot.

 

És érezhető a különbség. Ebben a korban kevesebb az akció, több a párbeszéd. A Jediknek ugyan már megvannak a hibáik - amire Qui-Gon, főleg a végén remekül rávilágít -, de még inkább nyomozással és diplomáciával, nem a fénykard előrántásával oldják meg a konfliktusokat. Ennek köszönhetően a könyv sokkal filozófikusabb - főleg az Erő és a próféciák ügyében -, több a párbeszéd és kevesebb az akció. Még a végső konfliktust is lényegében párbeszéddel oldják fel, bár tény, egy tarkónak nyomott lézerstukker is szerepet játszott az ügyben, de ahhoz, hogy az előkerüljön, előtte Qui-Gonnak meg kellett világítania egy bizonyos jellembeli hibát, és ezt beszéddel tette.

 

Claudia Gray-ben nagyon szeretem, hogy meg tudja fogni az ismert szereplők esszenciáját és arra alapozva újat adni hozzájuk. Ezt már a Vérvonalban láthattuk, ahol úgy tartotta meg Leia filmbeli karakterét, hogy érezhetően öregebb, bölcsebb, lecsillapodottabb volt már, és még olyan jellemhibákat is hordozott, mint például a Birodalom támogatói elleni vak gyűlölet - ami nem feltétlen volt alaptalan, de olyanokra is kivetítette, akik csak más politikai nézeteket vallottak, de nem támogatták magát Palpatine-t és nem akartak zsarnokságot. Például Casterfo.

(És már csak ezért is fogom következőnek a Leiát elolvasni, mert kíváncsi vagyok, hogy Gray képes-e megírni egy fiatalabb Leiát is hasonló odafigyeléssel és érzékkel.)

A másik kedvencem tőle az, amikor az Elveszett csillagokban Tarkin lefüleli a kompját megcsodáló két fiatalt, Thane-t és Cienát, és emberi viselkedést tanúsított. Illett a karakterhez, annak ellenére, hogy tudtuk, mekkora görény Tarkin.

 

És most ugyanilyen jól kezelte Qui-Gont és Obi-Want. Mindkettőben felismerhető a filmekbeli karakter, de még nem azok. Eleve rögös a kapcsolatuk, közel állnak ahhoz, hogy elválljanak útjaik, de a pijali kaland összekovácsolja őket, ráadásul rengeteg olyan dolgot megtapasztalnak, amik később fontos lesz számukra. És itt nem csak Qui-Gon próféciák iránti érdeklődésére gondolok - ami nyilván a legfontosabb -, de az olyan apróságokra is, hogy kiderül, miért utál Obi-Wan repülni.

 

Apropó, próféciák, korábban elemezgettük az itt elhangzott jövendöléseket, de úgy vettem észre, sok szempontból tévesen, a könyvekben valójában egy szól ténylegesen a Kiválasztottról, a többi inkább az eljövetelét megelőző és az utána következő eseményekről, vagy olyasmikről szól, amik megvalósulását nem is láthatjuk. Amúgy megdöbbentő, mennyire félnek a Jedik a jövő megismerésétől. Már a filmekből kiviláglik, hogy erős fenntartásokkal kezelik a jövőbelátást, mégis itt mutatkozik meg, hogy szinte tabuvá tették a próféciákat, és ferde szemmel nézik azt, aki hagyatkozik akár mások, akár saját látomásában.

 

És talán pont ez vezetett oda, hogy a holokronokat később elzárták - valahol itt a fórumon valaki ezt már megemlítette, hogy a TCW-ben csak a Jedi Tanács tagjai férhettek hozzá, míg ebben a könyvben lényegében bárki kikérhette. Akkor - a könyvet nem ismerve - arra tippeltem, hogy a Jedi Tanács tagjait megkérve bárki kikérheti őket, de itt erről szó sincs. Szóval lehet, hogy a holokoronok elzárása csak ezután történt meg, talán részben pont Qui-Gonnak köszönhetően. Ami azért tetszene, mert ez is mutatja a Jedi Rend degenerációját: a tudástól való félelem miatt elzárják, ezzel korlátozzák az információikat, így hiába a felhalmozott tudás, az olyan, mintha nem is lenne.

 

Különösen tetszett az, hogy Dookuról is kaptunk némi újdonságot, mert ő a mai napig egy eléggé homályos foltja a nagy egésznek. Jedi mivolta, Sith-é válása és a kapcsolata a klónok ügyével még mindig sok kérdőjelet tartalmaz, amik megválaszolásában ha ez a könyv nem is élenjáró, de mindenképp ad néhány támpontot. Ráadásul igencsak érdekeseket, hiszen most már tudjuk, hogy nagyjából nyolc évvel az ep1 előtt hagyta el a Jedi Rendet (a könyv kontextusából ítélve ez még viszonylag friss dolog lehetett), és nekem az is bizonyítottnak látszik, hogy jó pár évvel azt megelőzően már kapcsolatban állt a Sötét Oldallal, hiszen a fejvadászt, aki kis híján megölte az ifjú Qui-Gont, eléggé megkínozta Erővillámokkal, sőt talán meg is gyilkolta volna, ha a tanítványa nem lép közbe.

Ez az infó azért is érdekes, mert eddig úgy képzeltük, hogy Dooku nagyjából az ep1 idején pattanhatott meg - egyrészt, Sidiousnak ekkortájt lett szüksége új tanítványra, másrészt Syfo-Dias halála és a klónok megrendelése is erre az időszakra tehető. Ez persze egyik korábbi műnek sem mond ellent, hiszen Sifo-Dyast megöléséhez és Jango Fett beszervezéséhez nem kellett a Jedi Rend tagjának lenni (és az ebből a könyvből is kiderült, hogy felveszi azokkal a Jedikkel a kapcsolatot, akiket a céljaira akar használni, Averrost szinte azonnal megkereste a fiaskója után), az egyetlen kérdés az, hogy mikor törölte a Kaminót az adattárból. Eddig ugyanis úgy véltük, ő volt, de ezen új infók ismeretében talán maga Sifo-Dyas volt az, bár lehetséges, hogy Dooku sugallatára tette meg ezt az óvintézkedést.

 

Az is nagyon tetszett, hogy itt még a Köztársaság sem olyan tehetetlen, sőt szinte megdöbbentő, hogy Kaj kancellárnak még mennyivel több hatalma van, mint az őt követő Valorumnak. Qui-Gon jelentést tett Yodának, nem sokkal később a Köztársaság máris rendelkezett afelől, hogy hogyan változzon meg a jövendőbeli alkotmány a Pijalon. Pedig ott a helyzet korántsem volt annyira tiszta, mint 8-10 évvel később a Naboo-n, Valorum mégsem tehetett semmit a nyílt fegyveres megszállás ellen. Milyen kevés idő kellett ahhoz, hogy a Köztársaságban durván megromoljon a helyzet.

 

Összességében tehát nagyon tetszett a könyv, én is a legerősebb Star Wars kánon könyvek közé sorolom. Gray-ben továbbra sem kellett csalatkoznom. Szerintem abszolúte hozza azt, amit egy olyan műtől elvárunk, ami egy jobb, békésebb időben játszódik, egy olyan korban, amikor Anakin Skywalker még nincs a képben, amikor talán még Palpatine sem dolgozik a Szenátusban, amikor az, hogy két Jedi pengét akaszt még csak egy hihetetlen elképzelés egy naív Jedi padawan számára. A sors ironiája, hogy ez a padawan 20+ év múlva olyan (egykori) Jedi lovagokkal kénytelen megvívni, mint Dooku és Anakin.

[Darth Cupsy]

38 perccel korábban, Dzséjt írta:

Ami azért tetszene, mert ez is mutatja a Jedi Rend degenerációját: a tudástól való félelem miatt elzárják, ezzel korlátozzák az információikat,

Ez rímel azzal is amit a Főinkvizítor mond az 2. (?) Vaderes képregénysorozatban, hogy Jocasta nem engedte hozzájutni bizonyos anyagokhoz, persze mondhatjuk, hogy egy ilyen alaknak jól is tette, hogy nem adta ki a cuccokat, de akár meg is fordíthatjuk, lehet ha megkapja azt a tudást akkor nem frusztrálódik a Rend által illetve nem csalódik benne annyira, hogy később elárulja.

41 perccel korábban, Dzséjt írta:

Eddig ugyanis úgy véltük, ő volt, de ezen új infók ismeretében talán maga Sifo-Dyas volt az, bár lehetséges, hogy Dooku sugallatára tette meg ezt az óvintézkedést.

Az EP II elején mind Ki-Adi-Mundi mind pedig Windu is egyből védelmébe vette Dooku-t mikor Padmé meggyanúsítja, lehet miután elhagyta a Rendet utána is beléphetett a könyvtárba némely alkalommal (vagy legalább egyszer), mert tisztelet övezte. Plusz van a könyvben egy olyan rész ami azt sugallja, mintha Dooku és Jocasta behatóbban is ismerné egymást   így lehet a Főkönyvtáros is kicsit szemet hunyt mikor Dooku hozzáférést kért tőle pedig elvileg már semmilyen körülmények között nem kaphatott volna. 

31 perccel korábban, Dzséjt írta:

valahol itt a fórumon valaki ezt már megemlítette, hogy a TCW-ben csak a Jedi Tanács tagjai férhettek hozzá,

Jelen.  

[Dzséjt]

6 perccel korábban, Darth Cupsy írta:

Ez rímel azzal is amit a Főinkvizítor mond az 2. (?) Vaderes képregénysorozatban, hogy Jocasta nem engedte hozzájutni bizonyos anyagokhoz, persze mondhatjuk, hogy egy ilyen alaknak jól is tette, hogy nem adta ki a cuccokat, de akár meg is fordíthatjuk, lehet ha megkapja azt a tudást akkor nem frusztrálódik a Rend által illetve nem csalódik benne annyira, hogy később elárulja.

Na, hát ilyenekről még nem is tudok, mert a képregényeket nem igazán követem. De ez tetszik.

 

7 perccel korábban, Darth Cupsy írta:

Az EP II elején mind Ki-Adi-Mundi mind pedig Windu is egyből védelmébe vette Dooku-t mikor Padmé meggyanúsítja, lehet miután elhagyta a Rendet utána is beléphetett a könyvtárba némely alkalommal (vagy legalább egyszer), mert tisztelet övezte. Plusz van a könyvben egy olyan rész ami azt sugallja, mintha Dooku és Jocasta behatóbban is ismerné egymást   így lehet a Főkönyvtáros is kicsit szemet hunyt mikor Dooku hozzáférést kért tőle pedig elvileg már semmilyen körülmények között nem kaphatott volna. 

Igen, ez sem elképzelhetetlen lehetőség, éppen ellenkezőleg, simán el tudom képzelni a Jedi Rendről, hogy örömmel beengedi egykori rendtagjait a templomába, mivel vakon megbízhattak egymásban.

 

9 perccel korábban, Darth Cupsy írta:

Jelen.  

Akkor te voltál. Bocsi, de nem találtam a hozzászólást.  

[Frenkie]

Hát ez egy nagyon jó könyv volt. Már csak azért is  mert kedvenc Jedim(Qui-Gon) az egyik főhős. Kicsit furcsa volt hogy ilyen ellentét volt közte és Obi-wan között de a végére megértették egymást. Kenobira még haragudtam is mikor felnyomta mesterét a Jedi Tanácsnál.

Nagyon jól megfogta Jinn karakterét az írónő. Nekem valahogy Rael marhára nem volt szimpatikus. Inkább kalóznak tünt mint Jedinek.

Fanry büntetése sem tetszett, hisz tömeggyilkosságot akart elkövetni. Ha a Jedik nem vatakoznak közbe simán megteszi. Nálam minimum főbelövés járt volna érte.

 

[caseyjones]

On 10/31/2019 at 11:47 AM , Donát said:

Az értékeléseknél csupa ötöst vártam, ehhez képest láttam egy 2-est is. Aki szerint ez 2-es, az próbálkozzon meg az írással és rájön, hogy mennyire non-plusz ultra ez a minőség, amit az írónő képvisel. Elég ha csak összevetem mondjuk az Utóhatás trilógia első részével, ami tökéletesen megmutatja, milyen az, amikor kvázi egy kókler írja a könyvet. Na az 2-es. Vagy 1-es. Ez meg objektív mércével mérve kimagasló alkotás, mint letisztultságát, stílusát, történetszövését, karaktermélyítését és karakterépítését (fő karakterek) tekintve.

De ha egyszer nem tetszett, akkor nem tudok rá 4-est vagy 5-öst adni.  Elismerem, hogy minőségi regény, de nekem nem tetszett, nem tudok vele mit csinálni. Pedig még vártam is a regényt, nem is kicsit. 

Azt meg nem értem, miért kéne megpróbálkoznom az írással. 

 

[Whill]

A magyar változat hányadik oldalán említik meg a Névtelent?

[Bence1997]

7 órával ezelőtt, Whill írta:

A magyar változat hányadik oldalán említik meg a Névtelent?

159. oldal

[Whill]

3 órával ezelőtt, Bence1997 írta:

159. oldal

Köszönöm. Nagyon tetszik, ahogy a High Republic előtt megjelent kánon művekben már elhintették ezeket az utalásokat. Bizonyos szemszögből ez a könyv is tekinthető akár a sorozat első részének. 

[Iqvi]

On 2/17/2022 at 12:43 AM , Whill said:

A magyar változat hányadik oldalán említik meg a Névtelent?

A prófeciára gondolsz? 

[Whill]

14 perccel korábban, Iqvi írta:

A prófeciára gondolsz? 

Igen, de Bence jóvoltából már megtaláltam.

[Iqvi]

1 minute ago, Whill said:

Igen, de Bence jóvoltából már megtaláltam.

Aham. Mondjuk azt a részt nem hiszem, hogy a regény írásakor a Névtelenekre, mint faj értette Claudia. Szerintem a próféciában e inkább utal arra, hogy a Jedi Rend hagyta virágozni a rabszolgaságot. Így sokkal szebb és érdekesebb a szöveg, hogy a Rendnek azért kell megfizetnie mert semmit nem tett azért, hogy értelmes lények millióit mentse meg rabszolgasorstól.